{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"A bels\u0151 kannabinoid jelz\u00e9s","html":"

Term\u00e9szet Vil\u00e1ga, 2009. \u00e1prilis\u00a0

Az agy imm\u00e1r m\u00e1sodik \u00e9vtized\u00e9nek egyik nagy \u00e1tt\u00f6r\u00e9se egy \u00faj h\u00edrviv\u0151 rendszer felfedez\u00e9se: a bels\u0151 kannabinoidok\u00e9. Mi\u00e9rt tal\u00e1ltak r\u00e1juk viszonylag k\u00e9s\u0151n? Mi\u00e9rt tekinthet\u0151 a bels\u0151 kannabinoid rendszer ak\u00e1r idegrendszer\u00fcnk \u0151rangyal\u00e1nak is \u2013 mik\u00f6zben, ha k\u00fcls\u0151 kannabisz-sz\u00e1rmaz\u00e9kokkal bomb\u00e1zzuk, alattomos m\u00f3don a f\u00fcgg\u0151s\u00e9g pokoli \u00fatj\u00e1ra vihetnek? Van-e ki\u00fat ebb\u0151l, \u00e9s mi mindenben seg\u00edthetnek m\u00e9g a kutat\u00f3k, akik nanom\u00e9teres pontoss\u00e1ggal t\u00e9rk\u00e9pezik fel a kannabinoidokat \u201ek\u00e9sz\u00edt\u0151\u201d enzim elhelyezked\u00e9s\u00e9t? Tal\u00e1n megsz\u0171nhetnek, vagy cs\u00f6kkenhetnek az epilepszi\u00e1sok, a szorong\u00f3k, a kr\u00f3nikus f\u00e1jdalommal \u00e9l\u0151k, az elh\u00edzottak, az alkohol- vagy drogf\u00fcgg\u0151k szenved\u00e9sei?\u00a0\"katona_istvan_20143.jpg\"<\/strong><\/p>\n

Katona Istv\u00e1n\u00a0<\/small><\/p>\n

A\u00a0Nature Medicine,\u00a0e legrangosabb orvostudom\u00e1nyi foly\u00f3irat, mindeddig nemigen kedvezett a magyaroknak. Igaz, \u00e9vente 4-5 \u00e1ttekint\u0151 tanulm\u00e1nyt k\u00f6z\u00f6lnek csup\u00e1n, a teljes orvostudom\u00e1nynak azokr\u00f3l a ter\u00fcleteir\u0151l, amelyeken a legnagyobb \u00e1tt\u00f6r\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9ntek az ut\u00f3bbi id\u0151ben. Idegtudom\u00e1nyi t\u00e9m\u00e1k t\u00f6bb \u00e9vig nem szerepeltek \u2013 m\u00edgnem a lap szerkeszt\u0151je 2007. november\u00e9ben figyelmes nem lett a Society for Neuroscience\u00a037 ezer r\u00e9sztvev\u0151s vil\u00e1gkonferenci\u00e1j\u00e1nak egyik nagyel\u0151ad\u00e1s\u00e1ra, amely a kannabinoid jel\u00e1tviteli rendszerr\u0151l sz\u00f3lt. Az el\u0151ad\u00e1st Bolyai- \u00e9s Sz\u00e9chenyi d\u00edjas agykutat\u00f3nk, a K\u00eds\u00e9rleti Orvostudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet igazgat\u00f3ja, Freund Tam\u00e1s tartotta az \u00fagy 10 ezres t\u00f6megnek. Az impresszion\u00e1lt lapszerkeszt\u0151 felk\u00e9rte az el\u0151ad\u00f3t \u00e9s a kannabinoid kutat\u00e1sban szint\u00e9n \u00fatt\u00f6r\u0151 munkat\u00e1rs\u00e1t, Katona Istv\u00e1nt, hogy k\u00e9sz\u00edtsenek \u00f6sszefoglal\u00e1st a bels\u0151 kannabinoid rendszerr\u0151l. Mi magyarok nagy megtiszteltet\u00e9snek \u00e9rezhetj\u00fck ezt, \u00e9pp mint amikor \u00fasz\u00f3zsenink k\u00e9t amerikai k\u00f6z\u00f6tt \u00e9r falat a medenc\u00e9ben. Itt is \u00e1ltal\u00e1ban az amerikaiak\u00e9 a terep. A tanulm\u00e1ny 2008. szeptember\u00e9ben l\u00e1tott napvil\u00e1got,\u00a0A bels\u0151 kannabinoid jelz\u00e9s, mint szinaptikus biztos\u00edt\u00e9k neurol\u00f3giai betegs\u00e9gekben\u00a0c\u00edmmel.\u00a0

\"freund_tamas_tv.jpg\"Sok m\u00e1s elismer\u00e9s mellett ez a publik\u00e1ci\u00f3 is ama 10 \u00e9ves munka gy\u00fcm\u00f6lcse, amely a KOKI Agyk\u00e9reg kutat\u00f3csoportj\u00e1nak molekul\u00e1ris neurobiol\u00f3giai laborat\u00f3rium\u00e1ban 1998 \u00f3ta folyik. Ekkor kezdtek ugyanis a kannabinoid rendszerrel foglalkozni. Nem ez volt az eredeti kutat\u00e1si ter\u00fclet\u00fck, hanem az agyban l\u00e9v\u0151 g\u00e1tl\u00f3sejteket vizsg\u00e1lt\u00e1k. Ezek egyik t\u00edpus\u00e1n bukkantak r\u00e1 az \u00fan. CB1-es receptorokra. Ezek az idegrendszer kannabinoidokat k\u00f6t\u0151 receptor feh\u00e9rj\u00e9i (m\u00edg a CB2-esek az immunrendszer sejtjein tal\u00e1lhat\u00f3k), amelyeket n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel azel\u0151tt fedeztek fel. Ezt megel\u0151z\u0151en t\u00f6bb \u00e9vtizeden \u00e1t kerest\u00e9k, hol is hatnak agyunkban a kannabisz-sz\u00e1rmaz\u00e9kok.<\/p>\n

Azt m\u00e1r 1964-ben kider\u00edtette a H\u00e9ber Egyetem kutat\u00f3ja, Raphael Mechoulam, hogy a marihu\u00e1na \u00e9s a hasis f\u0151 hat\u00f3anyaga \u2013 mintegy 60 vegy\u00fclet k\u00f6z\u00fcl \u2013 a delta-9-tetra-hidro-cannabinol (THC). Ez id\u00e9zi el\u0151 a szorong\u00e1s felold\u00f3d\u00e1s\u00e1t, a f\u00e1jdalom megsz\u0171n\u00e9s\u00e9t, a tanul\u00e1si funkci\u00f3k sz\u00fcnetel\u00e9s\u00e9t. De mindenk\u00e9ppen kell ehhez k\u00fcls\u0151 anyag? Nincs agyunkban olyan vegy\u00fclet, amely \u201ebels\u0151 boldogs\u00e1got\u201d id\u00e9zne el\u0151? Nos, van, legal\u00e1bbis a neve ez: anandamid, a szanszkrit bels\u0151 boldogs\u00e1g jelent\u00e9s\u0171 sz\u00f3 ut\u00e1n. \u00c9s mag\u00e1nak a kutat\u00f3nak sem lehetett kis boldogs\u00e1g, mert hogy ennek a bels\u0151 \u2013 az idegsejtek \u00e1ltal szintetiz\u00e1lt \u2013 kannabinoidnak a felfedez\u00e9s\u00e9ben is Mechoulam vett r\u00e9szt, az amerikai Bill Devane mellett, majd 30 \u00e9vvel a THC elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9se ut\u00e1n, 1992-ben.\u00a0<\/p>\n

