1.0Tudományhttps://tudomany.cafeblog.huJangulihttps://tudomany.cafeblog.hu/author/janguli/<p><span>Lovász László,</span><span> a kombinatorika és számítógép-tudomány nemzetközi hírű szaktekintélye 1948-ban született Budapesten. </span><span>Már az általános iskola végén elköteleződött a matematika tudománya mellett.</span></p> <p><span><span><img width="236" height="174" class="imgright" style="margin-left: 5px" alt="euler_e_i_pi_1.jpg" src="http://m.cdn.blog.hu/tu/tudomany/skins/euler_e_i_pi_1.jpg" /></span>Egyik példaképének a <span style="color: #ff0000">18. századi</span> <span style="color: #ff0000">svájci matematikust,</span> <span style="color: #ff0000"><span style="text-decoration: underline">Leonhard Eulert</span> </span>tekintette</span><span>. Középiskolai tanulmányait a <span style="color: #ffcc00">Fazekas Mihály Gimnázium</span> első matematika tagozatos osztályában folytatta. Már a gimnáziumi évek alatt megmutatkozott kivételes tehetsége, sorra nyerte a jelentősebb tanulmányi versenyeket, a <span style="color: #ff0000">Matematikai Diákolimpián</span> három egymást követő évben lett aranyérmes. Mindössze 16 évesen kezdte vizsgálni a gráfokkal való műveleteket.</span></p> <p><span>Az ELTE TTK matematika szakát 1971-ben fejezett be. A felsőoktatásban töltött évei során a <span style="color: #ff0000">Schweitzer Miklós matematikai emlékverseny</span> legsikeresebb megoldójaként szerzett hírnevet: a feladatok megoldásán túl rámutatott a matematikai problémák hátterére is. Az egyik közszájon forgó esetről így írt a Természet Világa 1999. márciusi számában: <span style="color: #ffcc00">egyik alkalommal például nem a felvetett problémát, hanem annak általánosítását oldotta meg olyan módszerrel, amely pont az adott speciális esetben nem működött.</span> Ez megdöbbentette a konferenciát levezető elnököt, aki csodálkozott azon, hogy Lovász miért nem rendelkezik még doktori címmel. Ha a doktorit nem is, a kandidátusi <span style="color: #ffcc00">címet szokatlanul korán, már az egyetem befejezése előtt megszerezte.</span> Ez azért is rendhagyó, mert ennek a tudományos fokozatnak az elnyeréséhez a főiskolai, illetve egyetemi diploma megszerzése alapfeltétel.</span></p> <p><span>1972-ben oldotta meg azt a matematikai problémát, amely a világhírnevet is meghozta számára: neki sikerült bebizonyítania <span style="color: #ffcc00"><span style="text-decoration: underline"><span style="color: #ff0000;text-decoration: underline">Claude Berge</span></span> francia matematikus <span style="color: #ff0000">„</span></span></span><span style="color: #ff0000"><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Perfekt_gr%C3%A1f" target="_blank"><span style="color: #ff0000">perfekt <span></span>gráf sejtését</span></a></span><span><span style="color: #ff0000">”, </span>amely akkor már húsz éve izgatta a matematikusok fantáziáját.</span></p> <p><!--more--></p> <table width="485" style="width: 485px;height: 128px" border="red"> <tbody> <tr> <td> <p><span id="Perfekt_gr.C3.A1f_t.C3.A9tel_.5B1.5D"><span style="color: #ff0000">Perfekt gráf tétel</span> </span></p> <p>Tétel: Egy gráf akkor és csak akkor perfekt, ha a komplementere perfekt.</p> <p>Eredetileg ez volt a (gyenge) perfektgráf-sejtés (<span>Fulkerson</span>, 1971). Lovász László látta be 1972-ben. Később Lovász igazolta, hogy egy G gráf pontosan akkor perfekt, ha minden H feszített részgráfjára igaz</p> <span style="background-color: #ffffff"><img width="333" height="40" alt="omega(H)omega(overline{H})geq |V(H)|." src="http://upload.wikimedia.org/math/3/6/d/36d5144e322edbdd09cc457847154cb2.png" /></span> <p>Mivel ez a feltétel szimmetrikus G-re és G komplementerére, az eredmény azonnal adja a perfekt gráf tételt.</p> </td> </tr> </tbody> </table> <p> </p> <p><span>Dolgozata annyira híres lett, hogy tíz évvel később egy vezető matematikai folyóirat változatlan formában újraközölte. Ez az eredmény vezette őt a <span style="color: #ffcc00"><span style="color: #ff0000">diszkrét programozás</span> témaköréhez, amely két évtizeden át a fő kutatási területévé vált.</span></span></p> <p><span>Az egyetem elvégzése után az ELTE-n, majd 1975 és 1982 között a Szegedi Tudományegyetem geometriai tanszékén tanított. Ez az időszak sem telt eseménytelenül. 