{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Sz\u00fcrk\u00fcl a sz\u00fcrke\u00e1llom\u00e1ny?","html":"

N\u00e9h\u00e1ny v\u00e9szmad\u00e1r kutat\u00f3 szerint intelligenci\u00e1nk v\u00e9gnapjait \u00e9lj\u00fck. A term\u00e9szetes szelekci\u00f3 nem egyengeti tov\u00e1bb agyunk felemelked\u00e9s\u00e9nek \u00fatj\u00e1t. Imm\u00e1r minden a hardvereken m\u00falik, \u00e9s a \u201enatur\u00e1l\u201d versenyz\u0151ket hamar lek\u00f6r\u00f6zhetik egy \u00faj, g\u00e9pekkel felturb\u00f3zott, szuperhum\u00e1n faj egyedei.<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

Rosszul m\u0171k\u00f6dik az emberi intelligencia?<\/span><\/strong><\/p>\n

\"crabtree.bmp\"A Harvard Egyetem genetikusa, Gerald Crabtree<\/span> sokkol\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1sa: nem lesz\u00fcnk m\u00e1r intelligensebbek, s\u0151t, egyre butulunk. R\u00e1ad\u00e1sul ez a folyamat m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta, az antik id\u0151kt\u0151l fogva tart. Egy mai \u00e1tlagos ember j\u00f3val lass\u00fabb felfog\u00e1s\u00fa, mint \u00f3kori t\u00e1rsa. Tetej\u00e9ben m\u00e9g idegesebb \u00e9s ingerl\u00e9kenyebb is. A genetikus szerint a visszafejl\u0151d\u00e9s oka az egyre k\u00e9nyelmesebb\u00e9 v\u00e1lt \u00e9let. Ami miatt nincs sz\u00fcks\u00e9g t\u00fal sok intelligenci\u00e1ra ahhoz, hogy valaki megmaradjon, szaporodjon \u00e9s felnevelje ut\u00f3dait.<\/p>\n

\"geoffrey-miller.jpg\"M\u00e1s tekint\u00e9lyek, mint Geoffrey Miller <\/span>viszont rendelkeznek egy olyan aduval, amely intelligenci\u00e1nk fejl\u0151d\u00e9se mellett sz\u00f3lhatna. Miller a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 helyett a szexu\u00e1lis szelekci\u00f3t tartja az agyi evol\u00faci\u00f3 motorj\u00e1nak. Az intelligencia vonz\u00f3, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a n\u0151k szem\u00e9ben, ez\u00e9rt okos \u0151seinknek t\u00f6bb lehet\u0151s\u00e9g\u00fck ny\u00edlt g\u00e9njeik tov\u00e1bbad\u00e1s\u00e1ra.<\/span> De mi a helyzet ma? Ismert, hogy az intelligensebbek el\u0151nyt \u00e9lveznek a tanulm\u00e1nyok \u00e9s a karrier ter\u00e9n, nem mellesleg tov\u00e1bb is \u00e9lnek. \u00c1m a szem\u00e9lyes \u00e9s a szaporod\u00e1si siker k\u00f6zti kapcsolat messze nem egy\u00e9rtelm\u0171, f\u0151k\u00e9nt a n\u0151kn\u00e9l, akik min\u00e9l iskol\u00e1zottabbak, ann\u00e1l kevesebb a gyermekeik sz\u00e1ma. Az sem k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt, hogy ezek a kutat\u00f3k mit \u00e9rtenek intelligenci\u00e1n. Biztosan nem csup\u00e1n azt, amit az intelligenciatesztek m\u00e9rnek.\u00a0<\/strong><\/p>\n

Lem\u00e9rni a lem\u00e9rhetetlent<\/strong>\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

<\/p>\n

1997-ben 52 szak\u00e9rt\u0151 gy\u0171lt \u00f6ssze, s a k\u00f6vetkez\u0151, ma is \u00e9rv\u00e9nyesnek tartott meghat\u00e1roz\u00e1st adta: Az intelligencia igen \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9pess\u00e9g, amelybe beletartozik az \u00e9rvel\u00e9sre, a tervez\u00e9sre, a probl\u00e9mamegold\u00e1sra, az elvont k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, a bonyolult gondolatok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re \u00e9s a tapasztalatb\u00f3l val\u00f3 tanul\u00e1sra val\u00f3 alkalmass\u00e1g. <\/em>Felmer\u00fclhet, hogy mi\u00e9rt v\u00e1lasztjuk el mindezt a t\u00e1rsas \u00e9s \u00e9rzelmi intelligenci\u00e1t\u00f3l, a kreativit\u00e1st\u00f3l, a metafor\u00e1k, \u00e1tvitt \u00e9rtelem meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t\u0151l \u00e9s a humort\u00f3l. Nem mesterk\u00e9lt-e p\u00e9ld\u00e1ul, hogy az \u00e9rtelmet \u00e9s \u00e9rzelmet k\u00fcl\u00f6n kezelj\u00fck? Hiszen egyre ink\u00e1bb bizonyos: \u00e9rzelemmentes, \u201ehideg\u201d \u00e9rtelemmel az ember nem boldogul a bonyolult, t\u00e1rsas helyzetekben, \u00e9s rossz, mondhatni katasztrof\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9seket hoz.<\/p>\n

