{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Ki lehet a 21. sz\u00e1zad Freudja?","html":"

Mik\u00e9nt keletkezhet milli\u00e1rdnyi idegsejt egy\u00fcttes\u00e9ben, vagyis az agyban \u00f6ntudat? S hogyan lesz az agy m\u0171k\u00f6d\u00e9si mint\u00e1zataib\u00f3l szem\u00e9lyis\u00e9g? A k\u00e9rd\u00e9sek mindannyiunk l\u00e9t\u00e9nek alapjait \u00e9rintik, m\u00e9gis csak maroknyian foglalkoznak vel\u00fck. K\u00f6zt\u00fck Mark Solms D\u00e9l-afrikai neurol\u00f3gus. Aki a tudatfiloz\u00f3fia helyett egyenesen Freudhoz fordult v\u00e1laszok\u00e9rt. Ebb\u0151l j\u00f6tt l\u00e9tre egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kim\u00e9ra, amely a neuropszichoanal\u00edzis nevet viseli. Vajon \u00e9letk\u00e9pes lesz-e? <\/strong><\/p>\n

\"mark_solms.jpg\"Mark Solms<\/small><\/p>\n

Mintha csak egy men\u0151 parti szerepl\u0151i voln\u00e1nak: est\u00e9lyibe \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt n\u0151k, frakkos f\u00e9rfiak, \u00e9s egy szt\u00e1rs\u00e9f, aki mindegyik\u00fcket szem\u00e9lyesen \u00fcdv\u00f6zli. De ez csak a l\u00e1tszat: a trendi harlemi \u00e9tteremben tudom\u00e1nyos konferencia vette kezdet\u00e9t, melynek t\u00e9m\u00e1ja az \u00faj tudom\u00e1ny\u00e1g, a neuropszichoanal\u00edzis.<\/p>\n

Az els\u0151 el\u0151ad\u00f3 az Amygdaloid nev\u0171 egy\u00fcttes \u00e9nekese, Joe LeDoux (New York-i Egyetem). Val\u00f3j\u00e1ban \u0151 is idegtud\u00f3s, \u00e9s zenekara is az egyik agyter\u00fcletr\u0151l, az amygdal\u00e1r\u00f3l kapta a nev\u00e9t. Ez olyan viselked\u00e9seket vez\u00e9rel, mint a t\u00e1mad\u00e1s \u00e9s a v\u00e9dekez\u00e9s, m\u00e9ghozz\u00e1 azonnal, gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Itt lakna a freudi \u00f6szt\u00f6n-\u00e9n? Meglehet. Persze, az agy eset\u00e9ben ink\u00e1bb h\u00e1l\u00f3zatokr\u00f3l van sz\u00f3. Az amygdala az agressz\u00edv \u00e9s f\u00e9lelmi reakci\u00f3k \u00e1ramk\u00f6r\u00e9nek kit\u00fcntetett r\u00e9sze. \u00c9s hol lakhat a Freud sz\u00e1m\u00e1ra legkedvesebb, a libid\u00f3? Sz\u00e1mos helyen, kezdve a hipotalamusz v\u00e1gyat vez\u00e9rl\u0151 r\u00e9szeit\u0151l a jutalmaz\u00f3 k\u00f6zpontokig.<\/span><\/p>\n

\"joseph_ledoux_photo.jpg\"Joe LeDoux<\/small><\/p>\n

Hogy mindent \u00e1that\u00f3 elvv\u00e9 emelje, Freud igencsak kiterjesztette a libid\u00f3 fogalm\u00e1t. Belef\u00e9rt abba a kisbab\u00e1k anyamell ir\u00e1nti v\u00e1gy\u00e1t\u00f3l a fi\u00fak apjukkal val\u00f3 vet\u00e9lked\u00e9s\u00e9n \u00e1t a m\u0171v\u00e9szi inspir\u00e1ci\u00f3ig szinte minden. Mondhatni, Freud f\u0151 libid\u00f3ja maga a libid\u00f3 volt. Noha \u0151 maga sokszor m\u00f3dos\u00edtotta elm\u00e9leteit, a libid\u00f3, mint alapelv mellett ki\u00e1llt, m\u00e9g a kedvenc tan\u00edtv\u00e1nyaival val\u00f3 veszeked\u00e9s \u00e9s szak\u00edt\u00e1s \u00e1r\u00e1n is.<\/p>\n

