{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Mindenki irracion\u00e1lis?","html":"

A tudom\u00e1nyban val\u00f3 k\u00e9telked\u00e9s lassan popkultur\u00e1lis m\u00e9mm\u00e9 v\u00e1lik, ami ak\u00e1r szervezett\u00a0\u00e9s\u00a0gy\u0171l\u00f6lk\u00f6d\u0151 ellen\u00e1ll\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban is megmutatkozhat. Ennek egyik gy\u00f6kere, hogy a tudom\u00e1nyokb\u00f3l lesz\u0171rhet\u0151 vil\u00e1gk\u00e9p val\u00f3j\u00e1ban idegen t\u0151l\u00fcnk. Evol\u00faci\u00f3nk olyan agyat hozott l\u00e9tre, amely alap\u00e9rtelmez\u00e9sben anti-evolucionista, \u00e9s a teremt\u00e9sb\u0151l eredezteti mag\u00e1t.<\/span> Amikor pedig gondolkodik, el\u0151szeretettel \u00e1ll\u00edtja, hogy nem \u0151, vagyis nem az agy teszi ezt: hogyan is hozhatn\u00e1 l\u00e9tre \u0151, puszt\u00e1n idegi aktivit\u00e1saival, ezt a k\u00fcl\u00f6nleges, annyira nem anyaginak t\u0171n\u0151 vil\u00e1got, amely gondolataink\u00e9?<\/strong><\/p>\n

\"hit_es_tudomany.jpg\"<\/strong><\/p>\n

Hitre huzalozva<\/h2>\n

Az emberi agy a vil\u00e1gon szinte minden\u00fctt megalkotta a maga teremt\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, Isten\u00e9t vagy isteneit, seg\u00edt\u0151 \u00e9s \u00e1rt\u00f3 szellemeit. Mi\u00e9rt lett az emberis\u00e9g ilyen egyetemesen h\u00edv\u0151? Tal\u00e1n az el\u0151szeretettel fogyasztott tudatm\u00f3dos\u00edt\u00f3 szerek tett\u00e9k? Nem biztos; de hogy hozz\u00e1tettek a hitre val\u00f3 hajland\u00f3s\u00e1ghoz, az igen val\u00f3sz\u00edn\u0171. Maga a hajland\u00f3s\u00e1g azonban velesz\u00fcletettnek t\u0171nik. A kisgyerekek k\u00f6nnyed\u00e9n l\u00e9trehozz\u00e1k elm\u00e9j\u00fckben nem l\u00e1that\u00f3 l\u00e9nyek k\u00e9pzet\u00e9t. S\u0151t, \u00e9let\u00fck olyan kiemelked\u0151 pontjai, mint az \u00fcnnepek, sokszor ilyen l\u00e9nyekhez k\u00f6t\u0151dnek. De mit jelent az, hogy nem l\u00e1that\u00f3? Olyan, mint a l\u00e1that\u00f3ak, csak messze t\u0151l\u00fcnk \u00e9l, \u00e9s ha elj\u00f6n hozz\u00e1nk, lopakodva teszi, hogy \u00e9szre ne vegy\u00fck? Vagy nincs is fizikai val\u00f3ja, puszt\u00e1n l\u00e9lek, aki egyszerre sok helyen ott lehet?<\/p>\n

Gyermekk\u00e9nt tal\u00e1n nem sokat t\u00f6r\u0151dt\u00fcnk azzal, hogy a Mikul\u00e1s mennyiben tartozik a testi vagy a szellemi l\u00e9tez\u0151k vil\u00e1g\u00e1hoz. Egy\u00e1ltal\u00e1n elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett\u00fck a kett\u0151t? Kutat\u00e1sok szerint igen, s\u0151t kor\u00e1bban, mint hinn\u00e9nk.<\/p>\n

\"hit_es_tudomany_mikulas.jpg\"Paul Bloom kognit\u00edv pszichol\u00f3gus (Yale Egyetem) \u00e9s kutat\u00f3t\u00e1rsai szerint m\u00e1r egy \u00f6t h\u00f3napos csecsem\u0151 agya is m\u00e1sk\u00e9nt kezeli a tudattal, legal\u00e1bbis sz\u00e1nd\u00e9kkal rendelkez\u0151 l\u00e9nyeket, mint az \u00e9lettelen t\u00e1rgyakat. Ha egy doboz mag\u00e1t\u00f3l elindul, a kisbab\u00e1k igencsak meglep\u0151dnek; ha egy ember indul el, akkor nem.<\/p>\n

