{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"R\u00e9m\u00e1lomfejt\u00e9s","html":"

IPM 2015. febru\u00e1r<\/p>\n

Ha hatalmas, vesz\u00e9lyes kutya \u00fcld\u00f6zi az \u00e1lmod\u00f3t eg\u00e9szen az \u00e9bred\u00e9sig, \u00e9s ez gyakran ism\u00e9tl\u0151dik, felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s: mit jelenthet ez? Az \u00e1lomfejt\u0151k oly magabiztosan \u00e1llnak el\u0151 ellentmond\u00f3 magyar\u00e1zataikkal. Szexu\u00e1lis t\u00e1mad\u00f3, f\u00e9lelmetes felettes, az \u00e1lmod\u00f3 saj\u00e1t d\u00fche, avagy lappang\u00f3 betegs\u00e9g. A tudom\u00e1ny sok\u00e1ig k\u00edv\u00fcl toporgott az \u00e1lmok birodalm\u00e1n, ma azonban kezdi bevenni annak v\u00e1rait is. Vagy k\u00eds\u00e9rtetkast\u00e9lyait \u2013 mert \u00fajabb h\u00f3d\u00edt\u00e1sai sor\u00e1n a r\u00e9m\u00e1lmok titkait fedte fel.<\/strong><\/p>\n

\"remalom_1.jpg\"Margaret Bowater h\u00edres \u00daj-z\u00e9landi \u00e1lomterapeuta szerint az ism\u00e9tl\u0151d\u0151 r\u00e9m\u00e1lmok, amelyek miatt az \u00e1lmod\u00f3 m\u00e1r elaludni is retteg, gyakran erednek traum\u00e1kb\u00f3l. Egyik kliense igen fiatalon t\u00f6bbsz\u00f6r v\u00e1lt szexu\u00e1lis vissza\u00e9l\u00e9s \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1. Pr\u00f3b\u00e1lta elfelejteni, \u00e9s nem volt hajland\u00f3 besz\u00e9lni r\u00f3la. De amikor 22 \u00e9vesen bar\u00e1tj\u00e1val sor ker\u00fclt volna az els\u0151 egy\u00fcttl\u00e9tre, a sz\u00f6rny\u0171 eml\u00e9kek visszat\u00e9rtek. Ekkor kereste fel a szakembert. Elmes\u00e9lte egy gyermekkora \u00f3ta ism\u00e9tl\u0151d\u0151 \u00e1lm\u00e1t:<\/p>\n

\n

Egy nagy fah\u00e1z el\u0151tt \u00e1llok, \u00e9s l\u00e1tom, ahogy a Kutya k\u00f6zeledik. Gyorsan bemenek\u00fcl\u00f6k, magamra csukom az ajt\u00f3t. Az ablakb\u00f3l l\u00e1tom a Kuty\u00e1t: hatalmas, fekete-feh\u00e9r pitbull terrier; fog\u00e1t vicsor\u00edtja \u00e9s csorog a ny\u00e1la. P\u00e1nikba esem. Egy m\u00e1sik ajt\u00f3, meg egy ablak nyitva maradt! Rohanok, hogy id\u0151ben bez\u00e1rjam \u0151ket. Ok\u00e9, biztons\u00e1gban vagyok, de most meg \u00fagy \u00e9rzem, bent rekedtem.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Ebben az \u00e1lomban a legid\u0151sebb b\u00e1tyj\u00e1t\u00f3l elszenvedett er\u0151szak eml\u00e9kei keverednek a farm legvesz\u00e9lyesebb \u00e1llat\u00e1nak k\u00e9p\u00e9vel. A h\u00e1z az \u00e1lmod\u00f3 saj\u00e1t test\u00e9nek metafor\u00e1ja, amelyet pr\u00f3b\u00e1l megv\u00e9deni a t\u00e1mad\u00e1st\u00f3l. Ahogy a kliens \u00e9lm\u00e9nyeit a ter\u00e1pia biztons\u00e1gos k\u00f6zeg\u00e9ben feleleven\u00edtette, az eltemetett \u00e9rz\u00e9sek lassan felszabadultak, f\u00e9lelme pedig \u00e1tadta hely\u00e9t az eg\u00e9szs\u00e9ges haragnak. A val\u00f3s\u00e1gban is l\u00e9p\u00e9seket tett, hogy szembes\u00fclj\u00f6n t\u00e1mad\u00f3j\u00e1val. Ek\u00f6zben a r\u00e9m\u00e1lmok is fokozatosan \u00e1talakultak. El\u0151sz\u00f6r a Kutya meg\u00e1llt a farm t\u00fals\u00f3 oldal\u00e1n, \u00e9s csak n\u00e9zte, ahogy a l\u00e1ny kioson a h\u00e1zb\u00f3l. Egy k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1lomban m\u00e1r nem a Kutya, hanem maga a b\u00e1tyja szerepelt, m\u00e9g mindig r\u00e9miszt\u0151 alakk\u00e9nt, viszont a csal\u00e1d t\u00f6bbi tagja az \u00e1lmod\u00f3 k\u00f6r\u00e9 gy\u0171lt, s a b\u00e1ty v\u00e9g\u00fcl elfutott. Az \u00e1lmok egyre kev\u00e9sb\u00e9 voltak f\u00e9lelmetesek. A kliens meg\u00e1llapodott partner\u00e9vel, hogy majd \u0151 kezdem\u00e9nyez, amint \u00fajra biztons\u00e1gban \u00e9rzi mag\u00e1t.\u00a0<\/p>\n