Tov\u00e1bb\u00e1, a tanul\u00e1s idegrendszeri h\u00e1tter\u00e9vel kapcsolatos \u00fajabb felfedez\u00e9sek alapj\u00e1n kimondhatjuk: az er\u0151s \u00e9rzelmek \u00e9s motiv\u00e1ci\u00f3k olyan agyhull\u00e1mokat keltenek, amelyek megsokszorozz\u00e1k inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1si kapacit\u00e1sunkat.<\/span> Az intelligencia fejleszt\u00e9s\u00e9nek ez\u00e9rt a term\u00e9szetes \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre, \u00e9rzelmi bevon\u00f3d\u00e1sra, s\u0151t ak\u00e1r a pozit\u00edv \u00e9rtelemben vett szenved\u00e9lyekre kellene \u00e9p\u00fclnie.<\/p>\n

\"Eclipse-book-cover-twilight-series-11203947-421-648_1.jpg\"Cs\u00e9pe Val\u00e9ria <\/em>akad\u00e9mikus pszichol\u00f3gus p\u00e9ld\u00e1ul \u00fagy v\u00e9li, szinte mindegy, melyik az az els\u0151 k\u00f6nyv, amely miatt egy gyermek r\u00e1sz\u00e1nja mag\u00e1t az olvas\u00e1sra. Lehet az a Harry Potter<\/em> vagy a Twilight<\/em>. Mert azut\u00e1n m\u00e1r m\u00e1st is kez\u00e9be vesz majd. M\u00e9g jobb, ha a rajong\u00e1s egy-egy m\u0171 eredeti nyelven \u00edrott v\u00e1ltozat\u00e1hoz is elviszi a fiatalt, m\u00e9g akkor is, ha annak nyelvtana j\u00f3val bonyolultabb a tank\u00f6nyvi sz\u00f6veg-prepar\u00e1tumok\u00e9n\u00e1l.\u00a0 Az idegen nyelv elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1nak tov\u00e1bbi adui a zenesz\u00f6vegek \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldalakon megosztott vide\u00f3k. Az ellen\u00e1llhatatlan k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gon alapul\u00f3 tanul\u00e1s j\u00f3val tart\u00f3sabb bev\u00e9s\u0151d\u00e9shez vezet, mint a k\u00e9nyszer\u0171 bifl\u00e1z\u00e1s.<\/span><\/p>\n

\"harry-potter-k\u00f6nyv.jpg\"Az agy szinte felesleges zajnak tekinti az \u00e9rzelmileg k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s tudnival\u00f3kat, \u00e9s amint lehet, kis\u00f6pri azokat mag\u00e1b\u00f3l. Az elme is szelekt\u00e1l, nemcsak a term\u00e9szet.<\/span> Sokakn\u00e1l ennek esett \u00e1ldozatul p\u00e9ld\u00e1ul az anno k\u00f6telez\u0151 orosz nyelv.<\/p>\n

A bels\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3b\u00f3l megszerzett tud\u00e1sanyag gazdags\u00e1g\u00e1t nem felt\u00e9tlen\u00fcl t\u00fckr\u00f6zik vissza az intelligencia m\u00e9r\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt tesztek eredm\u00e9nyei. Azokban f\u0151k\u00e9nt a logikus, egyir\u00e1ny\u00fa gondolkod\u00e1s \u00e9s annak gyorsas\u00e1ga sz\u00e1m\u00edt. Ugyanaz a gond, mint az iskolai feladatok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9vel: csak egy j\u00f3 megold\u00e1suk van, de arra senki nem k\u00e9rdez r\u00e1, hogy ha rosszul v\u00e1laszoltunk, hogyan okoskodtunk.<\/span> A t\u00e9ved\u00e9sek eredeti elk\u00e9pzel\u00e9sekb\u0151l is fakadhatnak. Ha valaki megalkotn\u00e1 azt az eszk\u00f6zt, amely k\u00e9pes lem\u00e9rni, hogyan is gondolkodunk val\u00f3j\u00e1ban, az bizony\u00e1ra forradalmas\u00edtan\u00e1 az IQ m\u00e9r\u00e9s\u00e9t.\u00a0<\/strong><\/p>\n

J\u00f3t tesz-e a j\u00f3l\u00e9t?<\/strong>\u00a0<\/span><\/p>\n

Az els\u0151 IQ-tesztet Alfred Binet francia gyermekpszichol\u00f3gus alkotta 1910-ben, akinek sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t m\u00f3dos\u00edtva ma is haszn\u00e1lj\u00e1k. \u00d6sszehasonl\u00edthat\u00f3 adatok a 40-es \u00e9vek \u00f3ta \u00e1llnak rendelkez\u00e9s\u00fcnkre. Legal\u00e1bb ezek azt mutatj\u00e1k, hogy valamiben fejl\u0151d\u00fcnk. Vagyis, sajnos, csak fejl\u0151dt\u00fcnk. Merthogy a m\u00e9r\u00e9sek kezdete \u00f3ta ma el\u0151sz\u00f6r fordul el\u0151, hogy az IQ emelked\u00e9se egyes igen fejlett orsz\u00e1gokban, f\u0151k\u00e9nt pedig Skandin\u00e1vi\u00e1ban megtorpant.<\/p>\n