A gyermeki agy nemcsak hogy felismeri a lelkes l\u00e9nyeket; arra is hajlamos, hogy maga alkosson ilyeneket. N\u00e9gy \u00e9ves korra p\u00e9ld\u00e1ul a gyermekek fele tal\u00e1l ki mag\u00e1nak k\u00e9pzeletbeli j\u00e1tsz\u00f3t\u00e1rsat. Justin Barrett antropol\u00f3gus, pszichol\u00f3gus (Oxfordi Egyetem) \u00fagy v\u00e9li, ez a k\u00e9pess\u00e9g evol\u00faci\u00f3san alakulhatott ki, s val\u00f3j\u00e1ban a jelen nem l\u00e9v\u0151 embert\u00e1rsak, f\u0151k\u00e9nt az ellens\u00e9g terveinek kif\u00fcrk\u00e9sz\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l. Komoly el\u0151ny, ha nincs sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk a test ottl\u00e9t\u00e9re, hogy annak elm\u00e9j\u00e9r\u0151l gondolkodjunk!<\/p>\n

\u00cdgy h\u00e1t k\u00fcl\u00f6n is v\u00e1lasztjuk a kett\u0151t. Ez a naiv dualizmus is hajlamos\u00edtja agyunkat a term\u00e9szetfelettibe vetett hitre. \u00c9s szint\u00e9n igen kor\u00e1n kimutathat\u00f3. Jesse Bering pszichol\u00f3gus, \u00edr\u00f3 (Queen Egyetem, Belfast) \u00f3vod\u00e1s gyerekeknek adott el\u0151 egy \u00e1llat-showt. Ennek sor\u00e1n az allig\u00e1tor megette az egeret. A kutat\u00f3k az elfogyasztott eg\u00e9r fizikai l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l tudakoz\u00f3dtak a gyerekekn\u00e9l: Lehet-e m\u00e9g beteg az eg\u00e9r? Sz\u00fcks\u00e9ge van-e \u00e9telre \u00e9s italra? A gyerekek nemmel feleltek. De amikor a l\u00e9lekre k\u00e9rdeztek r\u00e1: Gondolkodik-e az eg\u00e9r? \u2013 igenl\u0151 v\u00e1laszt adtak.<\/p>\n

Az emberi agy alapbe\u00e1ll\u00edt\u00e1sa teh\u00e1t egy olyan \u00e9letform\u00e1ban val\u00f3 hit, amely f\u00fcggetlen a testt\u0151l. B\u00e1rmit is tanuljunk k\u00e9s\u0151bb, ez a hit soha nem hagy el eg\u00e9szen.<\/span> \u00cdgy egyszer csak felbukkanhatnak benn\u00fcnk az elhunytak szellemei, az angyalok vagy Isten, \u00e1ll\u00edtja Pascal Boyer francia antropol\u00f3gus (Washington Egyetem, St. Louis, Missouri). \u00c9s e l\u00e9nyek elm\u00e9je igen hasonl\u00f3an m\u0171k\u00f6dik, mint az emberek\u00e9. Amib\u0151l a szak\u00e9rt\u0151 arra k\u00f6vetkeztet: ugyanazon agyi rendszerb\u0151l erednek, mint amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy jelen nem l\u00e9v\u0151, vagy nem l\u00e9tez\u0151 emberekre gondoljunk.<\/p>\n

A vil\u00e1g - c\u00e9lok szem\u00fcveg\u00e9n \u00e1t<\/h2>\n

Mindez azonban m\u00e9g nem elegend\u0151 a vall\u00e1s l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez. Ahhoz elm\u00e9nk egy tov\u00e1bbi alapvet\u0151 jellegzetess\u00e9ge is sz\u00fcks\u00e9ges: t\u00falfejlett \u00e9rz\u00e9k\u00fcnk az okok \u00e9s c\u00e9lok ir\u00e1nt. Ez az, ami miatt ott is tervet \u00e9s c\u00e9lt l\u00e1tunk, ahol nincs ilyen.<\/p>\n

