{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"Humor a tudom\u00e1nyban","html":"\n

Term\u00e9szet Vil\u00e1ga<\/span><\/p>\n\n

Sokak sz\u00e1m\u00e1ra tal\u00e1n szents\u00e9gt\u00f6r\u00e9snek t\u00fbnhet a tudom\u00e1ny humor\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lni, hiszen a tudom\u00e1ny komoly dolog. Akik \u00edgy v\u00e9lekednek, azok val\u00f3sz\u00edn\u00fbleg nem ismerik a tudom\u00e1ny vil\u00e1g\u00e1t, \u00e9s azt is elfeledik, hogy humort a nagyon komoly dolgokban is lehet tal\u00e1lni, hiszen a humor legfontosabb forr\u00e1sai a fon\u00e1ks\u00e1gok \u00e9s az ellentmond\u00e1sok, ilyenek pedig b\u00f4s\u00e9gesen akadnak a tudom\u00e1ny vil\u00e1g\u00e1ban is. Arthur Koestler m\u00e9ly kapcsolatot l\u00e1t a humor \u00e9s a tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt. Mindkett\u00f4nek alapvet\u0151 von\u00e1sa a l\u00e1tsz\u00f3lag \u00f6ssze nem f\u00fcgg\u0151 dolgok k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat felfed\u00e9se.<\/strong><\/span> Term\u00e9szetesen nem lehet feladatunk a humor m\u00e9lyrehat\u00f3 elemz\u00e9se, \u00e9s nem t\u00f6rekedhet\u00fcnk a megk\u00f6zel\u00edt\u00f4 teljess\u00e9gre sem a tudom\u00e1ny humor\u00e1val foglalkoz\u00f3 munk\u00e1k \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9ben, mindazon\u00e1ltal v\u00e1logat\u00e1sunk nem teljesen \u00f6nk\u00e9nyes, \u00e9s a legfontosabb forr\u00e1sokat igyekszik felhaszn\u00e1lni.<\/p>\n\n\n\n\n
<\/td>\n<\/tr>\n
K\u00e9p sz\u00f6veg n\u00e9lk\u00fcl. Steinberg rajza, The New Yorker Magazine, 1963.<\/b><\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

A tudom\u00e1ny humor\u00e1val foglalkozva ill\u00f4, hogy mondanival\u00f3nkat oszt\u00e1lyoz\u00e1ssal kezdj\u00fck. A leggyakoribb a tudom\u00e1nnyal, illetve m\u00fbvel\u00f4ivel kapcsolatos anekdota. Egy \u00f6nmag\u00e1ban is nagy csal\u00e1dot jelent a tudom\u00e1nyos abszurd humor, a koholm\u00e1nyokt\u00f3l a versben \u00edrt, s\u00f4t megzen\u00e9s\u00edtett tudom\u00e1nyos dolgozatokig. Ezekkel kiss\u00e9 alaposabban fogunk foglalkozni. Tal\u00e1n itt c\u00e9lszer\u00fb megeml\u00edteni a tudom\u00e1nyos spekul\u00e1ci\u00f3kat, vagy legal\u00e1bbis ezek egy r\u00e9sz\u00e9t, melyek komolykodva, de tulajdonk\u00e9ppen nem komolyan, \u00e9s ezzel humoros hat\u00e1st keltve foglalkoznak bizonyos tudom\u00e1nyos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokb\u00f3l ered\u00f4 mer\u00e9sz k\u00f6vetkeztet\u00e9sekkel. Hossz\u00fa m\u00faltra tekinthet vissza a tudom\u00e1ny vil\u00e1ga fon\u00e1ks\u00e1gainak szatirikus, vagy ironikus bemutat\u00e1sa. Erre is mutatunk majd p\u00e9ld\u00e1kat. Humoros elemet jelenthetnek a tudom\u00e1nyos vonatkoz\u00e1s\u00fa sz\u00f3- \u00e9s k\u00e9prejtv\u00e9nyek, tov\u00e1bb\u00e1 vel\u00f4s mond\u00e1sok, aforizm\u00e1k. Sokszor minden \u00edrott anyagn\u00e1l mulats\u00e1gosabb a jelent\u00e9se egy-egy rajznak. N\u00e9h\u00e1nyat ezek k\u00f6z\u00fcl is bemutatunk.<\/p>\n

Tal\u00e1n \u00e9rdemes elgondolkodnunk azon, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 humoros dolgok milyen elt\u00e9r\u00f4 reakci\u00f3t v\u00e1ltanak ki bel\u00f4l\u00fcnk. Van, amin halkan vagy hars\u00e1nyan nevet\u00fcnk, van, amin kacagunk, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel csak kacar\u00e1szunk, vagy \"csak\" mosolygunk. A tudom\u00e1nyos humor tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u00fb kutat\u00f3i bizony\u00e1ra \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket \u00e1llap\u00edthatn\u00e1nak meg az eml\u00edtett humor \u00e9s nevet\u00e9s kateg\u00f3ri\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, mi erre nem v\u00e1llalkozhatunk.<\/p>\n\n

A tudom\u00e1ny humor\u00e1nak irodalma<\/b><\/p>\n\n

Az UNESCO foly\u00f3irata, az Impact of Science on Society 1969-ben egy eg\u00e9sz sz\u00e1mot szentelt a tudom\u00e1nyos humornak. A szerz\u00f4k k\u00f6z\u00f6tt egy magyart is tal\u00e1lunk az az\u00f3ta elhunyt kiv\u00e1l\u00f3 humorist\u00e1t \u00e9s sport\u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3t, Feleki L\u00e1szl\u00f3t. \u00c9rdemes lenne \u00edr\u00e1s\u00e1t magyarul is megjelentetni. \u00c9rdekes anyagot tal\u00e1lunk a Weber szerkesztette A random walk in science \u00e9s Sience with a smile c\u00edm\u00fb antol\u00f3gi\u00e1kban, \u00e9s Read Humour and humanism in chemistry c\u00edm\u00fb k\u00f6nyv\u00e9ben. \u00c9rdekes \u00f6sszefoglal\u00f3 k\u00f6zlem\u00e9nyt \u00edrt Kohn, a Journal of Irreproducible Results alap\u00edt\u00f3 szerkeszt\u00f4je.<\/p>\n\n\n\n\n
<\/td>\n<\/tr>\n
Ez itt Dr. Moore. Annak az elm\u00e9letnek a meger\u00f4s\u00edt\u00e9s\u00e9re v\u00e9gez k\u00eds\u00e9rletet, mely szerint a legt\u00f6bb nagy tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9sre v\u00e9letlen\u00fcl bukkantak. Hoff rajza, The New Yorker Magazine, 1957.<\/b><\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

