1.0Tudományhttps://tudomany.cafeblog.huJangulihttps://tudomany.cafeblog.hu/author/janguli/<p><strong>Két amerikai tudós, a 69 éves <em>Robert J. Lefkowitz </em>és az 57 esztendős <em>Brian K. Kobilka</em> kapta az idei kémiai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémián bejelentett döntést meghozó bizottság szerint a két kutató a sejtműködés szabályozásában fontos szerepet játszó G-fehérje-kapcsolt receptorok vizsgálata terén elért eredményeivel érdemelte ki a díjat.</strong></p> <p><strong> </strong></p> <table border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" class="cikkkeptable" align="left"> <tbody> <tr> <td><img class="cikkep" src="http://mta.hu/data/cikk/13/6/71/cikk_130671/lefkowitz_audio_frame_435.jpg" alt="Robert J. Lefkowitz" title="Robert J. Lefkowitz" width="190" height="152" align="left" /></td> </tr> <tr> <td class="cikkepalairas">Robert J. Lefkowitz</td> </tr> </tbody> </table> <p></p> <p>A G-fehérje-kapcsolt receptorok, vagyis érzékelők a sejtmembránban található, transzmembránfehérjék egyik családját alkotják. Elhelyezkedésükből adódóan képesek a külvilágból érkező jeleket a sejtek belsejébe továbbítani.</p> <table border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" class="cikkkeptable" align="right"> <tbody> <tr> <td><img class="cikkep" src="http://mta.hu/data/cikk/13/6/71/cikk_130671/kobilka_300.jpg" alt="Brian K. Kobilka" title="Brian K. Kobilka" width="141" height="181" align="right" /></td> </tr> <tr> <td class="cikkepalairas">Brian K. Kobilka</td> </tr> </tbody> </table> <p></p> <p>"<em>Robert J. Lefkowitz</em> az elmúlt fél évszázadban rendkívül sokat tett azért, hogy a receptorokkal kapcsolatos ismereteink gyarapodjanak" – mondta az immár Nobel-díjas tudós munkásságáról <a href="http://mta.hu/mta_tagjai?PersonId=15560">Hunyady László</a> akadémikus, aki a G-fehérje-kapcsolt receptorok hazai kutatójaként az amerikai professzorral közösen publikált tudományos <a href="http://www.pnas.org/content/100/19/10782.abstract">cikket</a>. Mint elmondta,<strong><span style="color: #ffcc00"> a humán genomban található fehérjét kódoló gének körülbelül 4 százaléka kódol a G-fehérje-kapcsolt receptorok nagy családjába tartozó receptort. Ezek közé számos hormon, neurotranszmitter, és más kémiai mediátor receptora mellett a szaglóreceptorok, egyes ízérzékelő receptorok, valamint a fény érzékeléséért felelős molekula, a rodopszin tartozik.</span></strong></p> <table border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" class="cikkkeptable" align="left"> <tbody> <tr> <td><img class="cikkep" src="http://mta.hu/data/cikk/13/6/71/cikk_130671/Kobilka_2011_11_245x325.jpg" alt="A Nature 2011. július 19-én megjelent számának címlapja a G-fehérje-kapcsolt receptorok képével" title="A Nature 2011. július 19-én megjelent számának címlapja a G-fehérje-kapcsolt receptorok képével" width="196" height="255" align="left" /></td> </tr> <tr> <td class="cikkepalairas"> <p>A Nature 2011. július 19-én<br />megjelent számának címlapja<br />a G-fehérje-kapcsolt<br />receptorok képével</p> </td> </tr> </tbody> </table> <p>E fehérjéknek gyógyszercélpontokként is kiemelkedő jelentőségük van, ami szoros összefüggésben áll élettani szerepükkel. "A sejtek közötti szabályozás is rajtuk keresztül történik. A különböző hatóanyagok felismerése végett van egy olyan specifikus kötőhelyük, amit kémiai szerekkel is nagyon jól lehet támadni" – magyarázta <em>Hunyady László</em>. <em>Robert J. Lefkowitz</em>munkásságát méltatva kiemelte iskolateremtő tevékenységét is. A másik kitüntetett, Brian K. Kobilka  – aki tavaly képalkotó eljárással rögzítette azt a pillanatot, amikor a hormon aktiválja az adrenalin receptorát, és jelet küld a sejtnek – is az ő tanítványa volt. <em>Hunyady László</em> szerint a két amerikai kutató eredményeinek köszönhetően új terápiás lehetőségek nyílnak meg, és távlati célként lehetségessé válhat, hogy a tudósok a receptorok szerkezetének ismeretében optimalizálják az azokra ható vegyületeket.</p> <p><strong> </strong></p>rich