\"james-flynn-iq.jpg\"James Flynn matematikus, fizikus, filoz\u00f3fus, az Otag\u00f3i Egyetem professor emeritus<\/em>a szerint a skandin\u00e1v orsz\u00e1gok eredm\u00e9nyei azt mutatj\u00e1k, hogy az IQ el\u00e9rt egy cs\u00facsot, s\u0151t enyhe cs\u00f6kken\u00e9sbe kezdett<\/em>.<\/span> S ha ezt \u00e9ppen Flynn \u00e1ll\u00edtja, annak nem kis s\u00falya van. E tengeri medve k\u00fclsej\u0171 \u00fajz\u00e9landi az emberi intelligencia kutat\u00e1s\u00e1nak f\u0151-f\u0151 tekint\u00e9lye, aki a 80-as \u00e9vekben els\u0151k\u00e9nt \u00e1llap\u00edtotta meg:<\/p>\n

Az IQ \u00e1tlagok mindazon fejlett orsz\u00e1gokban, ahol rendelkez\u00e9sre \u00e1lltak \u00f6sszevethet\u0151 adatok, a 40-es \u00e9vek \u00f3ta egyfolyt\u00e1ban emelkedtek. Ez a Flynn-effektus.<\/span> Csakhogy a n\u00e9vad\u00f3 ma \u00e9ppen a saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l elnevezett jelens\u00e9get c\u00e1folja,<\/span> vagyis annak bev\u00e9gezt\u00e9t hirdeti: Az eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n \u00fagy t\u0171nik, <\/em>mondja, hogy az \u00e1tlag IQ el\u00e9rhet egy fels\u0151 hat\u00e1rt.<\/em>\u00a0<\/p>\n

De mik\u00e9nt is tettek szert felmen\u0151ink gener\u00e1ci\u00f3r\u00f3l gener\u00e1ci\u00f3ra n\u00f6vekv\u0151 IQ-ra? A g\u00e9nek szintj\u00e9n nem t\u00f6rt\u00e9nhetett ilyen gyors v\u00e1ltoz\u00e1s p\u00e1r nemzed\u00e9k alatt. Az okot \u00edgy a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekben kereshetj\u00fck.<\/p>\n

\u00dagymint az \u00edr\u00e1studatlans\u00e1g felsz\u00e1mol\u00e1sa, sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 oktat\u00e1s?<\/span> Nem csak ezekr\u0151l van sz\u00f3, mert az iskol\u00e1skorn\u00e1l kisebb gyerekekn\u00e9l is egyre magasabb \u00e9rt\u00e9keket m\u00e9rtek.<\/p>\n

\"iq_ingergazdag_k\u00f6rnyezet2.jpg\"Kutat\u00e1sok szerint az ingergazdag k\u00f6rnyezetben, v\u00e1ltozatos programokkal<\/span> sz\u00f3rakoztatott gyerekek IQ-ja 5 ponttal lesz magasabb<\/span> azok\u00e9n\u00e1l, akik a szok\u00e1sos \u00e9letet \u00e9lik. Meg lehet kock\u00e1ztatni azt az \u00e1ll\u00edt\u00e1st, hogy a m\u00falt sz\u00e1zad sor\u00e1n a gyerekeket egyre t\u00f6bb inger \u00e9rte volna? Ezzel vit\u00e1ra ingereln\u00e9nk a m\u00e9diaszkeptikusokat, akik joggal k\u00e1rhoztatj\u00e1k a mai gyerekek z\u00f6m\u00e9ben passz\u00edv, k\u00e9perny\u0151 el\u0151tti id\u0151t\u00f6lt\u00e9seit, \u00e9s magasztalj\u00e1k a r\u00e9gieket, akik r\u00e9teken futk\u00e1roztak, vagy legal\u00e1bb h\u00e1bor\u00faztak egy darabka v\u00e1rosi grund\u00e9rt.<\/span><\/p>\n

Az viszont t\u00e9ny, hogy sokkal ink\u00e1bb ki voltak t\u00e9ve a fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9geknek, mint lesz\u00e1rmazottaik. \u00c9s itt olyan adatokat tal\u00e1lunk, amelyek egy ir\u00e1nyba mutatnak: az IQ \u00e9s a gyermekkori fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek k\u00f6zt rendre ford\u00edtott az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s.<\/span><\/p>\n

