{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"N\u00f6v\u00e9nyi IQ","html":"

A n\u00f6v\u00e9nyek hallanak, tudnak mozogni \u00e9s kommunik\u00e1lni, van benn\u00fck csal\u00e1di szellem, \u00e9s van eml\u00e9kezet\u00fck is! Azaz \u201eintelligens\u201d l\u00e9nyek. Ezt a meglep\u0151 felfedez\u00e9st tett\u00e9k a biol\u00f3gusok, akiknek a munk\u00e1i forradalmas\u00edthatj\u00e1k a n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1gr\u00f3l alkotott k\u00e9p\u00fcnket. \u00c9s rehabilit\u00e1lj\u00e1k a n\u00f6v\u00e9nyeket az \u00e9l\u0151vil\u00e1gon bel\u00fcl.<\/i>\u00a0<\/span><\/p>\n

\"Ian_Baldwin.jpg\"\u00c9pp harminc \u00e9ve t\u00f6rt\u00e9nt. A Dartmouth (USA) egyetem\u00e9n a biol\u00f3gus Jack Schultz \u00e9l\u00e9nk besz\u00e9lget\u00e9st folytat di\u00e1kjaival, amikor megsz\u00f3lal a telefonja. Ian Baldwin<\/strong> <\/span>h\u00edvja, az alig 25 \u00e9ves vegy\u00e9sz doktorandusz, akit Schultz arra szerz\u0151dtetett, hogy igazolja az akkor m\u00e9g \u0151r\u00fclts\u00e9gnek t\u0171n\u0151 hipot\u00e9zis\u00e9t: a n\u00f6v\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti k\u00e9miai telekommunik\u00e1ci\u00f3 l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t. Az eredm\u00e9ny: a f\u00e1k val\u00f3ban k\u00fcldenek egym\u00e1snak riaszt\u00e1st l\u00e9gi \u00faton. A megd\u00f6bbent Baldwin csak ezt tudja kiny\u00f6gni: \u201eA ny\u00e1rf\u00e1k besz\u00e9lnek.\u201d Schultz megmerevedik. \u00cdgy indulnak a tudom\u00e1nyos forradalmak.<\/p>\n

A Science 1983. j\u00faliusi sz\u00e1m\u00e1ban publik\u00e1lt k\u00eds\u00e9rlet beind\u00edtja a tudom\u00e1ny n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1ggal kapcsolatos n\u00e9zeteinek teljes \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t. H\u00e1rom \u00e9vtized alatt a n\u00f6v\u00e9nyek kezdetleges automat\u00e1kb\u00f3l olyan szervezetekk\u00e9 v\u00e1lnak, amelyek komplexit\u00e1sa az \u00e1llatok\u00e9val vetekszik. Rendk\u00edv\u00fcli \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g, t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s reag\u00e1l\u00e1si \u00e9s kommunik\u00e1l\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g, v\u00e1ltozatos szoci\u00e1lis kapcsolatok\u2026 A f\u00e1k \u00e9s a f\u0171f\u00e9l\u00e9k viselked\u00e9se ma m\u00e1r annyira kifinomultnak t\u0171nik, hogy k\u00f6nnyen intelligensk\u00e9nt is jellemezhetn\u00e9nk \u0151ket, m\u00e1r ha \u201elelkes l\u00e9nyekr\u0151l\u201d lenne sz\u00f3.<\/p>\n

Ian Baldwin, jelenleg a Max Planck k\u00e9miai \u00f6kol\u00f3giai int\u00e9zet\u00e9nek laborat\u00f3riumigazgat\u00f3ja \u00edgy eml\u00e9kszik vissza: \u201eA n\u00f6v\u00e9nyfiziol\u00f3gia tud\u00f3sai h\u00fasz \u00e9ven \u00e1t csak nevettek a \u2019n\u00f6v\u00e9nyi kommunik\u00e1ci\u00f3\u2019 fogalm\u00e1n. Mert ez a forradalom alapj\u00e1ban v\u00e9ve az \u00e1llati viselked\u00e9s specialist\u00e1it\u00f3l ered, els\u0151sorban David Rhoadest\u0151l, aki a k\u00eds\u00e9rlet\u00fcnk \u00f6tlet\u00e9t adta. \u00c9rdekl\u0151dni kezdtek a n\u00f6v\u00e9nyek ir\u00e1nt, \u00e9s m\u00f3dszereiket egy olyan szakter\u00fcletre export\u00e1lt\u00e1k, amely nem az \u00f6v\u00e9k.\u201d Lassank\u00e9nt l\u00e9trej\u00f6tt a n\u00f6v\u00e9nyfiziol\u00f3gia egy \u00faj \u00e1ga, amelyet a zool\u00f3gia inspir\u00e1lt, s amely a n\u00f6v\u00e9nyek viselked\u00e9s\u00e9nek objekt\u00edv megfigyel\u00e9s\u00e9n alapul. A c\u00e9l a n\u00f6v\u00e9nyek reakci\u00f3inak meg\u00e9rt\u00e9se, ezek mozgat\u00f3rug\u00f3inak megtal\u00e1l\u00e1sa, \u00f6kol\u00f3giai hasznuk, evol\u00faci\u00f3s eredet\u00fck, szelekci\u00f3s indokaik elb\u00edr\u00e1l\u00e1sa. N\u00f6v\u00e9nyi etol\u00f3gia!<\/i> B\u00e1r e kifejez\u00e9st ma m\u00e9g neh\u00e9z elfogadtatni.<\/p>\n

