{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"J\u00e1t\u00e9kos\u00edtottad m\u00e1r az \u00e9leted?","html":"

Agyunknak a j\u00e1t\u00e9k adja meg azt a kih\u00edv\u00e1s- \u00e9s \u00f6r\u00f6md\u00f3zist, amelyt\u0151l legjobb form\u00e1j\u00e1t \u00e9rheti el. S ma a j\u00e1t\u00e9k egyre ink\u00e1bb hat\u00e1rok n\u00e9lk\u00fcli: az oktat\u00e1s, a munka, az eg\u00e9szs\u00e9g- \u00e9s k\u00f6rnyezetv\u00e9delem elkezdenek j\u00e1t\u00e9k-\u00e1lruh\u00e1t \u00f6lteni, hogy avatarjaink kalandoz\u00e1saib\u00f3l olykor visszar\u00e1ntsanak minket a val\u00f3s\u00e1gba.\u00a0<\/strong><\/p>\n

\"j\u00e1t\u00e9k-johan_huizinga.bmp\"A j\u00e1t\u00e9k ember-voltunk l\u00e9nyege: kevesen mert\u00e9k ezt \u00e1ll\u00edtani, k\u00f6zt\u00fck a holland kult\u00fart\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, Johan Huizinga,<\/span> aki szerint \u00fagy a m\u0171v\u00e9szet, mint a tudom\u00e1ny, s\u0151t a politika \u00e9s a vall\u00e1s is j\u00e1t\u00e9kos tev\u00e9kenys\u00e9gekb\u0151l eredt.<\/span> K\u00e9s\u0151bb mindez megkomolyodott, \u00e9s a j\u00e1t\u00e9k m\u00e1sodlagos helyre szorult, mint aff\u00e9le luxus, az energiaf\u00f6l\u00f6sleg levezet\u00e9se, esetleg felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s az \u00e9letre. Ma egyre t\u00f6bb tud\u00f3s fedezi fel a c\u00e9ltalans\u00e1gok c\u00e9lj\u00e1t:<\/span> a k\u00e9pzeletet, az \u00e1lmot \u00e9s a j\u00e1t\u00e9kot, melyekben ugyan elt\u00e1volodunk a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l, de fel is k\u00e9sz\u00fcl\u00fcnk arra, hogy helyt\u00e1lljunk, ha e val\u00f3s\u00e1g v\u00e1ratlanul megv\u00e1ltozik. Amikor j\u00e1tszunk, t\u00f6rt\u00e9njen ez ak\u00e1r tudatunk vagy a virtualit\u00e1s tereiben, elszakadhatunk korunk, nem\u00fcnk, testi er\u0151nk \u00e9s k\u00e9pzetts\u00e9g\u00fcnk k\u00f6telmeit\u0151l, kipr\u00f3b\u00e1lhatjuk magunkat m\u00e1sutt, m\u00e1sban \u00e9s m\u00e1sk\u00e9nt. Ilyen reperto\u00e1r-b\u0151v\u00edt\u00e9sek seg\u00edthett\u00e9k mindazon el\u0151deinket, akik feltal\u00e1lt\u00e1k magukat sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges helyzetekben: hadifogolyk\u00e9nt j\u00e1t\u00e9kokat faragtak \u00e9s tartott\u00e1k a lelket bajt\u00e1rsaikban; \u00e9rtelmis\u00e9gik\u00e9nt ellehetetlen\u00edtve pedig k\u00e9tkezi munk\u00e1ban alkottak maradand\u00f3t, vagy meg\u00edrt\u00e1k a csal\u00e1d reg\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n

Delfin vagy tigris?<\/h2>\n

\u00a0<\/p>\n

A sz\u00fcl\u0151k mind t\u00f6bbet tudnak a gyermekagy k\u00e9pl\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l, vagy hogy a zene \u00e9s az idegen nyelvek tanul\u00e1s\u00e1t m\u00e1r iskol\u00e1skor el\u0151tt \u00e9rdemes elkezdeni. E tud\u00e1s azonban vissza\u00fcthet: az agyonfejlesztett gyermekeknek nem marad idej\u00fck \u00e9letkoruk f\u0151 feladat\u00e1ra, a k\u00f6tetlen j\u00e1t\u00e9kra.<\/p>\n

\"j\u00e1t\u00e9k-brad-pitt-delfin-sz\u00fcl\u0151.jpg\"Shawn Achor<\/span> pozit\u00edv pszichol\u00f3gia guru (Harvard Egyetem) a kor\u00e1bbi amerikai trenddel szemben kimondja: nem a siker a legfontosabb. A kor\u00e1bban dics\u0151\u00edtett \u201etigris\u201d sz\u00fcl\u0151,<\/span> aki arra neveli a gyermeket, hogy k\u00fczdj\u00f6n foggal-k\u00f6r\u00f6mmel a siker\u00e9rt, mert \u00fagymond a boldogs\u00e1g ezut\u00e1n \u00e9rkezik majd, rossz \u00faton j\u00e1r. Nem a siker tesz boldogg\u00e1, hanem a boldog emberek sikeresebbek. Achor modelljei a delfin-sz\u00fcl\u0151k,<\/span> a maguk szoci\u00e1bilis \u00e9s j\u00e1t\u00e9kos hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1val. Ez azt jelenti, hogy laz\u00e1bban kezelhetj\u00fck a k\u00f6teless\u00e9geket? N\u00e9h\u00e1ny pillanat, \u00e9s a gyermek lemarad a st\u00fadiumokban. Ha viszont nem lehet hanyagolni a tanulm\u00e1nyokat, m\u00e9g mindig marad egy lehet\u0151s\u00e9g: j\u00e1t\u00e9kos\u00edtani!<\/p>\n

