{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Meg\u00e9rteni az agyat, mint a focit","html":"
<\/div>\n

\"Dr_NusserZoltn2Medium.jpg\"Nusser Zolt\u00e1n agykutat\u00f3\u00a0vehette \u00e1t\u00a02013-ban az egyik legrangosabb magyar tudom\u00e1nyos elismer\u00e9st, a k\u00e9t\u00e9vente oda\u00edt\u00e9lt Bolyai J\u00e1nos Alkot\u00f3i D\u00edjat.<\/span><\/p>\n

- A d\u00edjat csak most hetedszerre \u00edt\u00e9lt\u00e9k oda, de m\u00e1r m\u00e1sodszor kapja agykutat\u00f3<\/span> az elismer\u00e9st. \u00d6n szerint mi\u00e9rt?<\/p>\n

- Rem\u00e9lhet\u0151leg a tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeimmel \u00e9rdemeltem ki, de az\u00e9rt az agykutat\u00e1snak is sz\u00f3l a d\u00edj. Magyarorsz\u00e1gon ez nagyon magas szinten k\u00e9pviselt, z\u00f6mmel<\/span> Szent\u00e1gothai J\u00e1nos<\/span><\/a><\/span> iskolateremt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, ez\u00e9rt sok j\u00f3 agykutat\u00f3nk van.<\/span><\/p>\n

- Szakter\u00fclete a szinaptikus kapcsolatok felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se<\/span> a molekul\u00e1k \u00e9s sejtek szintj\u00e9n. Elmondan\u00e1 a laikus sz\u00e1m\u00e1ra is \u00e9rthet\u0151en, mit jelent ez pontosabban?<\/p>\n

<\/p>\n

- Az agyban lev\u0151 idegsejtek egym\u00e1ssal\u00a0\u00fagynevezett szinapszisokon kapcsol\u00f3dva kommunik\u00e1lnak. Ennek k\u00e9t form\u00e1ja van, elektromos \u00e9s k\u00e9miai,<\/span> de ahogy ezek m\u0171k\u00f6dnek, annak nagyon sok aspektusa ismert \u2013 nagyon sok pedig m\u00e9g nem ismert. Ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck, hogy egy eg\u00e9sz neuronh\u00e1l\u00f3zat \u2013 p\u00e1r ezer, p\u00e1r sz\u00e1zezer idegsejt \u2013 egy\u00fcttesen hogyan m\u0171k\u00f6dik, nagyon l\u00e9nyeges, hogy ismerj\u00fck a neuronok bels\u0151 tulajdons\u00e1gait, illetve azt, hogyan kommunik\u00e1lnak egym\u00e1ssal.<\/p>\n

A focit <\/span>szoktam p\u00e9ld\u00e1nak felhozni. Ha tudjuk, ki a tehets\u00e9ges h\u00e1tv\u00e9d, csat\u00e1r meg k\u00f6z\u00e9pp\u00e1ly\u00e1s, \u00e9s ha tudjuk, kik vannak a p\u00e1ly\u00e1n \u00e9s hogyan passzolj\u00e1k egym\u00e1snak a labd\u00e1t, akkor k\u00e9p\u00fcnk lehet arr\u00f3l, milyen a focicsapat eg\u00e9sze.<\/span> Nek\u00fcnk hasonl\u00f3 a c\u00e9lunk: meg\u00e9rteni, milyen t\u00edpus\u00fa neuronok vannak, meg\u00e9rteni, hogy az egyes t\u00edpusokon bel\u00fcl milyenek a bels\u0151 tulajdons\u00e1gaik. Ha tudjuk ezt, valamint azt is,\u00a0egym\u00e1ssal hogyan osztj\u00e1k meg az inform\u00e1ci\u00f3t, akkor lesz elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fcnk arr\u00f3l, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik p\u00e9ld\u00e1ul, ha kinyitjuk a szem\u00fcnket, \u00e9s \u00e9szrevesz\u00fcnk valamit, vagy ha egy eml\u00e9knyomot pr\u00f3b\u00e1lunk felid\u00e9zni a fej\u00fcnkben.<\/p>\n

