{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Hol rejlik a boldogs\u00e1g?","html":"

Nosztalgia \u00e9s \u00e1br\u00e1nd, elveszett paradicsom, avagy ut\u00f3pia: k\u00f6zel- s t\u00e1voli id\u0151kbe vet\u00edtett boldogs\u00e1g-k\u00e9pek, nem l\u00e9tez\u0151 vagy el\u00e9rhetetlen dolgokb\u00f3l \u00e9s a szebb id\u0151k eml\u00e9knyomaib\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett koll\u00e1zsok. Vajon sz\u00e9thullnak-e, ha egyszer meghalljuk a boldogs\u00e1gkutat\u00f3k szav\u00e1t: \u00e9lj\u00fcnk teljess\u00e9ggel a jelenben? Vagy ett\u0151l csak v\u00e1rakoz\u00e1sunk t\u00e1rgya v\u00e1ltozik: v\u00e1rjuk azt a jelent, amelyet meg\u00e9lhet\u00fcnk, mert valamik\u00e9ppen sokkal jelenszer\u0171bb a mostanin\u00e1l?<\/span><\/strong><\/p>\n

\u201e\u2013 N\u00e9zd \u2013 figyelmeztetett Esti Korn\u00e9l \u2013, mindny\u00e1jan \u00e1br\u00e1ndozunk arr\u00f3l, hogy valamikor boldogok lesz\u00fcnk. Mit k\u00e9pzel\u00fcnk el ilyenkor? T\u00f6bbnyire valami \u00e1lland\u00f3t, szil\u00e1rdat, tart\u00f3sat. P\u00e9ld\u00e1ul egy kast\u00e9lyt a tenger partj\u00e1n, kertet \u00e9s cs\u00f6ndet k\u00f6r\u00f6tte, egy n\u0151t, gyermekeket, csal\u00e1dot, esetleg p\u00e9nzt vagy dics\u0151s\u00e9get. Ezek csacsis\u00e1gok. Az ilyen k\u00e9pek kiskorunkban jelennek meg el\u0151tt\u00fcnk. Igaz, ma is megjelennek, ha a boldogs\u00e1gr\u00f3l k\u00e9pzel\u0151d\u00fcnk, mert igazi \u00e9s \u00e9ber \u00e1lmainkban mindig csecsem\u0151k maradunk. A mese ez, az \u00f6r\u00f6k \u00e9s l\u00e9g\u00fcres mese. Ennek a kast\u00e9lynak, ak\u00e1r a mesebeli kast\u00e9lynak, nincs tervrajza, \u00e1t\u00edr\u00e1si k\u00f6lts\u00e9ge, ad\u00f3lapja. A n\u0151, akit magunk el\u00e9 fest\u00fcnk, testtelen \u00e9s l\u00e9lektelen, nem is vagyunk vele semmif\u00e9le viszonyban. A gyermekek, akiket \u00e1lmodunk, sohase betegszenek meg kanyar\u00f3ban, \u00e9s sohase hoznak haza rossz bizony\u00edtv\u00e1nyt. A dics\u0151s\u00e9gr\u0151l pedig nem merj\u00fck meg\u00e1llap\u00edtani, hogy a val\u00f3s\u00e1gban nagyobbr\u00e9szt a kiad\u00f3kkal val\u00f3 t\u00e1rgyal\u00e1sokb\u00f3l \u00e1ll, melyek annyira f\u00f6lizgatnak benn\u00fcnket, hogy k\u00e9s\u0151bb eb\u00e9delni se tudunk.<\/p>\n

\"esti_kornel_kosztolanyi_dezso_boldogsag.png\"Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151<\/small><\/p>\n

Sz\u00f3val ezek a k\u00e9pek tartalmatlanok, \u00e9s ez\u00e9rt cs\u00e1b\u00edt\u00f3k. Term\u00e9szetesen, van boldogs\u00e1g. De az mer\u0151ben m\u00e1s.\u201d\u00a0<\/p>\n

A boldogs\u00e1g kim\u00e9r\u00e1i<\/h2>\n

Rengeteg p\u00e9nz \u00e9s luxus. Mi\u00e9rt is tehetn\u00e9nek boldogg\u00e1? Az el\u00e9rhetetlen dolgok miatt, amelyek el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak. De enn\u00e9l t\u00f6bb: a p\u00e9nz n\u00f6velheti a vonzer\u0151t, m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban is, vagy a rajta vehet\u0151 st\u00e1tusszimb\u00f3lumok, illetve sz\u00e9p\u00e9szeti beavatkoz\u00e1sok r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\n

