{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Apr\u00f3 hiba, nagy t\u00e9ved\u00e9s - egy ismeretlen Einstein-k\u00e9zirat nyom\u00e1ban","html":"

Einstein egy eddig ismeretlen\u00a0k\u00e9zirat\u00e1ban olyan \u00f6r\u00f6k Vil\u00e1gegyetem modellj\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lta l\u00e9trehozni, amelyben az anyag folyamatosan teremt\u0151dik. A k\u00e9ziratot\u00a0Cormac O\u2019Raifeartaigh \u00edr fizikus (Waterfordi Technol\u00f3giai Int\u00e9zet) fedezte fel. Ennek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t\u00a0\u00e9s elm\u00e9leti h\u00e1tter\u00e9t \u00edrta meg a professzor.<\/strong><\/p>\n

\"einstein-1930.jpg\"Albert Einstein 1930<\/small><\/p>\n

2013-ban, egy ny\u00e1ri d\u00e9lut\u00e1non \u00edr\u00f3asztalomn\u00e1l \u00fclve arra gondoltam, elmegyek f\u00fcrdeni. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 volt az id\u0151, \u00e9s kezdett untatni az, amivel foglalatoskodtam. Elemeznem kellett egy \u201eAz \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9let kozmol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz\u201d c\u00edm\u0171 cikket, melyet Albert Einstein 1931 \u00e1prilis\u00e1ban, a Porosz Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00fcl\u00e9seir\u0151l k\u00e9sz\u00fclt jelent\u00e9sekben publik\u00e1lt.<\/p>\n

Az Einstein \u00e1ltal megadott sz\u00e1mokban tal\u00e1ltam bizonyos anom\u00e1li\u00e1kat, ez\u00e9rt azt rem\u00e9ltem, okosabb leszek, ha az eredeti k\u00e9zirattal vetem egybe. Ezekb\u0151l az anyagokb\u00f3l sok online is elolvashat\u00f3 a Jeruzs\u00e1lemi H\u00e9ber Egyetem Einstein Archives Online-ja r\u00e9v\u00e9n, amely majdan Einstein valamennyi \u00edr\u00e1s\u00e1t el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 teszi. Az arch\u00edvum a 80 ezer ismert dokumentumnak egyel\u0151re csak a t\u00f6red\u00e9k\u00e9t tartalmazza, de k\u00f6zt\u00fck volt a nevezett cikk is. Ott volt az orrom el\u0151tt.<\/p>\n

\"cormac_einstein_allando_vilagegyetem.jpg\"<\/span>Cormac O\u2019Raifeartaigh<\/small><\/span><\/p>\n

T\u00e1madt egy k\u00e9ts\u00e9gem. Val\u00f3ban annak a cikknek a k\u00e9zirat\u00e1t l\u00e1tom, amellyel dolgoztam? Einstein k\u00e9zirat\u00e1ban a c\u00edm \u00e9s a bevezet\u0151 bekezd\u00e9sek ismer\u0151sek voltak. De folytatva az olvas\u00e1st, egyre vil\u00e1gosabb\u00e1 v\u00e1lt sz\u00e1momra: ez a dokumentum nem lehet az 1931-ben publik\u00e1lt cikk piszkozata. El\u0151sz\u00f6r is, a k\u00e9zirat sz\u00e1mos egyenlet\u00e9ben egy \u201ekozmol\u00f3giai \u00e1lland\u00f3\u201d-nak nevezett, \u03bb-val jel\u00f6lt mennyis\u00e9g szerepelt \u2013 ugyanez a nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fclt cikkb\u0151l szinte teljesen hi\u00e1nyzott. M\u00e1sodszor a k\u00e9zirat n\u00e9h\u00e1ny igen meglep\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1st foglalt mag\u00e1ban. F\u0151k\u00e9pp ezt: \u201eDie Dichte ist also konstant und bestimmt die Expansion\u201d<\/em> (A s\u0171r\u0171s\u00e9g teh\u00e1t \u00e1lland\u00f3, \u00e9s meghat\u00e1rozza a kiterjed\u00e9st). Amikor id\u00e1ig \u00e9rtem, minden strandol\u00e1si tervem aktualit\u00e1s\u00e1t vesztette. Kezemben a pap\u00edrral \u00e1trohantam munkat\u00e1rsam, a matematikaoktat\u00f3 Brendan McCann irod\u00e1j\u00e1ba, ezt kiab\u00e1lva: \u201eAzt hiszem, tal\u00e1ltam valamit!\u201d<\/p>\n