<\/p>\n

- Mennyire felt\u00e9rk\u00e9pezetlen ez a ter\u00fclet?<\/p>\n

- Olyan szinten, ahogy egy mai, \u00e9retts\u00e9givel rendelkez\u0151 ember ismeri, lehet, hogy ismert\u00e9k sz\u00e1z \u00e9ve is.<\/span> De a molekul\u00e1ris \u00e9s cellul\u00e1ris neurobiol\u00f3gia nagyon dinamikusan fejl\u0151dik. Ami\u00f3ta az Oxfordon 1992-ben elkezdtem a tanulm\u00e1nyaimat, annyi \u00faj inform\u00e1ci\u00f3hoz jutottunk, hogy m\u00e1ra nagyon kev\u00e9s dolog maradt igaz abb\u00f3l, ami a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n annak sz\u00e1m\u00edtott, mert a tud\u00e1sunk l\u00e9nyegesen megv\u00e1ltozott az\u00f3ta.A legnagyobb \u00e1tt\u00f6r\u00e9st a genetikai inform\u00e1ci\u00f3hoz val\u00f3 sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s hozta az agykutat\u00f3knak, de a fejl\u0151d\u00e9st gyors\u00edtott\u00e1k a jobb m\u0171szerek \u00e9s k\u00e9palkot\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sok is. Ezenk\u00edv\u00fcl a tudom\u00e1nynak mindig volt egy \u201eforr\u00f3\u201d ter\u00fclete, mint ahogy p\u00e9ld\u00e1ul a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n a fizika, a kvantumfizika.<\/span><\/span> Az egyik ilyen forr\u00f3 ter\u00fclet ma az agykutat\u00e1s.<\/span><\/span> A 21. sz\u00e1zadra r\u00e1j\u00f6tt a vil\u00e1g, hogy a neurol\u00f3giai \u00e9s pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gek \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul az Alzheimer-k\u00f3r, a Parkinson-k\u00f3r vagy a depresszi\u00f3 \u2013 jelentik tal\u00e1n a legnagyobb kih\u00edv\u00e1st a t\u00e1rsadalomnak. Ezeknek a betegs\u00e9geknek a kezel\u00e9se jelenleg nagyon fel\u00fcletesen t\u00f6rt\u00e9nik, mert nem tudjuk pontosan a betegs\u00e9gek alapjait, \u00e9s nem is fogunk eljutni ezekhez, am\u00edg nem \u00e9rtj\u00fck meg az idegrendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. <\/span>Az idegrendszer elroml\u00e1s\u00e1t ugyanis csak akkor tudom megmondani, ha tudom, mi a norm\u00e1lis \u00e1llapot.<\/span><\/p>\n

A csoportommal olyan alapjelens\u00e9geket vizsg\u00e1lunk \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lunk meg\u00e9rteni patk\u00e1nyok, egerek agy\u00e1ban, amelyek hasonl\u00f3k\u00e9ppen m\u0171k\u00f6dnek az emberi agyban is. A kutat\u00e1saimb\u00f3l \u00e9s a hasonl\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u0171 kutat\u00f3k eredm\u00e9nyeib\u0151l l\u00e9trej\u00f6v\u0151 tud\u00e1shalmazb\u00f3l \u00e9p\u00edtkezhetnek azok a kutat\u00e1sok, amiknek a c\u00e9lja m\u00e1r a pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gek meg\u00e9rt\u00e9se.<\/p>\n

- Teh\u00e1t az \u00f6n alapkutat\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclhetnek alkalmazott kutat\u00e1sok. Mi a v\u00e9lem\u00e9nye a kutat\u00e1soknak err\u0151l a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sr\u0151l?<\/p>\n