B\u00e1r Freud neurol\u00f3gusk\u00e9nt indult (tengeri \u00e9l\u0151l\u00e9nyek idegrendszer\u00e9t boncolta), \u00e9s a pszichoanal\u00edzist is tudom\u00e1nyos alapokra k\u00edv\u00e1nta helyezni, az v\u00e9g\u00fcl mozgalomm\u00e1 v\u00e1lt. A tudattalanr\u00f3l, \u00e1lomszimb\u00f3lumokr\u00f3l, elfojt\u00e1sr\u00f3l \u00e9s a t\u00f6bbir\u0151l sz\u00f3l\u00f3 tanok szuggeszt\u00edven, kinyilatkoztat\u00e1s-szer\u0171en hatottak. A freudist\u00e1knak nem volt sz\u00fcks\u00e9g\u00fck semmif\u00e9le igazol\u00e1sra. Az anti-freudist\u00e1knak sem ellen-bizony\u00edt\u00e9kokra, noha az alapfogalmak az \u0151 elm\u00e9j\u00fckbe is beler\u00e1gt\u00e1k magukat.<\/p>\n

\"freud_1885.jpg\"Sigmund Freud 1885-ben<\/small><\/p>\n

A pszichoanal\u00edzis, noha eredetileg egy tud\u00f3s ember fej\u00e9b\u0151l pattant ki, teljesen k\u00fcl\u00f6n \u00fatra t\u00e9vedt a tudom\u00e1nyt\u00f3l. Mik\u00f6zben a 20. sz\u00e1zad vezet\u0151 ter\u00e1pi\u00e1s ir\u00e1nyzata lett, a kutat\u00f3k szinte figyelemre sem m\u00e9ltatt\u00e1k. Vagy ha igen, akkor az\u00e9rt, hogy nevets\u00e9gess\u00e9 tegy\u00e9k. A freudi ter\u00e1pia egyik sarokk\u00f6ve az \u00d6dipusz-komplexus felt\u00e1r\u00e1sa. Csakhogy err\u0151l kider\u00fclt: \u00fagy az \u00e1llatokn\u00e1l, mint az emberekn\u00e9l ink\u00e1bb kiv\u00e9tel, mint szab\u00e1ly. S a tudattalanhoz vezet\u0151 kir\u00e1lyi \u00fat, az \u00e1lomfejt\u00e9s? Az 1980-as \u00e9vekben J. Allan Hobson agykutat\u00f3 (Harvard Egyetem) r\u00e1mutatott, hogy az \u00e1lmok bizarr jelleg\u00e9t az idegekben keletkez\u0151, v\u00e9letlen elektromos zaj okozza. Ez \u00e9pp ellent\u00e9tesnek t\u0171nt azzal a freudi elgondol\u00e1ssal, hogy az \u00e1lmokban semmi sem v\u00e9letlen\u00fcl van ott, m\u00e9g a l\u00e9nyegtelen r\u00e9szletek is utalhatnak rejtett jelent\u00e9sre. P\u00e9ld\u00e1ul elfojtott v\u00e1gyakra, indulatokra vagy komplexusokra.<\/p>\n

Ideg-l\u00e9lekelemz\u00e9s<\/h2>\n

Ilyenek ut\u00e1n kutatott 9 \u00e9ves ter\u00e1pi\u00e1ja sor\u00e1n, heti 5 alkalommal Mark Solms neuropszichol\u00f3gus (Fokv\u00e1rosi Egyetem) is. Hogy egy tud\u00f3s pszichoanalitikus kezel\u00e9sre adja a fej\u00e9t, az el\u0151fordul. De \u0151 egyszerre szenved\u00e9lyes tud\u00f3s \u00e9s szenved\u00e9lyes pszichoanalitikus. \u00cdgy lett az \u0151 f\u0151 libid\u00f3ja a kett\u0151 \u00f6sszeh\u00e1zas\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n

\"mark-solms-903.jpeg\"Hogy mi\u00e9rt is v\u00e1lt \u0151 ilyen rendhagy\u00f3 esett\u00e9 a tudom\u00e1ny vil\u00e1g\u00e1ban, azt tal\u00e1n \u00e9pp az anal\u00edzis\u00e9n kereszt\u00fcl kirajzol\u00f3d\u00f3 sorsesem\u00e9nyek magyar\u00e1zz\u00e1k. Solms-ot, ahogy egykor Freudot, \u00f3ri\u00e1si amb\u00edci\u00f3k fesz\u00edtett\u00e9k. De Solms ezeket j\u00f3 ideig elnyomta mag\u00e1ban. Az anal\u00edzis d\u00f6bbentette r\u00e1, hogy mi\u00e9rt.<\/p>\n

