Az elfeledett agy \u00e9s az elfeledett gliasejtek<\/h2>\n
Albert Einstein hal\u00e1la ut\u00e1n 30 \u00e9vvel Harvey v\u00e9g\u00fcl engedelmeskedik. 1983. tavasz\u00e1n elk\u00fcld n\u00e9h\u00e1ny agydarabot Marian Diamond professzornak, a kaliforniai Berkeley Egyetem neuroanat\u00f3mus\u00e1nak. \u0150 \u00e9szreveszi, hogy a bal als\u00f3 fali lebeny k\u00fcl\u00f6nlegesen magas sz\u00e1mban tartalmaz gliasejteket. Ezek a sejtek alkotj\u00e1k az idegsejtek mellett az agy sz\u00f6vet\u00e9t.<\/span> Az als\u00f3 fali tekerv\u00e9nyek az\u00e9rt \u00e9rdekesek Einstein eset\u00e9ben, mert ezt tekintik a matematikai \u00e9s a t\u00e9rbeli gondolkoz\u00e1s sz\u00e9khely\u00e9nek. Ez lenne Einstein zsenij\u00e9nek magyar\u00e1zata? Diamond \u00f3vatos. Harvey-val egy\u00fctt jegyzett cikke 1985-ben jelenik meg, egy nemr\u00e9g indult szaklapban, az Experimental Neurology<\/em>-ban.<\/p>\n A meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s ugyan zavarba ejtette a tudom\u00e1nyos vil\u00e1got, de csak egyszer\u0171 \u00e9rdekess\u00e9get l\u00e1ttak benne. Ma m\u00e1r vil\u00e1gos, hogy a gliasejtek meghat\u00e1roz\u00f3 helyet foglalnak el az emberek intelligenci\u00e1j\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben: hiszen az \u00f6sszes faj k\u00f6z\u00fcl az emberi agyban a legmagasabb az ar\u00e1nyuk. R\u00f6viden: min\u00e9l \u00e9l\u00e9nkebb a szellem, ann\u00e1l gazdagabb az agy gliasejtekben.<\/span> N\u00e9h\u00e1ny \u00e9v \u00f3ta olyan adatok gy\u0171lnek, amelyek rehabilit\u00e1lj\u00e1k az eddig figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyott agyi sejtek szerep\u00e9t. A gliasejtek egyik fajt\u00e1ja pedig, a csillagsejtek (asztrocit\u00e1k) rendk\u00edv\u00fcli kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9szs\u00e9get tan\u00fas\u00edtanak. Az idegsejtekhez hasonl\u00f3an k\u00e9pesek az inform\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra az agyban, \u00edgy egyfajta \u201ekommunik\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3t\u201d alkotnak, kieg\u00e9sz\u00edtve az idegsejtek h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t.<\/span><\/p>\n A csillagsejteknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en agyunknak nem egy, hanem k\u00e9t m\u00f3dja is ny\u00edlik az inform\u00e1ci\u00f3 tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Olyan ez, mintha k\u00e9t vas\u00fath\u00e1l\u00f3zatunk lenne: egy a nagy sebess\u00e9g\u0171 k\u00f6zleked\u00e9shez, \u00e9s egy m\u00e1sik a hajt\u00e1nyokhoz. Idegi \u00faton ugyanis az inform\u00e1ci\u00f3k 100 000-szer gyorsabban terjednek, mint a csillagsejtek \u00fatj\u00e1n. Gliasejtjeinek h\u00e1la, a zseni agya egy ideje az agyi kommunik\u00e1ci\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 legelitebb szimp\u00f3ziumok vessz\u0151parip\u00e1ja lett.