{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Az intu\u00edci\u00f3 \u00f6sv\u00e9nye","html":"

IPM 2014. j\u00falius<\/p>\n

Nem tudjuk, hogy tudjuk, majd egy pillanat alatt megtudjuk \u2013 ez az intu\u00edci\u00f3, mely sz\u00fclet\u00e9sekor m\u00e9g bizony\u00edtatlan bizonyoss\u00e1g, \u00e9s csak k\u00e9s\u0151bb igazol\u00f3dik: amikor siker\u00fcl megmenek\u00fclni egy katasztr\u00f3f\u00e1t\u00f3l, amikor megvil\u00e1gosodik a relativit\u00e1s term\u00e9szete, s amikor a feh\u00e9r legy\u0151zi a feket\u00e9t a sakkt\u00e1bl\u00e1n \u2013 a furfangos fel\u00fcgyel\u0151 pedig megnevezi a tettest, akire senki nem gyanakodott.<\/strong><\/p>\n

\"poirot_knowledge_is_a_burden_by_odora-d33cvhj.jpg\"\u201eM\u00e9g az is lehet, hogy \u00d6n nem tudja, mit l\u00e1tott vagy hallott. \u00d6n csak az eredm\u00e9nynek van tudat\u00e1ban. \u00dagy is fel lehet fogni, hogy \u00d6n nem tudja, mit tud. Ha tetszik, ezt intu\u00edci\u00f3nak is nevezhetj\u00fck\u201d, mondja Hercule Poirot a Gyilkoss\u00e1g a vacsor\u00e1n<\/em> egyik h\u0151sn\u0151j\u00e9nek, akinek meg\u00e9rz\u00e9sei k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen tal\u00e1l\u00f3aknak bizonyultak. Ahogy Agatha Christie-\u00e9 is, mikor az intu\u00edci\u00f3 olyan meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t adja a fel\u00fcgyel\u0151 sz\u00e1j\u00e1ba, amellyel sz\u00e1mos mai tud\u00f3s is egyet\u00e9rtene.<\/p>\n

<\/p>\n

Az intu\u00edci\u00f3 ugyanis igen gyakran ered \u00e9szre nem vett \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sekb\u0151l, amelyek nem \u00e9rik el tudatk\u00fcsz\u00f6b\u00fcnket. Ezek az inform\u00e1ci\u00f3k ott cirkul\u00e1lnak agyunk \u00e1ramk\u00f6reiben, mint egy puzzle darabjai, majd odabent egyszerre \u00f6ssze\u00e1ll a k\u00e9p: mi m\u00e1r csak erre eszm\u00e9l\u00fcnk. A neur\u00e1lis kirak\u00f3s j\u00e1t\u00e9kr\u00f3l mit sem tudva \u00fagy t\u0171nhet, felismer\u00e9s\u00fcnk a semmib\u0151l t\u00e1madt zseni\u00e1lis \u00f6tlet, vagy \u00e9gb\u0151l kapott aj\u00e1nd\u00e9k.<\/span> Ha pedig a magasabb vil\u00e1gok sugallata, mi\u00e9rt is korl\u00e1tozn\u00e1 t\u00e9r \u00e9s id\u0151? Mi\u00e9rt ne l\u00e1thatna t\u00e1volba vagy a j\u00f6v\u0151be?<\/p>\n

