<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Tudomány</provider_name><provider_url>https://tudomany.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Janguli</author_name><author_url>https://tudomany.cafeblog.hu/author/janguli/</author_url><title>Amikor az anatómia óra ünnep volt</title><html>&lt;p&gt;&lt;strong&gt;&lt;img width=&quot;250&quot; height=&quot;168&quot; class=&quot;imgright&quot; style=&quot;margin-left: 5px&quot; alt=&quot;&quot; src=&quot;http://alumni.etk.pte.hu/userfiles/szentagotai.jpg&quot; /&gt;Először 1946-ban Pécsett hallotta &lt;span style=&quot;color: #ff0000&quot;&gt;Szentágothai János&lt;/span&gt; előadását, és a többi hallgatóval együtt őt is magával ragadta professzoruk személyisége és tudása - vallja az egykori tanítvány, &lt;span style=&quot;text-decoration: underline;color: #ff0000&quot;&gt;&lt;em&gt;Mess Béla&lt;/em&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000&quot;&gt;.&lt;/span&gt; Az MTA doktora szerint minden idegtudósnak meg kellene próbálnia követni a példáját, még akkor is, ha az &lt;span style=&quot;color: #ff6600&quot;&gt;Akadémia hajdani elnökének&lt;/span&gt; kimagasló szakmai tudását és sokszínű, sziporkázó műveltségét utolérni szinte lehetetlen.&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az idegtudománnyal foglalkozó, egymást követő magyar tudósgenerációk sikerének titka egyetlen szóban rejlik: tradíció. &lt;img width=&quot;197&quot; height=&quot;222&quot; class=&quot;imgleft&quot; style=&quot;margin-right: 5px&quot; alt=&quot;&quot; src=&quot;http://www.madrimasd.org/cienciaysociedad/patrimonio/personajes/santiago_ramon_ycajal/images/cajal.jpg&quot; /&gt;Amikor a 19-20. század fordulóján a spanyol &lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000;text-decoration: underline&quot;&gt;Santiago Ramón y Cajal&lt;/span&gt; &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;lefektette a &lt;span style=&quot;color: #ff6600&quot;&gt;&lt;strong&gt;neurohisztológia&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; (agy-, ill. idegszövettan) alapjait, Magyarországon már nemzetközi mércével is jelentős agykutatói iskola működött olyan tudósokkal az élén, mint &lt;span style=&quot;color: #ff0000&quot;&gt;&lt;strong&gt;Lenhossék Mihály &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;(Szent-Györgyi Albert nagybátyja, a neurontan egyik megalapítója), a politikai okokból zaklatott életutú &lt;span style=&quot;color: #ff0000&quot;&gt;&lt;strong&gt;Apáthy István&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; (zoológus, a neurofibrillumokat, vagyis az idegi áram vezetésének elemeit ő fedezte fel) vagy &lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000&quot;&gt;Ábrahám Ambrus &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;(az Összehasonlító állatszervezettan szerzője).&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff6600&quot;&gt;&lt;strong&gt; &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;h2&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff6600&quot;&gt;&lt;strong&gt;A katedra &quot;ördöge&quot; - akinek szent volt az oktatás &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;
&lt;p&gt;&lt;img width=&quot;181&quot; height=&quot;267&quot; class=&quot;imgright&quot; style=&quot;margin-left: 5px&quot; alt=&quot;&quot; src=&quot;http://www.szbk.u-szeged.hu/pictures/ibro_szentagothai.png&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;Mess Béla&lt;/em&gt; szerint a magyar agykutatók az elmúlt egy évszázadban sikeresen adták tovább a fiatalabbaknak a kutatás iránti lelkesedést, az egyedi látásmódot biztosító kreativitást és a témához szükséges alázatot. &quot;Mindezt az tette lehetővé, hogy mesterek és tanítványok nemzedékei értettek egyet abban: a jó kutatónak oktatni is kell&quot; – fogalmazott az idegtudós, aki 1948 óta vesz részt az orvosképzésben. Szerinte &lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000;text-decoration: underline&quot;&gt;Szentágothai János&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; legendás előadásai több okból is egyedülállóak voltak. &quot;Az oktatás szent dolog volt a számára. Nagyon komolyan vette, már nemzetközi hírű tudósként is szánt az egyetemi órák előtt negyedórát arra, hogy felkészüljön&quot; – mondta &lt;em&gt;Mess Béla&lt;/em&gt;. Hatalmas tárgyi tudását örömmel osztotta meg hallgatóságával, szemléletes, jól érthető magyarázatait személyes élményeivel, történelmi, irodalmi kitérőkkel tette élvezetessé. Előadásait percre pontosan kezdte, és ugyancsak precízen, időre fejezte be. A pontosságot munkatársaitól és hallgatóitól is megkövetelte a gyakorlatokon.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img width=&quot;333&quot; height=&quot;193&quot; class=&quot;imgleft&quot; style=&quot;margin-right: 5px&quot; alt=&quot;&quot; src=&quot;http://www.budaorsiinfo.hu/wp-content/uploads/2012/09/unesco2.jpg&quot; /&gt;&quot;Ötletgazdag kutató, lebilincselő személyiségű tanár volt, mindehhez pedig hihetetlenül nagy műveltség, szerénység és közvetlenség társult. Nem egyszerűen személyiség, »jelenség« volt&quot; – jellemezte Szentágothai Jánost &lt;em&gt;Mess Béla&lt;/em&gt;. A &lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff6600&quot;&gt;Pécsett nyolcvanöt évesen is előadó professzor&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; szerint egykori tanára életművének egyik legfontosabb üzenete, hogy a tudomány magas színvonalú művelése nem képzelhető el széles látókör és a kultúra iránti nyitottság nélkül.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&quot;Az ő példája nyomán azonban ugyanilyen fontos az is, hogy bár megfelelő műszerek nélkül nincsen eredmény, a kutatói gondolkodás, az egyedi ötlet, az információk értékelése, az összefüggések felismerése nélkül a berendezés mit sem ér. Ne a műszerhez keressünk tehát jó ötletet, hanem az ötlethez műszert&quot;.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Szentágothai János (1912-1994) kiemelkedő kutatóként azok között volt, akik a Nobel-díjasokkal egy sorban álltak. A centenáriumról számos rendezvénnyel emlékeznek meg számos országban és hazánkban. Ugyan nem lett Nobel-díjas, de világszerte ismerték.&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;