\"mechoulam_katona_istvan_1.jpg\"Raphael Mechoulam<\/small><\/p>\n

Amikor Freund Tam\u00e1s \u00e9s Katona Istv\u00e1n elkezdt\u00e9k kutatni e ter\u00fcletet, el\u0151sz\u00f6r a CB1 receptor pontos elhelyezked\u00e9se \u00e9rdekelte \u0151ket, s annak feladata az idegrendszerben. Az alapk\u00e9rd\u00e9s: milyen sejteken tal\u00e1lhat\u00f3? A k\u00f6vetkez\u0151 pedig: a sejtek mely r\u00e9sz\u00e9n? Id\u00e9zz\u00fck fel, h\u00e1ny funkcion\u00e1lis r\u00e9sze is van az idegsejtnek \u2013 \u00e9s itt ezek alr\u00e9szei is \u00e9rdekesek. Az idegsejtek dendritjeinek, ahov\u00e1 m\u00e1s idegsejtekr\u0151l az inger\u00fcletek \u00e9rkeznek, p\u00e9ld\u00e1ul vannak t\u00fcsk\u00e9i, a t\u00fcsk\u00e9knek feje \u00e9s nyaka, s mindezek elt\u00e9r\u0151 feladatokat l\u00e1tnak el. Az idegrostok v\u00e9gz\u0151d\u00e9s\u00e9n\u00e9l pedig ott tal\u00e1ljuk a szinaptikus h\u00f3lyagocsk\u00e1kat, amelyben az inger\u00fclet\u00e1tviv\u0151 vegy\u00fcletek t\u00e1rol\u00f3dnak, s amelyb\u0151l felszabadulva, a jelet tov\u00e1bb\u00edtj\u00e1k. Hol a CB1? \u00c9pp ez ut\u00f3bbiak szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban: az idegrost v\u00e9gz\u0151d\u00e9sein.\u00a0

A k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9s: mi dolguk e receptoroknak itt, mi\u00e9rt tartotta meg \u00e9s tette igen elterjedtt\u00e9 \u0151ket a term\u00e9szetes szelekci\u00f3? Az\u00e9rt tal\u00e1n, hogy a CB1 receptorral rendelkez\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u2013 vagyis a csal\u00e1noz\u00f3k t\u00f6rzs\u00e9t\u0151l \u201ef\u00f6lfel\u00e9\u201d minden \u00e1llatfaj \u2013 a kendert haszn\u00e1lhass\u00e1k, mondjuk, f\u00e1jdalmuk csillap\u00edt\u00e1sa, vagy pl\u00e1ne tudat\u00e1llapotuk m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa v\u00e9gett? Egysz\u00f3val a kenderrel \u00e9lni tud\u00e1s jelentett felbecs\u00fclhetetlen el\u0151nyt az erre val\u00f3 k\u00e9ptelens\u00e9ggel szemben? A kutat\u00f3k szerint ez val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen.\u00a0

A receptorok feladata bels\u0151 ligandjaik megk\u00f6t\u00e9se, vagyis azok\u00e9 a molekul\u00e1k\u00e9, amelyek legjobban tudj\u00e1k \u0151ket aktiv\u00e1lni. Hogy mit tesz a CB1, amikor aktiv\u00e1l\u00f3dik, ezt k\u00e9s\u0151bbi kutat\u00e1sok der\u00edtett\u00e9k ki.\u00a0

Felt\u0171n\u0151en k\u00e9s\u0151i a kannabinoid rendszer felfedez\u00e9se, m\u00e1s jel\u00e1tviteli rendszerekhez viszony\u00edtva. A szerotonint, a n\u00e9mileg leegyszer\u0171s\u00edt\u0151 elm\u00e9lettel egy\u00fctt, miszerint depresszi\u00f3 egyenl\u0151 szerotonin-hi\u00e1ny, ma m\u00e1r nagyj\u00e1b\u00f3l mindenki ismeri. A szerotoninszintet n\u00f6vel\u0151 hangulatjav\u00edt\u00f3 szereket divat szedni \u00e9s szidni is; a k\u00e9t \u00e1ll\u00e1spont nem tal\u00e1lkozik, a vit\u00e1k ki\u00e9lezettek \u2013 ami arra utal, hogy e szerek pontos hat\u00e1s- (vagy hat\u00e1stalans\u00e1g-) mechanizmusa nem tiszt\u00e1zott. Maga a szerotoninszint-emelked\u00e9s a l\u00e9nyeg, vagy ennek k\u00f6zvetettebb hat\u00e1sai, mondjuk \u00faj idegsejtek keletkez\u00e9se az agyban, avagy \u00e9ppen egy m\u00e9g nem ismert jelens\u00e9g\u2026 p\u00e9ld\u00e1ul a kannabinoid rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek fokoz\u00e1sa? Nem lehetetlen.\u00a0

Minden szint\u0171 olvasm\u00e1nyban belefuthatunk az endorfin nev\u0171 anyagba, amely els\u0151k\u00e9nt megismert endog\u00e9n k\u00e1b\u00edt\u00f3szer\u00fcnk. Ez (\u00e9s m\u00e1s bels\u0151 opi\u00e1tok) azok, amelyekt\u0151l a meccs kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n a ficam j\u00f3val kev\u00e9sb\u00e9 f\u00e1j, mint m\u00e1r ut\u00e1na, megnyugodva. Az intenz\u00edv mozg\u00e1s, no \u00e9s a felfokozott hangulat opi\u00e1tokat szabad\u00edt fel az agyban, ezek pedig f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3k. A hangulatot is tov\u00e1bb emelik, mik\u00f6zben m\u00e9g nyugtatnak is. Igen \u00e1m, de erre az idegrendszeri brav\u00farra nemcsak \u0151k k\u00e9pesek. \u00c9ppolyan j\u00f3k a bels\u0151 kannabinoidok is, amelyek hat\u00e1sa eg\u00e9szen hasonl\u00f3. \u00c1m a k\u00e9t rendszer, az opi\u00e1t \u00e9s a kannabinoid kapcsolata nem mer\u00fcl ki ebben. Rejt\u00e9lyes m\u00f3don, a CB1 receptorral nem rendelkez\u0151 \u00e1llatok \u2013 amelyekben a kannabinoid receptor g\u00e9nj\u00e9t kikapcsolt\u00e1k, r\u00f6viden CB1 KO egerek \u2013 nem szoktathat\u00f3k r\u00e1 a morfinra. \u00c9s viszont: az \u00fan. m\u0171-opi\u00e1t receptor n\u00e9lk\u00fcliek sem a THC-re.\u00a0

A CB1 n\u00e9lk\u00fcli \u00e1llatok minden t\u00e9ren val\u00f3s\u00e1gos aszk\u00e9t\u00e1k: sem a nikotin, sem az alkohol, sem a kem\u00e9ny drogok nem hozz\u00e1k \u0151ket l\u00e1zba. Az ev\u00e9s ter\u00e9n is m\u00e9rt\u00e9kletesek. Hasonl\u00f3 ir\u00e1nyba hathat a CB1 receptorok blokkol\u00e1sa is \u00fan. antagonista szerekkel. Megold\u00f3dna ezzel a szenved\u00e9lybetegs\u00e9gek, valamint az ipari orsz\u00e1gokban az \u00e9telek t\u00falk\u00edn\u00e1lat\u00e1b\u00f3l ered\u0151 t\u00f6meges elh\u00edz\u00e1s probl\u00e9m\u00e1ja? Ha ez ilyen egyszer\u0171 volna! Gondoljunk m\u00e9g egyszer a term\u00e9szetes szelekci\u00f3ra is. Nem az\u00e9rt gy\u00e1rtott nek\u00fcnk CB1-gyel felszerelt idegsejteket, hogy kendert sz\u00edvjunk \u2013 de az\u00e9rt v\u00e9gk\u00e9pp nem, hogy e receptort csak \u00fagy kikapcsoljuk. Valami\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van r\u00e1.\u00a0