\"article-1189996-0065e91a00000258-851_468x442.jpg\"A j\u00f3sok \u00e9s tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00f3k egyel\u0151re nem nyertek igazol\u00e1st a tudom\u00e1nyt\u00f3l. Ett\u0151l m\u00e9g lehetnek k\u00f6zt\u00fck val\u00f3ban intuit\u00edvak, akik kiv\u00e1l\u00f3an k\u00f6vetkeztetnek ak\u00e1r arc, mimika, mozg\u00e1s, hanghordoz\u00e1s alapj\u00e1n a karakterre, abb\u00f3l pedig a sorsra. L\u00e1togat\u00f3ik led\u00f6bbennek, mondv\u00e1n: olyan, mintha mindig is ismert volna engem. S elhiszik, hogy mindezt a tarot k\u00e1rtya vagy a bolyg\u00f3k \u00e1ll\u00e1sa \u00e1rulta el a j\u00f3snak. S\u0151t, legt\u00f6bbsz\u00f6r maga a j\u00f3s is \u00edgy v\u00e9li. \u0150 val\u00f3ban lapokat vagy csillagokat l\u00e1t. Elm\u00e9j\u00e9nek \u00f6ntudatlan m\u00e9lys\u00e9geiben ugyanakkor eg\u00e9szen m\u00e1s inform\u00e1ci\u00f3kat dolgoz fel: amelyek a klienst\u0151l \u00e9rkeznek. Mik\u00f6zben a k\u00e1rty\u00e1kat rakja ki \u00e9s ellazul, tudat alatt m\u00e1r nagyban zajlik ama m\u00e1sik kirak\u00f3s is. A friss benyom\u00e1sok keresik megfelel\u0151iket a m\u00falt gazdag kartot\u00e9kaiban. Az intuit\u00edv j\u00f3sok j\u00f3val t\u00f6bb embert ismernek j\u00f3val m\u00e9lyebben, mint m\u00e1sok.<\/span> M\u00edg a legt\u00f6bben n\u00e9h\u00e1ny dimenzi\u00f3 ment\u00e9n jellemzik a t\u00f6bbieket, amilyen az extraverzi\u00f3, kedvess\u00e9g, megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g, intelligencia, \u0151k ezeken fel\u00fcl mint\u00e1zatokat vesznek \u00e9szre. A horoszk\u00f3p p\u00e9ld\u00e1ul az\u00e9rt m\u0171k\u00f6dhet eset\u00fckben, mert 12 jegy\u00e9vel, 12 h\u00e1z\u00e1val \u00e9s 10 plan\u00e9t\u00e1j\u00e1val van olyan bonyolult, hogy mindent kivet\u00edtsenek bel\u00e9, amit tudattalanul a szem\u00e9lyis\u00e9gr\u0151l leolvasnak. A Rorschach- vagy Szondi-teszt \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se statisztik\u00e1kon alapul ugyan, de val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a gyakorl\u00f3 pszichol\u00f3gusok ezekhez is hozz\u00e1adj\u00e1k a maguk intu\u00edci\u00f3j\u00e1t. Amikor egy sima modor\u00fa p\u00e1ciens jelenl\u00e9t\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n\u00f6s bels\u0151 nyugtalans\u00e1g fogja el \u0151ket, ennek oka nem az, hogy az illet\u0151 kardfog\u00fa tigrist l\u00e1t egy \u00e1rtalmatlan tintapac\u00e1ban\u00a0-\u00a0sokan l\u00e1tnak hasonsz\u0151r\u0171 vad\u00e1llatokat. Hanem egy t\u00fcrelmetlen k\u00e9zmozdulat, egy szemvillan\u00e1s \u00e9s hasonl\u00f3 jelz\u00e9sek, melyek a szak\u00e9rt\u0151 agy\u00e1ban az el\u00fcls\u0151 cingulum nev\u0171 ter\u00fcletet aktiv\u00e1lj\u00e1k. Ennek \u00fczenete pedig a tudat fel\u00e9: v\u00e9szhelyzet.<\/p>\n

Cunami-folkl\u00f3r<\/h2>\n

Szum\u00e1trai f\u00f6ldreng\u00e9s, majd glob\u00e1lis sz\u00f6k\u0151\u00e1rhull\u00e1m 2004 december\u00e9ben. Bizonyosnak t\u0171nik, hogy az indiai Andaman- \u00e9s Nicobar-szigetcsoport \u00f6t \u0151slakos t\u00f6rzs\u00e9t is \u00f6r\u00f6kre elmosta az \u00e1r. \u00c1m azut\u00e1n kider\u00fcl: az alig n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z f\u0151s vad\u00e1sz\u00f3-gy\u0171jt\u00f6get\u0151 t\u00f6rzsek tagjai t\u00fal\u00e9lt\u00e9k a megakatasztr\u00f3f\u00e1t. Csak\u00fagy, mint a vad\u00e1llatok. A Sri Lanka-i Yala Nemzeti Parkba 3,5 kilom\u00e9ter m\u00e9lyen nyomult be a v\u00edz, de a t\u00f6bb sz\u00e1z elef\u00e1nt, leop\u00e1rd, sak\u00e1l, szarvas \u00e9s krokodil k\u00f6z\u00fcl egy sem pusztult el. M\u00e9g a mezei nyulak is megmenek\u00fcltek.<\/p>\n

\"tsunami-tiny-crab-beach-just-getting-hit-wave-yala-sri-lanka-35643794.jpg\"L\u00e1tnokok voln\u00e1nak mindannyian? Az\u00e9rt t\u0171nik \u00edgy, mert sz\u00e1munkra \u00e9szrevehetetlen ingerekre is fog\u00e9konyak. A szeneg\u00e1li tigris megment\u00e9s\u00e9\u00e9rt k\u00fczd\u0151 Debbie Martyr szerint a vad\u00e1llatok m\u00e1r nagy messzes\u00e9gb\u0151l meghallj\u00e1k a k\u00f6zelg\u0151 \u00e1rt, vagy \u00e9rzik a l\u00e9gnyom\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1sait. \u00c9s a bennsz\u00fcl\u00f6ttek? A kutat\u00f3k \u00fagy sejtik, \u0151k m\u00e9g \u0151rzik \u0151sid\u0151k katasztr\u00f3f\u00e1inak eml\u00e9kezet\u00e9t. S amikor \u00e9rezt\u00e9k, ahogy a sziget belsej\u00e9be igyekv\u0151 elef\u00e1ntok l\u00e9pteit\u0151l megremegett a f\u00f6ld; vagy ahogy \u00e9szrevett\u00e9k a delfinek \u00e9s legu\u00e1nok szokatlan viselked\u00e9s\u00e9t s a madarak furcsa r\u00f6pt\u00e9t, azonnal tudt\u00e1k: menek\u00fclni kell a sziget magasabban fekv\u0151 r\u00e9szeire.<\/span><\/p>\n