Val\u00f3j\u00e1ban hihetetlen, de akik meg\u00fctik a f\u0151nyerem\u00e9nyt a lott\u00f3n, azok nem kis r\u00e9sz\u00e9nek a kez\u00e9b\u0151l az \u00f6sszes p\u00e9nz kifolyik egy \u00e9ven bel\u00fcl. A nyertesek boldogabbak lesznek, de ez csak n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napig tart, azut\u00e1n visszat\u00e9rnek a kor\u00e1bbi szintj\u00fckh\u00f6z. \u00c9s egy nem v\u00e1rt h\u00e1tul\u00fct\u0151: kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9lvezik a mindennapi tev\u00e9kenys\u00e9geket, ami cs\u00f6kkenti a p\u00e9nz \u00e1ltal hozott \u00f6r\u00f6meik intenzit\u00e1s\u00e1t. Egy k\u00eds\u00e9rlet szerint nemcsak a val\u00f3s\u00e1gos gazdags\u00e1g, hanem m\u00e1r annak gondolata is elvesz az emberek \u00f6r\u00f6mk\u00e9pess\u00e9g\u00e9b\u0151l. Akik elk\u00e9pzelt\u00e9k, hogy nagyon sok p\u00e9nz \u00e1ll rendelkez\u00e9s\u00fckre, az \u00e1ltaluk kedvelt \u00e9dess\u00e9get p\u00e9ld\u00e1ul kevesebbet \u00edzlelgett\u00e9k \u00e9s nem \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k annyira, mint a t\u00f6bbiek.<\/span><\/p>\n

Kiv\u00e9teles sz\u00e9ps\u00e9g. Mi\u00e9rt kellene, hogy boldog\u00edtson? A sz\u00e9p embereknek tov\u00e1bbi kedvez\u0151 von\u00e1sokat is tulajdon\u00edtanak, kev\u00e9sb\u00e9 gyanakodnak r\u00e1juk, eln\u00e9z\u0151bbek vel\u00fck szemben. Mivel j\u00f3 genetik\u00e1t sejtet, alapvet\u0151 \u00f6sszetev\u0151je a vonzer\u0151nek. Ez\u00e9rt is v\u00e9geznek egyre t\u00f6bb sz\u00e9p\u00e9szeti beavatkoz\u00e1st a vil\u00e1gon. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a n\u0151k hiszik, hogy ha megsz\u00e9p\u00fclnek vagy lefogynak, el\u00e9gedettebbek lesznek \u00f6nmagukkal.<\/p>\n

A val\u00f3s\u00e1g ism\u00e9t csak meglep\u0151: sikeres plasztikai beavatkoz\u00e1s ut\u00e1n az emberek tetszenek ugyan maguknak, de ez is csak n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napig tart ki! Azt\u00e1n ism\u00e9t tal\u00e1lnak valamit, ami nem j\u00f3 rajtuk vagy benn\u00fck. A boldog emberekre viszont az jellemz\u0151, hogy fel\u00e9rt\u00e9kelik saj\u00e1t k\u00fclsej\u00fcket.<\/span> Tal\u00e1n az sem b\u00e1ntan\u00e1 \u0151ket t\u00falzottan, ha tudn\u00e1k, hogy m\u00e1sok ett\u0151l m\u00e9g semmivel sem l\u00e1tj\u00e1k \u0151ket szebbnek.<\/p>\n

Fiatals\u00e1g. Mi\u00e9rt v\u00e1gynak r\u00e1 oly sokan? \u00c9ppen mert \u00fagy t\u0171nik, a fiatals\u00e1g maga az \u00e9let\u00f6r\u00f6m \u00e9s a szerelem. Az id\u0151 m\u00fal\u00e1sa egyre var\u00e1zslatosabb\u00e1 teszi a fiatal \u00e1llapotot. Goeth\u00e9n\u00e9l az elf\u00e1sult hatvanas tud\u00f3s, Faust kijelenti: nem \u00f6r\u00f6mre v\u00e1gyik, hanem ifj\u00fas\u00e1gra \u00e9s szenved\u00e9lyre.<\/p>\n