M\u00e9g miel\u0151tt tudtuk volna, pontosan mi\u00e9rt is, m\u00e1r ismertek lettek a CB1 g\u00e9nki\u00fct\u00f6tt t\u00edpus h\u00e1tul\u00fct\u0151i. Freund Tam\u00e1s \u00e9s Haller J\u00f3zsef e KO egerekn\u00e9l a vad t\u00edpus\u00faakhoz k\u00e9pest j\u00f3val er\u0151sebb szorong\u00e1st mutatott ki, amely \u00e1ltal\u00e1nos von\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. Az ilyen \u00e1llat mind a fizikai vesz\u00e9lyt\u0151l, mind m\u00e1s \u00e1llatokt\u00f3l szorongott, m\u00edg a vadakn\u00e1l ezt rendre lek\u00fczd\u00f6tte a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g. Ha ez nem lenne el\u00e9g, a CB1 hi\u00e1nyos \u00e1llatok sokkal ink\u00e1bb ki vannak t\u00e9ve epilepszi\u00e1s rohamok kialakul\u00e1s\u00e1nak, \u00e9s a rohamok nyom\u00e1n a t\u00f6meges idegsejt-elhal\u00e1snak.\u00a0

Nem lehet a CB1 receptort csak \u00e9pp annyira blokkolni, amennyire a szenved\u00e9lybetegs\u00e9gek \u00e9s a m\u00e9rt\u00e9ktelen ev\u00e9s ellen sz\u00fcks\u00e9ges, de annyira az\u00e9rt nem, hogy ennek szorong\u00e1s vagy epilepszi\u00e1s rohamok kialakul\u00e1sa lenne az \u00e1ra? Ez ide\u00e1lis lenne. Nem tudjuk, az els\u0151 CB1 antagonista szer, a Rimonabant hogyan v\u00e1lik majd be, hiszen csak nemr\u00e9gen ker\u00fclt forgalomba. Egyel\u0151re csak az EU-ban, elh\u00edz\u00e1s \u00e9s doh\u00e1nyz\u00e1s ellen. Itt egy tanulm\u00e1ny azt is \u00e1ll\u00edtja, hogy a szer hat\u00e1sos a metabolikus szindr\u00f3m\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek ter\u00e9n. Az US\u00c1ban m\u00e9gis k\u00e9sleltetik a Rimonabant bevezet\u00e9s\u00e9t, mivel az US Food and Drug Administration tart a s\u00falyos mell\u00e9khat\u00e1sokt\u00f3l. Akiknek valaha is epilepszi\u00e1s rohamuk volt, azokn\u00e1l biztosan nem j\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1s. Terhes any\u00e1kn\u00e1l val\u00f3 alkalmaz\u00e1sa a magzat sz\u00e1m\u00e1ra v\u00e9gzetes lehet. Kontraindik\u00e1lt term\u00e9szetesen a szorong\u00f3kn\u00e1l, s\u0151t a depresszi\u00f3ra hajlamosakn\u00e1l is. Kontrakar\u00edrozhatja a szerotoninra hat\u00f3 gy\u00f3gyszerek hat\u00e1s\u00e1t. Rohamosan cs\u00f6kken a c\u00e9lcsoport\u2026\u00a0<\/p>\n

Ami miatt legink\u00e1bb meggondoland\u00f3 a kannabinoid rendszernek a receptorok \u00fatj\u00e1n val\u00f3 megf\u00e9kez\u00e9se, az \u00e9ppen annak f\u00e9k-jellege. Ez a rendszer legfontosabb funkci\u00f3ja, a magyar kutat\u00f3k \u00fajabb kelet\u0171 munk\u00e1inak egyik f\u0151 eredm\u00e9nye, \u00e9s egyben a Freund Tam\u00e1s \u00e9s Katona Istv\u00e1n \u00e1ltal publik\u00e1lt cikk egyik alapvet\u0151 mondanival\u00f3ja. A kannabinoid rendszer, mint f\u00e9k vagy \u201ebiztos\u00edt\u00e9k\u201d ugyanis k\u00e9pes megv\u00e9deni agyunkat az egyik legrosszabbt\u00f3l, ami \u00e9rheti: az idegsejtek t\u00f6meges pusztul\u00e1s\u00e1t\u00f3l.\u00a0<\/p>\n

Mikor fenyeget e vesz\u00e9ly? Szerencs\u00e9re nem mindig, \u00e9s amikor igen, akkor sem mindig minden\u00fctt. Az agyat \u00e9rt trauma, az agyi infarktus \u00e9s az epilepszi\u00e1s roham eset\u00e9n azonban \u2013 min\u00e9l kiterjedtebbek ezek, ann\u00e1l ink\u00e1bb \u2013 tartani kell a t\u00f6meges sejtelhal\u00e1st\u00f3l. Ilyenkor egy \u00e9p bels\u0151 kannabinoid rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9se megmentheti az idegsejtek \u00e9let\u00e9t \u2013 s\u0151t ak\u00e1r a p\u00e1ciens\u00e9t is. L\u00e1ssuk, mik\u00e9nt teszi ezt, s hogyan jutott az agykutat\u00e1s e mechanizmus k\u00f6zel\u00e9be.\u00a0<\/p>\n

Az \u00fat ford\u00edtott volt: kezdetben megtal\u00e1lt\u00e1k a CB1 receptort, s ennek csak k\u00e9s\u0151bb ker\u00fcltek meg a bels\u0151 ligandjai. Ezek k\u00f6z\u00fcl a legfontosabb nem is az els\u0151k\u00e9nt felfedezett anandamid (arachidonoylethanolamid), hanem a 2-AG (2-arachidonoyl-glycerol). Term\u00e9szetesen az anandamid sem csak \u201er\u00e1ad\u00e1sk\u00e9nt\u201d van jelen az idegrendszerben; hogy mi a pontos feladata, annak k\u00f6rvonalaz\u00e1s\u00e1n jelenleg is dolgoznak a KOKI kutat\u00f3i. Ami a 2-AG keletkez\u00e9si hely\u00e9t, funkci\u00f3j\u00e1t illeti, ezt mostanra m\u00e1r siker\u00fclt tiszt\u00e1zniuk. A CB1 pontos hely\u00e9nek 1999-es meghat\u00e1roz\u00e1sa ut\u00e1n 2006-ban sz\u00e1molhattak be azokr\u00f3l a k\u00eds\u00e9rletekr\u0151l, amelyek sor\u00e1n a 2-AG el\u0151anyag\u00e1nak, a DGL-alfa (diacil-glicerol-lip\u00e1z-alfa) enzimnek a pontos lokaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1t v\u00e9gezt\u00e9k el.\u00a0<\/p>\n

\"shp-vincenzo-di-marco.jpg\"Vincenzo di Marco<\/small><\/p>\n

Az enzimfeh\u00e9rje kl\u00f3noz\u00e1sa egy angol \u00e9s egy olasz kutat\u00f3csoport egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00fcletett meg. Freund Tam\u00e1s, Katona Istv\u00e1n \u00e9s munkat\u00e1rsaik ezut\u00e1n kezdt\u00e9k meg annak kimutat\u00e1s\u00e1t, hol tal\u00e1lhat\u00f3 ez az enzim. A vil\u00e1g egyik \u00e9lvonalbeli kannabinoid-szak\u00e9rt\u0151je, Vincenzo di Marzo ir\u00e1ny\u00edtotta n\u00e1polyi kutat\u00f3csoport is \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt a tov\u00e1bbi r\u00e9szletek ir\u00e1nt, \u00edgy elindult azon az \u00faton, amelyen a magyarok.<\/p>\n