<\/p>\n <\/p>\n Az illinois-i egyetem Beckman-int\u00e9zet\u00e9nek egy pszichol\u00f3guscsoportja William Greenough vezet\u00e9s\u00e9vel a 90-es \u00e9vek \u00f3ta tanulm\u00e1nyozza a patk\u00e1nyok csillagsejtjeit. Egy k\u00eds\u00e9rletsorozatban fiatal r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3kat h\u00e1rom csoportba osztottak. Az els\u0151 csoport tagjait egyes\u00e9vel helyezt\u00e9k el e ketrecekben. A m\u00e1sodikban a csoport egy\u00fctt maradt. A harmadik is, de itt a csoportnak sokkal izgalmasabb \u00e9let jutott: olyan helyre ker\u00fcltek, amely nekik szinte vid\u00e1mparknak t\u0171nhetett, sz\u00ednes, sz\u00f3rakoztat\u00f3 t\u00e1rgyakkal, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le l\u00e9pcs\u0151kkel, cs\u00faszd\u00e1kkal. K\u00e9s\u0151bb azt a meglep\u0151 eredm\u00e9nyt kapt\u00e1k, hogy a harmadik csoportn\u00e1l az agyk\u00e9reg t\u00f6mege j\u00f3val nagyobb lett, mik\u00f6zben az idegsejt-s\u0171r\u0171s\u00e9g cs\u00f6kkent: mintha az idegsejteket kiszor\u00edtott\u00e1k volna a csillagsejtek. Vagyis az \u00faj szitu\u00e1ci\u00f3hoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1skor el\u0151t\u00e9rbe l\u00e9ptek a csillagsejtek. Ugyanezt az eredm\u00e9nyt kapt\u00e1k intenz\u00edv akrobatikai k\u00e9pz\u00e9snek al\u00e1vetett \u00e1llatokn\u00e1l is.\u00a0Az adatok arra utalnak, hogy a csillagsejtek k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se f\u0151k\u00e9nt a tanul\u00e1s, az \u00faj k\u00f6rnyezet felfedez\u00e9se vagy egy ismeretlen feladat id\u0151szak\u00e1ban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl.<\/span><\/p>\n Eddig azonban id\u0151szakos felfedez\u0151 hajlam kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l volt sz\u00f3. Mi a helyzet azokkal, akikn\u00e9l ez a hajlam velesz\u00fcletetten er\u0151sebb? Gliasejtjeik sz\u00e1ma eleve magasabb, az\u00e9rt ilyenek, vagy ford\u00edtva, agyuk extr\u00e9m k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gukhoz alkalmazkodva alakul \u00edgy? A fenti k\u00eds\u00e9rlet alapj\u00e1n ut\u00f3bbi sem lehetetlen: hiszen gliasejtek j\u00f6hetnek, mehetnek az \u00e9let sor\u00e1n, ahogy a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek dikt\u00e1lj\u00e1k. De akkor m\u00e9gis, honnan ered a felfedez\u00e9sre val\u00f3 hajlam?<\/span> Gyermekkorban kapott impulzusokb\u00f3l? Vagy valamely \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt, \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 v\u00e1ltozhat\u00f3 agyi saj\u00e1ts\u00e1gb\u00f3l? Ha az ut\u00f3bbi a v\u00e1lasz, az kider\u00fclhet Einstein agy\u00e1nak behat\u00f3bb vizsg\u00e1lat\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n Az agyi k\u00e9palkot\u00e1s imm\u00e1r lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy egym\u00e1s ut\u00e1n der\u00fclj\u00f6n f\u00e9ny egy olyan szerv\u00a0titkaira, amely annyi idegsejtet tartalmaz, amennyi csillagot egy galaxis. Sok\u00e1ig \u00e9lt a fantazma, hogy itt olyan g\u00e9pr\u0151l van sz\u00f3, amely egym\u00e1st\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt rekeszekre oszlik: egyikben a nyelv, m\u00e1sikban az eml\u00e9kezet, harmadikban az okoskod\u00e1s, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Ezek a modulok. Ugyan igaz, hogy egyes agyter\u00fcletek specializ\u00e1l\u00f3dnak olyan