Az I-t\u00edpus\u00fa ember<\/h2>\n

\u00a0<\/p>\n

Az A-t\u00edpus\u00fa<\/span> szem\u00e9lyis\u00e9gek els\u0151re irigyl\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3ak, mert \u00e1lland\u00f3an kem\u00e9nyen dolgoznak c\u00e9ljaik\u00e9rt. De mivel s\u00fcrgetetts\u00e9gben \u00e9lnek, magukat \u00e9s m\u00e1sokat is hajszolva, tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fckb\u0151l kiv\u00e9sz az \u00f6r\u00f6m, a laz\u00edt\u00e1s pedig ellent\u00e9tes hat\u00e1st v\u00e1lt ki: fesz\u00fcltt\u00e9 teszi \u0151ket. Az X-t\u00edpust<\/span> k\u00edv\u00fclr\u0151l kell motiv\u00e1lni, juttat\u00e1sokkal, el\u0151l\u00e9ptet\u00e9sekkel, feny\u00edt\u00e9sekkel. Daniel H. Pink<\/span> amerikai bestseller-\u00edr\u00f3 szerint azonban egyre gyakoribb az I-t\u00edpus\u00fa ember:<\/span> \u0151 gyakran a netgener\u00e1ci\u00f3 tagja, akit bels\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3k vez\u00e9relnek.<\/span> A tud\u00e1st nem k\u00e9szen kapni, hanem felfedezni akarja; s olyan munk\u00e1t ig\u00e9nyel, amelyben sz\u00fcks\u00e9g van eredeti megold\u00e1saira.<\/p>\n

A l\u00e1tszat ek\u00f6zben sokszor les\u00fajt\u00f3: a netgener\u00e1ci\u00f3s fiatal nagyr\u00e9szt teljesen motiv\u00e1latlannak \u00e9s \u00e9rdektelennek t\u0171nhet. Diana Oblinger,<\/span> a washingtoni EDUCASE oktat\u00e1sfejleszt\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy e gener\u00e1ci\u00f3n\u00e1l az \u00e1tlagos figyelmi terjedelem mind\u00f6ssze 7 perc!<\/span> Ha ennyi id\u0151 alatt nem \u00e9ri \u00e9rdekes inger, kikapcsol vagy tov\u00e1bbl\u00e9p. Az ingergazdags\u00e1g, a gyors hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s, a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra term\u00e9szetesek, mindehhez k\u00e9pest pedig \u00e9rthet\u0151, ha a tan\u00f3r\u00e1k alatt s a tank\u00f6nyvek felett gondolatvil\u00e1ga ezerfel\u00e9 kalandozik el.<\/span><\/p>\n

A b\u0171nbak term\u00e9szetesen az inform\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gia, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az e gener\u00e1ci\u00f3 tagjait egyk\u00e9nt beszippant\u00f3 online j\u00e1t\u00e9kok. Nem tanul, nem mozog a szabadban, s\u0151t m\u00e1r alig alszik, panaszkodnak a sz\u00fcl\u0151k. De vajon mit tud a j\u00e1t\u00e9k, hogy a nebul\u00f3k szinte mindent feladnak \u00e9rte? A j\u00e1t\u00e9kiparban \u00f3ri\u00e1si a verseny, \u00edgy a j\u00e1t\u00e9kok ki\u00f6tl\u0151ire \u00e1lland\u00f3 nyom\u00e1s nehezedik, hogy sz\u00f3rakoztassanak. Ez messze nincs \u00edgy a tank\u00f6nyv\u00edr\u00f3k \u00e9s a tan\u00e1rok eset\u00e9n. Ha a j\u00e1t\u00e9k \u00e9rdektelen, senki nem j\u00e1tssza majd, de a tanul\u00e1s k\u00f6telez\u0151, akkor is, ha a tan\u00e1r monotonon mormol, \u00e1lland\u00f3an k\u00f6h\u00e9csel \u00e9s k\u00f6vethetetlen. Pedig ma m\u00e1r az is kev\u00e9s, ha valaki a hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben j\u00f3 el\u0151ad\u00f3: konkur\u00e1lnia kell a petab\u00e1jt-nagys\u00e1grend\u0171 \u00e9s pillanatonk\u00e9nt friss\u00fcl\u0151, s\u0171r\u0171n illusztr\u00e1lt inform\u00e1ci\u00f3val, s mindenekel\u0151tt a j\u00e1t\u00e9kokkal.<\/p>\n