\n

\u201e\u00c1m \u2013 mes\u00e9li Katona Istv\u00e1n \u2013 ebben \u0151k nem szakemberek. Amiben igen, a molekul\u00e1ris biol\u00f3giai technik\u00e1k, amelyekkel az enzimet felfedezt\u00e9k. Teh\u00e1t \u0151k is megkapt\u00e1k az immunfest\u00e9si mint\u00e1zatot, amely jellegzetesen szemcs\u00e9s: apr\u00f3 p\u00f6tty\u00f6k l\u00e1that\u00f3k rajta. (Ezen elj\u00e1r\u00e1sn\u00e1l a metszethez hozz\u00e1adj\u00e1k a keresett molekula ellenanyag molekul\u00e1it. Ut\u00f3bbiak addig v\u00e1ndorolnak a sz\u00f6vetben, am\u00edg meg nem tal\u00e1ljak a molekul\u00e1kat.) Mi magunk sem gondoltuk, am\u00edg eddig a f\u00e1zisig jutottunk, hogy az eredm\u00e9ny ennyire izgalmas lesz \u2013 de az m\u00e1r \u00edg\u00e9retes volt, hogy t\u00f6bbsz\u00f6r is nagyon hasonl\u00f3 fest\u00e9st kaptunk. Azt gondoltuk, nem lehet v\u00e9letlen. Az olaszok azonban \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, szennyez\u0151d\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3.\u201d\u00a0<\/p>\n<\/blockquote>\n

Adott teh\u00e1t egy mikroszkopikus felv\u00e9tel. S ugyanaz a l\u00e1tv\u00e1ny az egyik kutat\u00f3csoport sz\u00e1m\u00e1ra puszta szennyez\u0151d\u00e9s, a m\u00e1siknak viszont egy mint\u00e1zat, aminek van egy \u00fczenete.<\/p>\n

\n

\"\u00c1m f\u00e9nymikroszk\u00f3ppal enn\u00e9l nagyon neh\u00e9z tov\u00e1bb menni. Ilyenkor egy kis darabot kiv\u00e1gunk a metszetb\u0151l, tov\u00e1bb szeletelj\u00fck speci\u00e1lis gy\u00e9m\u00e1ntk\u00e9sekkel. Ugyanis 60 nanom\u00e9ter az a sz\u00f6vetv\u00e9konys\u00e1g, amelyet elektron-mikroszk\u00f3ppal is lehet vizsg\u00e1lni. Amikor belen\u00e9zt\u00fcnk az elektron-mikroszk\u00f3pba, m\u00e1r olyan vil\u00e1g t\u00e1rult a szem\u00fcnk el\u00e9, amelynek nagyon \u00f6r\u00fclhett\u00fcnk\u201d (K. I.).\u00a0<\/p>\n<\/blockquote>\n

L\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt ugyanis, hogy a keresett enzimfeh\u00e9rje, a DGL-alfa speci\u00e1lis helyen, eg\u00e9szen pontosan a dendritt\u00fcsk\u00e9k feji r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3. E ter\u00fclet feladata a m\u00e1s idegsejtekr\u0151l \u00e9rkez\u0151 inger\u00fcletek fogad\u00e1sa. Az elhelyezked\u00e9s arra utalt, hogy a CB1 receptoroknak \u00e9ppen szemben kell lenni\u00fck, amit \u00fajabb immunfest\u00e9ssel siker\u00fclt is igazolni.<\/p>\n

Hogyan fest imm\u00e1r a szinapszis \u00faj modellje? A k\u00fcld\u0151 oldalon az idegv\u00e9gz\u0151d\u00e9s h\u00f3lyagocsk\u00e1i t\u00e1rolj\u00e1k a klasszikus h\u00edrviv\u0151ket. A fogad\u00f3 oldalon a szinapszis k\u00f6zep\u00e9n \u2013 az \u00fan. szinapszis ut\u00e1ni megvastagod\u00e1sban (PSD) \u2013 tal\u00e1lhat\u00f3k e h\u00edrviv\u0151k receptorai. Vegy\u00fcnk egy serkent\u0151, glutam\u00e1terg szinapszist. Itt a szinapszis ut\u00e1ni megvastagod\u00e1sban \u00fclnek a glutam\u00e1t gyors receptorai, az AMPA \u00e9s az NMDA. Amikor ezekhez glutam\u00e1t k\u00f6t be, a fogad\u00f3 idegsejt h\u00e1rty\u00e1j\u00e1n kiny\u00edlik egy ioncsatorna, ezen ionok sz\u00e1guldanak be, \u00e9s mini-\u00e1ramok keletkeznek a sejth\u00e1rtya felsz\u00edn\u00e9n.\u00a0

\u00dajabban azonban tudjuk, hogy az inger\u00fclet\u00e1tviv\u0151 anyagoknak vannak m\u00e1s t\u00edpus\u00fa, lass\u00fa, \u00fan. metabotropikus receptorai is. Ezek nem ionok be\u00e1raml\u00e1s\u00e1t teszik lehet\u0151v\u00e9, hanem anyagcsere folyamatokat ind\u00edtanak el. A glutam\u00e1t metabotropikus receptorai az mGluR-ok, ezek k\u00f6z\u00fcl a kannabinoid jel\u00e1tvitel szempontj\u00e1b\u00f3l a legfontosabb az mGluR5. Az Oxfordban kutat\u00f3 Somogyi P\u00e9ter \u2013 igen sok idegtud\u00f3sunk az \u0151 tan\u00edtv\u00e1nya \u2013 mutatta ki, hogy a gyors receptorok mindig a szinapszis bels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3k, a lass\u00faak viszont a kb. 100 nanom\u00e9ter sz\u00e9les periszinaptikus gy\u0171r\u0171ben, a dendritt\u00fcsk\u00e9k fel\u00fclet\u00e9n, \u00e9s az lehet a feladatuk, hogy a glutam\u00e1t-koncentr\u00e1ci\u00f3 m\u00e9r\u00e9se r\u00e9v\u00e9n \u00e9rz\u00e9kelj\u00e9k a k\u00fcld\u0151 idegsejt aktivit\u00e1s\u00e1t.\u00a0<\/p>\n

\"somogyi_peter_tv.jpg\"<\/p>\n

Maradva a serkent\u0151 szinapszisokn\u00e1l (de val\u00f3j\u00e1ban a g\u00e1tl\u00f3k egy r\u00e9sz\u00e9n\u00e9l is hasonl\u00f3 a mechanizmus), szeml\u00e9ltetni lehet a kannabinoid jel\u00e1tvitelt.\u00a0<\/p>\n

Els\u0151 eset, amikor a k\u00fcld\u0151 idegsejtb\u0151l csak m\u00e9rs\u00e9kelten \u00fcr\u00fcl glutam\u00e1t. Ilyenkor ez a gyors receptorokat aktiv\u00e1lja, de nem a lass\u00fa mGluR5-\u00f6t. A m\u00e1sodik eset, hogy a k\u00fcld\u0151 idegsejt annyi glutam\u00e1tot bocs\u00e1t ki, amennyi m\u00e1r \u201ekicsorog\u201d a szinapszis sz\u00e9lei fel\u00e9, \u00e9s itt aktiv\u00e1lja az mGluR5-\u00f6t is. Mit tal\u00e1lunk e receptorok k\u00f6zel\u00e9ben? Katona Istv\u00e1n \u00e9s munkat\u00e1rsai 2006-os eredm\u00e9nyei szerint \u00e9ppen azt az enzimet, a DGL alf\u00e1t, amely a 2-AG el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t kataliz\u00e1lja. Immunfest\u00e9ssel azt kapt\u00e1k, hogy a DGL alfa \u2013 amelynek ellenanyag molekul\u00e1it aranyszemcs\u00e9kkel jel\u00f6lt\u00e9k meg \u2013 a szinapszis k\u00f6r\u00fcli gy\u0171r\u0171ben oszlik el, pontosan ott, ahol 1997-ben Somogyi P\u00e9ter Oxfordban az mGlur 5-\u00f6t le\u00edrta. A term\u00e9szet, mondhatni, egym\u00e1s mell\u00e9 helyezte ezt a receptort \u00e9s az enzimet.\u00a0<\/p>\n

