{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Agyhull\u00e1mok \u00e9s ritmusok","html":"

A 17. sz\u00e1zadban \u00e9lt brit term\u00e9szettud\u00f3s, Robert Hooke, a \u201esejt\u201d n\u00e9vad\u00f3ja \u2013 aki szerint minden term\u00e9szettudom\u00e1nyos vizsg\u00e1lat alapja a gondos megfigyel\u00e9s kell, hogy legyen \u2013 jelentette ki, hogy az agy fizikai m\u0171k\u00f6d\u00e9se hozza l\u00e9tre az eml\u00e9kez\u00e9st. A meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s bizony\u00edt\u00e1sa azonban ugyancsak sok\u00e1ig v\u00e1ratott mag\u00e1ra, hiszen az eml\u00e9kez\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si mechanizmus\u00e1nak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1\u00e9rt id\u00e9n m\u00e1rciusban nyerte csak el h\u00e1rom brit tud\u00f3s az idegtudom\u00e1ny legjelent\u0151sebb elismer\u00e9s\u00e9t, a Grete Lundbeck Eur\u00f3pai Agykutat\u00e1si Alap\u00edtv\u00e1ny egymilli\u00f3 eur\u00f3val j\u00e1r\u00f3 Agy-d\u00edj<\/a>\u00e1t. Mi, magyarok arra eml\u00e9ksz\u00fcnk b\u00fcszk\u00e9n, hogy e d\u00edj els\u0151 kit\u00fcntetettjei 2011-ben Somogyi P\u00e9ter<\/a>, Freund Tam\u00e1s \u00e9s Buzs\u00e1ki Gy\u00f6rgy voltak. Az akkor tal\u00e1n m\u00e9g nagyobb sajt\u00f3nyilv\u00e1noss\u00e1got kapott elismer\u00e9s indokl\u00e1sa szerint \u201emunk\u00e1juk meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9s ir\u00e1nyad\u00f3 volt az agyi szerkezet \u00e9s a funkci\u00f3 k\u00f6zti kapcsolat felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban a molekul\u00e1ris szintt\u0151l eg\u00e9szen a viselked\u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ig\u201d.<\/p>\n

M\u00edg Somogyi P\u00e9ter \u00e9s Freund Tam\u00e1s els\u0151sorban a tanul\u00e1si \u00e9s mem\u00f3riafolyamatokban kulcsszerepet j\u00e1tsz\u00f3 agyk\u00e9reg, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a hippokampusz nev\u0171 agyter\u00fclet molekul\u00e1ris \u00e9s anat\u00f3miai jellemz\u0151it t\u00e1rt\u00e1k fel, Buzs\u00e1ki Gy\u00f6rgy az \u00e9lettani tulajdons\u00e1gokat elemezte, sok esetben a maga \u00e1ltal tervezett \u00e9s kivitelezett eszk\u00f6z\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.<\/span> K\u00eds\u00e9rletei nagyban hozz\u00e1j\u00e1rultak ahhoz, amit ma az agyhull\u00e1mokr\u00f3l, az agyi \u00e1ramk\u00f6r\u00f6kr\u0151l \u00e9s a magasabb kognit\u00edv (megismer\u0151) funkci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatr\u00f3l tudunk.<\/span> Az agyhull\u00e1mok<\/a> kifejez\u00e9s ismer\u0151s lehet, hiszen az orvosi gyakorlatban az idegrendszeri betegs\u00e9gek diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re m\u00e1r t\u00f6bb \u00e9vtizede alkalmazz\u00e1k az EEG (elektroenkefalogram) vizsg\u00e1latokat. Az agyhull\u00e1mokat, melyek az agy elektromos m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t mutatj\u00e1k, emberek vagy k\u00eds\u00e9rleti \u00e1llatok fej\u00e9re helyezett elektr\u00f3d\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel teszik l\u00e1that\u00f3v\u00e1 a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p monitorj\u00e1n megjelen\u0151, elt\u00e9r\u0151 lefut\u00e1s\u00fa g\u00f6rb\u00e9k form\u00e1j\u00e1ban. Sokan m\u00e9g azt is tudj\u00e1k, hogy frekvenciatartom\u00e1ny alapj\u00e1n alfa-, b\u00e9ta-, th\u00e9ta-, delta- \u00e9s gamma-hull\u00e1mokat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk meg, \u00e9s hogy a kapott mint\u00e1zat nemcsak az agy \u00e1llapot\u00e1t\u00f3l, hanem az \u00e9ppen v\u00e9gzett tev\u00e9kenys\u00e9gt\u0151l is f\u00fcgg.<\/i><\/p>\n

\u2013 M\u00e1r els\u0151 cikkeid is az agyhull\u00e1mokr\u00f3l sz\u00f3ltak. Hogyan kezd\u0151d\u00f6tt \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 kapcsolatod az agyhull\u00e1mokkal?<\/p>\n