<\/p>\n

A mentalit\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1sa a technikai halad\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. A l\u00e9gnem\u0171 f\u00e1zis kromatogr\u00e1fi\u00e1ja r\u00e9v\u00e9n elemezni tudjuk a n\u00f6v\u00e9nyek kibocs\u00e1totta vegy\u00fcletek eg\u00e9szen kis koncentr\u00e1ci\u00f3it is \u2013 ezek j\u00e1tszanak kulcsszerepet a kommunik\u00e1ci\u00f3jukban. A biotechnol\u00f3gia viharos gyorsas\u00e1g\u00fa fejl\u0151d\u00e9se lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy szuperexprim\u00e1lt vagy kikapcsolt g\u00e9neket tartalmaz\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyeket fabrik\u00e1ljunk, amelyek a g\u00e9nek funkci\u00f3j\u00e1r\u00f3l t\u00e1j\u00e9koztatnak. Egyre \u00f6tletesebb eszk\u00f6z\u00f6kkel k\u00e9mlelhetj\u00fck a gy\u00f6kereket, amelyeknek a szerepe igen l\u00e9nyeges. \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1 v\u00e1lt a felgyors\u00edtott film, mi\u00e1ltal \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151k a n\u00f6v\u00e9nyek mozg\u00e1sai.<\/p>\n

A n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si \u00e9s viselked\u00e9si k\u00e9pess\u00e9geinek a felt\u00e1r\u00e1sa els\u0151sorban rendk\u00edv\u00fcli \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00fckre mutat r\u00e1, amely \u201e\u00f6sszem\u00e9rhet\u0151 az \u00e1llatok\u00e9val, s\u0151t fel\u00fcl is m\u00falja azt\u201d (Baldwin). Eddig t\u00f6bb mint 700 f\u00e9le receptort sz\u00e1moltak \u00f6ssze: mechanikait, k\u00e9miait, f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u0151t, h\u0151\u00e9rz\u00e9kel\u0151t stb., s ezek t\u00f6bbnyire \u00e9rz\u00e9kenyebbek a mieinkn\u00e9l. A n\u00f6v\u00e9nyek f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u00e9se olyan hull\u00e1mhosszakra (ultraibolya \u00e9s infrav\u00f6r\u00f6s is) \u00e9s (gyenge) intenzit\u00e1startom\u00e1nyokra is kiterjed, amelyekben mi m\u00e1r nem l\u00e1tunk semmit. F\u00e9lelmetes a tapint\u00e1s\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fck: detekt\u00e1lj\u00e1k az alig \u00e9szrevehet\u0151 \u00e9rint\u00e9st \u00e9s az \u00e1gak, gy\u00f6kerek legkisebb meghajl\u00e1s\u00e1t is. De f\u0151 specialit\u00e1suk a k\u00e9mia: egy r\u00e9ten, ahol az emberi orr semmit nem \u00e9rez, t\u00f6bb sz\u00e1z jelz\u00e9st fognak fel, amelyek elmondj\u00e1k nekik, mi t\u00f6rt\u00e9nik k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck.<\/p>\n

Az \u00e9szlel\u00e9sen t\u00fal a n\u00f6v\u00e9nyi etol\u00f3gia gyakran tal\u00e1lkozott azzal is, hogy a n\u00f6v\u00e9nyek t\u00e1volr\u00f3l sem puszt\u00e1n tehetetlen t\u00e1rgyak, mint azt a r\u00f3luk r\u00f6gz\u00fclt k\u00e9p mutatja, hanem cselekszenek is, \u00e1lland\u00f3an m\u00f3dos\u00edtva alakjukat, k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u00fcket. Tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck az\u00e9rt \u00e9szrev\u00e9tlen, mert mozg\u00e1saik sz\u00e1munkra t\u00fal lass\u00faak, k\u00e9mi\u00e1juk pedig eszk\u00f6z\u00f6k n\u00e9lk\u00fcl l\u00e1thatatlan.<\/p>\n

