{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Einstein-projekt, avagy a g\u00e9nek \u00e9s a matematikai tehets\u00e9g","html":"<p><strong>Kiemelked\u0151 tud\u00f3sok DNS-\u00e9t vizsg\u00e1lva keresi a v\u00e1laszt az Einstein-projekt arra, hogy kimutathat\u00f3-e a g\u00e9nekb\u0151l a matematikai tehets\u00e9g.<\/strong><\/p>\n<p>\u201eKutat\u00e1sunk c\u00e9lja, hogy meg\u00e9rts\u00fck az absztrakt matematikai gondolkod\u00e1s genetikai alapjait. Jelenleg DNS-mint\u00e1kat gy\u0171jt\u00fcnk az elm\u00e9leti fizika \u00e9s a matematika legkiv\u00e1l\u00f3bb elm\u00e9it\u0151l. Ha sz\u00edvesen r\u00e9szt venne a projektben, az al\u00e1bbi e-mail c\u00edmen adja meg, hova k\u00fcldhetj\u00fck a beleegyez\u00e9si nyilatkozatot \u00e9s a ny\u00e1lgy\u0171jt\u0151 k\u00e9mcs\u00f6vet!\u201d Ez az els\u0151re lev\u00e9lszem\u00e9tnek t\u0171n\u0151 \u00fczenet landolt n\u00e9h\u00e1ny hete a Kaliforniai Egyetem (UCR) egyik vezet\u0151 matematikusa, John Baez elektronikus postal\u00e1d\u00e1j\u00e1ban. A meglepett tud\u00f3s <a href=\"https:\/\/plus.google.com\/117663015413546257905\/posts\/g6PCfeCE3kX\" target=\"_blank\">egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldalon tudakoz\u00f3dott<\/a>: vajon \u00e9rdemes-e r\u00e9szt venni ilyen obsk\u00farus kutat\u00e1sban?<\/p>\n<p>Pedig a lev\u00e9l\u00edr\u00f3k sz\u00e1nd\u00e9kai komolyak; nem sokkal kor\u00e1bban a tekint\u00e9lyes tudom\u00e1nyos foly\u00f3irat, a Nature is foglalkozott az Einstein-projekt n\u00e9vre keresztelt vizsg\u00e1lattal. Ennek keret\u00e9ben n\u00e9gysz\u00e1z, az USA legjobb egyetemeir\u0151l v\u00e1lasztott matematikus \u00e9s elm\u00e9leti fizikus DNS-\u00e9nek szekven\u00e1l\u00e1s\u00e1t, vagyis teljes le\u00edr\u00e1s\u00e1t akarj\u00e1k elv\u00e9gezni. A kutat\u00e1st azon a viszonylag olcs\u00f3 g\u00e9nt\u00e9rk\u00e9pez\u0151 masin\u00e1n v\u00e9gzik, amelyet a program meg\u00e1lmod\u00f3ja, a szekven\u00e1l\u00e1sban nagy tapasztalattal rendelkez\u0151 Jonathan Rothberg c\u00e9ge fejlesztett.<\/p>\n<p>A felk\u00e9r\u00e9snek kor\u00e1ntsem mindenki tesz eleget. Curtis McMullen, a Harvard Egyetem Fields-\u00e9rmes matematikusa szerint p\u00e9ld\u00e1ul a r\u00e9szv\u00e9tel ink\u00e1bb csak az alanyok eg\u00f3j\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re alkalmas, nem sz\u00f3lva arr\u00f3l, hogy nem vil\u00e1gos, milyen c\u00e9lokra haszn\u00e1ln\u00e1k az eredm\u00e9nyeket. A gondolkod\u00e1si k\u00e9pess\u00e9gek genetikai jellemz\u0151it felt\u00e9rk\u00e9pezni sz\u00e1nd\u00e9koz\u00f3 kutat\u00e1sok hallat\u00e1n sokan asszoci\u00e1lhatnak a rossz eml\u00e9k\u0171 eugenik\u00e1ra, vagyis a magasabb rend\u0171 embert\u00edpus \u201ekiteny\u00e9szt\u00e9s\u00e9nek\u201d sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ra. M\u00e1sok keveslik a n\u00e9gysz\u00e1z f\u0151t, mondv\u00e1n, ilyen kutat\u00e1shoz j\u00f3val nagyobb mintav\u00e9telre lenne sz\u00fcks\u00e9g. Megint m\u00e1sok pedig azt hangs\u00falyozz\u00e1k, hogy az akad\u00e9mikusok, egyetemi professzorok nem reprezent\u00e1lj\u00e1k megfelel\u0151en a matematikai tehets\u00e9gek k\u00f6r\u00e9t.