\u2013 Gimnazista koromban r\u00e1di\u00f3amat\u0151r\u00adk\u00f6dtem, \u00e9s m\u00e1r akkor leny\u0171g\u00f6z\u00f6tt az inform\u00e1ci\u00f3 tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1nak az az eszk\u00f6ze, amit oszcill\u00e1ci\u00f3nak nevez\u00fcnk.\u00a0<\/span>Azt\u00e1n a p\u00e9csi egyetem orvoskar\u00e1n, Grasty\u00e1n Endre csoportj\u00e1ban megismerkedtem a hippokampusz \u00fan. th\u00e9ta-oszcill\u00e1ci\u00f3j\u00e1val, amivel p\u00e1ly\u00e1m meg is pecs\u00e9tel\u0151d\u00f6tt.<\/span> A mai napig is dolgozom ezen a t\u00e9m\u00e1n.<\/p>\n

\u2013 M\u00edg agyhull\u00e1mokr\u00f3l sokszor hallunk, az agym\u0171k\u00f6d\u00e9ssel kapcsolatos oszcill\u00e1ci\u00f3 m\u00e1r j\u00f3val kev\u00e9sb\u00e9 cseng ismer\u0151sen. Elmagyar\u00e1zn\u00e1d mi ez, \u00e9s mi\u00e9rt is olyan fontos agyunk m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben?<\/p>\n

\u2013 Tal\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen lehet ezt egyszer\u0171en szeml\u00e9ltetni. Gondoljunk arra, hogy k\u00f6zel 30 bet\u0171 \u00e9s mintegy 40 000 sz\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00f6zvet\u00edthetj\u00fck, kommunik\u00e1lni tudjuk az emberis\u00e9g \u00f6sszes tud\u00e1s\u00e1t. Ez az\u00e9rt lehets\u00e9ges, mert a nyelv szintaxist alkalmaz, ami igen hat\u00e9kony \u00e9s eredm\u00e9nyes k\u00f3dol\u00e1si forma. A szintaxisnak, ennek az \u00e1ltalunk elsaj\u00e1t\u00edtott szab\u00e1lyrendszernek a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kissz\u00e1m\u00fa elem kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1b\u00f3l szinte v\u00e9gtelen mennyis\u00e9g\u0171 \u00faj inform\u00e1ci\u00f3t tudunk produk\u00e1lni. Az inform\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6s megegyez\u00e9s a k\u00fcld\u0151 \u00e9s a fogad\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt. Ha ismerj\u00fck a nyelv szab\u00e1lyait, \u00e9rtj\u00fck egym\u00e1st, de ha nem, akkor, amit hallunk, sz\u00e1munkra \u201ek\u00ednai\u201d. Az egyik legfontosabb szintaktikus szab\u00e1ly, hogy az inform\u00e1ci\u00f3-csomagocsk\u00e1k (mint pl. a szavak \u00e9s mondatok) k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fcnetet tartunk, \u00edr\u00e1sban vessz\u0151t vagy pontot tesz\u00fcnk. Az agyi oszcill\u00e1ci\u00f3k minden fajt\u00e1ja g\u00e1tl\u00e1son alapul, \u00e9s ezeket a g\u00e1tl\u00e1sokat az \u00fan. g\u00e1tl\u00f3 interneuronok aktivit\u00e1sa hozza l\u00e9tre. A g\u00e1tl\u00e1s, mint a forgalmat szab\u00e1lyoz\u00f3 l\u00e1mpa, id\u0151legesen meg\u00e1ll\u00edtja az inform\u00e1ci\u00f3-forgalmat, \u00edgy ugyanazt a szerepet t\u00f6lti be, mint a nyelvben a sz\u00fcnet.<\/span> A gyors oszcill\u00e1ci\u00f3k ez\u00e9rt r\u00f6videbb inform\u00e1ci\u00f3-csomagokat tudnak tov\u00e1bb\u00edtani, mert a ciklusidej\u00fck r\u00f6vid. Vegy\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul az \u00fan. gamma-oszcill\u00e1ci\u00f3t.\u00a0\u00a0<\/span>Ez az oszcill\u00e1ci\u00f3 arra j\u00f3, hogy sok idegsejt aktivit\u00e1s\u00e1t 20\u201340 milliszekundumos id\u0151ablakba s\u0171r\u00edti \u00f6ssze.\u00a0<\/span>Ezt nevezhetj\u00fck neuron\u00e1lis \u201ebet\u0171nek\u201d. \u00c1ltal\u00e1ban 5\u20139 gamma-ciklus f\u00e9r bele egy hosszabb th\u00e9ta-ciklusba, \u00edgy ez az inform\u00e1ci\u00f3-csomag reprezent\u00e1l egy neuron\u00e1lis \u201esz\u00f3t\u201d, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. \u00cdgy sz\u00e9p munkamegoszt\u00e1s j\u00f6n l\u00e9tre a serkent\u0151 \u00e9s a g\u00e1tl\u00f3 sejtek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