F\u00fcgg\u0151s\u00e9g vagy agytr\u00e9ning?<\/h2>\n

\u00a0<\/p>\n

\"j\u00e1t\u00e9k-videoj\u00e1t\u00e9k.jpg\"Egy mai tizen\u00e9ves annyi id\u0151t t\u00f6lt online j\u00e1t\u00e9kokkal, hogy az m\u00e1r szinte p\u00e1rhuzamos oktat\u00e1si folyamatnak tekinthet\u0151.<\/span> A sztereot\u00edpia szerint a videoj\u00e1t\u00e9kosok figyelemhi\u00e1nyosak \u00e9s ingerf\u00fcgg\u0151k, akiket k\u00f6nnyen elterelnek a vill\u00f3dz\u00f3 k\u00e9pek \u00e9s a k\u00e9perny\u0151n zajl\u00f3 m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1s. A videoj\u00e1t\u00e9kok azonban edzhetik is az elm\u00e9t.<\/span> A berlini Max Planck Int\u00e9zet kutat\u00f3inak k\u00eds\u00e9rleti alanyai k\u00e9t h\u00f3napon \u00e1t j\u00e1tszottak Super Mario 64-et, mik\u00f6zben a kontrollcsoport semmit nem j\u00e1tszott. A j\u00e1t\u00e9kosokn\u00e1l n\u00f6vekedett a sz\u00fcrke\u00e1llom\u00e1ny a jobb oldali hippokampuszban, az eml\u00e9kezet ter\u00fclet\u00e9n; a strat\u00e9giai tervez\u00e9ssel kapcsolatos jobb el\u0151homloki lebenyben \u00e9s a finommozg\u00e1sokat koordin\u00e1l\u00f3 kisagyban,<\/span> m\u00e9ghozz\u00e1 ann\u00e1l ink\u00e1bb, min\u00e9l jobban v\u00e1gyott az illet\u0151 a j\u00e1t\u00e9kra.<\/p>\n

J\u00e1t\u00e9kok sz\u00e9p \u00faj vil\u00e1ga<\/h2>\n

\u00a0<\/p>\n

\"j\u00e1t\u00e9k-Gamification-101-CoverA gamification<\/span> 2010 nyar\u00e1n robbant, s az\u00f3ta a trend k\u00f6vet\u0151i j\u00e1t\u00e9kos\u00edtanak mindent, amit \u00e9rnek, a cigarett\u00e1r\u00f3l val\u00f3 leszok\u00e1st\u00f3l kezdve a F\u00f6ld megment\u00e9s\u00e9ig. A h\u00edv\u0151k szerint a videoj\u00e1t\u00e9kokat oly vonz\u00f3v\u00e1 tev\u0151 tr\u00fckk\u00f6k azonos\u00edthat\u00f3k \u00e9s a j\u00e1t\u00e9kon k\u00edv\u00fcl is m\u0171k\u00f6dnek.<\/span> A recept egyszer\u0171: v\u00e9gy egy Nagy C\u00e9lt, amely a j\u00e1t\u00e9kost mindv\u00e9gig hajtja, hogy t\u00faljusson az akad\u00e1lyokon. Oszd fel a Nagy C\u00e9lhoz vezet\u0151 utat r\u00e9szc\u00e9lokra. Ha a j\u00e1t\u00e9kos kell\u0151 gyakoris\u00e1ggal eljut egy-egy \u00fajabb szintre, ahol fokozatot \u00e9s \u00faj k\u00e9pess\u00e9geket kap, fennmarad a motiv\u00e1ci\u00f3ja. A visszacsatol\u00e1sn\u00e1l is fontosabb a k\u00e9pess\u00e9gek \u00e9s kih\u00edv\u00e1sok egyens\u00falya:<\/span> a feladatok legyenek megoldhat\u00f3k, de ne t\u00fal k\u00f6nnyen. Ez teremti meg a belem\u00e9lyed\u00e9s avagy flow<\/span> \u00e1llapot\u00e1t, s m\u00e1ris l\u00e9trej\u00f6n a tev\u00e9kenys\u00e9g a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9rt, az \u00f6nc\u00e9l\u00fa \u00f6r\u00f6m \u2013 a j\u00e1t\u00e9k l\u00e9nyege.<\/p>\n

J\u00e1t\u00e9k\u00f6r\u00f6m<\/h2>\n

\u00a0<\/p>\n

J\u00e1tszani jutalmaz\u00f3, amit az agyr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt felv\u00e9telek is megmutatnak. A jutalmaz\u00f3 k\u00f6zpontok aktivit\u00e1sa f\u00e9rfiakn\u00e1l nagyobb, mint n\u0151kn\u00e9l, legal\u00e1bbis a ter\u00fcletek elfoglal\u00e1s\u00e1val kapcsolatos j\u00e1t\u00e9kok k\u00f6zben. Az \u00f6r\u00f6m h\u00edrviv\u0151i, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az endorfinok \u00e9s a dopamin, euf\u00f3ria idej\u00e9n szabadulnak fel. A dopamin<\/span> jelenl\u00e9te ezen fel\u00fcl, John Salamone<\/span> pszichol\u00f3gus (Connecticut Egyetem) szerint, mindenfajta motiv\u00e1ci\u00f3 felt\u00e9tele. Akiben magas a dopamin szintje, komoly akad\u00e1lyokon is \u00e1tk\u00fczdi mag\u00e1t a nagyobb jutalom rem\u00e9ny\u00e9ben.<\/span><\/p>\n