- Ez teljesen mesters\u00e9ges. L\u00e9teznek olyan t\u00edpus\u00fa kutat\u00f3k, akiket alapjelens\u00e9gek meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9rdekel, \u00e9s nem nagyon foglalkoztatja \u0151ket, hogy mit lehet kihozni bel\u0151l\u00fck. \u00c9s vannak olyanok, akik a spektrum m\u00e1sik oldal\u00e1n\u00a0tal\u00e1lhat\u00f3k \u2013 lehet, hogy \u0151k kev\u00e9sb\u00e9 j\u00e1rultak hozz\u00e1 az eredeti tud\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz, de nagyobb affinit\u00e1st \u00e9reznek p\u00e9ld\u00e1ul arra, hogy gy\u00f3gykezel\u00e9sben vagy diagnosztik\u00e1ban alkalmazz\u00e1k azt. Itt sok m\u00falik azon is, hogy az ember szeret-e bajl\u00f3dni a c\u00e9galap\u00edt\u00e1ssal, annak adminisztrat\u00edv feladataival. Viszont l\u00e1tni kell, hogy azokon a tudom\u00e1nyter\u00fcleteken, ahol az ismeretanyag m\u00e9g kev\u00e9s, \u00e1ltal\u00e1ban csak a bels\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s hajtja a tud\u00f3st, hogy jobban meg\u00e9rtse azt.<\/p>\n

Voltak erre j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1k a k\u00f6zelm\u00faltban is. A graf\u00e9n<\/a> felfedez\u00e9se \u2013 ami\u00a0p\u00e1r \u00e9ve Nobel-d\u00edjat \u00e9rt\u00a0\u2013 nem az\u00e9rt sz\u00fcletett, mert sejtett\u00e9k, hogy abb\u00f3l alkalmaz\u00e1sok lesznek, hanem mert voltak olyan kutat\u00f3k, akik bels\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sb\u0151l elkezdtek ezzel foglalkozni. A neurobiol\u00f3gia legnagyobb \u00e1tt\u00f6r\u00e9se az elm\u00falt \u00f6t \u00e9vben az \u00fagynevezett optogenetika kifejleszt\u00e9se.<\/span> Bizonyos alg\u00e1kb\u00f3l olyan molekul\u00e1kat lehet kiszedni, amelyek f\u00e9ny hat\u00e1s\u00e1ra ion\u00e1ramot k\u00f6zvet\u00edtenek. Idegkutat\u00f3k ezt elkezdt\u00e9k felhaszn\u00e1lni a kutat\u00e1saikhoz, genetikai \u00faton bejuttatjuk ezeket a molekul\u00e1kat patk\u00e1nyok, egerek agy\u00e1ba, \u00e9s \u00edgy lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlt arra, hogy specifikusan befoly\u00e1solni tudjuk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 idegsejtek aktivit\u00e1s\u00e1t. \u00c9s az eg\u00e9sz optogenetika arra \u00e9p\u00fcl, hogy voltak olyan emberek, akik term\u00e1lv\u00edzben \u00e9l\u0151 alg\u00e1k feh\u00e9rj\u00e9ivel foglalkoztak. Ember nem tudta volna megj\u00f3solni, hogy ebb\u0151l olyan technol\u00f3gia lesz, ami n\u00e9lk\u00fcl\u00a0a modern neurobiol\u00f3gia<\/span> elk\u00e9pzelhetetlen.<\/span><\/p>\n

Hogy bizonyos dolgokat kett\u00e9v\u00e1lasztunk, \u00e9s szavakat tal\u00e1lunk ki r\u00e1juk, az nem baj. Magyarorsz\u00e1gon ez lett az alkalmazott- \u00e9s az alapkutat\u00e1s<\/span> \u2013 b\u00e1r ez ut\u00f3bbi helyett sokszor m\u00e1r felfedez\u0151 kutat\u00e1st<\/span> <\/a>mondunk,<\/span> \u00e9ppen az\u00e9rt, mert az alapkutat\u00e1s kezdett pejorat\u00edv \u00e9rtelmet nyerni. Viszont nem lehet \u00fagy innov\u00e1ci\u00f3t el\u00e9rni, hogy csak az egyiket t\u00e1mogatom. A legdinamikusabb tudom\u00e1nnyal rendelkez\u0151 orsz\u00e1gok lesznek a legjobb innov\u00e1torok is, erre D\u00e9l-Kore\u00e1t\u00f3l Finnorsz\u00e1gig l\u00e1ttunk sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1kat.<\/span> Ha a tudom\u00e1ny eg\u00e9szs\u00e9gesen fejl\u0151dik egy orsz\u00e1gban, akkor lesznek olyan kutat\u00f3k, akik csak felfedez\u0151 kutat\u00e1ssal foglalkoznak, olyanok, akik csak alkalmazott kutat\u00e1ssal, \u00e9s olyanok is, akik alapkutat\u00e1son dolgoznak, de van mellette egy c\u00e9g\u00fck is. \u00c9s ezek az emberek nem n\u00e9zik le egym\u00e1st.<\/p>\n

