{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"\u00dajragondolni a nevel\u00e9st","html":"<p>IPM 2015. \u00e1prilis<\/p>\n<p><strong>Agressz\u00edv, birtokl\u00f3 vagy \u00e9pp nemt\u00f6r\u0151d\u00f6m sz\u00fcl\u0151k gyermekei gyakran elt\u00f6k\u00e9lik, hogy \u0151k teljesen m\u00e1sk\u00e9nt nevelik majd gyermekeiket. Nem is sejtik, mennyi minden esk\u00fcd\u00f6tt \u00f6ssze az\u00e9rt, hogy ez ne \u00edgy legyen.<\/strong><\/p>\n<p>Darwin \u00e9s Freud bel\u00e9pnek egy b\u00e1rba. K\u00e9t alkoholista eg\u00e9r, anya \u00e9s fia, \u00fcl a b\u00e1rsz\u00e9keken, gint sz\u00fcrcs\u00f6lgetve egy-egy gy\u0171sz\u0171b\u0151l. Az anya eg\u00e9r feln\u00e9z a tud\u00f3sokra:<\/p>\n<ul>\n<li>H\u00e9, ti zsenik, mondj\u00e1tok meg, hogyan ker\u00fclt a fiam ebbe a sz\u00e1nalmas \u00e1llapotba?<\/li>\n<li>A rossz \u00f6r\u00f6ks\u00e9g \u2013 mondja Darwin.<\/li>\n<li>A rossz b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d\u00a0\u2013 mondja Freud.<\/li>\n<\/ul>\n<p><img src=\"http:\/\/m.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/darwin_944x1280.jpg\" alt=\"darwin_944x1280.jpg\" class=\"open-in-modal imgleft\" width=\"268\" height=\"364\" style=\"margin-right: 5px\" \/><img src=\"http:\/\/m.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/freud_853x1280.jpg\" alt=\"freud_853x1280.jpg\" class=\"open-in-modal imgright\" width=\"249\" height=\"374\" style=\"margin-left: 5px\" \/>Az \u0151 idej\u00fckben m\u00e9g sok tud\u00f3s hihetett az \u00f6r\u00f6kl\u00e9s, vagy a nevel\u00e9s mindenhat\u00f3s\u00e1g\u00e1ban. Ha pedig most azt a k\u00e9rd\u00e9st szegezn\u00e9k nek\u00fcnk, mi\u00e9rt maradnak fenn egyes viselked\u00e9sek nemzed\u00e9keken \u00e1t, \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen magunk is hajlan\u00e1nk az egyik oldal fel\u00e9. Valami\u00e9rt egyik\u00fcnk a g\u00e9nekben hisz ink\u00e1bb, m\u00e1sikunk a p\u00e9ld\u00e1k \u00e1tad\u00e1s\u00e1ban. S hogy maga ez a hit\u00fcnk velesz\u00fcletett-e, vagy tanult, szinte kibogozhatatlan k\u00e9rd\u00e9s.<\/p>\n<p>Mi okozza az egyedek k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket? Hogy mi az, ami sz\u00fclet\u00e9skor, s\u0151t b\u0151ven el\u0151tte r\u00f6gz\u00edt\u00e9sre ker\u00fcl, \u00e9s mi az, ami a k\u00f6rnyezett\u0151l f\u00fcgg, olyan k\u00e9rd\u00e9s, amelyr\u0151l sz\u00e1zadok \u00f3ta veszekednek a filoz\u00f3fusok. A vita eg\u00e9szen a 20. sz\u00e1zadig csak bizonytalan k\u00f6rvonal\u00fa fogalmakra t\u00e1maszkodott. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul <span style=\"color: #800000\">az, hogy a v\u00e9r lehet nemes, \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t nem volt k\u00e9ts\u00e9g t\u00e1rgya; azt azonban ker\u00fclt\u00e9k, hogy meg kelljen mondani, val\u00f3j\u00e1ban mi ad\u00f3dott \u00e1t az arisztokrata sz\u00fcl\u0151k test\u00e9b\u0151l a gyermekek\u00e9be. Tov\u00e1bb\u00e1, a 19. sz\u00e1zadban \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy az alkoholizmus \u00e9s az olyan betegs\u00e9gek, mint a t\u00fcd\u0151baj, \u201ea v\u00e9r \u00fatj\u00e1n\u201d \u00f6r\u00f6kl\u0151dnek.<\/span> Vajon az egy\u00e9nek al\u00e1 vannak vetve egy olyan sorsszer\u0171s\u00e9gnek, amellyel szemben tehetetlenek, s amelyet tov\u00e1bb fognak adni gyermekeiknek?