Nagy hagyom\u00e1nya van a humoros tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratoknak, illetve foly\u00f3iratsz\u00e1moknak. Val\u00f3sz\u00edn\u00fbleg az 1886-ban kiadott Berichte der Durstigen Chemischen Gesellschaft volt az els\u00f4 ezek k\u00f6z\u00fcl. (Az eredeti, \u00e9s m\u00e1ig is kiadott foly\u00f3irat a Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft.) N\u00e1lunk a M\u00fbegyetemnek h\u00e1rom foly\u00f3irata is volt. Az \u00c9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki Kar hallgat\u00f3i A Megfagyott Muzsikus, a G\u00e9p\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki Kar hallgat\u00f3i a Vicin\u00e1lis Dug\u00f3h\u00faz\u00f3, a Vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki Kar hallgat\u00f3i pedig a Retorta Sziporka c\u00edm\u00fb lapokat adt\u00e1k ki, meglehet\u00f4sen rendszertelen\u00fcl. A Veszpr\u00e9mi Vegyipari Egyetem \"sok\u00e9venk\u00e9nt megjelen\u00f4 humoros kiadv\u00e1nya\" volt a K\u00e9mcs\u00f4kefe. Egyes \u00e9rdekesebb humoros foly\u00f3iratsz\u00e1mok: a Magyar Tudom\u00e1ny egyetlen alkalommal 1978-ban adta ki a Fanyar Tudom\u00e1nyt,[8] a Scientometrics pedig alap\u00edt\u00f3 szerkeszt\u00f4j\u00e9nek 60. sz\u00fclet\u00e9snapja alkalm\u00e1b\u00f3l 1992-ben a Psientometrics c\u00edm\u00fb, humoros k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1m\u00e1t.[9]<\/p>\n

1956-ban jelent meg az els\u00f4, \u00e9s az\u00f3ta is rendszeresen megjelen\u00f4 humoros tudom\u00e1nyos foly\u00f3irat, a Journal of Irreproducible Results (JIR). Ezt t\u00f6bb tov\u00e1bbi k\u00f6vette: The Subterranean Sociology Newsletter, a Worm's Runner Digest, a Journal of Insignificant Research, a Journal of Polymorphous Perversity \u00e9s m\u00e1sok, de ismerts\u00e9g\u00fck meg sem k\u00f6zel\u00edti a JIR-\u00e9t.<\/p>\n\n

Anekdot\u00e1k<\/b><\/p>\n\n

A tudom\u00e1nyt \u00e9rint\u00f4 anekdot\u00e1k t\u00f6bb gy\u00fbjtem\u00e9ny\u00e9t is tal\u00e1ljuk a magyar irodalomban. Ezek k\u00f6z\u00fcl a legteljesebb Bisztray k\u00f6nyve, a J\u00f3kedv\u00fb Magyar Tud\u00f3sok.[10] Sok \u00e9rdekes, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 hiteles t\u00f6rt\u00e9netet talalunk A Kis Akad\u00e9mia negyvenk\u00e9t esztendeje az ezredik el\u00f4ad\u00e1sig c. k\u00f6tetben.[11] A B\u00fav\u00e1r c\u00edm\u00fb foly\u00f3iratnak, ha nem is rendszeresen, de volt egy \"Vid\u00e1m tudom\u00e1ny\" rovata, mely h\u00edres tud\u00f3sok furcsas\u00e1gait gy\u00fbjt\u00f6tte. Persze ezek k\u00f6z\u00f6tt, a t\u00f6bbnyire val\u00f3s esetek, \u00e9s a sok jellegzetes \"v\u00e1ndoranekdota\" k\u00f6z\u00f6tt, sz\u00e1mos akad, amelynek a tudom\u00e1nnyal val\u00f3 \u00e9rintkez\u00e9se csak arra korl\u00e1toz\u00f3dik, hogy szerepl\u00f4i tud\u00f3sok, egyetemi tan\u00e1rok, de a le\u00edrt eset tulajdonk\u00e9ppen b\u00e1rkivel megt\u00f6rt\u00e9nhetett volna. Szempontunkb\u00f3l term\u00e9szetesen azok az igaz\u00e1n \u00e9rdekes anekdot\u00e1k, melyekben mag\u00e1nak a tudom\u00e1nynak van valamilyen szerepe. K\u00f6vetkezz\u00e9k n\u00e9h\u00e1ny ilyen, hitelesen megt\u00f6rt\u00e9nt eset.<\/p>\n

<\/p>\n

Az \u00f6tvenes \u00e9vekben, legal\u00e1bbis a szegedi egyetemen, az volt a szok\u00e1s, hogy az el\u00e9gtelen oszt\u00e1lyzatot nem \u00edrt\u00e1k be az indexbe, hanem csak egy hossz\u00fa vonalat h\u00faztak a megfelel\u00f4 helyre. Szab\u00f3 Zolt\u00e1n professzor, aki igazs\u00e1gos, de rettegetten szigor\u00fa vizsg\u00e1ztat\u00f3 volt, kinyitotta az egyik vizsg\u00e1z\u00f3 index\u00e9t \u00e9s azt mondta: \"kollega \u00far, a maga index\u00e9ben kott\u00e1zni lehetne!\"<\/p>\n

