{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Nevetni bolondul\u00e1sig - 2. r\u00e9sz","html":"

Val\u00f3di adu az evol\u00faci\u00f3s versenyben\u00a0<\/h2>\n

Melyek a nevet\u00e9s okai? Neh\u00e9z eld\u00f6nteni, mivel a nevet\u00e9s eredete j\u00f3r\u00e9szt tudattalan. \u00c9s a nevet\u00e9s c\u00e9lja? Van-e egy\u00e1ltal\u00e1n \u2013 vagy a nevet\u00e9s \u00f6nc\u00e9l\u00fa? Az evol\u00faci\u00f3s elm\u00e9letek szerint kellett, hogy legyen valamilyen funkci\u00f3ja a nevet\u00e9snek, ez\u00e9rt szelekt\u00e1l\u00f3dhatott \u2013 mik\u00e9nt a t\u00f6bbi magatart\u00e1s is.<\/p>\n

A nevet\u00e9sben r\u00e9szt vev\u0151 \u0151si agyter\u00fcletek (pl. jutalmaz\u00f3 k\u00f6zpont) val\u00f3ban evol\u00faci\u00f3s eredetre utalnak. L\u00e1ttuk, hogy az \u00e1llatok \u201enevet\u00e9se\u201d mindig fizikai kontaktussal (csiklandoz\u00e1s, vereked\u00e9s, j\u00e1t\u00e9k) j\u00e1r\u00f3 em\u00f3ci\u00f3kb\u00f3l fakad. Hogyan alakulhatott ki a speci\u00e1lisan emberi nevet\u00e9s?\u00a0<\/p>\n

\"nevet\u00e9s2-\u0151sember.jpg\"<\/p>\n

Egy alf\u00f6ld Afrik\u00e1ban, 50 000 \u00e9vvel ezel\u0151tt. Hom\u00f3k egy csoportja az \u00e9j lesz\u00e1lltakor a t\u0171z k\u00f6r\u00e9 gy\u0171lik. Hirtelen egy reccsen\u00e9s a f\u0171ben: mindenki lemerevedik. Egy homo \u00f3vatosan a zaj ir\u00e1ny\u00e1ba k\u00f6zel\u00edt, majd felfedezi, hogy a zaj oka csup\u00e1n egy apr\u00f3cska r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3: s ekkor hatalmas nevet\u00e9sben t\u00f6r ki. A jelenet az \u00fagynevezett vakl\u00e1rma elm\u00e9letet illusztr\u00e1lja,<\/span> amelyet 1998-ban tett k\u00f6zz\u00e9 Vilayanur Ramachandran<\/span><\/span><\/span> <\/a>(San Diego-i Egyetem, USA) idegtudom\u00e1nyi professzor.<\/p>\n

<\/p>\n

A nevet\u00e9st teh\u00e1t egy v\u00e1ratlan esem\u00e9ny v\u00e1ltja ki, amelynek f\u00e9ny\u00e9ben az \u00f6sszes megel\u0151z\u0151 t\u00e9nyt \u00fajra kell \u00e9rtelmezni. De ez sem el\u00e9g: hiszen \u00edgy minden tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9s vagy paradigmav\u00e1lt\u00e1s vicces volna! M\u00e9g valami kell: az \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s, az \u00faj modell inkonzekvens kell, hogy legyen: nincs val\u00f3di vesz\u00e9ly. Vakl\u00e1rma. Mi ennek az evol\u00faci\u00f3s haszna? Mit csin\u00e1lsz a nevet\u00e9s e ritmikus sztakk\u00e1t\u00f3-hangj\u00e1val? \u00c9rt\u00e9s\u00e9re adod a rokonaidnak, akik osztoznak g\u00e9njeid egy r\u00e9sz\u00e9ben, hogy ne vesztegess\u00e9k \u00e9rt\u00e9kes energi\u00e1ikat r\u00e1d, ne siessenek a seg\u00edts\u00e9gedre: nincs val\u00f3s vesz\u00e9ly, minden rendben. Teh\u00e1t ez a term\u00e9szet OK-jele. \u00cdgy teh\u00e1t k\u00e9t alkot\u00f3elem sz\u00fcks\u00e9ges a nevet\u00e9shez: az agy egyik r\u00e9sze \u2013\u00a0az amygdala \u2013 potenci\u00e1lis vesz\u00e9lyt jelez: \u201e\u00daristen, mi ez? Csak nem egy ragadoz\u00f3?\u201d, de mindj\u00e1rt a k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban v\u00e1laszol az anterior cingulum: \u201eNincs is itt semmi vesz\u00e9lyes, csak egy apr\u00f3 \u00e1llatka\u201d. Ez a kis jelenet lehetne a \u201esok h\u0171h\u00f3 semmi\u00e9rt\u201d \u0151se.\u00a0<\/p>\n