S\u0151t lehet, hogy az akad\u00e1ly \u00e9ppoly motiv\u00e1l\u00f3, mint a c\u00e9l. A j\u00e1t\u00e9k neurobiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak nagy tud\u00f3sa, Grasty\u00e1n Endre<\/span> arra jutott: ann\u00e1l nagyobb a siker \u00e9rt\u00e9ke, min\u00e9l nehezebb akad\u00e1lyokat g\u00f6rd\u00edtenek el\u00e9. Ezek elh\u00e1rul\u00e1s\u00e1t visszacsap\u00e1s-szer\u0171en k\u00f6vetheti a m\u00e1r-m\u00e1r ext\u00e1zisig fokoz\u00f3d\u00f3 \u00f6r\u00f6m. Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyt nem \u00f6nmag\u00e1ban a siker, hanem annak a kellemetlens\u00e9gek megsz\u0171n\u00e9s\u00e9hez val\u00f3 t\u00e1rsul\u00e1sa tartja motiv\u00e1ci\u00f3s k\u00e9nyszerzubbonyban. Ez az alapja a vesz\u00e9lyekkel val\u00f3 kac\u00e9rkod\u00e1snak is.<\/span><\/p>\n

A j\u00e1t\u00e9k \u00f6nmag\u00e1ban jutalom, \u00edgy a legnagyobb hiba azt k\u00edv\u00fclr\u0151l jutalmazni! Sz\u00e1mos \u00e9l\u0151l\u00e9ny er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket is tesz az\u00e9rt, hogy j\u00e1tszhasson. P\u00e9ld\u00e1ul a majmok sz\u00edvesen nyomkodnak ped\u00e1lt, hogy hozz\u00e1jussanak egy doboz sz\u00ednes \u00e9p\u00edt\u0151kock\u00e1hoz. De ha \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\u00fck\u00e9rt ban\u00e1nt kapnak, m\u00e1r nem \u00e9rdekli \u0151ket annyira a j\u00e1t\u00e9k. Gyerekek rajzol\u00e1si kedve, feln\u0151ttek sakkfeladv\u00e1nyon val\u00f3 t\u00f6preng\u00e9se is sikeresen kiolthat\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul p\u00e9nzjutalommal,<\/span> mutatta ki Edward L. Deci<\/span> pszichol\u00f3gus professzor, az emberi motiv\u00e1ci\u00f3 program igazgat\u00f3ja (Rochester Egyetem). Majmokn\u00e1l a kock\u00e1k k\u00f6z\u00e9 rejtett n\u00e9h\u00e1ny mazsolaszem, emberekn\u00e9l a sz\u00f3beli dics\u00e9ret azonban sosem \u00e1rt.<\/p>\n

J\u00e1t\u00e9kos\u00edtottad m\u00e1r az \u00e9leted?<\/h2>\n

\u00a0<\/p>\n

Kellene, de m\u00e9gsem tessz\u00fck: sz\u00e1mos tev\u00e9kenys\u00e9g esik ebbe a kateg\u00f3ri\u00e1ba, folytonosan fenntartva a rossz lelkiismeret \u00e9s a fogadkoz\u00e1sok k\u00f6rforg\u00e1s\u00e1t. Eg\u00e9szs\u00e9g- \u00e9s k\u00f6rnyezetbar\u00e1t szok\u00e1sokat szeretn\u00e9nk, \u00e9s hogy m\u00e1gikus gyorsas\u00e1ggal v\u00e9gezz\u00fcnk feladatainkkal. Rendesnek, szorgalmasnak lenni azonban nem izgalmas, \u00e9s ha m\u00e9g visszajelz\u00e9st sem kapunk, s\u0151t igyekezet\u00fcnket l\u00e1tva egyre t\u00f6bb apr\u00f3munk\u00e1t s\u00f3znak r\u00e1nk, elkedvetlened\u00fcnk. A monoton, ism\u00e9tl\u0151d\u0151 tennival\u00f3k eset\u00e9n a k\u00fcls\u0151 jutalom j\u00f3t tehet. A j\u00e1t\u00e9kos\u00edt\u00e1ssal \u00f6sszeh\u00e1zas\u00edtva pedig m\u00e9g ann\u00e1l is jobbat.<\/span><\/p>\n

Utaz\u00e1s az \u00fcres inbox fel\u00e9: ez a c\u00e9lja a szoftvernek, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00farr\u00e1 lehet\u00fcnk az emailek \u00e1ltali el\u00e1rasztotts\u00e1gon. Min\u00e9l gyorsabban tessz\u00fck meg az utat, vagyis olvasunk, v\u00e1laszolunk, archiv\u00e1lunk, ann\u00e1l t\u00f6bb pontot nyerhet\u00fcnk.<\/p>\n