<\/p>\n<p style=\"text-align: center\"><img src=\"http:\/\/m.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/einstein_projekt_matekzsenik.jpg\" alt=\"einstein_projekt_matekzsenik.jpg\" class=\"imgnotext open-in-modal\" width=\"568\" height=\"781\" \/><small><span>Johnathan Rothberg, az Einstein-projekt vezet\u0151je a <\/span><a href=\"http:\/\/www.nathanielwelch.com\/100-billion\/\" target=\"_blank\">Forbes 2011 janu\u00e1ri sz\u00e1m\u00e1nak c\u00edmlapj\u00e1n<\/a><\/small><\/p>\n<p>Rothberg\u00e9ket nem zavarj\u00e1k a kritik\u00e1k, szerint\u00fck a ritka genetikai jellemz\u0151k meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1nak semmi k\u00f6ze az eugenikai agg\u00e1lyokhoz. Egy\u00e9bk\u00e9nt pedig \u2013 mondj\u00e1k \u2013 ugyanezzel a technik\u00e1val tal\u00e1lt\u00e1k meg a magas v\u00e9rnyom\u00e1st vagy a csontritkul\u00e1st befoly\u00e1sol\u00f3 g\u00e9neket is. \u201eSemmi sem indokolja, hogy ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s ne m\u0171k\u00f6dj\u00f6n a matematikai k\u00e9pess\u00e9gek eset\u00e9n is\u201d \u2013 nyilatkozta Robert Plomin, a King's College London pszichol\u00f3gusa, aki egy hasonl\u00f3, kiemelked\u0151 intelligenci\u00e1j\u00fa emberek g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny\u00e1t felt\u00e9rk\u00e9pezni pr\u00f3b\u00e1l\u00f3 vizsg\u00e1latban vett r\u00e9szt. A szint\u00e9n id\u00e9n indult, egy k\u00ednai c\u00e9g \u00e1ltal vezetett kutat\u00e1s k\u00e9tezer \u201ezsenin\u00e9l\u201d vizsg\u00e1lja az intelligenci\u00e1juk genetikai alapjait.<\/p>\n<p>\u201eK\u00f6nnyebb valamit elrontani, mint fel\u00e9p\u00edteni, ez\u00e9rt az intelligencia kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sokkal t\u00f6bb g\u00e9n vesz r\u00e9szt, mint amelyek az eml\u00edtett betegs\u00e9gekre hajlamos\u00edtanak. Vannak egy\u00e9bk\u00e9nt olyan felt\u00e9telez\u00e9sek, hogy a matematikai intelligenci\u00e1\u00e9rt is egyetlen g\u00e9n felel\u0151s, erre azonban eddig m\u00e9g senki sem szolg\u00e1lt komoly bizony\u00edt\u00e9kkal\u201d \u2013 komment\u00e1lja mindezt Boldogk\u0151i Zsolt molekul\u00e1ris biol\u00f3gus, a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem Orvosi Biol\u00f3giai Int\u00e9zet\u00e9nek igazgat\u00f3ja. Hozz\u00e1t\u00e9ve, hogy egyes g\u00e9nek val\u00f3ban k\u00f6zvetlen\u00fcl az agy, ezen bel\u00fcl a kognit\u00edv k\u00f6zpontok kialakul\u00e1s\u00e1t ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k, de k\u00f6zvetetten sok m\u00e1s g\u00e9nnek is szerepe van a ment\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n<p>Ak\u00e1rhogyan