{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Van egy m\u00e1sodik agyunk","html":"

Nem csup\u00e1n az idegsejtjeinkkel gondolkozunk, hanem az agy \u00fagynevezett csillagsejtjeivel is. A felfedez\u00e9s \u00faj f\u00e9nyben vil\u00e1g\u00edtja meg elm\u00e9nk m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t - a mindennapi \u00e9rtelmi tev\u00e9kenys\u00e9gekt\u0151l a zseni\u00e1lis felfedez\u00e9sekig -, \u00e9s sz\u00e1mos agyi betegs\u00e9g okainak m\u00e9lyebb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben, ez\u00e1ltal \u00fajabb \u00e9s hat\u00e9konyabb kezel\u00e9si m\u00f3dszerek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban is seg\u00edthet.<\/strong><\/p>\n

\"asztrocita_csillagsejt_2.jpg\"<\/strong><\/p>\n

Einstein agya<\/strong><\/h2>\n

Mi lehetett Einstein zsenialit\u00e1s\u00e1nak titka? Agy\u00e1nak boncol\u00e1s\u00e1t el\u0151sz\u00f6r a m\u00falt sz\u00e1zad 80-as \u00e9veiben enged\u00e9lyezt\u00e9k. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don Einstein agy\u00e1ban<\/a> sem az idegsejtek sz\u00e1ma, sem azok k\u00fclleme nem mutatott elt\u00e9r\u00e9st az \u00e1tlagember agy\u00e1hoz k\u00e9pest. M\u00e9gis, bizonyos agyter\u00fcletek - amelyek a legmagasabb szint\u0171 feladatokkal foglalkoztak - hihetetlen\u00fcl magas ar\u00e1nyban tartalmaztak \u00fagynevezett gliasejteket. Ez a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s akkor zavarba ejtette a tudom\u00e1nyos vil\u00e1got, de csak egyszer\u0171 \u00e9rdekess\u00e9get l\u00e1ttak benne. \u00c1m minden arra utal, hogy a gliasejtek meghat\u00e1roz\u00f3 helyet foglalnak el az emberek intelligenci\u00e1j\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben: hiszen az \u00f6sszes faj k\u00f6z\u00fcl az emberi agyban a legmagasabb a gliasejtek ar\u00e1nya. R\u00f6viden: min\u00e9l \u00e9l\u00e9nkebb a szellem, ann\u00e1l gazdagabb az agy gliasejtekben.\"albert-einstein-203x300_1.jpg\"<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00e9t gondolkod\u00e1si h\u00e1l\u00f3zat - egy gyors \u00e9s egy lass\u00fa?<\/strong><\/h2>\n

N\u00e9h\u00e1ny \u00e9v \u00f3ta olyan adatok gy\u0171lnek, amelyek rehabilit\u00e1lj\u00e1k az eddig figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyott agyi sejtek szerep\u00e9t, \u00e9spedig a gliasejtek\u00e9t. Ezek k\u00f6z\u00f6tt is a csillagsejtek (asztrocit\u00e1k) tan\u00fas\u00edtj\u00e1k a kommunik\u00e1ci\u00f3ra val\u00f3 fantasztikus k\u00e9szs\u00e9geket. A csillagsejtek - hasonl\u00f3an az idegsejtekhez -, k\u00e9pesek az inform\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra az agyban, \u00edgy egyfajta \"kommunik\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3t\" alkotnak, kieg\u00e9sz\u00edtve az idegsejtek h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t. Nekik k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en agyunknak nem egy, hanem k\u00e9t m\u00f3dja is ny\u00edlik az inform\u00e1ci\u00f3 tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Olyan ez, mintha k\u00e9t vas\u00fath\u00e1l\u00f3zatunk lenne: egy a nagy sebess\u00e9g\u0171 k\u00f6zleked\u00e9shez, \u00e9s egy m\u00e1sik a hajt\u00e1nyokhoz. Idegi \u00faton ugyanis az inform\u00e1ci\u00f3k 100 000-szer gyorsabban terjednek, mint az asztrocit\u00e1k \u00fatj\u00e1n.<\/p>\n