Mark Solms-nak kiv\u00e9telesen j\u00f3 testv\u00e9r adatott. B\u00e1tyja, a n\u00e1la k\u00e9t \u00e9vvel id\u0151sebb Lee egyben a legjobb bar\u00e1tja is volt, akivel sz\u00f6vev\u00e9nyes fant\u00e1ziaj\u00e1t\u00e9kokat j\u00e1tszottak. Az idillnek azonban hamar tragikus baleset vetett v\u00e9get. Lee m\u00e9g csak 6 \u00e9ves volt, amikor lezuhant a helyi jacht-klub tetej\u00e9r\u0151l, \u00e9s a fej\u00e9re esett.<\/span> K\u00f3rh\u00e1zba vitt\u00e9k, majd n\u00e9h\u00e1ny nap m\u00falva hazahozt\u00e1k. Megmenek\u00fclt, de att\u00f3l kezdve, ahogy Mark mes\u00e9li, m\u00e1r sem a b\u00e1tyja, sem a csal\u00e1d nem volt ugyanaz. Lee t\u00f6bb\u00e9 nem \u00e9rzett kedvet a fant\u00e1ziaj\u00e1t\u00e9kokhoz; lelassult \u00e9s letargikus lett. Hi\u00e1ba volt ott, Mark elvesz\u00edtette \u0151t. 4 \u00e9vesen felfoghatatlan volt sz\u00e1m\u00e1ra, hogy valaki, akihez oly bens\u0151s\u00e9ges kapcsolat f\u0171zte, ugyanaz is, meg nem is. Hogy n\u00e9ha elegend\u0151 egyetlen \u00fct\u00e9s a fejre, \u00e9s abb\u00f3l \u00f6r\u00f6kre t\u00e1vozik az eredeti szem\u00e9lyis\u00e9g.<\/span><\/p>\n

A trauma tudattalanul meghat\u00e1rozta Mark Solms p\u00e1lyav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t.<\/span> Orvosk\u00e9nt az\u00e9rt szakosodott neurol\u00f3gi\u00e1ra, hogy seg\u00edthessen az olyan agys\u00e9r\u00fcl\u00e9st szenvedett embereknek, amilyen a b\u00e1tyja. Anal\u00edzise azonban azt is kider\u00edtette, hogy mindv\u00e9gig b\u0171ntudatban \u00e9lt, ami\u00e9rt \u0151 eg\u00e9szs\u00e9ges, a m\u00e1sik pedig beteg; ami\u00e9rt \u0151 sikereket \u00e9rhet el, amaz nem. \u00cdgy visszafogta amb\u00edci\u00f3it; ez eset\u00e9ben azt jelentette, hogy \u201ecsak\u201d neurol\u00f3gus volt egy angliai k\u00f3rh\u00e1zban, nem pedig, amire val\u00f3j\u00e1ban hivatottnak \u00e9rezte mag\u00e1t: az agy \u00e9s a tudat rejt\u00e9ly\u00e9t megfejt\u0151, vil\u00e1gh\u00edr\u0171 tud\u00f3s. Vagy ha \u00fagy tetszik, a 21. sz\u00e1zad Freudja, aki a pszichoanal\u00edzist imm\u00e1r igazolni is tudja az agykutat\u00e1s leg\u00fajabb eszk\u00f6zeivel.<\/p>\n

\"mark_solms_konyv.jpg\"<\/p>\n

Az \u00f6r\u00f6k \u00f6r\u00f6m-elv<\/h2>\n

Ha e k\u00fcl\u00f6n\u00f6s h\u00e1zass\u00e1g neurol\u00f3gia \u00e9s pszichoanal\u00edzis k\u00f6z\u00f6tt ma \u00fajdons\u00e1gk\u00e9nt hat, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizede egyenesen elk\u00e9pzelhetetlen volt. F\u0151k\u00e9nt a kutat\u00f3k t\u00e9rfel\u00e9n, ahov\u00e1 hivatalosan Solms is tartozott. Solms kitart\u00f3an k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6d\u00f6tt professzorait\u00f3l, ugyan hol kutathatn\u00e1 a freudi tanokat az idegtudom\u00e1ny m\u00f3dszereivel? T\u00f6bbnyire azt a v\u00e1laszt kapta, hogy sehol. \u00c9s hogy ne nagyon feszegessen ilyen t\u00e9m\u00e1kat, mert az a karrierj\u00e9be is ker\u00fclhet. Foglalkozzon csak az olyan, viselked\u00e9s szintj\u00e9n is megfoghat\u00f3 jelens\u00e9gekkel, mint a mozg\u00e1s, a l\u00e1t\u00e1s vagy a tanul\u00e1s.<\/p>\n