Ma m\u00e1r jobban fel tudjuk m\u00e9rni mozg\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g\u00fcket, az ebben szerepet j\u00e1tsz\u00f3 g\u00e9neket, a kis molekul\u00e1ris \u201emotorokat\u201d, amelyek mozgatj\u00e1k \u0151ket, vagy a helyzet\u00fcket jelz\u0151 sz\u00e1mos \u00e9rz\u00e9kel\u0151t. Szint\u00e9n tudjuk, hogy egy n\u00f6v\u00e9ny felforgathatja saj\u00e1t anyagcser\u00e9j\u00e9t, tel\u00edt\u0151dhet toxikus vegy\u00fcletekkel an\u00e9lk\u00fcl, hogy k\u00fclseje v\u00e1ltozn\u00e9k; \u00e1m egy fuvallatra, egy rovar harap\u00e1s\u00e1ra, egy napsug\u00e1rra \u2013 a legkisebb esem\u00e9nyre \u2013 t\u00f6bb ezer addig rejtve maradt n\u00f6v\u00e9nyi g\u00e9n bekapcsolt \u00e1llapotba ker\u00fcl, \u00e9s ig\u00e9ny szerint ny\u00fajtja \u00e9rt\u00e9kes szolg\u00e1ltat\u00e1sait.<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Viselked\u00e9sek eg\u00e9sz t\u00e1rh\u00e1za\u00a0<\/span><\/span><\/h3>\n

\u00a0<\/span><\/span><\/p>\n

Egyes szolg\u00e1ltat\u00e1sok a kommunik\u00e1ci\u00f3ra vonatkoznak. A leveleikb\u0151l ki\u00e1raml\u00f3 vegy\u00fcletekkel, a gy\u00f6kereikb\u0151l j\u00f6v\u0151 k\u00e9miai jelekkel \u00f6nmagukon bel\u00fcl is \u00fczeneteket k\u00fcldenek: egyik \u00e1g sz\u00f3l a m\u00e1siknak. \u201eBesz\u00e9lnek\u201d fajtestv\u00e9reikkel, h\u00edvj\u00e1k a k\u00e1rtev\u0151ikre vad\u00e1sz\u00f3 rovarokat.<\/p>\n

Van szoci\u00e1lis viselked\u00e9s\u00fck is. Megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetik az \u00e9nt a nem-\u00e9nt\u0151l, a fajt\u00e1rsakat a t\u00f6bbi fajok egyedeit\u0151l. Szomsz\u00e9daikkal rokons\u00e1gi fokuk f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben rivaliz\u00e1lnak jobban vagy kev\u00e9sb\u00e9. Azt is lehet mondani, hogy csal\u00e1dokat \u00e9s t\u00f6rzseket alkotnak.<\/p>\n

E bonyolult viselked\u00e9sek k\u00e9rd\u00e9seket vetnek fel. Besz\u00e9lhet\u00fcnk-e \u201en\u00f6v\u00e9nyi sorsr\u00f3l\u201d? Ha az intelligenci\u00e1t az m\u00e9ri, mekkora az esem\u00e9nyekhez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge, akkor a n\u00f6v\u00e9nyek intellektu\u00e1lis kapacit\u00e1sa \u00f6sszem\u00e9rhet\u0151-e egyes \u00e1llatok\u00e9val? Egy\u00e9bk\u00e9nt e felfedez\u00e9sek nem arra ind\u00edtanak-e, hogy fel\u00fclvizsg\u00e1ljuk oszt\u00e1lyoz\u00e1sunkat? Mez\u0151gazdas\u00e1gi politik\u00e1nkat? A kihal\u00e1ssal fenyegetett n\u00f6v\u00e9nyek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9t?<\/p>\n

Sz\u00e1mos k\u00eds\u00e9rlet vil\u00e1gszerte olyan viselked\u00e9sek eg\u00e9sz t\u00e1rh\u00e1z\u00e1t \u00e1ll\u00edtja el\u00e9nk, amelyeket neh\u00e9z nem intelligensnek min\u0151s\u00edteni. A k\u00f6vetkez\u0151kben bepillantunk a kertjeink, mez\u0151ink, erdeink kulissz\u00e1i m\u00f6g\u00e9. T\u00fal sok\u00e1ig j\u00e1rk\u00e1ltunk benn\u00fck \u00fagy, hogy nem volt tudom\u00e1sunk a benn\u00fck zajl\u00f3 csod\u00e1kr\u00f3l.\u00a0<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

A f\u00e1k remek\u00fcl tudnak mozogni\u2026\u00a0<\/span><\/span><\/strong><\/p>\n

