{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Kicsit f\u00e9nyesebb, kicsit nagyobb, mint a F\u00f6ld...","html":"

A\u00a0Kepler-\u0171rszonda 1400 f\u00e9ny\u00e9vre innen megtal\u00e1lta a F\u00f6ld majdnem teljes hasonm\u00e1s\u00e1t.\u00a0A most felfedezett Kepler 452b majdnem ugyanolyan messze kering csillag\u00e1t\u00f3l, mint mi a Napt\u00f3l.<\/strong><\/p>\n

M\u00e1sodik F\u00f6ldk\u00e9nt emlegetik<\/h2>\n

B\u00e1r kor\u00e1bban is tal\u00e1ltak m\u00e1r lakhat\u00f3 z\u00f3n\u00e1ban kering\u0151 exobolyg\u00f3kat, a most felfedezett hasonl\u00edt a legink\u00e1bb a F\u00f6ldre, sok helyen m\u00e1r m\u00e1sodik F\u00f6ldk\u00e9nt is emlegetik. Csillaga, amely k\u00f6r\u00fcl nagyj\u00e1b\u00f3l olyan t\u00e1vols\u00e1gra kering, mint mi a saj\u00e1tunkt\u00f3l, 4%-kal s\u0171r\u0171bb \u00e9s 10%-kal f\u00e9nyesebb, mint a Nap.\u00a0<\/p>\n

\"kepler2.jpg\"<\/span><\/span><\/p>\n

<\/p>\n

\u00c9letet is hordozhat<\/h2>\n

A Kepler 452b 1400 f\u00e9ny\u00e9v t\u00e1vols\u00e1gra tal\u00e1lhat\u00f3 a F\u00f6ldt\u0151l. 384,84 nap alatt ker\u00fcli meg a csillag\u00e1t, p\u00e1ly\u00e1ja 5%-kal van t\u00e1volabb, mint mi\u00e9nk a Napt\u00f3l -\u00a0\u00edgy a lakhat\u00f3s\u00e1gi z\u00f3n\u00e1ba esik.\u00a0<\/span>A Kepler tavaly is tal\u00e1lt egy hasonl\u00f3 m\u00e9ret\u0171, a lakhat\u00f3s\u00e1gi z\u00f3n\u00e1ba es\u0151\u00a0bolyg\u00f3t, a Kepler 186f-et, de ez egy v\u00f6r\u00f6s t\u00f6rpe k\u00f6r\u00fcl keringett, amely sokkal hidegebb \u00e9s kisebb, mint a Napunk. Egy igazi F\u00f6ld 2.0-jel\u00f6ltnek egy Nap 2.0 k\u00f6r\u00fcl kell keringenie.<\/span><\/p>\n

\"naprendszer_kepler_naprendszer.jpg\"<\/span>Alul a Naprendszer, k\u00f6z\u00e9pen a most felfedezett Kepler-452 rendszer, fel\u00fcl a kor\u00e1bban a halv\u00e1nyabb Kepler-186 k\u00f6r\u00fcl tal\u00e1lt bolyg\u00f3 p\u00e1ly\u00e1i<\/span><\/small><\/p>\n

\"Ez a felfedez\u00e9s biztos, hogy mindenkit inspir\u00e1lni fog. Olyan k\u00e9rd\u00e9seket feszegett\u00fcnk eddig, mint hogy egyed\u00fcl vagyunk-e a vil\u00e1gon\" - mondta John Grunsfeld. - \"A v\u00e1laszhoz ma egy l\u00e9p\u00e9ssel k\u00f6zelebb ker\u00fclt\u00fcnk. Olyan szikl\u00e1s bolyg\u00f3t szerett\u00fcnk volna tal\u00e1lni, ahol l\u00e9tezhet v\u00edz.\"<\/p>\n