Hogyan sz\u00fcletik az intu\u00edci\u00f3?<\/h2>\n

A kutat\u00f3k sz\u0171nni nem akar\u00f3 k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1nak t\u00e1rgya Einstein agya,<\/a> amely azonban m\u00e1r soha nem fogja el\u00e1rulni, mi zajlott benne, amikor r\u00e1\u00e9bredt a relativit\u00e1selm\u00e9letre. A nagy felismer\u00e9sek olyanok, mintha a semmib\u0151l \u00e9rkezn\u00e9nek, s csak \u00fagy el\u0151ugran\u00e1nak a fej\u00fcnkb\u0151l, mondja John Kounios agykutat\u00f3 (Drexel Egyetem, Philadelphia), aki g\u00f6r\u00f6g sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1hoz h\u00edven a heur\u00e9ka-\u00e9lm\u00e9nynek eredt nyom\u00e1ba, mely elnevez\u00e9s Arkhim\u00e9d\u00e9sz legend\u00e1s felki\u00e1lt\u00e1s\u00e1b\u00f3l<\/a> ered.<\/span> Kounios nem kreat\u00edv tud\u00f3sokat vizsg\u00e1l, hanem \u00e1tlagembereket, mondv\u00e1n, mindny\u00e1junkn\u00e1l el\u0151fordulnak intuit\u00edv pillanatok. P\u00e9ld\u00e1ul amikor megfejt\u00fcnk olyan feladv\u00e1nyokat, amelyekben h\u00e1rom sz\u00f3t kapunk, \u00e9s meg kell tal\u00e1lnunk azt a negyediket, amely mindh\u00e1romhoz hozz\u00e1illesztve \u00e9rtelmes kifejez\u00e9st ad.<\/p>\n

\"tracking-the-eureka-factor-800x533_john_kounios.jpg\"John Kounios<\/small><\/p>\n

Kounios k\u00eds\u00e9rleti alanyai EEG-sapk\u00e1ban \u00fclve t\u00f6prengenek ezen, mik\u00f6zben a tud\u00f3s nyomon k\u00f6veti agyuk elektromos aktivit\u00e1s\u00e1t. Amelynek alapj\u00e1n d\u00f6bbenetes pontoss\u00e1ggal megj\u00f3solhat\u00f3, mikor jut valaki megold\u00e1sra! Ezt megel\u0151z\u0151en ugyanis az agy h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n, az els\u0151dleges l\u00e1t\u00f3k\u00e9regben a hull\u00e1mok rejt\u00e9lyesen lelassulnak. Olyan ez, mint egy ment\u00e1lis szemlehuny\u00e1s, amikor az agy r\u00f6pke id\u0151re megszak\u00edtja a k\u00fcls\u0151 inform\u00e1ci\u00f3k be\u00e1raml\u00e1s\u00e1t. Sokan ilyenkor val\u00f3ban becsukj\u00e1k szem\u00fcket, vagy a semmibe r\u00e9vednek.<\/span><\/p>\n

Maga a megold\u00e1s bevillan\u00e1sa eg\u00e9szen m\u00e1sfajta, felgyorsult aktivit\u00e1ssal, \u00fan. gamma-hull\u00e1mok keletkez\u00e9s\u00e9vel j\u00e1r, m\u00e9ghozz\u00e1 a jobb hal\u00e1nt\u00e9k m\u00f6g\u00f6tti agyter\u00fcleten. E tekerv\u00e9ny idegsejtjei k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hossz\u00fa ny\u00falv\u00e1nyokkal rendelkeznek, magukt\u00f3l \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l is igen t\u00e1voli m\u00e1s sejtekkel l\u00e9tes\u00edtve kapcsolatot. Amikor olyasmin t\u00f6preng\u00fcnk, mi k\u00f6thet \u00f6ssze l\u00e1tsz\u00f3lag f\u00fcggetlen fogalmakat, val\u00f3j\u00e1ban a jobb hal\u00e1nt\u00e9klebeny v\u00e1lasz\u00e1t v\u00e1rjuk. S amikor ez aktiv\u00e1l\u00f3dik, olyan, mintha felkapcsol\u00f3dn\u00e1nak elm\u00e9nk l\u00e1mp\u00e1sai.<\/span><\/p>\n

A kutat\u00f3 k\u00edv\u00e1ncsi az egy\u00e9ni elt\u00e9r\u00e9sekre is. Kik azok, akik ink\u00e1bb v\u00e9gigpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k a logikus megold\u00e1sokat, \u00e9s kik azok, akikn\u00e9l a j\u00f3 v\u00e1lasz mintha el\u0151zm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl bukkanna el\u0151? Kider\u00fcl, hogy ez ut\u00f3bbi, intuit\u00edv probl\u00e9mamegold\u00f3k jellegzetes agyi aktivit\u00e1sa arra utal: \u0151k sz\u00e9lesebbre t\u00e1rj\u00e1k figyelmi kapuikat, mint a racion\u00e1lisak. Tudattalanul t\u00f6bb ingert vesznek fel a k\u00fclvil\u00e1gb\u00f3l, s agyuk sz\u00edvesen j\u00e1tszik ezekkel, amib\u0151l sz\u00e1mos szokatlan t\u00e1rs\u00edt\u00e1s t\u00e1mad.<\/span><\/p>\n