A biol\u00f3giai agy nem hozhatta l\u00e9tre az \u00e9let \u00e9rtelm\u00e9n lament\u00e1l\u00f3 elm\u00e9t \u2013 \u00e1ll\u00edtja egy neves agykutat\u00f3nk. B\u00e1rmi is hozza l\u00e9tre, az elme val\u00f3ban minden\u00fctt \u00e9rtelmet keres. S\u0151t, el\u0151bb ink\u00e1bb tal\u00e1l. J\u00f3val az \u00e9rtelemkeres\u00e9s \u00e9letkora el\u0151tt, 7-8 \u00e9vesen a legt\u00f6bb gyerek b\u00e1rminek a l\u00e9t\u00e9re tal\u00e1l magyar\u00e1zatot.<\/span> A vall\u00e1s kognit\u00edv gy\u00f6kereit vizsg\u00e1l\u00f3 Deborah Kelemen gyerekpszichol\u00f3gust (Bostoni Egyetem) meglepte fiatal alanyainak jellegzetes term\u00e9szetfiloz\u00f3fi\u00e1ja. Ha p\u00e9ld\u00e1ul azt k\u00e9rdezte t\u0151l\u00fck, mi\u00e9rt l\u00e9teznek a madarak, t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck \u00fagy v\u00e9lekedett, az\u00e9rt, hogy sz\u00e9pen daloljanak. A foly\u00f3k pedig arra lettek teremtve, hogy legyen min cs\u00f3nak\u00e1zni. De a hegyek, felh\u0151k, s\u0151t az \u00e9les szikl\u00e1k l\u00e9te sem c\u00e9l n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3. A gyerekeket nemigen lehetett elt\u00e9r\u00edteni \u00e1ll\u00e1spontjukt\u00f3l.<\/p>\n

E korai gondolkod\u00e1sm\u00f3d maradv\u00e1nyai feln\u0151ttekn\u00e9l is fellelhet\u0151k. Az olyan bevett fordulatok, mint hogy semmi sem t\u00f6rt\u00e9nik ok n\u00e9lk\u00fcl, vagy hogy ennek \u00edgy kellett lennie, teleologikus hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st t\u00fckr\u00f6znek. A \u03c4\u03ad\u03bb\u03bf\u03c2<\/span>\u00a0(telos)\u00a0g\u00f6r\u00f6g sz\u00f3 azt jelenti: v\u00e9g, c\u00e9l. Teleol\u00f3gia az a hiedelem, hogy az \u00e9lettelen \u00e9s \u00e9l\u0151 vil\u00e1gnak, az egyes dolgoknak \u00e9s l\u00e9nyeknek a l\u00e9tes\u00fcl\u00e9se nem v\u00e9letlen\u00fcl, hanem valamely c\u00e9lb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9nik. Lehet tov\u00e1bb\u00e1 az a hit is, hogy az evol\u00faci\u00f3t mindv\u00e9gig egy c\u00e9l ir\u00e1ny\u00edtja; ilyen c\u00e9l lehet p\u00e9ld\u00e1ul egy olyan faj l\u00e9trej\u00f6tte, amelynek egyedei imm\u00e1r hasonm\u00e1sai teremt\u0151j\u00fcknek. Ha egy l\u00e9tez\u0151 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00f6sszetett, mint az emberi agy, a tervez\u0151i sz\u00e1nd\u00e9k m\u00e1ris val\u00f3sz\u00edn\u0171bbnek t\u0171nik. N\u00e9h\u00e1ny dolog val\u00f3ban megtervezett: ilyen az \u00f3ra, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p, vagy a tudom\u00e1nyos k\u00eds\u00e9rletek. S a vil\u00e1g t\u00f6bbi r\u00e9sze? Annak tervezetts\u00e9g\u00e9re nincs \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 bizony\u00edt\u00e9k.<\/p>\n

\"hit_es_tudomany_ora_agy.jpg\"
Arra viszont van, hogy feln\u0151ttk\u00e9nt is sokan teleologikusan gondolkodnak. Deborah Kelemen egy m\u00e1sik k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben a Bostoni Egyetem hallgat\u00f3it tesztelte. Igaznak tartanak-e olyan \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, mint hogy a moha az\u00e9rt alakul ki a szikl\u00e1k k\u00f6r\u00fcl, hogy meg\u00e1ll\u00edtsa a talajer\u00f3zi\u00f3t; vagy a Nap az\u00e9rt f\u00e9nylik, hogy a n\u00f6v\u00e9nyek k\u00e9pesek legyenek a fotoszint\u00e9zisre?<\/span> A r\u00e9sztvev\u0151k az esetek 52 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ban azt mondt\u00e1k, igen. Ha pedig minden \u00e1ll\u00edt\u00e1sra csak 3,2 m\u00e1sodperc\u00fck volt, a hibasz\u00e1zal\u00e9k 61-re n\u0151tt. Ez arra utal, hogy ha nincs id\u0151nk a magunk korrig\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, term\u00e9szetes m\u00f3don azt felt\u00e9telezz\u00fck: a dolgokat valamely k\u00fcl\u00f6nleges feladatra hozt\u00e1k l\u00e9tre.<\/span><\/p>\n