\"Szeretn\u00e9nk bemutatni a Kepler 452B-t!\" - nyilatkozta Jon Jenkins. - \"Az \u00faj bolyg\u00f3 m\u00e1sf\u00e9lszer akkora, mint a F\u00f6ld. A Napt\u00f3l pont olyan t\u00e1vols\u00e1gra kering, ami \u00e9lhet\u0151v\u00e9 teszi.\u00a0A bolyg\u00f3 p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak m\u00e9rete \u00e9s a naprendszere is hasonl\u00edt a F\u00f6ld\u00fcnk\u00e9hez.\u00a0<\/span><\/span>A Kepler 452b 6 milli\u00e1rd \u00e9ves \u00e9s 10%-kal t\u00f6bb energi\u00e1t kap a csillag\u00e1t\u00f3l, mint mi a Napunkt\u00f3l. Az \u00e9vek is hasonl\u00f3an alakulnak, mint n\u00e1lunk: a F\u00f6ld\u00f6n egy \u00e9v a Kepler 452b-n is nagyj\u00e1b\u00f3l egy \u00e9vet jelent.\"\u00a0B<\/span>\u00e1r a Kepler 452b-n val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e1sf\u00e9l-k\u00e9tszer akkora a gravit\u00e1ci\u00f3, mint a F\u00f6ld\u00fcnk\u00f6n,\u00a0Jon Jenkins szerint elvileg\u00a0<\/span>tudn\u00e1nk alkalmazkodni hozz\u00e1.\u00a0N\u00e9h\u00e1ny gener\u00e1ci\u00f3 eltelt\u00e9vel teljesen term\u00e9szetess\u00e9 v\u00e1lhatna a sz\u00e1munkra is. Az emberi testnek elk\u00e9peszt\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge van a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1sra.\"<\/p>\n

\"kepler_exobolygo.jpg\"<\/span>M\u0171v\u00e9szi illusztr\u00e1ci\u00f3 a F\u00f6ld \u00e9s a Kepler 452b \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Forr\u00e1s: NASA<\/small><\/p>\n

M\u00e1r ha egy\u00e1ltal\u00e1n k\u0151zetbolyg\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3. Ugyanis\u00a0n<\/span>em olyan egyszer\u0171 kider\u00edteni egy exobolyg\u00f3 \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t. A Kepler olyan bolyg\u00f3kat tud felfedezni, amelyek t\u0151l\u00fcnk n\u00e9zve a kering\u00e9s\u00fck sor\u00e1n elhaladnak a csillaguk el\u0151tt. Az \u0171rt\u00e1vcs\u0151 nem is l\u00e1tja mag\u00e1t a bolyg\u00f3t, csak az \u00e1rny\u00e9k\u00e1t, ahogy a csillagb\u00f3l kitakar egy darabot: ezekre a csillagfed\u00e9sek okozta \u00e1tmeneti elhalv\u00e1nyod\u00e1sokra vad\u00e1szott n\u00e9gy \u00e9ven kereszt\u00fcl. A Kepler-452 eset\u00e9ben \u00f6sszesen n\u00e9gy fed\u00e9st figyelt meg. N\u00e9gy alkalommal 10,5 \u00f3r\u00e1n \u00e1t lecs\u00f6kkent a csillag f\u00e9nyess\u00e9ge 0,02%-kal. Ennyi a kiindul\u00e1si adat.\u00a0<\/p>\n

A fed\u00e9sek param\u00e9tereib\u0151l csak a bolyg\u00f3 m\u00e9rete der\u00edthet\u0151 ki, t\u00f6mege nem. Ahhoz feltehet\u0151en m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven \u00e1t f\u00f6ldi \u00f3ri\u00e1st\u00e1vcs\u00f6vekkel is m\u00e9ricsk\u00e9lni kell a csillagot, hogy a bolyg\u00f3 kering\u00e9se okozta apr\u00f3 elmozdul\u00e1sokat is megkapj\u00e1k. Addig, t\u00f6meg n\u00e9lk\u00fcl, a s\u0171r\u0171s\u00e9get, \u00e9s \u00edgy az \u00f6sszet\u00e9telt sem lehet meg\u00e1llap\u00edtani.<\/p>\n

Szerencs\u00e9re sz\u00e1mos bolyg\u00f3r\u00f3l vannak r\u00e9szletesebb adataink, \u00edgy statisztikai alapon is meg lehet becs\u00fclni a Kepler-452b \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t. Nem meglep\u0151 m\u00f3don a nagyon kicsi bolyg\u00f3k, amelyek \u00e1tm\u00e9r\u0151je kisebb vagy alig nagyobb mint a F\u00f6ld\u00e9, mind k\u0151zetekb\u0151l vannak. A nagyokat, kb. 2 f\u00f6ld\u00e1tm\u00e9r\u0151 felett meg f\u0151k\u00e9nt v\u00edz(j\u00e9g) \u00e9s\/vagy hidrog\u00e9n \u00e9s h\u00e9lium alkotja, ezek m\u00e1r g\u00e1zbolyg\u00f3k.\u00a0<\/p>\n