feladatokra, mint a l\u00e1t\u00e1s, hall\u00e1s, s\u0151t ezeken bel\u00fcl egyes agysejtcsoportok \u00e9rz\u00e9kenyek p\u00e9ld\u00e1ul bizonyos ir\u00e1ny\u00fa vonalakra. M\u00e9gis, tudatos \u00e9s tudattalan elmem\u0171k\u00f6d\u00e9seink egys\u00e9ges eg\u00e9szet alkotnak. A mozg\u00e1s, az \u00e9rzelmi-hangulati \u00e9let \u00e9s az \u00e9rtelmi folyamatok nem f\u00fcggetlenek egym\u00e1st\u00f3l: megvannak a saj\u00e1t agyter\u00fcleteik, de olyanok is, ahol \u201etal\u00e1lkoznak\u201d, kommunik\u00e1lnak. R\u00e1ad\u00e1sul az agy egy\u00e1ltal\u00e1n nem hermetikusan elz\u00e1rt biol\u00f3giai szerv. Fejl\u0151d\u00e9se, helyes m\u0171k\u00f6d\u00e9se f\u00fcgg a k\u00fcls\u0151-bels\u0151 k\u00f6rnyezett\u0151l: m\u00e1sk\u00e9pp alakul, mint l\u00e1ttuk, a \u201evid\u00e1mparkba\u201d helyezett \u00e1llatokn\u00e1l (\u00e9s emberekn\u00e9l), \u00e9s m\u00e1sk\u00e9pp azokn\u00e1l, akiknek csak egy cella jut oszt\u00e1lyr\u00e9sz\u00fcl.<\/p>\n Ami a bels\u0151 k\u00f6rnyezetet illeti, a mozgat\u00f3szervek, a zsigerek \u00e9s az immunrendszer egyar\u00e1nt folyamatosan k\u00fcldik jelz\u00e9seiket az agynak a szervezet \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l \u2013 amit k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen f\u00e1jdalom, betegs\u00e9g, \u00e9hez\u00e9s \u00e9s hasonl\u00f3k eset\u00e9n lehet \u00e9rezni, amikor a figyelem besz\u0171k\u00fcl, \u00e9s a sz\u00e1rnyal\u00f3 gondolatok \u00e1tadj\u00e1k hely\u00fcket a t\u00fal\u00e9l\u00e9sre val\u00f3 \u00f6sszpontos\u00edt\u00e1snak. Mindezek az Einstein agy\u00e1r\u00f3l kapott k\u00e9p \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t is \u00e1rnyalj\u00e1k. Fel lehet fedezni saj\u00e1ts\u00e1gokat egyes agyter\u00fcleteken, de ezek csak az egyes modulokr\u00f3l mondanak valamit, nem az eg\u00e9sz agyr\u00f3l \u2013 pl\u00e1ne, hogy az agy nem is v\u00e1laszthat\u00f3 el att\u00f3l, ami valaha k\u00f6r\u00fclvette. Vegy\u00fck figyelembe teh\u00e1t a post mortem agyvizsg\u00e1latok ezen \u00e1ltal\u00e1nos korl\u00e1tj\u00e1t, amikor az al\u00e1bbi adatokat \u00e9rtelmezz\u00fck.<\/p>\n Az \u201eagy \u00e9vtizede\u201d, vagyis a 90-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n Harvey el\u0151sz\u00f6r gondolja \u00fagy, hogy megv\u00e1lik att\u00f3l, ami f\u00e9tis\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny darabj\u00e1t \u00e1tengedi Britt Andersonnak, az Alabamai Egyetem kutat\u00f3j\u00e1nak.<\/span> Anderson \u00f6sszehasonl\u00edtja kontroll agyakkal, \u00e9s kider\u00edti, hogy Einstein homloki agyk\u00e9rge n\u00e9mileg v\u00e9kony volt.<\/span> Ezt a megfigyel\u00e9s\u00e9t \u2013 ism\u00e9t Harvey t\u00e1rsszerz\u0151s\u00e9g\u00e9vel \u2013 a Neuroscience Letters 1996. j\u00faniusi sz\u00e1m\u00e1ban k\u00f6zli, minden k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb visszhang n\u00e9lk\u00fcl. Egy m\u00e1sik \u00edr\u00e1s: The exeptional Einstein brain,<\/em> 3 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb jelenik meg a The Lancet-ben, a legnagyobb brit orvosi foly\u00f3iratban \u2013 \u00e9s ez azt\u00e1n val\u00f3s\u00e1gos m\u00e9diatorn\u00e1d\u00f3t ind\u00edt el.