K\u00e1ros, amikor tudom\u00e1nypolitikusok azt mondj\u00e1k, hogy csak akkor adunk p\u00e9nzt, ha a kutat\u00e1s innov\u00e1ci\u00f3t is hoz. Mert mit csin\u00e1l ilyenkor az erre k\u00e9nyszer\u00edtett felfedez\u0151 kutat\u00f3? Mesters\u00e9gesen kital\u00e1l valami h\u00fclyes\u00e9get; azt mondja, csin\u00e1lok egy c\u00e9get, mert \u00edgy kapok forr\u00e1st arra, hogy kutassak, \u00e9s \u00fagyis azt kutatom, amit \u00e9n akarok, csak legfeljebb valami m\u00e1zzal megkenem. Ebb\u0151l sosem alakul ki igazi innov\u00e1ci\u00f3. Val\u00f3di innov\u00e1ci\u00f3 akkor j\u00f6n l\u00e9tre, amikor a rendszerben benn van\u00a0egy hatalmas \u00f6tlet, \u00e9s mindenki \u00e9rzi, hogy azt valaki meg fogja val\u00f3s\u00edtani \u2013 \u00e9s ha n\u00e1lunk t\u00f6rt\u00e9nt a felfedez\u00e9s, akkor nagyobb az es\u00e9ly arra, hogy n\u00e1lunk alakul ki az innov\u00e1ci\u00f3. Ezt serkenteni lehet, de kier\u0151szakolni nem.<\/p>\n

- Egy \u00f6nnel k\u00e9sz\u00fclt\u00a0interj\u00faban<\/a>\u00a0azt olvastam, hogy \u00f6n a gyerekkor\u00e1ban szeretett \u00f3r\u00e1kat sz\u00e9tszedni, \u00e9s a matematika is \u00e9rdekli.<\/span> K\u00f6z\u00e9piskola ut\u00e1n nem mer\u00fclt fel \u00f6nben a m\u0171szaki p\u00e1lya?<\/p>\n

- Egyetlen \u00f3r\u00e1t sem tudtam azt\u00e1n \u00f6sszerakni, teh\u00e1t nem biztos, hogy sikeres m\u00e9rn\u00f6k lettem volna. Az \u00e9rdekelt, hogy mi van bel\u00fcl az \u00f3r\u00e1kban. Aki nem \u00e9rdekl\u0151dik az ismeretlen ir\u00e1nt, az nem lehet j\u00f3 kutat\u00f3. Az, hogy akkor \u00e9n nem egereket szedtem sz\u00e9t, \u00e9s n\u00e9ztem meg, hogyan m\u0171k\u00f6dnek, hanem \u00f3r\u00e1kat, azt mutatja, hogy a p\u00e1ly\u00e1m alakul\u00e1s\u00e1ban nagy szerepe volt annak, hogy egy nagyon neves mentorhoz, Somogyi P\u00e9ter<\/span><\/span><\/a> professzorhoz vitt a sors.<\/span> De a neurobiol\u00f3gi\u00e1ban egy\u00e9bk\u00e9nt sokan vannak fizikus h\u00e1tt\u00e9rrel, s\u0151t vannak k\u00f6zt\u00fcnk programoz\u00f3k, informatikusok is. Az alapk\u00e9pz\u00e9sn\u00e9l sokkal l\u00e9nyegesebb, hogy az ember a PhD-j\u00e1t milyen embern\u00e9l, milyen laborban \u00edrja.<\/p>\n

