{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Lehet-e f\u00e9lelem n\u00e9lk\u00fcl \u00e9lni?","html":"

H\u00e1jos Norbert biol\u00f3gus-agykutat\u00f3 az MTA K\u00eds\u00e9rleti Orvostudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zetben a H\u00e1l\u00f3zat-Ideg\u00e9lettani Kutat\u00f3csoportot vezeti. Azt vizsg\u00e1lj\u00e1k, hogy a f\u00e9lelemmel kapcsolatos eml\u00e9knyomok hol \u00e9s hogyan r\u00f6gz\u00fclnek az agyban. Nemr\u00e9g \u2013 a vil\u00e1gon el\u0151sz\u00f6r \u2013 \u0151k t\u00e1rtak fel az agy \u201ef\u00e9lelemk\u00f6zpontj\u00e1ban\u201d tal\u00e1lhat\u00f3 idegsejtek k\u00f6z\u00f6tt egy olyan kapcsolatrendszert, amely felel\u0151s a negat\u00edv \u00e9rzelmi eml\u00e9knyomok kialakul\u00e1s\u00e1\u00e9rt, \u00e9s a viselked\u00e9s\u00fcnket szab\u00e1lyozza.<\/strong><\/p>\n

\u2013 Mi\u00e9rt \u00e9pp a f\u00e9lelmet kutatja?<\/strong><\/p>\n

\u2013 Tudom\u00e1nyos kih\u00edv\u00e1snak tekintettem, hogy az agy mandulamagj\u00e1val, vagyis az amygdal\u00e1val kezdjek foglalkozni. Ez egy p\u00e1ros agyi r\u00e9gi\u00f3, a hal\u00e1nt\u00e9klebenyben k\u00e9toldalt tal\u00e1lhat\u00f3. Meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe van p\u00e9ld\u00e1ul a f\u00e9lelemmel kapcsolatos \u00e9rzelmi eml\u00e9knyomok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a v\u00e1laszreakci\u00f3k el\u0151h\u00edv\u00e1s\u00e1ban. Ezt k\u00eds\u00e9rleti pszichol\u00f3giai kutat\u00e1sok is igazolt\u00e1k m\u00e1r. \u00c1m arr\u00f3l, hogy az amygdal\u00e1t egy\u00e1ltal\u00e1n milyen idegsejtek alkotj\u00e1k, hogyan vannak \u00f6sszekapcsolva \u00e9s mik\u00e9nt \u00e1ramlik benn\u00fck az inform\u00e1ci\u00f3, nagyon keveset lehetett tudni.<\/p>\n

\u2013 Mi ennek az oka?<\/strong><\/p>\n

\u2013 Az amygdala \u00e1ltalunk vizsg\u00e1lt r\u00e9sz\u00e9ben hasonl\u00f3 idegsejtek vannak, mint az agyk\u00e9regben, amely j\u00f3l r\u00e9tegzett, struktur\u00e1lt ter\u00fclet. Az agyk\u00e9regr\u0151l k\u00e9sz\u00edtett felv\u00e9teleken k\u00f6nny\u0171 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni, milyen sejteket l\u00e1tunk. Az amygdala azonban nem ilyen. Ahhoz tudn\u00e1m hasonl\u00edtani, mintha nagyon sok neuront \u00f6sszer\u00e1zn\u00e1nk egy dobozban. Nincsenek r\u00e9tegei, \u00e9s az idegsejtek alakja sem felismerhet\u0151.<\/span> Ez\u00e9rt genetikailag m\u00f3dos\u00edtott eg\u00e9rt\u00f6rzseket kellett l\u00e9trehoznunk a vizsg\u00e1latainkhoz. Amikor 2012-ben az MTA Lend\u00fclet p\u00e1ly\u00e1zat seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, munkat\u00e1rsaimmal elkezdt\u00fck a kutat\u00e1sainkat, el\u0151sz\u00f6r olyan m\u00f3dszereket \u00e9s m\u0171szereket kellett kifejleszten\u00fcnk, amelyekkel az amygdala bels\u0151 szerkezet\u00e9be pillanthatunk, \u00e9s meg tudtuk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni a sejteket. Ezzel lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 kapcsolatok megfejt\u00e9se is. Azel\u0151tt ilyen m\u00f3dszerek nem voltak. De m\u00e1s is motiv\u00e1lta a kutat\u00e1sainkat.<\/p>\n

