{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Egy optim\u00e1lis elme","html":"

A magukat (olykor) furcsa emberekk\u00e9nt be\u00e1ll\u00edt\u00f3 matematikusok (olykor) verseng\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9b\u0151l kiemelkedik Lov\u00e1sz L\u00e1szl\u00f3. Mivel benne, ahogy koll\u00e9g\u00e1i mondj\u00e1k, egyvalami furcsa: hogy kedves \u00e9s norm\u00e1lis.<\/p>\n

\"2009-lovasz-laszlo2.jpg\"Lov\u00e1sz L\u00e1szl\u00f3<\/small><\/p>\n

Lov\u00e1sz vil\u00e1gszerte k\u00f6zkedvelt matematikus \u2013 az ELTE professzora sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9n, egy sor magyar \u00e9s nemzetk\u00f6zi d\u00edj birtokosa, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Bolyai-, a G\u00f6del-, a Knuth-, a Kyoto-, a Sz\u00e9chenyi- \u00e9s a Wolf-d\u00edj\u00e9. Egyetemistak\u00e9nt 1964 \u00e9s 1966 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9vente nyerte az arany\u00e9rmeket a Nemzetk\u00f6zi Matematikai Olimpi\u00e1n. \u201eA zsenik \u00e9s csillagok orsz\u00e1g\u00e1ban, Magyarorsz\u00e1gon \u0151 m\u00e1r igen fiatal kora \u00f3ta ragyogott.<\/span> Nekem sok magyar bar\u00e1tom van, \u00e9s mindegyik j\u00f3l eml\u00e9kszik r\u00e1, mint di\u00e1kra.\u201d - mondja<\/span> Avi Wigderson, Lov\u00e1sz munkat\u00e1rsa \u00e9s bar\u00e1tja, a School of Mathematics at the\u00a0<\/span>Institute for Advanced Study professzora (Princeton,\u00a0<\/span>New Jersey).\u00a0<\/span><\/p>\n

\"avi_wigderson_lovasz_laszlo.jpg\"Avi Wigderson<\/span><\/small><\/p>\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen eml\u00e9kezetes, ahogy egy telev\u00edzi\u00f3s matematika-versenyt<\/a> megnyert. Ellenfele a d\u00f6nt\u0151ben mindenkori j\u00f3 bar\u00e1tja, P\u00f3sa Lajos volt. \u201eMindkett\u0151nket \u00fcvegkalitk\u00e1kba \u00fcltettek, \u00e9s ugyanazt a probl\u00e9m\u00e1t kaptuk, amelyre 3-4 perc\u00fcnk volt.\u201d Amikor a kamera el\u0151tt megk\u00e9rdezt\u00e9k a fiatal Lov\u00e1szt, hogyan j\u00f6tt r\u00e1 a helyes megold\u00e1sra, r\u00f6gt\u00f6n versenyt\u00e1rs\u00e1ra hivatkozott, mondv\u00e1n: a feladat hasonl\u00edtott egy m\u00e1sikra, amelyet kor\u00e1bban \u00e9ppen P\u00f3sa mutatott neki. \u201eKiss\u00e9 zavarba hozott, hogy olyan tud\u00e1ssal nyerjek, amelyet t\u0151le szereztem. De persze egy versenyen, ahogy a sportban, az emberek agya nem mindig m\u0171k\u00f6dik t\u00f6k\u00e9letesen.\u201d<\/p>\n

Lov\u00e1sz agya viszont mintha mindig optim\u00e1lis sebess\u00e9gen futna. \u0150 nemcsak kedves \u00e9s norm\u00e1lis, hanem igen term\u00e9keny is: szerz\u0151je vagy t\u00e1rsszerz\u0151je t\u00edz k\u00f6nyvnek \u00e9s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 300 egy\u00e9b publik\u00e1ci\u00f3nak, ezek k\u00f6z\u00fcl hatot Erd\u0151s P\u00e1llal<\/a> k\u00f6z\u00f6sen jegyez (ez\u00e9rt Erd\u0151s-sz\u00e1ma 1-es[1]<\/span><\/span><\/a>).<\/p>\n