<\/p>\n<p>Hogy a DNS d\u00f6nt szem\u00fcnk vagy b\u0151r\u00fcnk sz\u00edn\u00e9r\u0151l, ez hamar elfogadott\u00e1 v\u00e1lt. De mi a helyzet mondjuk a t\u00fals\u00fallyal, az intellektu\u00e1lis \u00e9s m\u0171v\u00e9szi k\u00e9pess\u00e9gekkel vagy \u00e9ppen a nevel\u00e9si st\u00edlussal? A leg\u00e1d\u00e1zabb cs\u00f6rt\u00e9k akkor d\u00faltak, amikor egy-egy kijelent\u00e9snek konkr\u00e9t politikai ford\u00edt\u00e1sai is lehettek.<\/p>\n<p><span style=\"color: #800000\">Az 1950-es \u00e9vekben a n\u00e1ci \u00e9s m\u00e1s rasszista r\u00e9mtettek m\u00e9g frissen \u00e9l\u0151 eml\u00e9ke miatt senki nem mert ny\u00edltan olyasmit \u00e1ll\u00edtani, hogy az intelligencia, a nyelvi vagy a zenei \u00e9rz\u00e9k ott rejlik a g\u00e9nekben.<\/span> De az id\u0151 elt\u00f6rli a lelkiismeret-furdal\u00e1st. Amikor egy 1965-os <em>Nature<\/em>-cikk korrel\u00e1ci\u00f3t k\u00f6z\u00f6lt az egyes f\u00e9rfiakn\u00e1l megl\u00e9v\u0151 f\u00f6l\u00f6sleges Y kromosz\u00f3ma \u00e9s a lobban\u00e9kony v\u00e9rm\u00e9rs\u00e9klet k\u00f6z\u00f6tt, a m\u00e9rleg nyelve a vele sz\u00fcletett fel\u00e9 billent. N\u00e9gy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb egy m\u00e1sik felm\u00e9r\u00e9s azt hozta ki, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a feket\u00e9k \u00e9s a feh\u00e9rek k\u00f6zti IQ-k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g genetikai t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6vetkezm\u00e9nye, s ebb\u0151l olyan politikai k\u00f6vetkeztet\u00e9st vontak le, hogy a fekete gyermekekbe kevesebb k\u00f6zp\u00e9nzt kell fektetni.<\/p>\n<h3>Forradalmi felismer\u00e9sek<\/h3>\n<p>Sok\u00e1ig \u00fagy t\u0171nt, a g\u00e9nek az egyik ir\u00e1nyb\u00f3l j\u00f6nnek, a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek pedig a m\u00e1sikb\u00f3l, \u00e9s a kett\u0151 viszonya, meg er\u0151viszonya d\u00f6nti el a v\u00e9geredm\u00e9nyt. <span style=\"color: #800000\">M\u00edgnem 1992-ben k\u00e9t fiatal tud\u00f3s, Moshe Szyf genetikus \u00e9s Michael Meaney agykutat\u00f3 a McGill Egyetemr\u0151l (Montr\u00e9al) \u2013 Freud \u00e9s Darwin l\u00e1bnyom\u00e1t k\u00f6vetve \u2013 maguk is bel\u00e9ptek egy b\u00e1rba. S mire n\u00e9h\u00e1ny s\u00f6r ut\u00e1n kij\u00f6ttek, \u00faj, forradalmi n\u00e9z\u0151pont sz\u00fcletett. A l\u00e9nyege: neveltet\u00e9s\u00fcnk, \u00e9lettapasztalataink k\u00f6zvetlen\u00fcl befoly\u00e1solhatj\u00e1k g\u00e9njeinket! S\u0151t, az is, amit sz\u00fcleink, nagysz\u00fcleink, d\u00e9dsz\u00fcleink stb. \u00e1t\u00e9ltek.<\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: center\"><img src=\"http:\/\/m.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/moshe_szyf.jpg\" alt=\"moshe_szyf.jpg\" class=\"imgnotext open-in-modal\" width=\"414\" height=\"233\" \/><small>Moshe Szyf<\/small><\/p>\n<p style=\"text-align: center\"><img src=\"http:\/\/m.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/meaney_epigenetika.jpg\" alt=\"meaney_epigenetika.jpg\" class=\"imgnotext open-in-modal\" width=\"411\" height=\"274\" \/><small>Michael Meaney<\/small><\/p>\n<p style=\"text-align: left\">Ez a b\u00e1r Madridban tal\u00e1lhat\u00f3; itt tartott akkoriban nemzetk\u00f6zi tal\u00e1lkoz\u00f3t Spanyolorsz\u00e1g legr\u00e9gebbi idegtudom\u00e1nyi k\u00f6zpontja, a Cajal Int\u00e9zet.