{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Miben volt els\u0151 a Nobel-d\u00edjas Romain Rolland?","html":"

\"_____romain-rolland.png\"Ma m\u00e1r term\u00e9szetesnek t\u0171nik, hogy zen\u00e9szeket, irodalm\u00e1rokat annyira \u00e9rdekel egy-egy korszak vagy ember, hogy veszik az id\u0151t, f\u00e1radts\u00e1got, bele\u00e1ss\u00e1k magukat az \u00f6sszes fellelhet\u0151 irodalomba, kutat\u00e1sokat v\u00e9geznek, majd az eredm\u00e9ny egy-egy tudom\u00e1nyos munka form\u00e1j\u00e1ban vil\u00e1got l\u00e1t. Hogy ezt ut\u00e1na csak a szakma, vagy pedig a sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g is sz\u00edvesen olvassa, t\u00f6bb mindent\u0151l f\u00fcgg, nem utols\u00f3sorban az \u00edr\u00f3 tehets\u00e9g\u00e9t\u0151l, elbesz\u00e9l\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t\u0151l.<\/strong><\/p>\n

Gondolkoztak valaha azon, hogy ki volt az els\u0151 ebben, a ma m\u00e1r bevettnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 gyakorlatban? Eml\u00e9kezz\u00fcnk csak - Bach m\u00e1r mindennapi eledel\u00fcnk, de sz\u00e1z \u00e9vre \u0151t is elfeledt\u00e9k hal\u00e1la ut\u00e1n. Ki tudja, mi lett volna, ha nincs Felix Mendelssohn? Az els\u0151 irodalm\u00e1r, aki doktori dolgozat\u00e1t zenet\u00f6rt\u00e9netb\u0151l \u00edrta (pontosabban: Jean-Baptiste Lully \u00e9s Alessandro Scarlatti \u00e9let\u00e9r\u0151l \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l) Romain Rolland volt.<\/p>\n

<\/p>\n

Az 1866-ban sz\u00fcletett \u00edr\u00f3 m\u0171velt csal\u00e1d gyermeke volt, csal\u00e1dja az\u00e9rt k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a francia f\u0151v\u00e1rosba, hogy fiuk j\u00f3 iskol\u00e1kba j\u00e1rhasson. Er\u0151fesz\u00edt\u00e9seiket siker koron\u00e1zta: a kis Romain \u00e9retts\u00e9gi ut\u00e1n bejutott az \u00c9cole Normale Sup\u00e9rieure-re, ami ma is P\u00e1rizs elit egyetem\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt. Hogy hitelesebben tudja meg\u00edrni disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, sz\u00fcks\u00e9ge volt egy r\u00f3mai \u00f6szt\u00f6nd\u00edjra. Nosza, megnyerte, k\u00e9t \u00e9vet ott t\u00f6lt\u00f6tt, egy f\u00fcst alatt gyarap\u00edtva m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti tud\u00e1s\u00e1t is. Hazat\u00e9rte ut\u00e1n el\u0151bb k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1kban tan\u00edtott, majd a zenet\u00f6rt\u00e9net professzora lett a Sorbonne-on. Ezen egyetemi \u00e9vei alatt \u00edrta meg Jean-Christophe reg\u00e9nyciklus\u00e1t, amely egy csap\u00e1sra ismert \u00e9s kedvelt \u00edr\u00f3v\u00e1 tette \u0151t Eur\u00f3p\u00e1ban.<\/p>\n

Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n folyamatosan hangoztatta pacifista n\u00e9zeteit, ellenezte a fiatalok lem\u00e9sz\u00e1rl\u00e1s\u00e1t. Ett\u0151l kezdve az eg\u00e9sz eur\u00f3pai \u00e9rtelmis\u00e9g humanista vez\u00e9rk\u00e9nt tekintett r\u00e1. Stefan Zweig nevezte \u0151t A vil\u00e1g lelkiismeret\u00e9nek. Levelez\u0151partnerei k\u00f6z\u00f6tt tudhatta Makszim Gorkijt is, \u00e9s \u00e9l\u00e9nken helyeselte a forradalmat, b\u00e1r az ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3 er\u0151szakot el\u00edt\u00e9lte. 1915-ben irodalmi Nobel-d\u00edjat kapott (ez volt a 14. kiosztott Nobel-d\u00edj), amit azonnal a V\u00f6r\u00f6skeresztnek adom\u00e1nyozott.<\/p>\n