<\/p>\n Harvey \u00e9s fiatalabb koll\u00e9gan\u0151je k\u00f6zt kialakul a rokonszenv, olyannyira, hogy a kezelhetetlen doktor 24 agydarabot b\u00edz r\u00e1 \u00e9s asszisztensn\u0151j\u00e9re, Debra Kigarra. Ez a kett\u0151s azt\u00e1n igen hamar megtal\u00e1lja azt az anat\u00f3miai furcsas\u00e1got, amely a Sylvius-\u00e1rok h\u00e1tuls\u00f3 \u00e1g\u00e1ra vonatkozik; ez egy olyan bar\u00e1zda, amely az agy alapj\u00e1b\u00f3l indul ki, \u00e9s elv\u00e1lasztja a hal\u00e1nt\u00e9klebenyt a homlok- \u00e9s fali lebenyekt\u0151l.<\/span> Egy \u00e1tlagos agyban ez az \u00e1g \u00fagy 10 centim\u00e9teren \u00e1t halad, \u00e9s a fali lebeny k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9sz\u00e9ig ny\u00falik be, r\u00e9szben kett\u00e9osztva a fali lebenyt. Ez az \u00e1g Einstein agy\u00e1ban szokatlanul r\u00f6vid; \u00edgy a k\u00e9t ter\u00fclet, amely \u00e1ltal\u00e1ban sz\u00e9t van v\u00e1lasztva, tal\u00e1lkozik, el\u0151seg\u00edtve a fali lebenyen bel\u00fcl az idegsejtek fokozott kommunik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t.<\/span> \u201eA szokatlan anat\u00f3miai jellegzetess\u00e9g magyar\u00e1zhatja Einstein k\u00fcl\u00f6nleges gondolkod\u00e1s\u00e1t\u201d \u2013 \u00e1ll\u00edtja Witelson. Ugyanis \u00e9ppen a fali lebenyekben van a matematikai okoskod\u00e1s \u00e9s a t\u00e9r\u00e9rz\u00e9k k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek sz\u00e9khelye.<\/p>\n Witelson \u00e9s Kigar azt is kimutatja, hogy Einstein bal oldali fali lebenye ugyanolyan terjedelmes, mint a jobb \u2013 szemben az \u00e1tlagos aggyal, amelyben a bal oldali fali lebeny kisebb, mivel \u00f6sszenyomj\u00e1k a nyelvben szerepet j\u00e1tsz\u00f3 szomsz\u00e9dos ter\u00fcletek. Einsteinn\u00e9l nem; ami magyar\u00e1zhatja, hogy a fizikus nyelvi fejl\u0151d\u00e9se is elt\u00e9rt a szok\u00e1sost\u00f3l.<\/span> Ahogy egyszer mondta:<\/p>\n \u201eSz\u00fcleim agg\u00f3dtak, mivel meglehet\u0151sen k\u00e9s\u0151n kezdtem el besz\u00e9lni, ez\u00e9rt orvoshoz fordultak tan\u00e1cs\u00e9rt. Nem eml\u00e9kszem pontosan mikor, de semmik\u00e9ppen sem voltam m\u00e1r 3 \u00e9vesn\u00e9l fiatalabb... A k\u00e9s\u0151bbiek sor\u00e1n sem v\u00e1ltam sz\u00f3nokk\u00e1.\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n \u00a0<\/span>Azonban nem volt diszlexi\u00e1s, ahogy egyesek \u00e1ll\u00edtj\u00e1k. M\u00e1r kor\u00e1n sokat olvasott, ami nem jellemz\u0151 a komoly olvas\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9ggel k\u00fczd\u0151 diszlexi\u00e1sokra.<\/span><\/p>\n Csup\u00e1n 12-13 \u00e9ves volt, amikor elolvasta B\u00fcchner Er\u0151 \u00e9s anyag c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t, valamint Kantt\u00f3l A gyakorlati \u00e9sz kritik\u00e1j\u00e1t. Ilyen szaksz\u00f6vegek a diszlexi\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g az irodalmi m\u0171vekn\u00e9l is nagyobb probl\u00e9m\u00e1t okoznak, a sok hasonl\u00f3 hangalak\u00fa terminus miatt. Ezzel egy\u00fctt Einstein, saj\u00e1t le\u00edr\u00e1sa alapj\u00e1n, ink\u00e1bb gondolkozott k\u00e9pekben, mint szavakban, ami elt\u00e9r az \u00e1tlagost\u00f3l. Tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lva, ezt mondja: \u201ea szavak nem j\u00e1tszanak benne semmi szerepet\u201d, de a \u201et\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 tiszta, vizu\u00e1lis \u00e9s muszkul\u00e1ris k\u00e9pek\u201d \u201easszociat\u00edv j\u00e1t\u00e9ka\u201d igen.