{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Forradalom az idegtudom\u00e1nyban","html":"<p>A hazai lakoss\u00e1g egyharmada szenved valamilyen idegrendszeri k\u00f3rk\u00e9pben. Csak a migr\u00e9n mintegy egymilli\u00f3 embert \u00e9rint Magyarorsz\u00e1gon. Ennek ellen\u00e9re az idegtudom\u00e1nyi kutat\u00e1sok eg\u00e9szen a legut\u00f3bbi \u00e9vekig nem kaptak olyan t\u00e1mogat\u00e1st, mint amilyen indokolt lenne. Ezen a helyzeten seg\u00edtett a <a href=\"http:\/\/tudomany.blog.hu\/2014\/04\/13\/cim-nelkul_311766\" target=\"_blank\"><span style=\"text-decoration: underline\">NAP, vagyis Nemzeti Agykutat\u00f3 Program<\/span><\/a>, amelynek els\u0151 eredm\u00e9nyeir\u0151l is sz\u00f3 esett a <span style=\"color: #800080\">Magyar Idegtudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g 2015. janu\u00e1r v\u00e9g\u00e9n rendezett tizen\u00f6t\u00f6dik konferenci\u00e1j\u00e1n.<\/span><\/p>\n<div>\n<div><img class=\"imgnotext\" style=\"margin-right: auto;margin-left: auto\" alt=\"nikon-1.jpg\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/nikon-1.jpg\" \/><\/div>\n<h2><\/h2>\n<h2>N\u00e9pszer\u0171 Budapest<\/h2>\n<p><!--more--><\/p>\n<p>A legnagyobb nev\u0171 k\u00fclf\u00f6ldi el\u0151ad\u00f3k vettek r\u00e9szt a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1ban tartott konferenci\u00e1n, ami azt jelzi, hogy a magyar idegtudom\u00e1nyi kutat\u00e1sokat napjainkban is nagyra tartj\u00e1k a vil\u00e1gban. A vezet\u0151 kutat\u00f3k \u00e9vekre el\u0151re lek\u00f6tik programjaikat, van, aki \u00e9vi h\u00e1rom-n\u00e9gy el\u0151ad\u00e1sn\u00e1l t\u00f6bbet nem v\u00e1llal. Budapestre az \u00f6t felk\u00e9rt vil\u00e1gh\u00edr\u0171 tud\u00f3s k\u00f6z\u00fcl n\u00e9gy elj\u00f6tt, az \u00f6t\u00f6dik a Magyar Idegtudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g j\u00f6v\u0151 \u00e9vi, tizenhatodik konferenci\u00e1j\u00e1n tart el\u0151\u00adad\u00e1st. Az idei tal\u00e1lkoz\u00f3ra t\u00edz orsz\u00e1gb\u00f3l n\u00e9gysz\u00e1zan \u00e9rkeztek. Mindig voltak k\u00fclf\u00f6ldiek, most azonban minden kor\u00e1bbin\u00e1l t\u00f6bben j\u00f6ttek a hat\u00e1ron t\u00falr\u00f3l.<\/p>\n<p>A <span style=\"color: #800080\">Kepecs \u00c1d\u00e1m<\/span> \u00e1ltal szervezett szimp\u00f3ziumon (Cortical states, attention &amp; neuromodulation) p\u00e9ld\u00e1ul a figyelem kor\u00adtik\u00e1lis (agyk\u00e9rgi) mechanizmusait t\u00e1r\u00adgyalt\u00e1k olyan vil\u00e1gh\u00edr\u0171 kutat\u00f3k bevon\u00e1s\u00e1val, mint <span style=\"color: #800080\">Kenneth Harris<\/span> (UCL, London) \u00e9s <span style=\"color: #800080\">Alex Thiele<\/span> (Newcastle Uni\u00adversity), akik ugyanazt a probl\u00e9mak\u00f6rt k\u00fcl\u00f6n\u00adb\u00f6z\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sb\u0151l, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 techni\u00adk\u00e1kkal vizsg\u00e1lj\u00e1k. Izgalmas, hogy ma m\u00e1r neurobiol\u00f3giai szinten vizsg\u00e1l\u00adhat\u00f3 a figyelem, \u00e9s ennek meg\u00ad\u00e9rt\u00e9se nem\u00adcsak elm\u00e9leti el\u0151rel\u00e9p\u00e9st jelent, ha\u00adnem\u00a0seg\u00edthet t\u00f6bb pszichi\u00e1triai betegs\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9ben is.