\"erdos_pal_matematikus_1969.jpeg\"Erd\u0151s P\u00e1l 1969-ben<\/small><\/p>\n

\u201eHa a munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t tekintj\u00fck, neh\u00e9z elhinni, hogy mindezt egyetlen ember \u00edrta. Mestere az \u00edr\u00e1snak \u2013 mondja Widgerson, polc\u00e1r\u00f3l Lov\u00e1sz egyik korai m\u0171v\u00e9t (Combinatorial Problems and Exercises, 1979)<\/em> leemelve. \u2013 Ez a k\u00f6nyv \u00f3ri\u00e1si hat\u00e1ssal volt a kombinatorik\u00e1ra. Az els\u0151 r\u00e9szben a probl\u00e9m\u00e1k a diszkr\u00e9t matematika t\u00e9m\u00e1i szerint ker\u00fclnek oszt\u00e1lyoz\u00e1sra, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9sz az \u00f6sszes probl\u00e9m\u00e1val kapcsolatos tippeket tartalmazza, az utols\u00f3 r\u00e9sz pedig mindre komplett megold\u00e1sokkal szolg\u00e1l. Nagyon kiemelked\u0151 m\u0171, \u00e9s m\u00e9g nem volt 30 \u00e9ves, amikor \u00edrta.\u201d<\/p>\n

Lov\u00e1sz a matematikusok vil\u00e1g\u00e1ban nagylelk\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l is ismert. \u201eFantasztikus tan\u00e1csad\u00f3 \u00e9s fantasztikus tan\u00e1r, kismilli\u00f3 emberrel m\u0171k\u00f6dik egy\u00fctt \u2013 mondta Widgerson \u2013. Kevesen szolg\u00e1lj\u00e1k \u00fagy a matematikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, mint \u0151; nem sokan veszik erre a f\u00e1rads\u00e1got, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha ilyen nagyszer\u0171 kutat\u00f3k.\u201d<\/span><\/p>\n

Lov\u00e1sz p\u00e9ld\u00e1ul nemr\u00e9gen lek\u00f6sz\u00f6nt az Nemzetk\u00f6zi Matematikai Uni\u00f3 eln\u00f6ks\u00e9g\u00e9r\u0151l. Ez id\u0151 alatt tansz\u00e9kvezet\u0151 is volt az ELT\u00c9n, ahol a tanterv meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9s egyetemi \u00e1tszervez\u00e9sekkel foglalkozott. Mindezek ut\u00e1n neki is kij\u00e1rt a j\u00f3l meg\u00e9rdemelt kutat\u00f3i szabads\u00e1g.<\/p>\n

A sz\u00fcnet azonban nem hegym\u00e1sz\u00e1ssal, hangverseny-l\u00e1togat\u00e1ssal, Go-z\u00e1ssal vagy lak\u00e1sfel\u00faj\u00edt\u00e1si munk\u00e1latokkal telt; Lov\u00e1sz megvallja, hogy ezekkel m\u00e1r kor\u00e1bban felhagyott, hogy ne g\u00e1tolj\u00e1k szakmai produktivit\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

Annak tudat\u00e1ban, hogy adminisztrat\u00edv k\u00f6telezetts\u00e9gei hamarosan befejez\u0151dnek, az IAS School of Mathematics megh\u00edvta Lov\u00e1szt \u00e9s feles\u00e9g\u00e9t \u2013 a szint\u00e9n neves kombinatorika-kutat\u00f3 Vesztergombi Katalint \u2013, hogy l\u00e1togassanak el a 2011-2012-es tan\u00e9vre. A Simonyi Hall matematikus \u201ebunker\u00e9ben\u201d tart\u00f3zkodtak, amely egy mez\u0151re \u00e9s egy b\u00e9k\u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyt ny\u00fajt\u00f3 tavacsk\u00e1ra n\u00e9z. Lov\u00e1sz itt is meg\u0151rizte legend\u00e1s term\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t: meg\u00edrta tizedik k\u00f6nyv\u00e9t Large Networks, Graphs, Homomorphisms, and Limits<\/em> c\u00edmmel.<\/em><\/span><\/p>\n