\n
\"hajos_norbert_agykutato_felelem_amygdala.jpg\"<\/div>\n
H\u00e1jos Norbert agykutat\u00f3 (MTA KOKI)<\/small><\/div>\n<\/div>\n

\u2013 M\u00e9gpedig?<\/strong><\/p>\n

\u2013 Ez az agyi ter\u00fclet nemcsak a f\u00e9lelemi reakci\u00f3kat k\u00f3dolja, hanem sokf\u00e9le m\u00e1s viselked\u00e9st is. P\u00e9ld\u00e1ul a p\u00e1nikreakci\u00f3k innen indulnak, vagy az undor \u00e9rzelmi nyomai is itt r\u00f6gz\u00fclnek.<\/span> Ha valaki egy \u00e9tteremben romlott \u00e9telt kap, \u00e9s rosszul lesz t\u0151le, oda t\u00f6bb\u00e9 nem fog bemenni. A kellemetlen, f\u00e1jdalmas eml\u00e9knyomok memoriz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a v\u00e1laszreakci\u00f3k kialak\u00edt\u00e1sa az amygdal\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg. Mi azt pr\u00f3b\u00e1ltuk felt\u00e1rni, milyen sejtk\u00f6zi kapcsolatok szab\u00e1lyozz\u00e1k ezeket a folyamatokat.<\/p>\n

\u2013 Felfedezt\u00e9k, hogy az amygdal\u00e1ban minden serkent\u0151 neuronhoz k\u00e9t g\u00e1tl\u00f3sejt kapcsol\u00f3dik. Ezek a g\u00e1tl\u00f3sejtek p\u00e1rhuzamosan, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl\u00a0m\u0171k\u00f6dnek, de m\u00e1s-m\u00e1s szerep\u00fck van, \u00e9s elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don j\u00e1rulnak hozz\u00e1 a f\u00e9lelmi eml\u00e9knyomok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Mi a jelent\u0151s\u00e9ge ennek?<\/strong><\/p>\n