\"faust_mephisto_margit.jpg\"Mefiszt\u00f3 az \u00f6reg Faust el\u00e9 var\u00e1zsolja Margit l\u00e1tom\u00e1s\u00e1t<\/small><\/p>\n

Tal\u00e1n ez is t\u00e9ved\u00e9s? A megfiatalod\u00e1s, \u00e9s vele a fiatal l\u00e1ny szerelme Faustnak rendk\u00edv\u00fcli boldogs\u00e1got hoz. De ez is hamar kimer\u00fcl, \u00e9s Faust tov\u00e1bbl\u00e9p. T\u00f6k\u00e9letesen re\u00e1lis \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa ez a megfiatalod\u00e1s ut\u00e1ni archetipikus v\u00e1gynak, ahol a teljes\u00fcl\u00e9st feltehet\u0151en \u00e9pp\u00fagy megszok\u00e1s k\u00f6vetn\u00e9, mint a gazdags\u00e1g vagy a sz\u00e9ps\u00e9g eset\u00e9n. Csak err\u0151l nincs tudom\u00e1nyos felm\u00e9r\u00e9s\u00fcnk, l\u00e9v\u00e9n hogy a fiatals\u00e1g forr\u00e1s\u00e1hoz egyel\u0151re alig ker\u00fclt\u00fcnk k\u00f6zelebb az alkimist\u00e1kn\u00e1l.<\/p>\n

Amit viszont m\u00e1r tudunk: \u00f6nmag\u00e1ban az id\u0151 m\u00fal\u00e1sa nem tesz boldogtalann\u00e1. S\u0151t, sz\u00e1mos nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 orsz\u00e1gban v\u00e9gzett felm\u00e9r\u00e9s szerint nem fiatalon vagyunk a legboldogabbak, hanem gyermek- \u00e9s id\u0151sebb korunkban: mindkett\u0151re jellemz\u0151, hogy jobban \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck a jelen pillanat \u00f6r\u00f6mforr\u00e1sait.<\/span><\/p>\n

A vizsg\u00e1latok sokasodnak, \u00e9s egym\u00e1s ut\u00e1n der\u00edtik ki, hogy a k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek csak m\u00e9rs\u00e9kelten \u00e9s \u00e1tmenetileg vannak hat\u00e1ssal arra, mennyire \u00e9rezz\u00fck magunkat j\u00f3l.<\/p>\n

Ez m\u00e9g a negat\u00edv esem\u00e9nyekre is igaz, mint a v\u00e1l\u00e1s, a kudarcok, az \u00e1ll\u00e1s elveszt\u00e9se stb. Az \u00e9let megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sait\u00f3l boldogs\u00e1gunk nem okvetlen\u00fcl lesz oda. Ed Diener, \u201eDr. Happiness\u201d amerikai pszichol\u00f3gus professzor (Illinois Egyetem), \u00edr\u00f3 m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 kutat\u00e1sai azt mutatj\u00e1k, hogy a k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek csak kb. 10 sz\u00e1zal\u00e9kban hat\u00e1rozz\u00e1k meg a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 emberek boldogs\u00e1g\u00e1nak m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t.<\/span> Ez persze egy \u00e1tlagos sz\u00e1m, \u00e9s hamarosan l\u00e1tni fogjuk, hogy a k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre egyesek j\u00f3val \u00e9rz\u00e9kenyebbek, mint m\u00e1sok.<\/p>\n

Mindazon\u00e1ltal Daniel Nettle magatart\u00e1s-kutat\u00f3 (Newcastle-i Egyetem) szerint \u00fagy t\u0171nik, \u201emintha mindenkinek lenne egy r\u00f6gz\u00edtett boldogs\u00e1g-szintje, amelyhez t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 visszat\u00e9r, b\u00e1rmi t\u00f6rt\u00e9nj\u00e9k is.\u201d Vagy csak r\u00f6gz\u00fclt v\u00e1lasza arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy mennyire boldog?<\/span><\/p>\n