A serkent\u0151 sejtek akci\u00f3s potenci\u00e1ljai az inform\u00e1ci\u00f3 potenci\u00e1lis elemei, melyek azonban inform\u00e1ci\u00f3v\u00e1 csak az\u00e1ltal v\u00e1lnak, hogy a g\u00e1tl\u00f3 sejtek id\u0151ben koordin\u00e1lt, t\u00f6bbnyire ritmikus aktivit\u00e1sa egy szintaktikus strukt\u00far\u00e1t hoz l\u00e9tre.\u00a0\u00a0<\/span>Ha ez az interj\u00fa sz\u00f3k\u00f6z\u00f6k n\u00e9lk\u00fcl \u00edr\u00f3dna, az eg\u00e9sz csak egy nagyon hossz\u00fa, \u00e9rtelmezhetetlen sz\u00f3 lenne. Ha a k\u00f3dol\u00e1s bin\u00e1ris lenne (mint az agyban), azaz bet\u0171k helyett csak 0 \u00e9s 1 sz\u00e1mokkal kellene a sz\u00f6veget le\u00edrni, sz\u00fcnetek n\u00e9lk\u00fcl soha nem lehetne megfejteni, mir\u0151l is sz\u00f3l. Engem teh\u00e1t legjobban az agy szintaktikus szab\u00e1lyai \u00e9rdekelnek, \u00e9s \u00fagy t\u0171nik, a g\u00e1tl\u00e1son alapul\u00f3 oszcill\u00e1ci\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel j\u00f3 \u00faton j\u00e1runk a megfejt\u00e9shez.<\/p>\n

Az egyik, tal\u00e1n legfontosabb felismer\u00e9s\u00fcnk az volt, hogy az agy nagyon sokf\u00e9le ritmusa egys\u00e9ges rendszert alkot, \u00e9s ezek a ritmusok egy logaritmikus sk\u00e1l\u00e1n egym\u00e1s mellett \u00e9lnek. Azaz gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 egym\u00e1sra utalts\u00e1gi viszony van k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, ami matematikailag j\u00f3l le\u00edrhat\u00f3. Ahogy a zen\u00e9ben a hangok, az agyban az inform\u00e1ci\u00f3 is t\u00f6bb \u00f6sszehangolt id\u0151sk\u00e1l\u00e1n halad el\u0151re. Ugyanakkor az id\u0151ben harmonikusan \u00f6sszehangolt neuron\u00e1lis aktivit\u00e1s \u00f3ri\u00e1si inform\u00e1ci\u00f3s kapacit\u00e1st ad.<\/p>\n

\u2013 Mi az, amit az agyhull\u00e1mokr\u00f3l a legink\u00e1bb tudnunk kell?<\/p>\n

\u2013 P\u00e9ld\u00e1ul azt, hogy minden pszichi\u00e1triai betegs\u00e9g valamilyen koordin\u00e1l\u00e1si, szintaktikus zavar talaj\u00e1n j\u00f6n l\u00e9tre. Skizofr\u00e9ni\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul a gamma-oszcill\u00e1ci\u00f3k a zavartak.<\/span> A mem\u00f3ria meger\u0151s\u00edt\u00e9se, az \u00fan. mem\u00f3riakonszolid\u00e1ci\u00f3 nagyon r\u00f6vid, de magas frekvenci\u00e1j\u00fa ritmus seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nik. Ezt a mint\u00e1t, az \u00fan. hippokamp\u00e1lis \u00e9leshull\u00e1mokat,<\/span> a 1990-es \u00e9vekben \u00edrtuk le. Az\u00f3ta mi is, m\u00e1sok is, tem\u00e9rdek k\u00eds\u00e9rlettel bizony\u00edtottuk, hogy ezek az agyhull\u00e1mok id\u0151ben \u00f6sszes\u0171r\u00edtik a napk\u00f6zben megtanult esem\u00e9nyeket kb. 100 milliszekundumos kis inform\u00e1ci\u00f3-csomagokba, \u00e9s alv\u00e1s alatt ezek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00edr\u00f3dik \u00e1t az inform\u00e1ci\u00f3 a hippokampuszb\u00f3l az agyk\u00e9regbe. Ezek a hull\u00e1mform\u00e1k j\u00f3l m\u00e9rhet\u0151k, sz\u00e1mszer\u0171s\u00edthet\u0151k \u00e1llatk\u00eds\u00e9rletekben, \u00e9s kimutatottan elv\u00e1ltoznak pl. Alzheimer-k\u00f3rban.<\/span> Most jelent meg egy munk\u00e1nk, amiben azt dokument\u00e1ltuk, hogy az epilepszi\u00e1s<\/span> betegek eml\u00e9kezetzavara f\u0151leg az \u00e9leshull\u00e1mok k\u00f3ros elv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak a k\u00f6vetkezm\u00e9nye.<\/p>\n

\u2013 Az agyhull\u00e1mokr\u00f3l rengeteget lehet olvasni az interneten, olyasmit is, aminek k\u00f6ze sincs a val\u00f3s\u00e1ghoz. Van, volt az internetn\u00e9l jobb n\u00e9poktat\u00f3\u2013n\u00e9pbut\u00edt\u00f3 eszk\u00f6z?<\/p>\n