Ezek szerint lehet, hogy k\u00e9t ember, akiknek az IQ-ja j\u00f3csk\u00e1n elt\u00e9r, hasonl\u00f3 genetikai adotts\u00e1gokkal indult? Igen! Az intelligencia ugyan nagy m\u00e9rt\u00e9kben \u00f6r\u00f6kletes, de az agyi p\u00e1ly\u00e1k ki\u00e9p\u00edt\u00e9se a magzat- \u00e9s gyermekkori fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n elk\u00e9peszt\u0151 energi\u00e1kat ig\u00e9nyel. Okosnak lenni a lehet\u0151 legdr\u00e1g\u00e1bb dolog, els\u0151sorban energetikailag. Az \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttek minden 10 magukhoz vett kal\u00f3ri\u00e1b\u00f3l 9-et agyuk \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9re ford\u00edtanak! A feln\u0151ttek m\u00e1r csak 2-3-at, b\u00e1r ez sem kev\u00e9s.<\/span><\/p>\n

Ez azt is jelenti, hogy ha kisgyerekkorban v\u00e1ratlan energiakiad\u00e1sra ker\u00fcl sor, az alakul\u00f3 agy l\u00e1tja k\u00e1r\u00e1t. Ilyen energiarabl\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k a stressz, p\u00e9ld\u00e1ul b\u00e1ntalmaz\u00e1s, elv\u00e1laszt\u00e1s az any\u00e1t\u00f3l, h\u00e1bor\u00fa, vagy az alult\u00e1pl\u00e1lts\u00e1g. \u00c9s kiemelten a fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek. Mexik\u00f3ban a mal\u00e1ri\u00e1val legink\u00e1bb fert\u0151z\u00f6tt ter\u00fcleteken alacsonyabb az \u00e1tlag IQ. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokon bel\u00fcl is vannak elt\u00e9r\u00e9sek: p\u00e9ld\u00e1ul Massachusetts-ben \u00e9s Vermontban magasabb IQ-t m\u00e9rnek, mint Mississipiben vagy Kaliforni\u00e1ban. Amint viszont valahol siker\u00fcl visszaszor\u00edtani a betegs\u00e9geket, az IQ n\u00f6vekedni kezd.\u00a0<\/p>\n

Akkor h\u00e1t megd\u0151lt a k\u00e9nyelm\u00e9ben eltompult emberis\u00e9g v\u00edzi\u00f3ja, amelyet Crabtree festett el\u00e9nk? Hiszen \u00e9l\u00e9nk elm\u00e9nkre bizony\u00edt\u00e9k, hogy egyre brili\u00e1nsabban \u00e9s k\u00f6nnyedebben oldunk meg IQ-feladatokat. A j\u00f3l\u00e9t \u00e9ppen hogy IQ-bar\u00e1t: megszabad\u00edt rettegett v\u00edrusokt\u00f3l, el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 teszi a szuper\u00e9teleket \u00e9s szuper szoftvereket, multim\u00e9di\u00e1t, melyekkel j\u00e1tszva tanulhatunk.<\/span> Crabtree szerint azonban \u00e9pp ez \u00fct vissza r\u00e1nk. \u0150seink k\u00f6z\u00fcl csup\u00e1n azok maradtak fenn, akik el\u00e9g lelem\u00e9nyesek, kitart\u00f3ak, mer\u00e9szek \u00e9s er\u0151sek voltak; ma a fejlett vil\u00e1gban a puszta t\u00fal\u00e9l\u00e9s nem ig\u00e9nyel mindennapos harcot:\u00a0vil\u00e1gos, meleg otthonban \u00e9lhet\u00fcnk, az \u00e9telt jobb\u00e1ra k\u00e9szen kapjuk, v\u00edz folyik a csapb\u00f3l, \u00e9s imm\u00e1r\u00a0 t\u00e1rsas\u00e1got is tal\u00e1lunk a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldalakon. Intelligenci\u00e1nk egy r\u00e9sze pedig csak addig tart, am\u00edg be nem k\u00f6vetkezik egy hosszabb \u00e1ramsz\u00fcnet.\u00a0<\/span><\/p>\n

Elbut\u00edt\u00f3 internet?\u00a0<\/strong>\u00a0<\/span><\/p>\n

\"manfred-spitzer-agy.jpg\"Az osztr\u00e1k agykutat\u00f3, Manfred Spitzer szerint az internetez\u00e9s bizonyos agyi ter\u00fcleteken egyenesen visszaford\u00edthatatlan le\u00e9p\u00fcl\u00e9st okoz. A digit\u00e1lis demencia, azaz elbutul\u00e1s fogalm\u00e1val m\u00e1r d\u00e9l-koreai tud\u00f3sok is foglalkoztak, r\u00e1mutatva, hogy a kezdett\u0151l g\u00e9pekhez szokott fiatalok sokkal nehezebben jegyeznek meg dolgokat, k\u00e9ptelenek helyesen \u00edrni vagy fejben sz\u00e1molni.<\/span><\/p>\n

Nicholas Carr, a Harvard Business Review<\/em> egykori f\u0151szerkeszt\u0151je az internet-f\u00fcgg\u0151s\u00e9g s\u00f6t\u00e9t oldal\u00e1r\u00f3l<\/span> besz\u00e9l: \u00dagy t\u0171nik, a Net erod\u00e1lja koncentr\u00e1ci\u00f3s \u00e9s gondolkod\u00e1si k\u00e9pess\u00e9gemet. M\u00e9g ha t\u00e1vol vagyok is g\u00e9pemt\u0151l, elm\u00e9m tov\u00e1bbra is \u00e9hezi a folytonos ingerl\u00e9st, az inform\u00e1ci\u00f3k gyors v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1t.<\/em><\/p>\n

