Vámpírdenevérek

1.0Tudományhttps://tudomany.cafeblog.huJangulihttps://tudomany.cafeblog.hu/author/janguli/VámpírdenevérekHa felnézel az alkonyi égboltra, sokszor láthatsz repkedő állatokat. Először talán madaraknak gondolnád őket, de ha egy ideig nézed, rájössz, hogy nem úgy repülnek, mint a madarak. Ahelyett, hogy suhannak, majd lecsapnak, a repülésük sokkal cikk-cakkosabb, és kiszámíthatatlanabb. Ha ilyet tapasztaltál, akkor valószínűleg denevért láttál. A félreértett denevérek Az emberekhez hasonlóan a denevérek is emlősök. Melegvérűek, testüket szőr borítja, és kicsinyeiket (akiket kölyköknek nevezünk), gondozzák. Eltérően az emberektől, a denevéreknek szárnyaik vannak, amik lehetővé teszik, hogy repüljenek. A külső különbségek ellenére, ha megnézzük a csontjaikat, <a href="http://askabiologist.asu.edu/csontok">nagyon hasonlítanak</a> a madarakéhoz, sőt, az emberekéhez is. A denevér nagyon jól lát. Sőt, hallanak, éreznek szagokat, és vannak érzéseik, csakúgy, mint az embereknek. Viszont ellentétben velünk, akik nappal vagyunk éberek, a denevérek éjszakai állatok, ezért csak ilyenkor láthatod őket. A vadászathoz magas frekvenciájú hanghullámokat, és azok visszhangjait használják, hogy így megtalálják a <a href="http://askabiologist.asu.edu/deneverek-taplalkozasa">kedvenc táplálékukat</a> – a rovarokat. A hangok olyan magasak, hogy az emberek nem hallják őket, de a denevérek, és néhány másik állat, például a delfinek a hanghullámokat, és azok visszhangjait használják a tájékozódáshoz, és a táplálékkereséshez. Ezt <a href="http://askabiologist.asu.edu/visszhangos-helymeghatarozas">ultrahangos helymeghatározásnak</a> nevezzük. A denevér testfelépítése<img class="imgnotext" style="margin-right: auto;margin-left: auto" alt="bat illustration with labels" src="http://askabiologist.asu.edu/sites/default/files/resources/articles/bats/hungarian_bat_anatomy.jpg" />  Denevérekkel majdnem mindenhol találkozhatsz Tudtad, hogy a denevérek az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatók? Ez azt jelenti, hogy az északon fekvő Skandináviától, a délen fekvő Argentínáig bárhol találkozhatsz velük. Körülbelül 1000 fajuk, vagy típusuk van, és a legtöbbjük a trópusokon él, az egyenlítő közelében, ahol a időjárás kellemesen meleg. A denevérek sokféle méretben megjelenhetnek A denevérek a méretbeli variációnak lenyűgöző változatosságát mutatják. A világ legkisebb denevére a Thaiföldön élő dongódenevér. A dongódenevér teste akkora, mint a hüvelykujjad, a súlya kevesebb, mint egy ötforintosnak, a szárnyfesztávolsága pedig 15,24 cm. A legnagyobb denevér az óriás repülőkutya. Ezeknek a denevéreknek a szárnyfesztávolsága 1,8 méter is lehet. A repülőkutyák gyümölcsevő állatok, és a trópusokon élnek Ázsiában, Ausztráliában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken. Mitől lesz valami jó denevérotthon? A különböző denevérfajok sokféle helyen fészkelhetnek. Néhány denevér faodvakban, vagy nagy levelek alatt él. Más denevérek laza fakéreg alatt laknak, megint mások a faágakról csüngnek alá. Néhány faj barlangban, szirtfalakon vagy elhagyott bányákban fészkelnek. A barlangok nagyon sok denevérnek adhatnak otthont. Például a texasi Páfrány-barlangban majdnem húszmillió mexikói szabadfarkú denevér él. Ez több denevér, mint ahány ember él Mexikóvárosban, ami a világ második legnagyobb települése. Míg néhány denevér a barlangokat szereti, van néhány faj, ami a városokat részesíti előnyben. A városi denevérek hidak alatt és épületekben laknak. Néhány denevér egyenesen denevérházakba költözik. A denevérházak a madáretetőkhöz hasonló faházak, amit emberek építenek, hogy odavonzzák a denevéreket. Miért akarna bárki is denevéreket vonzani? <img title="A fehérszárnyú denevér egy rovarevő faj, ami Mexikóban, és az Egyesült Államok nyugati részén él. A fehérszárnyú denevér nagy füleivel hallja meg a zsákmány motoszkálását a talajon." class="imgleft" style="margin-right: 5px" alt="bat in blanket" src="http://askabiologist.asu.edu/sites/default/files/bat1.jpg" /> <div>A fehérszárnyú denevér egy rovarevő faj, ami Mexikóban, és az Egyesült Államok nyugati részén él. A fehérszárnyú denevér nagy füleivel hallja meg a zsákmány motoszkálását a talajon.</div> Tudtad, hogy a denevérek nagyon hasznosak az ember számára? <a href="http://askabiologist.asu.edu/deneverek-taplalkozasa">Rengeteg rovart megesznek</a>. Mivel a sok denevér sok rovart megeszik, kevesebb fog téged zaklatni. A gazdák is szeretik a denevéreket, mert így kevesebb kártevő lesz a termésükön, ami rengeteg pénzt megtakarít nekik. A trópusokon a gyümölcs- és nektárevő fajok fontosak a magok terjesztésében, és a virágok beporzásában. Sőt, több mint 300 trópusi növény a denevérektől függ ezeken a területeken. Ilyen növény a banán, a mangó, az avokádó, a datolya és a füge. Azzal, hogy elszórják a magokat, a denevérek segítenek az emberek által kivágott esőerdők újratelepítésében. Bármennyire is meglepőnek tűnik, a vámpírdenevérek is fontosak az embernek. A vámpírdenevérek nyálában különleges anyag van, ami megakadályozza a véralvadást. Emiatt tudják könnyen szívni a marhák és a disznók vérét. A tudósok sokáig tanulmányozták ezt az anyagot, és arra használták, hogy olyan gyógyszereket fejlesszenek ki, amik hatásosak a vérrögök és a stroke ellen. Kell-e félni a denevérektől? A legtöbb ember fél a denevérektől, mert azt hiszik, mindegyik <a href="http://askabiologist.asu.edu/veszettseg">veszett</a>. A denevérek is elkaphatják a veszettséget, mint bármelyik másik emlős, de valójában nagyon kevés denevér beteg. És jusson eszedbe, hogy csak akkor kaphatod el te is, ha megharap egy veszett állat, vagy kapcsolatba kerülsz a nyálával. Vagyis attól nem leszel beteg, ha ránézel egy denevérre. Néhány ember azt gondolja, hogy egy denevér beleakadhat a hajába. Ez sem igaz. A denevérek nagyon jó repülők, és könnyen el tudják kerülni, hogy belerepüljenek a hajadba. Elizabeth Hagenrich