<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Tudomány</provider_name><provider_url>https://tudomany.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Janguli</author_name><author_url>https://tudomany.cafeblog.hu/author/janguli/</author_url><title>Jövőre kiderülhet: létezik-e a Higgs-bozon</title><html>&lt;div&gt;&lt;img width=&quot;459&quot; height=&quot;307&quot; title=&quot;CERN-CMS-detektor&quot; align=&quot;middle&quot; class=&quot;cikkep&quot; alt=&quot;CERN-CMS-detektor-letezik-e-higgs-bozon&quot; src=&quot;http://mta.hu/data/cikk/12/90/7/cikk_129007/0712023_01-A5-at-72-dpi.jpg&quot; /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;2012-ben végre eldőlhet: &lt;/strong&gt;&lt;strong&gt;valóban létezik-e az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon, vagyis &lt;/strong&gt;&lt;strong&gt;helytálló-e a részecskefizika standard modellje.&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A fizikusok jelenlegi ismeretei alapján a világegyetem, így benne az ember is, kisszámú elemi részecskéből épül fel.  &lt;/p&gt;
&lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000&quot;&gt;Peter Higgs&lt;/span&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000&quot;&gt; &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;imgleft&quot; style=&quot;width: 165px;height: 208px;margin-right: 5px&quot; alt=&quot;&quot; src=&quot;http://tudomany.blog.hu/media/image/Peter-Higgs.jpg&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;angol fizikus, 1960-ban gondolta ki a róla elnevezett Higgs-bozont. Ez egy olyan feltételezett részecske, amely a többi részecske tömegéért felel. Egyetlen probléma van vele csupán: máig nem sikerült megfigyelni.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Standard Modell - a részecskék világának leírására az elmúlt évtizedekben fokozatosan kiépült átfogó elmélet - szerint a világ kvarkokból, leptonokból és a köztük ható erőkből áll. A Standard Modell a természet négy alapvető kölcsönhatása közül egyedül a gravitációt (tömegvonzást) nem tartalmazza.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Standard Modell alapján tett előrejelzések mindeddig beigazolódtak. Mégis, a modellnek vannak hiányosságai: például nem lehet belőle kiszámítani a részecskék tömegét, sem a kölcsönhatások erősségét. Ebből a szempontból alapvető jelentőségű a Higgs-bozon, amely nem egy a sok részecske közül, hanem egyenesen &lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffcc00&quot;&gt;a modern fizika &quot;Szent Grálja&quot;. &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;Ha sikerülne megtalálni, az bizonyítaná a Standard Modell érvényét. Vannak azonban arra utaló jelek is, hogy a Standard Modell mögött egy egységes, mélyebb elmélet húzódik meg.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Feltételezések szerint a &lt;span style=&quot;color: #ffcc00&quot;&gt;&lt;strong&gt;Higgs&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff0000&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffcc00&quot;&gt;&lt;strong&gt;-tér&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffcc00&quot;&gt;ben mozogva nyernek az elemi részecskék tömeget, &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffcc00&quot;&gt;&lt;strong&gt;s e térben keletkezik a Higgs-részecske. &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;A Higgs-tér alapvetően más jellemzőkkel bír, mint a többi fizikai jelenség: nem anyag, nem erő, és egyenletesen tölti ki a teret.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Nagy Hadronütköztető (LHC, CERN) egyik fő célja: kísérletileg kimutatni a Higgs-bozont, ezt a megjósolt részecskét. Ha ez mégsem sikerülne, az komoly lendületet adhatna a Standard Modellen túli fizikai elméleteknek. Az LHC-n belül két óriási detektor - az ATLAS és a CMS - épült elsősorban a Higgs-bozon kimutatására. A CMS egyetlen mágnest tartalmaz, a világ legnagyobbikát, melynek belső átmérője 6 méter, és körülötte kétszer annyi vas található, mint a párizsi Eiffel-toronyban. A CMS-t már nagyrészt a felszínen összerakták, majd 2000 tonnás darabokban engedték le az LHC földalatti barlangjába. Az ATLAS egyik mágnesét egy másik óriási mágnes veszi körül, és eleve a föld alatt építették fel.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az ATLAS és a CMS kísérletek a világ több tucat országából egyenként 3000 részecskefizikust foglalkoztatnak. Magyarország a CMS-együttműködés alapító tagjai között van: az ATOMKI, a KFKI RMKI, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem kutatói és hallgatói vesznek részt benne.