Hamis\u00edthat\u00f3-e a boldogs\u00e1g?<\/h2>\n

Tak\u00e1cs D\u00e1vid (Budapesti Gazdas\u00e1gi Egyetem) \u00edrja Gondolatok a boldogs\u00e1g k\u00f6zgazdas\u00e1gtan\u00e1r\u00f3l<\/em> c\u00edm\u0171 \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9ben: \u201eEgyet\u00e9rthet\u00fcnk abban, hogy egy orvosi lombikba helyezett agy, amely elektr\u00f3d\u00e1kon kereszt\u00fcl olyan biofizikai inform\u00e1ci\u00f3kat kap, hogy boldognak \u00e9rezze mag\u00e1t, nem tekinthet\u0151 a boldog \u00e9let egy form\u00e1j\u00e1nak; b\u00e1r nem z\u00e1rhatjuk ki, hogy valaki ezt v\u00e1lasztan\u00e1\u201d.<\/span><\/p>\n

K\u00e9rd\u00e9s azonban, hogy az elektr\u00f3d\u00e1k meddig lenn\u00e9nek k\u00e9pesek fenntartani az agyban a boldogs\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t. Nem biztos, hogy t\u00fal sok\u00e1ig. Az agy mindenfajta jutalmaz\u00f3 ingerhez k\u00f6nnyen hozz\u00e1szokik, \u00e9s azut\u00e1n csak a m\u00e9g er\u0151sebb ingerek hatnak r\u00e1. Mi\u00e9rt lenne ez m\u00e1sk\u00e9nt az elektromos jelekkel?<\/p>\n

A nagyon intenz\u00edv jutalmaz\u00f3 ingerek hat\u00e1sa cs\u00f6kken a legmeredekebben. Ha ezekt\u0151l v\u00e1rjuk boldogs\u00e1gunkat, sz\u00e1m\u00edthatunk r\u00e1, hogy azt k\u00f6nnyen el\u00e9rj\u00fck, de igen hamar el is vesz\u00edtj\u00fck. Ekkor pedig olyan m\u00e9ly k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9st \u00e9lhet\u00fcnk meg, amilyet azel\u0151tt soha. A bel\u00e9nk k\u00f3dolt boldogs\u00e1g-szintet a k\u00e1b\u00edt\u00f3szerek m\u00f3dos\u00edthatj\u00e1k kedvez\u0151tlen ir\u00e1nyba: az \u00e9let\u00f6r\u00f6m hely\u00e9t \u00fcress\u00e9g, a lelkesed\u00e9s\u00e9t unalom, a nyugalom\u00e9t pedig ingerl\u00e9kenys\u00e9g foglalja el. Az anyag elhagy\u00e1sa ut\u00e1n a kor\u00e1bbi ked\u00e9ly\u00e1llapot igen lassan \u00e9s nehezen t\u00e9r vissza \u2013 ha egy\u00e1ltal\u00e1n.<\/p>\n

N\u00e9ha azonban nincs sz\u00fcks\u00e9g k\u00fcls\u0151 anyagokra, az agy \u00f6nmag\u00e1nak \u00e1ll\u00edtja el\u0151 k\u00e1b\u00edt\u00f3szereit, minden l\u00e1that\u00f3 k\u00fcls\u0151 ok n\u00e9lk\u00fcl. Akiknek megadatott a misztikus ekszt\u00e1zis \u00e9lm\u00e9nye, nem adn\u00e1k azt semmi\u00e9rt. Akkor sem, ha az csak n\u00e9h\u00e1ny pillanat, mint Dosztojevszkijn\u00e9l volt, mert azut\u00e1n mindig k\u00f6vette az epilepszi\u00e1s eszm\u00e9letveszt\u00e9s. A szerencs\u00e9sebbek ak\u00e1r h\u00f3napokig, \u00e9vekig \u00e9lnek elragadtatotts\u00e1gban. Olyan, mintha \u00f6r\u00f6kk\u00e9 tartana. De nem. Az illet\u0151 egyre ink\u00e1bb csak hiszi, hogy megv\u00e1ltozott, \u00fajj\u00e1sz\u00fcletett \u00e9s elragadtatott. A boldogs\u00e1g hely\u00e9t fokozatosan a \u201eboldog vagyok\u201d ism\u00e9telget\u00e9se foglalja el. Majd amikor teljesen kiker\u00fcl az eredeti \u00e9lm\u00e9ny hat\u00f3sugar\u00e1b\u00f3l, gyakran k\u00ednz\u00f3 hi\u00e1ny\u00e9rzetet tapasztal. Ezt \u00fagy \u00e9rtelmezheti, mint Isten \u00e1ltali elhagyatotts\u00e1got, hit\u00e9nek pr\u00f3bat\u00e9tel\u00e9t vagy ak\u00e1r elvesz\u00edt\u00e9s\u00e9t. Ter\u00e9z Anya nyilv\u00e1nosan nem, leveleiben azonban igen \u0151szint\u00e9n vallott err\u0151l a negat\u00edv \u00e1llapotr\u00f3l, amely, \u00fagy t\u0171nik, majd eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben gy\u00f6t\u00f6rte.<\/p>\n