K\u00edv\u00fclr\u0151l sz\u00e9tsz\u00f3rtak, bel\u00fcl szenved\u00e9lyesen k\u00edv\u00e1ncsiak; a t\u00e1rsadalmi szab\u00e1lyokkal szemben renitensek, az univerzum t\u00f6rv\u00e9nyeit viszont \u00e1llhatatosan kutatj\u00e1k, vagy tal\u00e1lm\u00e1nyaikkal teremtenek \u00faj korszakokat. Newton, Edison, Einstein \u00e9s t\u00e1rsaik k\u00fcl\u00f6ncs\u00e9geik miatt nem ritk\u00e1n kapnak ut\u00f3lagos autizmus<\/a> diagn\u00f3zist. M\u00edg azonban az autist\u00e1k k\u00f6nnyen elmer\u00fclnek a l\u00e9nyegtelen r\u00e9szletekben, az intuit\u00edv felfedez\u0151k egyik legf\u0151bb er\u00e9nye a l\u00e9nyeg\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g. Einstein a vil\u00e1gegyetemben hat\u00f3 element\u00e1ris t\u00f6rv\u00e9nyek felfedez\u00e9s\u00e9r\u0151l pedig azt vallotta, hogy erre nincs logikai m\u00f3dszer, csak az intu\u00edci\u00f3, amelyet a l\u00e1tszat m\u00f6g\u00f6tti rend \u00e9rz\u00e9se seg\u00edt.<\/span><\/p>\n

Az intu\u00edci\u00f3 intu\u00edci\u00f3ja<\/h2>\n

Ha olyan probl\u00e9ma foglalkoztat, amely \u00fajszer\u0171 megold\u00e1sra v\u00e1r, akkor r\u00e1 kell futtatnunk elm\u00e9nket az intu\u00edci\u00f3 \u00f6sv\u00e9ny\u00e9re. Ennek k\u00fcl\u00f6n\u00f6ss\u00e9ge, hogy eg\u00e9szen a v\u00e9g\u00e9ig semmi nem utal mag\u00e1ra az intu\u00edci\u00f3ra. L\u00e1tsz\u00f3lag teljesen racion\u00e1lis gondolatok k\u00f6r\u00f6znek fej\u00fcnkben, de egy tudatosan v\u00e1rt pont k\u00f6r\u00fcl: ez a m\u00e9g ismeretlen intu\u00edci\u00f3. Hogy k\u00f6zel\u00edts\u00fcnk fel\u00e9, ahhoz fokozatosan el kell t\u00e1volodnunk megszokott gondolatainkt\u00f3l. Vess\u00fcnk fel min\u00e9l t\u00f6bb lehet\u0151s\u00e9get, olyanokat is, amelyek els\u0151re abszurdnak, nevets\u00e9gesnek vagy elfogadhatatlannak t\u0171nnek. A lehet\u0151s\u00e9gek birodalm\u00e1ban egyre ink\u00e1bb az intu\u00edci\u00f3 vezet benn\u00fcnket, az intu\u00edci\u00f3, amely m\u00e9g nincsen jelen, azaz az intu\u00edci\u00f3 intu\u00edci\u00f3ja.<\/span><\/p>\n

De milyen form\u00e1ban \u00e9rkezik maga a felismer\u00e9s? Ez teljesen egy\u00e9ni lehet. A leggyakoribbak tal\u00e1n a k\u00e9pek, melyek bels\u0151 l\u00e1t\u00e1sunk el\u0151tt kirajzol\u00f3dnak. Sz\u00e1mos matematikai zseni, \u00edrja Stanislas Dehaene kognit\u00edv idegtud\u00f3s<\/a> (Coll\u00e8ge de France), k\u00e9pes a matematikai viszonyok k\u00f6zvetlen \u00e9szlel\u00e9s\u00e9re. Olyan evidensen l\u00e1tj\u00e1k ezeket, mint b\u00e1rmelyik\u00fcnk a sz\u00e1megyenesen azt, hogy 85 kisebb 100-n\u00e1l. Megvil\u00e1gosod\u00e1snak nevezett pillanataikban a matematikusok nem \u00e9rvelnek akaratlagosan, nem gondolkodnak szavakban \u00e9s nem v\u00e9geznek hossz\u00fa, form\u00e1lis sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokat. A matematikai igazs\u00e1g egyszer csak megjelenik sz\u00e1mukra.<\/span> K\u00e9s\u0151bb persze, hogy igazolj\u00e1k intu\u00edci\u00f3ikat, \u00f3r\u00e1kig tart\u00f3 munk\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g a bizony\u00edt\u00e1shoz.<\/p>\n