Hogy \u00e9rts\u00fck, mi\u00e9rt lep\u0151dtem meg Einsteinnek ezen a mondat\u00e1n, ismerkedj\u00fcnk meg a kozmol\u00f3gia n\u00e9h\u00e1ny alapfogalm\u00e1val. Einstein 1915-ben az \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9let megfogalmaz\u00e1sa ut\u00e1n hozz\u00e1l\u00e1tott, hogy a gravit\u00e1ci\u00f3nak ezt az \u00faj elm\u00e9let\u00e9t a Vil\u00e1gegyetem eg\u00e9sz\u00e9re alkalmazza. Legnagyobb meglepet\u00e9s\u00e9re meg kellett \u00e1llap\u00edtania, hogy egyenlete alapj\u00e1n a Vil\u00e1gegyetem dinamikus: t\u00e1gulhat, \u00f6sszeh\u00faz\u00f3dhat. Mivel ezt semmilyen megfigyel\u00e9s nem t\u00e1masztotta al\u00e1, Einstein 1917-ben hozz\u00e1tett egy tagot egyenlet\u00e9hez, hogy a gravit\u00e1ci\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t kiv\u00e9dve a Vil\u00e1gegyetemet stabiliz\u00e1lja. Ez a tag, a \u201ekozmol\u00f3giai \u00e1lland\u00f3\u201d olyan modellt tett lehet\u0151v\u00e9 sz\u00e1m\u00e1ra, amely statikus \u00e9s v\u00e9ges, s amelyben az anyag m\u00e9rete \u00e9s \u00e1tlagos s\u0171r\u0171s\u00e9ge az alapelvekb\u0151l kiindulva sz\u00e1m\u00edthat\u00f3.<\/p>\n

\"aleksandr_fridman.png\"Alexander Friedmann<\/span><\/small><\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben a relativista kozmol\u00f3giai modelleket m\u00e1s elm\u00e9letalkot\u00f3k is \u00e1ttekintett\u00e9k. Az orosz Alexander Friedmann ink\u00e1bb hajlott a nem statikus modellek fel\u00e9; Einstein egyenlet\u00e9b\u0151l kiindulva ilyeneket k\u00f6z\u00f6lt 1922-ben \u00e9s 1924-ben. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a belga Georges Lema\u00eetre, tud\u00f3s \u00e9s klerikus azzal a hipot\u00e9zissel \u00e1llt el\u0151, hogy a t\u00e1voli galaxisok szisztematikus t\u00e1volod\u00e1s\u00e1nak els\u0151 megfigyel\u00e9sei annak jelei lehetnek, hogy a t\u00e9r a legnagyobb dimenzi\u00f3kban kiterjed\u0151ben van. Nem ismerve Friedmann munk\u00e1it kimutatta, hogy ez a kozmikus t\u00e1gul\u00e1s Einstein egyenlet\u00e9b\u0151l levezethet\u0151. Einstein tudom\u00e1st szerzett Friedmann \u00e9s Lema\u00eetre munk\u00e1ir\u00f3l, de kozmol\u00f3giai modelljeiket val\u00f3sz\u00edn\u0171tleneknek tartotta.<\/p>\n

\"20101005lemaitre_web.jpg\"Albert Einstein \u00e9s\u00a0Georges Lema\u00eetre<\/span><\/small><\/p>\n

Minden megv\u00e1ltozott 1929-ben, amikor az amerikai Edwin Hubble felfedezte a galaxisok t\u00e1volod\u00e1si sebess\u00e9ge \u00e9s t\u00e1vols\u00e1ga k\u00f6zti line\u00e1ris \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st: min\u00e9l messzebb van t\u0151l\u00fcnk egy galaxis, ann\u00e1l gyorsabban t\u00e1volodik. Ezekben a megfigyel\u00e9sekben azut\u00e1n sok tud\u00f3s annak lehets\u00e9ges bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t l\u00e1tta, hogy a t\u00e9r t\u00e1gul. Elkezdtek relativista t\u00e1gul\u00f3 Vil\u00e1gegyetem-modelleket alkotni, amelyek Friedmann \u00e9s Lema\u00eetre modelljeihez hasonl\u00edthat\u00f3k. Valamennyi felt\u00e9telezte az anyags\u0171r\u0171s\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t, a t\u00e9r t\u00e1gul\u00e1s\u00e1t; \u201eevol\u00faci\u00f3ban\u201d l\u00e9v\u0151 Vil\u00e1gegyetemr\u0151l besz\u00e9ltek. Maga Einstein k\u00e9t evol\u00faci\u00f3s modellt javasolt. Az els\u0151t 1931-ben: ez jelent meg az \u00e1ltalam feldolgozott Sitzungsbericht\u00e9-ben. A m\u00e1sodikat 1932-ben a holland matematikus Willem de Sitterrel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve. Az \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1s egyenlet\u00e9b\u0151l mindk\u00e9t modellben elhagyta a kozmol\u00f3giai \u00e1lland\u00f3t, jelezve, hogy az feleslegess\u00e9 v\u00e1lt, ha egyszer a Vil\u00e1gegyetem t\u00e1gul.<\/p>\n