<\/p>\n<p>A tud\u00f3sok lelkes p\u00e1rbesz\u00e9dbe mer\u00fcltek a genetika forr\u00f3 ter\u00fclet\u00e9r\u0151l: az <span style=\"color: #800000\">epigenetikai v\u00e1ltoz\u00e1sokr\u00f3l.<\/span> <span style=\"color: #800000\">Ezek sor\u00e1n maguk a DNS-szakaszok nem m\u00f3dosulnak, azok \u00e1t\u00edr\u00e1sa viszont igen. S ez messzemen\u0151 hat\u00e1ssal lehet az egyed eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9re, vagy viselked\u00e9s\u00e9re.<\/span><\/p>\n<h3>G\u00e9nek feletti sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1s<\/h3>\n<p>Az 1970-es \u00e9vek \u00f3ta ismert, hogy a DNS szorosan feltekert kett\u0151s spir\u00e1lj\u00e1nak minden egyes sejtmagban sz\u00fcks\u00e9ge van valami extr\u00e1ra, ami pontosan megmondja neki, mely g\u00e9nek ker\u00fcljenek \u00e1t\u00edr\u00e1sra \u2013 legyen sz\u00f3 sz\u00edv-, m\u00e1j- vagy agysejtekr\u0151l. Ilyen extra t\u00e9nyez\u0151 p\u00e9ld\u00e1ul a metil-csoport, a szerves molekul\u00e1k egyik alkot\u00f3r\u00e9sze. <span style=\"color: #800000\">A metil-csoportok minden sejtben a DNS mellett tal\u00e1lhat\u00f3k, \u00e9s csak azokat a g\u00e9neket engedik \u00e1t\u00edrni, amelyek az adott sejt sz\u00e1m\u00e1ra sz\u00fcks\u00e9gesek. A g\u00e9nek \u00e1t\u00edr\u00e1sa ezen k\u00edv\u00fcl id\u0151ben is v\u00e1ltozik, p\u00e9ld\u00e1ul att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, mennyit aludtunk, stresszesek vagyunk-e, vagy esetleg betegek.<\/span> A g\u00f6r\u00f6g epi el\u0151tag valaminek a felsz\u00edni, fel\u00fcletes m\u00f3dosulat\u00e1t jelenti. Az epigenetikai m\u00f3dosul\u00e1s <span style=\"color: #800000\">olyan DNS-szerkezetv\u00e1ltoz\u00e1st jelent, amely nem j\u00e1r a genetikai k\u00f3dot meghat\u00e1roz\u00f3 b\u00e1zisszakasz v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val. A metil\u00e1lt szakasz csup\u00e1n inakt\u00edvv\u00e1 v\u00e1lik.<\/span><\/p>\n<p><img src=\"http:\/\/m.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/epigenetika_transzgeneracios_atadas5.bmp\" alt=\"epigenetika_transzgeneracios_atadas5.bmp\" class=\"imgnotext\" width=\"414\" height=\"851\" \/>Kezdetben \u00fagy t\u0171nt, epigenetikai v\u00e1ltoz\u00e1sok csak a magzati fejl\u0151d\u00e9s alatt t\u00f6rt\u00e9nnek. Majd sorra sz\u00fclettek a meglep\u0151 eredm\u00e9nyek, melyek igazolt\u00e1k, hogy <span style=\"color: #800000\">ezek a molekul\u00e1ris kieg\u00e9sz\u00edt\u0151k feln\u0151tt korban is csatlakozhatnak a DNS-hez: ak\u00e1r \u00faj \u00e9trend, vagy valamely vegyi anyag hat\u00e1s\u00e1ra is.<\/span> M\u00e9g nagyobb volt a d\u00f6bbenet, amikor kider\u00fclt, hogy <span style=\"color: #800000\">az epigenetikai v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e1t is ad\u00f3dhatnak a sz\u00fcl\u0151t\u0151l a gyermeknek, t\u0151le pedig a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3knak.