E p\u00e9ld\u00e1ban a trauma ter\u00e1pi\u00e1s feldolgoz\u00e1sa t\u00fckr\u00f6z\u0151dik az \u00e1lmokban. De vajon a visszat\u00e9r\u0151 r\u00e9m\u00e1lmok mindenkin\u00e9l traumatikus eredet\u0171ek? Nem felt\u00e9tlen\u00fcl. Azonban t\u00f6bb kutat\u00e1s is er\u0151s kapcsolatot tal\u00e1lt a traumatiz\u00e1lts\u00e1g \u00e9s a r\u00e9m\u00e1lmok k\u00f6z\u00f6tt.<\/span> Magyar kutat\u00f3k a trauma t\u00edpusai szerint is vizsg\u00e1lt\u00e1k az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st. Kider\u00fclt, hogy azoknak vannak legink\u00e1bb r\u00e9m\u00e1lmaik, akik fizikai er\u0151szakot szenvedtek el, vagy akik ilyennek v\u00e1ltak tan\u00faj\u00e1v\u00e1. A term\u00e9szeti katasztr\u00f3f\u00e1k \u00e9s balesetek valamivel kev\u00e9sb\u00e9 hatottak \u00edgy.<\/p>\n

\"remalom_johann_heinrich_fussli.jpg\"Johann Heinrich F\u00fcssli m\u0171ve<\/small><\/p>\n

A traum\u00e1t k\u00f6vet\u0151 makacs r\u00e9m\u00e1lmok legijeszt\u0151bb v\u00e1ltozatai, amelyek pontr\u00f3l pontra ism\u00e9tlik a traumatiz\u00e1l\u00f3 esem\u00e9nyt. Ezek a szok\u00e1sos r\u00e9m\u00e1lmokn\u00e1l j\u00f3val er\u0151sebb testi \u00e9s lelki reakci\u00f3kat keltenek, gyakran k\u00eds\u00e9ri \u0151ket igen szapora sz\u00edvritmus, l\u00e9gz\u00e9si zavar, verejt\u00e9kez\u00e9s \u00e9s az \u00e1lomf\u00e1zisra nem jellemz\u0151, er\u0151s izomm\u0171k\u00f6d\u00e9s. Mindennek oka az agyi f\u00e9lelemk\u00f6zpont, az amygdala folytonos k\u00e9szenl\u00e9ti \u00e1llapota. B\u00e1rmi, ami kicsit is eml\u00e9keztet a trauma k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeire, azonnal felid\u00e9zi az eg\u00e9sz jelenetsort, rendk\u00edv\u00fcl realisztikusan, er\u0151s p\u00e1nik k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben. Az \u00e1lmod\u00f3 v\u00e9g\u00fcl felriad, \u00e9s sokszor ellen\u0151rzi k\u00f6rnyezet\u00e9t, nincs-e vesz\u00e9ly. Ezut\u00e1n alig tud \u00fajra elaludni.<\/p>\n

Mondhatn\u00e1nk erre, hogy kinek nincs semmilyen traum\u00e1ja? N\u00e9h\u00e1nyan azonban mintha k\u00f6nnyebben t\u00faltenn\u00e9k magukat ak\u00e1r a s\u00falyos csap\u00e1sokon is. Mint akinek nincs idegrendszere. Persze van, s\u0151t a stressz kezel\u00e9se ter\u00e9n a lehet\u0151 legkiv\u00e1l\u00f3bb. P\u00e9ld\u00e1ul az el\u00fcls\u0151-k\u00f6z\u00e9ps\u0151 homloklebeny er\u0151s idegi \u00fatvonalakon a f\u00e9lelmet g\u00e1tl\u00f3 jeleket k\u00fcld az amygdal\u00e1nak. Nyugalom \u2013 mondjuk magunknak szinte mindannyian, mikor vizsg\u00e1ra vagy vizsg\u00e1latra h\u00edvnak be. A j\u00f3 stresszt\u0171r\u0151kn\u00e9l ez m\u0171k\u00f6dik is. \u0150k a homloklebeny tudatos elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1val nemcsak a szorong\u00e1st tudj\u00e1k csillap\u00edtani, hanem m\u00e1s \u00e9rzelmeket is, p\u00e9ld\u00e1ul a d\u00fch\u00f6t, a sz\u00e9gyent vagy a csal\u00f3dotts\u00e1got.<\/p>\n