\"desitter-telescope_1.jpg\"Willem de Sitter teleszk\u00f3ppal<\/small><\/p>\n

A koll\u00e9ga, akivel e sz\u00e9p ny\u00e1ri d\u00e9lut\u00e1non dolgoztam, ismerte Einstein 1931-es \u00e9s 1932-es evol\u00faci\u00f3s modellj\u00e9t, \u00edgy hamar egyet\u00e9rt\u00e9sre jutottunk abban, hogy az \u00e1ltalam tal\u00e1lt dokumentum valami ezekt\u0151l elt\u00e9r\u0151t k\u00e9pviselt. Hogy err\u0151l megbizonyosodjunk, a k\u00f6vetkez\u0151 heteket a dokumentum ford\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9s elemz\u00e9s\u00e9vel t\u00f6lt\u00f6tt\u00fck.\u00a0<\/p>\n

\"hubble_edwin_a6a-lg.gif\"Edwin Hubble<\/small><\/p>\n

A bevezet\u00e9sben Einstein a Hubble-f\u00e9le megfigyel\u00e9sek nyom\u00e1n defini\u00e1lt k\u00e9t evol\u00faci\u00f3s modell hely\u00e9be javasol egy m\u00e1sik forgat\u00f3k\u00f6nyvet:<\/p>\n

\u201eA k\u00f6vetkez\u0151kben az egyenlet [az \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1s egyenlete] egy olyan megold\u00e1s\u00e1ra h\u00edvn\u00e1m fel a figyelmet, amely tekintetbe veszi a Hubbel [sic] \u00e1ltal le\u00edrt t\u00e9nyeket, \u00e9s amelyben a s\u0171r\u0171s\u00e9g id\u0151ben \u00e1lland\u00f3.\u201d<\/p>\n

A k\u00e9ziratban lejjebb olyan mechanizmust vet fel, amely az anyag s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00e9t \u00e1lland\u00f3k\u00e9nt tartja fenn egy t\u00e1gul\u00f3 Vil\u00e1gegyetemben: ehhez el\u00e9g, ha a t\u00e9r \u0171rj\u00e9b\u0151l folyamatosan anyag keletkezik.<\/p>\n

\u201eHogy a s\u0171r\u0171s\u00e9g \u00e1lland\u00f3 maradjon, folyamatosan \u00faj anyagr\u00e9szecsk\u00e9knek kell form\u00e1l\u00f3dniuk ebben a t\u00e9rfogatban\u201d \u2013 \u00edrja. \u00a0<\/p>\n

Vil\u00e1gegyetem anyag n\u00e9lk\u00fcl<\/h2>\n

Einstein teh\u00e1t ebben a k\u00e9ziratban egy olyan Vil\u00e1gegyetem lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t tanulm\u00e1nyozza, amely t\u00e1gul, ugyanakkor \u2013 tekintettel az \u00e1lland\u00f3 anyagp\u00f3tl\u00e1sra \u2013 \u00e1lland\u00f3 \u00e1llapotban marad. Az \u201e\u00e1lland\u00f3 \u00e1llapot\u201d kifejez\u00e9st a fizika sz\u00e1mos ter\u00fclet\u00e9n haszn\u00e1lj\u00e1k dinamikus, de v\u00e1ltoztathatatlan rendszer le\u00edr\u00e1s\u00e1ra. Einstein meglep\u0151 m\u00f3don \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st \u00e1llap\u00edt meg az anyag \u00e1lland\u00f3 teremt\u0151d\u00e9se \u00e9s a kozmol\u00f3giai \u00e1lland\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt:<\/p>\n