\"simonyi-blossoms.jpg\"Simonyi Hall<\/small><\/p>\n

Lov\u00e1sz k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 10 \u00e9ve kezdte kutatni a t\u00e9m\u00e1t a Microsoft Kutat\u00f3k\u00f6zpont<\/a> (Redmond, Washington) munkat\u00e1rsak\u00e9nt. K\u00e9t-h\u00e1rom \u00e9v ut\u00e1n elkezdett el\u0151ad\u00e1sokat \u00e9s tanfolyamokat is tartani a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l. \u00dagy n\u00e9gy \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00edrt egy 70 oldalas m\u0171vet a Contemporary Mathematics<\/em>\u00a0sz\u00e1m\u00e1ra. \u201eAmikor ezt \u00edrtam, r\u00e1j\u00f6ttem, hogy a 70 oldal nem lesz el\u00e9g az \u00f6sszes olyan r\u00e9szletre, amelyre ki szerettem volna t\u00e9rni \u2013 eml\u00e9kszik vissza \u2013. Ez\u00e9rt sz\u00fcletett az elhat\u00e1roz\u00e1s, hogy \u00edrok egy k\u00f6nyvet.\u201d<\/span><\/p>\n

\"microsoft_lovasz_laszlo_matematikus.png\"A k\u00f6nyv matematikai, hangs\u00falyozza, \u00e9s a t\u00e9ma jellege miatt igen hamar technikaiv\u00e1 is v\u00e1lik. \u201eDe a motiv\u00e1ci\u00f3 a nagy h\u00e1l\u00f3zatok \u00e9rt\u00e9s\u00e9b\u0151l fakad, ez pedig igen forr\u00f3 t\u00e9ma, mivel sz\u00e1mos kutat\u00e1si ter\u00fclet alapvet\u0151 matematikai modellje\u201d \u2013 mondja, arra utalva, mennyire fontos p\u00e9ld\u00e1ul az informatikusok sz\u00e1m\u00e1ra, hogy meg\u00e9rts\u00e9k az Internet strukt\u00far\u00e1j\u00e1t, vagy a biol\u00f3gus kutat\u00f3knak, hogy \u00e1tl\u00e1ss\u00e1k az agy szerkezet\u00e9t.<\/p>\n

\"internet_graph_1280x1280.jpg\"Internet gr\u00e1f<\/small><\/p>\n

A val\u00f3s\u00e1gban ezek a h\u00e1l\u00f3zatok j\u00f3val bonyolultabbak ann\u00e1l, amit a matematika ma reprezent\u00e1lni tud \u2013 s az ilyen bonyolult h\u00e1l\u00f3zatok modellez\u00e9s\u00e9hez t\u00f6bbre van sz\u00fcks\u00e9g, mint puszt\u00e1n a hozz\u00e1juk tartoz\u00f3 gr\u00e1f- vagy rel\u00e1ci\u00f3-strukt\u00far\u00e1ra.<\/p>\n