Mi maradt Solmsnak? Mik\u00e9nt Freudnak: a saj\u00e1t betegei. A szok\u00e1st\u00f3l mer\u0151ben elt\u00e9rve, Solms a pszichoanalitikus m\u00f3dszert neurol\u00f3giai p\u00e1ciensein\u00e9l kezdte alkalmazni.<\/span> N\u00e9melyik\u00fck az eml\u00e9kezet\u00e9t vesztette el, m\u00e1sok a besz\u00e9d- vagy j\u00e1r\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g\u00fcket. Volt, aki elfelejtette, ki is \u0151. Az orvosok t\u00f6bbs\u00e9ge ilyen betegekn\u00e9l nem sok \u00e9rtelm\u00e9t l\u00e1tta a pszichoter\u00e1pi\u00e1nak. Mi\u00e9rt kellene komplexusokat, traum\u00e1kat felt\u00e1rni azokn\u00e1l, akiknek az agya ment t\u00f6nkre? Solms sz\u00e1m\u00e1ra azonban egy\u00e9rtelm\u0171 volt: e betegek \u00f3ri\u00e1si t\u00f6r\u00e9st szenvedtek el. Hogyan is ne lenne \u00e9get\u0151 sz\u00fcks\u00e9g\u00fck a ter\u00e1pi\u00e1ra? Le\u00fclt a p\u00e1ciensei mell\u00e9, \u00e9s hosszasan hallgatta \u0151ket.<\/span><\/p>\n

A tud\u00f3sok ugyan r\u00e9g\u00f3ta tanulm\u00e1nyozz\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le agys\u00e9r\u00fcltek gondolatait \u00e9s viselked\u00e9seit, de aligha pszichoanalitikus n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l. Solms azonban \u00fagy tal\u00e1lta, a betegek hallucin\u00e1ci\u00f3i \u00e9s t\u00e9veszm\u00e9i messze nem v\u00e9letlenszer\u0171ek. Igen gyakran arra szolg\u00e1lnak, amire Freud szerint az \u00e1lmok: v\u00e1gyteljes\u00edt\u00e9sre. S tal\u00e1n m\u00e9g ink\u00e1bb a tragikus val\u00f3s\u00e1g tagad\u00e1s\u00e1ra.<\/span><\/p>\n

De mi\u00e9rt pont az agys\u00e9r\u00fcltekre jellemz\u0151k ezek, s nem m\u00e1s, s\u00falyos betegekre? A val\u00f3s\u00e1ggal val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9s az agy sz\u00e1m\u00e1ra neh\u00e9z m\u0171velet. T\u00f6bb agyter\u00fclet fenntartott, \u00f6sszehangolt m\u0171k\u00f6d\u00e9se sz\u00fcks\u00e9ges hozz\u00e1. L\u00e9nyeg\u00e9ben: j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 agy. Ennek h\u00edj\u00e1n nem csoda, ha az ember id\u0151r\u0151l id\u0151re a fant\u00e1zia vil\u00e1g\u00e1ban k\u00f6t ki.<\/span><\/p>\n

Sok zavarodott beteg \u00e1ll el\u0151 nevets\u00e9gesnek t\u0171n\u0151 t\u00f6rt\u00e9netekkel: ezt nevezik konfabul\u00e1ci\u00f3s eml\u00e9kezetveszt\u00e9snek.<\/span> Egy elektrom\u00e9rn\u00f6k p\u00e1ciens p\u00e9ld\u00e1ul mindig \u00fagy \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte Solms-ot, mint m\u00e9rn\u00f6k koll\u00e9g\u00e1t. Azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy van egy Porsche-ja \u00e9s egy Ferrarija. M\u00e1skor a s\u00f6r\u00e9t kereste az \u00e9jjeliszekr\u00e9ny\u00e9n. Neurobiol\u00f3giai n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l egy megrepedt ver\u0151\u00e9r-t\u00e1gulat s\u00falyosan k\u00e1ros\u00edtotta a homloklebeny\u00e9t. Pszichoanalitikus szemmel v\u00e1gyteljes\u00edt\u0151 fant\u00e1zi\u00e1i voltak: ezekben \u0151 elismert szak\u00e9rt\u0151 volt, nem agys\u00e9r\u00fclt beteg; versenyaut\u00f3kat vezetett, vagy \u00e9ppen egy b\u00e1rban \u00fclt. A teljes k\u00e9phez mindk\u00e9t oldal hozz\u00e1tartozik. A f\u00e9rfi agya val\u00f3ban s\u00e9r\u00fclt volt, elm\u00e9je pedig nappali \u00e1lmodoz\u00e1sba mer\u00fclt a szabad \u00e9s \u00f6r\u00f6mteli \u00e9letr\u0151l.<\/span><\/p>\n

