{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"J\u00f6v\u0151sokk","html":"

A j\u00f6v\u0151re ir\u00e1nyul\u00f3 felfokozott optimizmus sokakat lelkes\u00edt, ami \u00e9rthet\u0151. De azok sincsenek kevesen, akiket egy\u00e1ltal\u00e1n nem hoz l\u00e1zba. Mert t\u00fal t\u00e1voli sz\u00e1mukra, vagy mert nem is hisznek benne. Esetleg egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert nem akarnak szemben\u00e9zni a t\u00e9nnyel: a val\u00f3s\u00e1g, \u00e9s benne \u0151k maguk lehetn\u00e9nek m\u00e9g jobbak. S\u0151t, sokkal jobbak.<\/strong><\/p>\n

Ha felaj\u00e1nlan\u00e1k nekik, hogy saj\u00e1t jav\u00edtott kiad\u00e1saikk\u00e1 v\u00e1ljanak, azt els\u0151sorban kritik\u00e1nak venn\u00e9k. Ennek oka a saj\u00e1t szem\u00e9lyis\u00e9g kultusza \u00e9s az abba vetett hit, hogy el kell fogadnunk, s\u0151t szeretn\u00fcnk kell \u00f6nmagunkat. M\u00e9g azt is szeretn\u00fcnk kell \u00f6nmagunkban, amit am\u00fagy esz\u00fcnk \u00e1g\u00e1ban sem volna szeretni, ha t\u00f6rt\u00e9netesen magunkon k\u00edv\u00fcl fedezn\u00e9nk fel.<\/p>\n

Legt\u00f6bben sokkal ink\u00e1bb vagyunk \u00f6nmagunk, mint egy kiv\u00e1l\u00f3bb, \u00e1mde m\u00e1sik ember. \u00c9s mindenfajta \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s azzal fenyeget, hogy ezt a j\u00f3l megszokott \u00f6nmagunkat elvesz\u00edtj\u00fck. Ha egy gy\u00f3gyszer, pl\u00e1ne g\u00e9ntechnol\u00f3gia vagy neurorobot k\u00e9pess\u00e9geink feljav\u00edt\u00e1s\u00e1val kecsegtetne, mi h\u00e1l\u00e1b\u00f3l att\u00f3l szorongan\u00e1nk, hogy t\u00f6bb\u00e9 nem lesz\u00fcnk \u00f6nmagunk, hanem kim\u00e9r\u00e1kk\u00e1 vagy kiborgokk\u00e1 v\u00e1lunk. Ami a kiborgot illeti, sok transzhumanista is \u00edgy gondolja, de \u0151k ezt messze nem b\u00e1nj\u00e1k. N\u00e9melyik\u00fcket m\u00e9g az a lehet\u0151s\u00e9g is vonzza, hogy elm\u00e9j\u00fck g\u00e9pi hordoz\u00f3n \u00e9ljen t\u00fal, miut\u00e1n a biol\u00f3giai hordoz\u00f3 felmondta a szolg\u00e1latot.<\/p>\n

Egy g\u00e9p lelkek\u00e9nt \u00e9lni tov\u00e1bb? Tal\u00e1n \u00fagy gondoljuk, ilyen j\u00f6v\u0151k\u00e9pet az fest mag\u00e1nak, aki m\u00e1r most is szimbi\u00f3zisban \u00e9l g\u00e9peivel, vagy eleve olyan, mint egy g\u00e9p.<\/p>\n

K\u00e9sz\u00fclj\u00fcnk fel a hibrid gondolkod\u00e1sra!<\/h2>\n

L\u00e9tezik-e Isten? \u2013 M\u00e9g nem \u2013 \u00e1ll\u00edtja Ray Kurzweil, a Google technol\u00f3giai igazgat\u00f3ja. Ray m\u00e1r 5 \u00e9vesen feltal\u00e1l\u00f3 akart lenni. Ekkori, elektromos alkatr\u00e9szekb\u0151l \u00e9s j\u00e1t\u00e9kokb\u00f3l \u00e9p\u00edtett m\u0171ve ugyan m\u00e9g nem volt \u00e9letk\u00e9pes, de a 8 \u00e9ves kor\u00e1ban alkotott robotsz\u00ednh\u00e1za m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 11 \u00e9vesen ker\u00fclt kapcsolatba sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pekkel, amikor New Yorkban m\u00e9g csak egy tucat volt bel\u0151l\u00fck. Tizen\u00e9vesen zen\u00e9t kompon\u00e1l\u00f3 programot \u00edrt. K\u00e9s\u0151bbi legh\u00edresebb szabadalmai k\u00f6z\u00e9 tartozik a vakok sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt sz\u00f6vegfelolvas\u00f3 g\u00e9p; a sz\u00f6veg-besz\u00e9d szintetiz\u00e1tor; egy olyan elektronikus hangszer, amely k\u00e9pes a\u00a0zongora\u00a0\u00e9s m\u00e1s szimfonikus hangszerek hangjainak l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra, valamint a besz\u00e9dfelismer\u0151 rendszer. 2012-t\u0151l a Google alkalmazza teljes munkaid\u0151ben. A t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3 Larry Page mind\u00f6ssze egyetlen mondatos munkak\u00f6ri le\u00edr\u00e1sban \u00e1llapodott meg Kurzweillel: tegye lehet\u0151v\u00e9 a Google sz\u00e1m\u00e1ra a term\u00e9szetes nyelv meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t. Kurzweil lucidus \u00e1lmod\u00f3, vagyis az emberek azon kisebbs\u00e9g\u00e9hez tartozik, akik k\u00e9pesek ir\u00e1ny\u00edtani \u00e1lmaikat, \u00e9s azokat ak\u00e1r kreativit\u00e1suk szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtani.<\/p>\n