\n

\u201eA megmarad\u00e1s t\u00f6rv\u00e9nye \u00e9rv\u00e9nyben marad, ugyanis a \u03bb tag bevezet\u00e9s\u00e9vel a t\u00e9r maga nincs energia h\u00edj\u00e1n; tudjuk, hogy a t\u00f6rv\u00e9ny \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t az egyenlet garant\u00e1lja.\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n

Eddig nem tudtunk arr\u00f3l, hogy Einsteinben felmer\u00fclt volna egy \u00e1lland\u00f3 Vil\u00e1gegyetem-modell hipot\u00e9zise. Mi\u00e9rt nem lett publik\u00e1lva ez a k\u00e9zirat? Figyelj\u00fck meg a benne szerepl\u0151 egyenleteket. A De Sitter-f\u00e9le t\u00e9rid\u0151-geometri\u00e1b\u00f3l kiindulva Einstein az egyenletekb\u0151l kisz\u00e1mol egy \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a Vil\u00e1gegyetem \u00e1tlagos anyags\u0171r\u0171s\u00e9ge \u00e9s a t\u00e1gul\u00e1si egy\u00fctthat\u00f3 k\u00f6zt. Megh\u00f6kkent\u0151 eredm\u00e9ny: felt\u00e9telezi, hogy az anyags\u0171r\u0171s\u00e9g k\u00f6zvetlen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben van a t\u00e1gul\u00e1si egy\u00fctthat\u00f3val, \u00e9s \u00e1lland\u00f3 marad. De felmer\u00fcl egy probl\u00e9ma: az Einstein \u00e1ltal haszn\u00e1lt egyenletrendszer vizsg\u00e1lata azt der\u00edti ki, hogy a megold\u00e1s egy anyag n\u00e9lk\u00fcli (nulla s\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171) Vil\u00e1gegyetemhez vezet el, \u00e9s nem a s\u0171r\u0171s\u00e9g \u00e9s a t\u00e1gul\u00e1si egy\u00fctthat\u00f3 k\u00f6zti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9shez, amelyig Einstein a k\u00e9ziratban eljutni v\u00e9l. Ugyanis ha jobban megn\u00e9zz\u00fck az egyenletrendszert, \u00e9szrevessz\u00fck, hogy egy egy\u00fctthat\u00f3, amely eredetileg 9\/4 volt, -3\/4-re m\u00f3dosult.<\/p>\n

Mire kellett k\u00f6vetkeztetni ebb\u0151l? Hogy a dolog v\u00e9g\u00e9re j\u00e1rjunk, elhat\u00e1roztuk, hogy rekonstru\u00e1ljuk az \u00e1lland\u00f3 \u00e1llapot einsteini elm\u00e9let\u00e9t Werner Nahm (Speci\u00e1lis Tanulm\u00e1nyok Int\u00e9zete, Dublin) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Elemz\u00e9s\u00fcnk meger\u0151s\u00edtette, hogy a helyes egy\u00fctthat\u00f3 val\u00f3ban -3\/4, amely az anyag nulla s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00e9hez vezet. Teh\u00e1t \u00e9sszer\u0171 elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy Einstein el\u0151bb elv\u00e9gzett egy olyan hib\u00e1s sz\u00e1m\u00edt\u00e1st (a 9\/4-del), amely \u00e1lland\u00f3 Vil\u00e1gegyetemhez vezet, s amelyben \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s van a s\u0171r\u0171s\u00e9g \u00e9s a t\u00e1gul\u00e1s k\u00f6zt. Majd miut\u00e1n a k\u00e9zirat ellen\u0151rz\u00e9sekor \u00e9szrevette a hib\u00e1t, kijav\u00edtotta a 9\/4-et -3\/4-re, amely nulla anyags\u0171r\u0171s\u00e9ghez vezet.<\/p>\n

\"einstein_satter_allando_vilagegyetem.jpg\"Albert Einstein Willem de Sitterrel<\/small><\/p>\n