&lt;div&gt;&lt;b&gt;&lt;/b&gt;
&lt;p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/p&gt;
&lt;b&gt;Több nemzetközi szervezet tagja is volt, így a National Academy of Sciences-nek, külső tagja volt a Royal Society-nak és a vatikáni Pápai Akadémiának is. Több egyetem, így az Oxfordi Egyetem választotta díszdoktorának.&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;b&gt; &lt;/b&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;span&gt;&quot;Az UNESCO minden évben egy kiemelkedő tudóst nevez meg az „év emberének”. 2012-ben tudományos teljesítménye elismeréseként a száz éve született Szentágothai János lett az „év embere”. A kiváló anatómus tudományos munkássága, az idegrendszer funkcionális szerkezetének kutatása során igen kiterjedt témakörben ért el világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket. Szentágothai az idegrendszeri szerkezetekben mindig a szerkezetben rejlő működést, s megfordítva, az idegi működések alapjául szolgáló struktúrát kutatta. Érdeklődése széles körű volt: az agykéreg, a látórendszer, az agytörzs, a gerincvelő és a kisagy funkcionális szerkezetének kutatása során ért el máig érvényes eredményeket.&quot;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: right&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;Hámori József: &lt;a href=&quot;http://www.matud.iif.hu/2012/11/11.htm&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000;text-decoration: underline&quot;&gt;Szentágothai János és a kisagykutatás&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt; &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&quot;Az irodalomhoz valamit is értő olvasó bizonyára azonnal észreveszi, hogy az életrajz belső monológ formája nem a saját találmányom, hanem James Joyce Ulysses című világhírű regényének és Thomas Mann tündéri Lotte Weimarban c. kisregénye kezdetének – amikor az öreg Goethét monologizáltatja reggel az ágyában – áttétele az én életemre.&quot;&lt;a href=&quot;http://www.matud.iif.hu/2012/11/02.htm&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: right&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000&quot;&gt;&lt;a href=&quot;http://www.matud.iif.hu/2012/11/02.htm&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff6600;text-decoration: underline&quot;&gt;Szentágothai János: Ulyssesként az agy körül - önéletrajzi monológ&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt; &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&quot;A felfedezett sejt axonjának jellegzetes idegvégződései Szentágothait a csilláron lévő gyertyákra emlékeztették, ezért kandelábersejtnek nevezte el.&quot;&lt;a title=&quot;Somogyi Péter: Szentágothai kandelábersejtje rávilágít tudatunkra és az agykéregről való ismereteink korlátaira&quot; href=&quot;http://tudomany.blog.hu/2012/11/28/somogyi_peter_szentagothai_kandelabersejtje_ravilagit_tudatunkra_es_az_agykeregrol_valo_ismereteink_&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: right&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;a title=&quot;Somogyi Péter: Szentágothai kandelábersejtje rávilágít tudatunkra és az agykéregről való ismereteink korlátaira&quot; href=&quot;http://tudomany.blog.hu/2012/11/28/somogyi_peter_szentagothai_kandelabersejtje_ravilagit_tudatunkra_es_az_agykeregrol_valo_ismereteink_&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000;text-decoration: underline&quot;&gt;Somogyi Péter: &lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;color: #298094&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;a title=&quot;Somogyi Péter: Szentágothai kandelábersejtje rávilágít tudatunkra és az agykéregről való ismereteink korlátaira&quot; href=&quot;http://tudomany.blog.hu/2012/11/28/somogyi_peter_szentagothai_kandelabersejtje_ravilagit_tudatunkra_es_az_agykeregrol_valo_ismereteink_&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000;text-decoration: underline&quot;&gt;Szentágothai kandelábersejtje rávilágít tudatunkra és az agykéregről való ismereteink korlátaira&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href=&quot;http://www.matud.iif.hu/2012/11/09.htm&quot;&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;color: #298094&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff6600;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff6600;text-decoration: underline&quot;&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt; &lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Beszélgetések a reneszánsz anatómusról:&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&quot;Már szintetikus idegrendszert próbálnak számítógépben előállítani, annak alapján, hogy hogyan néznek ki a sejtek, milyen a funkciójuk. Most jelent meg a PNAS-ben (Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America) egy cikk erről: &lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff6600&quot;&gt;&lt;a href=&quot;http://tudomany.blog.hu/2012/11/29/szuperg&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff6600;text-decoration: underline&quot;&gt;svájci kutatók egy szuperszámítógépekkel modellezett agyat&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; próbálnak megjeleníteni, és ez a Szentágothai-féle moduláris koncepcióra épül. A XXI. században mind több ilyen megközelítés fog napvilágot látni. Szentágothai János gondolkodásmódja most érik be.