\"nevet\u00e9s2-Snarling_Wolves.jpg\"Az osztr\u00e1k etol\u00f3gus, Iren\u00e4us Eibl-Eibesfeldt<\/span> 1984-as elm\u00e9lete szerint viszont a nevet\u00e9s a k\u00f6z\u00f6s ellens\u00e9g visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 agressz\u00edv hangad\u00e1sokb\u00f3l \u00e9s grimaszokb\u00f3l ered.<\/span> A csoportnak az ellens\u00e9g el\u0171z\u00e9se ut\u00e1n hallatott diadalki\u00e1lt\u00e1sai v\u00e1ltak olyan jelz\u00e9ss\u00e9, amellyel a csoporttagok saj\u00e1t fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g\u00fcket kommunik\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s az agressz\u00edv grimasz, a kivicsor\u00edtott fogak v\u00e1ltak az \u00e1ltalunk ma ismert nevet\u00e9ss\u00e9.<\/p>\n

Mindezt meger\u0151s\u00edti, hogy a humor gyakran maga is egyfajta agresszi\u00f3: a kinevet\u00e9st szinte t\u00e1mad\u00e1sk\u00e9nt is fel lehet fogni. A vad\u00e1sz\u00f3-gy\u0171jt\u00f6get\u0151 t\u00e1rsadalmakban a humor kifejezetten szadisztikus-k\u00e1r\u00f6rvend\u0151 jelleget \u00f6lthet: azon nevetnek, ha a m\u00e1sikat baleset vagy szerencs\u00e9tlens\u00e9g \u00e9ri.<\/span> Raymond Hames<\/span> antropol\u00f3gusr\u00f3l mes\u00e9lik p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6vetkez\u0151t. Mikor a ye\u2019kwan\u00e1k<\/span> k\u00f6r\u00e9ben \u00e9lt Amazonas \u0151serdej\u00e9ben, egyszer egy kunyh\u00f3ba \u00e9rve beverte a fej\u00e9t a keresztr\u00fadba, a f\u00f6ldre zuhant \u00e9s er\u0151sen v\u00e9rzett, mik\u00f6zben vonaglott f\u00e1jdalm\u00e1ban. Meglepve \u00e9szlelte, hogy a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte \u00e1ll\u00f3 ye\u2019kwan\u00e1k k\u00e9tr\u00e9t g\u00f6rnyedtek a r\u00f6h\u00f6g\u00e9st\u0151l. \u00c1m saj\u00e1t kult\u00fark\u00f6r\u00fcnkben is tal\u00e1lkozunk a durva k\u00e1r\u00f6r\u00f6m jelens\u00e9g\u00e9vel: ismeretes, hogy Angli\u00e1ban a kiv\u00e9gz\u00e9sekre csal\u00e1dok vonultak ki, s mikor az el\u00edt\u00e9ltet a bit\u00f3f\u00e1hoz vezett\u00e9k \u00e9s felk\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, nevettek.<\/p>\n