<\/object><\/p>\n

<\/span>Az intu\u00edci\u00f3 teh\u00e1t nem a megfesz\u00edtett gondolkod\u00e1s folyam\u00e1n t\u00e1mad, hanem azt k\u00f6vet\u0151en, rendszerint akkor, amikor a tud\u00f3s m\u00e1ssal foglalkozik, p\u00e9ld\u00e1ul egy f\u00fcrd\u0151ben relax\u00e1l, mint a legenda szerint Arkhim\u00e9d\u00e9sz. Gyakori az is, hogy a heur\u00e9ka-\u00e9lm\u00e9ny \u00e9bred\u00e9skor \u00e9rkezik, vagy net\u00e1n egy \u00e1lom \u00e1larc\u00e1ban.<\/span><\/p>\n

Elias Howe, a varr\u00f3g\u00e9p feltal\u00e1l\u00f3ja 1884-ben m\u00e1r az eg\u00e9sz szerkezetet megalkotta fej\u00e9ben, de ak\u00e1rmennyit t\u00f6prengett, csak nem siker\u00fclt r\u00e1j\u00f6nnie, milyen legyen a t\u0171 foka. M\u00edgnem \u00e9jjel r\u00e9m\u00e1lmot l\u00e1tott: egy k\u0151korszaki t\u00f6rzs ejtette foglyul. A vademberek megk\u00f6t\u00f6zt\u00e9k, k\u00f6r\u00fclt\u00e1ncolt\u00e1k, l\u00e1ndzs\u00e1ikkal fenyegetve \u0151t. \u00c9pp arra gondolt, hogy ha meghal, nem fejezi be tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1t, amikor feln\u00e9zett, s a sz\u00far\u00e1sra emelt d\u00e1rd\u00e1k hegy\u00e9n szem form\u00e1j\u00fa lyukakra lett figyelmes. \u00c9bred\u00e9s ut\u00e1n j\u00f6tt r\u00e1, hogy ez a megold\u00e1s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1ra: a varr\u00f3g\u00e9pen a fonalat vezet\u0151 lyukat a g\u00e9pt\u0171 hegy\u00e9n\u00e9l kell elhelyezni. <\/em><\/p>\n

\u00c9letment\u0151 intu\u00edci\u00f3<\/h2>\n

Dienes Zolt\u00e1nnak,<\/a> a 20. sz\u00e1zad egyik legintuit\u00edvebb matematikus\u00e1nak tal\u00e1n legnagyobb sejt\u00e9se az volt, mi az, ami\u00e9rt a di\u00e1kok t\u00f6bbs\u00e9ge ut\u00e1lja a matematik\u00e1t: mert nem \u00e9rti annak olyan alapfogalmait, mint a helyi \u00e9rt\u00e9k. Dienes j\u00e1t\u00e9kok sor\u00e1t tal\u00e1lta ki, amelyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e1tlagos gyerekek is a matematikai viszonyok k\u00f6zvetlen \u00e9s intuit\u00edv szeml\u00e9let\u00e9re tehetnek szert.<\/span><\/p>\n

\"dienes_zoltan_es_tessa.jpg\"Dienes Zolt\u00e1n \u00e9s feles\u00e9ge, Tessa<\/small><\/p>\n

Az \u00e1ltala alkotott eszk\u00f6z\u00f6k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t ink\u00e1bb ismerik a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjain, mint n\u00e1lunk. Tal\u00e1n mert Dienes kor\u00e1n kiker\u00fclt Angli\u00e1ba, h\u00edres matematikus apj\u00e1val, Dienes P\u00e1llal. Majd m\u00f3dszer\u00e9vel bej\u00e1rta Amerik\u00e1t, Olaszorsz\u00e1got \u00e9s Ausztr\u00e1li\u00e1t. \u00c9let\u00e9nek egyik eml\u00e9kezetes t\u00f6rt\u00e9nete angliai korszak\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik. Feles\u00e9g\u00e9vel a C\u00f4te d\u2019Azure citromfesztiv\u00e1ljair\u00f3l h\u00edres v\u00e1ros\u00e1ban, Mentonban nyaralt, innen k\u00e9sz\u00fclt eleget tenni egy megh\u00edv\u00e1snak a Torin\u00f3i Egyetemre. Mivel menjen? K\u00e9zenfekv\u0151 volt, hogy busszal. A vonatoz\u00e1s, t\u00f6bbsz\u00f6ri \u00e1tsz\u00e1ll\u00e1ssal, cseppet sem volt vonz\u00f3. Indul\u00e1skor azonban feles\u00e9ge v\u00e1ratlanul \u00e9s igen hat\u00e1rozottan tiltakozni kezdett: Ne menj busszal, mert azok karamboloznak! A professzor elhessegette: mit foglalkozik ilyen r\u00e9mk\u00e9pekkel ebben a f\u00f6ldi paradicsomban? Hiszen ezr\u00e9vel utaznak busszal a hegyeken \u00e1t, \u00e9s sehol egy baleset. \u2013 Feles\u00e9ge azonban nem t\u00e1g\u00edtott, \u00e9s mivel \u00e9ppen v\u00e1rand\u00f3s volt, k\u00edm\u00e9letb\u0151l Dienes a vonatot v\u00e1lasztotta. Az egyetemen megtartotta nagy siker\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t. M\u00e1snap, mikor indult visszafel\u00e9, vett egy lapot. Mindj\u00e1rt az els\u0151 oldalon szerepelt a h\u00edr egy sz\u00f6rny\u0171 karambolr\u00f3l: pontosan az a busz, amellyel j\u00f6nni k\u00e9sz\u00fclt, a szakad\u00e9kba zuhant \u00e9s az utasok meghaltak. A professzor azt mondta: megsz\u00e9gyen\u00edtett emberk\u00e9nt \u00e9rkeztem haza. A tud\u00f3si intu\u00edci\u00f3 saj\u00e1t \u00e9letfontoss\u00e1g\u00fa d\u00f6nt\u00e9s\u00e9ben nem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt \u2013 a nevezetes n\u0151i intu\u00edci\u00f3nak kellett azt kiseg\u00edtenie.<\/p>\n