Solms elkezdte \u00f6sszep\u00e1ros\u00edtani a p\u00e1ciensek \u00e1ltal mondottakat a diagn\u00f3zisukkal. Ezzel l\u00e9trej\u00f6tt a neuropszichoanal\u00edzis, mint tudom\u00e1nyos elj\u00e1r\u00e1s.<\/span> Melyb\u0151l kider\u00fclhet, milyen tipikus agys\u00e9r\u00fcl\u00e9si mint\u00e1zatok milyen tipikus bels\u0151 tapasztalatokkal t\u00e1rsulnak \u2013 legal\u00e1bbis a sz\u00f3beli k\u00f6zl\u00e9sre k\u00e9pes betegekn\u00e9l. De hogyan vezethetnek el az agys\u00e9r\u00fcltek \u00e9lm\u00e9nyei a pszichoanalitikus fogalmak agyban val\u00f3 lehorgonyz\u00e1s\u00e1hoz?<\/p>\n

Vegy\u00fck az elektrom\u00e9rn\u00f6k eset\u00e9t. Az \u0151 fant\u00e1zi\u00e1l\u00e1saiban a freudi \u00e9rtelmez\u00e9s szerint az \u00f6r\u00f6m-elv szinte teljesen kiszor\u00edtja a val\u00f3s\u00e1g-elvet. Ez az egyszerre szomor\u00fa \u00e9s kellemes \u00e1llapot akkor \u00e1ll el\u0151, ha az ember, a homloklebeny alapvet\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9seinek zavara nyom\u00e1n, elvesz\u00edti a fonalat: r\u00e9szben, vagy teljesen elfelejti, hol van, mi\u00e9rt, milyen \u00e1llapotban stb. A val\u00f3s\u00e1ggal val\u00f3 kapcsolat enyhe fok\u00fa cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t eg\u00e9szs\u00e9ges emberek is meg\u00e9lhetik az \u00e9brenl\u00e9t-\u00e1lom k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n, vagy tudatm\u00f3dos\u00edt\u00f3k hat\u00e1s\u00e1ra. Ilyenkor a homloklebeny visszavonul, az \u00e1br\u00e1ndok pedig mintha val\u00f3ra v\u00e1ln\u00e1nak. A neuro-pszichoanalitikusok\u00e9 is, mert tal\u00e1n megpillanthatj\u00e1k, pontosan hol is lakik fej\u00fcnkben az \u00f6r\u00f6m-elv. Mindez frapp\u00e1ns v\u00e1lasszal szolg\u00e1lna a neves filoz\u00f3fusnak, Karl Poppernek, aki a pszichoanal\u00edzist a tudom\u00e1nytalans\u00e1g egyik f\u0151 p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt b\u00e9lyegezte meg.<\/span><\/p>\n

\"sir_karl_popper.jpg\"<\/span>Sir Karl Popper<\/small><\/span><\/p>\n

Tudatlan tudattalan?<\/h2>\n

Popper ugyanis csak olyan hipot\u00e9ziseket tekintett tudom\u00e1nyosaknak, amelyek k\u00eds\u00e9rleti \u00faton elvileg megc\u00e1folhat\u00f3k. A pszichoanal\u00edzis azonban hemzseg az olyan \u00e1ll\u00edt\u00e1sokt\u00f3l, amelyeket soha nem lehet c\u00e1folni. P\u00e9ld\u00e1ul, hogy minden \u00e1lom v\u00e1gyteljes\u00edt\u0151. L\u00e9tezik-e olyan \u00e1lom, amelyet ha valaki meg\u00e1lmodna, azzal c\u00e1foln\u00e1 e t\u00e9telt? Nem; nincs az a ban\u00e1lis, vagy \u00e9ppen lid\u00e9rces \u00e1lom, amely c\u00e1folatk\u00e9nt szolg\u00e1lhatna. Hiszen a pszichoanal\u00edzis logik\u00e1ja szerint ezek is v\u00e1gyakat teljes\u00edtenek, csup\u00e1n a bels\u0151 cenzor elt\u00fcntette bel\u0151l\u00fck a l\u00e9nyeget, ez\u00e9rt \u00e9pp arra nem eml\u00e9ksz\u00fcnk. Vagy pontosan arra v\u00e1gyunk, ami az \u00e1lomban szerepel, p\u00e9ld\u00e1ul egy sz\u00e1munkra fontos szem\u00e9ly hal\u00e1l\u00e1ra, de ezt, mint roppant k\u00ednos \u00e9rz\u00e9st, elm\u00e9nk eleve elfojtotta.<\/p>\n