\"ray_kurzweil_transzhumanista.jpg\"Ray Kurzweil<\/small><\/p>\n

Rendk\u00edv\u00fcli tehets\u00e9g\u00e9vel sokan kiegyezn\u00e9nek, de \u0151 j\u00f3csk\u00e1n szeretn\u00e9 m\u00e9g t\u00falsz\u00e1rnyalni \u00f6nmag\u00e1t. Ehhez szerinte olyan g\u00e9pekre lenne sz\u00fcks\u00e9g, amelyek el\u0151sz\u00f6r is el\u00e9rn\u00e9k a legintelligensebb ember szintj\u00e9t. Hogy ez mikor t\u00f6rt\u00e9nik meg? Kurzweil r\u00e9g\u00f3ta j\u00f3solja, hogy hamarosan; \u00e9s hogy ekkort\u00f3l intelligenci\u00e1nk fokozatosan nem biol\u00f3giai alapokra helyez\u0151dik \u00e1t, \u00f6sszeolvad a g\u00e9pekkel \u00e9s sok milli\u00f3szor hat\u00e9konyabb lesz a jelenlegin\u00e9l. 2030-ra pedig az emberi elme felt\u00f6lthet\u0151 lesz egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pre. M\u00e1r ha sz\u00fcks\u00e9ge lesz r\u00e1. Ugyanis, \u00e1ll\u00edtja Kurzweil, ha majd egyszer okos nanobotok, vagyis nanom\u00e9ret\u0171 robotok toldozz\u00e1k-foldozz\u00e1k elhal\u00f3 sejtjeinket, test\u00fcnk b\u00e1rmeddig karbantarthat\u00f3 lesz. T\u00f6bb transzhumanist\u00e1val egy\u00fctt csak egy aggodalma lehet: hogy \u0151 maga nem \u00e9ri meg a nanobotok feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u00e9s bevezet\u00e9s\u00e9t a hum\u00e1n gy\u00f3gy\u00e1szatba.<\/p>\n

Milyen \u00e9letm\u00f3dot folytat, akinek sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges optimizmusa kicsit t\u00e1volabbi j\u00f6v\u0151re ir\u00e1nyul a sz\u00e1m\u00e1ra ide\u00e1lisn\u00e1l? Kurzweil bevallja: 35 \u00e9ves kor\u00e1ig nem sokat t\u00f6r\u0151d\u00f6tt az eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9vel. Ekkor azonban gl\u00fck\u00f3z intoleranci\u00e1t \u00e1llap\u00edtottak meg n\u00e1la, amely a II-es t\u00edpus\u00fa cukorbetegs\u00e9g korai st\u00e1diuma. Megismerkedett Terry Grossman orvos (Grossman Wellness K\u00f6zpont, Denver, Colorado) \u00e9let-meghosszabb\u00edt\u00f3 programj\u00e1val. Ez a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kkieg\u00e9sz\u00edt\u0151k sz\u00e1zai mellett intrav\u00e9n\u00e1s kezel\u00e9seket, de p\u00e9ld\u00e1ul v\u00f6r\u00f6sbor-fogyaszt\u00e1st is mag\u00e1ban foglal. Kurzweilnek \u00e1ll\u00edt\u00f3lag t\u00f6bb mint 200 kieg\u00e9sz\u00edt\u0151, napi 8-10 poh\u00e1r l\u00fagos v\u00edz \u00e9s 10 cs\u00e9sze z\u00f6ld tea seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel siker\u00fclt normaliz\u00e1lnia v\u00e9rcukor-, koleszterin-, homocisztein- \u00e9s triglicerid-\u00e9rt\u00e9keit. K\u00e9s\u0151bb a kieg\u00e9sz\u00edt\u0151k sz\u00e1m\u00e1t lecs\u00f6kkentette 150-re. Jelenleg Kurzweil \u00e9s Grossman k\u00f6z\u00f6s honlapot tartanak fenn \u00e9letm\u00f3djuk \u00e9s szereik rekl\u00e1moz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