\"j\u00e1t\u00e9k-Fitocracy.jpg\"A fitt \u00e9letm\u00f3d k\u00e9t buktat\u00f3ja: ha edz\u00e9sc\u00e9lunk m\u00e9g t\u00fal t\u00e1voli, k\u00f6nnyen feladjuk; ha pedig edz\u00e9sc\u00e9lunkat teljes\u00edtett\u00fck, elillan a motiv\u00e1ci\u00f3. Nem \u00edgy, ha pontokat \u00e9s fokozatokat kaphatunk edz\u00e9seink\u00e9rt, \u00e9s m\u00e1sokkal versenghet\u00fcnk, mint a Fitocracy<\/span><\/span> weboldalon. De t\u00e9nyleg hat\u00e9kony mindez?<\/p>\n

A redwoodi (Kalifornia) sz\u00e9khely\u0171 HopeLab<\/span> t\u00f6bb ezer gyerekkel elv\u00e9gzett kutat\u00e1sai szerint nagyon is. Az \u00e1ltaluk k\u00e9sz\u00edtett Zamzee<\/span> aktivit\u00e1sm\u00e9r\u0151 \u00e9s motiv\u00e1ci\u00f3s weboldalon l\u00e1thatjuk: a pontok \u00e9s kit\u00fcntet\u00e9sek hat\u00e1s\u00e1ra a felhaszn\u00e1l\u00f3k fizikai aktivit\u00e1sa 59 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u0151tt a kontrollcsoporthoz k\u00e9pest<\/span>. A HopeLab szerint ez olyan, mintha heti plusz 45 percen \u00e1t v\u00e9geztek volna fekv\u0151t\u00e1maszokat, vagy napi 6 percen \u00e1t kergettek volna vaddiszn\u00f3t. R\u00e1ad\u00e1sul az aktivit\u00e1s n\u00f6veked\u00e9se a f\u00e9l\u00e9ves ut\u00e1nk\u00f6vet\u00e9s ideje alatt is fennmaradt.<\/p>\n

De ki vesz r\u00e1 minket arra, hogy pazarl\u00e1s helyett v\u00e9dj\u00fck F\u00f6ld\u00fcnk er\u0151forr\u00e1sait?<\/span> A z\u00f6ld marketingkamp\u00e1nyok hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt felm\u00e9r\u00e9sek eredm\u00e9nye les\u00fajt\u00f3. K\u00f6rnyezetbar\u00e1ts\u00e1gunk t\u00f6bbnyire elvi szinten marad, mert mit is tehetn\u00e9nk egymagunk a nagy eg\u00e9sz\u00e9rt? A j\u00e1t\u00e9kos\u00edtott \u00faj aut\u00f3k azonban leveszik a terhet vezet\u0151ikr\u0151l: \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl terelik r\u00e1 \u0151ket a helyes \u00fatra. A 2011-es Chevrolet Volt<\/span> kijelz\u0151j\u00e9n p\u00e9ld\u00e1ul az aut\u00f3t egy figura szem\u00e9lyes\u00edti meg. Amikor az aut\u00f3 \u00f6r\u00fcl, mert \u00fczemanyag-hat\u00e9konyan vezetj\u00fck, a figura z\u00f6lden vil\u00e1g\u00edt. Ha t\u00fal er\u0151sen gyors\u00edtunk vagy f\u00e9kez\u00fcnk, elpazarolva a mozg\u00e1si energi\u00e1t, amely az akkumul\u00e1tort visszat\u00f6lthetn\u00e9, a figura s\u00e1rg\u00e1ra v\u00e1lt \u00e9s kimozdul hely\u00e9r\u0151l. Hossz\u00fa id\u0151t t\u00f6ltve s\u00e1rg\u00e1ban, kisebb t\u00e1vols\u00e1got tudunk megtenni k\u00f6rnyezetbar\u00e1t \u00fczemanyaggal. Az \u00faj t\u00edpus\u00fa kijelz\u0151vel az utaz\u00e1s hasonlatoss\u00e1 v\u00e1lhat egy aut\u00f3s videoj\u00e1t\u00e9khoz.<\/span><\/p>\n

De milyen lenne az \u00e9let aut\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl? Ezt seg\u00edt elk\u00e9pzelni a Vil\u00e1gbank \u00e1ltal szponzor\u00e1lt j\u00e1t\u00e9k, amelynek t\u00e9m\u00e1ja, hogy Los Angeles k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n benzinhi\u00e1ny \u00e1ll el\u0151, \u00e9s a mindennapi feladatokat aut\u00f3k h\u00edj\u00e1n kell megoldani. Akik teljes\u00edtett\u00e9k a j\u00e1t\u00e9kot, vil\u00e1gbanki oklevelet kaptak, \u00e9s a felm\u00e9r\u00e9sek szerint a val\u00f3s\u00e1gban is v\u00e1ltoztattak \u00e9letm\u00f3djukon.<\/p>\n