\"agyi_halozatok_grafja.png\"Agyi h\u00e1l\u00f3zatok<\/small><\/p>\n

\u201eDe m\u00e1r ez a strukt\u00fara is \u00e9rdekes, \u00e9s eg\u00e9szen \u00fajszer\u0171 k\u00e9rd\u00e9seket vet fel a gr\u00e1felm\u00e9letben: hogyan modellezz\u00fcnk egy ilyen h\u00e1l\u00f3zatot; hogyan hat\u00e1rozzuk meg, mely tulajdons\u00e1gok alapj\u00e1n jelenthetj\u00fck ki egy h\u00e1l\u00f3zatr\u00f3l, hogy egy m\u00e1sikhoz hasonl\u00f3\u2026 \u00c9rdekes gr\u00e1felm\u00e9leti t\u00e9ma az ezeket a k\u00e9rd\u00e9seket kezel\u0151 matematikai eszk\u00f6z\u00f6k \u00e1ttekint\u00e9se. \u00c9s ez sz\u00e1mos m\u00e1s ter\u00fclethez is kapcsol\u00f3dik. Meglehet\u0151sen t\u00e1g t\u00e9mak\u00f6r, ahol m\u00e9g sok a tennival\u00f3.\u201d<\/p>\n

Ami a matematik\u00e1n bel\u00fcli kapcsolatok \u00e9s h\u00e1l\u00f3zatok l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9t illeti, ezek nem kev\u00e9s esetben Lov\u00e1sz nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dnek. Kutat\u00f3i st\u00edlus\u00e1hoz tartozik, hogy a matematika k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcleteinek technik\u00e1it emeli be a diszkr\u00e9t matematik\u00e1ba, a kombinatorik\u00e1ba.<\/p>\n

A diszkr\u00e9t matematik\u00e1t r\u00f6viden \u00edgy hat\u00e1rozza meg: \u201eA matematika sok \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t a \u2019folytonoss\u00e1g\u2019 meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel k\u00fczd\u00f6tt; a matematikai kutat\u00e1s \u00e9lharcosa az anal\u00edzis volt. Kider\u00fclt azonban, hogy sz\u00e1mos \u00e9rdekes strukt\u00fara \u00e9s modell l\u00e9tezik, amely v\u00e9ges, \u00e9s amelynek tulajdons\u00e1gai nem \u00e9rthet\u0151k meg az anal\u00edzis \u2019folytonos\u2019 m\u00f3dszereivel. Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek sejtekb\u0151l \u00e9p\u00fclnek fel; a t\u00e1rsadalom egy\u00e9nekb\u0151l \u00e1ll; minden anyagot atomok alkotnak; kommunik\u00e1ci\u00f3nk, s\u0151t egyre ink\u00e1bb f\u00e9nyk\u00e9p\u00fcnk is digit\u00e1lis, ami azt jelenti, hogy p\u00e9ld\u00e1ul a hang is jelek v\u00e9ges sz\u00e1m\u00e1ra reduk\u00e1l\u00f3dik. A diszkr\u00e9t matematika v\u00e9ges strukt\u00far\u00e1kkal foglalkozik, azzal, hogyan kell ezeket le\u00edrni \u00e9s tanulm\u00e1nyozni.\u201d<\/p>\n

Lov\u00e1sznak a diszkr\u00e9t matematika szinte valamennyi ter\u00fclet\u00e9n komoly eredm\u00e9nyei vannak. \u201e\u00c9s ez igen nagy ter\u00fclet \u2013 mondja Widgerson \u2013. De a legt\u00f6bben, akik ezzel foglalkoznak, a ter\u00fcleten bel\u00fcl maradnak, \u0151 viszont m\u00f3dszereket vett \u00e1t a topol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l, az algebr\u00e1b\u00f3l \u00e9s a geometri\u00e1b\u00f3l. Sz\u00e1mos eszk\u00f6zt hozott be ebbe a m\u00e9g ma is eszk\u00f6z\u00f6kben szeg\u00e9ny ter\u00fcletbe.\u201d Lov\u00e1sz: \u201eAzt szeretem a legjobban, ha v\u00e1ratlan \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sre bukkanok valamilyen l\u00e1tsz\u00f3lag t\u00e1voli ter\u00fclettel.\u201d<\/p>\n