Boldogs\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 b\u00f6lcselked\u0151k gyakran mondj\u00e1k: az a baj, hogy ott keress\u00fck a boldogs\u00e1got, ahol azt\u00e1n nem tal\u00e1ljuk meg. De ez nem felt\u00e9tlen\u00fcl igaz. A nagyobb baj, ha megtal\u00e1ljuk, \u00e9s azt hissz\u00fck, ez m\u00e1r \u00edgy marad. Pedig tal\u00e1n csak pillanatokig tart. Azt\u00e1n, mikor \u00fajra elj\u00f6n, m\u00e1r nem ugyanaz. N\u00e9ha felf\u00e9nylik, de j\u00f3val t\u00f6bbsz\u00f6r halv\u00e1nyul. Ha \u00edgy n\u00e9zz\u00fck, nem boldogs\u00e1g-szint\u00fcnk van, hanem boldogs\u00e1g-kv\u00f3t\u00e1nk, amelyet meglep\u0151en gyorsan fel\u00e9lhet\u00fcnk.<\/span><\/p>\n

S ha pillanatokig tart, szemben az ut\u00e1na k\u00f6vetkez\u0151, v\u00e9gtelen szenved\u00e9ssel? Az euf\u00f3ria \u00e1llapot\u00e1ban r\u00e1ad\u00e1sul gyorsan rep\u00fcl az id\u0151. Kiv\u00e9ve, ha szinte meg\u00e1ll. Ilyenkor maguk a pillanatok t\u0171nhetnek v\u00e9gtelennek. Cs\u00e1th G\u00e9za, am\u00fagy igen \u00e9lesl\u00e1t\u00f3 pszichi\u00e1ter l\u00e9t\u00e9re, saj\u00e1t trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t alapozta meg azzal az \u00e9rvel\u00e9ssel, hogy aki \u00f3piumot sz\u00edv, megr\u00f6vid\u00edti ugyan az \u00e9let\u00e9t, de val\u00f3j\u00e1ban \u00e9vmilli\u00f3kat \u00e9l. Goethe Faustja pedig egyetlen pillanatot szeretne csak megtapasztalni, amelynek v\u00e9gre azt mondhatja:\"oly sz\u00e9p vagy, \u00f3 maradj, ne menj!\" Azut\u00e1n t\u0151le m\u00e1r j\u00f6het a v\u00e9g.<\/p>\n

\"gulacsy_lajos_1882-1932_the_opium_smokers_dream_1913-18_1.jpg\"Gul\u00e1csy Lajos: Az \u00f3piumsz\u00edv\u00f3k \u00e1lma, 1913-18<\/small><\/p>\n

De meg\u00e1ll\u00edthat\u00f3-e az id\u0151 an\u00e9lk\u00fcl, hogy opi\u00e1tokat, hallucinog\u00e9neket fogyasztan\u00e1nk, vagy s\u00falyos \u00e9letvesz\u00e9lybe ker\u00fcln\u00e9nk? Tal\u00e1n halad\u00f3 medit\u00e1l\u00f3k k\u00e9pesek ilyesmire. Richard Davidson agykutat\u00f3 (Wisconsin-Madison Egyetem) szerint, aki a boldogs\u00e1g\u00e9rzet \u00e9s a szenved\u00e9s agyi lokaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1val is foglalkozik, tudtunkon k\u00edv\u00fcl mindannyian tesz\u00fcnk valamit, hogy boldog pillanataink tov\u00e1bb tartsanak \u2013 felt\u00e9ve, ha nem vagyunk \u00e9ppen depresszi\u00f3sak. Pontosabban, agyunk teszi ezt. Ha kellemes benyom\u00e1s \u00e9r minket, a homloklebeny \u00e9s az agy m\u00e9ly\u00e9nek jutalmaz\u00f3 k\u00f6zpontja elkezdi azt k\u00fcld\u00f6zgetni egym\u00e1snak, m\u00edgnem a felszabadul\u00f3 dopamin \u00e9s bels\u0151 opi\u00e1tok az eg\u00e9sz agyat \u00e1thangolj\u00e1k.<\/p>\n

