<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Tudomány</provider_name><provider_url>https://tudomany.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Janguli</author_name><author_url>https://tudomany.cafeblog.hu/author/janguli/</author_url><title>Kodály Zoltán kerestetik</title><html>&lt;div&gt;
&lt;p&gt;Hogyan kellene tanítani a középiskolákban? Ezt az ötvenmillió forintos kérdést tették fel a Magyar Tudományos Akadémián 2014 novemberében a szakmódszertani kutatócsoportoknak meghirdetett pályázatról szóló sajtótájékoztatón.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Lovász László, az Akadémia elnöke elmondta, hogy az oktatásügy az egyik legégetőbb társadalmi kérdés ma Magyarországon, így az MTA közfeladatának tekinti, hogy a tanításmódszertan kutatásának felélesztésére pályázatot hirdessen.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Lovász László köszöntőjében példának az Egyesült Államokból induló New Math mozgalmat hozta fel. Az új matematikát hirdetők úgy gondolták, hogy formalizálással, a matematikai szabályok rigorózus betanításával és számonkérésével, az absztrakt struktúrák „diákokra öntésével&quot; segíthetik a matematika hatékony oktatását. Ám a nem megalapozott módszertani elvek és a sok esetben téves elképzelések miatt a reform kudarot vallott.&lt;/p&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;
&lt;p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Varga Tamás, a hetvenes évek komplex matematikatanítási kísérletének vezetője ettől óvta meg a magyar matematikaoktatást – mondta Lovász, ezzel hangsúlyozva a végiggondolt módszertani kutatások jelentőségét. Szerinte annak ellenére, hogy voltak szép példák itthon, mint például Kodály Zoltán a zene-, vagy Öveges József a fizikaoktatás területén, jelenleg a hazai módszertani kutatások háttérbe szorultak.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Utánpótlási problémák, kritikusan alacsony létszámú műhelyek, esetleges kapcsolatok a szaktárgyak között, tudományos minősítési problémák – sorolta a hazai szakmódszertani kutatások alapvető problémáit Csépe Valéria, az akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke, hozzátéve, hogy eddig nem létezett kifejezetten a szakmódszertani kutatások támogatására kiírt pályázat.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Kodály-módszer példáját hozta fel előadásában Nemes László Norbert is, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Intézetének igazgatója. Kodály zsenialitását ő abban látja, hogy a leghaladóbb gyakorlatokat importálta és ötvözte. A relatív szolmizációt Angliából, a ritmusneveket Franciaországból és a ritmizálást segítő mozgáselemeket Svájcból „szállította&quot; a magyar iskolákba. Fontos, hogy Kodály hagyományaira építve megszülessenek és a gyakorlatban is megjelenjenek a tevékenység-központú, játékos, kreatív, alkotásra inspiráló módszerek. Továbbá, a kutatóknak a ma iskolapadba kerülő tanulók igényeivel és sajátosságaival is számolnia kell.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A pályázati keret összege ötvenmillió, egyes csoportok támogatásának maximális összege pedig ötmillió forint, mely tizenkét hónapon át tartó kutatást finanszíroz. Lovász László reményét fejezte ki, hogy a sikeres pályázatok nagy része ötéves támogatásban is részesülhet, ám erről ígéretet még nem tehetett.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;forrás: mta.hu&lt;/p&gt;
&lt;/div&gt;</html><type>rich</type></oembed>