\u2013 Egyr\u00e9szt tudom\u00e1nyos jelent\u0151s\u00e9ge van, mivel ezt a speci\u00e1lis kapcsol\u00f3d\u00e1si mint\u00e1zatot az agyk\u00e9rgi h\u00e1l\u00f3zatokban eddig sohasem siker\u00fclt felt\u00e9rk\u00e9pezni. A felfedez\u00e9s\u00fcnk gyakorlatilag \u00faj frontvonalat nyitott az agykutat\u00e1sban, seg\u00edt annak a meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben, hogy az eml\u00e9kez\u00e9s mik\u00e9nt val\u00f3sul meg az idegsejth\u00e1l\u00f3zatok szintj\u00e9n. Az persze kor\u00e1bban is ismert volt, hogy az eml\u00e9knyomok kialakul\u00e1s\u00e1nak egyik mechanizmusa az asszociat\u00edv tanul\u00e1s. A klasszikus pavlovi k\u00eds\u00e9rletben az \u00e1llat p\u00e9ld\u00e1ul f\u00e9nyjelz\u00e9st kap, \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n ut\u00e1na enyhe elektromos sokkot. Ha ezt n\u00e9h\u00e1nyszor megism\u00e9tlik, az \u00e1llat m\u00e1r a f\u00e9ny felvillan\u00e1s\u00e1ra f\u00e9lelmi reakci\u00f3t mutat. Az emberek mindennapi f\u00e9lelmi tanul\u00e1sa is ehhez hasonl\u00f3. Mondjuk valaki bel\u00e9p egy szob\u00e1ba, ahol valamilyen nagyon kellemetlen \u00e9lm\u00e9ny \u00e9ri. A k\u00e9s\u0151bbiekben igyekszik elker\u00fclni azt a helyet. De mi zajlik le ilyenkor az agy\u00e1ban? Ahhoz, hogy az amygdal\u00e1ban egy ilyen eml\u00e9k bev\u00e9s\u0151dj\u00f6n, sokf\u00e9le impulzust kell egyszerre r\u00f6gz\u00edteni. A neuronoknak \u201eeml\u00e9kezni\u00fck\u201d kell arra, hogy hol t\u00f6rt\u00e9nt a kellemetlen dolog, mikor, milyen volt az id\u0151j\u00e1r\u00e1s, ki volt a szob\u00e1ban, mit csin\u00e1lt \u00e9s a t\u00f6bbi. \u00c9s nagyon fontos a sokf\u00e9le mem\u00f3rianyomot id\u0151ben is \u00f6sszekapcsolni. Ebben van meghat\u00e1roz\u00f3 szerep\u00fck az amygdala p\u00e1rhuzamosan m\u0171k\u00f6d\u0151 g\u00e1tl\u00f3sejtjeinek.<\/span> Az egyik azt szab\u00e1lyozza, hogy a k\u00f3dol\u00e1st v\u00e9gz\u0151 serkent\u0151 neuronok mikor aktiviz\u00e1l\u00f3djanak, \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket id\u0151ben \u00f6sszehangolja. A m\u00e1sik g\u00e1tl\u00f3sejt pedig azt hat\u00e1rozza meg, hogy melyek legyenek azok a neuronok, amelyek az adott eml\u00e9knyomot elrakt\u00e1rozz\u00e1k.<\/p>\n

\"hajos_norbert_agykutatas_amygdala_1.jpg\"Amygdala<\/small><\/p>\n

\u2013 Meglehet\u0151sen bonyolult ez a rendszer. Mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha zavar keletkezik benne?<\/strong><\/p>\n

\u2013 Azt gondoljuk, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gek az amygdala neuronh\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak s\u00e9r\u00fcl\u00e9seivel f\u00fcggnek \u00f6ssze. A skizofr\u00e9nekn\u00e9l p\u00e9ld\u00e1ul olyan mem\u00f3rianyomok j\u00f6nnek el\u0151, amelyek nem tartoznak \u00f6ssze. Ezeket hallucin\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt \u00e9li meg a beteg. N\u00e1luk kimutathat\u00f3, hogy a\u00a0neuronok aktivit\u00e1s\u00e1nak az id\u0151z\u00edt\u00e9s\u00e9t szab\u00e1lyoz\u00f3 g\u00e1tl\u00f3sejtek sz\u00e1ma cs\u00f6kkent. A poszttraum\u00e1s stressz szindr\u00f3m\u00e1val (PTSD) k\u00fczd\u0151 betegek eset\u00e9ben is hib\u00e1s az amygdala g\u00e1tl\u00f3sejtjeinek a m\u0171k\u00f6d\u00e9se. Egy trauma eml\u00e9ke r\u00f6gz\u00fcl az agyban, \u00e9s meg kellene tanulniuk egy\u00fctt \u00e9lni vele. \u00c1m mivel az idegrendszeri g\u00e1tl\u00e1s nem megfelel\u0151, a f\u00e1jdalmas eml\u00e9knyomok k\u00f6nnyen el\u0151t\u00f6rnek inadekv\u00e1t helyzetekben is. Ha valakit megt\u00e1madtak egy utc\u00e1ban, ott nem mer \u00fajra v\u00e9gigmenni. Ha a PTSD szindr\u00f3m\u00e1s beteget rep\u00fcl\u0151vel elviszik a vil\u00e1g m\u00e1sik pontj\u00e1ra, a traum\u00e1s szorong\u00e1s olyan utc\u00e1ban is r\u00e1t\u00f6rhet, amelyhez semmilyen rossz eml\u00e9k nem f\u0171zi, de esetleg hasonl\u00edt arra az utc\u00e1ra, ahol kor\u00e1bban megt\u00e1madt\u00e1k.<\/span><\/p>\n