Ilyen eklektikus eszk\u00f6z\u00f6kkel sz\u00e1mos komoly probl\u00e9m\u00e1t oldott meg, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00fagynevezett \u201egyenge perfekt gr\u00e1f sejt\u00e9st\u201d.<\/span><\/p>\n

\u00a0\u201eNem annyira az a fontos, mi is val\u00f3j\u00e1ban a perfekt gr\u00e1f sejt\u00e9s \u2013 mondja Noga Alon, Lov\u00e1sz munkat\u00e1rsa \u00e9s koll\u00e9g\u00e1ja a Tel Aviv-i Egyetemen. \u2013 \u00c9rdekesebb, hogy a soksz\u00f6g-kombinatorik\u00e1b\u00f3l mer\u00edtett (geometriai) \u00f6tleteket. Egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151, hogy ezek relev\u00e1nsak lehetnek.\u201d A Kneser-sejt\u00e9st, valamint egy gr\u00e1f Shannon-kapacit\u00e1s\u00e1nak a k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t Lov\u00e1sz ism\u00e9t csak nem v\u00e1rt m\u00f3don, topol\u00f3giai \u00e9s geometriai eszk\u00f6z\u00f6kkel oldotta meg.<\/p>\n

\"alon_noga_matematikus.jpg\"Noga Alon<\/small><\/p>\n

Egy\u00e9bk\u00e9nt Lov\u00e1sz megold\u00e1sai mindig m\u00e9lyek, sz\u00e9p, egyszer\u0171 \u00e9rvel\u00e9ssel, ahogy Erd\u0151s mondani szokta, egyenesen \u201ea K\u00f6nyvb\u0151l\u201d vett bizony\u00edt\u00e9kokkal (\u201ea K\u00f6nyv\u201d a Biblia Erd\u0151s-f\u00e9le matematikusi kiad\u00e1sa).<\/p>\n

Egy m\u00e1sik munka- \u00e9s p\u00e1lyat\u00e1rs, Joel Spencer\u00a0(<\/span>Courant Institute of Mathematical Sciences, New York Egyetem) szerint \u201e\u0150 egyenesen a t\u00e9ma legm\u00e9ly\u00e9ig hatol.\u201d P\u00e9ldak\u00e9nt a Lov\u00e1sz-f\u00e9le lok\u00e1lis lemm\u00e1t hozza fel. \u201eVal\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gsz\u00e1m\u00edt\u00e1si eredm\u00e9ny, igen t\u00f6m\u00f6r bizony\u00edt\u00e1ssal. A l\u00e9nyeg\u00e9r\u0151l egysoros kalligr\u00e1fi\u00e1t k\u00e9sz\u00edttettem, amely egyetemi szob\u00e1m fal\u00e1n f\u00fcgg. Maga a teljes levezet\u00e9s kicsit hosszabb ugyan, de nem sokkal.\u201d<\/p>\n

\"joel_spencer_matematikus_jatszik.jpeg\"Joel Spencer \u00e9s Kiran<\/small><\/p>\n

Spencer szerint nem is annyira az volt a sz\u00e9p, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gsz\u00e1m\u00edt\u00e1si t\u00e9tel volt, hanem hogy abban az id\u0151ben pontosan erre az eszk\u00f6zre volt sz\u00fcks\u00e9g a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gsz\u00e1m\u00edt\u00e1si m\u00f3dszer alkalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak fellend\u00edt\u00e9s\u00e9re. Az 1940-es \u00e9vekben Erd\u0151s kialak\u00edtott egy megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st, amelyet ma val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gsz\u00e1m\u00edt\u00e1si m\u00f3dszernek h\u00edvunk \u2013 vagy egyszer\u0171en Erd\u0151s Magic<\/em>-nak. Neve ellen\u00e9re a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gsz\u00e1m\u00edt\u00e1s haszn\u00e1lata ebben a metodol\u00f3gi\u00e1ban viszonylag elemi szinten \u00e1llt. Majd amikor Lov\u00e1sz jelentkezett a lok\u00e1lis lemm\u00e1val, az \u201ea ter\u00fcletet teljes \u00e1talakul\u00e1s\u00e1hoz vezetett.\u201d<\/p>\n