A hallgat\u00f3k teh\u00e1t m\u00e9g nem ismert\u00e9k fel, hogy a teleol\u00f3giai magyar\u00e1zatok a tudom\u00e1nyban elfogadhatatlanok. De mi a helyzet a tud\u00f3sokkal? Kelemen k\u00e9mikusokat, fizikusokat \u00e9s geol\u00f3gusokat tesztelt olyan vezet\u0151 egyetemekr\u0151l, mint a MIT, a Brown \u00e9s a Harvard. Az \u00e1ll\u00edt\u00e1sok hasonl\u00f3ak voltak, p\u00e9ld\u00e1ul: a f\u00e1k oxig\u00e9nt termelnek, hogy az \u00e1llatok l\u00e9legezhessenek. Id\u0151nyom\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl a tud\u00f3sok 15 sz\u00e1zal\u00e9kban \u00fcltek fel a magyar\u00e1zatnak, id\u0151nyom\u00e1ssal ez csaknem a k\u00e9tszeres\u00e9re, 29 sz\u00e1zal\u00e9kra n\u0151tt.<\/span> Hajlottak h\u00e1t a teleol\u00f3gi\u00e1ra, ha nem is annyira, mint a hallgat\u00f3k. Sok \u00e9v a term\u00e9szettudom\u00e1ny k\u00f6zeg\u00e9ben lassan fel\u00fcl\u00edrhatja a velesz\u00fcletett gondolkod\u00e1si reflexeket \u2013 v\u00e9lhetj\u00fck. Csakhogy a hum\u00e1n tudom\u00e1ny \u00e9ppilyen j\u00f3: ugyanazon egyetemek b\u00f6lcs\u00e9sz tud\u00f3sai hasonl\u00f3an teljes\u00edtettek, mint re\u00e1l koll\u00e9g\u00e1ik.\"hit_es_tudomany_dns.jpg\"<\/p>\n

Ahogy tudom\u00e1nyosan m\u0171veltekk\u00e9 v\u00e1lunk, elnyomjuk naiv hiedelmeinket, de teljesen soha nem tudjuk elt\u00fcntetni \u0151ket: ott leselkednek agyunkban<\/span>. Ez\u00e9rt kell id\u0151 ahhoz, hogy felismerj\u00fck a teleol\u00f3giai \u00e1ll\u00edt\u00e1sok hamiss\u00e1g\u00e1t. M\u00e1skor az igazs\u00e1got azonos\u00edtjuk lassan, \u00e9spedig az\u00e9rt, mert ellentmond \u00e9rz\u00e9keink benyom\u00e1sainak.<\/p>\n

Sok tudom\u00e1nyos t\u00e9tel ilyen: p\u00e9ld\u00e1ul hogy az ember tengeri \u00e9l\u0151l\u00e9nyekt\u0151l sz\u00e1rmazik, vagy hogy a F\u00f6ld kering a Nap k\u00f6r\u00fcl. M\u00e1sok jobban megfelelnek annak, amit l\u00e1tunk: a Hold kering a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl, illetve az ember f\u00e1n lak\u00f3 l\u00e9nyekt\u0151l sz\u00e1rmazik. Andrew Shtulman kognit\u00edv fejl\u0151d\u00e9spszichol\u00f3gus (Occidental College, Los Angeles) term\u00e9szettudom\u00e1nyos szakok hallgat\u00f3it k\u00e9rte arra, d\u00f6nts\u00e9k el, a fenti kijelent\u00e9sek igazak-e vagy sem. Ezzel persze nem fogott ki a hallgat\u00f3kon. De a Nap-F\u00f6ld, v\u00edzi \u00e9l\u0151l\u00e9ny-ember t\u00edpus\u00fa \u00e1ll\u00edt\u00e1sok megn\u00f6velt\u00e9k a d\u00f6nt\u00e9si id\u0151t, ami arra utal, hogy az agynak ilyenkor le kell gy\u0171rnie saj\u00e1t, \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sen alapul\u00f3 el\u0151\u00edt\u00e9leteit.<\/span><\/p>\n