\u00c9s itt a gond: a Kepler-452b pont a szuperf\u00f6ldek \u00e9s minineptunuszok \u201chat\u00e1rozott tal\u00e1n\u201d tartom\u00e1ny\u00e1ba esik. \u00c1tm\u00e9r\u0151je 1,6 f\u00f6ld\u00e1tm\u00e9r\u0151, pont benne az \u00e1tmeneti z\u00f3n\u00e1ban, ahol a modellek alapj\u00e1n lehet ilyen is, meg olyan is. A NASA sajt\u00f3anyag \u201cj\u00f3 es\u00e9llyel k\u0151zetbolyg\u00f3\u201d \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00fagy kell \u00e9rteni, hogy 49-62% k\u00f6z\u00e9 esik annak a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge, hogy ez egy k\u0151zetbolyg\u00f3. Vagyis kicsit es\u00e9lyesebb, hogy igen, mint hogy nem. Az is lehet, hogy vastag g\u00e1zburok bor\u00edtja. Az is lehet, hogy annyi l\u00e9gk\u00f6re sincs, mint a F\u00f6ldnek. Egyszer\u0171en nem tudjuk.<\/p>\n

Az\u00e9rt lehet bizonyos forgat\u00f3k\u00f6nyveket fejben v\u00e9gigj\u00e1tszani. Egy F\u00f6ldn\u00e9l nagyobb bolyg\u00f3 t\u00f6bb g\u00e1zt tud megtartani: azonos s\u0171r\u0171s\u00e9g eset\u00e9n t\u00f6mege n\u00e9gyszer, felsz\u00edni gravit\u00e1ci\u00f3ja 1,6-szor nagyobb, mint a F\u00f6ld\u00e9. A vastagabb l\u00e9gk\u00f6rben az\u00a0\u00fcvegh\u00e1zg\u00e1z is t\u00f6bb. A bolyg\u00f3 10%-kal t\u00f6bb napf\u00e9nyt kap, mint a F\u00f6ld. A sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok szerint ez pont elegend\u0151 a megszalad\u00f3 \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1shoz. A Kepler-452b val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem olyan szint\u0171 pokol, mint a V\u00e9nusz, de nem is annyira kellemes hely, mint a F\u00f6ld.<\/span><\/p>\n

Ebben egy\u00e9bk\u00e9nt fontos szerepe van a kornak is. A Naphoz hasonl\u00f3 csillagok lassan, de folyamatosan f\u00e9nyesednek. A Nap 4,5 milli\u00e1rd \u00e9ves, a Kepler-452 m\u00e1r 6 milli\u00e1rd. 1-1,5 milli\u00e1rd \u00e9v m\u00falva a F\u00f6ld\u00f6n is elkezd melegedni a helyzet, ami el\u0151bb-ut\u00f3bb megszalad\u00f3 \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1shoz \u00e9s elp\u00e1rolg\u00f3 \u00f3ce\u00e1nokhoz vezet. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a Kepler-452b \u00e9vmilli\u00e1rdokon \u00e1t \u00e9lvezhette a f\u00f6ldihez hasonl\u00f3 besug\u00e1rz\u00e1st, \u00e9s tal\u00e1n a kl\u00edm\u00e1ja is hasonl\u00f3 lehetett.\u00a0<\/p>\n

Vajon l\u00e9trej\u00f6tt-e \u00e9let rajta? Vajon volt-e olyan hely vagy r\u00e9teg vagy felsz\u00edn, ahol az \u00e9let l\u00e9trej\u00f6hetett? Voltak-e (vannak-e) tavak \u00e9s tengerek a felsz\u00edn\u00e9n? Esetleg egy holdj\u00e1n?\u00a0Megannyi k\u00e9rd\u00e9s, amit egy ilyen t\u00e1voli \u00e9gitest felfedez\u00e9se felvet.<\/p>\n