A tud\u00f3si sz\u00f3rakozotts\u00e1gnak voltam tan\u00faja 1973-ban egy b\u00e9csi konferenci\u00e1n. Az el\u00f4ad\u00f3k mikrofont, a mutat\u00f3p\u00e1lca helyett pedig az akkor m\u00e9g \u00fajnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 f\u00e9nymutat\u00f3t (persze m\u00e9g nem l\u00e9zerest!) haszn\u00e1ltak. Az egyik el\u00f4ad\u00f3 sz\u00f3rakozotts\u00e1g\u00e1ban a f\u00e9nymutat\u00f3ba besz\u00e9lt, \u00e9s, mivel term\u00e9szetesen nem volt hanger\u00f4s\u00edt\u00e9s, bosszankodva jegyezte meg: \"it is out of order.\" A k\u00f6zvetlen\u00fcl ut\u00e1na sorra ker\u00fclt el\u00f4ad\u00f3 a mikrofonnal pr\u00f3b\u00e1lta a vet\u00edt\u00f4v\u00e1sznon megjelent \u00e1br\u00e1n az \u00e9ppen l\u00e9nyeges pontot megmutatni. Mivel ez - \u00e9rthet\u00f4en - nem siker\u00fclt, csak ennyit mondott: \"something is wrong.\"<\/p>\n

Egy belgy\u00f3gy\u00e1szprofesszor (Kor\u00e1nyi?) a cukorbetegs\u00e9gr\u00f4l tartott el\u00f4ad\u00e1st. R\u00e1mutatott, hogy az e betegs\u00e9gben szenved\u00f4k vizelet\u00e9ben cukor van. Megjegyezte, hogy az orvosnak nem szabad undorodnia att\u00f3l, hogy a vizeletben l\u00e9v\u00f4 cukrot \u00edzlel\u00e9ssel kimutassa. Bem\u00e1rtotta az egyik ujj\u00e1t egy vizeletet tartalmaz\u00f3 ed\u00e9nybe, \u00e9s megnyalta. Azt\u00e1n azt mondta, hogy m\u00e9g az undor legy\u00f4z\u00e9s\u00e9n\u00e9l is fontosabb, hogy pontosan figyelj\u00fck meg a dolgokat. \"Ha alaposan figyeltek volna, akkor \u00e9szre kellett volna venni\u00f6k, hogy a mutat\u00f3ujjamat m\u00e1rtottam a vizeletbe, de a gy\u00fbr\u00fbsujjamat nyaltam meg.\"<\/p>\n

Winkler Lajos<\/a>, a budapesti tudom\u00e1nyegyetem nemzetk\u00f6zi h\u00edrnev\u00fb analitikusa, k\u00e9s\u00f4 \u00e9jszak\u00e1ig, sokszor hajnalig dolgozott M\u00fazeum k\u00f6r\u00fati laborat\u00f3rium\u00e1ban. Egy hajnalon hazafel\u00e9 menet l\u00e1tta, hogy az utcasepr\u00f4 jobbra-balra csapkodva az utca szemet\u00e9t, nagy port csin\u00e1l, de a szemetet nem takar\u00edtja el. Odasz\u00f3lt az utcasepr\u00f4nek: \"\u00edgy az eg\u00e9sz por ott marad!\" Az utcasepr\u00f4 v\u00e1lasza: \"h\u00e1t, amit az \u00far besz\u00ed?\" Winkler az analitikai k\u00e9miai gondolkod\u00e1s iskolap\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt eml\u00edtette ezt a feleletet tan\u00edtv\u00e1nyainak.<\/p>\n

Winkler egyik jelent\u00f4s eredm\u00e9nye volt a tapasztalati \u00faton nyert korrekci\u00f3k alkalmaz\u00e1sa a s\u00faly szerinti elemz\u00e9sben. Ezek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az elm\u00e9letileg nem kezelhet\u00f4 zavar\u00f3 t\u00e9nyez\u00f4k hat\u00e1sa figyelembe vehet\u00f4. Kolthoff, a sz\u00e1zad egyik meghat\u00e1roz\u00f3 jelent\u00f4s\u00e9g\u00fb analitikai k\u00e9mikusa, egyik munk\u00e1j\u00e1nak \u00e9l\u00e9re a k\u00f6vetkez\u00f4t \u00edrta: \"Die Theorie leitet - das Experiment entscheidet.\" Winkler 1930-ban egy nemzetk\u00f6zi kongresszuson tartott el\u00f4ad\u00e1s\u00e1ban egy kicsit m\u00f3dos\u00edtotta ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st: \"Das Experiment entscheidet - die Theorie leitet - irre.\" F\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re meg kell jegyezn\u00fcnk, hogy Winkler nagyon is t\u00e1maszkodott az elm\u00e9leti megfontol\u00e1sokra.<\/p>\n

Egy m\u00e1sik hiteles kollokviumi eset, D\u00e1ni\u00e1b\u00f3l. Az el\u00f4zm\u00e9nyekhez tartozik, hogy sok \u00e9vvel az eset el\u00f4tt Niels Bjerrum \u00e9s\u00a0Br\u00f6nsted<\/a>\u00a0egy\u00fctt p\u00e1ly\u00e1ztak a koppenh\u00e1gai egyetem k\u00e9miai tansz\u00e9k\u00e9re. A tansz\u00e9ket Br\u00f6nsted nyerte el, a m\u00e1r nemzetk\u00f6zi h\u00edr\u00fb Niels Bjerrumnak az \u00e1ll\u00e1torvosi f\u00f4iskola katedr\u00e1j\u00e1val kellett be\u00e9rnie. Jannik Bjerrum - Niels fia - k\u00e9s\u00f4bb a koppenh\u00e1gai egyetem nagy h\u00edr\u00fb professzora, Br\u00f6nstedn\u00e9l kollokv\u00e1lt. A k\u00e9rd\u00e9s olyan probl\u00e9m\u00e1ra vonatkozott, mellyel kapcsolatban Niels Bjerrum nagyon fontos eredm\u00e9nyeket \u00e9rt el. Jannik \u00edgy kezdte felelet\u00e9t: \"Ap\u00e1m szerint\" ekkor Br\u00f6nsted k\u00f6zbesz\u00f3lt: \"\u00e9s a kedves \u00e9desanyj\u00e1nak mi err\u00f4l a v\u00e9lem\u00e9nye?\"<\/p>\n