Patk\u00e1ny vurstli<\/strong><\/h2>\n

Az Illinois-i Egyetem Beckman-int\u00e9zet\u00e9nek egy pszichol\u00f3guscsoportja William Greenough vezet\u00e9s\u00e9vel a 90-es \u00e9vek \u00f3ta tanulm\u00e1nyozza a patk\u00e1nyok csillagsejtjeit. Egy k\u00eds\u00e9rletsorozatban fiatal r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3kat h\u00e1rom csoportba osztottak. Az els\u0151 csoport tagjait egyes\u00e9vel helyezt\u00e9k el e ketrecekben. A m\u00e1sodikban a csoport egy\u00fctt maradt. A harmadik is, de itt a csoportnak sokkal izgalmasabb \u00e9let jutott: olyan helyre ker\u00fcltek, amely nekik szinte vid\u00e1mparknak t\u0171nhetett, sz\u00ednes, sz\u00f3rakoztat\u00f3 t\u00e1rgyakkal, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le l\u00e9pcs\u0151kkel, cs\u00faszd\u00e1kkal.<\/p>\n

K\u00e9s\u0151bb, a patk\u00e1nyagyak vizsg\u00e1latakor azt a meglep\u0151 eredm\u00e9nyt kapt\u00e1k, hogy a harmadik csoport tagjai agyk\u00e9rg\u00e9nek t\u00f6mege j\u00f3val nagyobb volt, ugyanakkor az idegsejt-s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00fck kisebb lett: mintha az idegsejteket elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k volna a csillagsejtek. \u00dagy t\u0171nt teh\u00e1t, hogy az \u00faj szitu\u00e1ci\u00f3hoz a csillagsejtek alkalmazkodtak.<\/p>\n

Egy m\u00e1sik patk\u00e1nycsoportot intenz\u00edv akrobatikai k\u00e9pz\u00e9snek vetettek al\u00e1. A csillagsejtek \u00e9s a szinapszisok (az idegsejt-kapcsolatok) k\u00f6zti \u00e9rintkez\u00e9s fel\u00fclete kb. egyharmad\u00e1val lett nagyobb, mint a nem akrobat\u00e1kn\u00e1l. Ha viszont az akrobat\u00e1k n\u00e9h\u00e1ny nap pihen\u0151t kaptak, a csillagsejtek \u00e9s a szinapszisok k\u00f6zti \u00e9rintkez\u00e9si ter\u00fclet lecs\u00f6kkent. Ezen adatok arra utalnak, hogy a csillagsejtek k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00e1tmeneti: f\u0151k\u00e9nt a tanul\u00e1s, az \u00faj k\u00f6rnyezet felfedez\u00e9se vagy egy ismeretlen feladat id\u0151szak\u00e1ban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl.<\/p>\n

Agybetegs\u00e9gek m\u00e1s megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban<\/strong><\/h2>\n

Azok az ismeretek, amelyeket e csillag alak\u00fa agysejtek tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa ad, nagyszer\u0171 \u00e9s fantasztikus ter\u00e1pi\u00e1s t\u00e1vlatokat nyithatnak meg. Betegs\u00e9gekr\u0151l, amelyek mechanizmusa id\u00e1ig hom\u00e1lyban volt, bebizonyosodhat, hogy nagym\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solj\u00e1k \u0151ket a csillagsejtek hol toxikus, hol j\u00f3indulat\u00fa hat\u00e1sai.<\/p>\n

Jens Husemann, az Alzheimer-k\u00f3r specialist\u00e1ja (USA, Columbiai Egyetem) 2003 \u00e1prilis\u00e1ban fedezte fel a csillagsejtek kett\u0151s szerep\u00e9t a betegs\u00e9ghez vezet\u0151 biol\u00f3giai forgat\u00f3k\u00f6nyvben. Eg\u00e9rk\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n kider\u00fclt, hogy a csillagsejtek k\u00e9pesek elpuszt\u00edtani azokat az \u00fagynevezett amiloid plakkokat, amelyek az agyban felhalmoz\u00f3dva az idegsejtek elhal\u00e1s\u00e1hoz, ez\u00e1ltal elbutul\u00e1shoz vezetnek. Az \u00e9rintett z\u00f3n\u00e1k e \"megtiszt\u00edt\u00e1sa\" lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a sejtelhal\u00e1s folyamata lelassuljon, vagy esetleg meg is \u00e1lljon. Ez a felfedez\u00e9s nagyon meglepte az orvosi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, hiszen a csillagsejteknek addig csak a plakkok lerak\u00f3d\u00e1s\u00e1t k\u00eds\u00e9r\u0151 gyullad\u00e1sos folyamatokban tulajdon\u00edtottak szerepet. A gyullad\u00e1s m\u00e9g egy kicsit fel is gyors\u00edtja az idegsejtek pusztul\u00e1s\u00e1t, \u00edgy azt\u00e1n a csillagsejtek meg is kapt\u00e1k a \"b\u0171nbak\" szerep\u00e9t - az \u00faj eredm\u00e9nyek f\u00e9ny\u00e9ben \u00fagy t\u0171nik, r\u00e9szben igazs\u00e1gtalanul.<\/p>\n