is, m\u00e1r a matematikai tehets\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1sa sem egyszer\u0171 feladat. \u201eNem att\u00f3l lesz valaki zseni\u00e1lis matematikus, hogy t\u00f6bbismeretlenes egyenletrendszereket j\u00f3l meg tud oldani, att\u00f3l pedig v\u00e9gk\u00e9pp nem, ha sokjegy\u0171 sz\u00e1mokat tud fejben \u00f6sszeszorozni\u201d \u2013 magyar\u00e1zza Juh\u00e1sz P\u00e9ter matematikatan\u00e1r, aki versenyeken kiemelked\u0151en szerepl\u0151 k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1soknak szervez tehets\u00e9ggondoz\u00f3 t\u00e1borokat. Tehets\u00e9gesnek sokkal ink\u00e1bb a matematikai gondolkod\u00e1st ig\u00e9nyl\u0151 probl\u00e9m\u00e1kat gyorsan \u00e1tl\u00e1t\u00f3 \u00e9s megold\u00f3 di\u00e1kok sz\u00e1m\u00edtanak, akik felismerik a kapcsolatokat \u00e9s anal\u00f3gi\u00e1kat a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletek k\u00f6z\u00f6tt. \u201e\u00c9n a di\u00e1kolimpiai bronz\u00e9remig vittem. Verejt\u00e9kes munk\u00e1val tal\u00e1n az ez\u00fcst is \u00f6sszej\u00f6hetett volna, de tudtam, hogy aranyra es\u00e9lyem sincs\u201d \u2013 mes\u00e9li M\u00e9r\u0151 L\u00e1szl\u00f3 matematikus-pszichol\u00f3gus. V\u00e9lem\u00e9nye szerint az igaz\u00e1n tehets\u00e9gesekre az absztrakt matematikai vil\u00e1g valamif\u00e9le k\u00f6zvetlen \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se jellemz\u0151; ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00f6ssze\u00e1ll a fej\u00fckben egy olyan strukt\u00fara, ami m\u00e1s fej\u00e9ben soha, vagy csak rengeteg tanul\u00e1s ut\u00e1n. \u201eA matematikus meg\u00e9rt egy absztrakt vil\u00e1got. A rendszerben felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9re kap\u00e1sb\u00f3l tud v\u00e1laszolni. \u00c9rti \u00e9s \u00e9rzi ezt a teremtett teret\u201d \u2013 teszi hozz\u00e1 Juh\u00e1sz.<\/p>\n<p style=\"text-align: center\"><img src=\"http:\/\/m.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/mero_laszlo_matekzsenik_einstein_projekt.jpg\" alt=\"mero_laszlo_matekzsenik_einstein_projekt.jpg\" class=\"imgnotext\" style=\"margin-left: auto;margin-right: auto\" \/><small><span>M\u00e9r\u0151 L\u00e1szl\u00f3 a MOME 2012-es workshopj\u00e1n<\/span><\/small><\/p>\n<p>Felismerni m\u00e9g nehezebb a tehets\u00e9geket. Az iskol\u00e1ban rendszerint a versenyeredm\u00e9nyek alapj\u00e1n pr\u00f3b\u00e1lnak sz\u0171rni, de \u201enem az\u00e9rt, mert annyira hisz\u00fcnk benne, hanem mert nincs jobb \u00f6tlet\u00fcnk\u201d \u2013 \u00edgy Juh\u00e1sz. A kiemelked\u0151 adotts\u00e1gok \u00f6nmagukban egy\u00e9bk\u00e9nt sem felt\u00e9tlen\u00fcl d\u00f6nt\u0151ek. \u201eA komplex tehets\u00e9gfejleszt\u0151 programokban egyre ink\u00e1bb a teljes\u00edtm\u00e9nyt befoly\u00e1sol\u00f3 h\u00e1tt\u00e9rt\u00e9nyez\u0151kre is koncentr\u00e1lnak, p\u00e9ld\u00e1ul