\u2013 Az internet az inform\u00e1ci\u00f3szerz\u00e9s, -tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s \u00e9s -t\u00e1rol\u00e1s legkorszer\u0171bb form\u00e1ja, ugyan\u00fagy, ahogy Gutenberg kor\u00e1ban a k\u00f6nyv volt. Akkoriban att\u00f3l tartottak, hogy a k\u00f6nyvolvas\u00e1s rossz hat\u00e1ssal lesz az emberekre. Nem a form\u00e1val, hanem a tartalommal \u00e9s annak haszn\u00e1lat\u00e1val van a baj. Vannak nagyon fontos \u00e9s hasznos k\u00f6nyvek, \u00e9s vannak sil\u00e1nyak. Ez ugyan\u00edgy van az interneten is. Nem is lehet m\u00e1sk\u00e9pp, hiszen mindannyian hozz\u00e1f\u00e9rhet\u00fcnk. A nyelv, az \u00edr\u00e1s, a k\u00f6nyv \u00e9s az internet evol\u00faci\u00f3s l\u00e9p\u00e9sek abban a folyamatban, amit \u00e9n az agyfunkci\u00f3k externaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak, vagyis kiszervez\u0151d\u00e9s\u00e9nek h\u00edvok. Ahogy az aut\u00f3 vagy a rep\u00fcl\u0151g\u00e9p seg\u00edti a gyorsabb mozg\u00e1st, az internet is hihetetlen\u00fcl ler\u00f6vid\u00edti az inform\u00e1ci\u00f3 kinyer\u00e9s\u00e9nek az idej\u00e9t. Az interneten az emberis\u00e9g eg\u00e9sz tud\u00e1shalmaza pillanatok alatt el\u00e9rhet\u0151 \u2013 legal\u00e1bbis elvben. A f\u0151 probl\u00e9ma az, hogy a l\u00e9tez\u0151 keres\u0151g\u00e9pek (pl. Google, Yahoo) m\u00e9g nem olyan j\u00f3k, mint az agy keres\u0151g\u00e9pe, a hippokampusz. De javul\u00e1s v\u00e1rhat\u00f3 pontosan az\u00e1ltal, hogy az idegtudom\u00e1nyok el\u0151rehaladt\u00e1val egyre jobban meg\u00e9rtj\u00fck, milyennek kell lennie egy egy\u00e9nre szabott keres\u0151mechanizmusnak.<\/span> Hi\u00e1ba megy\u00fcnk el egy nagy k\u00f6nyvt\u00e1rba, mondjuk a honfoglal\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit megismerni, ha fogalmunk sincs arr\u00f3l, hogy melyik emeleten \u00e9s milyen polcokon \u00e9rdemes keresg\u00e9lni a t\u00e9m\u00e1ban. Erre val\u00f3 a \u201ek\u00f6nyvt\u00e1ros\u201d \u2013 az agyban a hippokampusz\u2002\u2013, ami pillanatok alatt r\u00e1mutat arra, hogy hol tal\u00e1lhat\u00f3 az inform\u00e1ci\u00f3 a nagyagyk\u00e9regben; ez ut\u00f3bbi egy \u00f3ri\u00e1si, egy\u00e9nre szabott k\u00f6nyvt\u00e1rnak foghat\u00f3 fel.<\/span><\/p>\n

\"buzsaki_gyorgy_agykutato_hippokampusz.jpg\"A hippokampusz, az agy \u201ekeres\u0151g\u00e9pe\u201d\u00a0<\/span><\/i>
<\/i>A mikroszk\u00f3pos metszeten a Gallyas-f\u00e9le ez\u00fcstfest\u00e9s emeli ki a piramissejtek szab\u00e1lyszer\u0171 rendj\u00e9t. A h\u00e1tt\u00e9rvonalak agyhull\u00e1mokat mutatnak e r\u00e9gi\u00f3b\u00f3l. A popul\u00e1ci\u00f3s mint\u00e1n t\u00f6bb \u00e9leshull\u00e1m (ripple)<\/span> l\u00e1that\u00f3. A minta az agyon bel\u00fcli inform\u00e1ci\u00f3tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s egyik legt\u00f6bbet tanulm\u00e1nyozott esete<\/i><\/small><\/p>\n

\u2013 Ha m\u00e1r a k\u00f6nyvt\u00e1rn\u00e1l tartunk, p\u00e1r \u00e9ve kiadott k\u00f6nyved c\u00edme egy\u00e1ltal\u00e1n nem meglep\u0151 m\u00f3don \u201eRhythms of the Brain\u201d, ami magyarul \u201eAz agy ritmusai\u201d<\/a>-k\u00e9nt ford\u00edthat\u00f3. Felk\u00e9rtek a meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra?\u00a0<\/span>Mit jelentettek sz\u00e1modra a kritik\u00e1k, visszajelz\u00e9sek? Mi a v\u00e9lem\u00e9nyed a magyar c\u00edmr\u0151l? Lehetne pl. \u201eAgyi ritmusok\u201d is, melynek nemcsak a hangulata, hanem a jelent\u00e9se is egy kicsit m\u00e1s.<\/p>\n