<\/span> A t\u00e9ri-vizu\u00e1lis elk\u00e9pzel\u00e9st, a matematikai gondolkod\u00e1st \u00e9s a mozg\u00e1sk\u00e9pzeteket a h\u00e1ts\u00f3 fali ter\u00fcletekkel hozz\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe.<\/p>\n Witelson\u00e9k utols\u00f3 fontos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa: Einstein agy\u00e1ban nem tal\u00e1lhat\u00f3 meg a pariet\u00e1lis operculum \u2013 ez a strukt\u00fara a k\u00e9zzel val\u00f3 megfog\u00e1s, a tapint\u00e1si felismer\u00e9s mozdulatait ellen\u0151rzi. Val\u00f3sz\u00edn\u0171 azonban, hogy Einsteinn\u00e9l ezt a funkci\u00f3t m\u00e1r kor\u00e1n \u00e1tvette egy m\u00e1sik agyter\u00fclet, hiszen nem mutatkozott hi\u00e1nyoss\u00e1ga e t\u00e9ren, s\u0151t amat\u0151r heged\u0171sk\u00e9nt eg\u00e9sz t\u0171rhet\u0151 szintet \u00e9rt el.<\/p>\n A Lancetben Debrah Kigar \u00e9s megint csak Thomas Harvey \u00e1ltal jegyzett cikk nagy vihart kavar. Az optimist\u00e1k elkezdenek lelkesedni, hogy hal\u00e1la ut\u00e1n 40 \u00e9vvel v\u00e9gre megvan az anat\u00f3miai\u00a0alapja annak, hogy Einstein \u00e9s sz\u00e1zmilli\u00e1rd idegsejtje mi\u00e9rt tal\u00e1lhatta ki az egyenletek egyenlet\u00e9t, az E=mc2-et.<\/p>\n Stephen Pinker, a\u00a0kognit\u00edv tudom\u00e1nyok professzora (Massachusetts Institute of Technology) ezt \u00edrja a New York Timesban:<\/p>\n \u201eK\u00fcl\u00f6n\u00f6s egybees\u00e9s, hogy az az agy, amely a l\u00e9t, a t\u00e9r \u00e9s az id\u0151, az anyag \u00e9s az energia, a neh\u00e9zked\u00e9s \u00e9s a mozg\u00e1s alapvet\u0151 kateg\u00f3ri\u00e1it egyes\u00edtette, most abban seg\u00edt minket, hogy a fogalmi kozmosz utols\u00f3 nagy dichot\u00f3mi\u00e1j\u00e1t \u2013 az anyag\u00e9t \u00e9s a szellem\u00e9t \u2013 egyes\u00edts\u00fck.\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n A kutat\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge ugyanakkor k\u00e9ts\u00e9gbe vonja, hogy mechanikus \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s volna az intelligencia foka, t\u00edpusa \u00e9s valamely konkr\u00e9t agyter\u00fclet szerkezeti jellegzetess\u00e9gei k\u00f6zt. Hiszen egy-egy intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9g t\u00f6bb strukt\u00far\u00e1ra \u00e9s alstrukt\u00far\u00e1ra \u00e9p\u00fcl, ezekb\u0151l rengeteg van, \u00e9s az idegsejtek k\u00f6zt \u00fczenetek milli\u00e1rdjai \u00e9s milli\u00e1rdjai cser\u00e9l\u0151dnek minden m\u00e1sodpercben. E vita \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban Harveynak minden lehet\u0151s\u00e9ge megvan arra, hogy felm\u00e9rje\u00a0az utat, amelyet amaz 1955-\u00f6s \u00e1prilisi reggel \u00f3ta tett meg, amikor n\u00e9h\u00e1ny szikev\u00e1g\u00e1s megford\u00edtotta sors\u00e1t.