A pszichoanal\u00edzis szerint az elfojt\u00e1s vesz\u00e9lyes sz\u00e1munkra: elfojtott, er\u0151teljes impulzusaink ott munk\u00e1lnak az elm\u00e9nk m\u00e9ly\u00e9n, \u00e9s sz\u00e1mtalan lelki vagy testi t\u00fcnetet id\u00e9zhetnek el\u0151. A tudom\u00e1nyfiloz\u00f3fia szerint azonban maga az elfojt\u00e1s fogalma a vesz\u00e9lyes. L\u00e9nyeg\u00e9ben oda vezet, hogy b\u00e1rkir\u0151l b\u00e1rmit mondhatunk.<\/span> A gyermek lehet polimorf perverz, \u00e9s a feln\u0151ttekben is hemzsegnek a l\u00e1tens elt\u00e9velyed\u00e9sek, \u00f6dip\u00e1lis vagy gyilkos v\u00e1gyak. Ha ilyenekr\u0151l nem tud, akkor megb\u00fajnak a tudattalanj\u00e1ban. Ha a tudattalanb\u00f3l sem b\u00e1ny\u00e1szhat\u00f3k el\u0151, akkor vannak csak ott igaz\u00e1n: oly er\u0151sek \u00e9s f\u00e9lelmetesek, hogy a p\u00e1ciens nem meri tudatos\u00edtani \u0151ket.<\/p>\n

Az elfojt\u00e1s-fogalmon bukna meg a pszichoanal\u00edzis, mint tudom\u00e1ny? Igen, hacsak nem siker\u00fcl eld\u00f6nthet\u0151v\u00e9 tenni, hogy t\u00f6rt\u00e9nt-e elfojt\u00e1s, avagy sem. P\u00e9ld\u00e1ul olyan m\u00f3dszert tal\u00e1lni, amellyel az elfojtott tartalmak el\u0151h\u00edvhat\u00f3k. Az egyik biztat\u00f3 k\u00eds\u00e9rlet, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don, r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3kkal zajlott. Alessio Travaglia (New York-i Egyetem) kimutatta, hogy hozz\u00e1nk hasonl\u00f3an \u0151k is elfelejtik korai \u00e9lm\u00e9nyeiket, ez esetben azt, hogy a ketrec\u00fck egyik sark\u00e1ban \u00e1ram\u00fct\u00e9s \u00e9rte \u0151ket. Feln\u0151ve szemrebben\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6zlekednek az elektromos z\u00f3n\u00e1ban. \u00c1m amint a legapr\u00f3bb \u00e1ram\u00fct\u00e9st kapj\u00e1k, ut\u00e1na a ketrecbe visszahelyezve ker\u00fclni fogj\u00e1k a vesz\u00e9lyes helyet. Vagyis kiskori eml\u00e9k\u00fck visszat\u00e9r! Ez azt bizony\u00edtja, hogy a legkor\u00e1bbi eml\u00e9kek ott szunnyadnak valahol a tudattalanban.<\/p>\n

De milyen is ez a tudattalan? Ha ma Freud k\u00f6zt\u00fcnk j\u00e1rna, r\u00e1 kellene d\u00f6bbennie, hogy messze nem csup\u00e1n primit\u00edv, \u0151si \u00e9s \u00f6szt\u00f6n\u00f6s, ahogy \u0151 hitte. S\u0151t, sz\u00e1mos t\u00e9ren messze t\u00falsz\u00e1rnyalja a tudatot. Az \u201eokos tudattalan\u201d legink\u00e1bb d\u00f6nt\u00e9shoz\u00e1si k\u00e9pess\u00e9gei miatt kap dics\u00e9retet a kutat\u00f3kt\u00f3l. Tudatunk k\u00ednosan lass\u00fa \u00e9s neh\u00e9zkes ahhoz k\u00e9pest, ahogy a tudattalan pillanatok alatt v\u00e9gigp\u00e1szt\u00e1zza a d\u00f6nt\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges m\u00faltbeli tapasztalatok \u00f6sszess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

Egy megnyer\u0151 csal\u00f3 hamar fennakad az okos tudattalan rost\u00e1j\u00e1n. Ilyenkor testi jelz\u00e9sek sor\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lja a tudat \u00e9rt\u00e9s\u00e9re adni: ne b\u00edzzon az illet\u0151ben. De hi\u00e1ba, ha a tudat ink\u00e1bb a primit\u00edv, freudi tudattalan v\u00e1gyait akarja k\u00f6vetni. Egyben igazolva Freudot: a bels\u0151 vil\u00e1g val\u00f3ban csatat\u00e9r, csak a harcban \u00e1ll\u00f3 felek sz\u00e1ma n\u0151tt meg az \u0151 ideje \u00f3ta.<\/span><\/p>\n