A j\u00e1t\u00e9k neurobiol\u00f3gi\u00e1ja<\/h2>\n

\u00a0<\/p>\n

\"j\u00e1t\u00e9k-StuartA Hudson-\u00f6b\u00f6lben hatm\u00e1zs\u00e1s h\u00edm jegesmedve k\u00f6zel\u00edt k\u00e9t kik\u00f6t\u00f6z\u00f6tt husky fel\u00e9, ragadoz\u00f3 tekintettel, \u00e9hesen. Ekkor v\u00e1ratlan dolog t\u00f6rt\u00e9nik: a n\u0151st\u00e9ny husky j\u00e1t\u00e9kra k\u00e9szen cs\u00f3v\u00e1lja a fark\u00e1t. S a term\u00e9szet fel\u00fclb\u00edr\u00e1lja a ragadoz\u00f3i rutint. A jegesmedve felemelkedik, karmai \u00e9s fogai nem l\u00e1tszanak, s hihetetlen t\u00e1ncba kezd a kuty\u00e1val \u2013 mes\u00e9li Stuart Brown<\/span> pszichi\u00e1ter, egy n\u00e9met fot\u00f3s k\u00e9peivel illusztr\u00e1lva el\u0151ad\u00e1s\u00e1t. \"j\u00e1t\u00e9k-Stuart<\/p>\n

Brown az amerikai Nemzeti J\u00e1t\u00e9kint\u00e9zet<\/span> alap\u00edt\u00f3jak\u00e9nt \u00e9s vezet\u0151jek\u00e9nt kiemelt szerepet j\u00e1tszik abban, hogy m\u00e1ra a j\u00e1t\u00e9kkutat\u00e1s mell\u0151z\u00f6tt ter\u00fcletb\u0151l divatt\u00e1 v\u00e1lt. Pszichi\u00e1triai gyakorlat\u00e1ban sz\u00e1mos kem\u00e9ny b\u0171n\u00f6z\u0151vel, sorozatgyilkossal foglalkozott, akiknek \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l kider\u00fclt: gyermekkoruk szinte j\u00e1t\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl telt el. Brown fokozatosan r\u00e1\u00e9bredt, hogy a j\u00e1t\u00e9k t\u00f6bb, mint sz\u00f3rakoz\u00e1s: biol\u00f3giai sz\u00fcks\u00e9glet, melynek elnyom\u00e1sa ak\u00e1r trag\u00e9di\u00e1khoz is vezethet.<\/span><\/p>\n

De t\u00e9nyleg l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa lenne, hogy id\u0151nk\u00e9nt olyan nem l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9get folytassunk, mint a j\u00e1t\u00e9k?<\/span> Emellett sz\u00f3l elterjedts\u00e9ge az \u00e1llatvil\u00e1gban<\/span> is. A j\u00e1t\u00e9knak minden fajn\u00e1l megvan a maga nyelvezete: a j\u00e1t\u00e9kra h\u00edv\u00f3 h\u00f3d k\u00f6rben forog, a kecske jellegzetesen ugr\u00e1l. A csimp\u00e1nzok fel\u00f6ltik j\u00e1t\u00e9k\u00e1br\u00e1zatukat: nyitott sz\u00e1juk agresszi\u00f3t is jelezhetne, ha az arcizmok nem lenn\u00e9nek k\u00f6zben ellazultak. Birk\u00f3z\u00f3 gyerekekn\u00e9l, ha sz\u00e9lesen mosolyognak, b\u00edzhatunk benne, hogy nem haragjukban verekedtek \u00f6ssze.<\/p>\n

Milyen el\u0151nye lehet a j\u00e1t\u00e9knak az evol\u00faci\u00f3 nagy j\u00e1tszm\u00e1j\u00e1ban, amelyet az nyer, aki t\u00fal\u00e9l \u00e9s tov\u00e1bbadja g\u00e9njeit?<\/span> A t\u00fal\u00e9l\u00e9st els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra ink\u00e1bb vesz\u00e9lyezteti: j\u00e1t\u00e9k k\u00f6zben az \u00e1llatok \u00f3vatlanok, gyakran s\u00e9r\u00fclnek meg vagy v\u00e1lnak pr\u00e9d\u00e1v\u00e1. Amellett a j\u00e1t\u00e9k sok energi\u00e1t is fogyaszt, a fiatalok a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 kal\u00f3ri\u00e1k 2-15 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t ford\u00edtj\u00e1k r\u00e1, a c\u00e9lszer\u0171bbnek t\u0171n\u0151 n\u00f6veked\u00e9s helyett.<\/p>\n

Vajon az \u00e1llatok k\u00e9szs\u00e9geket gyakorolnak be j\u00e1t\u00e9kosan, vagyis \u00fagy, hogy a hib\u00e1knak m\u00e9g nincsenek komoly k\u00f6vetkezm\u00e9nyeik? Ahogy a farkask\u00f6lyk\u00f6k verekednek, harapd\u00e1lj\u00e1k egym\u00e1st, abban neh\u00e9z m\u00e1st l\u00e1tni, mint a dominancia kiv\u00edv\u00e1s\u00e1nak, vagy a pr\u00e9da megragad\u00e1s\u00e1nak b\u00e9bi verzi\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n