Reg\u00e9nyciklusaiban a m\u0171v\u00e9szsors konfliktusai kaptak f\u0151szerepet, \u00e9letrajzi (H\u00e4ndel, Beethoven, Tolsztoj, Michelangelo) reg\u00e9nyeit a romantikus h\u0151skeres\u00e9s m\u00edtosza jellemezte. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6zt \u0151 volt Eur\u00f3pa egyik legtiszteltebb embere, olvas\u00f3ival \u00f3ri\u00e1si levelez\u00e9st folytatott. Egyik legh\u00edresebb levelez\u0151partnere Sigmund Freud volt, akivel 1923-t\u00f3l kezdve \u00edrtak egym\u00e1snak. Egy m\u00e1sik, eml\u00edt\u00e9sre \u00e9rdemes partnere volt Czeke Mariann, az els\u0151 magyar k\u00f6nyt\u00e1rosn\u0151. Pap\u00edrra vetett besz\u00e9lget\u00e9seik megtal\u00e1lhat\u00f3k a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban, \u00e9rdemes beleolvasgatni.<\/p>\n

B\u00facs\u00faz\u00f3ul egy r\u00e9szlet Edmond Bordeaux Sz\u00e9kely professzor magyarul megjelent k\u00f6nyv\u00e9nek aj\u00e1nl\u00f3j\u00e1b\u00f3l: \"Filoz\u00f3fus, \u00edr\u00f3, dr\u00e1ma\u00edr\u00f3, essz\u00e9ista \u00e9s egyike a huszadik sz\u00e1zad nagy misztikusainak. M\u00e9lyen benne \u00e9lt kor\u00e1nak f\u0151bb spiritu\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai esem\u00e9nyeiben, m\u00edg kiv\u00e9teles \u00edr\u00f3i becs\u00fcletess\u00e9ge az emberis\u00e9g ir\u00e1nti szeretet\u00e9b\u0151l fakadt. (\u2026) Sz\u00e1mos nagy m\u0171v\u00e9ben felt\u00e1rja m\u00e9ly spiritualizmus\u00e1t \u00e9s \u0151szinte pacifizmus\u00e1t, valamint olyan csod\u00e1latos kinyilatkoz\u00e1saiban, mint a Beethoven \u00e9lete, Michelangelo \u00e9lete \u00e9s a Mah\u00e1tma Gandhi. Romain Rolland volt az, aki eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben harcolt az\u00e9rt, hogy el\u0151mozd\u00edtsa az emberek k\u00f6z\u00f6tti testv\u00e9ris\u00e9get \u00e9s a n\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tti b\u00e9k\u00e9t. Mindezt olyan kit\u0171n\u0151 irodalmi m\u0171veken kereszt\u00fcl val\u00f3s\u00edtotta meg, ami\u00e9rt sz\u00e1mtalan bar\u00e1tja \u00f6r\u00f6kk\u00e9 h\u00e1l\u00e1s. 1928-ban, miut\u00e1n m\u00e9lyen meghatotta az Essz\u00e9nus B\u00e9ke Evang\u00e9lium, Edmond Bordeaux Sz\u00e9kellyel egy\u00fctt megalap\u00edtotta a Nemzetk\u00f6zi Biogenikus T\u00e1rsas\u00e1got, hogy annak Kr\u00e9d\u00f3ja szerint 'mobiliz\u00e1lja az \u00c9let \u00f6sszes er\u0151it, a hal\u00e1l er\u0151ivel szemben.'\"<\/p>\n

Playliszt<\/p>","type":"rich"}