Mi ezen \u00faj inform\u00e1ci\u00f3s \u00fatvonal szerepe? Nos, mag\u00e1t a szerepet el\u0151bb ismert\u00e9k, mint a szerepl\u0151t. M\u00e1r a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n lehetett sejteni, hogy valami tesz valamit, de hogy mi teszi, annak felismer\u00e9se kicsit od\u00e9bb volt. Ekkoriban t\u00f6bb kutat\u00f3csoport szokatlan jelens\u00e9gre figyelt fel. K\u00f6zt\u00fck Bradley N. Alger (Marylandi Egyetem), aki GABAerg g\u00e1tl\u00f3 sejtek \u00e9s a hippokampusz serkent\u0151 sejtjei k\u00f6zti szinapszisokat vizsg\u00e1lt. \u00c9szrevette, hogy amikor a serkent\u0151 sejtek fokozottan akt\u00edvv\u00e1 v\u00e1lnak, akkor a g\u00e1tl\u00f3sejtb\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 GABA-felszabad\u00edt\u00e1s \u2013 vagyis a g\u00e1tl\u00f3 jelz\u00e9s \u2013 cs\u00f6kken. Ez az\u00e9rt volt zavarba ejt\u0151, mert arra utalt, hogy a serkent\u0151 sejt \u2013 amely ez esetben a fogad\u00f3 \u2013 befoly\u00e1solta az itt k\u00fcld\u0151 szerepet j\u00e1tsz\u00f3 g\u00e1tl\u00f3sejtet. A kor\u00e1bbi dogma szerint ilyesmi nincs: a h\u00edrviv\u0151k csak a k\u00fcld\u0151t\u0151l a fogad\u00f3 fel\u00e9 \u201e\u00fczenhetnek\u201d, \u00e9s nincs visszabesz\u00e9l\u00e9s.\u00a0<\/p>\n

De van. S hogy mi besz\u00e9l ilyenkor, azt t\u00f6bb \u00e9ven \u00e1t kellett keresni. 2001-ben Rachel I. Wilson \u00e9s Roger A. Nicoll (Kaliforniai Egyetem) publik\u00e1lta az eredm\u00e9nyt, miszerint a rejt\u00e9lyes anyag egy bels\u0151 kannabinoid molekula lehet.\u00a0<\/p>\n

Ezt igazolta, hogy amikor a k\u00fcld\u0151 sejten blokkolt\u00e1k a CB1 receptorokat, akkor a fogad\u00f3 sejt nem tudott visszasz\u00f3lni a k\u00fcld\u0151nek, ha viszont a receptorokat aktiv\u00e1lt\u00e1k, akkor igen. A szerz\u0151k ebb\u0151l levont\u00e1k, hogy a bels\u0151 kannabinoidok visszafel\u00e9 utaznak a szinapszisban, aktiv\u00e1lj\u00e1k a CB1 receptort, amely elnyomja m\u00e1s h\u00edrviv\u0151k felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1t.\u00a0

2001 ut\u00e1n verseny indult, vajon melyik bels\u0151 kannabinoid lesz a \u201eretrogr\u00e1d\u201d h\u00edrviv\u0151. 2004-ben Kim \u00e9s Alger mutatta ki, hogy biztosan nem az anandamid, hanem val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a 2-AG. Ennek t\u00f6bbsz\u00f6ri meger\u0151s\u00edt\u00e9se ut\u00e1n v\u00e9g\u00fcl a leger\u0151sebb bizony\u00edt\u00e9kot 2005-ben Makara Judit (KOKI) szolg\u00e1ltatta.\u00a0

Ezzel megold\u00e1st nyert egy m\u00e1sik kor\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9s is, hogy mi\u00e9rt tal\u00e1lhat\u00f3k agyunkban a kannabinoidok fogad\u00e1s\u00e1ra alkalmas receptorok: ezek legf\u0151bb feladata, \u00fagy t\u0171nik, a bels\u0151 kannabinoidok megk\u00f6t\u00e9s\u00e9vel a t\u00f6bbi inger\u00fclet\u00e1tviv\u0151 anyag felszabadul\u00e1s\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1sa. L\u00e9nyeg\u00e9ben negat\u00edv visszacsatol\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, amely csak sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n l\u00e9p m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe, akkor, amikor a k\u00fcld\u0151 idegsejt t\u00falzottan akt\u00edv.\u00a0

\"szinaptikus_biztositek_katona_istvan_freund_tamas_agykutato.jpg\"<\/p>\n

A szinaptikus biztos\u00edt\u00e9kmodell<\/span><\/span><\/em><\/small><\/p>\n

(A) A k\u00f6zponti idegrendszeri serkent\u0151 szinapszisokban a legfontosabb inger\u00fclet\u00e1tviv\u0151 anyag a glutam\u00e1t (GLU), amely a fogad\u00f3 idegsejtek t\u00f6bb receptor\u00e1t is aktiv\u00e1lja a szinapszisok k\u00f6zep\u00e9n l\u00e9v\u0151 posztszinaptikus megvastagod\u00e1sban (PSD).<\/span><\/span> <\/em><\/small>
(B) Amikor a k\u00fcld\u0151 idegsejt aktivit\u00e1sa fokoz\u00f3dik, a glutam\u00e1t koncentr\u00e1ci\u00f3ja megn\u0151, \u00edgy az nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel diffund\u00e1l ki a szinaptikus r\u00e9s sz\u00e9l\u00e9re, ahol a metabotrop glutam\u00e1treceptor (f\u0151leg mGluR5) v\u00e1rja; ez reakci\u00f3sorozatot ind\u00edt be, amelynek egyik v\u00e9gterm\u00e9ke a diacilglicerol (DAG), a 2-AG el\u0151anyaga. Az mGluR5 \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a 2-AG-t szintetiz\u00e1l\u00f3 DGL-<\/span>a<\/span> enzimmel, biztos\u00edtva, hogy e periszinaptikus molekul\u00e1ris masin\u00e9ria (PSM) t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben \u00f6sszehangoltan m\u0171k\u00f6dhessen.\u00a0<\/span><\/span> <\/em><\/small>
(C) A 2-AG a szinapszisban visszafel\u00e9 haladva k\u00f6t\u0151dik receptor\u00e1hoz, a CB1-hez.<\/span><\/span> <\/em><\/small>
(A m\u00f3dos\u00edtott \u00e1br\u00e1t Urb\u00e1n Gabriella k\u00e9sz\u00edtette Baksa Bal\u00e1zs sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes grafikus eredeti alkot\u00e1sa alapj\u00e1n.)<\/span><\/span><\/em><\/small><\/p>\n

Mennyire \u00e1ltal\u00e1nos a kannabinoid jelz\u00e9s az idegrendszerben? A CB1-et el\u0151sz\u00f6r agyk\u00e9rgi GABAerg g\u00e1tl\u00f3 idegrost-v\u00e9gz\u0151d\u00e9seken mutatt\u00e1k ki, \u00e9s \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve g\u00e1tl\u00f3 sejtek ny\u00falv\u00e1ny\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3. Katona Istv\u00e1n 2006-ban publik\u00e1lt adatai azonban bebizony\u00edtott\u00e1k, hogy a glutam\u00e1ttal m\u0171k\u00f6d\u0151 serkent\u0151 sejteken is ott van a CB1. Vagyis nemcsak a g\u00e1tl\u00f3-serkent\u0151, hanem a serkent\u0151-serkent\u0151 szinapszisok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t is szab\u00e1lyozza.\u00a0

Annyi bizonyos, hogy az idegrendszer egyik leggyakoribb receptor\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. A CB1-ek nagy sz\u00e1ma fel\u00e9r ama receptorok s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00e9vel, amelyek a k\u00e9t f\u0151 idegi h\u00edrviv\u0151t, a serkent\u0151 glutam\u00e1tot \u00e9s a g\u00e1tl\u00f3 gamma-amino-vajsavat (GABA) k\u00f6tik. A CB1 szinte az \u00f6sszes szinapszis-fajt\u00e1n\u00e1l jelen van: az agyk\u00e9rgi, hippokamp\u00e1lis, hipotalamikus vagy kisagyi idegsejtek mind rendelkeznek CB1 receptorokkal, \u00e9s az \u00fajabb eredm\u00e9nyek azt mutatj\u00e1k, hogy m\u00e9g a k\u00e9reg alatti felsz\u00e1ll\u00f3 \u00fatvonalak, mint a kolinerg, noradrenerg, vagy szerotonerg idegrostok is kifejeznek CB1-et. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben levonhatjuk, hogy nem ritkas\u00e1ga, hanem a szinapszisokon bel\u00fcli szokatlan elhelyezked\u00e9se miatt tal\u00e1ltak m\u00e9gis k\u00e9s\u0151n r\u00e1. Azt is mondhatn\u00e1nk, hogy ez a receptor \u2013 illetve maga a kannabinoid jel\u00e1tviteli rendszer \u2013 nem illett bele az idegrendszeri kommunik\u00e1ci\u00f3 kor\u00e1bbi paradigm\u00e1j\u00e1ba.\u00a0