H\u00edv\u0151 tud\u00f3sok<\/h2>\n


Hisznek a term\u00e9szetfelettiben, de szenved\u00e9ly\u00fck a term\u00e9szet, ennek kutat\u00e1sa t\u00f6lti ki gyakran \u00f6sszes \u00e9ber \u00f3r\u00e1jukat. Hit\u00fck \u00e1ltal\u00e1ban nem sziv\u00e1rog bele abba, ahogyan a tudom\u00e1nyt m\u0171velik, \u00e9s mindaz, amit tudnak, nem s\u00e9rti hit\u00fcket. Tal\u00e1n nem is \u00e9rinti. Tud\u00e1suk kiz\u00e1r\u00f3lag az anyagi vil\u00e1gra vonatkozik, hit\u00fck l\u00e9nyeg\u00e9ben a nem anyagi vil\u00e1gra. Ilyen egyszer\u0171? Az lenne, ha a k\u00e9t vil\u00e1g val\u00f3ban nem tal\u00e1lkozna. Ha a hit tanai \u00e9s szent k\u00f6nyvei semmit nem mondan\u00e1nak a term\u00e9szetr\u0151l. Ha a benn\u00fck le\u00edrtak nem lenn\u00e9nek t\u00f6bbek mitol\u00f3gi\u00e1n\u00e1l. Vagyis olyan t\u00f6rt\u00e9netekn\u00e9l, amelyek nem val\u00f3sak? Ink\u00e1bb: amelyek val\u00f3s\u00e1g\u00e1val nem kell foglalkoznunk. Akkor azt mondan\u00e1nk, mindegy, megt\u00f6rt\u00e9nt-e a p\u00e9ld\u00e1ul az almalop\u00e1s, mert a l\u00e9nyeg, hogy mindannyian b\u0171n\u00f6snek sz\u00fclet\u00fcnk. Az sem gond, hogy a teremt\u00e9s nem hat nap alatt jutott el az emberig, hanem \u00e9vmilli\u00e1rdos fejl\u0151d\u00e9s ut\u00e1n: mindenk\u00e9ppen mi voltunk a c\u00e9l. Ennyi id\u0151 kellett az olyan l\u00e9nyek megjelen\u00e9s\u00e9ig, akikbe az id\u0151tlen l\u00e9lek belelehelhet\u0151. K\u00e9ptelen\u00fcl hangzik? Az sem baj, mivel a hit mindenek el\u0151tt \u00e1t\u00e9l\u00e9s. Egy magasabb jelenl\u00e9t megtapasztal\u00e1sa. Amely olyan els\u00f6pr\u0151, hogy nem enged teret a k\u00e9ts\u00e9gnek.<\/p>\n

\"hit_es_tudomany_adam_eva_almalopas.jpg\"<\/p>\n

L\u00e9teznek azonban kiv\u00e9telek, olyan tud\u00f3sok, akik nem k\u00e9pesek agyuk k\u00fcl\u00f6n rekeszeiben t\u00e1rolni tudom\u00e1nyukat \u00e9s hit\u00fcket. A kett\u0151 k\u00f6zt \u00e1tfed\u00e9s j\u00f6n l\u00e9tre, mert egyar\u00e1nt ig\u00e9nyt tartanak a fizikai vil\u00e1g magyar\u00e1zat\u00e1ra, vagy arra is.<\/span> Richard Dawkins etol\u00f3gus, evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gus, \u00edr\u00f3 (New College, Oxford), Az \u00f6nz\u0151 g\u00e9n<\/em> vil\u00e1gh\u00edr\u0171 szerz\u0151je egy fundamentalista kereszt\u00e9ny tud\u00f3s eset\u00e9t mondja el:<\/p>\n

\"richard-dawkins-007_1.jpg\"Richard Dawkins<\/small><\/p>\n

Kurt Wise<\/span> amerikai geol\u00f3gus, a Bryan College Eredetkutat\u00e1si K\u00f6zpontj\u00e1nak igazgat\u00f3ja (Dayton, Tennessee) beteljes\u00edthette volna gyermekkori v\u00e1gy\u00e1t, s lehetett volna a geol\u00f3gia professzora egy igazi egyetemen, amelynek az a mott\u00f3ja: \u201eGondolkozz kritikusan!\u201d. E helyett a Bryan College weboldal\u00e1n szerepl\u0151 jelsz\u00f3 ezt hirdeti: \u201eGondolkozz kritikusan \u00e9s bibliailag!\u201d. Kor\u00e1bban Wise fokozatot szerzett a University of Chicag\u00f3n, s\u0151t k\u00e9t tov\u00e1bbi magasabb fokozatot is, nem kisebb helyen, mint a Harvardon, \u00e9s nem kisebb tud\u00f3sn\u00e1l, mint Stephen Jay Gould. Az \u00edg\u00e9retes ifj\u00fa tud\u00f3s a legjobb \u00faton j\u00e1rt ahhoz, hogy egy kiv\u00e1l\u00f3 egyetemen tan\u00edthasson \u00e9s kutathasson.<\/p>\n