A szint\u00e9n Erd\u0151s-tan\u00edtv\u00e1ny Spencer Lov\u00e1szt saj\u00e1t gener\u00e1ci\u00f3juk Erd\u0151s\u00e9nek, a ter\u00fclet vezet\u0151j\u00e9nek tekinti, er\u0151s egy\u00e9nis\u00e9ge \u00e9s matematikai szeml\u00e9let\u00e9nek m\u00e9lys\u00e9ge miatt. A k\u00e9t tud\u00f3s k\u00f6z\u00f6tti elt\u00e9r\u00e9st f\u0151k\u00e9nt a matematik\u00e1hoz val\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sban l\u00e1tja: m\u00edg Erd\u0151s els\u0151sorban probl\u00e9mamegold\u00f3 volt, Lov\u00e1sz \u2013 noha term\u00e9szetesen \u0151 is megold probl\u00e9m\u00e1kat \u2013 \u00e1tfog\u00f3bb \u00e9rtelemben \u00e9p\u00edt ki egy adott ter\u00fcletet.<\/p>\n

Lov\u00e1sz munkast\u00edlusa Szegedy elmond\u00e1sa szerint, hogy k\u00f6vetkezetesen \u00e9s folyamatosan, \u00e9veken \u00e1t dolgozik egy nagy t\u00e9m\u00e1n. \u201eNemcsak egy adott probl\u00e9m\u00e1t old meg, hanem \u00e1tfog\u00f3 elm\u00e9letet is \u00e9p\u00edt a probl\u00e9ma k\u00f6r\u00e9. Sz\u00e1momra \u0151 val\u00f3s\u00e1gos l\u00e1tnok, aki mindig messze el\u0151tt\u00fcnk j\u00e1r.\u201d<\/p>\n

\u201eA matematik\u00e1nak mindig van egy csoda-r\u00e9sze, egyfajta misztikum. Dolgozunk, dolgozunk egy probl\u00e9m\u00e1n, azt\u00e1n v\u00e1ratlanul bek\u00f6vetkezik a csoda, \u00e9s megsz\u00fcletik az \u00faj eredm\u00e9ny. \u00c9s ez mindig rejt\u00e9ly. Neh\u00e9z le\u00edrni, hogyan t\u00f6rt\u00e9nik. Az ember sok mindennel pr\u00f3b\u00e1lkozik, majd a csod\u00e1nak egyszer csak meg kell t\u00f6rt\u00e9nnie. \u00c9s Lov\u00e1sszal ez a csoda valahogy igen gyakran megesik.\u201d<\/p>\n

Egy k\u00f6nyv befejez\u00e9se viszont nem annyira csoda, mint ink\u00e1bb maraton. Lov\u00e1sz sok bar\u00e1tj\u00e1nak \u00e9s koll\u00e9g\u00e1j\u00e1nak elk\u00fcldte 500 oldalas k\u00e9zirat\u00e1t. A visszajelz\u00e9sek m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokat tettek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9. V\u00e9g\u00fcl az Amerikai Matematikai T\u00e1rsas\u00e1g az egyszer\u0171bb Large Networks and Graph Limits<\/em> <\/span>c\u00edmen jelentette meg a m\u0171vet.<\/p>\n

Noha Lov\u00e1sz ki tudta haszn\u00e1lni szabads\u00e1g\u00e1t, sokszor kellett el\u0151adnia a gr\u00e1f-korl\u00e1tokkal kapcsolatos munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l az Int\u00e9zet k\u00e9thetenk\u00e9nti matematikai szemin\u00e1riumain, tov\u00e1bb\u00e1 konferenci\u00e1kon (\u201egr\u00e1fok \u00e9s az anal\u00edzis\u201d) a Princeton egyetemen, a Rutgers egyetemen stb.<\/p>\n