A bels\u0151 kannabinoidok k\u00e9miai jellemz\u0151i is m\u00e1sok, mint a kor\u00e1bban ismert h\u00edrviv\u0151k\u00e9i: azokkal szemben ugyanis v\u00edzzel nem kevered\u0151 (hidrof\u00f3b) lipidszer\u0171 anyagok, amelyeknek nincs sz\u00fcks\u00e9g\u00fck arra, hogy szinaptikus h\u00f3lyagocsk\u00e1kba legyenek bepakolva. Egyszer\u0171en a sejth\u00e1rty\u00e1ban foglalnak helyet, el\u0151anyag form\u00e1jukban, amelyb\u0151l csak akkor szintetiz\u00e1l\u00f3dnak, ha ez a t\u00f6bbi h\u00edrviv\u0151 t\u00falkap\u00e1sai miatt sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lik. Val\u00f3j\u00e1ban a lipidek az agy egy teljesen \u00fajszer\u0171 bels\u0151 kommunik\u00e1ci\u00f3s rendszer\u00e9t alkotj\u00e1k.\u00a0

\u00c1ltal\u00e1nos, az eg\u00e9sz idegrendszert jellemz\u0151 \u2013 b\u00e1r nem \u00e1lland\u00f3 \u2013 jel\u00e1tviteli m\u00f3dr\u00f3l van teh\u00e1t sz\u00f3. Ez\u00e9rt nem is olyan meglep\u0151, hogy mennyif\u00e9le m\u0171k\u00f6d\u00e9st befoly\u00e1sol, az \u00e9tv\u00e1gyt\u00f3l a hangulaton \u00e1t a stresszel v\u00edvott megk\u00fczd\u00e9sig, a f\u00e1jdalomig \u00e9s az izomt\u00f3nusig. De fontos szerepet t\u00f6lt be olyan magasabb kognit\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9gekben is, mint amilyen tanul\u00e1s. A mikrom\u00e9teres nagys\u00e1grend\u0171, gombaszer\u0171 dendritt\u00fcsk\u00e9k, amelyekkel kapcsolatban Katona Istv\u00e1n \u00e9s munkat\u00e1rsai mutatt\u00e1k ki, hogy a bels\u0151 kannabinoidok keletkez\u00e9si helyei, kulcsszerepet j\u00e1tszanak a tanul\u00e1si folyamatokban. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az\u00e9rt alakultak ki, hogy egy adott idegv\u00e9gz\u0151d\u00e9sb\u0151l \u00e9rkez\u0151 speci\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3t a sejt els\u0151 menetben feldolgozza, \u00e9rt\u00e9kelje. A t\u00fcsk\u00e9kre \u00e9rkeznek ugyanis a t\u00f6bbi idegsejt fel\u0151l azok a serkent\u0151 bemenetek, amelyek meger\u0151s\u00f6d\u00e9se a tanul\u00e1s, gyeng\u00fcl\u00e9se a felejt\u00e9s alapja. Tanul\u00e1skor a szinapszisok hat\u00e9konys\u00e1ga meger\u0151s\u00f6dik, vagy k\u00e9t idegsejt k\u00f6zt t\u00f6bb ilyen kapcsolat alakul ki. Felejt\u00e9skor \u00e9pp ford\u00edtva: a hat\u00e9konys\u00e1g gyeng\u00fcl, vagy a kapcsolatok elvesznek. A t\u00fcsk\u00e9k sz\u00e1ma, m\u00e9rete \u00e9s alakja is megv\u00e1ltozik egy adott mem\u00f3rianyom be\u00edr\u00f3d\u00e1sakor vagy t\u00f6rl\u0151d\u00e9sekor.\u00a0

A tanul\u00e1snak vannak k\u00f3ros form\u00e1i is: ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a kr\u00f3nikus f\u00e1jdalom, a nehezen kiolthat\u00f3 tanult f\u00e9lelem \u00e9s a f\u00fcgg\u0151s\u00e9g. A tanult f\u00e9lelemre p\u00e9lda a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00eds\u00e9rlet. Az \u00e1llatok egy hang lej\u00e1tsz\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en enyhe \u00e1ram\u00fct\u00e9st kapnak a l\u00e1bukra. Hamar megtanulj\u00e1k, hogy a hang ut\u00e1n el\u0151re f\u00e9ljenek az \u00e1ram\u00fct\u00e9st\u0151l. \u00c1m ha a hangot t\u00f6bbsz\u00f6r lej\u00e1tssz\u00e1k \u00fagy, hogy nem j\u00e1r vele \u00e1ram\u00fct\u00e9s, a f\u00e9lelem kiolt\u00f3dik. Mi ebben a kannabinoid rendszer szerepe? \u00dagy t\u0171nik, hogy nem a t\u00e1rs\u00edt\u00e1s, nem a f\u00e9lelem megtanul\u00e1sa, hanem a kiolt\u00e1s. 2003-ban Giovanni Marsicano (Max Planck Int\u00e9zet) munkat\u00e1rsaival azt bizony\u00edtotta, hogy a CB1 g\u00e9nki\u00fct\u00f6tt egerekn\u00e9l nem sz\u0171nik meg a hangt\u00f3l val\u00f3 tanult f\u00e9lelem. A bels\u0151 kannabinoidok teh\u00e1t alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00faak ahhoz, hogy a szorong\u00e1skelt\u0151 m\u00faltbeli esem\u00e9nyek megsz\u0171njenek hatni, amikor m\u00e1r nincs jelent\u0151s\u00e9g\u00fck, s amikor m\u00e1r csak g\u00e1tolj\u00e1k a norm\u00e1lis \u00e9letvitelt.\u00a0

A f\u00fcgg\u0151s\u00e9gben is l\u00e9nyeges a tanul\u00e1s: az anyag hat\u00e1s\u00e1ra hirtelen j\u00f6tt euf\u00f3ri\u00e1t tanulja meg az agy az adott szerrel, annak beviteli m\u00f3dj\u00e1val, \u00e9s a t\u00e1rsul\u00f3 k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel \u00f6sszek\u00f6tni. Fontos, hogy a v\u00e1ratlanul j\u00f6tt \u201ejutalom\u201d sokkal gyorsabb \u00e9s tart\u00f3sabb tanul\u00e1st eredm\u00e9nyez, mint az elv\u00e1rt \u00e9s meg\u00e9rdemelt. Ennek az lehet az \u00e9rtelme, illetve evol\u00faci\u00f3s haszna, hogy ha p\u00e9ld\u00e1ul egy \u00e1llat adott helyen v\u00e1ratlanul b\u0151s\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kforr\u00e1st fedez fel, az ide vezet\u0151 \u00fatvonalat azonnal megjegyezze. Ugyanezen agyi rendszer azonban nem tesz k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get v\u00e1ratlan \u00e9s v\u00e1ratlan k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s ez\u00e1ltal a f\u00fcgg\u0151s\u00e9ghez vezet\u0151 \u00fatvonalat is \u201ekik\u00f6vezi\u201d. Embern\u00e9l ez lehet az alapja nemcsak a drog-, alkohol-, stb., hanem ak\u00e1r a szerencsej\u00e1t\u00e9k-f\u00fcgg\u0151s\u00e9gnek is: az arra hajlamosakn\u00e1l el\u00e9g egy v\u00e1ratlan nyerem\u00e9ny, hogy a szem\u00e9ly \u00fajra \u00e9s \u00fajra pr\u00f3b\u00e1lkozzon, ak\u00e1r a cs\u0151dbe men\u00e9sig is.\u00a0