Az ember infovora, <\/em>vagyis inform\u00e1ci\u00f3fogyaszt\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9ny.<\/span> Agya val\u00f3s\u00e1ggal r\u00e1veti mag\u00e1t az \u00fajdons\u00e1gokra, melyek hat\u00e1s\u00e1ra bels\u0151 opi\u00e1tokat termel. Az inform\u00e1ci\u00f3ev\u00e9s olyan teh\u00e1t, mint egy enyhe \u00f3piumf\u00fcgg\u0151s\u00e9g. Az interneten k\u00edv\u00fcli vil\u00e1g, az emberekkel egy\u00fctt, imm\u00e1r inform\u00e1ci\u00f3szeg\u00e9nynek \u00e9s lass\u00fanak t\u0171nik. De a legt\u00f6bben az interneten bel\u00fcl is egyre t\u00fcrelmetlenebbekk\u00e9 v\u00e1lnak: egy-egy weblap tartam\u00e1t nem olvass\u00e1k el, csak v\u00e9gigp\u00e1szt\u00e1zz\u00e1k, \u00e9s \u00e1tlagban 10 (!) m\u00e1sodpercet t\u00f6ltenek egy oldalon. M\u00e9g a tud\u00f3sok is, akik munk\u00e1jukhoz anyagot gy\u0171jtenek, hajlamosak gyorsan \u201eugr\u00e1lni\u201d a dokumentumok k\u00f6z\u00f6tt, ritk\u00e1n olvasva el t\u00f6bbet egy-k\u00e9t lapn\u00e1l.<\/p>\n

Az inform\u00e1ci\u00f3fogyaszt\u00e1s nem jelenti egyben az inform\u00e1ci\u00f3 feldolgoz\u00e1s\u00e1t \u00e9s megjegyz\u00e9s\u00e9t is: ut\u00f3bbiak mind ink\u00e1bb elmaradnak. A Columbia Egyetem (New York) kutat\u00f3i szerint az internethez szokott elm\u00e9kb\u0151l minden kihullik, lesz\u00e1m\u00edtva az el\u00e9r\u00e9si \u00fatvonalat: \u00edgy aff\u00e9le tranzit\u00edv mem\u00f3rianyom j\u00f6n l\u00e9tre.<\/span><\/p>\n

Tov\u00e1bbi adatok bizony\u00edtj\u00e1k, hogy az emailek, friss\u00edt\u00e9sek, s\u0151t az oldalakon tal\u00e1lhat\u00f3 linkek r\u00e9v\u00e9n is kevesebbet fogunk f\u00f6l az olvasottakb\u00f3l. \u00c9s, szemben a v\u00e1rakoz\u00e1sokkal, azok, akik gyakran foglalkoznak egyszerre t\u00f6bb feladattal, nem igaz\u00e1n hat\u00e9konyak, \u00e9s nincsenek topon figyelm\u00fck kontroll\u00e1l\u00e1sa ter\u00e9n sem. A r\u00f3mai filoz\u00f3fus, Seneca<\/em><\/span> 2000 \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00edrta: Minden\u00fctt lenni annyi, mint sehol sem lenni.<\/em><\/p>\n

\"eric-kandelGondolataink \u00e9s eml\u00e9keink gazdags\u00e1ga att\u00f3l f\u00fcgg, mennyire vagyunk k\u00e9pesek f\u00f3kusz\u00e1lni elm\u00e9ket \u00e9s fenntartani koncentr\u00e1ci\u00f3nkat. Egy \u00faj inform\u00e1ci\u00f3t csak akkor tudunk \u00e9rtelmesen \u00f6sszekapcsolni az eml\u00e9kezet\u00fcnkben m\u00e1r j\u00f3l megalapozott tud\u00e1ssal, ha kiemelt figyelmet szentel\u00fcnk neki, vallja Eric Kandel <\/em><\/span>Nobel-d\u00edjas agykutat\u00f3.<\/p>\n

A \u201etranzit\u00edv mem\u00f3ria\u201d \u00e9s az egyre felsz\u00ednesebb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 tud\u00e1s lenne a magyar\u00e1zat arra, hogy az IQ emelked\u00e9se kezd megtorpanni? Ezt m\u00e9gsem hiszik a kutat\u00f3k. Hiszen akkor nemcsak a skandin\u00e1vokn\u00e1l, hanem minden, internettel j\u00f3l beh\u00e1l\u00f3zott t\u00e9rs\u00e9gben meg kellene \u00e1llnia az IQ fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, de ez m\u00e9gsincs \u00edgy.\u00a0<\/p>\n