a szem\u00e9lyis\u00e9gre, a t\u00e1rsas k\u00f6rnyezetre\u201d \u2013 magyar\u00e1zza Balogh L\u00e1szl\u00f3, a Magyar Tehets\u00e9ggondoz\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke. M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert a k\u00f6zoktat\u00e1s szinte minden\u00fctt a vil\u00e1gon hamar beskatuly\u00e1zza a di\u00e1kokat, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen matekb\u00f3l, \u00edgy sokszor nagyon pici k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket nagy\u00edt \u00f3ri\u00e1siv\u00e1 a rendszer.<\/p>\n<p>Ezt t\u00e1masztja al\u00e1 a nemr\u00e9g publik\u00e1lt 2012-es PISA-felm\u00e9r\u00e9s is, amelyb\u0151l kider\u00fcl, hogy Magyarorsz\u00e1gon az \u00e1tlagosn\u00e1l jobban befoly\u00e1solja a di\u00e1kok teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t a szociokultur\u00e1lis h\u00e1tter\u00fck. Keveset mond viszont ez a m\u00e9r\u0151sz\u00e1m a tehets\u00e9ggondoz\u00e1sr\u00f3l. \u201eA finn p\u00e9lda \u00e1lland\u00f3 emleget\u00e9s\u00e9t\u0151l guta\u00fct\u00e9st kapok. Hi\u00e1ba j\u00f3k a PISA-n, az elgondolkoztat\u00f3, hogy az oktat\u00e1si rendszer\u00fckb\u0151l nem ker\u00fclnek ki olyan di\u00e1kok, akik a term\u00e9szettudom\u00e1nyos di\u00e1kolimpi\u00e1kon kiemelked\u0151en szerepeln\u00e9nek\u201d \u2013 jelzi az \u00e1tlagsz\u00e1m\u00edt\u00e1s viszonylagoss\u00e1g\u00e1t Juh\u00e1sz.<\/p>\n<p>\u201eHa tal\u00e1lnak is olyan genetikai markereket, amelyek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3k a matematikai tehets\u00e9ggel, ezt nem el\u0151zetes szelekci\u00f3ra kellene haszn\u00e1lni, hanem arra, hogy seg\u00edtsenek meg\u00e9rtetni a sz\u00fcl\u0151kkel a gyermek\u00fck k\u00e9pess\u00e9geit, hogy megadhass\u00e1k nekik a sz\u00fcks\u00e9ges t\u00e1mogat\u00e1st\u201d \u2013 v\u00e9lekedik a projektr\u0151l Michael Hutchings, a Berkeley matematikusa. Ebben egyet\u00e9rt vele Boldogk\u0151i Zsolt is, noha szerinte a gyerekek \u00e9s sz\u00fcleik orient\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz nem felt\u00e9tlen\u00fcl kellen\u00e9nek genetikai ismeretek, csak egy norm\u00e1lisan m\u0171k\u00f6d\u0151 oktat\u00e1si rendszer.<\/p>\n<p>Az agg\u00e1lyok \u00e9s kritik\u00e1k ellen\u00e9re a cikk elej\u00e9n eml\u00edtett Baez v\u00e9g\u00fcl \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy \u0151 is ad ny\u00e1lmint\u00e1t, hiszen \u00f6r\u00fclne, ha hozz\u00e1j\u00e1rulhatna a matematikai k\u00e9pess\u00e9geket befoly\u00e1sol\u00f3 g\u00e9nek azonos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Az pedig \u201enem az \u00e9n probl\u00e9m\u00e1m, hogy megfelel\u0151-e a kutat\u00e1s m\u00f3dszertana\u201d \u2013 z\u00e1rta le a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldalon \u00e1ltala ind\u00edtott vit\u00e1t.<\/p>\n<p>Forr\u00e1s: hvg.hu<\/p>","type":"rich"}