Mik\u00f6zben egyes kutat\u00f3k azt vitatj\u00e1k, az emberi \u00e9let hossz\u00e1nak fels\u0151 hat\u00e1ra 115-120 \u00e9v-e, vagy valamivel t\u00f6bb, Kurzweil b\u00edzik a tudom\u00e1ny exponenci\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s hogy ez hamarosan bel\u00e1thatatlan eredm\u00e9nyekhez vezet. S a bel\u00e1thatatlans\u00e1g r\u00e1nk n\u00e9zve ak\u00e1r halhatatlans\u00e1got is jelenthet. Az ebben b\u00edz\u00f3 transzhumanist\u00e1k, k\u00f6zt\u00fck Kurzweil ny\u00edltan v\u00e1llalj\u00e1k, hogy nem k\u00edv\u00e1nnak kimaradni ebb\u0151l. Amennyiben m\u00e9gsem \u00e9rn\u00e9k meg ut\u00f3pi\u00e1juk megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t, \u00fagy rendelkeznek, hogy hal\u00e1luk eset\u00e9n azonnal le kell fagyasztani test\u00fcket. E m\u00f3dszert nevezik krionik\u00e1nak (a g\u00f6r\u00f6g kryos, hideg sz\u00f3b\u00f3l). Akik \u00edgy t\u00e1voznak az \u00e9l\u0151k sor\u00e1b\u00f3l, azt rem\u00e9lik, hogy a j\u00f6v\u0151 tud\u00f3sai majd fel tudj\u00e1k \u00e9s fel is akarj\u00e1k t\u00e1masztani \u0151ket. Kurzweil nemcsak \u00f6nmag\u00e1ra, hanem apj\u00e1ra, Fredric Kurzweil zen\u00e9szre is gondol, akinek korai hal\u00e1la m\u00e9lyen megr\u00e1zta. Min\u00e9l t\u00f6k\u00e9letesebb apa-kl\u00f3nt szeretne elk\u00e9sz\u00edttetni, s ehhez Fredric DNS-\u00e9n k\u00edv\u00fcl annak feljegyz\u00e9seit \u00e9s fot\u00f3it, valamint saj\u00e1t eml\u00e9keit is felhaszn\u00e1ln\u00e1.<\/p>\n

Az \u00f6regs\u00e9g betegs\u00e9g?<\/h2>\n

Az \u00f3kori r\u00f3maiak k\u00f6zmond\u00e1sk\u00e9nt emlegett\u00e9k Seneca ut\u00e1n: Senectus insanabilis morbus est, <\/em>vagyis: az \u00f6regs\u00e9g gy\u00f3gy\u00edthatatlan betegs\u00e9g.\u00a0Ma enn\u00e9l sokkal elterjedtebb az ellenkez\u0151j\u00e9t hirdetni: az \u00f6regs\u00e9g nem betegs\u00e9g. Lehet filozof\u00e1lni azon, hogy betegs\u00e9g-e az, ha nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel lesz\u00fcnk betegek. Sz\u00f3 szerint v\u00e9ve nem az. De egyes tud\u00f3sok m\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rvelnek. Aubrey de Grey gerontol\u00f3gus (Cambridge) a fert\u0151z\u0151 k\u00f3rokat hozza fel p\u00e9ldak\u00e9nt: ezek ellen az\u00e9rt hozunk l\u00e9tre vakcin\u00e1kat \u00e9s gy\u00f3gyszereket, mert rengeteg \u00e1ldozatot szednek. Az \u00f6regs\u00e9gnek azonban szint\u00e9n sz\u00e1mtalan \u00e9l\u0151l\u00e9ny esik \u00e1ldozatul. Hogy is ne kellene akkor gy\u00f3gy\u00edtanunk? De Grey ez\u00e9rt l\u00e9trehozta a Matuzs\u00e1lem Alap\u00edtv\u00e1nyt (Springfield, Virginia), \u00e9s megalap\u00edtotta a t\u00f6bb milli\u00f3 doll\u00e1ros Matuzs\u00e1lem Eg\u00e9r D\u00edjat. \u00dagy gondolta, ha siker\u00fclne k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa egerek \u00e9lettartam\u00e1t jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben n\u00f6velni, az \u00f6szt\u00f6n\u00f6zn\u00e9 a tov\u00e1bbi, az \u00e9let meghosszabb\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 k\u00eds\u00e9rleteket. \u0150 maga olyan enzimek kutat\u00e1s\u00e1val foglalkozik, amelyek k\u00e9pesek megtiszt\u00edtani a sejteket a k\u00e1ros anyagokt\u00f3l.<\/p>\n