<\/p>\n 1997. elej\u00e9n Michael Paternity \u00edr\u00f3\u00a0Driving Mr. Albert<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben elmes\u00e9li, hogy r\u00e1besz\u00e9lte dr. Harveyt: l\u00e1togassa meg Kaliforni\u00e1ban Evelint, Einstein unok\u00e1j\u00e1t, mik\u00f6zben kocsijuk csomagtart\u00f3j\u00e1ban elvitt\u00e9k az \u00e9vsz\u00e1zad agy\u00e1nak n\u00e9h\u00e1ny darabj\u00e1t, dobozokban. A San Francisco k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n lezajlott tal\u00e1lkoz\u00e1s semmit nem eredm\u00e9nyezett. A Paramon Pictures filmk\u00e9sz\u00edt\u0151 t\u00e1rsas\u00e1g tervbe vette, hogy e Rood Trip Book<\/em>-b\u00f3l filmet forgassanak, Harvey szerep\u00e9ben Paul Newman-nel, de a j\u00f3 doktor, akinek a k\u00f6nyv nem tetszett, \u00e9s akit a p\u00e9nz soha nem \u00e9rdekelt, udvariasan elh\u00e1r\u00edtotta az aj\u00e1nlatot. 1998-ban elhat\u00e1rozta, hogy \u00e9rt\u00e9kes kincs\u00e9t dr. Eliot Kraussra hagyja, aki a Princeton Hospitalban k\u00f3rboncnoki posztj\u00e1n sokadik ut\u00f3da volt. Dr. Thomas Harvey 2007. \u00e1prilis 5-\u00e9n hunyt el, 94 \u00e9ves kor\u00e1ban. Utols\u00f3 \u00e9veiben nyugodtan pergette napjait Titusville-ben, term\u00e9szetesen tov\u00e1bbra is \u0151rizve Einstein agy\u00e1t.<\/span><\/p>\n Dr Mark Lythgoe, a londoni College Egyetem kutat\u00f3ja a Harvey \u00e1ltal k\u00f6zvetlen\u00fcl az agy elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n felvett f\u00e9nyk\u00e9pek alapj\u00e1n elk\u00e9sz\u00edtette Einstein agy\u00e1nak \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa modellj\u00e9t.<\/span> E f\u00e9nyk\u00e9peken ugyanis megmutatkoznak a dimenzi\u00f3k, mivel r\u00e1ccsal kalibr\u00e1lt\u00e1k \u0151ket.\u00a0\u00dan. sztereolitogr\u00e1fia nev\u0171, sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel vez\u00e9relt l\u00e9zeres modellez\u00e9ssel, amelyet a 3D Systems nev\u0171 t\u00e1rsas\u00e1g v\u00e9gzett el, lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a modell elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se.<\/p>\n Mindezzel egy\u00fctt Lythgoe azt mondja, a tud\u00f3sok \u00e9s filoz\u00f3fusok legjobb sz\u00e1nd\u00e9ka ellen\u00e9re sem siker\u00fclt eddig megmagyar\u00e1zni a g\u00e9niusz term\u00e9szet\u00e9t, illetve Einstein rendk\u00edv\u00fcli kreativit\u00e1s\u00e1nak titk\u00e1t. Milyen k\u00e1r, mondhatj\u00e1k a neurobiol\u00f3gusok, hogy Einstein m\u00e1r nem \u00e9l! Akkor al\u00e1 lehetne vetni agy\u00e1t annak a sz\u00e1mtalan m\u00f3dszernek, amely az agyat m\u0171k\u00f6d\u00e9sben l\u00e1tja: MRI, PET, a kalcium dinamik\u00e1j\u00e1nak k\u00e9palkot\u00e1sa, magnetoenkefalogr\u00e1fia, bifotonikus mikroszk\u00f3pia. El lehet k\u00e9pzelni, hogy \u00e9let\u00e9ben a zseni\u00e1lis fizikus sz\u00edvesen megengedte volna, hogy tesztelj\u00e9k \u2013 hogy agya kiszolg\u00e1ltassa m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek titkait a tudom\u00e1nynak. Azonban hi\u00e1ba gy\u0171jt\u00f6tt be az idegtudom\u00e1ny az