A m\u00e1sik v\u00e9glet, akiken teljesen \u00e9rzelmeik uralkodnak: a s\u00falyosan szorong\u00f3k, a depresszi\u00f3sok \u00e9s m\u00e1ni\u00e1s depresszi\u00f3sok, legink\u00e1bb pedig a borderline szem\u00e9lyis\u00e9gzavarban szenved\u0151k, akik rendk\u00edv\u00fcl v\u00e1ltoz\u00e9kony \u00e9s intenz\u00edv \u00e9rzelmeknek vannak kit\u00e9ve. Ezen bel\u00fcl a t\u00fal\u00e1rad\u00f3 \u00f6r\u00f6m csod\u00e1latos lehet, de t\u00f6bbnyire nem ellens\u00falyozza a negat\u00edv oldalt, a m\u00e9ly k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9st, amit az is mutat, hogy a borderline-okn\u00e1l a legmagasabb az \u00f6ngyilkoss\u00e1gok ar\u00e1nya.,\u00a0<\/p>\n

Ami pedig nem megy nappal \u2013 <\/span> az \u00e9rzelmek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa \u2013<\/span>, m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 megy \u00e9jszaka: gy\u00f6tr\u0151 r\u00e9m\u00e1lmok j\u00f6nnek, heves \u00e9rzelmi reakci\u00f3kkal k\u00eds\u00e9rve. A borderline-ok agy\u00e1ban, ahogy a trauma ut\u00e1ni stresszt\u0151l (PTSD) szenved\u0151k\u00e9ben is, az amygdala t\u00fal-, az azt szab\u00e1lyoz\u00f3 homloklebenyi ter\u00fclet viszont alulm\u0171k\u00f6dik. Borderline \u00e9s traumatiz\u00e1lts\u00e1g egy\u00e9bk\u00e9nt nem is f\u00fcggetlenek egym\u00e1st\u00f3l: a borderline-okn\u00e1l gyakoribbak a korai traum\u00e1k, mint m\u00e1s szem\u00e9lyekn\u00e9l. M\u00e9g meglep\u0151bb, hogy t\u00f6bb kutat\u00e1s szerint a r\u00e9m\u00e1lmok \u00e9s az \u00f6ngyilkoss\u00e1g is er\u0151s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutatnak.<\/span> Ha minden mindennel ennyire korrel\u00e1l, m\u00e1r csak az a k\u00e9rd\u00e9s, melyik k\u00f6z\u00fcl\u00fck az ok, egy\u00e1ltal\u00e1n, egyetlen ok van-e? Vagy sokkal ink\u00e1bb egy olyan katasztr\u00f3fa-forgat\u00f3k\u00f6nyv, amely kezd\u0151dik az \u00e9rz\u00e9keny idegrendszerrel, ezt s\u00falyosb\u00edtja a korai elhanyagol\u00e1s vagy b\u00e1ntalmaz\u00e1s; k\u00e9s\u0151bb egy trauma, kudarc vagy szak\u00edt\u00e1s ism\u00e9t felt\u00e9pi a sebeket, s ez vezet el a v\u00e9gs\u0151 lesz\u00e1mol\u00e1sig?<\/span> A legrosszabb verzi\u00f3 \u00edgy n\u00e9z ki. De \u00fagy is, hogy a r\u00e9m\u00e1lmoknak lehet hely\u00fck e rettenetes l\u00e1ncolatban. Vagyis j\u00f3val komolyabban kell venni \u0151ket, mint valaha tett\u00e9k.<\/span>\"remalom_2.jpeg\"<\/p>\n

Baglyok \u00e9s lid\u00e9rcek<\/h3>\n

Ha van valaki, akinek rendszeresen fel\u00e9bred\u00fcnk a ki\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ra, mert r\u00e9m\u00e1lmot l\u00e1t, s pl\u00e1ne, ha ez a valaki mi magunk vagyunk, a fenti kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek meglephetnek. Traum\u00e1k? Szem\u00e9lyis\u00e9gzavar? \u00d6ngyilkoss\u00e1gi k\u00e9sztet\u00e9s? Egyiknek sem l\u00e1tjuk m\u00e9g a nyom\u00e1t sem. Lehet, hogy ott vannak, csak elfojtva?<\/p>\n

Ha a r\u00e9m\u00e1lmokon k\u00edv\u00fcl m\u00e1s gond nincs, nem biztos, hogy pszichoanalitikusan a m\u00e9lys\u00e9gekbe kell \u00e1snunk, h\u00e1tha ott megtal\u00e1ljuk a lappang\u00f3 lelki bajokat. A kutat\u00e1sok csup\u00e1n annyit mondanak ki, hogy a r\u00e9m\u00e1lmod\u00f3k m\u00e1sokn\u00e1l gyakrabban traumatiz\u00e1ltak \u2013 nem azt, hogy mindig. Az okok n\u00e9ha enn\u00e9l j\u00f3val ban\u00e1lisabbak.<\/p>\n

