{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Einstein agy\u00e1nak sag\u00e1ja I.","html":"

IPM 2008.<\/p>\n

A mai idegtudom\u00e1ny f\u00e9ny\u00e9ben<\/em><\/p>\n

\"einstein-agya2.jpg\"<\/p>\n

Az \u201e\u00e9vsz\u00e1zad ember\u00e9nek\u201d agy\u00e1r\u00f3l imm\u00e1r elmondhat\u00f3, hogy mitikus t\u00e1rggy\u00e1, f\u00e9tiss\u00e9 v\u00e1lt. A m\u00edtosz egyik forr\u00e1sa, hogy az agy mintegy k\u00e9t \u00e9vtizedre teljesen elt\u0171nt \u2013 m\u00edg nyom\u00e1ra nem bukkant egy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3. A m\u00e1sik forr\u00e1s, hogy sokan azt hiszik: ez az agy mag\u00e1ban rejti Einstein zsenij\u00e9nek titk\u00e1t. K\u00f6zt\u00fck tud\u00f3sok is, akiknek v\u00e9g\u00fcl siker\u00fclt megkaparintaniuk az agyat. \u00cdgy\u00a0Einstein agya a tudom\u00e1ny\u00e9 lett \u2013 h\u0171en egykori gazd\u00e1j\u00e1hoz, \u00e9s annak utols\u00f3, b\u00e1r nem egy\u00e9rtelm\u0171en megfogalmazott k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1hoz.<\/span><\/p>\n

<\/p>\n

Minden 1955. \u00e1prilis 18-\u00e1n, h\u00e9tf\u0151n kezd\u0151dik. Mik\u00f6zben 29 \u00e1llamf\u0151 \u00e9s a nemzeti felszabad\u00edt\u00e1si mozgalmak 30 k\u00e9pvisel\u0151je azon van, hogy a Bandung nev\u0171 kis j\u00e1vai v\u00e1rosban antikolonialista jelszavakkal \u00fajra feltal\u00e1lj\u00e1k a vil\u00e1got, a Csendes-\u00f3ce\u00e1n m\u00e1sik oldal\u00e1n, egy Princeton-i k\u00f3rh\u00e1zi szob\u00e1ban, New Jersey \u00e1llamban Albert Einstein \u00e9jjel 1 \u00f3ra 15 perckor elt\u00e1vozik ebb\u0151l a vil\u00e1gb\u00f3l, amelyet \u0151 is \u201e\u00fajra feltal\u00e1lt\u201d \u2013 a maga forradalmi egyenleteivel.<\/span> A f\u00e9rfi, aki szinte soha nem viselt zoknit, \u00e9s nyelvet \u00f6lt\u00f6tt a newtoni t\u00e9rre \u00e9s id\u0151re, 76 \u00e9ves kor\u00e1ban meghal, miut\u00e1n n\u00e9met\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t mormol. Utols\u00f3 k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1nak megfelel\u0151en \u2013 mivelhogy irt\u00f3zott att\u00f3l, hogy s\u00edrja zar\u00e1ndokhely legyen, ez ellent\u00e9tes lett volna diszkr\u00e9t volt\u00e1val \u2013,<\/span> bar\u00e1tja \u00e9s v\u00e9grendelet\u00e9nek v\u00e9grehajt\u00f3ja, a k\u00f6zgazd\u00e1sz Otto Nathan, semmilyen gy\u00e1szszertart\u00e1st nem szervez. Einstein test\u00e9t 16 \u00f3ra 30 perckor, a legszigor\u00fabb intimit\u00e1sban hamvasztj\u00e1k el a New Jersey-beli Trentonban. \u00cdgy v\u00e9gz\u0151dik a 20. sz\u00e1zad, s\u0151t ak\u00e1r minden id\u0151k legh\u00edresebb tud\u00f3s\u00e1nak f\u00f6ldi tart\u00f3zkod\u00e1sa. Illetve majdnem. Mert ugyanekkorra legnagyszer\u0171bb szerve m\u00e1r formalinban \u00faszik. M\u00e9g senki sem sejti, de az 50 \u00e9vvel kor\u00e1bban keletkezett h\u00e1rom felfedez\u00e9s (antol\u00f3gia a fotonokr\u00f3l, relativit\u00e1s, Brown-mozg\u00e1s) m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 zsel\u00e9s anyag a mai id\u0151k egyik legink\u00e1bb mediatiz\u00e1lt \u2013 \u00e9s egyben a legt\u00f6bbet utaztatott \u2013 relikvi\u00e1ja lesz<\/span>.<\/p>\n