\"aubrey_de_grey.jpg\"Aubrey de Grey<\/small><\/p>\n

\u201eA legt\u00f6bb ember sz\u00e1m\u00e1ra term\u00e9szetesnek t\u0171nik, hogy az \u00f6reged\u00e9s elker\u00fclhetetlen folyamat \u2013 mondta de Grey egy interj\u00faban. \u2013 Ilyenkor mindig meg kell magyar\u00e1znom, hogy t\u00e9vednek.\u201d De Grey 50 sz\u00e1zal\u00e9k es\u00e9lyt l\u00e1t arra, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 25 \u00e9vben az \u00f6reged\u00e9st \u00e9pp\u00fagy orvosi ellen\u0151rz\u00e9s al\u00e1 vonjuk, mint a fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9geket. \u201eElj\u00f6n az id\u0151, amikor az emberek rendszeres karbantart\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l j\u00e1rnak majd orvoshoz. G\u00e9n- \u00e9s \u0151ssejt-ter\u00e1pi\u00e1t, az immunrendszer serkent\u00e9s\u00e9t \u00e9s sz\u00e1mos fejlett biotechnol\u00f3giai m\u00f3dszert vesznek ig\u00e9nybe, hogy j\u00f3 form\u00e1ban tarts\u00e1k magukat.\u201d<\/p>\n

Az \u00f6reged\u00e9s megf\u00e9kez\u00e9s\u00e9nek egyik kulcsa teh\u00e1t az immunrendszer stimul\u00e1l\u00e1sa. Mit tehet\u00fcnk m\u00e1r most, hogy immunit\u00e1sunkat fokozzuk? A legink\u00e1bb al\u00e1t\u00e1masztott m\u00f3dszer az id\u0151szakos kal\u00f3riamegvon\u00e1s<\/a>, p\u00e9ld\u00e1ul ha minden m\u00e1snap, vagy 5 napb\u00f3l 2 napon \u00e1t igen kev\u00e9s, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 600 kal\u00f3ri\u00e1t vesz\u00fcnk magunkhoz. Ilyenkor a szervezet megszabadul elhaszn\u00e1l\u00f3dott immunsejtjeit\u0151l, s hely\u00fckbe \u00fajak termel\u0151dnek. De kimutathat\u00f3an immuner\u0151s\u00edt\u0151k a passz\u00edv \u00e9s akt\u00edv pihen\u00e9si form\u00e1k. Tov\u00e1bb\u00e1 maga az optimizmus, az ilyen \u00e9letszeml\u00e9let\u0171 emberek immunrendszere ugyanis harcra k\u00e9szebb, mint a pesszimist\u00e1k\u00e9. Ez lehet az egyik oka annak, hogy t\u00f6bb kutat\u00e1s kimutatta: az optimist\u00e1k ritk\u00e1bban betegszenek meg, mint a pesszimist\u00e1k, \u00e9s tov\u00e1bb is \u00e9lnek. Ami ez ut\u00f3bbit illeti, m\u00e1s kutat\u00e1sok \u00e9pp hogy a pesszimist\u00e1kat hozt\u00e1k ki hosszabb \u00e9let\u0171nek, mert \u0151k \u00fagymond \u00f3vatosabbak. Hogy lehet ez? A kulcs tal\u00e1n a vizsg\u00e1lt \u00e9letkorban keresend\u0151. A fiatal korban m\u00e9rt optimizmus \u00e1ltal\u00e1ban kedvez\u0151 hat\u00e1s\u00fa az eg\u00e9szs\u00e9gre \u00e9s a majdani \u00e9lethosszra. Ha a kutat\u00e1s alanyai id\u0151sebbek, m\u00e1r megjelenhet a pesszimizmus el\u0151nye is: az e t\u00edpushoz tartoz\u00f3k nem k\u00e9pesek olyan \u00f6nfeledten vesz\u00e9lyeztetni testi \u00e9ps\u00e9g\u00fcket \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcket, mint sz\u00e1mos optimista.<\/p>\n