<\/p>\n<p>Az, hogy a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g az agykutat\u00f3k munk\u00e1j\u00e1t ismeri a legjobban, t\u00f6bb okkal magyar\u00e1zhat\u00f3. P\u00e9ld\u00e1ul majdnem mindenkit \u00e9rdekel, hogy mik\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik az agyunk, \u00e1m a periferi\u00e1lis idegrendszer ir\u00e1nt nem tapasztalhat\u00f3 ilyen fok\u00fa k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g. Ebben az\u00e9rt annak is szerepe lehet, hogy az agykutat\u00f3k megtanult\u00e1k, hogyan t\u00e1rj\u00e1k eredm\u00e9nyeiket k\u00f6z\u00e9rthet\u0151en az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k el\u00e9.<\/p>\n<p><img width=\"601\" height=\"240\" class=\"imgnotext\" alt=\"nikon_.jpg\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/nikon_.jpg\" \/><\/p>\n<p>2014 december\u00e9ben az\u00e9rt k\u00f6t\u00f6tt egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si meg\u00e1llapod\u00e1st a <span style=\"color: #800080\">Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont<\/span> az <span style=\"color: #800080\">Orsz\u00e1gos Klinikai \u00e9s Idegtudom\u00e1nyi Int\u00e9zettel<\/span> \u00e9s a <span style=\"color: #800080\">Teradata Magyarorsz\u00e1g Kft.<\/span>-vel, hogy \u00faj megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben vizsg\u00e1ljanak egyes idegrendszeri betegs\u00e9geket. E megbeteged\u00e9sek kutat\u00e1sa \u00e9s gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n ugyanis \u00f3ri\u00e1si mennyis\u00e9g\u0171 adat keletkezik. A sz\u00f6vetkez\u0151k az informatik\u00e1ban <a href=\"http:\/\/tudomany.blog.hu\/2013\/09\/14\/forradalmian_uj_tudomanyag_a_big_data_science\" target=\"_blank\">\u201eBig Data\u201d<\/a> technol\u00f3gi\u00e1nak nevezett elj\u00e1r\u00e1sokkal rendszerezn\u00e9k, elemezn\u00e9k az adatokat. A szakemberek c\u00e9lja egy olyan \u2013 hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 \u2013 integrat\u00edv adatb\u00e1zisrendszer kialak\u00edt\u00e1sa, amely egyszerre alkalmas nagy mennyis\u00e9g\u0171, az elektronok elektromos aktivit\u00e1s\u00e1t val\u00f3s id\u0151ben regisztr\u00e1l\u00f3 EEG, illetve multimod\u00e1lis klinikai \u00e9s kutat\u00e1si adatok t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra \u00e9s rendszerez\u00e9s\u00e9re, valamint p\u00e1rhuzamosan \u00e9s er\u0151forr\u00e1s-hat\u00e9kony m\u00f3don futtathat analitikus algoritmusokat.<\/p>\n<p>Minden tudom\u00e1nyra igaz a dinamikus fejl\u0151d\u00e9s, de <span style=\"color: #800080\">Acs\u00e1dy L\u00e1szl\u00f3,<\/span> a Magyar Idegtudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g (MITT) 15. konferenci\u00e1j\u00e1nak eln\u00f6ke szerint p\u00e1ratlan az az el\u0151rel\u00e9p\u00e9s, amely az elm\u00falt n\u00e9gy-\u00f6t \u00e9vben ezen a ter\u00fcleten t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n<p style=\"text-align: center\"><iframe