Aki elrabolta Einstein agy\u00e1t<\/h2>\n

\"thomas_stoltz_harvey_einstein-agya.jpg\"Einstein boncol\u00e1sakor a dolgok nem teljesen el\u0151\u00edr\u00e1sszer\u0171en t\u00f6rt\u00e9nnek. A hal\u00e1l ok\u00e1nak kider\u00edt\u00e9s\u00e9re a boncol\u00e1ssal megb\u00edzott f\u0151orvos, dr. Thomas Stoltz Harvey<\/span> kora d\u00e9lel\u0151tt kezd munk\u00e1ba. Harvey Kentucky-beli kv\u00e9ker csal\u00e1d lesz\u00e1rmazottja, a Yale-en diplom\u00e1zott, n\u0151s, h\u00e1rom fi\u00fa apja; a test\u00fclet szellem\u00e9nek megfelel\u0151en visszafogott term\u00e9szet\u0171. \u00c9vente kb. sz\u00e1z boncol\u00e1st v\u00e9gez. Rutin. \u00c1m amikor belekezd annak az \u00e9vnek a 33-ik boncol\u00e1s\u00e1ba, b\u00fcszkes\u00e9ggel vegyes al\u00e1zat szor\u00edtja mell\u00e9t; k\u00e9s\u0151bb \u00edgy nyilatkozik: \u201eAz a rendk\u00edv\u00fcli szerencs\u00e9m, hogy a megfelel\u0151 szem\u00e9ly voltam a megfelel\u0151 helyen.\u201d<\/p>\n

Otto Nathan jelenl\u00e9t\u00e9ben felv\u00e1gja a mellkast \u00e9s a hasat, megtapogatja a sz\u00edvet \u00e9s kiveszi a mellkasb\u00f3l. Miut\u00e1n meg\u00e1llap\u00edtja, hogy a ver\u0151\u00e9r bels\u0151 falai koleszterin-plakkokkal vannak tele, kiszivatty\u00fazza a 3,5 liter v\u00e9rt, amely sz\u00e9t\u00f6mlik a peritone\u00e1lis \u00fcregben. Semmi k\u00e9ts\u00e9g, Einstein a hasi aorta megszakad\u00e1s\u00e1t\u00f3l\u00a0halt meg. Harvey ezut\u00e1n kiveszi a t\u00fcd\u0151ket, melyeket egy volt doh\u00e1nyoshoz k\u00e9pest meglep\u0151en r\u00f3zsasz\u00edn\u0171eknek tal\u00e1l; majd a ves\u00e9ket, a beleket, stb. A munk\u00e1nak itt kellene v\u00e9gz\u0151dnie. De Harvey nekil\u00e1t a kopony\u00e1nak. Nem tudja, hogy Einsteint el kell hamvasztani, ez\u00e9rt \u00fcgyel arra, hogy ne borotv\u00e1lja le a legend\u00e1s feh\u00e9r s\u00f6r\u00e9nyt, megk\u00f6nny\u00edtend\u0151 a balzsamoz\u00f3k dolg\u00e1t; \u00e9s felt\u00e1rja az agyat, miel\u0151tt rendk\u00edv\u00fcl el\u0151vigy\u00e1zatosan kiveszi csontburk\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n

\"einstein_agya.jpg\"<\/p>\n

Einstein agy\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3<\/small><\/p>\n