<\/span><\/p>\n<p>Randy Jirtle (Duke Egyetem) sokat id\u00e9zett \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyos k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben<span style=\"color: #800000\"> agouti g\u00e9n s\u00e1rga v\u00e1ltozat\u00e1t hordoz\u00f3, nagydarab n\u0151st\u00e9ny egereket v\u00e1rand\u00f3ss\u00e1guk alatt metilgazdag t\u00e1ppal etetett,<\/span> vagyis sok folsavat, B12 vitamint, betaint \u00e9s kolint adott nekik. E n\u0151st\u00e9nyek <span style=\"color: #800000\">lesz\u00e1rmazottai barna sz\u00edn\u0171ek lettek, s anyjukkal szemben nem voltak hajlamosak a h\u00edz\u00e1sra \u00e9s a cukorbetegs\u00e9gre. A sok metilcsoport kikapcsolta a g\u00e9nt. S ez a jelleg \u00fagy \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00f6tt tov\u00e1bb, ak\u00e1rcsak egy g\u00e9nmut\u00e1ci\u00f3!<\/span><\/p>\n<p><span style=\"color: #800000\"><img src=\"http:\/\/m.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/randy_jirtle_agouti_epigenetika.jpg\" alt=\"randy_jirtle_agouti_epigenetika.jpg\" class=\"imgnotext open-in-modal\" width=\"579\" height=\"408\" \/><\/span><\/p>\n<h3>Sz\u00fclet\u00e9s ut\u00e1ni \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s<\/h3>\n<p>Szyf \u00e9s Meaney a madridi b\u00e1rban mer\u00e9sz k\u00f6vetkeztet\u00e9sre ragadtatt\u00e1k magukat, amely abban a pillanatban igen val\u00f3sz\u00edn\u0171tlennek t\u0171nt. Ha \u00e9telek \u00e9s vegyi anyagok epigenetikai v\u00e1ltoz\u00e1sokat id\u00e9zhetnek el\u0151, nem lehet, hogy <span style=\"color: #800000\">a sz\u00fcl\u0151k szerf\u00fcgg\u0151s\u00e9ge, hanyags\u00e1ga vagy m\u00e1s, lelki stresszhat\u00e1sok is m\u00f3dos\u00edthatj\u00e1k a DNS-t az agy sejtjeiben? E felvet\u00e9s alapozta meg a viselked\u00e9si epigenetik\u00e1t, s vele az agy gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00faj \u00fatjait.<\/span><\/p>\n<p>A korai \u00e9s a csal\u00e1di traum\u00e1k hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa hat\u00e1sa igen sok\u00e1ig csak er\u0151s felt\u00e9telez\u00e9s\u00a0volt. <span style=\"color: #800000\">Ma m\u00e1r tudom\u00e1nyos t\u00e9ny, hogy a magunk \u00e9s el\u0151deink egyes tapasztalatai akkor sem t\u0171nnek el, amikor m\u00e1r r\u00e9g feled\u00e9sbe mer\u00fcltek.<\/span> <span style=\"color: #800000\">R\u00e9szeinkk\u00e9 v\u00e1lnak, molekul\u00e1ris maradv\u00e1nyokk\u00e1, amelyek gyorsan r\u00e1\u00e9p\u00fclnek genetikai \u00e1llv\u00e1nyzatunkra.<\/span> Egy ember nemcsak g\u00f6cs\u00f6rt\u00f6s t\u00e9rdeit \u00f6r\u00f6k\u00f6lheti a nagyapj\u00e1t\u00f3l, hanem depresszi\u00f3ra val\u00f3 hajlam\u00e1t is, amely az\u00e9rt alakult ki, mert kora gyermekkor\u00e1ban nem volt, aki t\u00f6r\u0151dj\u00f6n vele.<\/p>\n<p>Ha viszont e nagyap\u00e1t szeret\u0151 nevel\u0151sz\u00fcl\u0151k vett\u00e9k magukhoz, mi is \u00e9lvezhetj\u00fck azt a seg\u00edts\u00e9get, amelyben \u00e1ltaluk r\u00e9szes\u00fclt! Epigenetikusan nemcsak gyenges\u00e9geket kaphatunk, hanem er\u0151ss\u00e9geket, ellen\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pess\u00e9get is. Azoknak pedig, akik hordozz\u00e1k felmen\u0151ik nyomor\u00fas\u00e1gos tapasztalatainak nyomait, egyre t\u00f6bb szer vagy ter\u00e1pi\u00e1s m\u00f3dszer siethet a seg\u00edts\u00e9g\u00e9re. Ezek maguk is el\u0151id\u00e9zhetnek epigenetikus v\u00e1ltoz\u00e1sokat agyunkban. <span style=\"color: #800000\">Ahogy a nagymama b\u00e1li ruh\u00e1j\u00e1t, epigenomunkat is viselhetj\u00fck, avagy lecser\u00e9lhetj\u00fck.