J\u00f6v\u0151sokk<\/h2>\n

M\u00edg egyesek azonnal sz\u00edvesen v\u00e1ltan\u00e1nak a teljesen ismeretlen transzhum\u00e1n l\u00e9tform\u00e1ra, m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1r azok a v\u00e1ltoz\u00e1sok is megterhel\u0151k, amelyek hum\u00e1n l\u00e9t\u00fcnkben zajlanak. A J\u00f6v\u0151sokk<\/em> kifejez\u00e9st 1970-ben haszn\u00e1lta el\u0151sz\u00f6r Alvin Toffler (2016-ban elhunyt) t\u00e1rsadalomtud\u00f3s, futurol\u00f3gus. E c\u00edmmel megjelent bestsellere szerint a t\u00fal r\u00f6vid id\u0151 alatti t\u00fal sok v\u00e1ltoz\u00e1s sokkolja a modern embert. Az \u00faj kelet\u0171 t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k nagy r\u00e9sze e sokknak, az inform\u00e1ci\u00f3s t\u00falterhel\u00e9s okozta stressznek a t\u00fcnete.<\/p>\n

Bel\u00e1that\u00f3: agyunk nincs felk\u00e9sz\u00fclve a modern technol\u00f3gi\u00e1kra. R\u00e1ad\u00e1sul azok nemcsak stresszelik, hanem f\u00fcgg\u0151v\u00e9 is teszik, ahogy ezt p\u00e9ld\u00e1ul Janszky J\u00f3zsef agykutat\u00f3 (PTE) \u00fajabban bizony\u00edtotta. A \u201emeghekkelt\u201d agyban az internet- vagy okostelefon-f\u00fcgg\u0151kn\u00e9l bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok hasonl\u00f3ak a drogosokn\u00e1l l\u00e1tottakhoz: a jutalmaz\u00f3 k\u00f6zpont, az accumbens mag t\u00e9rfogata megn\u0151, a viselked\u00e9skontroll\u00e9rt felel\u0151s orbitofront\u00e1lis k\u00e9reg\u00e9 viszont cs\u00f6kken.<\/p>\n

Rem\u00e9nytelen helyzet? A jelent tekintve el\u00e9gg\u00e9. A j\u00f6v\u0151re n\u00e9zve azonban m\u00e1r lehet\u00fcnk optimist\u00e1bbak. Lehet ugyan, hogy a mai technol\u00f3gi\u00e1k zavart okoznak az idegrendszerben, de a k\u00e9s\u0151bbiek mindezt kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lhetik. Ahogy a kutat\u00f3k egyre m\u00e9lyebben \u00e9rtik a f\u00fcgg\u0151s\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1nak biok\u00e9mi\u00e1j\u00e1t, annak es\u00e9lye is fokoz\u00f3dik, hogy l\u00e9trehozz\u00e1k a f\u00fcgg\u0151s\u00e9gek ellenszer\u00e9t. Vagy \u00e9ppen olyan alkalmaz\u00e1sokat, amelyek elej\u00e9t veszik az alkalmaz\u00e1sokt\u00f3l val\u00f3 f\u00fcgg\u0151s\u00e9g\u00fcnknek. A legt\u00f6bb gy\u00e1rt\u00f3 term\u00e9szetesen ellen\u00e9rdekelt ebben, m\u00e9gis, m\u00e1r megsz\u00fclettek az els\u0151 appok, amelyek seg\u00edtenek leszedni minket a t\u00falzott nethaszn\u00e1latr\u00f3l.<\/p>\n

Ki volt az els\u0151 transzhumanista?<\/h2>\n

Tal\u00e1n Nietzsche, aki a Zarathustr\u00e1ban meghirdette az emberfeletti embert? Vagy Teilhard de Chardin, aki szerint az evol\u00faci\u00f3 egy isteni, v\u00e9gs\u0151 \u00e1llapot, egy glob\u00e1lis tudat fel\u00e9 tart? Ha azt n\u00e9zz\u00fck, ki haszn\u00e1lta el\u0151sz\u00f6r a transzhumanizmus sz\u00f3t, Julian Huxley evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gus 1957-es, azonos c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ra bukkanunk. A Sz\u00e9p \u00faj vil\u00e1g<\/em> \u00edr\u00f3j\u00e1nak, Aldous Huxley-nak a b\u00e1tyja f\u0151k\u00e9nt arr\u00f3l elm\u00e9lkedett, hogy az embernek \u00fajfajta k\u00f6rnyezetet kellene kialak\u00edtania, \u00e9s \u00f6nmaga f\u00f6l\u00e9 kellene n\u0151nie. A cs\u00facstechnol\u00f3gi\u00e1kkal Huxley nemcsak a betegeket gy\u00f3gy\u00edtan\u00e1, de az eg\u00e9szs\u00e9geseket is \u201efelturb\u00f3zn\u00e1\u201d.<\/p>\n