\u2013 Vagyis lelki eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnk v\u00e9delm\u00e9ben meg kell tanulnunk felejteni is?<\/strong><\/p>\n

\u2013 Ez r\u00e9szben igaz. Az eml\u00e9knyomok norm\u00e1lis esetben is megkopnak id\u0151vel. Van azonban arra is p\u00e9lda, amikor az emberi szervezet maga gondoskodik a f\u00e1jdalmas eml\u00e9k gyors enyh\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l. P\u00e9ld\u00e1ul a n\u0151kben sz\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek seg\u00edtenek elfelejtetni az \u00e1t\u00e9lt f\u00e1jdalmakat. Az anya tudja ugyan, hogy a sz\u00fcl\u00e9s f\u00e1jdalmas volt, de a gy\u00f6trelmes \u00e9rz\u00e9s m\u00e1r elhalv\u00e1nyodott. Ha ez nem \u00edgy lenne, a n\u0151 esetleg nem v\u00e1llalna t\u00f6bb terhess\u00e9get. Teh\u00e1t a felejt\u00e9snek itt fajfenntart\u00f3 szerepe is van. \u00c1ltal\u00e1ban elmondhat\u00f3: az eml\u00e9knyom bev\u00e9s\u0151d\u00e9s\u00e9nek m\u00e9lys\u00e9ge att\u00f3l f\u00fcgg, hogy mennyire volt traumatikus az \u00e9rz\u00e9s. Ugyanakkor a f\u00e1jdalmas eml\u00e9ket fel\u00fcl lehet \u00edrni \u00faj tanul\u00e1si folyamattal, ami oldja a szorong\u00e1st. Ezen az elven alapulnak a pszichoter\u00e1pi\u00e1k. Egy\u00e9bk\u00e9nt a boldog \u00e9lm\u00e9nyek eml\u00e9kei j\u00f3val gyorsabban halv\u00e1nyodnak el, mint a f\u00e9lelmetesek\u00e9. Ennek is evol\u00faci\u00f3s oka van.<\/span><\/p>\n

\u2013 Arra utal, hogy a k\u00f3ros m\u00e9rt\u00e9k\u0171 f\u00e9lelem t\u00f6nkreteszi az \u00e9let\u00fcnket, viszont f\u00e9lelem n\u00e9lk\u00fcl sem lehet \u00e9lni?<\/strong><\/p>\n

\u2013 \u00cdgy igaz. K\u00e9tf\u00e9le f\u00e9lelem l\u00e9tezik. Az egyik \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt: sokan rettegnek p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00edgy\u00f3t\u00f3l, akkor is, ha sosem tal\u00e1lkoztak vele. A tanult f\u00e9lelmeink pedig abban seg\u00edtenek, hogy elker\u00fclj\u00fck azokat a szitu\u00e1ci\u00f3kat, amelyekben m\u00e1r baj \u00e9rt minket. \u00c1m ha az amygdal\u00e1ban minden f\u00e9lelmes eml\u00e9k\u00fcnk t\u00f6rl\u0151dne, nagyon nehezen tudn\u00e1nk \u00e9letben maradni. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt v\u00e1lt vil\u00e1gszenz\u00e1ci\u00f3v\u00e1 a tudom\u00e1nyos \u00e9letben egy amerikai n\u0151 este. \u0150 most 51 \u00e9ves, \u00e9s gyerekkor\u00e1ban egy olyan ritka betegs\u00e9gen esett \u00e1t, amelynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben mindk\u00e9t amygdal\u00e1j\u00e1ja elsorvadt. Hi\u00e1nyoznak az agy\u00e1b\u00f3l. Ez a n\u0151 az\u00f3ta nem k\u00e9pes f\u00e9lelmet \u00e9rezni. A\u00a0legijeszt\u0151bb helyzetekben sem f\u00e9l.<\/span><\/p>\n