width=\"480\" height=\"385\" src=\"http:\/\/videotorium.hu\/hu\/embed\/8327.html\" frameborder=\"0\"><\/iframe><\/p>\n<p>Ilyen jelleg\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sok az idegtudom\u00e1ny elm\u00falt sz\u00e1z \u00e9v\u00e9ben nem voltak. Az\u00a0ut\u00f3bbi f\u00e9l \u00e9vtizedben a m\u00e1s ter\u00fcletekr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 felfedez\u00e9sek\u00a0teljesen \u00faj megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket tettek lehet\u0151v\u00e9. <span style=\"color: #800080\">Az idegkutat\u00f3k olyan k\u00e9rd\u00e9seket tehetnek fel, amilyenekr\u0151l t\u00edz \u00e9ve m\u00e9g nem is \u00e1lmodhattak,<\/span> hiszen nem l\u00e1thattak olyan r\u00e9szleteket, amilyeneket most. Tov\u00e1bb\u00e1 az\u00e9rt, mert kor\u00e1bban nem tudt\u00e1k olyan m\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solni, szab\u00e1lyozni a folyamatokat, ahogy azt napjainkban megtehetik. Hiszen minden k\u00eds\u00e9rletez\u0151 tudom\u00e1ny azt tudja vizsg\u00e1lni, amit prec\u00edzen tud kontroll\u00e1lni.<\/p>\n<div><img class=\"imgnotext\" style=\"margin-right: auto;margin-left: auto\" alt=\"nikon-3.jpg\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/nikon-3.jpg\" \/><\/div>\n<blockquote>\n<p>\u00a0<span style=\"color: #800080\">\u201eA forradalom f\u0151 eredm\u00e9nyek\u00e9nt olyan technik\u00e1k sz\u00fclettek, amelyekkel\u00a0egyes agyter\u00fcleteken az egyes sejtt\u00edpusokat szelekt\u00edven tudjuk g\u00e1tolni vagy serkenteni\u201d<\/span> \u2013 mondja Acs\u00e1dy L\u00e1szl\u00f3.<\/p>\n<\/blockquote>\n<p>Egy kutat\u00f3 ma m\u00e1r tetsz\u00e9se szerint be- vagy kikapcsolhat sejteket. Ez az\u00e9rt fontos, mert m\u00edg pl. a m\u00e1jat \u00e9s a t\u00fcd\u0151t is csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny sejtt\u00edpus \u00e9p\u00edti fel, addig <span style=\"color: #800080\">az idegrendszer a legszer\u00e9nyebb becsl\u00e9sek szerint is t\u00f6bb sz\u00e1zf\u00e9le sejtt\u00edpusb\u00f3l \u00e1ll.<\/span> \u00c9s akkor m\u00e9g nem besz\u00e9lt\u00fcnk arr\u00f3l, hogy az idegrendszert<span style=\"color: #800080\"> sz\u00e1zmilli\u00e1rd sejt<\/span> alkotja. Ezek az idegsejtek a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb <span style=\"color: #800080\">h\u00e1l\u00f3zatokba szervez\u0151dnek, s am\u00edg nem tudt\u00e1k ezeket egyenk\u00e9nt ki- \u00e9s bekapcsolni, addig a kutat\u00f3k csak fel\u00fcletes inform\u00e1ci\u00f3kat mondhattak a h\u00e1l\u00f3zat m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l,<\/span> s val\u00f3j\u00e1ban nem tudt\u00e1k, mi zajlik a m\u00e9lyben.<\/p>\n<p>Napjainkra az idegsejtek membr\u00e1nj\u00e1ba be\u00e9p\u00fcl\u0151, f\u00e9ny \u00e1ltal aktiv\u00e1lhat\u00f3 molekul\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az <span style=\"color: #800080\">egyes idegsejtek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t prec\u00edzen, a m\u00e1sodperc ezredr\u00e9sz\u00e9nek pontoss\u00e1g\u00e1val tudj\u00e1k szab\u00e1lyozni,<\/span> aktiviz\u00e1lni vagy kikapcsolni, ak\u00e1r szabadon viselked\u0151 \u00e1llatokban is. Minden egyes beavatkoz\u00e1sn\u00e1l m\u00e9rhet\u0151 a k\u00eds\u00e9rleti alany viselked\u00e9s\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt v\u00e1ltoz\u00e1s, \u00e9s monitorozhat\u00f3 a t\u00f6bbi idegsejt megv\u00e1ltozott aktivit\u00e1sa. <span style=\"color: #800080\">\u00d6t-t\u00edz \u00e9vvel ezel\u0151tt az idegsejtek egyenk\u00e9nti vizsg\u00e1lat\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9ge m\u00e9g elk\u00e9pzelhetetlen volt.<\/span><\/p>\n<p>De ez m\u00e9g nem minden! Az is lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt, hogy <span style=\"color: #800080\">adott idegsejtt\u00edpus egyetlen feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9t tetsz\u00e9s szerint m\u00f3dos\u00edtsuk.<\/span> Ett\u0151l kezdve igen \u00edg\u00e9retes gy\u00f3gy\u00e1szati megold\u00e1sokra ny\u00edlik lehet\u0151s\u00e9g, hiszen minden idegrendszeri gy\u00f3gyszer alapja az, hogy\u00a0adott molekul\u00e1ra pr\u00f3b\u00e1l hatni. E molekul\u00e1k szelekt\u00edv, agyter\u00fclet-specifikus befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1ra eddig nemigen volt m\u00f3d.<\/p>\n<blockquote>\n<p><span style=\"color: #800080\">\u201eEgy agyter\u00fcletr\u0151l teljesen elt\u00fcntethetek vagy m\u00f3dos\u00edthatok egy feh\u00e9rj\u00e9t.<\/span> Megv\u00e1ltoztathatom az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t j\u00f3l ismert gy\u00f3gyszerhat\u00f3anyagokra. Ezekkel a m\u00f3dszerekkel a kutat\u00f3k \u00fajravizsg\u00e1lhatnak sz\u00e1mos alapvet\u0151 idegi folyamatot a feh\u00e9rj\u00e9k, a sejtek \u00e9s a h\u00e1l\u00f3zatok szintj\u00e9n. <span style=\"color: #800080\">Ha t\u00edz \u00e9vvel ezel\u0151tt valaki azt mondja nekem, hogy a laboromban nemsok\u00e1ra kikapcsolhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik egyetlen idegsejtt\u00edpus aktivit\u00e1sa\u00a0adott agyter\u00fcleten, \u00e1lmodoz\u00f3 fantaszt\u00e1nak tartom. De ma m\u00e1r ez val\u00f3s\u00e1g, mindennapi rutin.<\/span> Egy, az eg\u00e9r kopony\u00e1j\u00e1ba bevezetett apr\u00f3 sz\u00e1loptik\u00e1val, l\u00e9zerrel megvil\u00e1g\u00edtom az adott agyter\u00fcletet, \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n tanulm\u00e1nyozhatom a c\u00e9l sejtt\u00edpus szerep\u00e9t, feladat\u00e1t\u201d \u2013 v\u00e1zolja a v\u00e1ltoz\u00e1sokat Acs\u00e1dy L\u00e1szl\u00f3.<\/p>\n<\/blockquote>\n<p>Ezzel p\u00e1rhuzamosan \u00f3ri\u00e1si volt a fejl\u0151d\u00e9s a mikroszk\u00f3pok ter\u00fclet\u00e9n is. Az elektronmikroszk\u00f3ppal eg\u00e9szen apr\u00f3, egy mikrom\u00e9ter alatti strukt\u00far\u00e1kat is tudunk vizsg\u00e1lni. Ez els\u0151sorban az axonv\u00e9gz\u0151d\u00e9sek, a szinapszisok nagys\u00e1grendje. Eddig az elektronmikroszk\u00f3p volt az egyetlen eszk\u00f6z, amellyel ilyen felbont\u00e1ssal tudtak vizsg\u00e1l\u00f3dni. A f\u00e9nymikroszk\u00f3poknak a fizika t\u00f6rv\u00e9nyei miatt kisebb a felbont\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00fck \u2013 az emberi szem sz\u00e1m\u00e1ra is l\u00e1that\u00f3 