Einsten a hal\u00e1la el\u0151tt n\u00e9h\u00e1ny nappal meg\u00edrta \u00e9letrajz\u00edr\u00f3j\u00e1nak, Carl Seelignek, hogy szeretn\u00e9 test\u00e9t a tudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra felaj\u00e1nlani. Pontos utas\u00edt\u00e1st azonban nem fogalmazott meg, tartva att\u00f3l, hogy ez t\u00fal te\u00e1tr\u00e1lis gesztus volna. \u00cdgy azt\u00e1n agy\u00e1nak elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa egyed\u00fcl Harvey \u00f6tlete volt, aki \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb ezt mondta: \u201e\u00c9n csak annyit tudtam, hogy enged\u00e9ly\u00fcnk van a boncol\u00e1sra, \u00e9s \u00fagy gondoltam, hogy az agyat fogjuk tanulm\u00e1nyozni\u201d.<\/p>\n

Agyt\u00f6meg \u00e9s intelligencia<\/h2>\n

Harvey megm\u00e9ri az agyat: 1,23 kilogramm \u2013 ez \u00e9pp hogy m\u00e9g megfelel egy ilyen \u201enagy\u201d fejnek.<\/span> Majd \u00fcvegekbe teszi, hogy 10 sz\u00e1zal\u00e9kos formalin-oldatban lebegjen. Einstein hal\u00e1l\u00e1nak idej\u00e9n m\u00e9g \u00e9lt az a fantazma, hogy egy zseni hatalmas homlokkal rendelkezik. M\u00e9g hitt\u00e9k, hogy egy szem\u00e9ly IQ-ja \u00e9s agym\u00e9rete k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00f6sszef\u00fcgg egym\u00e1ssal. S\u0151t, m\u00e9g a 90-es \u00e9vek elej\u00e9n is komoly h\u00edvei voltak az elm\u00e9letnek:<\/span> Philip Rushton amerikai kutat\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul az amerikai hadsereg arch\u00edvum\u00e1b\u00f3l el\u0151szedett antropometriai adatokkal t\u00e1masztotta azt al\u00e1. A m\u00e1sik hiedelem az volt, hogy a gyeng\u00e9bb nem k\u00e9pvisel\u0151inek agya kisebb a f\u00e9rfiak\u00e9n\u00e1l, \u00e9s ez is bizony\u00edtja szellemi alacsonyabb rend\u0171s\u00e9g\u00fcket. E k\u00f6zhely egy\u00e9bk\u00e9nt az idegtudom\u00e1nyt megalap\u00edt\u00f3 19. sz\u00e1zadi francia anat\u00f3mus, Paul Broca \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge.<\/span> \u0150t els\u0151sorban a besz\u00e9dk\u00f6zpont hely\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1r\u00f3l ismerj\u00fck, de foglalkozott a k\u00e9t nem agyt\u00f6meg\u00e9nek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1val is, \u00e9s azt tal\u00e1lta, hogy a f\u00e9rfiak agya 181 grammal nehezebb.Mi az igaz mindebb\u0151l? Dr. Michael A. McDaniel, a Virginia \u00e1llambeli Commonwealth Egyetem munkat\u00e1rsa t\u00f6bb mint 1500 ember, \u00e9s mintegy h\u00fasz kor\u00e1bbi tanulm\u00e1ny adatainak elemz\u00e9se alapj\u00e1n arra az eredm\u00e9nyre jutott, hogy a nagyobb agy statisztikailag szignifik\u00e1ns, de ezen bel\u00fcl gyenge egy\u00fcttj\u00e1r\u00e1st mutat a jobb \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9gekkel. Ez azt jelenti, hogy b\u0151ven lehetnek ellenp\u00e9ld\u00e1k. Mi az igaz mindebb\u0151l? <\/span><\/span><\/p>\n

\"turgenyev2.jpg\"\"anatole-france.jpg\"<\/p>\n

Dr. Michael A. McDaniel, a Virginia \u00e1llambeli Commonwealth Egyetem munkat\u00e1rsa t\u00f6bb mint 1500 ember, \u00e9s mintegy h\u00fasz kor\u00e1bbi tanulm\u00e1ny adatainak elemz\u00e9se alapj\u00e1n arra az eredm\u00e9nyre jutott, hogy a nagyobb agy statisztikailag szignifik\u00e1ns, de ezen bel\u00fcl gyenge egy\u00fcttj\u00e1r\u00e1st mutat a jobb \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9gekkel. Ez azt jelenti, hogy b\u0151ven lehetnek ellenp\u00e9ld\u00e1k.<\/span><\/p>\n