A transzhumanizmus, mint mozgalom az 1980-as \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben indult. Az eszmerendszer kulcsszavai: futurol\u00f3gia, bio- \u00e9s nanotechnol\u00f3gia, halhatatlans\u00e1g, mesters\u00e9ges intelligencia, a vil\u00e1g\u0171r koloniz\u00e1ci\u00f3ja, szabad akarat \u00e9s \u00f6nevol\u00faci\u00f3. A transzhumanist\u00e1k szerint az evol\u00faci\u00f3 nem \u00e9rt v\u00e9get a Homo sapiensszel, hanem m\u00e9g komplexebb \u00e9l\u0151l\u00e9nyek fel\u00e9 tart, de m\u00e1r nem a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 szesz\u00e9lyei szerint, hanem mag\u00e1nak a Homo sapiensnek a felfedez\u00e9sei r\u00e9v\u00e9n. A transzhum\u00e1n, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a biol\u00f3gi\u00e1n t\u00fall\u00e9p\u0151 poszthum\u00e1n l\u00e9tform\u00e1k ma m\u00e9g elk\u00e9pzelhetetlen fizikai \u00e9s szellemi k\u00e9pess\u00e9gekkel rendelkeznek majd; ahogy Anders Sandberg sv\u00e9d idegtud\u00f3s, transzhumanista szerz\u0151 (Oxfordi Egyetem) fogalmaz: \u00f6nmagukat programoz\u00f3 \u00e9s alak\u00edt\u00f3, hat\u00e1rokat nem ismer\u0151 individuumok lesznek.<\/p>\n

Neurooptimizmus<\/h2>\n

Egyel\u0151re nem sok tapasztalatunk lehet e hat\u00e1rtalans\u00e1gr\u00f3l. Hat\u00e1raink kiterjeszt\u00e9s\u00e9t ugyan meg\u00e9lj\u00fck: a kor\u00e1bbi id\u0151kh\u00f6z k\u00e9pest elk\u00e9pzelhetetlen gyorsas\u00e1ggal juthatunk el b\u00e1rhov\u00e1 a F\u00f6ld\u00f6n, \u00e9s juthatunk hozz\u00e1 b\u00e1rhol a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb inform\u00e1ci\u00f3khoz. \u00c1m test\u00fcnk \u00e9s agyunk nagyj\u00e1b\u00f3l a r\u00e9gi maradt. Mem\u00f3ri\u00e1nk pedig lehet, hogy m\u00e1r nem is a r\u00e9gi. Kimutathat\u00f3: arra eml\u00e9ksz\u00fcnk jobban, amir\u0151l tudjuk, hogy t\u00f6bb\u00e9 nem lesz alkalmunk l\u00e1tni vagy olvasni. Mi\u00f3ta b\u00e1rmir\u0151l azonnal k\u00e9sz\u00edthet\u00fcnk fot\u00f3t, hang- vagy videofelv\u00e9telt, ilyesmi gyakorlatilag nincs. Tudnunk kell viszont, hogyan k\u00f3doljuk, csoportos\u00edtsuk, hierarchiz\u00e1ljuk dokumentumainkat; hogyan tehetj\u00fck a l\u00e9nyeges inform\u00e1ci\u00f3t mindig el\u00e9rhet\u0151v\u00e9, \u00e9s hogyan takar\u00edtsuk el a f\u00f6l\u00f6sleges, vagy zavar\u00f3 tartalmakat.<\/p>\n

Hasonl\u00f3 elveken alapulnak agyunk mem\u00f3riafolyamatai is. \u00c1m cs\u00f6kken\u0151 hat\u00e1sfokkal. Az agyban ugyanis minden olyan ter\u00fclet zsugorodik, \u00e9s minden olyan m\u0171k\u00f6d\u00e9s al\u00e1bbhagy, amelyet nem haszn\u00e1lunk. De nem f\u00f6l\u00f6sleges-e sz\u00e1munkra b\u00e1rmif\u00e9le t\u00e1rolt tud\u00e1s, vagy ak\u00e1r t\u00e1rolt eml\u00e9k? Pillanatok alatt r\u00e1kereshet\u00fcnk. Sokan t\u00f6k\u00e9letesen ennek jegy\u00e9ben \u00e9lnek: egy brit felm\u00e9r\u00e9s kimutatta, hogy az emberek nem kis r\u00e9sze telefonj\u00e1n n\u00e9zi meg k\u00f6zeli hozz\u00e1tartoz\u00f3i sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t is.<\/p>\n

Az idegtud\u00f3sok szerint azonban nem j\u00f3 ennyire tehermentes\u00edtett aggyal \u00e9lni. Ha szinte semmi nincs a fej\u00fcnkben, hogyan t\u00e1madhatn\u00e1nak eredeti asszoci\u00e1ci\u00f3ink? Nincs mit, mivel \u00f6sszek\u00f6tn\u00fcnk. A t\u00e1rgyi tud\u00e1s, s\u0151t a memoriterek nem ellenl\u00e1basai a kreativit\u00e1snak, hanem sz\u00fcks\u00e9ges felt\u00e9telei.<\/p>\n