1978-ban <span style="text-decoration: underline"><span style="color: #ff0000;text-decoration: underline">Martin Kneser</span></span><span style="color: #ff0000"></span> német matematikus régóta nyitott kombinatorikai problémáját sikerült megoldania algebrai megközelítéssel, majd 1979-ben az <span style="color: #ffcc00">információelmélet egyik leghíresebb problémáját,</span> a <span style="text-decoration: underline"><span style="color: #ff0000;text-decoration: underline">Shannon-problémát</span></span><span style="color: #ff0000"></span> is hasonló módon oldotta meg. Ez az eredmény az <span style="color: #ffcc00">év publikációjává</span> vált az </span><a href="http://open.ieee.org/"><span>IEEE Transaction Information Theory</span></a><span> című tudományos folyóiratban. Eredményeinek köszönhetően <span style="color: #ffcc00">mindössze 31 évesen a Magyar Tudományos Akadémia legfiatalabb levelező tagjának választották.</span> 1982-től ismét az ELTE-n tanított, egy évvel később pedig a számítógép-tudományi tanszék vezetésére kapott megbízást. 1985-ben, <span style="color: #ffcc00">36 évesen lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.</span></span></p> <p><span>Az Educatio folyóiratnak adott 2009-es interjújából kiderül, hogy a nyolcvanas években a rendszerváltozás közeledtével felszínre került a matematikustársadalom megosztottsága, jelentős ideológiai és hatalmi harcok dúltak az ELTE matematikai tanszékei között a fontosabb tudományos pozíciók betöltéséért. Lovász szerint a feszült légkör miatt a magyar matematikus közösség egy sor fontos dologról lemaradt</span><span>, </span><span>ő pedig úgy döntött, hogy elfogadja a külföldi ajánlatokat. Először a <span style="color: #ffcc00">Bonni Egyetemen,</span> majd a <span style="color: #ffcc00">Princetonon</span> tanított, 1993 és 1999 között pedig a <span style="color: #ffcc00">Yale</span> kínált fel professzori állást számára. 1999-től dolgozott a <span style="color: #ff0000"><span style="text-decoration: underline">Microsoft kutatóintézetében</span>.</span> A vállalat nagy szabadságot adott Lovásznak és kollégáinak, gyakorlatilag maguk a kutatók határozhatták meg, hogy milyen matematikai problémákkal szeretnének foglalkozni. Így a szakmai tanácsadáson túl sok érdekes kérdéssel foglalkozhattak. A Microsoftnál töltött évek egyik jelentős eredménye volt, hogy felesége, <span style="text-decoration: underline"><span style="color: #ff0000;text-decoration: underline">Vesztergombi Katalin</span> </span>segítségével létrehozott egy <span style="color: #ffcc00">hálózatokon való adattérítést segítő algoritmust, amelyet a Windows Server 2003-ba be is építettek.</span></span></p> <p><span><img width="220" height="211" class="imgleft" style="margin-right: 5px" alt="lovász-lászló-wolf-díj_1.jpg" src="http://m.cdn.blog.hu/tu/tudomany/skins/lov%C3%A1sz-l%C3%A1szl%C3%B3-wolf-d%C3%ADj_1.jpg" />Még külföldi tartózkodása idején, <span style="color: #ff0000">1999</span>-ben elnyerte addigi legnagyobb tudományos elismerését, a matematikai <span style="color: #ff0000">Wolf-díjat.</span><span style="color: #ffcc00"> 2006-ban visszatért Magyarországra.</span> Még ebben az évben az <span style="color: #ffcc00">ELTE Matematikai Intézet</span> igazgatója lett, ezt a pozíciót 2011-ig töltötte be.</span></p> <p><span>A 2007 és 2010 közötti időszakra Lovászt a <span style="text-decoration: underline"><span style="color: #ff0000;text-decoration: underline">Nemzetközi Matematikai Unió (IMU)</span></span> elnökévé választották. Ezalatt további két jelentős díjjal gazdagodott: <span style="color: #ff0000">2007</span>-ben megkapta az egyik legrangosabb hazai tudományos elismerést, a <span style="color: #ff0000">Bolyai-díjat,</span> majd <span style="color: #ff0000">2010</span>-ben a <span style="color: #ff0000">Kyoto-díjat</span> vehette át. Mivel a matematikában nincs Nobel-díj, a Kyoto-díjat <span style="color: #ffcc00">„matematikai Nobel-díjként”</span> tartják számon. További elismerései: 1979: Pólya-díj, 1985: Állami Díj, 1998: a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 2001: Corvin-lánc, 2008: Széchenyi-nagydíj, 2012: Fulkerson-díj.</span></p> <p> </p> <p style="text-align: center"><iframe width="400" height="225" src="//www.youtube.com/embed/xBPBcqam2js?feature=player_detailpage" frameborder="0"></iframe></p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p>rich