\"kepler_exobolygok_fold_neptun.jpg\"A szuperf\u00f6ldek \u00e9s a minineptunuszok megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se viszonylag fontos feladat, tekinve, hogy ilyen exobolyg\u00f3kb\u00f3l van a legt\u00f6bb<\/span><\/small><\/p>\n

F\u00f6ldszer\u0171 bolyg\u00f3k ut\u00e1n kutat<\/h2>\n

A Kepler-\u0171rt\u00e1vcs\u0151 2009 m\u00e1rcius\u00e1ban indult kozmikus \u00fatj\u00e1ra a Discovery-program keretein bel\u00fcl. F\u0151 feladata, hogy exobolyg\u00f3k ut\u00e1n kutasson egy meghat\u00e1rozott ter\u00fcleten, a Hatty\u00fa (Cygnus) \u00e9s a Lant (Lyra) csillagk\u00e9pek hat\u00e1r\u00e1n. Lakhat\u00f3 z\u00f3n\u00e1n bel\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3 exobolyg\u00f3k ut\u00e1n m\u00e1r 1992 \u00f3ta kutatnak a csillag\u00e1szok, \u00e9s 1995-ben fedezt\u00e9k fel az els\u0151 Nap-t\u00edpus\u00fa csillag k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 bolyg\u00f3t (51 Pegasi<\/em>). Ezut\u00e1n sorra mutattak ki exobolyg\u00f3kat\u00a0<\/span>a csillagok radi\u00e1lis sebess\u00e9g\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1sa alapj\u00e1n.\u00a0<\/p>\n

\"20150127keplerurtavcso-k2.jpg\"A Kepler forradalmas\u00edtotta az exobolyg\u00f3k kutat\u00e1s\u00e1t. Az \u00f6sszes igazoltan l\u00e9tez\u0151\u00a0Naprendszeren k\u00edv\u00fcli plan\u00e9ta t\u00f6bb mint fel\u00e9t \u2013 ezern\u00e9l is t\u00f6bbet \u2013 a Kepler fedezte fel. Az \u0171rt\u00e1vcs\u0151 extr\u00e9m pontos f\u00e9nyess\u00e9gm\u00e9r\u00e9s\u00e9nek h\u00e1la j\u00f3val t\u00f6bbet tudunk a csillagok szerkezet\u00e9r\u0151l is.\u00a0Forr\u00e1s: NASA Ames\/JPL-Caltech\/T. Pyle<\/span><\/small><\/p>\n

A Kepler \u00e1ltal tal\u00e1lt exobolyg\u00f3k sz\u00e1m\u00e1b\u00f3l m\u00e1r komoly k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vonhatunk le arra n\u00e9zve, mekkora es\u00e9lye lehet annak, hogy egy m\u00e1sik bolyg\u00f3n \u00e9let alakulhasson ki. Egy tucat vagy ann\u00e1l t\u00f6bb F\u00f6ld-szer\u0171 plan\u00e9ta felfedez\u00e9se eset\u00e9n ez a bolyg\u00f3t\u00edpus m\u00e1r relat\u00edve gyakorinak tekinthet\u0151,\u00a0\u00edgy k\u00f6nnyen lehet, hogy valamelyiken adottak az \u00e9lethez val\u00f3 felt\u00e9telek.\u00a0<\/span><\/span><\/p>\n

Az \u0171rszonda els\u0151 misszi\u00f3j\u00e1n a 4661 lehets\u00e9ges jel\u00f6ltb\u0151l 11-r\u0151l siker\u00fclt meg\u00e1llap\u00edtani, hogy olyan F\u00f6ld-szer\u0171 bolyg\u00f3, amely k\u00f6zponti csillag\u00e1nak lakhat\u00e1si z\u00f3n\u00e1j\u00e1n bel\u00fcl kering, azaz nem t\u00fal k\u00f6zel, \u00e9s nem is t\u00fal t\u00e1vol, hanem pont ide\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt.\u00a0A m\u00e1sodik, K2 k\u00fcldet\u00e9s sor\u00e1n eddig 22 exobolyg\u00f3t fedeztek fel a Kepler-\u0171rt\u00e1vcs\u0151 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.\u00a0<\/span><\/p>","type":"rich"}