A depresszi\u00f3s betegek vajon k\u00e9ptelenek az \u00f6r\u00f6mre? \u00cdgy t\u0171nhet, de nem: Davidson k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latai alapj\u00e1n arra jutott, hogy a depresszi\u00f3sok agya is meg\u00f6r\u00fcl a pozit\u00edv l\u00e1tv\u00e1nynak. Csakhogy ez az \u00e9rz\u00e9s szinte r\u00f6gt\u00f6n lecseng. Olyan gyorsan olvad semmiv\u00e9, mint a h\u00f3pehely a t\u0171z\u0151 napon. Ennek idegrendszeri h\u00e1ttere, hogy a homloklebeny \u00e9s a jutalmaz\u00f3 k\u00f6zpont k\u00f6zt fut\u00f3 jelek gyeng\u00e9k.<\/span><\/p>\n

A h\u00edrviv\u0151k \u00e9s hormonok parancsa egyesekn\u00e9l az, hogy boldogok legyenek; vagy, hogy olyasmiket tegyenek, amik \u00f6sszhangban \u00e1llnak boldogs\u00e1gukkal. De milyen parancs ir\u00e1ny\u00edtja azokat, akik nem boldogok, vagy akik egyenesen boldogtalanok?<\/p>\n

Az egyik n\u00e9pes t\u00e1bort bizony\u00e1ra az, hogy soha ne el\u00e9gedjenek meg. M\u00e9g t\u00f6bb hatalom, h\u00edrn\u00e9v, h\u00f3d\u00edt\u00e1s kell; vagy p\u00e9nz, st\u00e1tusszimb\u00f3lum, n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g, l\u00e1jk\u2026 \u00e9s m\u00e9g t\u00f6bb boldogs\u00e1g. Az\u00e9rt sem boldogok, mert azt hiszik, hogy lehetn\u00e9nek boldogabbak, vagy, hogy m\u00e1sok boldogabbak n\u00e1luk. M\u00e9g ebben is teljes\u00edtm\u00e9nyt \u00e9s versenyt l\u00e1tnak<\/span>. Ez az A-t\u00edpus\u00fanak is nevezett szem\u00e9lyis\u00e9g ambici\u00f3zus, t\u00fcrelmetlen, k\u00e9ptelen a jelenben \u00e9lni. Er\u0151s motiv\u00e1ci\u00f3 f\u0171ti, de amit el\u00e9rt, az m\u00e1r nem \u00e9rdekli tov\u00e1bb. Ilyen alkot\u00f3kt\u00f3l sz\u00e1rmazhat a gyakran visszak\u00f6sz\u00f6n\u0151 idea: a boldogs\u00e1got val\u00f3j\u00e1ban a hozz\u00e1 vezet\u0151 \u00faton tal\u00e1ljuk meg. \u0150k val\u00f3ban hiszik, hogy csak ilyen boldogs\u00e1g l\u00e9tezik. Ha nem is boldogok, nem is tipikusan boldogtalanok, am\u00edg hajthatj\u00e1k a m\u00f3kuskereket ak\u00e1r a v\u00e9gkimer\u00fcl\u00e9sig. A boldogtalans\u00e1g \u00e9rz\u00e9se akkor bukkan fel benn\u00fck, amikor meg\u00e1llnak \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lnak \u00f6r\u00fclni vagy magukban elm\u00e9lyedni. Akkor teh\u00e1t \u00f6nmagukt\u00f3l menek\u00fclnek a tev\u00e9kenys\u00e9gbe? \u00cdgy t\u0171nik, de nem. \u0150k maguk a tev\u00e9kenys\u00e9g, \u00e9s a passzivit\u00e1sban elvesz\u00edtik l\u00e9nyeg\u00fcket.<\/p>\n

\n

Aki boldog, az val\u00f3ban r\u00f3zsasz\u00ednben<\/span> l\u00e1tja a vil\u00e1got?<\/h2>\n