\u2013 Nem k\u00e9rt fel senki a meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra. Akkoriban az agyi oszcill\u00e1ci\u00f3k szerep\u00e9r\u0151l, jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l komoly \u00fajs\u00e1gokban csak ritk\u00e1n lehetett cikket megjelentetni, mert nem ismert\u00fck az agyhull\u00e1mok tartalm\u00e1t. Pontosabban sz\u00f3lva, az e t\u00e9m\u00e1n dolgoz\u00f3 kutat\u00f3csoportok munk\u00e1ja nem volt igaz\u00e1n \u00f6sszehangolt, mert egyik a Parkinson-k\u00f3rral, a m\u00e1sik az epilepszi\u00e1val, a harmadik az alv\u00e1s probl\u00e9m\u00e1ival k\u00fczd\u00f6tt. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ez inspir\u00e1lt a k\u00f6tet elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re. 2000 nyar\u00e1n Marseille-ben voltam tanulm\u00e1ny\u00faton, ekkor kezdtem bele az \u00edr\u00e1sba, ami a k\u00f6nyv megjelen\u00e9s\u00e9ig sok t\u00e9v\u00faton \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1son ment kereszt\u00fcl. Sokat olvastam hozz\u00e1 p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1gak n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 irodalm\u00e1b\u00f3l. Az is hossz\u00fa id\u0151be telt, am\u00edg \u00f6ssze\u00e1llt bennem a k\u00e9p, hogy mir\u0151l is szeretn\u00e9k \u00edrni, ami egy\u00fattal \u00fajdons\u00e1gnak is sz\u00e1m\u00edt. \u00c9s \u00edr\u00e1s k\u00f6zben megint szembes\u00fcltem azzal, hogy az ember mennyire nem \u00e9rti azt, amit magyar\u00e1zni k\u00edv\u00e1n. Z\u00f6m\u00e9ben rep\u00fcl\u0151g\u00e9peken, rep\u00fcl\u0151tereken \u00edrtam a k\u00f6nyvet. Ott ugyanis nincs e-mail \u00e9s telefon, ami megzavarhatna gondolataimban, \u00edgy hosszan lehet koncentr\u00e1lni b\u00e1rmire.\u00a0\u00a0<\/span><\/p>\n

Bevallom, a k\u00f6nyv siker\u00e9r\u0151l \u00e1lmodni se mertem volna. Gondoltam, ha ezer p\u00e9ld\u00e1nyt eladnak bel\u0151le, az m\u00e1r nem lesz r\u00e1fizet\u00e9s. Arra t\u00e9nyleg nem sz\u00e1m\u00edtottam, hogy egy kis Lotus sportaut\u00f3 kikerekedik bel\u0151le. (M\u00e1r nincs meg, Manhattenben f\u0151leg ker\u00e9kp\u00e1rral k\u00f6zlekedek.) A lelkes olvas\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt f\u0151leg pszichi\u00e1terek, m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k \u00e9s modellez\u0151k vannak, de a hindu vall\u00e1s h\u00edveit\u0151l is \u2013 akik hisznek a minden val\u00f3s\u00e1g ritmus\u00e1ban \u2013 kapok \u00e9rdekes visszajelz\u00e9seket.<\/span><\/p>\n

A c\u00edm valamelyest Simon \u00e9s Garfunkel \u201eRhythms of the Saints\u201d fantasztikus sz\u00e1m\u00e1val r\u00edmel.\u00a0<\/span>A magyar c\u00edm: Az agy ritmusai, t\u00e9nyleg nem adja vissza ezt a plusz kicseng\u00e9st.<\/p>\n

\u2013 Egy nem is olyan r\u00e9gen k\u00e9sz\u00fclt interj\u00faban azt mondtad, k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9letedben \u00e9p\u00edt\u00e9sz leszel. Milyen egyetemet-kutat\u00f3int\u00e9zetet \u00e9p\u00edten\u00e9l, ha felk\u00e9rn\u00e9nek? A p\u00e9nz nem akad\u00e1ly!<\/p>\n

\u2013 El\u00e9gg\u00e9 gyakorlatias ember l\u00e9v\u00e9n tudom, hogy a p\u00e9nz \u00e9s id\u0151 mindig bekalkul\u00e1land\u00f3 akad\u00e1lyok. Realit\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl pedig a tervezget\u00e9s nem sokat \u00e9r. Minden int\u00e9zm\u00e9nynek valamilyen c\u00e9lja kell, hogy legyen. Hozz\u00e1m a felfedez\u0151 tudom\u00e1ny \u00e1ll a legk\u00f6zelebb. Ebben a k\u00f6zegben a legfontosabb, hogy szabads\u00e1got adjunk b\u00e1rmilyen fajta \u00f6tletnek, k\u00eds\u00e9rletnek. A felfedez\u0151 tudom\u00e1ny l\u00e9nyege, hogy olyan utakat nyit meg, amelyeket senki el\u0151re meg nem \u00e1lmodott, de amikor felt\u00e1rul, a j\u00f6v\u0151 egyik legfontosabb ir\u00e1nya lehet. J\u00f3 p\u00e9ld\u00e1k erre az \u00fan. nanoanyagok, a flexibilis, az organikus elektronika, vagy a mai fizika tal\u00e1n legizgalmasabb k\u00e9rd\u00e9se, a kvantum-\u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s probl\u00e9m\u00e1ja, melyeket mind valamilyen \u2019vad\u2019 kutat\u00e1s alapj\u00e1n fedeztek fel. Az ilyen t\u00edpus\u00fa kutat\u00f3int\u00e9zetnek tal\u00e1n legszebb p\u00e9ld\u00e1ja az egykori Bell Laborat\u00f3rium volt, ahonnan tucatj\u00e1val ker\u00fcltek ki a Nobel-d\u00edjas felfedez\u00e9sek. K\u00f6ztudott dolog, hogy a felfedez\u00e9shez vezet\u0151 \u00fat mellett rengeteg vakv\u00e1g\u00e1ny van, amit el\u0151re be kell kalkul\u00e1lni. A tudom\u00e1nyban azt a legnehezebb eld\u00f6nteni, hogy amikor falnak \u00fctk\u00f6z\u00fcnk, annak megnyit\u00e1sa rem\u00e9nyteljes-e a l\u00e9tez\u0151 eszk\u00f6z\u00f6kkel, vagy b\u00f6lcsebb dolog egy \u00faj probl\u00e9ma megold\u00e1s\u00e1ba kezdeni. A felfedez\u0151 tud\u00f3s legf\u0151bb jellemz\u0151je, hogy ha egy nagy \u00e1tt\u00f6r\u00e9s siker\u00fcl, gyorsan egy m\u00e1sik probl\u00e9ma megold\u00e1s\u00e1ba kezd. A r\u00e9szletek kidolgoz\u00e1s\u00e1t m\u00e1soknak hagyja. A k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra ez persze nehezen \u00e9rthet\u0151. Mi\u00e9rt nem folytatja \u00e9s \u2019fejezi be\u2019 p\u00e9ld\u00e1ul egy agykutat\u00f3 eredeti felfedez\u00e9s\u00e9t? P\u00e9ld\u00e1ul, hogy az agyi ritmusok elemz\u00e9se k\u00e9zzelfoghat\u00f3 orvosdiagnosztikai eszk\u00f6zk\u00e9nt ker\u00fclhessen haszn\u00e1latba? A v\u00e1lasz az, hogy az\u00e9rt, mert ezek a l\u00e9p\u00e9sek eg\u00e9szen m\u00e1s szem\u00e9lyis\u00e9get, motiv\u00e1ci\u00f3t, felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9st \u00e9s k\u00f6zeget k\u00f6vetelnek. Sokkal hat\u00e1sosabb a munkamegoszt\u00e1s, ha ezeket a tov\u00e1bbi l\u00e9p\u00e9seket a gyakorlat fel\u00e9 arra jobban felk\u00e9sz\u00fclt \u00e9s motiv\u00e1lt egy\u00e9nek v\u00e9gzik el.<\/p>\n