M\u00edtosz a n\u0151i meg\u00e9rz\u00e9s?<\/h2>\n

Sokat hallott sztereotip fordulat: hallgatok a n\u0151i meg\u00e9rz\u00e9semre. S a legt\u00f6bben elfogadjuk, hogy l\u00e9tezik e speci\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9g, tal\u00e1n a f\u00e9rfi racionalit\u00e1s kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sek\u00e9nt. A kutat\u00e1sok egy ideig mindezt sz\u00e9pen igazolj\u00e1k: a n\u0151k rendre jobbaknak bizonyulnak m\u00e1sok sz\u00e1nd\u00e9kainak leolvas\u00e1s\u00e1ban. Elv\u00e1rt eredm\u00e9nyek, ez\u00e9rt nem sok sz\u00f3 esik a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l. Eg\u00e9szen addig, am\u00edg Richard Wiseman pszichol\u00f3gus<\/a> (Hertfordshire Egyetem) s\u00falyos csap\u00e1st nem m\u00e9r a n\u0151i meg\u00e9rz\u00e9s legend\u00e1j\u00e1ra.<\/p>\n

\"richard-wiseman-bubbles.jpg\"Wiseman 2005-\u00f6s online kutat\u00e1s\u00e1ban 15 000-n\u00e9l is t\u00f6bben t\u00f6lt\u00f6ttek ki k\u00e9rd\u0151\u00edvet arr\u00f3l, mennyire t\u00e1maszkodnak intu\u00edci\u00f3ikra. Ezut\u00e1n 10 f\u00e9nyk\u00e9pp\u00e1r jelent meg a k\u00e9perny\u0151n, term\u00e9szetesen \u00e9s mesterk\u00e9lten mosolyg\u00f3 szem\u00e9lyekr\u0151l, s mindegyikn\u00e9l ki kellett tal\u00e1lni, melyik\u00fck \u0151szinte, melyik\u00fck nem. A n\u0151k 71, a f\u00e9rfiak 72%-ban tal\u00e1lt\u00e1k el. M\u00e9g \u00e9rdekesebb, hogy a f\u00e9rfiak 76%-a l\u00e1tott \u00e1t a n\u0151k hamis mosoly\u00e1n, a n\u0151knek viszont csak 67%-a ismerte fel ugyanezt f\u00e9rfiakn\u00e1l. Ez m\u00e1r szignifik\u00e1ns elt\u00e9r\u00e9s, f\u0151k\u00e9nt ahhoz k\u00e9pest, hogy a n\u0151k 77%-a tartotta nagyon j\u00f3nak saj\u00e1t meg\u00e9rz\u00e9seit, m\u00edg a f\u00e9rfiaknak csup\u00e1n 58%-a.<\/p>\n

Mi\u00e9rt ilyen elbizakodottak a n\u0151k? Tal\u00e1n mert intuit\u00edv identit\u00e1suk nap mint nap t\u00e1mogat\u00e1st kap olyan, f\u0151k\u00e9nt n\u0151kh\u00f6z c\u00edmzett k\u00f6nyvekb\u0151l, cikkekb\u0151l, programokb\u00f3l, melyek az intu\u00edci\u00f3 var\u00e1zsszav\u00e1val igyekeznek hat\u00e1st el\u00e9rni. Nem kis sikerrel. Intuit\u00edv szak\u00e1csk\u00f6nyvek \u00e9s di\u00e9t\u00e1s tan\u00e1csad\u00f3k jelennek meg, mint az Intuitive cooking<\/em>,<\/em> az Intuitive eating.<\/em> Az Intuit\u00edv gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 <\/em>-<\/em> hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s az \u00d6n bels\u0151 orvos\u00e1hoz<\/em> c\u00edm\u0171, \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9si rekordokat el\u00e9rt \u00edr\u00e1sb\u00f3l megtudhatjuk: hogyan ker\u00fclj\u00fck el intuit\u00edve a betegs\u00e9geket. A meg\u00e9rz\u00e9sek e komolyan v\u00e9tele nem m\u00e1s, mint a n\u0151i irodalom pop-pszichol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak, a pszichoanal\u00edzisnek \u00e9s a jungi pszichol\u00f3gi\u00e1nak az egzotikus h\u00e1zass\u00e1ga.<\/p>\n