Agyunk el\u00e9rte teljes kapacit\u00e1s\u00e1t?<\/strong>\u00a0<\/span><\/p>\n

A val\u00f3s\u00e1g ink\u00e1bb az lehet, hogy a legfejlettebb vil\u00e1gban, tal\u00e1n el\u0151sz\u00f6r, megval\u00f3sultak az agyi fejl\u0151d\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra csaknem ide\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek. A j\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lt \u00e9s gondozott skandin\u00e1v agyak imm\u00e1r a maximumot hozz\u00e1k. Nincs hov\u00e1 tov\u00e1bb fejl\u0151dni\u00fck.<\/p>\n

Ezt t\u00e1masztja al\u00e1, hogy azoknak viszont, akiknek a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei jelenleg is javulnak, IQ-ja tov\u00e1bbra is n\u00f6vekszik. Amennyiben a tendencia \u00e1ltal\u00e1nos, a felt\u00f6rekv\u0151 nemzetek el\u0151bb-ut\u00f3bb utol\u00e9rik az ipari orsz\u00e1gokat, a kisebbs\u00e9giek a t\u00f6bbs\u00e9gieket, a n\u0151k a f\u00e9rfiakat.<\/span> Ut\u00f3bbi Flynn \u00faj k\u00f6nyve alapj\u00e1n m\u00e1r meg is t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n

Hogy lesznek-e valaha a mai IQ-bajnokokn\u00e1l is \u00e9lesebb esz\u0171 emberek, abban a tud\u00f3sok k\u00f6zt semmif\u00e9le egyez\u00e9s nem tapinthat\u00f3 ki. H\u00e1mori J\u00f3zsef akad\u00e9mikus agykutat\u00f3 szerint genetikai vizsg\u00e1latok alapj\u00e1n kider\u00fclt: az er\u0151s szelekci\u00f3, amely a mennyis\u00e9gileg \u00e9s min\u0151s\u00e9gileg \u201ejobb\u201d agyakat v\u00e1logatja ki, l\u00e9nyeg\u00e9ben m\u00e9g ma is folytat\u00f3dik. M\u00e1s kutat\u00f3k k\u00e9tlik, hogy a szelekci\u00f3 hatna a mai emberre, de a k\u00f6vetkezm\u00e9nyekben ism\u00e9t csak nem \u00e9rtenek egyet: Crabtree<\/span> szerint szelekci\u00f3 h\u00edj\u00e1n egyre t\u00f6bb k\u00e1ros mut\u00e1ci\u00f3 halmoz\u00f3dik fel,<\/span> \u00edgy l\u00e9nyeg\u00e9ben elkorcsosulunk. A szint\u00e9n genetikus Steve Jones<\/span> viszont \u00fagy v\u00e9lekedik, hogy az emberis\u00e9g most m\u00e1r ott marad, ahol van. Az evol\u00faci\u00f3 az emberre n\u00e9zve meg\u00e1llt.\u00a0<\/span><\/p>\n

IQ-plasztika<\/strong>\u00a0<\/span><\/p>\n

Csaknem a legut\u00f3bbi \u00e9vekig egy\u00e9ni intelligenci\u00e1nkr\u00f3l is \u00fagy t\u0171nt: azt magunkkal hoztuk, \u00e9s eg\u00e9sz \u00e9let\u00fcnk sor\u00e1n v\u00e1ltozhatatlan marad, hacsak nem nyirb\u00e1lja meg valamilyen agyi betegs\u00e9g.<\/p>\n

\u00dajabban viszont kider\u00fclt: az IQ nagym\u00e9rt\u00e9k\u0171 emelked\u00e9st vagy cs\u00f6kken\u00e9st mutathat, f\u0151k\u00e9nt a serd\u00fcl\u0151korban. Tov\u00e1bb\u00e1 sz\u00e1nd\u00e9kosan is gy\u00farhatunk agyra. Koffein, ritalin, elmefejleszt\u0151 gyakorlatok a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p k\u00e9perny\u0151j\u00e9n: ezek mind igazolt eszk\u00f6z\u00f6k. Csakhogy hat\u00e1suk hamar eloszlik.<\/p>\n

Ha ilyen epiz\u00f3dszer\u0171en fokozhat\u00f3 az agy teljes\u00edtm\u00e9nye, mi a magyar\u00e1zata annak, hogy az evol\u00faci\u00f3 agyunk kapacit\u00e1s\u00e1t nem \u00e1ll\u00edtotta be legal\u00e1bb eggyel magasabb fokozatra? Hiszen csak annyi kellene, hogy az idegi jel\u00e1tvitelben r\u00e9szt vev\u0151 bizonyos molekul\u00e1kb\u00f3l t\u00f6bb legyen, vagy hogy egyes neuronh\u00e1l\u00f3zatok m\u00e1sk\u00e9pp legyenek szervezve: m\u00e1ris gyorsabb\u00e1 \u00e9s pontosabb\u00e1 v\u00e1lna az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s. \u00c1m az agy evol\u00faci\u00f3ja t\u00f6bb korl\u00e1toz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151 mellett zajlott: ilyenek a fej t\u00e9rfogata, az idegsejtek \u00e9s h\u00e1l\u00f3zataik \u00f3ri\u00e1si energiaig\u00e9nye. Ezek pedig t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 meghat\u00e1rozz\u00e1k, mennyire lehet\u00fcnk intelligensek.<\/p>\n