Vissza a hagyom\u00e1nyos, memoriz\u00e1l\u00e1son alapul\u00f3 tan\u00edt\u00e1si m\u00f3dszerekhez? Vagy \u00e9ppen el\u0151re az agyi mem\u00f3riafolyamatokat t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u0151 technol\u00f3gi\u00e1khoz? Ut\u00f3bbiak m\u00e1r l\u00e9teznek, ha m\u00e9g nem is a k\u00f6ztudatban vagy pl\u00e1ne k\u00f6zhaszn\u00e1latban. Ilyen implant\u00e1tumon dolgozik k\u00e9t \u00e9vtizede Theodore Berger<\/a> agykutat\u00f3 biom\u00e9rn\u00f6k (D\u00e9l-Kaliforniai Egyetem, Los Angeles). Ez a chip az eml\u00e9knyomok hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa bev\u00e9s\u00e9s\u00e9ben kulcsszerepet j\u00e1tsz\u00f3 agyi ter\u00fclet, a hippokampusz elektromos jeleit ut\u00e1nozza. A tud\u00f3s az implant\u00e1tumot el\u0151bb patk\u00e1nyokon \u00e9s majmokon tesztelte, akiknek mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1t siker\u00fclt \u00e1ltala megjav\u00edtania. Els\u0151 emberi alanyai epilepszi\u00e1s betegek voltak, de Berger els\u0151sorban az Alzheimer-k\u00f3rban szenved\u0151k mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1t szeretn\u00e9 visszahozni a hippokampuszba \u00fcltetett chippel. Ahogy mondja, az els\u0151 szuperemberek azok lesznek, akik h\u00e1tr\u00e1nyb\u00f3l indultak. Egyszer azonban az agychip b\u00e1rki sz\u00e1m\u00e1ra megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 term\u00e9k lehet, aki fel akarja friss\u00edteni megkopott eml\u00e9kez\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, vagy arra v\u00e1gyik, hogy egy eg\u00e9sz k\u00f6nyvt\u00e1rat hordozzon a fej\u00e9ben.<\/p>\n

S hogy hol a hat\u00e1r, ha egyszer a tud\u00f3sok k\u00e9pesek lesznek az emberi agym\u0171k\u00f6d\u00e9s ut\u00e1nz\u00e1s\u00e1ra? Lehet, hogy ezerszer gyorsabban tanulhatunk majd; v\u00e1laszthatunk, mely eml\u00e9keket \u0151rizz\u00fck meg, \u00e9s melyekt\u0151l szabaduljunk, vagy k\u00f6zvetlen kapcsolatba l\u00e9phet\u00fcnk egy mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1val. S\u0151t, a telep\u00e1tia is megval\u00f3sulhat, hiszen a be\u00fcltetett implant\u00e1tumok \u00e1ltal az agyak hull\u00e1mai \u00f6sszek\u00f6thet\u0151ek lesznek az MI-kkel, amelyeken kereszt\u00fcl ak\u00e1r inform\u00e1ci\u00f3t is cser\u00e9lhetnek.<\/p>\n

Jelenleg k\u00e9t amerikai MI-kutat\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kozik implant\u00e1tumot be\u00fcltettetni az agy\u00e1ba. \u00c1m az elj\u00e1r\u00e1s az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban egyel\u0151re tiltott, ez\u00e9rt a m\u0171t\u00e9teket Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban, illetve Hondurasban v\u00e9gzik el. A m\u0171t\u00e9tek \u00f6szt\u00f6nz\u0151je az amerikai eln\u00f6kv\u00e1laszt\u00e1son is indult sci-fi szerz\u0151 \u00e9s \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, az 1973-ban sz\u00fcletett Zoltan Istvan.<\/p>\n

Aki az \u00f6r\u00f6k \u00e9lettel kamp\u00e1nyolt<\/h2>\n

A vil\u00e1g tal\u00e1n legelsz\u00e1ntabb transzhumanist\u00e1ja magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, eredeti neve Zoltan Istvan Gyurko. A mozgalom \u00e1ltala ker\u00fclt be a politik\u00e1ba, amikor megalap\u00edtotta a Transzhumanista P\u00e1rtot. Istvan az \u00f6reged\u00e9s \u00e9s a hal\u00e1l legy\u0151z\u00e9s\u00e9nek programj\u00e1val j\u00e1rta be orsz\u00e1g\u00e1t. \u00c9rkez\u00e9se aff\u00e9le performansznak is beillett, mivel extr\u00e9m k\u00f6zleked\u00e9si eszk\u00f6zt v\u00e1lasztott hozz\u00e1: egy tetej\u00e9n koszor\u00faval d\u00edsz\u00edtett, kopors\u00f3 alak\u00fa buszt, amelyet \u201ehalhatatlans\u00e1gnak\u201d nevezett el.<\/p>\n