Sokat emlegetik, hogy Ivan Turgenyev (1. portr\u00e9)\u00a0agyt\u00f6mege 2012 gramm volt, Anatole France-\u00e9 (2. portr\u00e9)\u00a0ennek alig t\u00f6bb, mint a fele, 1017 gramm \u2013 m\u00e9gis mindketten rendk\u00edv\u00fcl intelligensek voltak.<\/span> \u00c9s az ellenp\u00e9ld\u00e1k k\u00f6zt tal\u00e1ljuk Einstein viszonylag szer\u00e9ny t\u00f6meg\u0171 agy\u00e1t is.<\/p>\n

A boncmester \u0151rzi kincs\u00e9t<\/h2>\n

Hans Albert Einstein, a fizikus els\u0151 fia (3. portr\u00e9) a boncol\u00e1s m\u00e1snapj\u00e1n a New York Timesb\u00f3l tudta meg, hogy kivett\u00e9k apja agy\u00e1t. Ezen megbotr\u00e1nkozva, felh\u00edvta \u00e9s leszidta dr. Harvey-t.<\/span> Emez bocs\u00e1natot k\u00e9rt, \u00e9s j\u00f3hiszem\u0171s\u00e9g\u00e9t magyar\u00e1zta. Azt mondta, hogy a boncol\u00e1shoz hozz\u00e1tartozik az agy kiv\u00e9tele, \u00e9s bizonyos esetekben meg\u0151rz\u00e9se. \u0150 csak a munk\u00e1j\u00e1t v\u00e9gezte; \u00e9s fogadkozott, hogy csak tudom\u00e1nyos c\u00e9ljai voltak. Ha egy ilyen agyat tanulm\u00e1nyozunk, ett\u0151l jobban meg\u00e9rtj\u00fck az intelligencia idegi-anat\u00f3miai alapjait, \u00e9s az elhunyt zseni\u00e1lis \u00f6tleteinek titkaira is r\u00e1j\u00f6v\u00fcnk. Harvey meg\u00edg\u00e9rte, hogy egy ilyen nagyszer\u0171 darab soha nem lesz publicit\u00e1s t\u00e1rgya a tud\u00f3s k\u00f6r\u00f6k\u00f6n k\u00edv\u00fcl. Hans Albert \u2013 miut\u00e1n valamennyire megnyugtatj\u00e1k, hab\u00e1r meg nem gy\u0151zik \u2013 megadja ut\u00f3lagos hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

\"hans-albert-einstein.jpg\"A dolgok azonban csak ekkor kezdenek igaz\u00e1n\u00a0elm\u00e9rgesedni; Harveyra er\u0151s nyom\u00e1s nehezedik. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra sajt\u00f3konferenci\u00e1t hirdet \u00e1prilis 25-\u00e9re, hogy megadja, milyen kutat\u00e1si programot kellene elv\u00e9gezni ezen az \u00e9rt\u00e9kes relikvi\u00e1n. Ezt azonban lemondja, mivel Otto Nathan felh\u00e1borodik e konferencia t\u00falzott nyilv\u00e1noss\u00e1g\u00e1n. Ek\u00f6zben az amerikai hadsereg is elkezdi k\u00f6vetelni a zs\u00e1km\u00e1nyt;<\/span> de Harvey kategorikusan elutas\u00edtja \u0151ket. Sz\u00f3 sem lehet r\u00f3la, hogy kincs\u00e9r\u0151l lemondjon.<\/span> \u0150 egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r elkezdett sertepert\u00e9lni Einstein agya k\u00f6r\u00fcl, amely k\u00e9t h\u00e9t alatt vesztett 135 grammot, \u00e9s \u00e1llaga egyre ink\u00e1bb mozzarell\u00e1ra eml\u00e9keztetett. Az \u00f6sszes lehets\u00e9ges sz\u00f6gb\u0151l lef\u00e9nyk\u00e9pezi, lefesteti egy m\u0171v\u00e9sszel, \u00e9s felv\u00e1gja az agyf\u00e9ltek\u00e9ket 240 darab, kb. 10 k\u00f6bcentim\u00e9teres blokkra; ezeknek feljegyzi az elhelyezked\u00e9s\u00e9t a klis\u00e9ken, \u00e9s \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 celloidinban tartja \u2013 amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a mikroszk\u00f3pos vizsg\u00e1latokat.<\/p>\n