Walther Nernst<\/a>\u00a0a berlini egyetemen a termodinamika f\u00f4t\u00e9teleinek t\u00e1rgyal\u00e1sakor a k\u00f6vetkez\u00f4k\u00e9ppen \"bizony\u00edtotta\", hogy nem fedeznek fel negyedik f\u00f4t\u00e9telt: Az els\u00f4 f\u00f4t\u00e9telt h\u00e1rman, Mayer, Joule \u00e9s Helmholtz, a m\u00e1sodik f\u00f4t\u00e9telt ketten, Carnot \u00e9s Clausius, a harmadik f\u00f4t\u00e9telt pedig egy tud\u00f3s, j\u00f3magam fedezte fel.<\/p>\n

Sz\u00e1mos \u00e9rdekes t\u00f6rt\u00e9net h\u00f4se Szil\u00e1rd Le\u00f3, Niels Bohr \u00e9s Robert W. Wood. \u00c1lljon itt n\u00e9h\u00e1ny jellegzetes eset.<\/p>\n

Szil\u00e1rd Le\u00f3 hossz\u00fa \u00e9vek magfizikai kutat\u00e1sai ut\u00e1n biol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1kat kezdett el tanulm\u00e1nyozni. Megl\u00e1togatta Luria laborat\u00f3rium\u00e1t, ahol f\u00e1gkutat\u00e1sokkal foglalkoztak. Luria akadozva kezdte a kutat\u00e1sok l\u00e9nyeg\u00e9nek ismertet\u00e9s\u00e9t: \"...nem tudom, milyen ismereteket t\u00e9telezzek fel\", Szil\u00e1rd f\u00e9lbeszak\u00edtotta: \"T\u00e9telezzen fel teljes tudatlans\u00e1got \u00e9s hat\u00e1rtalan intelligenci\u00e1t.\"<\/p>\n

Bohrt megl\u00e1togatta egyik tisztel\u00f4je, \u00e9s meglep\u00f4dve vette \u00e9szre, hogy az ajt\u00f3 felett egy l\u00f3patk\u00f3 van felszegezve. \"Bohr professzor, \u00f6n hisz ebben a babon\u00e1ban?\" k\u00e9rdezte megd\u00f6bbenve. Bohr: \"term\u00e9szetesen nem hiszek, de azt mondj\u00e1k, hogy annak is szerencs\u00e9t hoz, aki nem hisz benne.\" (Nem ez a hiteles t\u00f6rt\u00e9net. Bohr hallotta ennek egy v\u00e1ltozat\u00e1t, \u00e9s \u00fagy megtetszett neki, hogy maga is gyakran mes\u00e9lte el. Egy id\u00f4 ut\u00e1n pedig m\u00e1r a le\u00edrt form\u00e1ban terjedt tov\u00e1bb.)<\/p>\n\n\n\n\n
<\/td>\n<\/tr>\n
Ez ak\u00e1r az \u00e9vsz\u00e1zad felfedez\u00e9se is lehet. Term\u00e9szetesen att\u00f3l f\u00fcgg\u00f4en, milyen m\u00e9lys\u00e9gig terjed. O'Brien rajza, Physics Today.<\/b><\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

Wood, a vil\u00e1gh\u00edr\u00fb amerikai fizikus, nagyon kedvelte a megh\u00f6kkent\u00f4 megold\u00e1sokat. Nev\u00e9hez rengeteg \u00e9rdekes eset f\u00fbz\u00f4dik, sz\u00e1mos humoros \u00edr\u00e1sa is megjelent. Amikor a sz\u00e1zadfordul\u00f3n nagy port vert fel Blondlot francia fizikus k\u00f6zl\u00e9se az N-sugarak felfedez\u00e9s\u00e9r\u00f4l, sz\u00e1mos kutat\u00f3 vallott kudarcot az \u00faj sug\u00e1rz\u00e1s kimutat\u00e1s\u00e1ban. Egyre ink\u00e1bb az a v\u00e9lem\u00e9ny terjedt el, hogy ilyen sug\u00e1rz\u00e1s nincs. A kegyelemd\u00f6f\u00e9st Wood adta meg, aki megl\u00e1togatta Blondlot laborat\u00f3rium\u00e1t. A s\u00f6t\u00e9tben v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n Blondlot megh\u00f6kkent\u00f3 pontoss\u00e1g\u00fa \u00e9szlel\u00e9seket mutatott, csak az volt a baj, hogy amikor Wood \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl kivette az N sugarak elhajl\u00edt\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 alum\u00edniumprizm\u00e1t a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kb\u00f4l, Blondlot zavartalanul folytatta m\u00e9r\u00e9seit. Egy m\u00e1sik alkalommal, amikor a k\u00fcl\u00f6nlegesen nagy felbont\u00e1s\u00fa spektrogr\u00e1fiai k\u00eds\u00e9rleteihez haszn\u00e1lt, \u00e9s egy \u00f6reg cs\u00fbrben tartott spektrogr\u00e1fj\u00e1nak az igen hossz\u00fa cs\u00f6ve bep\u00f3kh\u00e1l\u00f3sodott, Wood a macsk\u00e1j\u00e1t tolta be a cs\u00f4be, \u00e9s a cica pomp\u00e1san kitiszt\u00edtotta a m\u00fbszer cs\u00f6v\u00e9t.[12] A m\u00f3dszer azonban nem terjedt el.<\/p>\n

James Joyce, a neves \u00edr reg\u00e9ny\u00edr\u00f3, fiatal kor\u00e1ban egyszer k\u00f6lcs\u00f6nt k\u00e9rt egy ismer\u00f4s\u00e9t\u00f4l, Yeats apj\u00e1t\u00f3l. Az \u00f6reg\u00far azt mondta, hogy nincs p\u00e9nze, \u00e9s ha lenne is, Joyce biztos italra k\u00f6lten\u00e9. Joyce \u00edgy v\u00e1laszolt: Hallotta \u00f6n a h\u00edr\u00e9t Occam borotv\u00e1j\u00e1nak? Az m\u00e1r teljesen mindegy, hogy mire sz\u00e1nd\u00e9kozom k\u00f6lteni a p\u00e9nzt, ha \u00fagysem adna.<\/p>\n\n

