<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Tudomány</provider_name><provider_url>https://tudomany.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Janguli</author_name><author_url>https://tudomany.cafeblog.hu/author/janguli/</author_url><title>Tudósok speciális zenét szereztek macskáknak</title><html>&lt;p&gt;&lt;span&gt;Kifejezetten macskáknak szánt zenével &lt;/span&gt;&lt;a href=&quot;http://news.discovery.com/animals/pets/music-made-for-cats-wins-feline-approval-150226.htm&quot; id=&quot;hyperlink_570324e24b1a01f4c24534aeec243d97&quot; rel=&quot;nofollow&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;állt elő&lt;/a&gt;&lt;span&gt; egy csoport, akik a végeredményt megelőző kutatást az Applied Animal Behavioral Science (alkalmazott állati viselkedéstudomány) című tudományos lapban lehozott tanulmányban mutatták be.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img src=&quot;http://m.blog.hu/tu/tudomany/image/macska_zene.jpg&quot; alt=&quot;macska_zene.jpg&quot; class=&quot;imgnotext open-in-modal&quot; width=&quot;603&quot; height=&quot;476&quot; /&gt;A Wisconsini Egyetem szakértői szerint nem a macska az egyetlen állatfaj, ami reagál a direkt neki összerakott, speciális zenére. A lényeg az, hogy oda kell figyelni néhány extra összetevőre, ami vonzóvá teszi a hangzást. Figyelembe kell venni azt, hogy az adott állat milyen hangokra figyel fel, milyen frekvenciatartományban hall, illetve fontos, hogy általában milyen hangot ad ki, ha megszólal.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Charles Snowdon és kollégája, Megan Savage képviselték a tudományt, a zenét pedig David Teie komponálta számítógépes segítséggel.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img src=&quot;http://m.blog.hu/tu/tudomany/image/main-cat-music.jpg&quot; alt=&quot;main-cat-music.jpg&quot; class=&quot;imgnotext&quot; width=&quot;496&quot; height=&quot;330&quot; /&gt;A frekvenciatartományt a macskák nyávogásának és hallásának megfelelően tolták el az emberi halláshoz képest, ez nagyjából egy oktávval magasabb hangokat hozott, a dallamokat pedig csúsztatásokkal és hajlításokkal bolondították meg. A zene ütemén is változtattak, a dorombolás és a szoptatás ütemét vették alapul.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A végeredményt 47 macskának játszották le, úgy, hogy a gazdájuk is a közelben volt, kontrollnak pedig olyan zenéket használtak, amiket kifejezetten az emberek szeretnek, például Bach Air G-húrra című művét. A teszt során Bach hidegen hagyta a macskákat, a macskazene lejátszásakor azonban az állatok rendszeresen nekiálltak hozzádörgölőzni a gazdájuknak. &lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;iframe width=&quot;425&quot; height=&quot;238&quot; src=&quot;https://www.youtube.com/embed/Dh9SBfdnMec&quot; frameborder=&quot;0&quot;&gt;&lt;/iframe&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A kutatási eredmények alapján az nem befolyásolta a reakciót, hogy milyen fajtájú macska hallgatta a zenét, viszont az állatok életkora alapján volt különbség: a fiatal macskák jobban reagáltak a speciális zenére.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Forrás: Index.hu&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>