Csakhogy ha a gyakorl\u00e1s a c\u00e9l, logikus lenne, hogy a sokat j\u00e1tsz\u00f3 k\u00f6lyk\u00f6kb\u0151l r\u00e1termettebb feln\u0151ttek v\u00e1ljanak. Ezt c\u00e1folta meg T. M. Caro<\/span> sk\u00f3t pszichol\u00f3gus (St. Andrews Egyetem): megfigyel\u00e9se szerint a sosem j\u00e1tsz\u00f3 macskak\u00f6lyk\u00f6k feln\u0151ve a vad\u00e1szatban nem maradtak alul azokkal szemben, akik eg\u00e9sz k\u00f6ly\u00f6kkorukat v\u00e9gigj\u00e1tszott\u00e1k. A j\u00e1t\u00e9kos harc gyakorl\u00e1sa tal\u00e1n csak egyet tud: hogy jobb\u00e1 tegye az \u00e1llatot a j\u00e1t\u00e9kos harcban?<\/p>\n

John Byers<\/span> zool\u00f3gus (Idaho Egyetem) \u00e9veken \u00e1t tanulm\u00e1nyozott szarvasokat, antilopokat \u00e9s vad hegyi kecsk\u00e9ket, azon t\u00f6prengve, mire megy ki a j\u00e1t\u00e9kuk. Tal\u00e1n, morfond\u00edrozott, el\u0151seg\u00edti, hogy j\u00f3 form\u00e1ban legyenek. De a j\u00e1t\u00e9kepiz\u00f3dok t\u00fal r\u00f6videk ahhoz, hogy \u00f6nmagukban a fitts\u00e9get biztos\u00edts\u00e1k. \u00c9s annak mi lehet az oka, hogy a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g szinte az \u00f6sszes fajn\u00e1l ford\u00edtott U alak\u00fa g\u00f6rbe ment\u00e9n v\u00e1ltozik: a pubert\u00e1sig fokoz\u00f3d\u00e1st l\u00e1tunk, majd cs\u00f6kken\u00e9st, s ezt k\u00f6vet\u0151en a legt\u00f6bb \u00e1llat mindenfajta j\u00e1t\u00e9kkal felhagy?<\/p>\n

Egy t\u00e9li d\u00e9lut\u00e1non, 1993-ban Byers csak \u00fagy lapozgatott az egyetem k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban, mint aki nem eg\u00e9szen tudja, mit is keres. V\u00e9g\u00fcl az egyik k\u00f6nyvben figyelmes lett egy \u00e1br\u00e1ra: a kisagy<\/span> n\u00f6veked\u00e9si g\u00f6rb\u00e9j\u00e9re az eg\u00e9rn\u00e9l. Esz\u00e9be villant, hogy ez csaknem megegyezik az eg\u00e9r j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g\u00e1nak v\u00e1ltoz\u00e1sait mutat\u00f3 grafikonnal! Mindkett\u0151 ugyanott tet\u0151z\u00f6tt.<\/span> Ekkor, mes\u00e9li Byers, f\u00e9ny gy\u00falt elm\u00e9j\u00e9ben: tal\u00e1n az intenz\u00edv j\u00e1t\u00e9ktev\u00e9kenys\u00e9g, az eg\u00e9sz testet ig\u00e9nybe vev\u0151 mozg\u00e1sok seg\u00edtik el\u0151, hogy a kisagy, e mozg\u00e1sokat koordin\u00e1l\u00f3 ter\u00fclet, el\u00e9rje v\u00e9gs\u0151 form\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

E felismer\u00e9s nyom\u00e1ban j\u00e1r\u00f3 kutat\u00e1sok imm\u00e1r azt bizony\u00edtott\u00e1k, hogy az agyfejl\u0151d\u00e9s egy \u00e9rz\u00e9keny id\u0151szak\u00e1ban sz\u00fcks\u00e9g van a j\u00e1t\u00e9k ny\u00fajtotta ingerekre. A j\u00e1t\u00e9k \u00e9rettebb\u00e9 teszi az agyat, egyfajta viselked\u00e9si kaleidoszk\u00f3pk\u00e9nt pedig el\u0151seg\u00edti, hogy a fiatal \u00e9l\u0151l\u00e9ny v\u00e1ltozatosabb \u00e9s rugalmasabb reperto\u00e1rra tegyen szert.<\/span><\/p>\n

Er\u0151d\u00f6k az erd\u0151kben<\/h2>\n

\u00a0<\/p>\n

A j\u00e1t\u00e9kos harc tipikusan abban t\u00e9r el a val\u00f3dit\u00f3l, hogy a gy\u0151zelemre \u00e1ll\u00f3 f\u00e9l gyakran cs\u00f6kkenti el\u0151ny\u00e9t, vagy egyenesen a domin\u00e1ns p\u00f3zb\u00f3l megad\u00f3ba v\u00e1lt \u00e1t. M\u00e9gsem biztos\u00edtja semmi, hogy a szabads\u00e1g id\u0151nk\u00e9nt ne v\u00e1ltson \u00e1t elszabadults\u00e1gba. A j\u00e1t\u00e9k s\u00f6t\u00e9t oldal\u00e1t<\/span> magunk is felismerhetj\u00fck, ha hajland\u00f3k vagyunk eml\u00e9keinkben ut\u00e1nakeresni. A d\u00e9monok alkalmank\u00e9nt val\u00f3ban megjelennek, r\u00e9szint mert a gyermekek olyan j\u00e1t\u00e9ktereket hozhatnak l\u00e9tre, amelyeket kivonnak a feln\u0151ttek civiliz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1sa al\u00f3l.<\/p>\n