A tudom\u00e1nyos abszurd humor<\/b><\/p>\n\n

Humoros c\u00e9lzat\u00fa a tudom\u00e1nyos hitelre tulajdonk\u00e9ppen ig\u00e9nyt nem tart\u00f3 koholm\u00e1ny. Tal\u00e1n a fel\u00fcltet\u00e9s vagy a beugrat\u00e1s sz\u00f3 fejezi ki legjobban a l\u00e9nyeg\u00e9t. Ennek val\u00f3sz\u00edn\u00fbleg az egyik els\u00f4 p\u00e9ld\u00e1ja az a k\u00f6zlem\u00e9ny, amely 1840-ben Liebig tekint\u00e9lyes foly\u00f3irat\u00e1ban, az Annalen der Chemie und Pharmacie-ben jelent meg.[13] A szerz\u00f4 a szerkeszt\u00f4h\u00f6z int\u00e9zett franci\u00e1ul \u00edrt level\u00e9ben arr\u00f3l tud\u00f3s\u00edt, hogy a mang\u00e1n-acet\u00e1tb\u00f3l az alkot\u00f3r\u00e9szeknek kl\u00f3ratomokkal val\u00f3 fokozatos kicser\u00e9l\u00e9se r\u00e9v\u00e9n s\u00e1rga lemezekb\u00f4l \u00e1ll\u00f3, a kl\u00f3rhidr\u00e1thoz igen hasonl\u00f3 anyagot \u00e1ll\u00edtott el\u00f4. Az elemz\u00e9sekb\u00f4l az is kit\u00fbnt, hogy az anyag kiz\u00e1r\u00f3lag kl\u00f3rt \u00e9s vizet tartalmazott. A g\u00f4zs\u00fbr\u00fbs\u00e9gm\u00e9r\u00e9ssel meg\u00e1llap\u00edtotta a molekulas\u00falyt is \u00e9s az \u00faj anyag k\u00e9plet\u00e9t a k\u00f6vetkez\u00f4k\u00e9ppen adta meg: Cl2<\/sub>Cl2<\/sub>+Cl8<\/sub>Cl6<\/sub>+Cl6<\/sub>+v\u00edz. Az \u00e9rdekes felfedez\u00e9st ismertet\u00f4 levelet S.C.H. Windler nev\u00fb szerz\u00f4 \u00edrta al\u00e1. A k\u00f6zlem\u00e9nyhez Liebig egy al\u00e1\u00edratlan l\u00e1bjegyzetben hozz\u00e1f\u00fbzte, hogy Londonban m\u00e1ris nagy kereslet mutatkozik az \u00faj vegy\u00fclet ir\u00e1nt, melyet f\u00f4leg h\u00e1l\u00f3sipk\u00e1k \u00e9s als\u00f3nadr\u00e1gok feh\u00e9r\u00edt\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lnak. Az olvas\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge term\u00e9szetesen m\u00e9g a Schwindler-al\u00e1\u00edr\u00e1s megpillant\u00e1sa el\u00f4tt gyan\u00edtotta, hogy tr\u00e9f\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. A levelet W\u00f6hler, a korszakalkot\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1g\u00fa n\u00e9met vegy\u00e9sz \u00edrta, \u00e9s a Dumas \u00e1ltal kifejlesztett, \u00e9s teljes\u00edt\u00f4k\u00e9pess\u00e9g\u00e9ben messze t\u00fal\u00e9rt\u00e9kelt k\u00e9miai t\u00edpuselm\u00e9letet akarta kifigur\u00e1zni. W\u00f6hler eredetileg nem sz\u00e1nta level\u00e9t a nyilv\u00e1noss\u00e1gnak, azt csak saj\u00e1t sz\u00f3rakoztat\u00e1s\u00e1ra \u00edrta, de Liebignek annyira megtetszett, hogy k\u00f6z\u00f6lte foly\u00f3irat\u00e1ban. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a lev\u00e9l j\u00f3 szolg\u00e1latot tett a t\u00edpuselm\u00e9let korl\u00e1tainak sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u00fb felismer\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

Nehezebb az ind\u00edt\u00e9k\u00e1t megtal\u00e1lni egy 1955-ben a Chemistry and Industry-ben megjelent cikknek.[14] Az oktahidro-hexavas sztereok\u00e9mi\u00e1ja egy molekul\u00e1ris \"tutaj\" c\u00edm\u00fb r\u00f6vid k\u00f6zlem\u00e9ny bevezet\u00e9s\u00e9ben r\u00f6viden \u00e1ttekinti az akkoriban meg\u00e1llap\u00edtott \u00e9rdekes sztereok\u00e9miai szerkezeteket, melyeket igen \u00e9rz\u00e9kletesen neveztek el (sz\u00e9kforma, molekul\u00e1ris szendvics, \u00e1rboc, pillang\u00f3, z\u00e1szl\u00f3r\u00fad stb.), majd k\u00f6zli, hogy az \u00fajonnan felfedezett oktahidro-hexavas (Fe6<\/sub>H8<\/sub>) r\u00f6ntgendiffrakci\u00f3s vizsg\u00e1lata egy \u00faj sztereok\u00e9miai szerkezet, a tutajforma bevezet\u00e9s\u00e9t indokolja. A bevezet\u00f4 r\u00e9szben hivatkozott cikkek az illet\u00e9kes szakk\u00f6r\u00f6k \u00e1ltal nagyra \u00e9rt\u00e9kelt k\u00f6zlem\u00e9nyek, de az Fe6<\/sub>H8\u00a0<\/sub>felfedez\u00e9s\u00e9re val\u00f3 hivatkoz\u00e1s, a tov\u00e1bbiakkal egy\u00fctt, teljesen l\u00e9gb\u00f4l kapott. Az olvas\u00f3t csak az utols\u00f3 bekezd\u00e9s gy\u00f4zi meg egy\u00e9rtelm\u00fben, hogy tr\u00e9f\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. Ebben ugyanis az \u00faj vegy\u00fcletnek a patk\u00e1nyok \"erk\u00f6lcsi ellen\u00e1ll\u00e1si t\u00e9nyez\u00f4j\u00e9re\" gyakorolt hat\u00e1s\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00eds\u00e9rleteit ismerteti a szerz\u00f4, az \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos Alonzo S. Smith, Dublinb\u00f3l. Az \u00e1prilis elseje t\u00e1j\u00e1n megjelent dolgozat val\u00f3sz\u00edn\u00fbleg azt a szok\u00e1st akarta kifigur\u00e1zni, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 molekulaszerkezeteket a mindennapi \u00e9letb\u00f4l vett form\u00e1kra utal\u00f3 nevekkel akart\u00e1k jellemezni. (Alonzo A. Smith val\u00f3j\u00e1ban John T. Edward dublini k\u00e9mikus \u00e1lneve - a kezd\u00f4bet\u00fbk egybeolvasva, legenyh\u00e9bben, szamarat jelentenek.)<\/p>\n