\u2013 Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sokan irigyeln\u00e9k ez\u00e9rt.<\/strong><\/p>\n

\u2013 Nem kellene, ugyanis m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r majdnem meghalt. El\u0151fordult, hogy fegyveres rabl\u00f3t\u00e1mad\u00e1s \u00e9rte, \u00e9s \u0151 odament a t\u00e1mad\u00f3hoz, hogy a fegyver\u00e9t megfogja. Szerencs\u00e9vel \u00faszta meg. Csal\u00e1dtagok, bar\u00e1tok \u00e1lland\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9re szorul, hogy elker\u00fclje az \u00e9letvesz\u00e9lyt. A f\u00e9lelem nagyon fontos a t\u00fal\u00e9l\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n

\u2013 Az \u00f6n\u00f6k kutat\u00e1s\u00e1nak mi a t\u00e1volabbi c\u00e9lja? El\u0151 lehet majd \u00e1ll\u00edtani olyan gy\u00f3gyszert, amely az amygdala hib\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t kijav\u00edtja? Hat\u00e9konyabban gy\u00f3gy\u00edtan\u00e1 a pszichi\u00e1triai betegs\u00e9geket?<\/strong><\/p>\n

\u2013 T\u00falzottan optimista lenn\u00e9k, ha erre igent mondan\u00e9k. Ahhoz, hogy a neuronok hib\u00e1s kapcsolatait \u00e1tk\u00f3dolhassuk, bele kellene ny\u00falni az amygdal\u00e1ba. Csakhogy jelenleg nem tudjuk, hogy egy ilyen beavatkoz\u00e1snak milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lenn\u00e9nek. G\u00e1tl\u00f3-serkent\u0151 sejtek m\u00e1shol is tal\u00e1lhat\u00f3k az agyban, teh\u00e1t ha megv\u00e1ltoztatunk valamit az amygdal\u00e1ban, az m\u00e1s ter\u00fcletek funkci\u00f3it is m\u00f3dos\u00edthatja. Lehet, hogy a beteg f\u00f3bi\u00e1ja elm\u00falik, de esetleg t\u00f6bb\u00e9 nem fog tudni aludni. Az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s teh\u00e1t az lenne, hogy a c\u00e9lzott kezel\u00e9s csakis az amygdal\u00e1t \u00e9rintse. Ett\u0151l m\u00e9g messze van a tudom\u00e1ny, de sz\u00e1mos kutat\u00f3csoport dolgozik ezen a vonalon.<\/p>\n

\u2013 Eml\u00edtette, a f\u00e9lelem \u00f6r\u00f6kl\u0151dhet is. Mit\u0151l f\u00fcgg ez? Ha p\u00e9ld\u00e1ul egy emberi csoport tagjai folyamatosan \u00fcld\u00f6ztet\u00e9st \u00e9lnek \u00e1t, a f\u00e9lelmi reakci\u00f3k \u00f6r\u00f6kletesen megjelenhetnek a lesz\u00e1rmazottakn\u00e1l is?<\/strong><\/p>\n