\"hit_es_tudomany_kurt_p_wise.jpg\"Kurt P. Wise<\/small><\/p>\n

\u00c9s ahogy Dawkins \u00edrja, ekkor k\u00f6vetkezett be a trag\u00e9dia. Nem k\u00edv\u00fclr\u0151l j\u00f6tt, hanem bel\u00fclr\u0151l, saj\u00e1t lelk\u00e9b\u0151l, amelyet v\u00e9gzetesen meggyeng\u00edtett \u00e9s t\u00f6nkre is tett fundamentalista vall\u00e1sos neveltet\u00e9se, elhitetve vele, hogy a F\u00f6ld, chicag\u00f3i \u00e9s harvardi tanulm\u00e1nyainak t\u00e1rgya, nem eg\u00e9szen t\u00edzezer \u00e9ves. T\u00fals\u00e1gosan intelligens volt ahhoz, hogy \u00e1t tudjon siklani vall\u00e1s \u00e9s tudom\u00e1ny \u00e9les szemben\u00e1ll\u00e1sa felett, s egyre jobban nyugtalan\u00edtotta ez a konfliktus. Egyszer csak, nem b\u00edrva tov\u00e1bb a fesz\u00fclts\u00e9get, egy oll\u00f3val v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen megoldotta a k\u00e9rd\u00e9st. Fogott egy Bibli\u00e1t, v\u00e9gigment rajta, \u00e9s sz\u00f3 szerint kiv\u00e1gta bel\u0151le mindazokat a r\u00e9szeket, amelyeket meg kellett volna tagadnia, ha tudom\u00e1nyos vil\u00e1gn\u00e9zete lenne a helyes.<\/span> E k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl tisztess\u00e9ges \u00e9s f\u00e1rads\u00e1gos m\u0171velet v\u00e9gezt\u00e9vel olyan kev\u00e9s maradt a Bibli\u00e1b\u00f3l, hogy<\/p>\n

\u201eak\u00e1rmennyire igyekeztem, noha a Szent\u00edr\u00e1s lapjain a marg\u00f3k v\u00e9gig \u00e9rintetlenek maradtak, k\u00e9ptelen voltam felemelni a Bibli\u00e1t an\u00e9lk\u00fcl, hogy sz\u00e9t ne esett volna. D\u00f6ntenem kellett teh\u00e1t az evol\u00faci\u00f3 \u00e9s a Szent\u00edr\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt. Vagy a Szent\u00edr\u00e1s igaz \u00e9s az evol\u00faci\u00f3 t\u00e9ves, vagy az evol\u00faci\u00f3 igaz \u00e9s a Bibli\u00e1t\u00f3l kell megszabadulnom. Ott, azon az \u00e9jszak\u00e1n fogadtam el Isten Ig\u00e9j\u00e9t, \u00e9s vetettem el mindent, ami annak valaha ellentmondhat, \u00edgy az evol\u00faci\u00f3t is. Egy\u00fattal, nagy f\u00e1jdalmamra minden tudom\u00e1nyos \u00e1lmomat \u00e9s rem\u00e9nyeimet is t\u0171zre vetettem.\u201d<\/p>\n

Wise felsz\u00ednre hozza azt, ami a fundamentalist\u00e1k fej\u00e9ben \u00e1ltal\u00e1ban titokban j\u00e1tsz\u00f3dik le, amikor hit\u00fcknek ellentmond\u00f3 tudom\u00e1nyos bizony\u00edt\u00e9kokkal tal\u00e1lkoznak:<\/p>\n

\u201eNoha l\u00e9teznek tudom\u00e1nyos \u00e9rvek is a fiatal f\u00f6ld feltev\u00e9s\u00e9nek elfogad\u00e1s\u00e1ra, \u00e9n mint kreacionista, az\u00e9rt hiszek benne, mert \u00edgy \u00e9rtelmezem a Szent\u00edr\u00e1st. Amint \u00e9vekkel ezel\u0151tt, m\u00e9g egyetemista koromban bevallottam tan\u00e1raimnak: ha a vil\u00e1g \u00f6sszes bizony\u00edt\u00e9ka a kreacionizmus ellen fordul, \u00e9n leszek az els\u0151, aki ezt elismeri, de m\u00e9gis kreacionista maradok, mert az \u00dar Ig\u00e9je ezt sugallja.\u201d<\/span><\/p>\n