A k\u00f6znapi kifejez\u00e9sek tudom\u00e1nyos terminusokk\u00e9nt val\u00f3 alkalmaz\u00e1s\u00e1nak sok komikus hat\u00e1st kelt\u00f4 p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t taglalja Kiss Levente dolgozata.[15] A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 k\u00e9miai szerkezeteknek szinte minden k\u00e9pzeletet fel\u00fclm\u00fal\u00f3 sokf\u00e9les\u00e9ge miatt egy\u00e9bk\u00e9nt nem is olyan egyszer\u00fb egy bizonyosan el\u00f4 nem \u00e1ll\u00edthat\u00f3 molekul\u00e1t kital\u00e1lni. A molekul\u00e1ris tutaj anal\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra \u00edrhatott volna a szerz\u00f4 p\u00e9ld\u00e1ul egy hatvan sz\u00e9natomb\u00f3l \u00e1ll\u00f3\u00a0molekul\u00e1ris futball-labd\u00e1t<\/a>is, melyet azt\u00e1n 1985-ben felfedeztek \u00e9s 1990-ben el\u00f4 is \u00e1ll\u00edtottak!<\/p>\n

\u00c9rdemes felh\u00edvni az olvas\u00f3 figyelm\u00e9t, hogy a tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratok \u00e1prilis elsejei d\u00e1tummal megjelen\u00f4 sz\u00e1mainak cikkeit gyanakv\u00e1ssal kell olvasnia, mert az ilyenekben gyakorta jelennek meg beugrat\u00f3 c\u00e9lzat\u00fa cikkek. (A Physical Review 1948. \u00e1prilis 1-jei sz\u00e1m\u00e1ban megjelent dolgozat, melynek szerz\u00f4ik\u00e9nt Alpher, Bethe \u00e9s Gamow neve volt felt\u00fcntetve, \u00e9ppens\u00e9ggel nem volt \u00e1prilisi tr\u00e9fa, hiszen az \u00fan. \"big bang\" elm\u00e9let alapvet\u00e9se volt. A dolgozatnak azonban csak Alpher \u00e9s Gamow voltak a szerz\u00f4i, Bethe nev\u00e9t t\u00e9nyleg csak a tr\u00e9fa (ab<\/span>) kedv\u00e9\u00e9rt \u00edrt\u00e1k oda. A szerz\u00f4k Bethe neve mell\u00e9 k\u00e9ziratukban oda\u00edrt\u00e1k, hogy \"in absentia\", ez lemaradt a megjelent dolgozatban.)<\/p>\n

A The Analyst c\u00edm\u00fb foly\u00f3irat egyik elbocs\u00e1t\u00e1sban l\u00e9v\u00f4 munkat\u00e1rsa, bossz\u00fab\u00f3l, egy nem l\u00e9tez\u00f4 foly\u00f3iratban \"megjelent\" k\u00f6zlem\u00e9ny kivonat\u00e1t csemp\u00e9szte bele.[16] A k\u00f6zlem\u00e9ny c\u00edme \"A balra forgat\u00f3 j\u00e9gkist\u00e1lyok toxikol\u00f3giai jelent\u00f4s\u00e9ge\". N\u00e9h\u00e1ny r\u00e9szlet a k\u00e9ptelens\u00e9geket halmoz\u00f3 cikkb\u00f4l:<\/p>\n

\"Moussewitz (Arch. Pchy. u. Norm. 199, 276 1933.) h\u00f3krist\u00e1lyokat bomb\u00e1zott izokl\u00f3nikus ciklotronnal a mega spektr\u00e1lis tartom\u00e1nyba tartoz\u00f3 hull\u00e1mhosszakat haszn\u00e1lva, \u00e9s szab\u00e1lytalans\u00e1gokat \u00e9szlelt a j\u00e9gkrist\u00e1lyok extinkci\u00f3s sz\u00f6g\u00e9ben, amikor azokat terma r\u00e9szecsk\u00e9kkel sug\u00e1rozta be.\" ... \"A csapvizet t\u00f6megspektrom\u00e9terrel elemezt\u00e9k, hogy pontosan r\u00f6gz\u00edts\u00e9k a berillium koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, hogy az literenk\u00e9nt 0,0067 \u00b5g-n\u00e1l kevesebb legyen, k\u00fcl\u00f6nben a terma r\u00e9szecsk\u00e9k abszorbe\u00e1l\u00f3dnak \u00e9s szab\u00e1lytalan eredm\u00e9nyeket nyernek.\"... \"A krist\u00e1lykever\u00e9k (nD<\/sub>\u00a0= 1,333) vizsg\u00e1lata polariz\u00e1lt f\u00e9nyben azt mutatja, hogy a monoklin t\u00fbszer\u00fb krist\u00e1lyok balra, a hexagon\u00e1lis lemezek jobbra forgattak. Ezeket el lehetett v\u00e1lasztani egym\u00e1st\u00f3l etil-alkoholos kezel\u00e9ssel, amikor is csak a balra forgat\u00f3 krist\u00e1lyok old\u00f3dtak fel.\"... \"Kvantitat\u00edv toxicit\u00e1si vizsg\u00e1latok azt mutatt\u00e1k, hogy a balra forgat\u00f3 j\u00e9g toxicit\u00e1si indexe +3,45, m\u00edg a jobbra forgat\u00f3\u00e9 \u00963,45; \u00edgy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges j\u00e9g olvad\u00e1skor a k\u00e9t anyagnak rac\u00e9m nem m\u00e9rgez\u00f4 kever\u00e9k\u00e9t adja. A balra forgat\u00f3 krist\u00e1lyokat \u00e1llatoknak 10 mg\/kg adagokban parenter\u00e1lisan injekci\u00f3zva gasztritisz, hasmen\u00e9s, gyors pulzus alakult ki, szemeik kid\u00fclledtek, \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl ingerl\u00e9kenyekk\u00e9 v\u00e1ltak.\"<\/p>\n