<\/object><\/p>\n

Az intu\u00edci\u00f3t, f\u0151k\u00e9nt a nem verb\u00e1lis jelz\u00e9sek felfog\u00e1s\u00e1t a n\u0151kn\u00e9l els\u0151sorban az anyas\u00e1g er\u0151s\u00edtheti. M\u00e1sodsorban az is, hogy \u00e9vezredes al\u00e1rendelts\u00e9g\u00fckben r\u00e1 voltak utalva a feljebbval\u00f3k m\u00f6g\u00f6ttes sz\u00e1nd\u00e9kainak kif\u00fcrk\u00e9sz\u00e9s\u00e9re, hisz legink\u00e1bb \u00edgy tudtak rajtuk fog\u00e1st tal\u00e1lni \u00e9s r\u00e1juk befoly\u00e1st gyakorolni.<\/p>\n

Az elv\u00e1rhat\u00f3 n\u0151i f\u00f6l\u00e9ny azonban a hazugs\u00e1g felismer\u00e9se ter\u00e9n sem meggy\u0151z\u0151. Amikor k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le embercsoportokat vizsg\u00e1ltak, hogy mimika \u00e9s viselked\u00e9s alapj\u00e1n mennyire k\u00e9pesek kisz\u0171rni a hazugs\u00e1got, nem a n\u0151k voltak a legjobbak, hanem a CIA \u00fcgyn\u00f6kei.<\/a><\/p>\n

Aki val\u00f3ban utol\u00e9ri a hazug embert<\/h2>\n

Az emberek, bele\u00e9rtve pszichi\u00e1tereket \u00e9s rend\u0151r\u00f6ket, a v\u00e9letlen szintn\u00e9l alig jobban ismerik fel a hazugs\u00e1got. Ennek oka Claudine Biland pszichol\u00f3gus, A hazugs\u00e1g pszichol\u00f3gi\u00e1ja<\/em><\/a> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv szerz\u0151je szerint, hogy legt\u00f6bben jobban hazudnak, mint amennyire leleplezik m\u00e1sok hazugs\u00e1g\u00e1t. A k\u00f6zhiedelemmel szemben csak az \u00fcgyetlen\u00fcl hazud\u00f3k s\u00fctik le a szem\u00fcket vagy hebegnek.<\/p>\n

A Lie to me<\/em> sorozat f\u0151h\u0151se ez\u00e9rt szinte l\u00e1tnoknak t\u0171nik a tekintetben, hogy minden hazugs\u00e1gon \u00e1tl\u00e1t. Persze \u0151 kital\u00e1lt szem\u00e9ly. De m\u00e9gsem eg\u00e9szen. Modellje Paul Ekman, a Kaliforniai Orvosi Egyetem nevezetes pszichol\u00f3giaprofesszora.<\/span> Ekman eg\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t arcok tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val t\u00f6lt\u00f6tte. M\u00e9g majmok arckifejez\u00e9seit is feljegyezte, m\u00e1sodpercr\u0151l m\u00e1sodpercre, \u00e9s hogy milyen viselked\u00e9s k\u00f6vette \u0151ket: lop\u00e1s a m\u00e1sik \u00e1llatt\u00f3l? T\u00e1mad\u00e1s? Vagy bar\u00e1tkoz\u00e1s? K\u00e9s\u0151bb hasonl\u00f3 m\u00f3dszerrel kezdett k\u00eds\u00e9rletezni a hazugs\u00e1g felismer\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

\"hazugsag.jpg\"Hogy a m\u00e1sodperc t\u00f6rtr\u00e9sz\u00e9ig a hazud\u00f3 emberek arc\u00e1n is \u00e1tfutnak a h\u00e1tt\u00e9rben munk\u00e1l\u00f3, val\u00f3di \u00e9rzelmek, azt Ekman egy \u00f6ngyilkoss\u00e1gi k\u00eds\u00e9rlet kapcs\u00e1n k\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fclt n\u0151n\u00e9l fedezte fel. A p\u00e1ciens, ahogy k\u00e9s\u0151bb bevallotta, elt\u00f6k\u00e9lte mag\u00e1t az \u00fajabb \u00f6ngyilkoss\u00e1gra, de ehhez haza kellett volna jutnia. <\/em>Hogy elengedj\u00e9k, meg kellett j\u00e1tszania orvosa el\u0151tt, hogy igaz\u00e1n j\u00f3l van, \u00e9s csal\u00e1dja k\u00f6r\u00e9be v\u00e1gyik. Ekman sok\u00e1ig n\u00e9zegette a besz\u00e9lget\u00e9sr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt felv\u00e9telt. Sokszoros lass\u00edt\u00e1sban vette csak \u00e9szre, hogy a j\u00f3kedvet tettet\u0151 arcon, csup\u00e1n egy m\u00e1sodperc t\u00f6rtr\u00e9sz\u00e9ig, \u00e1tfutott a m\u00e9ly b\u00e1nat kifejez\u00e9se.<\/span><\/p>\n