<\/span> <span style=\"color: #800000\">A genomr\u00f3l r\u00e9g\u00f3ta tudjuk, hogy az \u00e9let tervrajza. Az epigenom viszont az \u00e9let firkat\u00e1bl\u00e1ja: ha \u00fagy d\u00f6nt\u00fcnk, a csal\u00e1di \u00e1tok let\u00f6r\u00f6lhet\u0151 r\u00f3la.<\/span><\/p>\n<p><img src=\"http:\/\/m.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/epigenetika_transzgeneracios_atadas.png\" alt=\"epigenetika_transzgeneracios_atadas.png\" class=\"imgnotext open-in-modal\" width=\"541\" height=\"416\" \/>De mit is okoz pontosan a sz\u00fcl\u0151i szeretet, avagy elhanyagol\u00e1s az agyban, ami azt\u00e1n tov\u00e1bbad\u00f3dik a k\u00f6vetkez\u0151 nemzed\u00e9keknek? R\u00e1gcs\u00e1l\u00f3kn\u00e1l, mivel gyorsabban v\u00e1ltakoznak a gener\u00e1ci\u00f3k, mindez k\u00f6nnyebben megfigyelhet\u0151.<\/p>\n<p>M\u00e9g az 1950-es \u00e9vekb\u0151l sz\u00e1rmazott egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s felismer\u00e9s. A kutat\u00f3k \u00e1ltal minden nap 15 percre k\u00e9zbe vett patk\u00e1nyk\u00f6lyk\u00f6k feln\u0151ve nyugodtabbak \u00e9s stresszt\u0171r\u0151bbek lettek, mint t\u00e1rsaik. De mi \u00e1llhat e m\u00f6g\u00f6tt? Meaney arra j\u00f6tt r\u00e1, hogy az el\u0151nyt egy\u00e1ltal\u00e1n nem a k\u00e9zbe v\u00e9tel jelentette. Hanem hogy az anya\u00e1llat, mivel el akarta t\u00fcntetni az ember keze nyom\u00e1t k\u00f6lyk\u00e9r\u0151l, t\u00f6bbet nyalogatta azt. Vagyis t\u00f6bbet t\u00f6r\u0151d\u00f6tt vele.<\/p>\n<p>Meaney 1997-es <em>Science<\/em> cikk\u00e9ben megmutatta: a k\u00f6ly\u00f6kkori t\u00f6r\u0151d\u00e9s k\u00f6zvetlen hat\u00e1st gyakorol a stresszhormonok, p\u00e9ld\u00e1ul a kortikoszteron g\u00e9njeinek kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9re feln\u0151tt korban. <span style=\"color: #800000\">Min\u00e9l t\u00f6bbet nyalogatja az anya a k\u00f6lyk\u00e9t, ann\u00e1l alacsonyabb lesz k\u00e9s\u0151bb e stresszhormon szintje.<\/span> Az anyai gondoskod\u00e1s teh\u00e1t hat\u00e1ssal van bizonyos g\u00e9nekre, vonta le Meaney. Csak azt nem tudta m\u00e9g, hogyan.<\/p>\n<h3>Vudu genetika<\/h3>\n<p>Moshe Szyf az 1980-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l kezdve kutatott a McGill Egyetemen az epigenetikus v\u00e1ltoz\u00e1sok szak\u00e9rt\u0151jek\u00e9nt. Azt azonban Meaney-vel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa el\u0151tt soha senkit\u0151l nem hallotta, hogy ilyen v\u00e1ltoz\u00e1sok puszt\u00e1n az anyai gondoskod\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra is bek\u00f6vetkezhetnek az agyban.<\/p>\n<p>Ez el\u0151sz\u00f6r kiss\u00e9 vudunak hangzott, vallja be Szyf. Egy molekul\u00e1ris biol\u00f3gus sz\u00e1m\u00e1ra az, ahol nem l\u00e1tja vil\u00e1gosan a molekul\u00e1ris \u00fatvonalakat, nem komoly tudom\u00e1ny. Lassan azonban megvil\u00e1gosodott el\u0151tte, hogy az anyai gondoskod\u00e1s igenis okozhat epigenetikai v\u00e1ltoz\u00e1sokat, b\u00e1rmilyen \u0151r\u00fclten hangozz\u00e9k is ez.