Kib\u0151l lehet Freud?<\/h2>\n

Egy k\u00eds\u00e9rlet erej\u00e9ig ma m\u00e1r b\u00e1rkib\u0151l. Sofia Adelaide Osimo (SISSA, Trieszt) az \u00fan. immerz\u00edv (k\u00f6zvetlen megtapasztal\u00e1st ny\u00fajt\u00f3) virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1g r\u00e9v\u00e9n azt az ill\u00fazi\u00f3t kelti, mintha az emberek m\u00e1svalakinek a test\u00e9ben voln\u00e1nak. Kor\u00e1bbi tanulm\u00e1nyok szerint ez megv\u00e1ltoztatja az \u00e9szlel\u00e9st. Osimo arra volt k\u00edv\u00e1ncsi, vajon a magasabb szellemi m\u0171k\u00f6d\u00e9sek is m\u00f3dosulnak-e \u00edgy?<\/p>\n

\"sofia_osimo.jpg\"Sophia Adelaide Osimo<\/small><\/p>\n

Aki ilyen k\u00eds\u00e9rletre jelentkezett, \u00e9rz\u00e9kel\u0151ket \u00e9s fejhallgat\u00f3t kapott, tov\u00e1bb\u00e1 k\u00e9t avat\u00e1rt: az egyik \u0151t mag\u00e1t \u00e1br\u00e1zolta, a m\u00e1sik Sigmund Freudot. Amikor valamelyik avat\u00e1r mozg\u00e1s\u00e1t szinkronba hozt\u00e1k az \u00f6v\u00e9vel, teljesen \u00fagy \u00e9rezhette, hogy abban a testben l\u00e9tezik.<\/p>\n

Az alany el\u0151sz\u00f6r saj\u00e1t avat\u00e1rj\u00e1val mozgott egy\u00fctt. Arra k\u00e9rt\u00e9k, mondja el egy pszichol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t a Freud-avat\u00e1rnak. Azt\u00e1n hirtelen \u201e\u00e1tugrott\u201d Freud test\u00e9be, \u00e9s Freudk\u00e9nt adott tan\u00e1csot \u00f6nmag\u00e1nak. Ekkor a hangj\u00e1t kicsit elm\u00e9ly\u00edtett\u00e9k. A szerepeket addig cser\u00e9lgethette, ameddig csak akarta.<\/p>\n

A k\u00eds\u00e9rlet m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9ben ugyanez zajlott, csak Freud n\u00e9lk\u00fcl. Az alany saj\u00e1t avat\u00e1rja k\u00e9rdezett, m\u00e1sik avar\u00e1tja felelt, csak\u00fagy, mint amikor az ember \u00f6nmag\u00e1val besz\u00e9lget.<\/p>\n

\"freud_osimo_avatar.jpg\"Avat\u00e1rok Osimo k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben<\/small><\/p>\n

Osimo szerint az eredm\u00e9nyek egy\u00e9rtelm\u0171ek: a magunknak val\u00f3 tan\u00e1csad\u00e1s hat\u00e1sos m\u00f3dszer, de m\u00e9g ink\u00e1bb az, ha Freudk\u00e9nt tessz\u00fck. Ehhez azonban fontos a t\u00f6k\u00e9letes ill\u00fazi\u00f3 megteremt\u00e9se. Ha az alany mozg\u00e1s\u00e1t nem szinkroniz\u00e1lj\u00e1k a Freud-avat\u00e1rral, nem siker\u00fcl igaz\u00e1n azonosulnia vele, \u00e9s a tan\u00e1csai sem lesznek jobbak, mint amiket saj\u00e1t mag\u00e1nak ad. Az is fontos, hogy Osimo k\u00eds\u00e9rleti szem\u00e9lyei nem k\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k meg Freud szakmai hozz\u00e1\u00e9rt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

Mivel Freud a legt\u00f6bb ember sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g mindig az els\u0151 sz\u00e1m\u00fa pszichol\u00f3gus, a j\u00f6v\u0151ben \u00f6nseg\u00edt\u0151 c\u00e9lzattal sok virtu\u00e1lis Freud keletkezhet majd.<\/p>\n