E mikromimik\u00e1kon k\u00edv\u00fcl t\u00f6bbnyire semmi nem \u00e1rulkodik a hazugs\u00e1gr\u00f3l, ezek azonban oly r\u00f6pk\u00e9k, hogy alig lehet \u00e9szlelni \u0151ket. Ekman viszont szorgalmasan fejlesztette k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t: lass\u00edtott felv\u00e9telekr\u0151l pr\u00f3b\u00e1lta eld\u00f6nteni, az illet\u0151 \u0151szinte-e vagy hazudik. Ha nem siker\u00fclt, addig elemezte a mimik\u00e1kat, am\u00edg r\u00e1j\u00f6tt, mit kellett volna \u00e9szrevennie. Lassan \u00e1llt r\u00e1 agya arra, hogy automatikusan figyelje a mikromimik\u00e1t \u00e9s ne hagyja, hogy az irrelev\u00e1ns besz\u00e9d \u00e9s testbesz\u00e9d elterelje. Ezt h\u00edvj\u00e1k inform\u00e1ci\u00f3n alapul\u00f3 intu\u00edci\u00f3nak, amely mivel a reflex gyorsas\u00e1g\u00e1t egyes\u00edti a gondos elemz\u00e9s el\u0151nyeivel, a lehet\u0151 legbiztosabb.<\/span><\/p>\n

H\u00e1zass\u00e1gi teszt<\/h2>\n

Boldog h\u00e1zass\u00e1gra v\u00e1gyunk? B\u00edzzunk az intu\u00edci\u00f3ban. A Florida \u00c1llami Egyetem James K. McNulty professzor vezette csoportja szerint a nem teljesen tudatosult bels\u0151 meggy\u0151z\u0151d\u00e9s szinte m\u00e1r kezdett\u0151l a lehet\u0151 legtal\u00e1l\u00f3bban j\u00f3solja meg egy kapcsolat j\u00f6v\u0151j\u00e9t. A kutat\u00f3k 135, a h\u00e1zass\u00e1g els\u0151 f\u00e9l \u00e9v\u00e9ben j\u00e1r\u00f3 p\u00e1rt k\u00e9rdeztek h\u00e1zast\u00e1rsi el\u00e9gedetts\u00e9g\u00fckr\u0151l, \u00e9s mind azt mondt\u00e1k, remek\u00fcl \u00e9rzik magukat a kapcsolatban. Majd teszt k\u00f6vetkezett: egy k\u00e9perny\u0151n 0,3 m\u00e1sodpercre felvillant a h\u00e1zast\u00e1rs f\u00e9nyk\u00e9pe, majd hol egy pozit\u00edv, hol egy negat\u00edv jelz\u0151: nagyszer\u0171, csod\u00e1latos, illetve: f\u00e9lelmetes, sz\u00f6rny\u0171. Az alanyoknak a lehet\u0151 leggyorsabban kellett eld\u00f6nteni egy billenty\u0171 lenyom\u00e1s\u00e1val, hogy a jelz\u0151 pozit\u00edv vagy negat\u00edv volt-e. Mire j\u00f3 ez? Felt\u00e1rja be nem vallott gondolatainkat! Ha ezek pozit\u00edvak, akkor a hitves k\u00e9pm\u00e1s\u00e1nak l\u00e1tt\u00e1n a pozit\u00edv jelz\u0151re j\u00f3val gyorsabban, a negat\u00edvra lassabban reag\u00e1lunk. Tudat alatti ellen\u00e9rz\u00e9seinket \u00e1rulja el viszont, ha a pozit\u00edv fogalom \u00e9szlel\u00e9se k\u00e9slekedik, a negat\u00edv viszont azonnal esz\u00fcnkbe jut.\"intuicio_hazassag.jpg\"<\/p>\n

A p\u00e1rokat 4 \u00e9ven kereszt\u00fcl k\u00f6vett\u00e9k nyomon, s ekkorra kider\u00fclt: a h\u00e1zass\u00e1g kezdeti, tudatos \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se nemigen sz\u00e1m\u00edtott, ann\u00e1l t\u00f6bbet az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s reakci\u00f3k tesztje! Ha m\u00e1r az els\u0151 f\u00e9l \u00e9vben negat\u00edv em\u00f3ci\u00f3k jelentkeztek, a felek k\u00e9s\u0151bb j\u00f3val gyakrabban adtak hangot el\u00e9gedetlens\u00e9g\u00fcknek, s\u0151t n\u00e9h\u00e1nyan el is v\u00e1ltak. McNulty professzor javaslata: ha intu\u00edci\u00f3nk azt sugallja, hogy valami nincs rendben, ne vegy\u00fck f\u00e9lv\u00e1llr\u00f3l!<\/p>\n

Jakabffy \u00c9va<\/p>","type":"rich"}