&quot;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: right&quot;&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline;color: #ff0000&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;span&gt;&lt;a href=&quot;http://www.matud.iif.hu/2012/11/07.htm&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000;text-decoration: underline&quot;&gt;Gulyás Balázs&lt;/span&gt;&lt;/a&gt; agykutató professzor (Stockholm, Karolinska Intézet)&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff6600&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&quot;Amiért a leghálásabb vagyok, az a már emlegetett funkcionális látásmód, hogy az ember eleve úgy ül le a mikroszkóphoz, és úgy kezd el vizsgálni egy bizonyos kérdést, hogy akármennyire is a halott szerkezetet nézi, mindig megpróbálja meglátni benne a működő hálózatot. És azt, hogy ennek mi köze lehet az adott agyterület funkciójához, vagy akár az egész állat szintjén a viselkedéshez.&quot;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: right&quot;&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline;color: #ff0000&quot;&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&lt;a href=&quot;http://www.matud.iif.hu/2012/11/06.htm&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000;text-decoration: underline&quot;&gt;Freund Tamás&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;strong&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt; Agy-díjas kutató (Budapest, KOKI)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&quot;Általában mindenkitől csak egy-két dolog marad fenn. Einsteinről például azt tudják, hogy a relativitáselmélettel foglalkozott, pedig sok minden más is érdekelte. Az idegtudományban Szentágothai neve a &lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff6600&quot;&gt;kérgi moduláris szerkezet&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;tel kapcsolatban kerül elő. Az anatómiát olyan szinten művelte, hogy abból rögtön kiviláglott a funkció. Ma is &lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff6600&quot;&gt;csaknem mindenki tudja a szakmában, hogy ki az a John Szentágothai,&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; mert a kérgi moduláris szerkezet a mai napig az ő nevéhez fűződik.&quot;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&quot;Ahhoz viszont, hogy valaki kommunikálni tudjon a társadalommal, olyan típusú készség kell, ami nagyon kevés embernek adatik meg. Szentágothai nagyon jó kiállású, nagyon jól beszélő, lenyűgöző stílusú, ugyanakkor óriási műveltséggel rendelkező egyéniség volt. Ez nagyon sokat számított a pályáján.&quot;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: right&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000&quot;&gt;&lt;a href=&quot;http://www.matud.iif.hu/2012/11/04.htm&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline;color: #ff0000&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff6600&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff6600;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;span&gt;Buzsáki György Agy-díjas kutató (New York Egyetem)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt; &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt; &lt;/span&gt;&quot;Szentágothai nem volt Nobel-díjas „alkat”. Ő homo ludens volt. Ha volt egy jó ötlet vagy egy izgalmas megfigyelés, azok magával ragadták, azokból kihozott valamit, amivel az adott kutatási témának új szemléletet, új irányt adott. És abban a pillanatban azt a dolgot ott is hagyta, és már egy másik, majd egy harmadik érdekes témával foglalkozott. Ezt a Nobel-díj szempontjából nem szeretik. Többnyire azokból lesznek Nobel-díjasok, akik végigvisznek egy-egy témát, és nem mozdulnak ki egy kutatási területről. ... &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;Száz százalékig biztos vagyok abban, hogy ha azt „üzleti szemléletű” tudósként (ami nem volt) végigjátszotta, végigcsinálta volna, megkapta volna a Nobel-díjat. Számára a tudomány szent volt, de ugyanakkor játék is. Nagy, szent játék.&quot;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: right&quot;&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline;color: #ff0000&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;a href=&quot;http://www.matud.iif.hu/2012/11/08.htm&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000;text-decoration: underline&quot;&gt;Palkovits Miklós&lt;/span&gt;&lt;/a&gt; agykutató professzor (Budapest, SE)&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: right&quot;&gt;&lt;iframe width=&quot;300&quot; height=&quot;168&quot; src=&quot;http://www.youtube.com/embed/4dobcwA3wY4?feature=player_detailpage&quot; frameborder=&quot;0&quot;&gt;&lt;/iframe&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt; &lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>