A folyad\u00e9kok dinamik\u00e1j\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1ra alkalmas r\u00e9szecskegyors\u00edt\u00f3k \u00e9s az MRI r\u00e9v\u00e9n a biofizikusok m\u00e1r a sejtek, s\u0151t a molekul\u00e1k szintj\u00e9n tudj\u00e1k k\u00f6vetni a n\u00f6v\u00e9nyi mozg\u00e1sokat, amint ezek bek\u00f6vetkeznek. S felfedezik a fa dinamik\u00e1j\u00e1nak teljes komplexit\u00e1s\u00e1t. A t\u00f6rzs\u00e9t k\u00e9pez\u0151 sejtek sz\u00fcntelen\u00fcl megny\u00falnak \u00e9s \u00f6sszeh\u00faz\u00f3dnak, hogy korrig\u00e1lj\u00e1k a fa \u201etesttart\u00e1s\u00e1t\u201d, a benn\u00fck lev\u0151 nyom\u00e1st mint egy motort haszn\u00e1lva fel. Megm\u00e9rve a fa sejtfalait struktur\u00e1l\u00f3 cellul\u00f3zh\u00e1l\u00f3zat dimenzi\u00f3it Bruno Clair (Kyot\u00f3i egyetem) kimutatta, hogy a h\u00e1l\u00f3zatbeli l\u00e9p\u00e9s (k\u00e9t sejt t\u00e1vols\u00e1ga) a nyom\u00e1s f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben n\u0151, illetve cs\u00f6kken. A sejtfal teh\u00e1t mintegy az izom szerep\u00e9t j\u00e1tssza. \u201eSok\u00e1ig nem vett\u00fcnk tudom\u00e1st a f\u00e1k mobilit\u00e1s\u00e1r\u00f3l, mert \u00f6sszekevert\u00fck azt a n\u00f6veked\u00e9ssel. A f\u00e1k nemcsak n\u0151nek, mozognak is, hogy alkalmazkodjanak k\u00f6rnyezet\u00fckh\u00f6z.\u201d\u00a0<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

...\u00e9s egyens\u00faly\u00e9rz\u00e9k\u00fck is figyelemre m\u00e9lt\u00f3\u00a0<\/span><\/span><\/strong><\/p>\n

\"arbre1.JPG\"A biol\u00f3gusok m\u00e1r az 1990-es \u00e9vekben megd\u00f6bbentek, amikor felfedezt\u00e9k: a f\u00e1k egyes sejtjeiben olyan kem\u00e9ny\u00edt\u0151magok tal\u00e1lhat\u00f3k, amelyek a neh\u00e9zs\u00e9gnek megfelel\u0151en mozdulnak el, inform\u00e1lva a sejtet a v\u00edzszintessel bez\u00e1rt sz\u00f6gr\u0151l. Bruno Moulia \u00e9s csoportja (Institut National de la Recherche Agronomique, Clermont-Ferrand) m\u00e9g azt is kider\u00edtette, hogy a f\u00e1k \u00e9szlelik saj\u00e1t alakjukat. Tizenegyf\u00e9le n\u00f6v\u00e9nyt vizsg\u00e1ltak, amelyek sz\u00e1ra alul meg volt csavarodva, s modellezve a r\u00e1juk hat\u00f3 er\u0151ket, a biofizikusok arra j\u00f6ttek r\u00e1: egyed\u00fcl a neh\u00e9zked\u00e9s nem lehet elegend\u0151 inform\u00e1ci\u00f3 ahhoz, hogy a n\u00f6v\u00e9ny f\u00fcgg\u0151legesen n\u0151j\u00f6n. \u201eA t\u00f6v\u00e9n\u00e9l megcsavart hajt\u00e1s nem tud t\u00f6k\u00e9letesen felegyenesedni, mert gy\u00f6kerei ferd\u00e9n tartj\u00e1k. A neh\u00e9zked\u00e9st \u00e9szlel\u0151 sejtek ez\u00e9rt \u00e1lland\u00f3an k\u00fcldik a jeleket, hogy korrig\u00e1lj\u00e1k a poz\u00edci\u00f3j\u00e1t.\u201d K\u00f6vetkezm\u00e9ny: ha a n\u00f6v\u00e9ny csak a neh\u00e9zked\u00e9st \u00e9szleln\u00e9, eg\u00e9sz magass\u00e1g\u00e1ban folyton oszcill\u00e1lnia kellene, hogy egyenes legyen, de ezt soha nem \u00e9rn\u00e9 el. M\u00e1rpedig a hajt\u00e1sok igen hamar egyens\u00falyi helyzetbe ker\u00fclnek, a t\u00f6v\u00fckn\u00e9l l\u00e9v\u0151 g\u00f6rb\u00fcletre koncentr\u00e1lva. A f\u00e1knak ugyanis olyan \u00e9rz\u00e9kel\u0151ik vannak, amelyek v\u00e9gig a sz\u00e1ron a hajl\u00e1ssz\u00f6g v\u00e1ltoz\u00e1sait m\u00e9rik: az egym\u00e1s szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban l\u00e9v\u0151 sejtek befoly\u00e1solj\u00e1k egym\u00e1st, ez\u00e1ltal k\u00e9pesek a lok\u00e1lis g\u00f6rb\u00fclet \u00e9rz\u00e9s\u00e9re. Ahogy Moulia mes\u00e9li: \u201eEl voltunk ragadtatva, amikor ezt felfedezt\u00fck. Az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n a n\u00f6v\u00e9nyek \u2019megtal\u00e1lt\u00e1k\u2019 az eszk\u00f6zt arra, hogy lok\u00e1lis \u00e9szlel\u00e9ssel glob\u00e1lis mozg\u00e1sukat kontroll\u00e1lj\u00e1k. Nem is gondoltuk volna, hogy ez lehets\u00e9ges!\u201d\u00a0<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