ut\u00f3bbi 30 \u00e9vben l\u00e1tv\u00e1nyos eredm\u00e9nyeket oly sokf\u00e9le ter\u00fcleten, mint a molekul\u00e1ris neurobiol\u00f3gia, a fejl\u0151d\u00e9s neurobiol\u00f3gia, a neuroanat\u00f3mia, a neurofarmakol\u00f3gia, a neuroendokrinol\u00f3gia; hi\u00e1ba \u00e9rtj\u00fck jobban, hogyan besz\u00e9lgetnek egym\u00e1ssal az idegi h\u00e1l\u00f3zatok, \u00e9s hi\u00e1ba \u00e1llap\u00edtottak meg oks\u00e1gi k\u00f6tel\u00e9keket klinikai jelek \u00e9s bizonyos idegi egy\u00fcttesek vagy bizonyos k\u00e9miai h\u00edrviv\u0151k k\u00f6zt, m\u00e9g hossz\u00fa \u00fat v\u00e1r r\u00e1nk. Ha k\u00e9zn\u00e9l lenne egy ilyen nagyszer\u0171 agyi mechanika, az \u00fcnnep lenne a tudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra.\u00a0<\/p>\n Jakabffy \u00c9va<\/p>\n Folytatjuk a leg\u00fajabb kutat\u00e1sokkal.<\/em><\/p>","type":"rich"}![\"asztrocita_csillagsejt.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/asztrocita_csillagsejt.jpg\")
<\/p>\nA felfedez\u0151 agy<\/h2>\n
![\"albert-einstein-203x300.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/albert-einstein-203x300.jpg\")
<\/p>\nAz eg\u00e9sz t\u00f6bb, mint a r\u00e9szek \u00f6sszege<\/h2>\n
A nevezetes Sylvius-\u00e1rok<\/h2>\n
![\"sandra_witelson_einstein_agya_harvey.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/sandra_witelson_einstein_agya_harvey.jpg\")
1995. v\u00e9g\u00e9n Harvey, aki t\u00f6bb mint 80 \u00e9vesen visszat\u00e9rt Tituswillbe, Princeton-t\u00f3l 30 kilom\u00e9terre, egy \u00fajabb \u00e9lett\u00e1rs bungal\u00f3j\u00e1ba, tal\u00e1lkozott Sandra Witelson professzorral, a McMaster Egyetem (Hamilton, Ontario, Kanada) neurol\u00f3gus\u00e1val. Nem v\u00e9letlen\u00fcl v\u00e1lasztotta ezt a g\u00f6nd\u00f6r f\u00fcrt\u00f6s, 50-es n\u0151t, ugyanis az \u00f6v\u00e9 a legimpoz\u00e1nsabb agygy\u0171jtem\u00e9ny,<\/span> ha nem is az eg\u00e9sz vil\u00e1gon, de legal\u00e1bbis \u00c9szak-Amerik\u00e1ban (35 f\u00e9rfi, 56 n\u0151i agy). Ezekb\u0151l azt\u00e1n lehet \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 vizsg\u00e1latokat v\u00e9gezni, ha valaki meg akarja ismerni az agy egyik vagy m\u00e1sik kulcsfontoss\u00e1g\u00fa r\u00e9sz\u00e9nek haszn\u00e1lati utas\u00edt\u00e1s\u00e1t. Az agyak mind olyan \u00f6nk\u00e9ntesekt\u0151l sz\u00e1rmaznak, akik neurol\u00f3giailag, pszichi\u00e1triailag norm\u00e1lisak voltak, \u00e9s kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9geik megfeleltek a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges haland\u00f3k\u00e9inak.<\/p>\n![\"einstein_agya_sylvius_arok.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/einstein_agya_sylvius_arok.jpg\")
<\/p>\n\n
![\"einstein_elso_ismert_fotoja.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/einstein_elso_ismert_fotoja.jpg\")
<\/p>\n![\"mileva_novi_sad_einstein.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/mileva_novi_sad_einstein.jpg\")
<\/p>\n\n
Einstein agya \u00fajra egyben<\/h2>\n
![\"einstein_agyanak_modellje.jpg\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/einstein_agyanak_modellje.jpg\")
<\/p>\n