Az ilyen jelleg\u00fb tudom\u00e1nyos koholm\u00e1nyok term\u00e9szetesen csak a ter\u00fcleten j\u00e1ratosak sz\u00e1m\u00e1ra humorosak, csak azok sz\u00e1m\u00e1ra vil\u00e1gos, hogy nem komoly, hanem csak komolykod\u00f3, cs\u00fafond\u00e1ros az \u00edr\u00e1s. Amikor a Term\u00e9szet Vil\u00e1ga 1994. \u00e1prilisi sz\u00e1m\u00e1ban megjelent\u00a0\"A hidegf\u00fazi\u00f3 rejt\u00e9ly\u00e9nek megold\u00e1sa\"<\/a>\u00a0c\u00edm\u00fb \u00edr\u00e1som,[17] m\u00e9g szakmabeliek is k\u00e9rdezt\u00e9k, hogy tr\u00e9f\u00e1r\u00f3l van-e sz\u00f3, vagy esetleg van valami alapja a le\u00edrtaknak.<\/p>\n

Persze egy\u00e9rtelm\u00fb a dolog, ha az adott \u00edr\u00e1s az eml\u00edtett humoros tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratok valamelyik\u00e9ben jelenik meg. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a JIR-ben megjelent k\u00f6zlem\u00e9ny egy \u00faj fogamz\u00e1sg\u00e1tl\u00f3 szer, a NO-Acetol felfedez\u00e9s\u00e9r\u00f4l.[18] Ennek a vegy\u00fcletnek gy\u00fbr\u00fbs a szerkezete, \u00e9s ami a l\u00e9nyeges, minden helyzet\u00e9ben NO csoportot tartalmaz. A felfedez\u00e9s nagy figyelmet keltett \u00e9s a szorgos kutat\u00f3k tov\u00e1bbi \u00e9rdekes dolgokat der\u00edtettek ki. Bizonyos reakci\u00f3k r\u00e9v\u00e9n \"el\u00f4\u00e1ll\u00edtottak\" egy ny\u00edlt l\u00e1nc\u00fa sz\u00e1rmaz\u00e9kot, melyet bizonyos elemekkel (Americium, Tit\u00e1n, Renium, Deut\u00e9rium) siker\u00fclt stabiliz\u00e1lni. \u00cdgy nyert\u00e9k a No-Am-Tired-ol nev\u00fb vegy\u00fcletet.[19]. (Sajnos a tr\u00e9fa l\u00e9nyege leford\u00edthatatlan, hiszen nem \u00edrhatjuk, hogy Nem-acetol, \u00e9s Nem-F\u00e1radt-Vagyok-ol!)<\/p>\n

Arra is van p\u00e9lda, hogy a tr\u00e9f\u00e1nak sz\u00e1nt k\u00f6zlem\u00e9nyt a szakemberek is komolyan veszik. Beck, Bethe \u00e9s Riezler a proton \u00e9s elektron t\u00f6megviszony\u00e1nak teljesen abszurd \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t k\u00fcldt\u00e9k be a Die Naturwissenschaften c\u00edm\u00fb foly\u00f3iratnak, ahol az meg is jelent.[20] Enn\u00e9l cifr\u00e1bb eset t\u00f6rt\u00e9nt Crick \u00e9s Orgen dolgozat\u00e1val,[21] mely az Icarus c\u00edm\u00fb foly\u00f3irathan jelent meg. Ebben azt fejtik ki, hogy az \u00e9let nem a F\u00f6ld\u00f6n keletkezett, hanem annak sp\u00f3r\u00e1it valamely t\u00e1voli bolyg\u00f3 lak\u00f3i k\u00fcldt\u00e9k ide t\u00f6bb milli\u00e1rd \u00e9vvel ezel\u00f4tt, \u00e9s azokb\u00f3l fejl\u00f4d\u00f6tt ki az eg\u00e9sz mai f\u00f6ldi \u00e9l\u00f4vil\u00e1g. Ezt a cikket a neves szerz\u00f4k, tulajdonk\u00e9ppen a maguk sz\u00f3rakoztat\u00e1s\u00e1ra \u00edrt\u00e1k.[22] A tudom\u00e1nyos kritik\u00e1kra v\u00e1laszolva azonban nem ezt mondt\u00e1k, hanem Crick egyre t\u00f6bb \u00e9rvet k\u00eds\u00e9relt meg az elm\u00e9let, az \u00fan. ir\u00e1ny\u00edtott p\u00e1nspermia mellett felsorakoztatni. V\u00e9g\u00fcl eg\u00e9sz k\u00f6nyvet \u00edrt err\u00f4l az elk\u00e9pzel\u00e9sr\u00f4l, melyben az\u00e9rt l\u00e9nyeg\u00e9ben jelzi annak teljes val\u00f3sz\u00edn\u00fbtlens\u00e9g\u00e9t.[23]<\/p>\n