\u00c1m mi\u00e9rt az agy bizonyos ter\u00fcletein jelennek meg a plakkok, \u00e9s nem m\u00e1sokon? Az er\u0151sen \u00e9rintett z\u00f3n\u00e1kb\u00f3l vett agymint\u00e1k alapj\u00e1n \u00fagy t\u0171nik, hogy az ezeken a helyeken l\u00e9v\u0151 csillagsejtek a t\u00f6bbiekn\u00e9l rosszabb \"tisztogat\u00f3k\". E tud\u00e1s birtok\u00e1ban Husemmann\u00e9k olyan, kett\u0151s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u0171 molekul\u00e1kat szeretn\u00e9nek kifejleszteni, amelyek meg tudj\u00e1k er\u0151s\u00edteni a csillagsejtek tisztogat\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, mik\u00f6zben a gyullad\u00e1sos folyamatot is kontroll\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n

Mivel a gyullad\u00e1sos folyamat sz\u00e1mos m\u00e1s, idegsejt-elhal\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 betegs\u00e9gnek is k\u00f6z\u00f6s t\u00e9nyez\u0151je, sejthet\u0151, hogy a csillagsejtek ezek gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ban is szerephez juthatnak majd. Azaz a csillagsejt-v\u00e1laszok kontrollja lehet\u0151v\u00e9 teheti p\u00e9ld\u00e1ul a Parkinson-k\u00f3r, a Huntington-k\u00f3r, s\u0151t az \u00fan. amiotr\u00f3fi\u00e1s later\u00e1lszkler\u00f3zis (ALS) kedvez\u0151 befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1t is.<\/p>\n

\u00daj rem\u00e9ny az epilepszia kezel\u00e9s\u00e9ben<\/strong><\/h2>\n

A csillagsejteknek k\u00f6z\u00fck lehet az epilepszi\u00e1s rohamok kialakul\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s terjed\u00e9s\u00e9hez is. Norm\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt agyunk serkent\u0151 \u00e9s g\u00e1tl\u00f3 idegsejtjei milli\u00e1rdjainak m\u0171k\u00f6d\u00e9se egyens\u00falyban van. Ezen egyens\u00faly felboml\u00e1sa ind\u00edtja el az epilepszi\u00e1s rohamot, azaz egy eg\u00e9sz idegsejt-popul\u00e1ci\u00f3 egyidej\u0171 elektromos kis\u00fcl\u00e9s\u00e9t. Hogyan? \u00dagy, hogy az idegsejtek t\u00falingerelt \u00e1llapotba ker\u00fclnek, ha massz\u00edvan el\u00e1rasztja \u0151ket egy serkent\u0151 agyi h\u00edrviv\u0151, a glutam\u00e1t.<\/p>\n

\"astrocyte002.jpg\"A csillagsejtek egyik \u00fajonnan felfedezett szerepe, hogy a t\u00fal nagy mennyis\u00e9gben jelenl\u00e9v\u0151 glutam\u00e1tot visszaveszik. A neurol\u00f3gusok ugyan r\u00e9g\u00f3ta tudj\u00e1k, hogy epilepszi\u00e1sokn\u00e1l abnorm\u00e1lis csillagsejtek tal\u00e1lhat\u00f3k, amelyeket \"reakt\u00edv\" csillagsejteknek neveznek. Ezek nagyobbak a norm\u00e1lisn\u00e1l, mintegy fel vannak f\u00fajva, \u00e9s szokatlan k\u00e9miai viselked\u00e9st mutathatnak. \u00c1m ezen eshet\u0151s\u00e9g ir\u00e1nt senki sem tan\u00fas\u00edtott val\u00f3di \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st Maiken Nedergaard el\u0151tt (New York-i Rochester k\u00f6zpont).
Nedergard, hogy a csillagsejtek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t megfigyelhesse, patk\u00e1nyokba olyan idegm\u00e9rget fecskendezett, amely teljesen blokkolja a szinapszisok aktivit\u00e1s\u00e1t. Majd 5 ismert m\u00f3dszert alkalmazott epilepszi\u00e1s rohamok megind\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9spedig az agyban l\u00e9v\u0151 kalciumion-szint m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa \u00fatj\u00e1n.<\/p>\n