Ha viszont egy int\u00e9zm\u00e9ny vagy program c\u00e9lja a felfedez\u00e9sek gyakorlati hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1nak megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa, akkor ezt eg\u00e9szen m\u00e1s m\u00f3don kell szervezni \u00e9s ir\u00e1ny\u00edtani, mint egy felfedez\u00e9sen alapul\u00f3 csoport munk\u00e1j\u00e1t. A nagy projektekben, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Manhattan, Apollo vagy a hum\u00e1n genom projektek, nem kellett semmi alapvet\u0151en \u00fajat kital\u00e1lni, csak nagy p\u00e9nzekkel megszervezni a fontos r\u00e9szletek kibont\u00e1s\u00e1t, \u00e9s a munka tervszer\u0171, el\u0151re meghat\u00e1rozhat\u00f3 temp\u00f3j\u00fa menet\u00e9nek \u00f6sszehangol\u00e1s\u00e1t. A hum\u00e1n genom projektben a p\u00e9nz oroszl\u00e1nr\u00e9sz\u00e9t a technikusok, a szervez\u0151k \u00e9s a kiszolg\u00e1l\u00f3 szem\u00e9lyzet fizet\u00e9s\u00e9re ford\u00edtott\u00e1k, illetve m\u0171szerek v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra \u00e9s fenntart\u00e1s\u00e1ra k\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k. A meglev\u0151 \u00f6tletek gyakorlatba \u00e1t\u00fcltet\u00e9se anyagi r\u00e1ford\u00edt\u00e1ssal sokkal egyszer\u0171bb, mint\u00a0\u00a0<\/span>\u00faj felfedez\u00e9seket\u00a0\u00a0<\/span>tenni. Tegy\u00fck fel, hogy egy csapat brili\u00e1ns kutat\u00f3t bez\u00e1runk egy \u00e9p\u00fcletbe, \u00e9s azt k\u00edv\u00e1njuk, hogy \u00f6t \u00e9ven bel\u00fcl \u00e1lljanak el\u0151 az Alzheimer-k\u00f3r gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dszer\u00e9vel. A kell\u0151 k\u00fcls\u0151 motiv\u00e1l\u00e1shoz minden anyagi forr\u00e1st megadunk, de a sikertelens\u00e9get hal\u00e1lb\u00fcntet\u00e9ssel s\u00fajtjuk. Ez a strat\u00e9gia szinte garant\u00e1ltan csak tud\u00f3sok tetemeit fogja produk\u00e1lni.\u00a0<\/span>A j\u00f3 kutat\u00f3k bel\u00fclr\u0151l motiv\u00e1ltak, a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g sokkal er\u0151sebb mozgat\u00f3er\u0151, mint b\u00e1rmilyen jutalom vagy b\u00fcntet\u00e9s \u00e1ltali befoly\u00e1sol\u00e1s.\u00a0\u00a0\u00a0<\/span><\/p>\n

\"buzsaki_gyorgy_agykutato_agy_ritmusai.jpg\"Az id\u0151beni koordin\u00e1ci\u00f3 az agy egyik legfontosabb tulajdons\u00e1ga, ami a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 agyi ritmusok \u00f6sszehangol\u00e1s\u00e1val \u00e9rhet\u0151 el. A k\u00e9p szimbolikusan mutatja, hogy a theta-hull\u00e1mok minden f\u00e1zis\u00e1t kihaszn\u00e1lj\u00e1k a sejtegy\u00fcttesek, ezzel precizi\u00f3s id\u0151z\u00edt\u00e9st \u00e9rnek el (Harris, Henze, Hirase, Leinekugel, Dragoi, Czurk\u00f3, Buzs\u00e1ki Nature.<\/i>\u00a0<\/span><\/i>2002 417:738-41)<\/i><\/small><\/p>\n