\"91210-field_trip.jpg\"1990-ben a Lexington Montessori Iskola<\/span> (Massachusetts) tanul\u00f3i nem k\u00e9rtek a tan\u00e1rok \u00e1ltal szervezett j\u00e1t\u00e9kokb\u00f3l; ezek helyett saj\u00e1t er\u0151djeiket \u00e9p\u00edtett\u00e9k ki a k\u00f6rnyez\u0151 erd\u0151kben. Bonyolult szab\u00e1lyok \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott szubkult\u00far\u00e1jukr\u00f3l egy szaklapban Mark Powell<\/span> adott sz\u00e1mot, aki \u00e9veken \u00e1t a k\u00f6zelb\u0151l figyelhette az esem\u00e9nyek alakul\u00e1s\u00e1t. Az els\u0151 \u00e9vekben, \u00edrta, n\u00e9h\u00e1ny kicsinyes konfliktust\u00f3l eltekintve a j\u00e1t\u00e9k sz\u00f3rakoztat\u00f3 \u00e9s j\u00f3 hangulat\u00fa volt. Egy \u0151sz\u00f6n azonban meg\u00e9rkezett egy mag\u00e1t T\u00e1bornoknak nevez\u0151, zsarnoki term\u00e9szet\u0171 kisfi\u00fa,<\/span> \u00e9s \u00e1tvette az egyik, 6 \u00e9vesekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 csapat ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t. Nem telt bele egy h\u00f3nap, s er\u0151szakos akci\u00f3ik nyom\u00e1n kit\u00f6rt a minih\u00e1bor\u00fa. Az addig k\u00e9pzeletbeli harc val\u00f3s\u00e1gg\u00e1, vagy ink\u00e1bb r\u00e9m\u00e1lomm\u00e1 v\u00e1lt, napi rajta\u00fct\u00e9sekkel \u00e9s ellent\u00e1mad\u00e1sokkal, ord\u00edtoz\u00e1sokkal. Mindez rengeteg \u00e9rzelmi, de olykor fizikai s\u00e9r\u00fcl\u00e9st is okozott. V\u00e9g\u00fcl a T\u00e1bornokot sz\u00fclei \u00e9s tan\u00e1rai vett\u00e9k r\u00e1 arra, hogy tartson fegyversz\u00fcnetet.<\/p>\n

Brian Sutton-Smith<\/span> pszichol\u00f3gus, A j\u00e1t\u00e9k kett\u0151ss\u00e9ge<\/span> c\u00edm\u0171 klasszikus m\u0171 szerz\u0151je, nem l\u00e1t ebben semmi aggaszt\u00f3t. Ilyen kidolgozott j\u00e1t\u00e9kkult\u00far\u00e1kban, mondja, a gyermekek csak azt saj\u00e1t\u00edtj\u00e1k el, amire majdan a h\u00e1zass\u00e1gban, az \u00fczleti \u00e9letben \u00e9s a h\u00e1bor\u00faban sz\u00fcks\u00e9g\u00fck lesz: a tr\u00fckk\u00f6z\u00e9st, a csal\u00e1st, a gaztetteket.<\/span> Hogyan v\u00e1lhat a j\u00e1t\u00e9k rombol\u00f3v\u00e1? Erre keresi a v\u00e1laszt gyermekek t\u00f6rt\u00e9neteiben, olyan elfajult j\u00e1t\u00e9kokr\u00f3l, melyekben k\u00f6vett\u00e9k, megvert\u00e9k vagy ellopt\u00e1k \u0151ket, elvesztek, lezuhantak, meghaltak.<\/p>\n

A j\u00e1t\u00e9knak a neves szak\u00e9rt\u0151, Jaak Panksepp<\/span> (Washington \u00c1llami Egyetem) szerint is megvan a s\u00f6t\u00e9t oldala. Ha a gyermekek \u00fagy j\u00e1tszhatnak, ahogy akarnak, gyakoriakk\u00e1 v\u00e1lnak a komoly \u00f6sszet\u0171z\u00e9sek. Ilyenkor szerinte k\u00f6zbe kell l\u00e9pni, s k\u00f6z\u00f6lni a gyerekkel, hogy ha ezt nem hagyja abba, v\u00e9ge a j\u00e1t\u00e9knak. Legt\u00f6bbsz\u00f6r ezt meg\u00e9rtik, \u00e9s ebb\u0151l a tapasztalatb\u00f3l tesznek szert fontos t\u00e1rsas k\u00e9szs\u00e9gekre.<\/p>\n

\"j\u00e1t\u00e9k.jpg\"\u00daj t\u00edpus\u00fa terapeut\u00e1kra is sz\u00fcks\u00e9g lenne, akik val\u00f3ban tudj\u00e1k, hogyan kell j\u00e1tszani, nemcsak besz\u00e9lnek, nemcsak egyik tesztet veszik fel a m\u00e1sik ut\u00e1n. Vagyis val\u00f3s\u00e1gos j\u00e1t\u00e9kmesterekre.\u00a0<\/p>\n

Jakabffy \u00c9va<\/p>","type":"rich"}