A n\u00e9pi sz\u00f3l\u00e1s nem teljesen alaptalan. A Rochesteri (USA) egyetem k\u00e9t kutat\u00f3ja ugyanis 2015-ben kimutatta: \u00e9rz\u00e9seink hatnak arra, ahogyan a sz\u00edneket \u00e9szlelj\u00fck. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, pozit\u00edv vagy negat\u00edv \u00e9rzelmeket sugall\u00f3 videoklipeket vet\u00edtettek alanyaiknak. Kider\u00fclt, hogy a szomor\u00fas\u00e1g, amely \u00f6sszeh\u00fazza a pupill\u00e1t, \u00e9s az agyban cs\u00f6kkenti a dopamintermel\u00e9st, a k\u00e9k-s\u00e1rga tengely ment\u00e9n megv\u00e1ltoztatja a sz\u00edn\u00e9szlel\u00e9st, a v\u00f6r\u00f6s-z\u00f6ld tengely ment\u00e9n viszont nem. \u00cdgy m\u00f3dosul, milyennek hat\u00e1rozzuk meg a sz\u00edneket. Teh\u00e1t az \u00e9let nem ugyanolyan sz\u00edn\u0171, amikor vid\u00e1mak vagyunk, mint amikor szomor\u00faak.<\/p>\n<\/div>\n

\"dreamy-rose-glasses-effect.jpeg\"<\/p>\n

Kontrasztok<\/h2>\n

Egyesek mintha nem a boldogs\u00e1got keresn\u00e9k, hanem a szenved\u00e9st, a vesz\u00e9lyt, a konfliktust vagy a dr\u00e1m\u00e1t. Az ilyenek sz\u00f3t\u00e1r\u00e1b\u00f3l sokszor hi\u00e1nyzik a boldogs\u00e1g kifejez\u00e9s. Ha m\u00e9gis megtal\u00e1lhat\u00f3, akkor a boldogs\u00e1got a szenved\u00e9s vagy vesz\u00e9ly megsz\u0171n\u00e9sek\u00e9nt hat\u00e1rozz\u00e1k meg, mint Kosztol\u00e1nyi az id\u00e9zett Boldogs\u00e1g<\/em> c\u00edm\u0171 novell\u00e1ban: \u201eMind\u00f6ssze oda akarok kilyukadni, hogy a boldogs\u00e1g csak ilyen. Mindig rendk\u00edv\u00fcli szenved\u00e9s t\u00f6v\u00e9ben terem meg, s \u00e9ppoly rendk\u00edv\u00fcli, mint az a szenved\u00e9s, mely hirtelen\u00fcl elm\u00falik. De nem tart sok\u00e1ig, mert megszokjuk. Csak \u00e1tmenet, k\u00f6zj\u00e1t\u00e9k. Tal\u00e1n nem is egy\u00e9b, mint a szenved\u00e9s hi\u00e1nya.\u201d<\/p>\n

Sokan pedig a veszeked\u00e9s ut\u00e1ni kib\u00e9k\u00fcl\u00e9sben lelnek t\u00e1rsas boldogs\u00e1gra. Mint akik k\u00e9ptelenek gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dni a b\u00e1r\u00e1nyfelh\u0151s k\u00e9k \u00e9gben, de ann\u00e1l ink\u00e1bb a vill\u00e1mokban \u00e9s a vihart k\u00f6vet\u0151 sziv\u00e1rv\u00e1nyban. \u00c1ltal\u00e1ban nem zavartatj\u00e1k magukat att\u00f3l, hogy saj\u00e1tos boldogs\u00e1gkeres\u00e9s\u00fckt\u0151l nem mindenki van elragadtatva, s\u0151t sokan v\u00e1lnak k\u00f6rnyezet\u00fckben boldogtalann\u00e1.<\/p>\n

De l\u00e9teznek-e sz\u00fcletett boldogtalanok? Legink\u00e1bb csak olyanok, akik k\u00f6nnyebben v\u00e1lnak azz\u00e1. \u00a0<\/p>\n