Zseni\u00e1lis elme, \u00e1tlagos agy?<\/h2>\n

Telnek-m\u00falnak a h\u00f3napok, \u00e9vek, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 amerikai laborokban v\u00e9geznek elemz\u00e9seket, de ezek csal\u00f3d\u00e1sokat okoznak: Einstein agya rem\u00e9nytelen\u00fcl norm\u00e1lis.<\/span> Tudni kell azonban, hogy ekkor az idegtudom\u00e1nyok m\u00e9g csak a kezdeti tapogat\u00f3z\u00e1s f\u00e1zis\u00e1ban j\u00e1rnak, annak ellen\u00e9re, hogy 1962-ben megindult az NRP (Neuroscience Research Program), az els\u0151 ide vonatkoz\u00f3 interdiszciplin\u00e1ris program a Massachusetts Institut of Technology-n\u00e1l, \u00e9s hogy kezd kirajzol\u00f3dni a j\u00f6vend\u0151 molekul\u00e1ris biol\u00f3gia, genetika, fizikai, matematikai modellez\u00e9s.<\/p>\n

A neurobiol\u00f3gusok m\u00e9g \u00fagy hat\u00e1rozz\u00e1k meg magukat, mint a 15. sz\u00e1zad felfedez\u0151i, akik valah\u00e1nyszor behelyeznek egy elektr\u00f3d\u00e1t egy agyba, mindig ismeretlen ter\u00fcletekre jutnak.<\/span> Noha nem teljesen terra incognita, Woody Allen m\u00e1sodik kedvenc szerve nagyj\u00e1b\u00f3l fekete doboz marad,<\/span> \u00e9s tot\u00e1lis rejt\u00e9ly mindaz a mechanizmus, amelyen a mem\u00f3ria, az \u00e9szlel\u00e9s, a motiv\u00e1ci\u00f3, a mozg\u00e1s, a cselekv\u00e9s megtervez\u00e9se, az intu\u00edci\u00f3 \u00e9s a k\u00f6vetkeztet\u00e9s alapul.<\/p>\n

20 \u00e9v csend<\/h2>\n

Amikor Nathan \u00e9rdekl\u0151dik, t\u00f6rt\u00e9nt-e el\u0151rel\u00e9p\u00e9s, Harvey leh\u0171ti. T\u00fcrelem\u2026 A\u00a0m\u00e9dia fel\u0151li\u00a0nyom\u00e1s kezd vissza\u00fctni. A Harvey h\u00e1zasp\u00e1r elv\u00e1lik, \u00e9s Harvey doktor, akinek szakmai p\u00e1lyafut\u00e1sa ebben a pillanatban romokban hever, bizarr k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt hagyja ott a Princeton-i k\u00f3rh\u00e1zban bet\u00f6lt\u00f6tt \u00e1ll\u00e1s\u00e1t 1960-ban. Hivatalosan csak 1975-ben mond fel \u2013, de persze nem felejti el dobozokba rejtve mag\u00e1val vinni tr\u00f3fe\u00e1j\u00e1t. 20 \u00e9ven kereszt\u00fcl senki nem besz\u00e9l r\u00f3la. Ugyan Otto Nathan id\u0151nk\u00e9nt \u00edr neki, de Harvey kit\u00e9r\u0151 v\u00e1laszokat ad. K\u00e9tszer \u00fajran\u0151s\u00fcl, k\u00f3rboncnok a Malboro Psychiatric Hospital-ban, majd New Jersey-b\u0151l Kansasba k\u00f6lt\u00f6zik.<\/p>\n