B\u00e1r mindeddig alapkutat\u00e1sr\u00f3l volt sz\u00f3, az idegrendszer m\u00e9lyszerkezet\u00e9nek ilyen t\u00edpus\u00fa felt\u00e1r\u00e1sa egy sor eddig rejt\u00e9lyes neurol\u00f3giai \u00e9s pszichi\u00e1triai betegs\u00e9g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez seg\u00edthet hozz\u00e1: vajon hol \u00e9s mik\u00e9nt t\u00e1madt zavar az idegsejtek k\u00f6zti kommunik\u00e1ci\u00f3ban p\u00e9ld\u00e1ul epilepszia, szkizofr\u00e9nia, szorong\u00e1sos zavarok vagy szenved\u00e9lybetegs\u00e9gek eset\u00e9n? Ha pedig siker\u00fcl a zavar nyom\u00e1ra bukkanni, ebb\u0151l m\u00e1r ad\u00f3dnak is az \u00faj gy\u00f3gyszer-c\u00e9lpontok, s kezd\u0151dhet a gy\u00f3gyszerek fejleszt\u00e9se. Rem\u00e9lhet\u0151leg olyanok\u00e9, amelyek egyre kev\u00e9sb\u00e9 a t\u00fcneteket, s egyre ink\u00e1bb az okokat k\u00e9pesek kezelni, min\u00e9l szelekt\u00edvebben, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp min\u00e9l kevesebb mell\u00e9khat\u00e1ssal.\u00a0

Maradjunk a lipidszer\u0171 anyagokon bel\u00fcl a kannabinoidokn\u00e1l. Ezek egyik f\u0151 alkalmaz\u00e1si ter\u00fclete lehet az olyan idegrendszeri betegs\u00e9gek kezel\u00e9se, amelyek a serkent\u0151 glutam\u00e1terg szinapszisok t\u00falm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel j\u00e1rnak egy\u00fctt. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a fejs\u00e9r\u00fcl\u00e9s, a sztr\u00f3k, az agyi infarktus \u00e9s az epilepszia. Min\u00e9l kiterjedtebbek, ann\u00e1l nagyobb a vesz\u00e9ly. A szinapszis-t\u00falm\u0171k\u00f6d\u00e9s r\u00f6vid id\u0151 alatt idegsejtek t\u00f6meg\u00e9nek hal\u00e1l\u00e1t okozhatja. Egy-egy ilyen esem\u00e9nyn\u00e9l azonban term\u00e9szetes m\u00f3don is m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe l\u00e9phet a bels\u0151 kannabinoid jelz\u00e9s. A 2-AG b\u0151s\u00e9g fejs\u00e9r\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n hirtelen a t\u00edzszeres\u00e9re n\u0151het, a CB1 receptor aktiviz\u00e1l\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n nagym\u00e9rt\u00e9kben cs\u00f6kkentve az agyi \u00f6d\u00e9ma m\u00e9ret\u00e9t. A CB1 aktiv\u00e1l\u00e1sa k\u00eds\u00e9rleti adatok szerint k\u00e9pes cs\u00f6kkenteni az agyi infarktus t\u00e9rfogat\u00e1t, \u00edgy az idegsejt-vesztes\u00e9g 50 sz\u00e1zal\u00e9kkal kevesebb lesz.\u00a0

Mindehhez azonban \u00e9p kannabinoid jelz\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9g; arra, hogy a kannabinoid rendszer \u00f6sszes molekul\u00e1ris alkot\u00f3eleme rendelkez\u00e9sre \u00e1lljon, \u00e9s megfelel\u0151en m\u0171k\u00f6dj\u00e9k. Vannak olyan \u00e1llapotok, amelyekben ez nincs \u00edgy. P\u00e9ld\u00e1ul kr\u00f3nikus epilepszi\u00e1sokn\u00e1l, ahogy ezt a KOKI Agyk\u00e9reg Kutat\u00f3csoport leg\u00fajabb, Lud\u00e1nyi Anik\u00f3, a Semmelweis Egyetem doktorandusz hallgat\u00f3ja \u00e9s Katona Istv\u00e1n \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott k\u00eds\u00e9rletei bizony\u00edtott\u00e1k. Eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s epilepszi\u00e1s hippokampusz sz\u00f6vetmint\u00e1kat hasonl\u00edtottak \u00f6ssze, \u00e9s azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a CB1 kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9nek szintje az epilepszi\u00e1s hippokampuszokban dr\u00e1maian alacsonyabb, az eg\u00e9szs\u00e9gesekn\u00e9l m\u00e9rt \u00e9rt\u00e9k egyharmada. A 2-AG szint\u00e9zis\u00e9\u00e9rt felel\u0151s DGL alfa enzim szintjei is cs\u00f6kkentek az epilepszi\u00e1sok egy r\u00e9sz\u00e9n\u00e9l, m\u00e9ghozz\u00e1 azokn\u00e1l, akikn\u00e9l a hippokampusz meszesed\u00e9se is fenn\u00e1llt. Sajnos, maguk a rohamok is kikezdik a kannabinoid jelz\u00e9ssel m\u0171k\u00f6d\u0151 szinaptikus \u201ebiztos\u00edt\u00e9kokat\u201d a serkent\u0151 szinapszisokban, erre p\u00e9lda, hogy a periszinaptikusan elhelyezked\u0151 mGluR5, amely nyomon k\u00f6veti, hogy mekkora a glutam\u00e1t-t\u00falcsordul\u00e1s, \u00e9s sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n beind\u00edtja a visszafel\u00e9 hat\u00f3 jelz\u0151folyamatot, nagym\u00e9rt\u00e9kben s\u00e9r\u00fcl status epilepticus (halmozott rohamok) ut\u00e1n.\u00a0

\"szinaptikus_biztositek_serulese_epilepsziaban.jpg\"<\/p>\n\n

A szinaptikus biztos\u00edt\u00e9k s\u00e9r\u00fcl\u00e9se epilepszi\u00e1ban<\/span><\/span><\/i><\/small><\/p>\n\n

(A-B) Azok az egerek, amelyek serkent\u0151sejtjeib\u0151l a CB1-et elt\u00e1vol\u00edtj\u00e1k (fekete n\u00e9gyzet), \u00e9rz\u00e9kenyebbek az epilepszi\u00e1s rohamokra m\u00e1s egerekn\u00e9l (feh\u00e9r n\u00e9gyzet). Azokn\u00e1l az egerekn\u00e9l, amelyekn\u00e9l a g\u00e1tl\u00f3sejtekb\u0151l t\u00e1vol\u00edtott\u00e1k el a CB1-et, ez nincs \u00edgy. (V\u00edzszintes tengely: id\u0151, f\u00fcgg\u0151leges: az epilepszi\u00e1s \u00e1llapot s\u00falyoss\u00e1ga).<\/span><\/span><\/i> <\/span><\/small>
(C) A tempor\u00e1lis epilepszi\u00e1sok hippokampusz\u00e1ban kevesebb CB1-receptor tal\u00e1lhat\u00f3 a glutam\u00e1terg rostokon, mint a kontroll szem\u00e9lyek\u00e9ben (K), k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a betegs\u00e9g el\u0151rehaladottabb szakasz\u00e1ban (S, szklerotikus).\u00a0<\/span><\/span><\/i> <\/span><\/small>
(D) GABAerg-rostokn\u00e1l ez nem jellemz\u0151.<\/span><\/span><\/i> <\/span><\/small>
(E-F-G) F\u00e9nymikroszk\u00f3pos felv\u00e9telek a CB1-et tartalmaz\u00f3 rostok eloszl\u00e1s\u00e1r\u00f3l a gyrus dentatusban. Szklerotikusokn\u00e1l ilyen rost m\u00e1r alig tal\u00e1lhat\u00f3. Sk\u00e1la: 100<\/span>m<\/span>m.<\/span><\/span><\/i> <\/span><\/small>
(A-B: m\u00f3dos\u00edtott \u00e1br\u00e1k Monory Krisztina \u00e9s Beat Lutz n\u00e9met kutat\u00f3 munkat\u00e1rsainak alapj\u00e1n. C-G: Lud\u00e1nyi Anik\u00f3 \u00e9s Katona Istv\u00e1n \u00e1br\u00e1i alapj\u00e1n).<\/span><\/span><\/i><\/small><\/p>\n