Ide tartozik a nevet\u00e9s nagy hagyom\u00e1ny\u00fa elm\u00e9lete, mely szerint a nevet\u00e9s a fels\u0151bbs\u00e9g, fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g<\/span> \u00e9rz\u00e9s\u00e9b\u0151l ered. Hobbes<\/span> h\u00edres t\u00e9tele: a gy\u0151z\u0151 nevet a legy\u0151z\u00f6tt\u00f6n. Az elm\u00e9let persze \u00e1rnyaltabb enn\u00e9l: mert mi magunk is lehet\u00fcnk egyszerre gy\u0151z\u0151k \u00e9s legy\u0151z\u00f6ttek, ha saj\u00e1t kor\u00e1bbi \u00e1llapotunkat nevetj\u00fck ki.<\/p>\n

\"nevet\u00e9s2-bergson.jpg\"A fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g kifejez\u00e9se a nevet\u00e9s Henri Bergsonn\u00e1l<\/span> is. Az 1927-ben irodalmi Nobel-d\u00edjjal kit\u00fcntetett francia filoz\u00f3fus k\u00fcl\u00f6n \u00e9rtekez\u00e9st szentelt annak, hogy \"Mi van a nevets\u00e9gess\u00e9g m\u00e9ly\u00e9n?\" (A nevet\u00e9sr\u0151l, 1911).<\/span> A nevet\u00e9s t\u00e1rsas jelleg\u00e9t hangs\u00falyozza: magunknak nem nevet\u00fcnk. A nevet\u00e9s ezen k\u00edv\u00fcl az \u00e9l\u0151kre vonatkozik, legink\u00e1bb az emberre: az organikusra tapad\u00f3 g\u00e9piess\u00e9g a nevet\u00e9s legalapvet\u0151bb rug\u00f3ja. A sz\u00f3rakozott a nevets\u00e9ges \u0151st\u00edpusa. A nevet\u00e9snek t\u00e1rsadalmi figyelmeztet\u0151 \u00e9s b\u00fcntet\u0151 szerepe van: aki mechanikuss\u00e1 v\u00e1lik, v\u00e9t az \u00e9let t\u00f6rv\u00e9nye ellen,<\/span> mely folytonos v\u00e1ltoz\u00e1s, kre\u00e1ci\u00f3, szabads\u00e1g. A nevet\u00e9s feladata, hogy megal\u00e1zza \u00e9s ezzel megf\u00e9leml\u00edtse az embereket. A kinevet\u00e9s t\u00e1rsas\u00e1g \u201e\u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t\u201d seg\u00edti el\u0151: \u201eAz emberi test attit\u0171djei, gesztusai, mozdulatai pontosan annyira nevets\u00e9gesek, amennyire ez a test egyszer\u0171 g\u00e9pezetre eml\u00e9keztet\u201d.<\/span> (Ez\u00e9rt olyan nevets\u00e9ges a k\u00e9nyszeres ember; \u00e9s tal\u00e1n ez\u00e9rt haszn\u00e1l a k\u00e9nyszeresek ter\u00e1pi\u00e1j\u00e1ban a humor). P\u00e9ld\u00e1ul nevet\u00fcnk egy f\u00e9rfin, aki mechanikusan k\u00f6vet a tekintet\u00e9vel egy csinos n\u0151t, \u00e9s k\u00f6zben beveri a fej\u00e9t egy oszlopba; vagy A modern id\u0151k Chaplinj\u00e9n,<\/span> aki tov\u00e1bbra is megh\u00fazza a csavarokat, pedig m\u00e1r nem dolgozik a fut\u00f3szalag mellett. Az ember mindk\u00e9t esetben mechanikusan, robotk\u00e9nt viselkedik.\u00a0<\/p>\n