\u2013 Amit biztosan tudunk, hogy vannak \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt f\u00e9lelmeink, amelyek evol\u00faci\u00f3s okokra vezethet\u0151k vissza. A k\u00edgy\u00f3kt\u00f3l, p\u00f3kokt\u00f3l, darazsakt\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem a legk\u00f6zelebbi rokonainkban, a f\u0151eml\u0151s\u00f6kben is megvan. \u00c1m arr\u00f3l, hogy az egy\u00e9n \u00e1ltal megtapasztalt f\u00e9lelmek, traum\u00e1k \u00e1t\u00f6r\u00f6kl\u0151dnek-e a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3ra, nincsenek megb\u00edzhat\u00f3 adatok, b\u00e1r t\u00f6bb kutat\u00f3csoport is vizsg\u00e1lta ezt a fontos k\u00e9rd\u00e9st embereken. M\u00e1s klinikai esetekben viszont egy\u00e9rtelm\u0171 az, hogy az egy\u00e9n \u00e9lete sor\u00e1n szerzett tapasztalatok valamilyen m\u00f3don befoly\u00e1solj\u00e1k a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k \u00e9let\u00e9t<\/a>. Most hallottam egy n\u00e9metorsz\u00e1gi pszichi\u00e1triai klinika vezet\u0151j\u00e9nek el\u0151ad\u00e1s\u00e1t. \u0150k azt kutatt\u00e1k, hogy a skizofr\u00e9n t\u00fcnetek el\u0151id\u00e9z\u00e9s\u00e9ben milyen szerepet j\u00e1tszanak a k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k. Kider\u00fclt, ha az ember olyan v\u00e1rosias k\u00f6zegben lakik, ahol kev\u00e9s a z\u00f6ldfel\u00fclet, ez ak\u00e1r h\u00fasz sz\u00e1zal\u00e9kkal is n\u00f6velheti a skizofr\u00e9nia enyhe t\u00fcneteinek a megjelen\u00e9si val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t. Emellett s\u00falyos vesz\u00e9lyess\u00e9gi faktor lehet az is, ha valaki orsz\u00e1got v\u00e1lt. Az \u00e1ttelep\u00fcl\u0151 sz\u00fcl\u0151k gyerekein\u00e9l kimutathat\u00f3an gyakoribbak a skizofr\u00e9n t\u00fcnetek.<\/p>\n

\u2013 Ijeszt\u0151en hangzik, hiszen olyan vil\u00e1gban \u00e9l\u00fcnk, amikor sokan k\u00e9nyszer\u00fclnek arra, hogy elhagyj\u00e1k a haz\u00e1jukat.<\/strong><\/p>\n

\u2013 A kult\u00fark\u00f6rnyezet v\u00e1lt\u00e1sa rizik\u00f3faktorr\u00e1 v\u00e1lhat. Egy m\u00e1sik p\u00e9lda a gener\u00e1ci\u00f3k k\u00f6zti hat\u00e1sok \u00e1tad\u00e1s\u00e1ra az \u00e1llatvil\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmazik. Ezeket a k\u00eds\u00e9rleteket Amerik\u00e1ban v\u00e9gezt\u00e9k el: patk\u00e1nyokat kokainra szoktatt\u00e1k r\u00e1. Kider\u00fclt, hogy ezeknek az \u00e1llatoknak a gyerekei, s\u0151t, az unok\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt is j\u00f3val k\u00f6nnyebben alakult ki a f\u00fcgg\u0151s\u00e9g. Kontrollcsoportk\u00e9nt a kokainista patk\u00e1nyok eg\u00e9szs\u00e9ges testv\u00e9reit \u00e9s azok ut\u00f3dait vizsg\u00e1lt\u00e1k. N\u00e1luk nem jelent meg olyan k\u00f6nnyen a f\u00fcgg\u0151s\u00e9g, mint azokn\u00e1l az ut\u00f3dokn\u00e1l, ahol a sz\u00fcl\u0151ben kokainaddikci\u00f3t fejlesztettek ki. Ez arra utal, hogy a megbeteg\u00edtett sz\u00fcl\u0151kben valamilyen epigenetikai m\u00f3dosul\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nik, \u00e9s ez az ut\u00f3dokat is hajlamosabb\u00e1 teheti a megbeteged\u00e9sre. A sz\u00fcl\u0151k \u00e9letm\u00f3dja teh\u00e1t a gyerekeik j\u00f6v\u0151j\u00e9t is befoly\u00e1solhatja.<\/p>\n

\u2013 Szerintem az \u00e1llati \u00e9s emberi f\u00e9lelem k\u00f6z\u00f6tt jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van. Mi t\u00e1rsadalomban \u00e9l\u00fcnk, \u00e9s a f\u00e9lelmeink nagy r\u00e9sze hiedelmek, sz\u00f3besz\u00e9d vagy ak\u00e1r a h\u00edrek, \u00e1lh\u00edrek hat\u00e1s\u00e1ra alakul ki benn\u00fcnk. Ezek a k\u00f6zvetett hat\u00e1sok ugyanolyan nyomot hagynak az idegrendszer\u00fcnkben, mint a szem\u00e9lyes tapasztalatok?<\/strong><\/p>\n