A doh\u00e1ny seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt tud ki\u00e1ltani\u2026<\/span><\/strong><\/p>\n

\"nicotiana<\/p>\n

Ian Baldwin ma a Nicotiana attenuata <\/i>\u00e9s a herny\u00f3k k\u00f6zti csata specialist\u00e1ja. Csoportja kimutatta, hogy a doh\u00e1ny \u00e1ltal kiv\u00e1lasztott HIPV vegy\u00fcletek fokozz\u00e1k a herny\u00f3kat k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedvel\u0151 Geocoris <\/i>nev\u0171 poloska vad\u00e1szat\u00e1nak hat\u00e1soss\u00e1g\u00e1t. Amikor a HIPV-eket k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nek el vannak nyomva, a n\u00f6v\u00e9ny k\u00e9tszeresen szenved a parazit\u00e1kt\u00f3l, ami felezi reprodukci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. Ugyanolyan szintre ker\u00fcl, mint a polosk\u00e1k v\u00e9delm\u00e9vel nem rendelkez\u0151 \u00fcltetv\u00e9nyek.<\/p>\n

A Nicotiana attenuat\u00e1<\/i>nak m\u00e1s adui is vannak. Amikor a Manduca sexta <\/i>nev\u0171 herny\u00f3k a leveleken kikelnek, \u00fan. trich\u00f3m\u00e1kra, apr\u00f3 kin\u00f6v\u00e9sekre haraptatja r\u00e1 \u0151ket, amelyek tele vannak O-acyl cukrokkal. Ez a csapda. Mert elfogyaszt\u00e1sa ut\u00e1n a herny\u00f3k egy bizonyos illatot fognak \u00e1rasztani, amely odavonzza a Geocoris<\/i>t, r\u00e1ad\u00e1sul a Pogonomyrmex <\/i>nev\u0171 hangy\u00e1t is, amely a herny\u00f3k \u00fcr\u00fcl\u00e9ke \u00e1ltal k\u00e9pzett szagos \u00fatvonalon m\u00e1szik fel.\u00a0<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

\u2026\u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3an is meg tudja v\u00e9deni mag\u00e1t<\/span><\/strong><\/p>\n

Az ismert volt, hogy az az ak\u00e1c vagy ny\u00e1rfa, amelynek k\u00e9r\u0151dz\u0151k legelik a level\u00e9t, tanninokat termel, hogy e levelek kev\u00e9sb\u00e9 legyenek \u00edzletesek. De a n\u00f6v\u00e9nyek m\u00e9regkever\u0151 tudom\u00e1ny\u00e1nak legmagasabb foka f\u0151leg leggyakoribb ellens\u00e9geik, a n\u00f6v\u00e9nyev\u0151 rovarok kapcs\u00e1n der\u00fcl ki.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

H\u00fasz \u00e9v kutat\u00e1sai ut\u00e1n Ian Baldwin (Max Planck k\u00e9miai \u00f6kol\u00f3giai int\u00e9zet) t\u00f6bb mint 950 olyan vegy\u00fcletet tud felsorolni, amelyet a Nicotiana attenuata <\/i>nev\u0171 vaddoh\u00e1ny agresszi\u00f3 eset\u00e9n kiv\u00e1laszt. Ezek egy r\u00e9sze ismert m\u00e9reg (er\u0151s izomb\u00e9n\u00edt\u00f3 mind a rovaroknak, mind a gerinceseknek), ezen vegy\u00fcletek nagy r\u00e9sz\u00e9nek nem ismert a funkci\u00f3ja. Sven Helling (Max Planck k\u00e9miai \u00f6kol\u00f3giai int\u00e9zet) ezek egy \u00fajabb csal\u00e1dj\u00e1t fedezte fel, amely a Manduca sexta<\/i> nev\u0171, a nikotinra m\u00e1r \u00e9rz\u00e9ketlenn\u00e9 v\u00e1lt herny\u00f3 ellen hat\u00e1sos. Ezek diterp\u00e9n glikozidok, amelyeknek semmif\u00e9le toxicit\u00e1sa nem volt ismeretes. Szerep\u00fcket tiszt\u00e1zand\u00f3 elnyomt\u00e1k az \u0151ket produk\u00e1l\u00f3 g\u00e9nt, majd azt figyelt\u00e9k meg, hogy a doh\u00e1nyt t\u00e1mad\u00f3 l\u00e1rv\u00e1k t\u00edzszer jobban h\u00edztak. Ez a l\u00e1thatatlan vegyi h\u00e1bor\u00fa nem is olyan egyszer\u0171!<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