Homloklebeny \u00e9s nevet\u00e9s<\/h2>\n

avagy ami igaz\u00e1n emberi a nevet\u00e9s\u00fcnkben\u00a0<\/em><\/p>\n

A nevet\u00e9s k\u00e9pess\u00e9ge \"el\u0151h\u00farozott\", teh\u00e1t az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges idegp\u00e1ly\u00e1k vel\u00fcnk sz\u00fcletetten jelen vannak. E p\u00e1ly\u00e1kat a legutols\u00f3 \u00e9vtizedben azonos\u00edtott\u00e1k be amerikai \u00e9s n\u00e9met neurol\u00f3gusok agyi k\u00e9palkot\u00f3 elj\u00e1r\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy nevet\u00e9skor nem egyetlen agyi z\u00f3na aktiv\u00e1l\u00f3dik, hanem egy teljes neuron\u00e1lis k\u00f6r, amely sok agyter\u00fcleten \u00e1tfut. Ha viccet hallunk, mintha csak megcsiklandozt\u00e1k volna idegsejtjeinket.<\/span><\/p>\n

A neuron\u00e1lis k\u00f6r a jobb f\u00e9lteke ventromedi\u00e1lis prefront\u00e1lis (VMPF) r\u00e9sz\u00e9b\u0151l indul (szem f\u00f6l\u00f6tti r\u00e9sz a homloklebenyben):<\/span> ennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a komikus helyzeteket, a p\u00e1r von\u00e1ssal \u00e1br\u00e1zolt karikat\u00far\u00e1kat \u201eeg\u00e9szekk\u00e9nt\u201d fogjuk fel \u2013 ha viszont elkezdj\u00fck kih\u00e1mozni, mi\u00e9rt viccesek ezek, a komikus hat\u00e1s elt\u0171nik, \u00e9s vele egy\u00fctt a nevet\u00e9s is. Neurol\u00f3gusok \u00e9szrevett\u00e9k, hogy akikn\u00e9l a jobb oldali VMPF s\u00e9r\u00fclt, nem \u00e9rtik a viccet, a sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kot, s\u0151t n\u00e9melyik\u00fckn\u00e9l teljesen elt\u0171nik a nevet\u00e9s.<\/span> A VMPF csak akkor aktiv\u00e1l\u00f3dik, ha a viccet val\u00f3ban humorosnak tal\u00e1ljuk: seg\u00edt teh\u00e1t a vicc vicck\u00e9nt val\u00f3 felfog\u00e1s\u00e1ban.<\/span><\/p>\n

A VMPF k\u00f6zvetlen \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sben \u00e1ll az \u00f6r\u00f6m\u00e9rz\u00e9s\u00e9rt felel\u0151s \u0151si agyi rendszerrel, a \u201ejutalmaz\u00e1si k\u00f6rrel\u201d. Ez ut\u00f3bbi szerep\u00e9t bizony\u00edtott\u00e1k kaliforniai kutat\u00f3k: a k\u00eds\u00e9rleti alanyoknak vicclapokb\u00f3l v\u00e1logatott karikat\u00far\u00e1kat mutattak, mik\u00f6zben fMRI-vel (funkcion\u00e1lis m\u00e1gneses rezonancia k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k; agyi k\u00e9palkot\u00f3 elj\u00e1r\u00e1s) vizsg\u00e1lt\u00e1k az agyukban bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokat. Kider\u00fclt, hogy ugyanazok a jutalmaz\u00f3 p\u00e1ly\u00e1k aktiv\u00e1l\u00f3dtak, mint a kokain, a p\u00e9nz hat\u00e1s\u00e1ra, vagy egy szeretett szem\u00e9ly megpillant\u00e1sakor. Az egyik legf\u0151bb jutalmaz\u00f3 k\u00f6zpontot, a nucleus accumbenst val\u00f3s\u00e1ggal el\u00e1rasztotta az euforiz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00fa dopamin.<\/span>\u00a0<\/p>\n