- \u00c1llatorvosin v\u00e9gzett<\/span> \u2013 kezdett\u0151l fogva kutat\u00f3 akart lenni?<\/p>\n

- Egy vid\u00e9ki kisv\u00e1rosban n\u0151ttem fel, ahol a kutat\u00f3i \u00e9letp\u00e1ly\u00e1t nem is ismertem. Az \u00e1llatorvoss\u00e1g tetszett, mert azt gondoltam, nagy szabads\u00e1got ad, de a preklinikai \u00e9s a klinikai tant\u00e1rgyaimn\u00e1l m\u00e1r \u00e9reztem, hogy ez nem nekem val\u00f3. Elkezdtem tudom\u00e1nyos di\u00e1kk\u00f6r\u00f6sk\u00e9nt egyre jobban foglalkozni azzal, ami engem jobban \u00e9rdekelt, \u00e9s ott j\u00f6tt az \u00e9letembe egy nagy szerencse: Oxfordba ker\u00fcltem Somogyi professzorhoz.<\/p>\n

- A sajt\u00f3anyagban megkaptam az \u00f6n h\u00e1rom legut\u00f3bbi jelent\u0151s felfedez\u00e9s\u00e9t. \u0150szint\u00e9n megmondom, nem sokat \u00e9rtettem m\u00e1r a c\u00edmekb\u0151l sem. \u00d6n szerint mi a megold\u00e1s arra, hogy a tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyek elt\u00e1volodtak a h\u00e9tk\u00f6znapi emberekt\u0151l? Maguknak a kutat\u00f3knak mennyire kell r\u00e9szt v\u00e1llalniuk eredm\u00e9nyeik magyar\u00e1z\u00e1s\u00e1ban \u00e9s az ismeretterjeszt\u00e9sben?<\/p>\n

- Val\u00f3ban, az eredeti k\u00f6zlem\u00e9nyeim annyira speci\u00e1lisak, hogy egy orvostanhallgat\u00f3t is h\u00f3napokig kell arra tan\u00edtanom, hogy meg\u00e9rtse azok eredetis\u00e9g\u00e9t. S\u0151t, ak\u00e1r egy neurobiol\u00f3gusnak is \u00f3r\u00e1kig kell magyar\u00e1znom.<\/span> Ezeket le lehet ford\u00edtani a h\u00e9tk\u00f6znapi ember nyelv\u00e9re, csak akkor annyira leegyszer\u0171s\u00edtem, hogy \u00e9ppen azt a tud\u00e1st nem eml\u00edtem, amit az elm\u00falt h\u00fasz \u00e9vben \u00f6sszeszedt\u00fcnk, \u00e9s amihez magam is hozz\u00e1j\u00e1rultam. Ehhez m\u00e9lyebb kifejt\u00e9s, b\u0151vebb keret kell.<\/p>\n

A tud\u00f3soknak persze r\u00e9szt kell venni\u00fck az eredm\u00e9nyek magyar\u00e1zat\u00e1ban; az m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy az a kutat\u00f3, aki az eredeti megfigyel\u00e9st v\u00e9gzi, nagyobb nyilv\u00e1nos el\u0151ad\u00e1sokat tart vagy ismeretterjeszt\u0151 k\u00f6zlem\u00e9nyt \u00edr, amib\u0151l a tudom\u00e1nyos \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 tud \u00e9p\u00edtkezni. Mindenki m\u00e1shogy csin\u00e1lja. \u00c9n gimn\u00e1ziumokban tartok minden \u00e9vben egy-k\u00e9t el\u0151ad\u00e1st, de p\u00e9ld\u00e1ul ismeretterjeszt\u0151 cikkeket nem \u00edrok.<\/span><\/p>\n