Vil\u00e1gi n\u00e9zetek<\/h2>\n

A fundamentalista hit kiz\u00e1rja a tudom\u00e1nyt. De vajon az a tudom\u00e1nyoss\u00e1g, amely a hitet mint olyat z\u00e1rja ki, s\u0151t harcol ellene, nem maga is fundamentalizmus-e? Ez a k\u00e9rd\u00e9s mer\u00fcl fel sokakban Dawkins ateizmusa kapcs\u00e1n. Amit Az isteni t\u00e9veszme<\/em> lapjain meg is v\u00e1laszol. Szerinte a d\u00f6nt\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogy m\u00edg a hit olyasmire ir\u00e1nyul, ami bizony\u00edthatatlan, addig a tudom\u00e1ny bizony\u00edt\u00e9kokon alapul. \u00c9s az ateizmus? Annak c\u00e1folat\u00e1n, ami c\u00e1folhatatlan? Akkor az is egyfajta hit. Pl\u00e1ne, hogy meg is lehet t\u00e9rni r\u00e1, ahogy ez egy hal\u00e1nt\u00e9klebenyi epilepszi\u00e1s eset\u00e9b\u0151l kider\u00fcl.<\/span><\/p>\n

A jobb hal\u00e1nt\u00e9klebeny<\/a> a vall\u00e1si \u00e9lm\u00e9nyek szempontj\u00e1b\u00f3l kit\u00fcntetett agyter\u00fclet. Ha elektrom\u00e1gnesesen ingerlik, sokakn\u00e1l kiv\u00e1ltja egy l\u00e1thatatlan l\u00e9ny jelenl\u00e9t\u00e9nek \u00e9rz\u00e9s\u00e9t. A jobb hal\u00e1nt\u00e9klebenyi epilepszi\u00e1sok k\u00f6r\u00e9ben pedig az \u00e1tlagosn\u00e1l gyakoribb a vall\u00e1si megt\u00e9r\u00e9s, a m\u00e9ly vall\u00e1soss\u00e1g, a jelen\u00e9sek \u00e9s kinyilatkoztat\u00e1sok. El\u0151fordul, hogy a roham sor\u00e1n nem h\u00edv\u0151k is \u00e1t\u00e9lnek vall\u00e1si \u00e9lm\u00e9nyeket. Oliver Sacks<\/a>, a neurol\u00f3gia professzora, \u00edr\u00f3 (New York Egyetem) egy r\u00e9gebbi tanulm\u00e1nyra hivatkozva mes\u00e9l arr\u00f3l a buszkalauzr\u00f3l, aki munk\u00e1ja k\u00f6zben eksztatikus rohamot \u00e9lt \u00e1t:<\/p>\n

\"Hirtelen megrohanta az \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151 boldogs\u00e1g \u00e9rz\u00e9se. Sz\u00f3 szerint \u00fagy \u00e9rezte, a mennyorsz\u00e1gban van. Mik\u00f6zben pontosan beszedte a jegyek \u00e1r\u00e1t, az utasoknak arr\u00f3l besz\u00e9lt, milyen boldog, hogy a mennyben lehet. A t\u00falf\u0171t\u00f6tt, magasztos \u00e1llapotot, amely k\u00e9t napig tartott, isteni \u00e9s angyali hangok k\u00eds\u00e9rt\u00e9k. K\u00e9s\u0151bb felid\u00e9zte \u00e9lm\u00e9nyeit \u00e9s hitt abban, hogy val\u00f3s\u00e1gosak voltak. Majd h\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb h\u00e1rom egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 napon h\u00e1rom rohama is volt, ek\u00f6zben ism\u00e9t felajzott, m\u00e1moros \u00e1llapotba ker\u00fclt. Azt \u00e1ll\u00edtotta: kitisztult az elm\u00e9je. Az epiz\u00f3d ut\u00e1n m\u00e1r nem hitt a mennyorsz\u00e1gban, a pokolban \u00e9s a hal\u00e1l ut\u00e1ni \u00e9letben. A m\u00e1sodik \u201emegt\u00e9r\u00e9s\u201d az ateizmus ir\u00e1ny\u00e1ba \u00e9ppolyan izgalommal t\u00f6lt\u00f6tte el, mint az els\u0151, vall\u00e1sos megt\u00e9r\u00e9se.\"<\/span><\/p>\n