K\u00e9s\u0151bb az is kider\u00fclt, hogy a nevet\u00e9s sz\u00f3 szerint megv\u00e1ltoztatja vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1sunkat.<\/span> Jack Pettigrew<\/span> (Queensland Egyetem, Ausztr\u00e1lia) \u00e9s csoportja azt mutatta ki, hogy a nevet\u00e9s m\u00f3dos\u00edtja a vizu\u00e1lis \u00e9szlel\u00e9st. A k\u00e9t szem k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00e9pet k\u00fcld az agy k\u00e9t f\u00e9ltek\u00e9j\u00e9be. Norm\u00e1lis esetben az agy \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl kapcsol oda-vissza a k\u00e9t k\u00e9p k\u00f6z\u00f6tt: ezt nevezik binokul\u00e1ris verseng\u00e9snek. \"nevet\u00e9s2-Necker-kocka.gif\"Olyan optikai ill\u00fazi\u00f3k eset\u00e9ben, mint a Necker-kocka,<\/span> azt tapasztaljuk, hogy a kocka k\u00e9t lehets\u00e9ges h\u00e1romdimenzi\u00f3s n\u00e9zete k\u00f6z\u00fcl hol az egyiket, hol a m\u00e1sikat l\u00e1tjuk, de a kett\u0151t egyszerre soha. Pettigrew ezzel kapcsolatban v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rleteket. Egy alkalommal a k\u00eds\u00e9rlet alatt vicceket mes\u00e9lt; ekkor lett figyelmes a k\u00eds\u00e9rleti szem\u00e9ly arra, hogy az ill\u00fazi\u00f3 elt\u0171nt! Amikor nevetni kezdett, a k\u00e9t k\u00e9p \u00f6sszekeveredett, \u00e9s kock\u00e1k helyett csak egy k\u00e9tdimenzi\u00f3s r\u00e1csot l\u00e1tott. A magyar\u00e1zat Pettigrew szerint az, hogy ilyenkor egyszerre l\u00e1tunk mindk\u00e9t f\u00e9ltek\u00e9nkkel: a j\u00f3kedv e pillanataira teh\u00e1t egy k\u00fcl\u00f6nleges agyi \u00e1llapot jellemz\u0151.\u00a0<\/p>\n

A nevet\u00e9s-v\u00edrust\u00f3l a nevet\u00e9s-ter\u00e1pi\u00e1ig<\/h2>\n

K\u00e9t \u00e9vig tart\u00f3 nevet\u00e9s-j\u00e1rv\u00e1ny<\/em><\/p>\n

Tudjuk, hogy nemcsak az \u00e1s\u00edt\u00e1s, de a nevet\u00e9s is rag\u00e1lyos. Ez mindenesetre v\u00e9gletes m\u00e9reteket is el\u00e9rhet, mint Tanz\u00e1nia egy r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban, ahol val\u00f3s\u00e1gos \u201enevet\u00e9sj\u00e1rv\u00e1ny\u201d t\u00f6rt ki 1962-ben, mely t\u00f6bb mint k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l \u00e9vig tartott,<\/span> \u00e9s majdnem ezer fiatalt ragadott mag\u00e1val. Ezt az \u0151r\u00fclt der\u00fclts\u00e9get csak \u00fagy tudt\u00e1k meg\u00e1ll\u00edtani, hogy a \u201efert\u0151z\u00f6tt\u201d falvakat karant\u00e9n al\u00e1 vett\u00e9k. Alig hinn\u00e9nk el ezt a jelens\u00e9get, ha nem lett volna a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben sz\u00e1mos, orvosi foly\u00f3iratokban megjelent tanulm\u00e1ny t\u00e1rgya. \u00c9s mi volt a tud\u00f3sok \u00edt\u00e9lete? A v\u00e9rmint\u00e1kban semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6set nem tal\u00e1ltak. \u00dagy tartj\u00e1k, pszichol\u00f3giai eredet\u0171 j\u00e1rv\u00e1nyr\u00f3l lehetett sz\u00f3, a \u201ekollekt\u00edv hiszt\u00e9ria\u201d egy eset\u00e9r\u0151l.\u00a0<\/p>\n