- A d\u00edj oda\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek egyik szempontja, hogy a tud\u00f3s vil\u00e1gsz\u00ednvonal\u00fa eredm\u00e9nyeit hazai kutat\u00e1saival \u00e9rje el.<\/span> \u00d6n soha nem gondolt arra, hogy k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n marad?<\/span><\/p>\n

- De, felmer\u00fclt, term\u00e9szetesen. 2000-ig Oxfordban, Londonban, Los Angelesben kutattam, \u00edgy logikus volt, hogy kint maradunk, ott \u00e9l\u00fcnk \u00e9s nevelj\u00fck fel a gyerekeinket. De azt a d\u00f6nt\u00e9st hoztuk meg 2000-ben, hogy hazatelep\u00fcl\u00fcnk. Megadatott az \u00e9letben, hogy minden t\u00e1rgyi \u00e9s szem\u00e9lyi felt\u00e9telt tudtam biztos\u00edtani a kutat\u00e1saimhoz,<\/span> \u00e9s most m\u00e1r meg sem fordul a fejemben, hogy elhagyjam az orsz\u00e1got.<\/p>\n

Ugyanakkor egy j\u00f3 kutat\u00f3 \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1n nagyon fontos a k\u00fclf\u00f6ldi tapasztalat. \u00c9n p\u00e9ld\u00e1ul a PhD-di\u00e1kjaimnak k\u00f6telez\u0151v\u00e9 tettem, hogy k\u00fclf\u00f6ldre menjenek. Nem hat\u00e1roztam meg, hogy hova, mert nem vagyok az a t\u00edpus, aki keresztapak\u00e9nt egyengeti a di\u00e1k \u00fatj\u00e1t, az \u0151 d\u00f6nt\u00e9se, hova, de menjen, l\u00e1sson vil\u00e1got. \u00c9s van m\u00e1r k\u00f6z\u00fcl\u00fck is olyan, aki visszat\u00e9rt.<\/p>\n

Ez a gyakorlat nagyon j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul a belterjess\u00e9g megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9re. Magyarorsz\u00e1g pici, ez\u00e9rt minden belterjes \u2013 a neurobiol\u00f3gia is nagyr\u00e9szt visszavezethet\u0151 egyetlen emberre, Szent\u00e1gothai J\u00e1nosra. J\u00f3, ha az itthoni tud\u00e1s megterm\u00e9keny\u00fcl olyan k\u00fcls\u0151 emberekkel, akiket nem is ismerek, akiknek m\u00e1s a gondolkod\u00e1sm\u00f3djuk.<\/span><\/p>\n

Forr\u00e1s: St\u00f6ckert G\u00e1bor, Index.hu<\/p>\n

Nusser Zolt\u00e1n legjelent\u0151sebb felfedez\u00e9sei az elm\u00falt \u00e9vekben<\/h3>\n

Igazolta, hogy k\u00f6zvetlen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s van a transzmitter felszabadul\u00e1s val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge, a szinaptikus akt\u00edv z\u00f3na m\u00e9rete \u00e9s a fesz\u00fclts\u00e9g-f\u00fcgg\u0151 Ca2+<\/sup>csatorn\u00e1k sz\u00e1ma<\/span> k\u00f6z\u00f6tt (Holderith \u00e9s mtsi., Nature Neurosci, 2012)<\/p>\n

Kvantitat\u00edv le\u00edr\u00e1st adott az elektromos szinapszisokban elhelyezked\u0151 connexin-36 feh\u00e9rj\u00e9kr\u0151l,<\/span> \u00e9s igazolta funkci\u00f3jukat a szinaptikus impulzusok dendritek \u00e1ltali integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban (Vervaeke \u00e9s mtsi., Science, 2012)<\/p>\n

Azonos\u00edtotta a dendritekben elhelyezked\u0151, akci\u00f3s potenci\u00e1lok gener\u00e1l\u00e1s\u00e1ra alkalmas fesz\u00fclts\u00e9g-f\u00fcgg\u0151 Na+<\/sup>\u00a0csatorn\u00e1kat<\/span> (L\u0151rincz \u00e9s Nusser, Science, 2010).\"<\/p>","type":"rich"}