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;2011-ben a CERN kutatóinak a 2010-esnél 1000-szer több adatot sikerült elemezniük, ezáltal nagy mértékben leszűkítették a várt részecske lehetséges tömegtartományát. A 2011. nyaráig vizsgált adatok alapján a fizikusok &lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffcc00&quot;&gt;114 és 141 GeV &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffcc00&quot;&gt;&lt;strong&gt;(elektronvolt: energia-mértékegység, a részecskefizika ebben adja meg a részecskék tömegét) &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;közt valószínűsítették. Az LHC 2011-ben messze a várakozások fölött teljesített, az eredetileg remélt adatmennyiség csaknem hatszorosát produkálta. Az adatok előzetes elemzése tovább szűkítette a tömegtartományt, amelyben a Higgs-részecske előfordulhat. Ha a Higgs-bozon létezik, akkor az ATLAS mérése alapján a 116-130 GeV, míg a CMS mérései szerint a 115-127 GeV tömegtartományban található. Ezen új eredmények ígéretesek, ám még mindig nem bizonyítják a Higgs-részecske létét.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;imgnotext&quot; style=&quot;margin-right: auto;margin-left: auto&quot; alt=&quot;&quot; src=&quot;http://tudomany.blog.hu/media/image/higgs-boson-lhc-.jpg&quot; /&gt;Fabiola Gianotti az ATLAS kísérletek szóvivője:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;A Higgs-bozon legnagyobb valószínűségű tömegrégióját 116-130 GeV közé korlátoztuk. Az elmúlt hetekben &lt;/em&gt;&lt;em&gt;a 125 GeV körüli tartományban&lt;/em&gt;&lt;em&gt; érdekes eseménytöbbletet kezdtünk tapasztalni. Lehet, hogy ez egy fluktuáció miatt alakult ki, de sokkal érdekesebb jelenség is állhat mögötte. A kutatás e szakaszában még korai volna bármilyen következtetést levonni.&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Guido Tonelli, a CMS kísérlet szóvivője:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;Nem tudjuk kizárni a standard modellbeli Higgs-bozon jelenlétét egy mérsékelt eseménytöbblet miatt 115 és 127 GeV között: ez elég következetesen, 5 egymást követő, egymástól független csatornában is jelentkezett. E többlet 124 GeV és az ez alatti tartományban leginkább a standard modellbeli Higgs-bozonnal magyarázható, de ez statisztikailag még nem elég szignifikáns ahhoz, hogy bármilyen más következtetést levonjunk. Amit ma látunk, az magyarázható a háttéresemények véletlenszerű váltakozásával, de akár a Higgs-bozon jelenlétével is.&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ma még nehéz eldönteni, hogy ebben az alacsony tömegtartományban a Higgs-bozon létezését állító vagy tagadó hipotézis-e a helytálló. Ami biztató, hogy &lt;span style=&quot;color: #ffcc00&quot;&gt;mindkét független mérés &lt;strong&gt;talált a 125 GeV körüli régióban&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffcc00&quot;&gt;&lt;strong&gt; egy enyhe eseménytöbbletet, &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;s ez megakadályozta, hogy a Higgs-bozon létezését végleg kizárják. Bár ezt az eseménytöbbletet véletlen háttér-fluktuáció is okozhatja, a CERN fizikusai 2012-ben a várhatóan birtokukba kerülő mind több és több mérési adat segítségével pontosabban meg tudják majd határozni, mi is állhat a háttérben. A Higgs-bozon utáni hajtóvadászat a végéhez látszik közeledni: egy éven belül eldőlhet, hogy a fizikai világot leíró elmélet nélkülözhetetlen részecskéje valóban létezik-e.&lt;/p&gt;
&lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffcc00&quot;&gt;Higgs and Bunraku&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;p&gt; &lt;/p&gt;
&lt;div&gt;&lt;img class=&quot;imgnotext&quot; style=&quot;width: 433px;height: 302px;margin-right: auto;margin-left: auto&quot; alt=&quot;Higgs and Bunraku&quot; src=&quot;http://www-conf.kek.jp/susy04/Higgs_and_bunraku.jpg&quot; /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;p class=&quot;text&quot;&gt;In the &quot;Bunraku&quot; (classical Japanese puppet theater) puppets are manipulated by human operators in black suits and hoods, which make them invisible.&lt;/p&gt;
&lt;p class=&quot;text&quot;&gt;The Higgs field in the universe is considered to act somewhat in a similar way as such an operator: It fills the entire universe and creates the mass of elementary particles (mass is a physics term of the concept which is often called &quot;weight&quot; in non-technical language). In a conventional sense, it is totally invisible.&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>