Olyanok, mint a k\u00e9s\u0151i kel\u00e9s. \u00dajabban bebizonyosodott, hogy az \u00e9jszakai baglyok t\u00f6bb r\u00e9m\u00e1lmot \u00e9lnek \u00e1t, mint a kor\u00e1n kel\u0151 pacsirt\u00e1k. A magyar\u00e1zat az lehet, hogy a reggeli \u00f3r\u00e1kban a legmagasabb a kortizol stresszhormon szintje, \u00e9s ez k\u00e9miai \u00faton kelti a stresszes \u00e1lomtartalmakat, persze csak azokban, akik ilyenkor m\u00e9g alszanak.<\/span><\/p>\n

Nemcsak az \u00e9jszak\u00e1z\u00f3k sz\u00e1m\u00edthatnak r\u00e9m\u00e1lmokra, hanem a t\u00fal keveset alv\u00f3k, a t\u00fal melegben alv\u00f3k\u00a0\u00e9s\u00a0a b\u0151s\u00e9gesen vacsor\u00e1z\u00f3k is. Ha egyszer csak r\u00e9m\u00e1lmaink t\u00e1madn\u00e1nak, holott kor\u00e1bban nem, gondoljuk v\u00e9gig, mi billenthette ki agyunkat szok\u00e1sos egyens\u00faly\u00e1b\u00f3l. K\u00f6lt\u00f6z\u00e9s, \u00e1ll\u00e1sv\u00e1ltoztat\u00e1s, v\u00e1rand\u00f3ss\u00e1g \u00e9s minden olyan \u00e9lethelyzet, amikor valami \u00faj kezd\u0151dik, elt\u00f6lthet az ismeretlent\u0151l val\u00f3 szorong\u00e1ssal. Az agy pedig megpr\u00f3b\u00e1l felk\u00e9sz\u00fclni a j\u00f6v\u0151re, szimul\u00e1lva, hogy mire sz\u00e1m\u00edthatunk. Legt\u00f6bb\u00fcnk agya \u00e9beren nem sz\u00edvesen foglalkozik a lehets\u00e9ges rossz kimenetelekkel. Az \u00e1lmod\u00f3 agy sokkal ink\u00e1bb. Nem v\u00e9letlen, hogy az \u00e1lmok k\u00e9tharmada negat\u00edv tartalm\u00fa. \u00c1lmukban j\u00f3val t\u00f6bben buknak meg az \u00e9retts\u00e9gin, t\u00e9vednek el, vagy szembes\u00fclnek ragadoz\u00f3kkal, mint a val\u00f3s\u00e1gban.<\/span> Ezek ut\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, hogy az \u00e1lmok m\u00e9g sincsenek ellen\u00fcnkre. Az \u00e9des \u00e1lom, az \u00e1lomsz\u00e9p, a v\u00e1gy\u00e1lom \u00e9s hasonl\u00f3 kifejez\u00e9sek alapj\u00e1n egy marslak\u00f3 azt hihetn\u00e9, a F\u00f6ld\u00f6n nincs is jobb az \u00e1lmokn\u00e1l.<\/p>\n

R\u00e9m\u00e1lom-molekul\u00e1k<\/h2>\n

Nemcsak az \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek v\u00e1ltoz\u00e1sai \u00e1ll\u00edthatj\u00e1k \u00e1t az \u00e1lmod\u00f3 agyat v\u00e9szjelz\u0151 \u00fczemm\u00f3dba, hanem a k\u00e9miai v\u00e1ltoz\u00e1sok is. B\u00e1rmi, amit megesz\u00fcnk, megiszunk, beszed\u00fcnk vagy elhagyunk, megbillentheti a finom egyens\u00falyt az agy k\u00e9miai h\u00edrviv\u0151i k\u00f6z\u00f6tt. A droghaszn\u00e1l\u00f3kat nem lepi meg, hogy az anyagt\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00e9pzeteik t\u00e1madnak, s\u0151t sokszor \u00e9ppen ez a c\u00e9l. Akik ittasan d\u0151lnek be az \u00e1gyba, szint\u00e9n nem csod\u00e1lkoznak m\u00e1snapi bizarr \u00e1lmaikon. M\u00e1sok viszont, b\u00e1r tudj\u00e1k, hogy az agyukat befoly\u00e1sol\u00f3 szereket szednek, nem ismerik azok \u00e1lmokra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t.<\/span><\/p>\n

Ide tartoznak a sz\u00e9les k\u00f6rben fogyasztott szorong\u00e1scs\u00f6kkent\u0151k \u00e9s antidepressz\u00e1nsok, amelyek k\u00f6z\u00fcl sok elnyomja az alv\u00e1s \u00e1lom-f\u00e1zis\u00e1t, a REM-et. Ez \u00f6nmag\u00e1ban nem okoz panaszt, a p\u00e1ciens annyit vesz, vagy nem vesz \u00e9szre, hogy ritk\u00e1bban \u00e1lmodik. Azut\u00e1n amikor m\u00e1r \u00fagy \u00e9rzi, j\u00f3l van \u00e9s nincs sz\u00fcks\u00e9ge a gy\u00f3gyszerre, egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra teszi le azt. Olykor egyszerre t\u00f6bbet is. Hirtelen az \u00e1lomterm\u00e9s b\u0151s\u00e9ges lesz, tele r\u00e9m\u00e1lmokkal. A rosszabb alv\u00e1s negat\u00edvan befoly\u00e1solhatja a hangulatot is. Visszaestem \u2013 vonhatja le a k\u00f6vetkeztet\u00e9st, \u00fajra a szerekhez ny\u00falva. Pedig csak a gy\u00f3gyszermegvon\u00e1s \u00e1tmeneti t\u00fcneteit\u0151l szenvedett, melyek n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t ut\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171leg magukt\u00f3l rendez\u0151dtek volna.<\/span><\/p>\n