A rezg\u0151ny\u00e1rf\u00e1nak van eml\u00e9kezete<\/strong><\/span><\/p>\n

\"rezgonyar<\/p>\n

Ha nagy a sz\u00e9l, a rezg\u0151ny\u00e1rfa (populus tremula)<\/i> k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy h\u00e9tig eml\u00e9kszik r\u00e1! Erre a meglep\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott Ludovic Martin biol\u00f3gus (Clermont-Ferrandi egyetem). Harminc perccel az ut\u00e1n, hogy a fa \u00e1ga meghajlik, az egyik addig inakt\u00edv g\u00e9n kifejez\u0151d\u00e9se beindul. De ha a hajl\u00edt\u00e1s mindennaposs\u00e1 v\u00e1lik, a g\u00e9n megsz\u0171nik kifejez\u0151dni. \u00c9s hat-h\u00e9t nyugalmas napot kell v\u00e1rni, hogy \u00fajb\u00f3l hajland\u00f3 legyen beindulni. Az \u00e1g hajl\u00edt\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9ke teszi alkalmass\u00e1 a f\u00e1t a \u2019megszok\u00e1sra\u2019.<\/p>\n

\u00a0\"Mimosa_pudica_flower.jpg\"<\/p>\n

A szem\u00e9rmes mim\u00f3za <\/span>(mimosa pudica)<\/i> eml\u00e9kez\u0151tehets\u00e9ge m\u00e9g jobb. Ismert: azonnal visszahajl\u00edtja leveleit, ha meg\u00e9rintik, de m\u00e9g akkor is gyorsan \u00f6sszeh\u00fazza mag\u00e1t, ha hirtelen megemelik a cserep\u00e9t. Amint a firenzei egyetemen v\u00e9gzett eg\u00e9szen egyszer\u0171 k\u00eds\u00e9rlet mutatja, ha egym\u00e1s ut\u00e1n hatszor-h\u00e9tszer emelj\u00fck meg a cserepet, ez a viselked\u00e9s elt\u0171nik, de a n\u00f6v\u00e9ny \u00e9rint\u00e9sre tov\u00e1bbra is behajl\u00edtja a leveleit. A laborat\u00f3rium vezet\u0151je, Stefano Mancuso szerint \u201ea mim\u00f3za \u2019megtanulta\u2019: az, hogy felemelik, nem vesz\u00e9lyes, teh\u00e1t nem h\u00fazza t\u00f6bb\u00e9 \u00f6ssze mag\u00e1t.\u201d A n\u00f6v\u00e9ny k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl negyven napig eml\u00e9kszik erre!<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

A nyugat-indiai uborka k\u00e9pes a tapint\u00e1sra<\/strong><\/span><\/p>\n

\"burrA Sicyos angulatus<\/i> nem rendelkezik olyan enzim-appar\u00e1tussal, amely a f\u00e1sod\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges, \u00edgy ha 30 cm-n\u00e9l nagyobbra n\u0151, sz\u00e1ra \u00f6sszecsuklik, s a szerencs\u00e9tlen n\u00f6v\u00e9ny a f\u00f6ld\u00f6n tal\u00e1lja mag\u00e1t, ahol gyeng\u00e9k a f\u00e9nyviszonyok. Teh\u00e1t ha fel akar emelkedni, m\u00e1s n\u00f6v\u00e9nyekre kell kapaszkodnia. Hogy kapaszkodni tudjon, a Sicyos<\/i> fantasztikus tapint\u00e1s\u00e9rz\u00e9ket fejlesztett ki: olyan kacsokat, amelyek mint hossz\u00fa ujj\u00fa kezek forgol\u00f3dnak, keresve a tal\u00e1lkoz\u00e1st egy \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151 t\u00e1masszal, amely k\u00f6r\u00e9 feltekeredhet. A kacs m\u00e1r egy 0,25 grammos sz\u00e1l \u00e9rint\u00e9s\u00e9re is bekunkorodik. \u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sul: az emberi ujj csak akkor detekt\u00e1l egy ugyanilyen sz\u00e1lat, ha az el\u00e9ri a 25 grammos s\u00falyt. Gabriele Monshausen (Wisconsini egyetem, Madison, USA) olyan membr\u00e1n-proteineket azonos\u00edtott, amelyek megmagyar\u00e1zz\u00e1k ezt az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get: minden mechanikus ingerl\u00e9sre kalciumion-\u00e1ramot bocs\u00e1tanak ki, amely lumineszcencia \u00fatj\u00e1n detekt\u00e1l\u00f3dik, s ez inform\u00e1lja a sejtet az \u00e9rint\u00e9sr\u0151l.<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

A cuscuta szagl\u00e1si \u00e9rz\u00e9kkel rendelkezik...<\/strong><\/span><\/p>\n