<\/p>\n<p>V\u00e9g\u00fcl a k\u00e9t tud\u00f3s \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy k\u00f6z\u00f6s k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sbe kezdenek. Patk\u00e1ny any\u00e1kn\u00e1l a tisztogat\u00f3 magatart\u00e1s mutatja, hogy mennyire j\u00f3 sz\u00fcl\u0151k. A kutat\u00f3k ennek alapj\u00e1n kiv\u00e1lasztottak n\u00e9h\u00e1ny rendk\u00edv\u00fcl gondoskod\u00f3 any\u00e1t, majd n\u00e9h\u00e1ny gondatlant is. Amint a k\u00f6lyk\u00f6k feln\u0151ttek, megvizsg\u00e1lt\u00e1k a hippokampuszukat: ez az agyter\u00fclet alapvet\u0151 szerepet j\u00e1tszik a <a href=\"http:\/\/tudomany.blog.hu\/2016\/10\/27\/stressztrendek\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">stresszv\u00e1laszban<\/a>. <span style=\"color: #800000\">Az elhanyagolt ut\u00f3dokn\u00e1l er\u0151sen metil\u00e1l\u00f3dtak az egyik stresszhormon receptor\u00e1nak g\u00e9njei, a lelkiismeretesen nevelt k\u00f6lyk\u00f6kn\u00e9l viszont alig. Ut\u00f3bbiak sokkal jobban t\u0171rt\u00e9k a stresszt.<\/span><\/p>\n<h3>Tart\u00f3s, de visszaford\u00edthat\u00f3 k\u00e1rok<\/h3>\n<p>M\u00e1sodik k\u00eds\u00e9rlet\u00fckben a tud\u00f3sok azt akart\u00e1k kimutatni, hogy ez csakis az anyai viselked\u00e9snek volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, nem pedig a g\u00e9neknek. Kicser\u00e9lt\u00e9k h\u00e1t a k\u00f6lyk\u00f6ket: a figyelmetlen anya gyermekeit adt\u00e1k a gondoskod\u00f3 any\u00e1nak, \u00e9s viszont. <span style=\"color: #800000\">A rossz any\u00e1val feln\u00f6v\u0151 gyerekek hippokampusz\u00e1ban kev\u00e9s lett a receptor, \u00e9s idegesen viselkedtek. A j\u00f3 anya \u00e1ltal nevelt k\u00f6lyk\u00f6kb\u0151l nyugodt \u00e9s b\u00e1tor feln\u0151ttek v\u00e1ltak, sok receptorral.<\/span><\/p>\n<p>Fennmaradt m\u00e9g a k\u00e9rd\u00e9s, hogy visszaford\u00edthat\u00f3ak-e ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok? A kutat\u00f3k \u00fajabb patk\u00e1nyokat neveltettek fel alkalmatlan any\u00e1kkal. Miut\u00e1n a szok\u00e1sos k\u00e1r l\u00e9trej\u00f6tt, az ut\u00f3dok agy\u00e1ba trichostatin A inf\u00fazi\u00f3t adtak: ezzel a szerrel a metilcsoportok elmozd\u00edthat\u00f3k. Ezek az \u00e1llatok nem mutattak olyan viselked\u00e9sprobl\u00e9m\u00e1kat, mint a rossz any\u00e1k k\u00f6lykei \u00e1ltal\u00e1ban, \u00e9s agyukban sem voltak kimutathat\u00f3k az epigenetikus v\u00e1ltoz\u00e1sok.<\/p>\n<p>Embern\u00e9l az els\u0151 adatok arra utalnak, hogy a gyermekkori b\u00e1ntalmaz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra komoly epigenetikai v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6vetkeznek be, amelyek a feln\u0151tt agyban is kimutathat\u00f3k. Szyf harminc f\u00e9rfi agy\u00e1t vizsg\u00e1lta hal\u00e1luk ut\u00e1n. 18-an \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00f6vettek el, gyerekkorukban pedig b\u00e1ntalmazt\u00e1k vagy elhanyagolt\u00e1k \u0151ket, 12 f\u00e9rfi hirtelen hal\u00e1l\u00e1t viszont m\u00e1s okozta, \u00e9s gyermekk\u00e9nt nem szenvedek el k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb b\u00e1ntalmaz\u00e1st. A kutat\u00f3 mind a 18 \u00f6ngyilkos hippokampusz\u00e1ban tal\u00e1lt epigenetikai m\u00f3dosul\u00e1sokat, a m\u00e1sik 12 f\u00e9rfin\u00e1l nem.