\"steve_levy-einstein-agya.jpg\"Egy fiatal \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 a New Jersey Monthly-n\u00e1l, Steven Levy \u2013 m\u00e1ra sz\u00e1mos d\u00edjat elnyert, s a Newsweek magazin f\u0151 technol\u00f3giai szerkeszt\u0151je \u2013, aki Einstein agy\u00e1r\u00f3l akar \u00edrni, elindul a felkutat\u00e1s\u00e1ra,<\/span> \u00e9s Wichit\u00e1ban tal\u00e1lja meg, 1978. tavasz\u00e1n. A 66 \u00e9ves Harvey beleegyezik, hogy fogadja, de nem nagy lelkesed\u00e9ssel.<\/p>\n

\n

\u201eEleinte semmit nem akart elmondani, de v\u00e9g\u00fcl elismerte, hogy n\u00e1la van az agy \u2013 \u00edrja Levy a honlapj\u00e1n. N\u00e9mi hallgat\u00e1s ut\u00e1n f\u00e9l\u00e9nk hangj\u00e1n azt mondta nekem, hogy az agy ott van abban a helys\u00e9gben, ahol \u00fcl\u00fcnk. Ki is keresett egy dobozt, amelyre az volt \u00edrva: \u201eCosta Cider\u201d, \u00e9s kivett bel\u0151le k\u00e9t nagy \u00fcveget, amelyben a vil\u00e1got megv\u00e1ltoztat\u00f3 agy maradv\u00e1nyai voltak tal\u00e1lhat\u00f3k. Bocs\u00e1ssanak meg, de ez majdnem egy vall\u00e1sos \u00e9lm\u00e9ny volt.\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n

Levy cikke \u2013 My search for Einstein\u2019s brain<\/em> \u2013 1978. augusztus\u00e1ban jelenik meg, s a m\u00e9dia egyb\u0151l r\u00e1veti mag\u00e1t Wichit\u00e1ra, ostrom al\u00e1 veszi dr. Harvey h\u00e1z\u00e1t, irod\u00e1j\u00e1t.<\/span><\/p>\n

\"new_jersey_monthly_steven_levy_einstein_agya.jpg\"<\/p>\n

A Science magazin f\u00e9l oldalt szentel az \u00fcgynek: Brain that rocked physics rests in cider box.<\/em> Az eg\u00e9sz vil\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkeznek levelek dr. Harvey-nak, amelyekben arra k\u00e9rlelik \u0151t, hogy legal\u00e1bb r\u00e9szben v\u00e1ljon meg kincs\u00e9t\u0151l. A doktor ism\u00e9t csomagol, elk\u00f6lt\u00f6zik Westonba, Kansas Cityt\u0151l \u00e9szaknyugatra, egy 1300 lelkes Missouri-i faluba. Az ottani lakosok azonban hamar tudom\u00e1st szereznek \u00e1ltal\u00e1nos orvosuk kis titk\u00e1r\u00f3l, amelyet \u0151 nagy \u00f3vatosan megmutat a helyi iskol\u00e1soknak.<\/span> 1981. december 30-\u00e1n Otto Nathan angyali t\u00fcrelemmel, x-edszer eml\u00e9kezteti \u00edg\u00e9ret\u00e9re, hogy publik\u00e1lja Einstein agy\u00e1ra vonatkoz\u00f3 munk\u00e1inak eredm\u00e9nyeit. 1982. \u00e1prilis\u00e1nak elej\u00e9n Harvey megint \u00fagy v\u00e1laszol, ahogy szokott: nemsok\u00e1ra. Nathan postafordult\u00e1val meg\u00edrja neki, hogy most m\u00e1r t\u00e9nyleg kapcsoljon nagyobb sebess\u00e9gre.<\/p>\n

Jakabffy \u00c9va<\/p>\n

A folytat\u00e1s itt olvashat\u00f3<\/a><\/span><\/p>","type":"rich"}