\"istvan_zoltan_transzhumanista.jpg\"Egy\u00e9bk\u00e9nt mindig is olyasmik vonzott\u00e1k, amik hum\u00e1n szemmel extremit\u00e1snak tekinthet\u0151k. N\u00e9mi filoz\u00f3fiai \u00e9s vall\u00e1studom\u00e1nyi k\u00e9pz\u00e9s ut\u00e1n nem kutat\u00f3nak vagy oktat\u00f3nak \u00e1llt, hanem m\u00e1r 21 \u00e9vesen teljesen egymaga elindult, hogy a f\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl vitorl\u00e1zzon. K\u00e9s\u0151bb a National Geographic igen sikeres tud\u00f3s\u00edt\u00f3jak\u00e9nt sz\u00e1zn\u00e1l is t\u00f6bb orsz\u00e1gban j\u00e1rt, s nem riadt vissza a h\u00e1bor\u00fas helysz\u00ednekt\u0151l sem: a kasm\u00edri kult\u00fara rejtett arc\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1\u00e9rt d\u00edjat is kapott. Enn\u00e9l is ismertebb\u00e9 tette az \u00e1ltala kital\u00e1lt \u00faj extr\u00e9m, vagy ink\u00e1bb bizarr sport, a vulk\u00e1ndeszk\u00e1z\u00e1s, melynek sor\u00e1n egy gyeng\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u0151, \u00e9pp csak p\u00f6f\u00e9kel\u0151 vulk\u00e1n lejt\u0151j\u00e9n, a vulk\u00e1ni hamun cs\u00faszott le snowboarddal. K\u00e9s\u0151bb a d\u00e9lkelet-\u00e1zsiai illeg\u00e1lis vadkereskedelem ellen k\u00fczd\u00f6tt, mint a WildAid k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi csoport igazgat\u00f3ja. V\u00e9g\u00fcl Amerik\u00e1ba visszat\u00e9rve alap\u00edtotta meg p\u00e1rtj\u00e1t azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal, hogy a transzhumanista eszm\u00e9t bevigye a politikai \u00e9let f\u0151sodr\u00e1ba. Megv\u00e1laszt\u00e1sa eset\u00e9n t\u00e1mogatta volna az \u00f6reged\u00e9s ellen k\u00fczd\u0151 tud\u00f3sokat, \u00e9s elt\u00f6r\u00f6lte volna az ad\u00f3kat, mivel a munk\u00e1k nagy r\u00e9sz\u00e9t \u00fagyis hamarosan robotok veszik \u00e1t.<\/p>\n

A transzhumanista eszme egyik legf\u0151bb kritikusa a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 amerikai filoz\u00f3fus \u00e9s politikai k\u00f6zgazd\u00e1sz, Yosihiro Francis Fukuyama, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Poszthum\u00e1n j\u00f6vend\u0151nk<\/em>\u00a0szerz\u0151je, aki tart att\u00f3l, hogy megv\u00e1ltoztassuk az \u201eember\u201d meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t: ez ugyanis megk\u00e9rd\u0151jelezn\u00e9 az emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got \u00e9s jogokat. Istvan bel\u00e1tja, hogy a transzhum\u00e1n korban le kell majd mondanunk egy s m\u00e1sr\u00f3l, ami ma ember-l\u00e9t\u00fcnkh\u00f6z tartozik. Ugyanakkor szerinte megtarthatjuk mindazt, ami benn\u00fcnk, emberekben a legjobb, csakhogy m\u00e1r az \u00faj l\u00e9tforma r\u00e9szek\u00e9nt. \u00cdgy az emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g nem v\u00e9sz el, csak \u00e1talakul transzhum\u00e1n m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gg\u00e1. Az emberi \u201elelket\u201d sem \u00f6li ki bel\u0151l\u00fcnk a technol\u00f3gia, ahogy att\u00f3l sokan tartanak; hiszen a technol\u00f3gia csup\u00e1n eszk\u00f6z, s t\u0151l\u00fcnk f\u00fcgg, mik\u00e9nt \u00e9l\u00fcnk, vagy \u00e9l\u00fcnk-e egy\u00e1ltal\u00e1n vele.<\/p>\n

Jakabffy \u00c9va<\/p>","type":"rich"}