B\u00e1r Einstein agya nem volt nagyobb egy \u00e1tlagos ember\u00e9n\u00e9l, statisztikailag az\u00e9rt kimutathat\u00f3 egy \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s: az agym\u00e9ret 6-7 sz\u00e1zal\u00e9kban hat\u00e1rozza meg az \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9geket.<\/p>\n

\"IQ-prefront\u00e1lis.jpg\"L\u00e9nyeges tov\u00e1bb\u00e1 az el\u00fcls\u0151 homloklebeny<\/span> aktivit\u00e1sa, amely tov\u00e1bbi 5 sz\u00e1zal\u00e9kot jelent. Ezt a k\u00f6zvetlen\u00fcl a homlok m\u00f6g\u00f6tt elhelyezked\u0151 ter\u00fcletet nevezte a h\u00edres francia agykutat\u00f3, Jean-Pierre Changeux<\/em> a civiliz\u00e1ci\u00f3 szerv\u00e9nek,<\/span> minthogy sz\u00e1mos m\u00e1s agyter\u00fclett\u0151l kap inform\u00e1ci\u00f3kat, \u00e9s karmesterk\u00e9nt ir\u00e1ny\u00edtja ezek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. <\/span>Hogy ezt a lehet\u0151 leghat\u00e9konyabban tegye, ahhoz a t\u00e1voli agyter\u00fcletek \u00e9s a homloklebeny k\u00f6zt gyors \u00e9s pontos jel\u00e1tvitelre<\/span> van sz\u00fcks\u00e9g.\u00a0<\/p>\n

Martijn van der Heuvel<\/em> eredm\u00e9nyei azt mutatj\u00e1k, min\u00e9l magasabb valakinek az IQ-ja, ann\u00e1l r\u00f6videbbek az idegi \u00fatvonalak az 5 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 agyter\u00fcletet \u00f6sszek\u00f6t\u0151, \u00fan. default h\u00e1l\u00f3zatban, amely akkor akt\u00edv, amikor semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6set nem tesz\u00fcnk.<\/span> \"idegrendszer_neuronok.jpg\"Annak alapj\u00e1n, hogy mennyire gyorsan \u00e9s hat\u00e9konyan hangolja \u00f6ssze az agy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9gi\u00f3kban kezelt inform\u00e1ci\u00f3kat, 10 sz\u00e1zal\u00e9kban lehet k\u00f6vetkeztetni az intelligenci\u00e1ra.\u00a0<\/p>\n

Az idegsejth\u00e1l\u00f3zatok ugyanakkor nagy m\u00e9rt\u00e9k\u0171 plaszticit\u00e1st mutatnak. Gyakorl\u00e1ssal a jel\u00e1tvitel fokozhat\u00f3, \u00e9s \u00faj idegp\u00e1ly\u00e1k is l\u00e9tes\u00edthet\u0151k. Ak\u00e1r egy naponta r\u00f6vid ideig v\u00e9gzett egyszer\u0171 feladattal jav\u00edthatjuk intelligenci\u00e1nkat!<\/p>\n

\n

Az\u00a0\u201en l\u00e9p\u00e9s vissza\u201d feladatban\u00a0k\u00e9p- \u00e9s\/vagy hangjelek sorozat\u00e1t l\u00e1tjuk. Akkor kell jelezn\u00fcnk, ha az \u00e9ppen mutatott jel megegyezik az eggyel kor\u00e1bbival. Ha ez siker\u00fcl, a k\u00f6vetkez\u0151 f\u00e1zisban akkor kell sz\u00f3lni, ha a kett\u0151vel kor\u00e1bbi jel ism\u00e9tl\u0151dik, majd ha a h\u00e1rommal, n\u00e9ggyel stb. kor\u00e1bbi jel. Egyre t\u00f6bbet kell teh\u00e1t gondolatban visszal\u00e9pn\u00fcnk.\u00a0 Azokn\u00e1l, akik kipr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k, 20 napon \u00e1t napi 20 percen \u00e1t v\u00e9gzett gyakorl\u00e1s fokozta az \u00faj inform\u00e1ci\u00f3k felfog\u00e1s\u00e1t \u00e9s alkalmaz\u00e1s\u00e1t, azaz a foly\u00e9kony intelligenci\u00e1t.<\/p>\n<\/blockquote>\n

\"agytr\u00e9ning.jpg\"Az IQ-fejleszt\u00e9s kir\u00e1lyi \u00fatj\u00e1nak ma m\u00e9g az agytorna t\u0171nik. De ha ehhez nem \u00e9rz\u00fcnk kedvet, tal\u00e1n meghozza majd egy m\u00e1sik m\u00f3dszer: az agy elektromos vagy m\u00e1gneses ingerl\u00e9se (TMS).<\/span> P\u00e9ld\u00e1ul ha idegenked\u00fcnk a matekt\u00f3l, a jobb oldali fali lebenyre kapott ingerl\u00e9st\u0151l az is lehet, hogy hirtelen sz\u00e1molhatn\u00e9kunk t\u00e1mad, ugyanis itt tal\u00e1lhat\u00f3 a sz\u00e1m\u00e9rz\u00e9k k\u00f6zpontja. A stimul\u00e1ci\u00f3 m\u00e9g azokon is seg\u00edthet, akik sz\u00e1mvaks\u00e1gban (diszkalkulia) szenvednek.<\/p>\n