\u2013 Kutat\u00f3csoportodban igen sokf\u00e9le tudom\u00e1nyter\u00fcleten j\u00e1rtas, kiv\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u0171 \u00e9s c\u00e9ltudatos kutat\u00f3 dolgozik egy\u00fctt. Mit tapasztalt\u00e1l, mennyire tudnak, mennyire akarnak tanulni egym\u00e1st\u00f3l?<\/p>\n

\u2013 A megismer\u00e9s v\u00e1gya hihetetlen\u00fcl er\u0151s motiv\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u0151. Csoportomban vannak matematikai, fizikai, m\u00e9rn\u00f6ki, pszichi\u00e1triai, neurol\u00f3giai, sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnikai, anyagtudom\u00e1nyi \u00e9s molekul\u00e1ris biol\u00f3giai h\u00e1tt\u00e9rrel rendelkez\u0151 fiatalok.\u00a0<\/span>Az egym\u00e1st\u00f3l val\u00f3 tanul\u00e1s bev\u00e1lt m\u00f3dszer. P\u00e9csi \u00e9veimet lesz\u00e1m\u00edtva, nekem sohasem volt technikusom vagy labormenedzserem, mindent mi magunk csin\u00e1lunk, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes h\u00e1l\u00f3zatunk tervez\u00e9s\u00e9t\u0151l \u00e9s fenntart\u00e1s\u00e1t\u00f3l az egerek genot\u00edpus\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ig. Mindenkinek van valamilyen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi feladata (pl. a h\u00e1l\u00f3zat ellen\u0151rz\u00e9se, seb\u00e9szeti m\u0171t\u0151 vagy a m\u0171hely rendben tart\u00e1sa, anyagok, eszk\u00f6z\u00f6k rendel\u00e9se, szemin\u00e1riumok, \u00fan. \u201ejournal club\u201d-ok szervez\u00e9se, honlapunk fenntart\u00e1sa stb.). \u00cdgy egy kicsit mindenki felel\u0151s a t\u00f6bbiek siker\u00e9\u00e9rt, \u00e9s egy\u00fattal egy kicsit f\u0151n\u00f6k is valamiben. E rendszernek vannak id\u0151nk\u00e9nt h\u00e1tr\u00e1nyai, hiszen mindig el\u00f6lr\u0151l kell kezdeni mindent, amikor a di\u00e1kok, posztdoktorok hull\u00e1mokban elmennek, de nagy el\u0151nye, hogy mindig ugyanazon, egy fiatal koroszt\u00e1ly \u201efriss agyaival\u201d tudok dolgozni \u00e9s gondolkodni. A laborok mellett van egy nagy k\u00f6z\u00f6s szob\u00e1nk, itt van mindenkinek az \u00edr\u00f3asztala \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pe. Ez az elrendez\u00e9s seg\u00edtette leghat\u00e1sosabban az egym\u00e1st\u00f3l val\u00f3 tanul\u00e1st. Ha egy \u00e9rdekes vita alakul ki k\u00e9t-h\u00e1rom labortag k\u00f6z\u00f6tt, elker\u00fclhetetlen, hogy valami \u00faj \u00f6tlet ne j\u00f6jj\u00f6n valaki m\u00e1st\u00f3l is. Fantasztikus figyelni, hogyan v\u00e1lnak \u00edgy k\u00e9t-h\u00e1rom \u00e9v alatt a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 h\u00e1tter\u0171 emberk\u00e9k \u201ebona fide\u201d agykutat\u00f3kk\u00e1.<\/p>\n

Minden nap egy\u00fctt eb\u00e9delek a csoportom egy r\u00e9sz\u00e9vel. Ez \u00f6nk\u00e9ntes csoportosul\u00e1s, a t\u00e9m\u00e1k spont\u00e1n v\u00e1ndorolnak a kutat\u00f3k gyerekeinek \u00f3vodai probl\u00e9m\u00e1it\u00f3l az \u00e9ppen megjelent fontos cikkekig. K\u00e9t mott\u00f3m van. Az els\u0151: nem sz\u00e1m\u00edt, hogy honnan j\u00f6tt\u00e9l, a l\u00e9nyeg az, hogy merre tartasz. Ez vonatkozik nemre, vil\u00e1gn\u00e9zetre, sz\u00e1rmaz\u00e1sra is. A m\u00e1sik: ha keresel, lehetetlen, hogy ne tal\u00e1lj valamit. Az idegtudom\u00e1ny luxusa, hogy telis-tele van felt\u00e1ratlan ter\u00fcletekkel.<\/span><\/p>\n