M\u00e1s szereknek nem az elhagy\u00e1sa, hanem szed\u00e9se id\u00e9zhet el\u0151 r\u00e9m\u00e1lmokat. Ezek k\u00f6z\u00fcl a legelterjedtebbek az \u00fan. b\u00e9ta-blokkol\u00f3k,<\/span> melyek a sz\u00edvritmus lass\u00edt\u00e1s\u00e1val cs\u00f6kkentik a v\u00e9rnyom\u00e1st. L\u00e9nyeg\u00e9ben az adrenalin \u00e9s a noradrenalin nev\u0171 stresszhormonok receptorainak egyik (b\u00e9ta) t\u00edpus\u00e1t g\u00e1tolj\u00e1k. Akit t\u00falzottan el\u00f6nt az adrenalin, szinte hallja saj\u00e1t sz\u00edv\u00e9nek kalap\u00e1l\u00e1s\u00e1t, remeg a keze\u00a0\u00e9s\u00a0a hangja, \u00e9s t\u00f6bbnyire elfogja a f\u00e9lelem. A p\u00e1nikroham \u00e1t\u00e9l\u0151j\u00e9t att\u00f3l, hogy most r\u00f6gt\u00f6n meg\u00e1llhat a sz\u00edve; a szoci\u00e1lis f\u00f3bi\u00e1st pedig att\u00f3l, hogy \u00f6r\u00f6kre leszerepel m\u00e1sok el\u0151tt. L\u00e1mpal\u00e1z ellen b\u00e9ta-blokkol\u00f3k: gyakori v\u00e1laszt\u00e1s. Ha egy szer seg\u00edt \u00e1tv\u00e9szelni a stresszhelyzeteket, hogyan okozhat stresszes \u00e1lmokat? Egyel\u0151re rejt\u00e9ly. Annyit tudunk, hogy a b\u00e9ta-blokkol\u00f3k hagyom\u00e1nyos, nem szelekt\u00edv t\u00edpusai k\u00f6nnyed\u00e9n \u00e1tjutnak a v\u00e9r-agy g\u00e1ton, \u00e9s Jim Horne alv\u00e1sszak\u00e9rt\u0151 (Loughborough Egyetem) szerint megbontj\u00e1k az agyi h\u00edrviv\u0151k egyens\u00faly\u00e1t.<\/p>\n

Enn\u00e9l az \u00e1ltal\u00e1nos magyar\u00e1zatn\u00e1l t\u00f6bbet mondhat egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s eredm\u00e9ny, amely az adrenalin \u00e9s noradrenalin egy m\u00e1sik t\u00edpus\u00fa, \u00fan. alfa receptorait g\u00e1tl\u00f3 szerekkel, vagyis alfa-blokkol\u00f3kkal kapcsolatos. Az alfa-blokkol\u00f3k szint\u00e9n a v\u00e9rnyom\u00e1st cs\u00f6kkentik, de az erek t\u00e1g\u00edt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n. S ezek egyike, a Prazosin (Minipress) \u00e9ppen az a szer, amely r\u00e9m\u00e1lmok ellen eddig a leghat\u00e9konyabbnak bizonyult. Olyanokn\u00e1l pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k ki, akiket \u00e1lmaikban s\u00falyos, h\u00e1bor\u00fas traum\u00e1k visszat\u00e9r\u0151 eml\u00e9kei gy\u00f6t\u00f6rtek.<\/p>\n