<\/p>\n<p>Mivel \u00e9l\u0151 emberekt\u0151l agymint\u00e1k nemigen vehet\u0151k, Szyf v\u00e9rmint\u00e1kban vizsg\u00e1lja az epigenetikai elv\u00e1ltoz\u00e1sok jegyeit. K\u00e9rd\u00e9s azonban, hogy az ilyen elv\u00e1ltoz\u00e1sok visszaford\u00edthat\u00f3k-e. Eric Nestler, a Texasi Egyetem orvosi kar\u00e1nak munkat\u00e1rsa \u00fagy v\u00e9li, <span style=\"color: #800000\">az agyban t\u00f6rt\u00e9nt, k\u00e1ros epigenetikai v\u00e1ltoz\u00e1sok egy r\u00e9sze gy\u00f3gyszerekkel, s\u0151t pszichoter\u00e1pi\u00e1val is elt\u00fcntethet\u0151.<\/span><\/p>\n<h3>\u00dajragondolni a nevel\u00e9st<\/h3>\n<p>Korai \u00e9lettapasztalataink, szerencs\u00e9nkre vagy sem, be\u00e9p\u00fcltek a test\u00fcnkbe \u00e9s az agyunkba. A korai kr\u00f3nikus stressz nemcsak a gyermek \u00e9rtelmi \u00e9s \u00e9rzelmi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t veti vissza, hanem azokat a speci\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9geit is, amelyek majdan a k\u00f6vetkez\u0151 nemzed\u00e9k nevel\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9gesek lesznek.<\/p>\n<p>Korai elhanyagol\u00e1s vagy b\u00e1ntalmaz\u00e1s val\u00f3sz\u00edn\u0171bben rontja le a homloklebenyi m\u0171k\u00f6d\u00e9st. A rossz b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dnak kitett gyerekb\u0151l a legjobb elhat\u00e1roz\u00e1sai ellen\u00e9re is olyan sz\u00fcl\u0151 v\u00e1lhat, aki a stresszre d\u00fchkit\u00f6r\u00e9ssel reag\u00e1l, vagy azonnali megnyugv\u00e1st keres, ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nye lehet t\u00falzott alkoholfogyaszt\u00e1s, egy\u00e9b szerhaszn\u00e1lat, fal\u00e1si rohamok. <span style=\"color: #800000\">A tart\u00f3s korai stressz az agynak nemcsak a\u00a0m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, hanem szerkezet\u00e9t is befoly\u00e1solja. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vesz\u00e9lyeztetett a hippokampusz, mivel ennek fejl\u0151d\u00e9se f\u0151k\u00e9nt az els\u0151 k\u00e9t \u00e9let\u00e9vre esik. Az ekkor elszenvedett pszich\u00e9s k\u00e1rosod\u00e1s r\u00e9v\u00e9n a hippokampusz t\u00e9rfogata kisebb lesz, ami gyeng\u00e9bb eml\u00e9kez\u0151k\u00e9pess\u00e9gben is megnyilv\u00e1nul. Ezen fel\u00fcl az eg\u00e9sz agyk\u00e9regben kevesebb lesz az idegsejt-kapcsolat, ami majdan fog\u00e9konyabb\u00e1 tehet a pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gekre.<\/span><\/p>\n<p>Darlene Francis (Kalifornia Egyetem, Berkeley) bizony\u00edtotta, hogy az anyai viselked\u00e9s nemcsak az ut\u00f3d stresszre adott v\u00e1lasz\u00e1t programozza be, hanem a n\u0151st\u00e9ny ut\u00f3dok anyai viselked\u00e9s\u00e9t is. Az anyai viselked\u00e9s min\u0151s\u00e9ge nem kis r\u00e9szben epigenetikus \u00faton ad\u00f3dik \u00e1t egyik nemzed\u00e9kt\u0151l a m\u00e1siknak. <span style=\"color: #800000\">\u00dagy nevel\u00fcnk, ahogy minket neveltek? Legal\u00e1bbis hajlamosak vagyunk r\u00e1.<\/span><\/p>\n<p>Egy Meaney-tan\u00edtv\u00e1ny, Frances Champagne (Columbia Egyetem, New York), az anyai hat\u00e1s egyik vezet\u0151 kutat\u00f3ja \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott k\u00eds\u00e9rlet megmutatta, hogy <span style=\"color: #800000\">a figyelmetlen any\u00e1k k\u00f6lykein\u00e9l az \u00f6sztrog\u00e9n nemi hormon receptorai is metil\u00e1l\u00f3dtak az agyban. Amikor e k\u00f6lyk\u00f6k feln\u0151ttek, a kevesebb \u00f6sztrog\u00e9n receptor miatt \u0151k is kev\u00e9sb\u00e9 voltak figyelmesek saj\u00e1t ut\u00f3daikkal.