Norman Geschwind h\u00edres amerikai neurol\u00f3gus (Bostoni V\u00e1rosi K\u00f3rh\u00e1z) is megjegyzi egy tanulm\u00e1ny\u00e1ban, hogy a hal\u00e1nt\u00e9klebenyi epilepszi\u00e1soknak t\u00f6bb vall\u00e1sos megt\u00e9r\u00e9s\u00fck is lehet. Egyik saj\u00e1t betege, egy fiatal l\u00e1ny a cikk \u00edr\u00e1sakor m\u00e1r az \u00f6t\u00f6dik vall\u00e1sn\u00e1l tartott.<\/p>\n

Mit tesz az emberrel a \u201emegt\u00e9r\u00e9s\u201d, ak\u00e1r vall\u00e1sra, ak\u00e1r az ateizmusra? Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy az agy fokozottan kezdi sz\u0171rni a bej\u00f6v\u0151 inform\u00e1ci\u00f3kat, imm\u00e1r a vil\u00e1gn\u00e9zet alapj\u00e1n. Sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges esetben az illet\u0151nek m\u00e1r mindenr\u0151l a vil\u00e1gn\u00e9zete jut esz\u00e9be. Geschwind szerint gyakori a grafom\u00e1nia, vagyis k\u00e9nyszeres \u00edr\u00e1s is, amelyet a t\u00falf\u0171t\u00f6tt vall\u00e1soss\u00e1g inspir\u00e1l. Vagy \u00e9ppen az ateizmus.<\/p>\n

Dawkins \u00e1ll\u00edtja: ha az ellenoldal felmutatna bizony\u00edt\u00e9kokat mondjuk az evol\u00faci\u00f3 ellen, \u0151 k\u00e9szs\u00e9gesen megv\u00e1ltoztatn\u00e1 \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t. Ha l\u00e1tn\u00e1 a term\u00e9szetfeletti bizony\u00edt\u00e9kait, ak\u00e1r m\u00e9g szenved\u00e9lyes ateizmus\u00e1t is feladn\u00e1. A szenved\u00e9ly azonban vil\u00e1gn\u00e9zeti k\u00e9rd\u00e9sekben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sebezhet\u0151v\u00e9 teszi az elm\u00e9t: az a szok\u00e1sosn\u00e1l is fog\u00e9konyabb\u00e1 v\u00e1lik az \u00fan. meger\u0151s\u00edt\u00e9si torz\u00edt\u00e1sra.<\/a><\/span> Vagyis csak azt veszi \u00e9szre, azt tudja felid\u00e9zni \u00e9s annak ad hitelt, ami el\u0151zetes elm\u00e9leteit al\u00e1t\u00e1masztja. Hi\u00e1ba voln\u00e1nak teh\u00e1t bizony\u00edt\u00e9kok, ha egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e9szleln\u00e9 \u0151ket, kap\u00e1sb\u00f3l \u00fagy v\u00e9ln\u00e9, t\u00e9ved\u00e9sen, m\u00f3dszertani hib\u00e1n, vagy csal\u00e1son alapulnak.<\/span><\/p>\n

Mint ahogy tud\u00f3si k\u00f6r\u00f6kben ez az \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e9lem\u00e9ny Rupert Sheldrake n\u00f6v\u00e9nybiol\u00f3gus, \u00edr\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00eds\u00e9rleteir\u0151l. A vil\u00e1g 100 legmeghat\u00e1roz\u00f3bb gondolkod\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1mon tartott szerz\u0151 a kort\u00e1rs tudom\u00e1ny korl\u00e1tait k\u00eds\u00e9rli meg felsz\u00e1molni. A t\u0151le sz\u00e1rmaz\u00f3 fogalom, a \u201etudom\u00e1ny t\u00e9veszm\u00e9je\u201d Dawkins \u201eisteni t\u00e9veszm\u00e9j\u00e9re\u201d r\u00edmel. Melyik az a 10 dogma, amely Sheldrake szerint a tudom\u00e1nyt fojtogatja, s amelyek kritik\u00e1ja m\u00e9g egyes tud\u00f3sokat is gondolkod\u00f3ba ejt? Bemutatjuk a folytat\u00e1sban.<\/p>\n

\"rupert-sheldrake12.jpg\"Rupert Sheldrake<\/small><\/p>\n

Jakabffy \u00c9va<\/p>","type":"rich"}