\u00c1lomkorrekt\u00fara<\/h3>\n

A Prazosin \u00f6nmag\u00e1ban is seg\u00edtett, de m\u00e9g ink\u00e1bb egy speci\u00e1lis, eredetileg trauma ut\u00e1ni stresszbetegs\u00e9gben (PTSD) szenved\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra kidolgozott ter\u00e1pi\u00e1s m\u00f3dszerrel egybek\u00f6tve. Az IRT (Imagery Rehearsal Therapy, K\u00e9pzeleti Ism\u00e9tl\u00e9s Ter\u00e1pia) nem k\u00f6zvetlen\u00fcl a trauma feldolgoz\u00e1s\u00e1ra, hanem a r\u00e9m\u00e1lom \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul.<\/span> Tore Nielsen montr\u00e9ali pszichol\u00f3gusn\u0151 szerint a r\u00e9m\u00e1lmok az agy sikertelen k\u00eds\u00e9rletei f\u00e9lelmeink megszel\u00edd\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/span> Hogyan alak\u00edthat\u00f3k \u00e1t sikeres k\u00eds\u00e9rletekk\u00e9? A p\u00e1ciens ellazult \u00e1llapotban elmes\u00e9li r\u00e9m\u00e1lm\u00e1t a terapeut\u00e1nak, aki arra k\u00e9ri, v\u00e1ltoztasson meg valamit a t\u00f6rt\u00e9netben \u00fagy, hogy az kev\u00e9sb\u00e9 legyen szorong\u00e1st kelt\u0151; majd m\u00e9g egy r\u00e9szletet, majd m\u00e9g egyet. P\u00e9ld\u00e1ul az \u00e1t\u00edrt verzi\u00f3ban egy Superman megmenti a p\u00e1cienst, vagy \u0151 maga sz\u00e1ll szembe a t\u00e1mad\u00f3j\u00e1val. Mindezt addig ism\u00e9tlik, am\u00edg v\u00e9g\u00fcl a r\u00e9m\u00e1lom m\u00f3dos\u00edtott v\u00e1ltozata r\u00f6gz\u00fcl az agyban. S mi t\u00f6rt\u00e9nik \u00e9jjel? Lassan az \u00faj v\u00e1ltozat foglalja el az eredeti r\u00e9m\u00e1lom hely\u00e9t. Amely v\u00e9g\u00fcl teljesen elt\u0171nik.<\/p>\n

\"remalom_3.jpg\"
Az IRT-vel kapcsolatos k\u00eds\u00e9rletek, melyek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t Kanad\u00e1ban \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban v\u00e9gezt\u00e9k el, azt mutatj\u00e1k, hogy az akaratlagos k\u00e9pzelet \u00e1tveheti a hatalmat a befoly\u00e1solhatatlannak hitt \u00e1lmok felett. Az esetek 80 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ban siker\u00fclt cs\u00f6kkenteni a r\u00e9m\u00e1lmokat, s mindez m\u00e9g 2-3 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb is fennmaradt.<\/span> M\u00e9g biztat\u00f3bb, hogy a ter\u00e1pia sor\u00e1n a trauma ut\u00e1ni stresszbetegs\u00e9g m\u00e1s t\u00fcnetei, mint a szorong\u00e1s, az elker\u00fcl\u0151 magatart\u00e1s is javul\u00e1st mutattak. Mikor ugyanis a p\u00e1ciensek a r\u00e9m\u00e1lom anyag\u00e1n dolgoztak, ezen kereszt\u00fcl a trauma eml\u00e9k\u00e9t is kezdt\u00e9k \u00fajraalak\u00edtani.<\/span><\/p>\n

\u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt ez ann\u00e1l a 37 \u00e9ves f\u00e9rfin\u00e1l is, akit gyermekk\u00e9nt skizofr\u00e9ni\u00e1ban szenved\u0151 anyja b\u00e1ntalmazott, gyakran akkor, amikor a fi\u00fa az \u00e1gy\u00e1ban fekve pr\u00f3b\u00e1lt elaludni. Ebb\u0151l a fi\u00fab\u00f3l\u00a0l\u00e1tsz\u00f3lag\u00a0teljesen norm\u00e1lis feln\u0151tt lett. \u00dagy \u00e9rezte, a legrosszabbon m\u00e1r t\u00fal van, m\u00edgnem egy \u00e9jszaka arra riadt fel, hogy egy bet\u00f6r\u0151 kutat a kredenc fi\u00f3kjaiban. Ezut\u00e1n kezd\u0151dtek visszat\u00e9r\u0151 r\u00e9m\u00e1lmai, amelyekben a bet\u00f6r\u0151, imm\u00e1r k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa n\u0151k\u00e9nt, egy k\u00e9st l\u00f3b\u00e1lt megvet\u0151en a feje f\u00f6l\u00f6tt.<\/p>\n

A r\u00e9gi, f\u00e9lelmetes eml\u00e9kek nem t\u0171ntek el, mondja Ross Levin pszichol\u00f3gus, alv\u00e1skutat\u00f3 (Yeshiva Egyetem, New York). Az \u00fajabb trauma kapcs\u00e1n el\u0151j\u00f6ttek a tudattalan mem\u00f3ri\u00e1b\u00f3l, \u00e9s egy ism\u00e9tl\u0151d\u0151 r\u00e9m\u00e1lom alapj\u00e1v\u00e1 lettek. Levin azt ind\u00edtv\u00e1nyozta, hogy a p\u00e1ciens keretezze \u00e1t az \u00e1lmot, \u00e9s ism\u00e9telje a v\u00e1ltozatokat, m\u00edgnem a r\u00e9m\u00e1lmok enyh\u00fcltek \u00e9s \u00e1llapota rendez\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n