\"cuscuta\u00a0<\/p>\n

A cuscuta sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9let \u00e9s hal\u00e1l k\u00e9rd\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3. Klorofil h\u00edj\u00e1n e parazit\u00e1nak kics\u00edr\u00e1z\u00e1sa ut\u00e1n 72 \u00f3r\u00e1n bel\u00fcl tal\u00e1lnia kell egy \u00e1ldozatot, meg kell ny\u00falnia fel\u00e9je, bel\u00e9 kell f\u00farnia full\u00e1nkj\u00e1t, sz\u00edvnia kell a nedv\u00e9t. Consuelo de Moraes (Pennsylvania \u00e1llam egyeteme) fedezte fel e n\u00f6v\u00e9nyi v\u00e1mp\u00edr vad\u00e1sz\u00e1si technik\u00e1j\u00e1t: a Cuscuta pentagona<\/i> kiszagolja a zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1t. Ezt az bizony\u00edtja, hogy ha nincs a k\u00f6zel\u00e9ben \u00e1ldozat, a sz\u00e1r ny\u00fal\u00e1s\u00e1nak ir\u00e1nya v\u00e9letlenszer\u0171, de mihelyt egy paradicsom tal\u00e1lhat\u00f3 a k\u00f6zel\u00e9ben, a cuscuta \u2013 t\u00edz esetb\u0151l kilencszer \u2013 h\u00fasz \u00f3r\u00e1n bel\u00fcl megt\u00e1madja. De ugyanilyen er\u0151vel t\u00e1mad paradicsom-kivonatos csalira is! Ha k\u00f6z\u00e9pen helyezz\u00fck el b\u00faza \u00e9s paradicsom k\u00f6z\u00f6tt, mindig a zaftos paradicsomsz\u00e1rat v\u00e1lasztja, \u00e1m ha csak b\u00faza van, azzal is megel\u00e9gszik. S\u0151t ha k\u00e9t paradicsom k\u00f6z\u00fcl az egyik eg\u00e9szs\u00e9ges, a m\u00e1sik bakt\u00e9riumt\u00f3l fert\u0151z\u00f6tt, az eg\u00e9szs\u00e9gest keresi. Vajon h\u00e1ny vegy\u00fcletet ismer fel, mekkora koncentr\u00e1ci\u00f3kat? Ma m\u00e9g nem tudjuk.\u00a0<\/span><\/p>\n

...\u00e9s a kukorica hall<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0\"csira.jpg\"<\/p>\n

Neh\u00e9z r\u00e1 magyar\u00e1zatot tal\u00e1lni, de t\u00e9ny: a kukorica felfogja a hangokat. Monica Gagliano (Nyugat-Ausztr\u00e1liai Egyetem) kukorica-magvakat cs\u00edr\u00e1ztatott t\u00e1poldatban, majd k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le frekvenci\u00e1j\u00fa hanghull\u00e1mokat vezetett oda. A 200 Hz-es frekvencia k\u00f6r\u00fcl a gy\u00f6kerek tetemes r\u00e9sze elhajlott a hangforr\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ban. A vibr\u00e1ci\u00f3 detekt\u00e1l\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 ilyen k\u00e9pess\u00e9g nagyon is elk\u00e9pzelhet\u0151, hiszen a n\u00f6v\u00e9nyeknek vannak mechanikus \u00e9rz\u00e9kel\u0151ik is a tapint\u00e1s c\u00e9lj\u00e1ra. De mire volna j\u00f3 a hall\u00e1s? \u201eOlyan m\u00e1s kommunik\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dr\u00f3l lehet sz\u00f3, amely gyorsabb \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 energiaig\u00e9nyes, mint a szerves vegy\u00fcletek kibocs\u00e1t\u00e1sa\u201d \u2013 v\u00e9li a kutat\u00f3n\u0151, s hangs\u00falyozza, hogy a f\u00e1k is kibocs\u00e1tanak bizonyos hangokat. E nem kell\u0151en al\u00e1t\u00e1masztott \u201ebesz\u00e9dk\u00e9szs\u00e9get\u201d illet\u0151en a legt\u00f6bb tud\u00f3s szkeptikus. De m\u00e1r t\u00f6bb csoport is \u00e9rdekl\u0151dik e k\u00fcl\u00f6nleges n\u00f6v\u00e9nyi hall\u00e1s ir\u00e1nt.<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Az id\u0151s feny\u0151k szolid\u00e1risak a fiatalabbakkal<\/strong><\/span><\/p>\n