E k\u00f6telezetts\u00e9gei mellett arra t\u00f6rekedett, hogy ki\u00e9lvezze az int\u00e9zetbeli visszavonults\u00e1got, \u00e9s hogy ellen\u00e1lljon a t\u00fal sok kapcsolat lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek. \u201eSok besz\u00e9lget\u00e9st folytattam az itteni informatikusokkal \u00e9s matematikusokkal. De elhat\u00e1roztam, nem hagyom, hogy nagyon elterelj\u00e9k a figyelmemet. Amikor egy m\u00e1sik ter\u00fclet szakember\u00e9vel besz\u00e9lget\u00fcnk, az nagyon sok id\u0151t ig\u00e9nyel.\u201d<\/p>\n

\u201eSok munk\u00e1t el tudtam v\u00e9gezni \u2013 mondta alkot\u00f3i szabads\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u2013. A l\u00e1togat\u00f3k el\u0151ad\u00e1saib\u00f3l rengeteg inspir\u00e1ci\u00f3t kaptam. Egy sor \u00f6tletet jegyeztem fel, ezekre egyszer majd vissza akarok t\u00e9rni.\u201d<\/p>\n

Siobhan Roberts matematikai \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 \u00e9s szerz\u0151, 2013.\"siobhan_roberts_1024x853_2.jpg\"<\/p>\n

Ford\u00edt\u00e1s, szerkeszt\u00e9s: Jakabffy \u00c9va Zo\u00e9<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

[1]<\/span><\/span><\/a> Az\u00a0Erd\u0151s-sz\u00e1m\u00a0egy nemnegat\u00edv eg\u00e9sz, amely azt mutatja, hogy az adott tud\u00f3s publik\u00e1l\u00e1st tekintve milyen messze van Erd\u0151s P\u00e1lt\u00f3l. Erd\u0151s P\u00e1l Erd\u0151s-sz\u00e1ma 0. Egy tud\u00f3s Erd\u0151s-sz\u00e1ma\u00a0n,<\/em>\u00a0ha az \u00e1ltala \u00edrt cikkek t\u00e1rsszerz\u0151i k\u00f6z\u00f6tt a legkisebb Erd\u0151s-sz\u00e1m\u00a0n-1.<\/em><\/p>\n

<\/em>Vagyis valakinek az Erd\u0151s-sz\u00e1ma 1, ha \u00edrt Erd\u0151ssel k\u00f6z\u00f6s cikket, 2, ha nem \u00edrt Erd\u0151ssel k\u00f6z\u00f6s cikket, de \u00edrt egy 1 Erd\u0151s-sz\u00e1m\u00fa szerz\u0151vel k\u00f6z\u00f6sen\u2026 \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Az 1-es Erd\u0151s-sz\u00e1m\u00fa szerz\u0151k sz\u00e1ma 511.<\/p>\n

\"erdos_szamok_lovasz_laszlo.png\"Le Uyen Pham rajza a New York Times-b\u00f3l<\/span><\/small><\/p>\n

Ha a vil\u00e1g \u00f6sszes tudom\u00e1nyos cikkeinek szerz\u0151it egy\u00a0gr\u00e1f\u00a0cs\u00facsainak tekintj\u00fck, k\u00e9t szerz\u0151t \u00e9llel k\u00f6t\u00fcnk \u00f6ssze akkor, ha van olyan cikk, amelynek szerz\u0151i k\u00f6z\u00f6tt mindketten szerepelnek. Ekkor Erd\u0151s-sz\u00e1mnak nevezz\u00fck az adott szem\u00e9ly \u00e9s Erd\u0151s k\u00f6z\u00f6tti legr\u00f6videbb \u00fat hossz\u00e1t a gr\u00e1fban.\u00a0<\/p>","type":"rich"}