hull\u00e1mhossztartom\u00e1nyban (nagyj\u00e1b\u00f3l 450-650 nanom\u00e9ter) az optikai mikroszk\u00f3pia egym\u00e1st\u00f3l legal\u00e1bb 200-300 nanom\u00e9ter t\u00e1vols\u00e1gra lev\u0151 pontokat k\u00e9pes k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 pontk\u00e9nt lek\u00e9pezni \u2013, ezekkel a sejtek szerkezet\u00e9t, alakj\u00e1t n\u00e9zhett\u00e9k, de az agykutat\u00e1s eset\u00e9ben legl\u00e9nyegesebb inform\u00e1ci\u00f3t, a k\u00e9t idegsejt k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot (szinapszist)\u00a0m\u00e1r nem. Csakhogy az elektronmikroszk\u00f3pos m\u00e9r\u00e9s elk\u00e9peszt\u0151en id\u0151ig\u00e9nyes. Ha statisztikailag relev\u00e1ns sz\u00e1m\u00fa mint\u00e1t akar a kutat\u00f3 \u2013 ha arra keresi a v\u00e1laszt, hogy p\u00e9ld\u00e1ul a Parkinson-k\u00f3ros beteg szervezet\u00e9ben hogyan v\u00e1ltoznak meg az idegv\u00e9gz\u0151d\u00e9sek szerkezeti tulajdons\u00e1gai \u2013, ahhoz esetenk\u00e9nt \u00e9vek kellenek.<\/p>\n<p>Ezen a t\u00e9ren az \u00e1tt\u00f6r\u00e9st a szuperrezol\u00faci\u00f3s technik\u00e1k jelentett\u00e9k. Ilyen technika kidolgoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt nyerte el h\u00e1rom kutat\u00f3 a tavalyi k\u00e9miai Nobel-d\u00edjat. <span style=\"color: #800080\">Stefan Hell, Eric Betzig <\/span>\u00e9s <span style=\"color: #800080\">William Moerner <\/span>egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve, m\u00e9gis \u00f6n\u00e1ll\u00f3an dolgozva jutott el olyan megold\u00e1sokig, melyek ma m\u00e1r t\u00f6bb kutat\u00f3helyen is el\u00e9rhet\u0151ek, \u00e9s egy\u00fcttesen a <span style=\"color: #800080\">\u201eszuperfelold\u00e1s\u00fa mikroszk\u00f3pi\u00e1k\u201d<\/span> nevet viselik. Tr\u00fckk\u00f6k sor\u00e1val \u00e9rt\u00e9k el, hogy a klasszikus optikai mikroszk\u00f3pok fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t megtartva a t\u00e1rgypontokr\u00f3l nyert k\u00e9ppontok \u201em\u00e9ret\u00e9t cs\u00f6kkentett\u00e9k\u201d, \u00e9s ily m\u00f3don jav\u00edtott\u00e1k a t\u00e9rbeli felold\u00e1st a <span style=\"color: #800080\">40\u201380 nanom\u00e9ter tartom\u00e1nyban,<\/span> ami az \u00e9lettudom\u00e1nyok vil\u00e1g\u00e1ban hallatlan el\u0151rel\u00e9p\u00e9st jelentett. Hell \u00e9s Moerner alkotta meg a STED (STimulated Emission Depletion) mikroszk\u00f3pot. Eric Betzig a szint\u00e9n sz\u00e9les k\u00f6rben haszn\u00e1lt PALM (PhotoActivated Localization Microscopy) technik\u00e1t fejlesztette ki.<\/p>\n<div><img class=\"imgnotext\" style=\"margin-right: auto;margin-left: auto\" alt=\"nikon-szinapszis.png\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/tu\/tudomany\/image\/nikon-szinapszis.png\" \/><\/div>\n<p>\u00a0<\/p>\n<blockquote>\n<p>\u201eEzek az elj\u00e1r\u00e1sok a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb tr\u00fckk\u00f6kkel kij\u00e1tszott\u00e1k az optikai felbont\u00e1s hat\u00e1r\u00e1t, emellett az elektronmikroszk\u00f3ppal veteked\u0151 felbont\u00e1st tudnak el\u00e9rni \u00fagy, hogy nem id\u0151ig\u00e9nyes, \u00e9s egyszerre nagyon sok alkot\u00f3elemr\u0151l szerezhet\u0151 be m\u00e9rhet\u0151 inform\u00e1ci\u00f3, ami nagyban megk\u00f6nny\u00edti ezeket a vizsg\u00e1latokat\u201d.