\"freud_wordscraft_on_flickr_0.jpg\"Sigmund Freud<\/small><\/p>\n

De hogy val\u00f3di Freud, a \u201el\u00e9lek forradalm\u00e1ra\u201d sz\u00fclessen? Ahhoz m\u00e1r annak idej\u00e9n is sz\u00e1mos t\u00e9nyez\u0151 kellett. Freud szem\u00e9lyes egyenlet\u00e9hez hozz\u00e1j\u00e1rulhatott p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00fclei k\u00f6zti nagy kork\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. Egy kisfi\u00fa k\u00f6nnyen \u00e9rezheti \u00fagy, hogy a fiatal, \u00e9letvid\u00e1m anya ink\u00e1bb \u0151hozz\u00e1 tartozik, mint az id\u0151sebb ap\u00e1hoz. Ut\u00f3bbi pedig el\u00e9gg\u00e9 szigor\u00fa \u00e9s f\u00e9rfias jelens\u00e9g ahhoz, hogy felsz\u00edtsa a gyermekben az \u00f6dip\u00e1lis f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9get. Ahogy Alain de Mijolla kort\u00e1rs pszichoanalitikus kutat\u00f3 kimutatja: az ap\u00e1val, Jakob Freuddal szemben Sigmund Freud ink\u00e1bb a nagyra t\u00f6r\u0151, intellektu\u00e1lis nagyap\u00e1val, \u201eRabbi\u201d Slom\u00f3val azonosul, \u00e9s m\u00e1r gyerekkor\u00e1t\u00f3l bizonyos abban, hogy h\u00edres lesz.<\/p>\n

\"freud_mijolla.jpg\"L\u00e9nyeges a kor szellemi atmoszf\u00e9r\u00e1ja is. Az \u00e9l\u0151 agy megfigyel\u00e9s\u00e9re m\u00e9g semmif\u00e9le eszk\u00f6z nem \u00e1ll rendelkez\u00e9sre. A pszichol\u00f3gia, mint tudom\u00e1ny \u00e9pp csak sz\u00fclet\u0151ben; kutat\u00f3i fiziol\u00f3giai m\u00e9r\u00e9seket v\u00e9geznek, vagy saj\u00e1t tudat\u00e1raml\u00e1sukat pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k lek\u00f6vetni. A tudattalan jelens\u00e9geket szinte csak a sze\u00e1nszokon kereszt\u00fcl ismerik. T\u0171nhet \u00fagy, hogy Freud a tudom\u00e1ny fel\u0151l elkanyarodva, egyfajta \u00e1ltudom\u00e1nyt hozott l\u00e9tre. A lehet\u0151 legkev\u00e9sb\u00e9 ismert ter\u00fcletr\u0151l a lehet\u0151 legbotr\u00e1nyosabb \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat k\u00f6z\u00f6lve, mintha egyet akart volna: felejthetetlenn\u00e9 v\u00e1lni.<\/p>\n

De mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha Freud \u00fajra elj\u00f6n, \u00e9s beint a k\u00e9prombol\u00f3knak? Ha megmutatja, hogy a pszichoanal\u00edzis csak eszk\u00f6z\u00f6k h\u00edj\u00e1n volt mese, \u00e9s imm\u00e1r val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lhat? Ezen munk\u00e1lkodik jelenlegi avat\u00e1rja, Mark Solms.<\/p>\n

M\u00e9gsem \u0151 lesz a 21. sz\u00e1zad Freudja. Mert Freudnak lenni azt is jelenti: a lehet\u0151 legmegal\u00e1z\u00f3bbat mondani az emberr\u0151l, amit csak jelen tud\u00e1sunk (\u00e9s tudatlans\u00e1gunk) birtok\u00e1ban lehet.<\/span> Hogy mindent a libid\u00f3 ir\u00e1ny\u00edt? Ez annak idej\u00e9n nagyot \u00fct\u00f6tt. De ma m\u00e1r eg\u00e9szen hum\u00e1nusnak t\u0171nik ahhoz k\u00e9pest, hogy az \u00f6nz\u0151 g\u00e9nek vez\u00e9relnek minket. J\u00f3, azok legal\u00e1bb a saj\u00e1t g\u00e9njeink. Csakhogy laknak benn\u00fcnk m\u00e1sok is t\u00f6meg\u00e9vel, p\u00e9ld\u00e1ul bakt\u00e9riumok; lehet, hogy \u0151k mondj\u00e1k ki az utols\u00f3 sz\u00f3t \u00edzl\u00e9s\u00fcnk dolg\u00e1ban? Vagy ak\u00e1r azt is meghat\u00e1rozz\u00e1k, amit ma szentnek tekint\u00fcnk: a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnket?<\/p>\n

De m\u00e9g mindig van lejjebb: a bakt\u00e9riumokkal val\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fcnk val\u00f3s\u00e1gos idill ahhoz k\u00e9pest, ami a g\u00e9pi szuperintelligencia<\/a> megjelen\u00e9sekor v\u00e1rhat r\u00e1nk. Az esetleg m\u00e1r nem l\u00e1t t\u00f6bbet benn\u00fcnk, emberekben, mint er\u0151forr\u00e1st pazarl\u00f3, t\u00f6rl\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 k\u00f3dokat. Lehet, hogy a j\u00f6v\u0151 Freudja m\u00e1r egy mesters\u00e9ges szuperintelligencia lesz?<\/p>\n

Jakabffy \u00c9va<\/p>","type":"rich"}