Elm\u00e9letileg a szinaptikus aktivit\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1nak meg kellett volna akad\u00e1lyoznia a kr\u00edzisek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. A kutat\u00f3 nagy meglepet\u00e9s\u00e9re azonban az \u00f6sszes k\u00eds\u00e9rleti \u00e1llatban l\u00e9trej\u00f6ttek a rohamok. Az \u00e1llatok agymint\u00e1inak elemz\u00e9se r\u00e9v\u00e9n Nedergaard felfedezte, hogy nem az idegsejtek, hanem a \"reakt\u00edv\" csillagsejtek szabad\u00edtott\u00e1k fel nagy mennyis\u00e9gben a glutam\u00e1tot. Teh\u00e1t ezek egyed\u00fcl is k\u00e9pesek epilepszi\u00e1s rohamokat ind\u00edtani.<\/p>\n

Ez a felfedez\u00e9s komoly rem\u00e9nyt jelenthet a betegeknek. Mi\u00e9rt? Egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert a ma nekik javasolt kezel\u00e9sek csak az idegsejteket c\u00e9lozz\u00e1k meg, cs\u00f6kkentve a szinapszisok t\u00falzott aktivit\u00e1s\u00e1t. A p\u00e1ciensek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9n\u00e9l val\u00f3ban cs\u00f6kken a rohamok intenzit\u00e1sa \u00e9s gyakoris\u00e1ga, azonban sokszor mell\u00e9khat\u00e1sokt\u00f3l szenvednek (alusz\u00e9konys\u00e1g, f\u00e1radts\u00e1g, depresszi\u00f3 stb.). Ugyanakkor a betegek nem elhanyagolhat\u00f3 r\u00e9sze semmit nem javul. Tal\u00e1n ez ut\u00f3bbi csoport rem\u00e9nyei lehetnek a legnagyobbak. Ha idegsejtjeik elaltat\u00e1sa nem seg\u00edt, egy olyan molekula, amely csillagsejtjeiket c\u00e9lozza meg, j\u00f3 eredm\u00e9nyt hozhat.<\/p>\n

Jakabffy \u00c9va<\/strong><\/p>\n

Sz\u00f3magyar\u00e1zat<\/h2>\n

Gliasejtek:<\/em> az idegrendszer fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben az idegsejteken k\u00edv\u00fcl r\u00e9szt vev\u0151 sejtek. Alt\u00edpusai: az agykamr\u00e1k bels\u0151 felsz\u00edn\u00e9t b\u00e9lel\u0151 sejtr\u00e9teg sejtjei, a csillagsejtek (asztrocit\u00e1k), a bekebelez\u0151 Hortega-f\u00e9le sejtek \u00e9s az idegrostok h\u00fcvely\u00e9t l\u00e9trehoz\u00f3 Schwann-sejtek.<\/p>\n

Amiloid plakkok:<\/em> protein-aggreg\u00e1tumok, amelyek az agyban felhalmoz\u00f3dva a neuronok elhal\u00e1s\u00e1t \u00e9s a demencia (elbutul\u00e1s) kialakul\u00e1s\u00e1t okozz\u00e1k.<\/p>\n

Glutam\u00e1t:<\/em> az egyik leggyakoribb serkent\u0151 hat\u00e1s\u00fa inger\u00fclet\u00e1tviv\u0151 anyag<\/p>\n

ALS (amiotr\u00f3fi\u00e1s later\u00e1lszkler\u00f3zis, Lou-Gehrig-k\u00f3r):<\/em> izomsorvad\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 gerincvel\u0151-meszesed\u00e9s<\/p>\n

Szinapszis:<\/em> az idegsejt kapcsol\u00f3d\u00e1sa m\u00e1s sejttel, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi az inger\u00fcleti \u00e1llapot \u00e1tad\u00e1s\u00e1t<\/p>","type":"rich"}