A r\u00e9m\u00e1lmod\u00f3t a m\u00falt tartja rabs\u00e1gban, vagy \u00e9ppen a j\u00f6v\u0151t\u0151l val\u00f3 szorong\u00e1s. A retteg\u00e9s t\u00e1rgya nemenk\u00e9nt \u00e9s \u00e9letkoronk\u00e9nt is v\u00e1ltoz\u00f3. Gyerekekn\u00e9l a sz\u00f6rnyek, n\u0151kn\u00e9l a szeretteik elveszt\u00e9se, vagy a vel\u00fck val\u00f3 konfliktusok; f\u00e9rfiakn\u00e1l term\u00e9szeti katasztr\u00f3f\u00e1k \u00e9s h\u00e1bor\u00fak. Gyermekekn\u00e9l mind a r\u00e9m\u00e1lmok, mind az \u00e9jszaka els\u0151 fel\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151, lid\u00e9rcnyom\u00e1sos felriad\u00e1sok gyakoribbak, mint feln\u0151ttekn\u00e9l. A r\u00e9m\u00e1lmok az \u00e9letkorral \u00e1ltal\u00e1ban ritkulnak, egy \u00f6tvenesn\u00e9l ar\u00e1nyuk egyharmada, mint egy huszon\u00e9vesn\u00e9l. \u00d6sszef\u00fcgg\u00e9sben azzal, hogy az id\u0151s\u00f6d\u00e9ssel n\u0151 az \u00e9rzelmi stabilit\u00e1s, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azokn\u00e1l, akiknek nincsenek idegrendszeri betegs\u00e9geik \u00e9s egzisztenci\u00e1lis biztons\u00e1gban \u00e9lnek.<\/span><\/span><\/p>\n

\u00c1lomvez\u00e9rl\u00e9s<\/h3>\n

Az \u00e1lomfejt\u00e9s ma m\u00e1r folkl\u00f3r, \u00e1ll\u00edtja Benjamin Putois klinikai pszichol\u00f3gus (Lyoni Egyetem). Legal\u00e1bbis m\u00e9g soha nem siker\u00fclt igazolni egyes \u00e1lomszimb\u00f3lumok jelent\u00e9s\u00e9t.<\/span> Aff\u00e9le babon\u00e1r\u00f3l lenne sz\u00f3, mint amilyen az asztrol\u00f3gia, s az \u00e1lomk\u00e9pek teljesen v\u00e9letlenszer\u0171ek voln\u00e1nak? Egyes tud\u00f3sok szerint ez a helyzet. M\u00e1sok \u00fagy v\u00e9lik, az \u00e1lmok a tudattalan \u00fczenetei \u2013 csakhogy megfejt\u00e9s\u00fckre nincs \u00e1ltal\u00e1nos recept. \u00c1lmaink egy sor inform\u00e1ci\u00f3t k\u00f6zvet\u00edtenek, amire agyunk an\u00e9lk\u00fcl tett szert, hogy ezt \u00e9szrevett\u00fck volna. Tudattalanul p\u00e9ld\u00e1ul tudjuk, hogy egy bizonyos emberrel j\u00f3 lesz-e a h\u00e1zass\u00e1gunk vagy sem; hogy valaki \u0151szinte-e vagy hazudik; s az immun- \u00e9s idegrendszer kommunik\u00e1ci\u00f3ja r\u00e9v\u00e9n test\u00fcnk azt is jelzi agyunk fel\u00e9, ha k\u00f3rokoz\u00f3 lappang benne. \u00c9ber \u00e1llapotunkban a tudattalan meg\u00e9rz\u00e9seket<\/a> k\u00fcld tudatunk fel\u00e9, amelyek ha nem tetszenek nek\u00fcnk, akkor hamar meggy\u0151zz\u00fck magunkat az ellenkez\u0151j\u00fckr\u0151l. Az \u00e1lom viszont, mik\u00e9nt Freud is gondolta, kij\u00e1tssza a tudatos cenzort azzal, hogy mondand\u00f3j\u00e1t jelk\u00e9pekbe \u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekbe alak\u00edtja \u00e1t. \u00cdgy nincs mi ellen \u00e9rveln\u00fcnk, s\u0151t nem is akarunk \u2013 mindent elhisz\u00fcnk. Azt is, hogy a holtak felt\u00e1madnak, vagy hogy az \u00e1llatok besz\u00e9lnek. \u00c9s a sztori csak sodor mag\u00e1val, feltart\u00f3ztathatatlanul.<\/p>\n