Imm\u00e1r az agykontroll sem annyit jelent csak, hogy k\u00e9pzelet\u00fcnkkel jobb\u00e1 tessz\u00fck vil\u00e1gunkat \u2013 b\u00e1r a saj\u00e1t szervezet\u00fcnkre \u00edgy is lehet hat\u00e1st gyakorolni. A neurofeedback terjed\u00e9s\u00e9vel viszont az agyhull\u00e1mainkat \u00fagy tudjuk ir\u00e1ny\u00edtani, hogy az ak\u00e1r IQ-teszt\u00fcnkben is t\u00fckr\u00f6z\u0151dj\u00f6n.<\/span> Sokan p\u00e9ld\u00e1ul alapvet\u0151en intelligensek, de k\u00e9ptelenek hossz\u00fa ideig meg\u00fclni, egy feladatra koncentr\u00e1lni, gyorsan elvesz\u00edtik \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcket. \u0150ket nevezik figyelemhi\u00e1nyosaknak (ADD), ami viszont gyakran a t\u00fal sok lass\u00fa agyhull\u00e1mmal f\u00fcgg \u00f6ssze.<\/span> Sokan k\u00f6z\u00fcl\u00fck hiperakt\u00edvak is (ADHD). A neurofeedback \u00fagy m\u0171k\u00f6dik, hogy az EEG-re kapcsolt nebul\u00f3 egy izgalmas filmet n\u00e9z. Ha t\u00fal sok lass\u00fa hull\u00e1mot produk\u00e1l, az \u00e1ltala l\u00e1tott film elhom\u00e1lyosul vagy visszafel\u00e9 forog. Ha gyors\u00edt az agyhull\u00e1main, az a jutalma, hogy l\u00e1thatja a folytat\u00e1st. Egyp\u00e1r alkalom ut\u00e1n az \u201eagykontroll\u201d val\u00f3ra v\u00e1lik.\u00a0<\/p>\n

Agyprotk\u00f3k<\/strong><\/span><\/p>\n

B\u00e1rhogy is jav\u00edtsuk fel intelligenci\u00e1nkat, szembe kell n\u00e9zn\u00fcnk a valaha ismert legnagyobb inform\u00e1ci\u00f3gy\u0171jtem\u00e9nnyel, mely olyan magas k\u00f6nyvkupacnak felel meg, hogy az alj\u00e1t\u00f3l a tetej\u00e9ig f\u00e9nysebess\u00e9ggel is majdnem h\u00e1rom napig kellene utaznunk. Arra vagyunk \u00edt\u00e9lve, hogy ki se l\u00e1tsszunk az inform\u00e1ci\u00f3b\u00f3l? Szerencs\u00e9re azok a technik\u00e1k, amelyek k\u00e9pess\u00e9geinket t\u00falterhelik, ki is p\u00f3tolhatj\u00e1k \u0151ket.<\/p>\n

Agyunk term\u00e9szett\u0151l szelekt\u00e1lja az inform\u00e1ci\u00f3t \u00fagy, hogy ami nem fontos vagy \u00e9rdekes, azt el sem engedi jutni a tudatunkig. Ugyanezt tan\u00edtjuk az internetes keres\u0151knek is. Igaz, hogy nyakon \u00f6ntenek minket milli\u00f3nyi inform\u00e1ci\u00f3val, de egyre hat\u00e9konyabbak azok el\u0151szelekt\u00e1l\u00e1s\u00e1ban.<\/span> \u00d3ri\u00e1s adatb\u00e1zisok automatikus elemz\u00e9s\u00e9nek algoritmusai, egyre gyorsabb \u00e9s v\u00e1logat\u00f3sabb visszakeres\u0151 motorok: megannyi prot\u00e9zisek, amelyek felfogj\u00e1k \u00e9s megsz\u0171rik sz\u00e1munkra az inform\u00e1ci\u00f3\u00e1radatot, kiv\u00e1ltva szer\u00e9ny agyi kapacit\u00e1sunkat. Az intelligencia sorsa: megtal\u00e1lni a legjobb eszk\u00f6zt.<\/p>\n

A k\u00e9rd\u00e9s azonban tov\u00e1bbra is fenn\u00e1ll: l\u00e9tezik-e az emberi intelligenci\u00e1nak fels\u0151 hat\u00e1ra? S ha igen, \u00e9s el is \u00e9rj\u00fck, hogy fogunk boldogulni az egyre komplexebb vil\u00e1gban? E k\u00e9rd\u00e9sekben d\u00f6nteni igen bonyolult feladat. Kv\u00e1zi intelligenci\u00e1nk utols\u00f3 kih\u00edv\u00e1sa.<\/span><\/p>\n

\u00a0Jakabffy \u00c9va<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>","type":"rich"}