\u2013 Huszonh\u00e1rom \u00e9ve, B\u00e9csben hallottalak el\u0151sz\u00f6r el\u0151adni. M\u00e9g a l\u00e9pcs\u0151k\u00f6n is \u00fcltek. Ez \u00e9v janu\u00e1rj\u00e1ban, a Magyar Idegtudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g konferenci\u00e1j\u00e1n is telth\u00e1zas el\u0151ad\u00e1sod volt, s \u00e9rezhet\u0151 volt, hogy azt akartad, ne csak hallgass\u00e1k, \u00e9lvezz\u00e9k, hanem \u00e9rts\u00e9k is, amir\u0151l besz\u00e9lsz.\u00a0<\/span>Mikor vagy el\u00e9gedett egy el\u0151ad\u00e1s ut\u00e1n? Milyen visszajelz\u00e9sekre v\u00e1gysz?<\/p>\n

\u2013 A l\u00e9pcs\u0151k\u00f6n \u00fcl\u0151k biztosan a k\u00f6vetkez\u0151 el\u0151ad\u00f3ra v\u00e1rtak, vagy kint esett az es\u0151! A tudom\u00e1ny ereje abb\u00f3l fakad, hogy m\u00e1sok is meg\u00e9rtik. Grasty\u00e1n mesteremt\u0151l tanultam, hogy mindig t\u00f6bbet \u00e9r, ha a hallgat\u00f3s\u00e1g az el\u0151ad\u00e1sr\u00f3l valami \u00faj dolog meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel t\u00e1vozik, ak\u00e1rmilyen kicsi is az, mint hogy \u00e1mulattal hallgat v\u00e9gig benn\u00fcnket, \u00e1m fogalma sincs arr\u00f3l, mir\u0151l is volt sz\u00f3. A tudom\u00e1ny komplex, borzaszt\u00f3an r\u00e9szletd\u00fas, \u00e9s nagyon neh\u00e9z egyszer\u0171s\u00edteni a t\u00e9nyek \u00e9s konkl\u00fazi\u00f3k kifacsar\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl. Ez a mi ter\u00fclet\u00fcnkre tal\u00e1n kiemelten is vonatkozik, hiszen az agy dinamik\u00e1j\u00e1nak le\u00edr\u00e1sa egyszer\u0171s\u00edtett \u00e1ll\u00f3k\u00e9pekkel nagyon neh\u00e9z, a metafor\u00e1k pedig mindig s\u00e1nt\u00edtanak. Nagyon is tiszt\u00e1ban vagyok azzal, hogy milyen sokan, \u00e9s milyen sok\u00e1ig \u00e9rezt\u00e9k azt, hogy tal\u00e1n nem teljesen h\u00fclyes\u00e9g az, amir\u0151l besz\u00e9lek, de egy kukkot sem \u00e9rtettek bel\u0151le. Ezek az \u0151szinte visszacsatol\u00e1sok nagyon fontosak. \u00c9s ne feledj\u00fck, hogy a nagy felfedez\u00e9sekr\u0151l sokkal k\u00f6nnyebb besz\u00e9lni, mint a kicsikr\u0151l. Viszont az el\u0151bbib\u0151l csak egy, esetenk\u00e9nt kett\u0151 j\u00e1r ki a kutat\u00f3nak egy ember\u00f6lt\u0151ben. A \u201egratul\u00e1lok, szuper volt\u201d megjegyz\u00e9sek m\u00e9g az eg\u00f3nak is kev\u00e9sb\u00e9 jutalmaz\u00f3k, mint azok a k\u00e9rd\u00e9sek, melyekt\u0151l el\u00e1ll az ember l\u00e9legzete.<\/p>\n

\u2013 Szent\u00e1gothai J\u00e1nos legnagyobb felfedez\u00e9se, az agyk\u00e9reg modul\u00e1ris szerkezet\u00e9nek megl\u00e1t\u00e1sa, meg\u00e9rt\u00e9se nem fog el\u00e9v\u00fclni, mondtad egy r\u00e9gebbi besz\u00e9lget\u00e9s sor\u00e1n. Mit gondolsz, felfedez\u00e9seitek k\u00f6z\u00fcl melyik lehet el\u00e9v\u00fclhetetlen?<\/p>\n

\u2013 Nem az a fontos, hogy a kutat\u00f3 mit \u00e9rez, hanem hogy a tudom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s id\u0151rost\u00e1j\u00e1n mi marad fenn. Egy-egy megfigyel\u00e9s, \u00f6tlet t\u00f6bbnyire sokkal k\u00e9s\u0151bb v\u00e1lik felfedez\u00e9ss\u00e9. Johannes Kepler csak halv\u00e1nyan emlegeti felfedez\u00e9sei k\u00f6z\u00f6tt azokat, amelyek Newton \u00e1ltal Kepler-t\u00f6rv\u00e9nyekk\u00e9 v\u00e1ltak. Sir John Eccles el\u00e9v\u00fclhetetlen felfedez\u00e9se a serkent\u0151 \u00e9s g\u00e1tl\u00f3 posztszinaptikus potenci\u00e1lok elemz\u00e9se volt. \u00c9rdekes m\u00f3don \u0151 nem ezeket tartotta egetrenget\u0151nek. \u00c9s, hogy felfedez\u00e9seink k\u00f6z\u00fcl melyik lehet el\u00e9v\u00fclhetetlen? Nem tudom. De azt igen, hogy \u00e9n mindig a legut\u00f3bbi \u201etal\u00e1latunk\u00e9rt\u201d lelkesedem a legjobban.<\/p>\n

Forr\u00e1s: Kittel \u00c1gnes, Term\u00e9szet Vil\u00e1ga<\/p>","type":"rich"}