Ahogy a kannabinoid rendszer alkot\u00f3elemeinek szintje cs\u00f6kken, \u00fagy alakul ki egyre k\u00f6nnyebben t\u00falm\u0171k\u00f6d\u00e9s a serkent\u0151 szinapszisokban. Az epilepszi\u00e1s agy teh\u00e1t \u00f6rd\u00f6gi k\u00f6rbe ker\u00fcl: a rohamok nyom\u00e1n a kannabinoidjelz\u00e9s al\u00e1bbhagy, ut\u00f3bbi miatt a rohamk\u00fcsz\u00f6b alacsonyabb lesz, a rohamok sz\u00e1ma pedig n\u0151. Hogyan lehet kit\u00f6rni ebb\u0151l a k\u00f6rb\u0151l? Egyel\u0151re olyan, nem a kannabinoid jelz\u00e9sre hat\u00f3 gy\u00f3gyszerek \u00e1llnak a betegek rendelkez\u00e9s\u00e9re, amelyek egy r\u00e9sz\u00fcknek seg\u00edtenek, de mintegy harmadukn\u00e1l nem kontroll\u00e1lj\u00e1k a rohamokat megfelel\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben. Ek\u00f6zben sz\u00e1molni kell esetleges s\u00falyos mell\u00e9khat\u00e1saikkal: csontl\u00e1gyul\u00e1s, cs\u00f6kkent v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rsejt-k\u00e9pz\u00e9s, \u00ednyduzzanat, emocion\u00e1lis zavarok\u2026\u00a0

\u00c9get\u0151 teh\u00e1t a sz\u00fcks\u00e9g olyan \u00faj szerekre, amelyek az eddig kezelhetetlen epilepszi\u00e1kat is befoly\u00e1solhatn\u00e1k, a fenti h\u00e1tul\u00fct\u0151k n\u00e9lk\u00fcl. Az idegi h\u00edrviv\u0151 rendszerek \u201emolekul\u00e1ris logik\u00e1ja\u201d alapj\u00e1n az els\u0151 megold\u00e1s, ami felmer\u00fclhet: n\u00f6velni a k\u00edv\u00e1nt anyag jelenl\u00e9t\u00e9t, ez esetben a 2-AG-\u00e9t az epilepszi\u00e1sok agy\u00e1ban. Ez aktiv\u00e1lja a CB1-et, ut\u00f3bbi pedig cs\u00f6kkenti a rohamok val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t. Igen \u00e1m, de mint mondtuk, az epilepszi\u00e1sokn\u00e1l \u2013 legal\u00e1bbis azokn\u00e1l, akiknek betegs\u00e9ge s\u00falyos \u00e9s r\u00e9g\u00f3ta fenn\u00e1ll \u2013 kevesebb a CB1. S ami m\u00e9g nagyobb baj, lehet, hogy pont a legakt\u00edvabb szinapszisokb\u00f3l hi\u00e1nyzik e \u201ebiztos\u00edt\u00e9k\u201d, \u00e9s ez\u00e9rt \u00e9ppen azokat nem lehet lecsillap\u00edtani 2-AG-vel.\u00a0

Hogy l\u00e1tsz\u00f3lag m\u00e9g rosszabb legyen a helyzet, a 2-AG szint n\u00f6vel\u00e9se tov\u00e1bb is cs\u00f6kkentheti a CB1 receptorok sz\u00e1m\u00e1t! Tudni lehet, hogy ha egy sejt receptorait hossz\u00fa ideig aktiv\u00e1lj\u00e1k, akkor e sejt v\u00e1laszk\u00e9nt beh\u00fazza a feleslegesnek tartott receptorait. Ez a jelens\u00e9g \u00e1ll am\u00f6g\u00f6tt is, hogy a k\u00e1b\u00edt\u00f3szerek egyre kev\u00e9sb\u00e9 hatnak, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp egyre t\u00f6bb kell bel\u0151l\u00fck (drogtolerancia). A rendszeres kannabisz-sz\u00edv\u00e1s mindenk\u00e9ppen cs\u00f6kkenti a CB1 receptorok sz\u00e1m\u00e1t, \u00edgy a rohamk\u00fcsz\u00f6b\u00f6t is. Ennek oka, hogy a k\u00fcls\u0151 kannabisz az eg\u00e9sz agyat el\u00e1rasztja, minden\u00fctt befoly\u00e1solva az idegv\u00e9gz\u0151d\u00e9seket. A bels\u0151 kannabinoidok viszont csak pontosan id\u0151z\u00edtett \u00e9s poz\u00edcion\u00e1lt fiziol\u00f3giai ingerek hat\u00e1s\u00e1ra szintetiz\u00e1l\u00f3dnak. Mivel zs\u00edrban old\u00f3d\u00f3 (lipofil) molekul\u00e1k, nem is jutnak messzire az agy vizes, sejten k\u00edv\u00fcli k\u00f6rnyezet\u00e9ben, hanem gyorsan lebomlanak, hat\u00e1suk korl\u00e1tozott idej\u0171. Egy olyan gy\u00f3gyszer teh\u00e1t, amely a 2-AG-t lebont\u00f3 enzimet blokkoln\u00e1, feltehet\u0151en csup\u00e1n ezt a helyi hat\u00e1st ny\u00fajtan\u00e1 meg id\u0151ben, vagyis ott tartan\u00e1 csak hosszabb ideig \u00e9letben a 2-AG molekul\u00e1kat, ahol azok keletkeztek, s ahol \u00edgy val\u00f3ban sz\u00fcks\u00e9g van r\u00e1juk. Ily m\u00f3don igen szelekt\u00edv hat\u00f3anyaghoz juthatn\u00e1nk. Hogy azonban mekkora az a d\u00f3zis, \u00e9s milyen hossz\u00fa az a kezel\u00e9si id\u0151, amelyn\u00e9l m\u00e9g nem fenyeget a tolerancia, annak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz rengeteg k\u00eds\u00e9rleti munk\u00e1ra lesz sz\u00fcks\u00e9g. Ezut\u00e1n lesz csak re\u00e1lis lehet\u0151s\u00e9ge egy ilyen t\u00edpus\u00fa gy\u00f3gyszernek, s f\u0151leg a betegs\u00e9g korai szakaszaiban, amikor lass\u00edthatja annak el\u0151rehalad\u00e1s\u00e1t. Pr\u00f3b\u00e1lkozni azonban kr\u00f3nikus esetekn\u00e9l is \u00e9rdemes: a megmaradt CB1 receptorok tal\u00e1n j\u00f3l reag\u00e1lhatnak a megn\u00f6velt 2-AG szintre.\u00a0

Egy m\u00e1sik kutat\u00e1si ter\u00fclet az lehet, vajon hogyan lehetne megtartani a CB1-receptorokat az idegv\u00e9gz\u0151d\u00e9seken.<\/p>\n

\n

Engem szem\u00e9ly szerint az\u00e9rt \u00e9rdekel ez \u2013 mondja Katona Istv\u00e1n \u2013, mivel ink\u00e1bb a gy\u00f6ker\u00e9n\u00e9l ragadn\u00e1 meg a probl\u00e9m\u00e1t\u201d.\u00a0<\/p>\n<\/blockquote>\n

Jakabffy \u00c9va<\/p>","type":"rich"}