Val\u00f3ban ennyire tehetetlenek vagyunk \u00e1lmainkkal szemben? A legt\u00f6bben belet\u00f6r\u0151d\u00fcnk, hogy \u00edgy van, s nem is csin\u00e1lunk t\u00fal nagy \u00fcgyet ebb\u0151l. Egyesek viszont \u00fagy v\u00e9lekednek, hogy az \u00e1lmokat \u00e9rdemes kiakn\u00e1zni. A sz\u00fcrrealist\u00e1k alapvet\u0151 ihletforr\u00e1st l\u00e1ttak benn\u00fck, s pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k is befoly\u00e1solni tartalmukat, hogy azok a lehet\u0151 legkellemesebbek legyenek: p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e1gyukba maguk mell\u00e9 tett\u00e9k egy n\u0151 parf\u00fcmj\u00e9t. Joseph De Koninck \u00e1lomszak\u00e9rt\u0151 (Ottawai Egyetem) szerint \u00e1lmaink szuggeszti\u00f3val is ir\u00e1ny\u00edthat\u00f3k. Elalv\u00e1s el\u0151tt ism\u00e9telgetj\u00fck, hogy err\u0151l vagy arr\u00f3l \u00e1lmodunk majd, p\u00e9ld\u00e1ul hogy rep\u00fcl\u00fcnk, vagy hogy bel\u00e9p\u00fcnk kedvenc film\u00fcnkbe. \u00c9s ez gyakran siker\u00fcl is.<\/p>\n

M\u00e9g \u00e9rdekesebb, hogy az \u00e1lmokon akkor is v\u00e1ltoztathatunk, amikor azok m\u00e1r nagyban zajlanak. A tudatos \u00e1lmod\u00e1s m\u00f3dszere a 70-es \u00e9vekben \u00e9lte els\u0151 divatj\u00e1t, ma pedig v\u00e1ratlanul \u00fajra felfedezt\u00e9k. Joseph De Koninck szerint a n\u00e9pess\u00e9g 2-5 sz\u00e1zal\u00e9ka olykor spont\u00e1n is r\u00e1\u00e9bred \u00e1lmod\u00e1s k\u00f6zben arra, hogy \u00e1lmodik, \u00e9s hogy \u00e1lm\u00e1t maga is alak\u00edthatja. Ezekn\u00e9l az emberekn\u00e9l \u00e1lmod\u00e1s k\u00f6zben gyakoribbak a tudatoss\u00e1got jelz\u0151, 40 Hz-es hull\u00e1mok az oldals\u00f3 homlok- \u00e9s a hal\u00e1nt\u00e9klebenyekben. N\u00e9met kutat\u00f3k ez\u00e9rt kipr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k, mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha \u00f6nk\u00e9ntes alv\u00f3k ezen agyter\u00fcleteire 40 Hz-es elektromos impulzusokat adnak. Az alanyok nagy sz\u00e1zal\u00e9kban sz\u00e1moltak be tudatosabb \u00e1lmod\u00e1sr\u00f3l.<\/p>\n

Az agyi aktivit\u00e1s nyomon k\u00f6vet\u00e9se azt mutatja, hogy tudatos \u00e1lmod\u00e1sn\u00e1l mikro-\u00e9brenl\u00e9tek jelennek meg. Ezek idej\u00e9n veszi \u00e1t az \u00e1lmod\u00f3 a kontrollt saj\u00e1t \u00e1lma felett, \u00e9s v\u00e1ltoztatja meg annak tartalm\u00e1t; majd visszat\u00e9r az \u00e1lomba.<\/span><\/p>\n

Egyes terapeut\u00e1k nem annyira lelkesednek a tudatos \u00e1lom\u00e9rt; att\u00f3l tartanak, hogy a sok mikro\u00e9bred\u00e9st\u0151l romolhat az alv\u00e1s min\u0151s\u00e9ge, \u00edgy az agy \u00e9s a szervezet kev\u00e9sb\u00e9 regener\u00e1l\u00f3dik.<\/p>\n

<\/a><\/p>\n

Mindazon\u00e1ltal Tore Nielsen (Montreali Egyetem) lehets\u00e9gesnek tartja, hogy egyszer nagy keletje lesz olyan agystimul\u00e1l\u00f3 k\u00fcty\u00fcknek, amelyek r\u00e9v\u00e9n mind t\u00f6bb ember v\u00e1lhat a tudatos \u00e1lom kalandor\u00e1v\u00e1. De ugyanebbe az ir\u00e1nyba visznek a videoj\u00e1t\u00e9kok is. Jayne Gackenbach pszichol\u00f3gus (Grant MacEwan Egyetem, Kanada) szerint azok, akik naponta \u00f3r\u00e1kat t\u00f6ltenek egy virtu\u00e1lis vil\u00e1gban, elsaj\u00e1t\u00edtj\u00e1k, hogyan kontroll\u00e1lj\u00e1k j\u00e1t\u00e9kbeli k\u00f6rnyezet\u00fcket. Mindezt pedig, kutat\u00e1sai szerint, sokszor az \u00e1lomba is \u00e1tviszik: a sokat j\u00e1tsz\u00f3kn\u00e1l ugyanis gyakoribbak az \u00e9ber \u00e1lmok, mint a nem j\u00e1tsz\u00f3kn\u00e1l; t\u00f6bbsz\u00f6r l\u00e1tj\u00e1k magukat k\u00edv\u00fclr\u0151l, mint egy avat\u00e1rt, akit ir\u00e1ny\u00edthatnak; v\u00e9g\u00fcl, jobban tudj\u00e1k befoly\u00e1solni \u00e1lomvil\u00e1gukat is.<\/p>\n

Jakabffy \u00c9va<\/p>","type":"rich"}