\u2013 Az olyan alapvet\u0151, a t\u00fal\u00e9l\u00e9st szolg\u00e1l\u00f3 \u00e9rzelmi \u00e1llapot, mint a f\u00e9lelem, alapjaiban nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az ember \u00e9s az \u00e1llat k\u00f6zt. Egy m\u00e1sik p\u00e9lda erre az egerek vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l. Az egyik k\u00eds\u00e9rletben egereket k\u00f6z\u00f6s dobozba z\u00e1rtak, \u00e9s csak egy r\u00e1cson \u00e1t l\u00e1tt\u00e1k egym\u00e1st. Az egerek ultrahangon is kommunik\u00e1lnak egym\u00e1ssal, olyan magas frekvenci\u00e1n, amit mi nem hallunk. Az egyik \u00e1llat hangjelz\u00e9sre elektromos sokkot kapott, m\u00edg a m\u00e1sikat nem b\u00e1ntott\u00e1k. M\u00e1snap ez ut\u00f3bbit egy k\u00fcl\u00f6n dobozban helyezt\u00e9k el. A hangjelz\u00e9s ugyanolyan f\u00e9lelmi reakci\u00f3t v\u00e1ltott ki bel\u0151le, mintha \u0151 is \u00e1t\u00e9lte volna a sokkot. Vagyis az egerek is k\u00e9pesek megfigyel\u00e9sen alapul\u00f3 tanul\u00e1sra, a f\u00e9lelmetes eml\u00e9keiket nem csak a saj\u00e1t fizikai tapasztalataik alapj\u00e1n r\u00f6gz\u00edtik. S\u0151t, empatikusnak l\u00e1tsz\u00f3 viselked\u00e9sre is k\u00e9pesek. Amikor \u00f6sszez\u00e1rt\u00e1k \u0151ket, sokkal t\u00f6bbet foglalkoztak az \u00e1ram\u00fct\u00e9st szenvedett t\u00e1rsukkal: kurk\u00e1szt\u00e1k, nyalogatt\u00e1k, mintegy vigasztalt\u00e1k. Ez az \u00fagynevezett groomingjelens\u00e9g az embern\u00e9l is l\u00e9tezik: amikor a s\u00edr\u00f3 gyereket felemelj\u00fck, bajban l\u00e9v\u0151 t\u00e1rsunkat \u00e1t\u00f6lelj\u00fck, megsimogatjuk, olyan anyagok szabadulnak fel az agyunkban, amelyek f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00faak.<\/span><\/p>\n

\u2013 A mai t\u00f6megt\u00e1rsadalmakban feler\u0151s\u00f6dhet az idegent\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelem. Ennek is evol\u00faci\u00f3s eredete van, \u00e9s az \u00e1llatokn\u00e1l is megfigyelhet\u0151. De \u00e9pp a neurobiol\u00f3giai kutat\u00e1sok bizony\u00edtj\u00e1k azt is, hogy a negat\u00edv \u00e9rz\u00e9seket a\u00a0pozit\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek fel\u00fcl\u00edrhatj\u00e1k.<\/strong><\/p>\n

\u2013 Ha egy z\u00e1rt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe be\u00e1ll\u00edt egy messzir\u0151l j\u00f6tt idegen, akkor \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen f\u00e9l\u00fcnk t\u0151le, tart\u00f3zkod\u00f3k vagyunk vele, mivel nem tudjuk, mit v\u00e1rhatunk t\u0151le. De ha besz\u00e9lgetni kezd\u00fcnk, megismerj\u00fck, a f\u00e9lelem old\u00f3dhat. Az agykutat\u00e1sok egyik pozit\u00edv \u00fczenete, hogy a bizalom is tanulhat\u00f3.\u00a0<\/p>\n

Forr\u00e1s: 168ora.hu<\/p>","type":"rich"}