\"Pseudotsuga_Menziesii.jpg\"\u00a0<\/p>\n

A kanadai \u00f6kol\u00f3gusn\u0151, Suzanne Simard sz\u00e1m\u00e1ra semmi k\u00e9ts\u00e9g: az id\u0151s f\u00e1k gy\u00e1mkodnak a fiatalabbak felett. A kutat\u00f3n\u0151 \u00e9s hallgat\u00f3i a Pseudotsuga menziesii<\/i> nev\u0171 oregoni feny\u0151k \u00e1gait m\u0171anyag zs\u00e1kokba bugyol\u00e1lt\u00e1k, ezekbe enyh\u00e9n radioakt\u00edv sz\u00e9ndioxidot injekt\u00e1ltak, ez\u00e1ltal az \u00e1gakkal olyan cukrot szintetiz\u00e1ltattak, amely nyomon k\u00f6vethet\u0151. Geiger-M\u00fcller sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3val a k\u00e9zben azt \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg, hogy az \u00edgy megjel\u00f6lt cukor egy r\u00e9sze sz\u00e1mos k\u00f6rnyez\u0151 f\u00e1ba \u00e1tker\u00fclt, ezen bel\u00fcl jelent\u0151s r\u00e9szben a legid\u0151sebb, termetes f\u00e1kb\u00f3l, az \u201eanyaf\u00e1kb\u00f3l\u201d az alattuk n\u00f6v\u0151 fiatal f\u00e1kba, amelyek t\u00f6bbnyire az ut\u00f3daik. Bizony\u00edt\u00e9k a gener\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti szolidarit\u00e1sra. A t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot mikoriz\u00e1k, f\u00f6ld alatti gomb\u00e1k is tov\u00e1bb\u00edtj\u00e1k, amelyek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e1k gy\u00f6kereit k\u00f6tik \u00f6ssze. Ennek alapj\u00e1n tudta Suzanne Simard felt\u00e9rk\u00e9pezni egy parcella \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9seit, a rejtett f\u00f6ld alatti h\u00e1l\u00f3zatot, ahol az egym\u00e1sba fon\u00f3d\u00f3 gy\u00f6kerek kuszas\u00e1g\u00e1ban az id\u0151s f\u00e1k jelentik a k\u00f6z\u00e9ppontot: \u00f6sszekapcsolva valamennyi egyedet, elosztj\u00e1k a t\u00e1panyagot, els\u0151sorban a fiatalabbak jav\u00e1ra.<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Csal\u00e1di szellem a l\u00f3her\u00e9ben<\/span><\/strong><\/p>\n

\"lohere.jpg\"\u00a0<\/p>\n

Sz\u00e1mos \u00fajabb munka mutat r\u00e1: nem egy n\u00f6v\u00e9ny k\u00e9pes felismerni, hogy szomsz\u00e9dja ugyanabb\u00f3l a csal\u00e1db\u00f3l illetve fajb\u00f3l val\u00f3-e mint \u0151. Susan Dudley amerikai botanikusn\u0151 p\u00e1rban egym\u00e1s mell\u00e9 \u00fcltetett hol egym\u00e1snak idegen n\u00f6v\u00e9nyeket, hol meg olyanokat, amelyek ugyanatt\u00f3l az egyedt\u0151l sz\u00e1rmaztak. Negyven nap ut\u00e1n lem\u00e9rte egyfel\u0151l a sz\u00e1rakat \u00e9s a leveleket, m\u00e1sfel\u0151l a gy\u00f6kereket. Eredm\u00e9ny: a rokon mellett n\u00f6v\u0151 egyed kevesebb gy\u00f6keret fejleszt, energi\u00e1j\u00e1t ink\u00e1bb fekteti reproduk\u00e1l\u00f3 appar\u00e1tus\u00e1nak kifejleszt\u00e9s\u00e9be. A testv\u00e9rek k\u00f6z\u00f6tt nincs vita a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kon! Az ilyen egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00edns\u00e9ges id\u0151kben m\u00e9g er\u0151s\u00f6dhet is. Anu Lepik \u00e9szt kutat\u00f3n\u0151 kimutatta, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges l\u00f3here nemcsak hogy \u201ek\u00edm\u00e9li\u201d rokon szomsz\u00e9dai gy\u00f6kereit, de a jelens\u00e9g m\u00e9g fokoz\u00f3dik is, ha az egyeds\u0171r\u0171s\u00e9g n\u0151. De ez nem a t\u00f6bbs\u00e9g viselked\u00e9se: a tesztelt nyolc k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges f\u0171f\u00e9le k\u00f6z\u00fcl csak a l\u00f3here mutatott ilyen szolidarit\u00e1st.<\/p>\n

\"fragaria_vesca_improved_rugen<\/p>\n

A (vad) szam\u00f3ca minden fajt\u00e1rsa ir\u00e1nt hasonl\u00f3 \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get mutat, ezt igazolta Marina Szemcsenko \u00e9szt kutat\u00f3n\u0151: ha a Fragaria vesca<\/i> gy\u00f6kerei kapcsolatba l\u00e9pnek egy m\u00e1sik faj\u00e9ival (a vad borosty\u00e1n\u00e9ival), ez fokozza n\u00f6veked\u00e9s\u00fcket, a saj\u00e1t fajjal val\u00f3 kapcsolat viszont nem. Ami a borosty\u00e1nt illeti, ker\u00fcli a kapcsolatot minden szomsz\u00e9dos gy\u00f6k\u00e9rrel, b\u00e1rmilyen faj\u00fa az. Azaz a f\u00f6ld alatt mindenki igyekszik nagyj\u00e1b\u00f3l tudni, ki mellett n\u0151.<\/p>\n

Forr\u00e1s: Science et Vie\u00a0<\/p>","type":"rich"}