<\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: center\"><img src=\"http:\/\/m.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/\/frances-champagne_epigenetika.png\" alt=\"frances-champagne_epigenetika.png\" class=\"imgnotext\" width=\"431\" height=\"275\" \/><small><span>Frances Champagne<\/span><\/small><\/p>\n<p>Champagne saj\u00e1t munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1b\u00f3l levont f\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9se, hogy a stressz er\u0151sen elnyomja az anyai viselked\u00e9st, legyen sz\u00f3 \u00e1llatokr\u00f3l vagy emberekr\u0151l. A kutat\u00f3n\u0151 ez\u00e9rt azt tan\u00e1csolja az any\u00e1knak, ne agg\u00f3djanak folyton amiatt, hogy j\u00f3l teszik-e a dolgukat. A legfontosabb, hogy alacsony szinten tarts\u00e1k a stesszt. \u00c9s az \u00e9rint\u00e9s, amely el\u0151seg\u00edti az agy fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. <span style=\"color: #800000\">Az \u00e9rint\u00e9s hi\u00e1nya a korai \u00e9vekben alulfejlett\u00e9 teszi a szerotonin, a bels\u0151 opi\u00e1t \u00e9s az oxitocin receptorokat. E h\u00edrviv\u0151k sz\u00fcks\u00e9gesek a nyugalom, a boldogs\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9hez, az oxitocin ezen fel\u00fcl az anyai \u00e9s a szerelmi k\u00f6t\u0151d\u00e9sben is alapvet\u0151.<\/span><\/p>\n<h3>A bab\u00e1z\u00e1s megj\u00f3solhatja a nevel\u00e9si st\u00edlust<\/h3>\n<p>N\u00e9ha szinte lehetetlen eltal\u00e1lni, milyen sz\u00fcl\u0151 v\u00e1lik valakib\u0151l. De egy tanulm\u00e1ny szerint ez m\u00e9gis megj\u00f3solhat\u00f3, m\u00e9ghozz\u00e1 abb\u00f3l, ahogy a j\u00f6vend\u0151 apa \u00e9s anya egy bab\u00e1val j\u00e1tszik. Az Ohioi \u00c1llami Egyetem kutat\u00f3i levide\u00f3ztak 200 gyermeket v\u00e1r\u00f3 p\u00e1rt bab\u00e1z\u00e1s k\u00f6zben. Megmondt\u00e1k nekik, hogy a j\u00e1t\u00e9kbaba sz\u00fcletend\u0151\u00a0gyermek\u00fcket\u00a0k\u00e9pviseli.<\/p>\n<p>A sz\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n ism\u00e9t lefilmezt\u00e9k a p\u00e1rt a gyerekkel, \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edtott\u00e1k a k\u00e9t felv\u00e9telt. A hasonl\u00f3s\u00e1g d\u00f6bbenetes volt. A bab\u00e1z\u00e1s sor\u00e1n egym\u00e1st b\u00e1tor\u00edt\u00f3, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 p\u00e1rok ugyan\u00edgy tettek, mikor saj\u00e1t gyermek\u00fck lett. Akik a bab\u00e1z\u00e1skor olyanokat mondtak, mint \u201eugye, az igazi gyerekedet nem \u00edgy fogod majd\u201d, \u00e9s hasonl\u00f3k, azok k\u00e9s\u0151bb a gyerek\u00fck feje f\u00f6l\u00f6tt is vitatkoztak.<\/p>\n<p>Az egyik kutat\u00f3t nagyon meglept\u00e9k ezek a hasonl\u00f3s\u00e1gok. Azt jelenti ez, hogy az apa \u00e9s anya sz\u00fcl\u0151i viselked\u00e9se j\u00f3val a gyerek sz\u00fclet\u00e9se el\u0151tt kialakul, \u00e9s m\u00e1r 5 perces j\u00e1t\u00e9k is meg tudja j\u00f3solni a majdani viselked\u00e9st. Ahol sz\u00fcks\u00e9ges, korai ter\u00e1pia seg\u00edthet a p\u00e1roknak, hogy <span>gyermek\u00fckkel\u00a0<\/span>biztons\u00e1gos k\u00f6t\u0151d\u00e9st alak\u00edtsanak ki.<\/p>\n<p>\u00a9 Jakabffy \u00c9va<\/p>\n<p>A blog\u00a0tartalma\u00a0szerz\u0151i jogi v\u00e9delem alatt \u00e1ll, vagyis NEM M\u00c1SOLHAT\u00d3<\/p>","type":"rich"}