<\/p>\n<\/blockquote>\n<p>Forradalmi volt az \u00e1tt\u00f6r\u00e9s az <span style=\"color: #800080\">\u00e9l\u0151 agyban v\u00e9gezhet\u0151 mikroszk\u00f3pos m\u00e9r\u00e9sek<\/span> \u00e9s az agyi aktivit\u00e1s kimutat\u00e1snak ter\u00fclet\u00e9n is. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia K\u00eds\u00e9rleti Orvostudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet (MTA KOKI) csoportvezet\u0151je, <span style=\"color: #800080\">R\u00f3zsa Bal\u00e1zs<\/span> <span style=\"color: #800080\">2008-ban a vil\u00e1gon els\u0151k\u00e9nt alkotott h\u00e1romdimenzi\u00f3s p\u00e1szt\u00e1z\u00f3 l\u00e9zermikroszk\u00f3pot.<\/span><\/p>\n<p>\u00a0<\/p>\n<p style=\"text-align: center\"><iframe width=\"480\" height=\"385\" src=\"http:\/\/videotorium.hu\/hu\/embed\/8385.html\" frameborder=\"0\"><\/iframe><\/p>\n<p>Egy 3D-s k\u00e9p hagyom\u00e1nyos mikroszk\u00f3ppal k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl \u00f6t perc alatt k\u00e9sz\u00fcl el, az \u00faj technik\u00e1val \u2013 ugyanolyan jeler\u0151ss\u00e9ggel \u2013 egy milliszekundum alatt. A l\u00e9zermikroszk\u00f3p az elektronikusan hangolhat\u00f3 lencs\u00e9inek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en <span style=\"color: #800080\">ak\u00e1r egymilli\u00f3szor gyorsabb t\u00e9rbeli szkennel\u00e9si sebess\u00e9gre k\u00e9pes, mint a jelenleg el\u00e9rhet\u0151 p\u00e1szt\u00e1z\u00f3 mikroszk\u00f3pok.<\/span> <span style=\"color: #800080\">Ez a sebess\u00e9g m\u00e1r elegend\u0151 ahhoz, hogy optikailag fel tudjuk bontani az agym\u0171k\u00f6d\u00e9st jellemz\u0151 gyors folyamatokat.<\/span> A kutat\u00f3knak a h\u00e1romdimenzi\u00f3s mikroszk\u00f3p seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel siker\u00fclt felt\u00e9rk\u00e9pezni\u00fck az <span style=\"color: #800080\">agyhull\u00e1mok sor\u00e1n az idegsejtek ny\u00falv\u00e1nyaiban megjelen\u0151 kalciumhull\u00e1mok keletkez\u00e9s\u00e9t, terjed\u00e9s\u00fcket a ny\u00falv\u00e1nyokban, illetve meg\u00e9rteni f\u0151bb tulajdons\u00e1gaikat. Ez az els\u0151 nagyobb biol\u00f3giai felfedez\u00e9s, amely a h\u00e1romdimenzi\u00f3s mikroszk\u00f3pi\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nheti l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t.<\/span> A kutat\u00f3k nem titkolt sz\u00e1nd\u00e9ka a tal\u00e1lm\u00e1ny hasznos\u00edt\u00e1sa az agykutat\u00e1s mellett az agyseb\u00e9szet \u00e9s diagnosztika ter\u00fclet\u00e9n is.<\/p>\n<p>R\u00f3zsa Bal\u00e1zs\u00e9k <span style=\"color: #800080\">t\u00f6bb mint 17 nemzetk\u00f6zi szabadalommal<\/span> rendelkeznek a t\u00e9m\u00e1ban. Tal\u00e1lm\u00e1nyaik\u00e9rt 2012-ben \u00e1tvehett\u00e9k a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal\u00e1nak innov\u00e1ci\u00f3s d\u00edj\u00e1t, tavaly pedig R\u00f3zsa Bal\u00e1zst az <span style=\"color: #800080\">Ernst &amp; Young \u201emer\u00e9sz \u00faj\u00edt\u00f3\u201d innov\u00e1ci\u00f3s d\u00edj\u00e1val<\/span> t\u00fcntett\u00e9k ki. Tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeik a legrangosabb szaklapokban (p\u00e9ld\u00e1ul: Nature Methods, 2012; Nature Neuroscience, 2012; Nature Neuroscience, 2014; Neuron, 2014; Neuron, 2015; PNAS, 2011; PNAS, 2007) jelentek-jelennek meg, eredm\u00e9nyeiket pedig a legnagyobb idegtudom\u00e1nyi vil\u00e1gkonferenci\u00e1kon mu\u00adtatt\u00e1k be.