Genetikai p\u00f3kerj\u00e1t\u00e9k<\/h2>\n

Egyes embereknek kezdetekt\u0151l nehezen megy a matek, az \u00e9nekl\u00e9s vagy a nyelvek. H\u00e1t a boldogs\u00e1g? Lehet-e valaki \u00f6r\u00f6kl\u00f6tten, genetikusan boldog vagy boldogtalan? A kutat\u00f3k szerint nem \u00e9rdemes keresni a Boldogs\u00e1g G\u00e9nj\u00e9t, mivel t\u00f6bb g\u00e9n kombin\u00e1ci\u00f3ja d\u00f6nt. Szerencs\u00e9re nem v\u00e9glegesen. A p\u00f3kerj\u00e1t\u00e9kosok tudj\u00e1k, hogy a rossz lap nem felt\u00e9tlen\u00fcl jelent veszt\u00e9st. De bizonyos kombin\u00e1ci\u00f3kkal k\u00f6nnyebben nyerhet\u00fcnk, mint m\u00e1sokkal.<\/p>\n

\"playing-poker.jpg\"<\/p>\n

Vannak olyan g\u00e9nek, amelyek \u00e9rz\u00e9kenyebb\u00e9 tehetnek a k\u00f6rnyezet hat\u00e1saira, de nem csak a negat\u00edvakra. Az \u00fan. plasztikus szem\u00e9lyis\u00e9gek hamar boldogtalans\u00e1gba zuhannak, ha a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek kedvez\u0151tlenek, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen boldogok ellenkez\u0151 esetben. Az egyik plaszticit\u00e1st befoly\u00e1sol\u00f3 g\u00e9n a DRD4, amely egy dopamin-receptort k\u00f3dol. A nem plasztikus szem\u00e9lyek felt\u0171n\u0151en k\u00f6z\u00f6mb\u00f6sek a k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek ir\u00e1nt. Sz\u00fcletett sztoikusk\u00e9nt nem t\u00falzottan szenvednek bajok idej\u00e9n, \u00e9s nem igaz\u00e1n \u00f6r\u00fclnek, ha a dolgok j\u00f3ra fordulnak.<\/p>\n

Plasztikus szem\u00e9lyis\u00e9g eset\u00e9n, ha a sz\u00fcl\u0151-gyermek k\u00f6t\u0151d\u00e9s hi\u00e1nyzik, a gyermek feln\u0151tt kor\u00e1ban nehezebben fogja tudni j\u00f3l \u00e9rezni mag\u00e1t. Mindez epigenetikai m\u00f3dosul\u00e1sokra utal. A genetikusok \u00edgy neveznek bizonyos mechanizmusokat, amelyek k\u00e9pesek a sz\u00fclet\u00e9skor megl\u00e9v\u0151 \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt \u00e1llom\u00e1nyunkat r\u00e9szlegesen \u00e1talak\u00edtani.<\/p>\n

Ma m\u00e1r tudjuk: a genom meg\u0151rzi, amit \u00e1t\u00e9lt\u00fcnk. De hogyan? Nem maguk a g\u00e9nek m\u00f3dosulnak, hanem a kifejez\u0151d\u00e9s\u00fck. A korai k\u00f6rnyezet hossz\u00fa t\u00e1von, olykor stabilan m\u00f3dos\u00edthatja a genom kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9t.<\/span> Az anyjuk \u00e1ltal elhagyott kis patk\u00e1nyokban megsz\u0171nik olyan g\u00e9nek kifejez\u0151d\u00e9se, amelyek cs\u00f6kkenten\u00e9k a stresszre val\u00f3 reaktivit\u00e1st. Az elhagyott kis patk\u00e1nyok \u00e9rz\u00e9kenyebbek lesznek a stresszre.<\/p>\n

Vajon ezek a m\u00f3dosul\u00e1sok kit\u00f6r\u00f6lhetetlenek? Eg\u00e9sz \u00e9let\u00fcnkben hordoznunk kell g\u00e9njeink \u00e9s gyermekkorunk terh\u00e9t? Vagy \u00fajrakeverhetj\u00fck a k\u00e1rty\u00e1kat? S ha az \u00e9let keveri \u0151ket \u00fagy, hogy nincs mit tenn\u00fcnk \u2013 mit tehet\u00fcnk m\u00e9gis? Ezekr\u0151l sz\u00e1molunk be a folytat\u00e1sban<\/a>, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Viktor E. Frankl pszichi\u00e1ter koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borban \u00e1t\u00e9lt \u00e9lm\u00e9nyei alapj\u00e1n.<\/p>\n

Jakabffy \u00c9va<\/p>","type":"rich"}