Egy mai kozmol\u00f3gus bizony\u00e1ra azt mondan\u00e1, hogy a De Sitter-f\u00e9le geometri\u00e1b\u00f3l kiindulva Einstein nem juthatott m\u00e1shova, csak egy anyagmentes Vil\u00e1gegyetemhez (De Sitter-f\u00e9le Vil\u00e1gegyetem). Ezt a t\u00e9nyt ma j\u00f3l ismerj\u00fck. Kiindul\u00f3 t\u00e9ved\u00e9se az volt, hogy kifelejtett valamit a folyamatos anyagteremt\u00e9st reprezent\u00e1l\u00f3 egyenletb\u0151l, \u00e9s elhamarkodottan t\u00e9telezett fel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st e folyamat \u00e9s a kozmol\u00f3giai \u00e1lland\u00f3 k\u00f6zt. Sz\u00e1munkra az az \u00e9rdekes, hogy eleinte nem l\u00e1tta a probl\u00e9m\u00e1t, majd amikor felfedezte, elvetette a modellt ahelyett, hogy m\u00f3dos\u00edtotta volna az egyenleteket, \u00e9s tov\u00e1bb vitte volna az elk\u00e9pzel\u00e9st az \u00e1lland\u00f3 Vil\u00e1gegyetemr\u0151l, amelyben folytonosan anyag teremt\u0151dik.<\/p>\n

Hogyan egyeztethet\u0151 \u00f6ssze ez a k\u00e9zirat a t\u00f6bbi kozmosz-modellel, amelyeket Einstein tanulm\u00e1nyozott? Mikorra dat\u00e1lhat\u00f3 a k\u00e9zirat? A hivatalos arch\u00edvum az 1931-es \u00e9vet eml\u00edti. De tal\u00e1n csak az\u00e9rt, mert a k\u00e9ziratot t\u00e9vesen a 1931-es Sitzungsbericht\u00e9-ben megjelent cikk piszkozat\u00e1nak v\u00e9lt\u00e9k.<\/p>\n

A kozmikus t\u00e1gul\u00e1s bizony\u00edt\u00e9kai<\/h2>\n

A Hubble-f\u00e9le megfigyel\u00e9sekre tett utal\u00e1s alapj\u00e1n felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a k\u00e9zirat 1929-n\u00e9l k\u00e9s\u0151bb keletkezett. Ugyanakkor kev\u00e9ss\u00e9 val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy 1931 ut\u00e1ni lenne, mert nincs benne utal\u00e1s sem az Einstein \u00e1ltal 1931 \u00e1prilis\u00e1ban vagy 1932-ben publik\u00e1lt kozmol\u00f3giai modellekre, sem Lema\u00eetre 1931-ben megfogalmazott posztul\u00e1tum\u00e1ra<\/a>, amely szerint a Vil\u00e1gegyetem egy robban\u00e1sb\u00f3l keletkezett. Einstein napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l megtudjuk, hogy a kozmol\u00f3gia ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se egy a Caltechn\u00e9l (Kaliforniai M\u0171szaki Int\u00e9zet) tett h\u00e1rom h\u00f3napos l\u00e1togat\u00e1sa idej\u00e9n \u00e9ledt fel 1931 elej\u00e9n, f\u0151leg a Richard Tolman kozmol\u00f3gussal \u00e9s a k\u00f6zeli Mount Wilson Obszervat\u00f3rium csillag\u00e1szaival folytatott eszmecser\u00e9i sor\u00e1n.<\/p>\n

\"hubble-and-einstein-300x230.jpg\"Hubble \u00e9s Einstein a CalTech-ben<\/small><\/p>\n

Teh\u00e1t az a val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a dokumentum ebben az id\u0151szakban \u00edr\u00f3dott; erre utal az is, hogy a pap\u00edrja amerikai. Ha helyesen okoskodunk, e k\u00e9zirat Einstein els\u0151 k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t tan\u00fas\u00edtja arra, hogy a Vil\u00e1gegyetemet a kozmikus t\u00e1gul\u00e1s bizony\u00edt\u00e9kait figyelembe vev\u0151 modellel \u00edrja le.<\/p>\n

Az \u00e1lland\u00f3 Vil\u00e1gegyetem gondolat\u00e1t k\u00e9s\u0151bb, az 1940-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a Cambridge-i Egyetem h\u00e1rom fizikusa vizsg\u00e1lta. Mivel meg akart\u00e1k oldani az evol\u00faci\u00f3s modell n\u00e9h\u00e1ny probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t, Fred Hoyle, Hermann Bondi \u00e9s Thomas Gold a t\u00e1gul\u00f3, de a sz\u00fcntelen anyagteremt\u00e9s folyt\u00e1n v\u00e1ltozatlan Vil\u00e1gegyetem lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t tanulm\u00e1nyozta. M\u00e9g ha igen val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen is, hogy a tri\u00f3 ismerte volna Einstein kor\u00e1bbi pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t, meglephet minket, mennyire hasonl\u00edt \u2013 t\u00f6bb szempontb\u00f3l is \u2013 az \u00e1lland\u00f3 Vil\u00e1gegyetem Hoyle \u00e1ltal megfogalmazott relativista modellje az Einstein k\u00e9zirat\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3hoz.<\/p>\n