<\/p>\n<p>Magyarorsz\u00e1g, Sv\u00e1jc \u00e9s Franciaorsz\u00e1g mellett m\u00e1r az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban is ki\u00e9p\u00fcltek olyan laborat\u00f3riumok, amelyek R\u00f3zsa Bal\u00e1zs kutat\u00f3csoportj\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen egy-egy fontos agykutat\u00e1si ter\u00fcleten alkalmazz\u00e1k az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1t.<\/p>\n<p>Tavaly a Neuronban, a vil\u00e1g k\u00e9t vezet\u0151 idegtudom\u00e1nyi foly\u00f3irat\u00e1nak egyik\u00e9ben publik\u00e1lt\u00e1k \u00faj eredm\u00e9ny\u00fcket. Az MTA KOKI, a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem (PPKE), valamint a Budapesti M\u0171szaki \u00e9s Gazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Egyetem munkacsoportjai <span style=\"color: #800080\">a mem\u00f3ri\u00e1ban alapvet\u0151 szerepet bet\u00f6lt\u0151 agyhull\u00e1mok (\u00e9les hull\u00e1m) keletkez\u00e9s\u00e9nek egy \u00faj mechanizmus\u00e1t \u00edrt\u00e1k le.<\/span> A m\u00e9r\u00e9sek sor\u00e1n megtal\u00e1lt\u00e1k azt az eddigi elm\u00e9letek \u00e1ltal j\u00f3soltn\u00e1l nagys\u00e1grendekkel kisebb elemi strukt\u00far\u00e1t, amely m\u00e1r k\u00e9pes agyhull\u00e1mot gener\u00e1lni.<span style=\"color: #800080\"> Ez az elemi rezg\u0151 egys\u00e9g az egyik legismertebb g\u00e1tl\u00f3sejtt\u00edpus sejtny\u00falv\u00e1ny\u00e1nak mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny 10 mikrom\u00e9ter hossz\u00fas\u00e1g\u00fa szakasza.<\/span> A kutat\u00f3k eredm\u00e9nyei szerint ez az eddig passz\u00edvnak hitt sejtt\u00edpus az agyhull\u00e1mok alatt \u201e\u00e9letre kel\u201d, aktivit\u00e1sa megn\u0151, ny\u00falv\u00e1nyaiban hull\u00e1mszer\u0171en halad\u00f3 jelek keletkeznek. A vizsg\u00e1latok szerint e <span style=\"color: #800080\">halad\u00f3 hull\u00e1mok<\/span> \u00e9s a <span style=\"color: #800080\">hozz\u00e1juk t\u00e1rsul\u00f3 elemi oszcill\u00e1torok<\/span> igen fontos szerepet t\u00f6ltenek be az idegsejtek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben, meghat\u00e1rozz\u00e1k az idegsejt kimeneti jel\u00e9t. A kutat\u00f3k jelenleg is \u00fajabb t\u00e9m\u00e1kon dolgoznak, p\u00e9ld\u00e1ul egy <span style=\"color: #800080\">olyan megold\u00e1son, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi egyszerre t\u00f6bb agyr\u00e9gi\u00f3 neuronh\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak egyidej\u0171 vizsg\u00e1lat\u00e1t, ami az agy igen komplex integrat\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges.<\/span><\/p>\n<p>Forr\u00e1s: Innot\u00e9ka.hu<\/p>\n<\/div>","type":"rich"}