A l\u00e9nyeges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogy Hoyle az egyenletet kieg\u00e9sz\u00edtette egy a sz\u00fcntelen anyagkeletkez\u00e9st reprezent\u00e1l\u00f3 taggal. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven \u00e1t az \u00e1lland\u00f3 \u00e1llapot Hoyle \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i \u00e1ltal kidolgozott elm\u00e9lete a fejl\u0151d\u00e9sben l\u00e9v\u0151 Vil\u00e1gegyetemnek egy m\u00e1sik, a Nagy Bummt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 modellj\u00e9t adta. Egy modellt, amelyet azut\u00e1n a megfigyel\u00e9sek \u2013 f\u0151leg a galaxisok koronk\u00e9nti eloszl\u00e1sa, illetve a korai Vil\u00e1gegyetemb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 kozmikus h\u00e1tt\u00e9rsug\u00e1rz\u00e1s \u2013 v\u00e9g\u00fcl megc\u00e1foltak.<\/p>\n

Mi\u00e9rt \u00e9rdekesek m\u00e9gis az \u00e1lland\u00f3 \u00e1llapot elv\u00e9n alapul\u00f3 kozmol\u00f3giai modellek? Els\u0151sorban a gondolatok fejl\u0151d\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l. A t\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1s egyik alapelve: a kudarcot vallott gondolatok r\u00e1vil\u00e1g\u00edthatnak arra, hogyan fejl\u0151dnek az elm\u00e9letek.<\/p>\n

\u00dagy t\u0171nik, hogy l\u00e1tva a kozmikus t\u00e1gul\u00e1s bizony\u00edt\u00e9kait, Einstein habozott az \u00e1lland\u00f3 \u00e9s az evol\u00faci\u00f3s modell k\u00f6z\u00f6tt, m\u00e9ghozz\u00e1 \u00e9vtizedekkel az el\u0151tt, hogy a kozmol\u00f3gusok ezekr\u0151l vitatkoztak. E magatart\u00e1s j\u00f3l egyezik tud\u00f3sunk filoz\u00f3fiai elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9vel egy v\u00e1ltozhatatlan, statikus Vil\u00e1gegyetem ir\u00e1nt, amelyet 1917-ben javasolt (bevezetve a kozmol\u00f3giai \u00e1lland\u00f3t), \u00e9s ellen\u00e9rz\u00e9s\u00e9vel Friedmann \u00e9s Lema\u00eetre 1920-as \u00e9vekbeli evol\u00faci\u00f3s modelljei ir\u00e1nt. Mindenesetre l\u00e1that\u00f3: az \u00e1lland\u00f3 \u00e1llapot\u00fa Vil\u00e1gegyetem modellj\u00e9nek kudarca ut\u00e1n Einstein az evol\u00faci\u00f3sak fel\u00e9 fordult, \u00e9s nem pr\u00f3b\u00e1lta az egyenleteket \u00fagy m\u00f3dos\u00edtani, hogy elm\u00e9lete kost was kost \u00e9rv\u00e9nyes legyen.<\/p>\n

\"einstein_archives_online.png\"V\u00e9g\u00fcl e k\u00e9zirat arra is eml\u00e9keztet minket, hogy a Vil\u00e1gegyetem aktu\u00e1lis, evol\u00faci\u00f3s modellje nem hirtelen nyert \u00e9rv\u00e9nyt valamif\u00e9le \u201eparadigmav\u00e1lt\u00e1s\u201d nyom\u00e1n. Az elm\u00e9let \u00e9s a megfigyel\u00e9sek ter\u00e9n zajl\u00f3 lass\u00fa felfedez\u0151i folyamat eredm\u00e9nye. Err\u0151l az id\u0151szakr\u00f3l nyilv\u00e1n t\u00f6bbet is megtudunk, mihelyt az Einstein Papers Project (Caltech \u00e9s H\u00e9ber Egyetem) keret\u00e9ben befejez\u0151dik az \u00e9vsz\u00e1zad tud\u00f3sa \u00e1ltal \u00edrt eredeti dokumentumok digitaliz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s k\u00f6zread\u00e1sa.<\/p>\n

Ford\u00edtotta \u00e9s szerkesztette: Jakabffy \u00c9va<\/p>","type":"rich"}