M\u00e1s t\u00edpust jelent a tudom\u00e1nyos fant\u00e1zi\u00e1l\u00e1s, melyben a szerz\u00f4 egy\u00e9rtelm\u00fben kifejez\u00e9sre juttatja a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s val\u00f3sz\u00edn\u00fbtlens\u00e9g\u00e9t, \u00e9s amelyn\u00e9l a humor forr\u00e1sa az okoskod\u00e1s teljesen megh\u00f6kkent\u00f4 volta. Az ilyen fajta munk\u00e1k egyik \u00f6sszefoglal\u00e1sa a The Scientist Speculates c\u00edm\u00fb k\u00f6tet.[24] David Jones a Newcastle-i Egyetem fizikai k\u00e9mikusa, Daedalus \u00e1ln\u00e9ven, hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta \u00edr h\u00e9tr\u00f4l h\u00e9tre r\u00f6vid, elk\u00e9peszt\u00f4 tudom\u00e1nyos eszmefuttat\u00e1sokat el\u00f4bb a New Scientist, jelenleg pedig a Nature c\u00edm\u00fb foly\u00f3irat sz\u00e1m\u00e1ra. Sajnos ezek a megfontol\u00e1sok meglehet\u00f4sen bonyolultak, tulajdonk\u00e9ppen csak a sz\u00fbkebb szakter\u00fcletek ismer\u00f4i sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9lvezhet\u00f4k.<\/p>\n

A tudom\u00e1nyos spekul\u00e1ci\u00f3k k\u00f6zl\u00e9s\u00e9re 1978-ban k\u00fcl\u00f6n foly\u00f3iratot is alap\u00edtottak, a Speculations in Science and Technology-t, melyben azonban a nagyon fant\u00e1ziad\u00fas, \u00e9s m\u00e1s foly\u00f3iratban aligha k\u00f6z\u00f6lhet\u00f4 dolgozatokat el\u00f4zetesen lektor\u00e1lj\u00e1k. \u00c9rdekes lenne egy-egy, a szerkeszt\u00f4s\u00e9g \u00e1ltal visszautas\u00edtott dolgozatot is elolvasni!<\/p>\n

\u00dagy v\u00e9lem, hogy a tudom\u00e1nyos abszurd humor k\u00f6r\u00e9be tartoznak a dolgozatok k\u00f6zread\u00e1s\u00e1ban igen ritk\u00e1n jelentkez\u00f4 v\u00e9gletes, \u00e9s nyilv\u00e1n az olvas\u00f3 megh\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t vagy \u00e9ppen megbotr\u00e1nkoztat\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 megold\u00e1sok.<\/p>\n

A tekint\u00e9lyes Journal of Organic Chemistry-ben egy hossz\u00fa k\u00f6zlem\u00e9ny jelent meg - id\u00f4m\u00e9rt\u00e9kes versben \u00edrva [25] A szerkeszt\u00f4 l\u00e1bjegyzetben k\u00f6z\u00f6lte, hogy a j\u00f6v\u00f4ben csak a szokv\u00e1nyos pr\u00f3z\u00e1ban \u00edrt cikkeket fogadj\u00e1k el k\u00f6zl\u00e9sre.<\/p>\n

A Journal of Histochemistry and Cytochemistry c\u00edm\u00fb foly\u00f3iratban pedig a versben \u00edrt munk\u00e1nak a kott\u00e1j\u00e1t is k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k.[26] A szerz\u00f4 egy\u00e9bk\u00e9nt munk\u00e1j\u00e1t egy konferenci\u00e1n saj\u00e1t git\u00e1rk\u00eds\u00e9ret\u00e9vel dalolta el!<\/p>\n

Tal\u00e1n e kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolhat\u00f3 a j\u00f3kedv\u00fb di\u00e1kn\u00f3ta is:<\/p>\n

Minden v\u00edzbe m\u00e1rtott test,
Kisangyalom;
A s\u00faly\u00e1b\u00f3l annyit veszt,
Kisangyalom;
Mint amennyi az \u00e1ltala\u00a0
Kiszoritott v\u00edz s\u00falya,
Kisangyalom.<\/p>\n

Teller Ede nagyszer\u00fb fizikak\u00f6nyve[27] egyik fejezete mott\u00f3j\u00e1ul adta a versik\u00e9t!<\/p>\n

Aligha jelenhetett volna meg m\u00e1shol, mint a Journal of Applied Behavior Analysis c\u00edm\u00fb foly\u00f3iratban az a k\u00f6zlem\u00e9ny, melynek csak c\u00edme, szerz\u00f4je, \u00e9s - l\u00e1bjegyzetben - egy lektori v\u00e9lem\u00e9ny (?) szerepelt, sz\u00f6vege pedig egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt.[28]<\/p>\n\n

A tudom\u00e1nyos tragikom\u00e9dia<\/b><\/p>\n\n

David Jones \u00e9s sokan m\u00e1sok, akik sz\u00e1rnyal\u00f3 tudom\u00e1nyos spekul\u00e1ci\u00f3kat k\u00f6z\u00f6lnek, term\u00e9szetesen tiszt\u00e1ban vannak azzal, hogy megfontol\u00e1saikban hol \u00e9r v\u00e9get a tudom\u00e1nyosan \u00e9rtelmezhet\u00f4, \u00e9s hol kezd\u00f4dik a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l elrugaszkodott fant\u00e1zi\u00e1l\u00e1s. Az sem lehetetlen, hogy az elk\u00e9peszt\u00f4 \u00f6tletek k\u00f6z\u00f6tt lesznek olyanok, melyek \u00e9rdekes \u00e9s fontos tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9sek cs\u00edr\u00e1ik\u00e9nt szolg\u00e1lhatnak. Sajnos sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1t ismer mind a hum\u00e1n, mind pedig a term\u00e9szettudom\u00e1nyok t\u00f6rt\u00e9nete, melyek a nem el\u00e9gs\u00e9ges ismeretek, a teljesen fegyelmezetlen \u00e9s kritik\u00e1tlan gondolkod\u00e1s, a term\u00e9szettudom\u00e1nyok eset\u00e9ben pedig a rosszul berendezett k\u00eds\u00e9rletek miatt, a korszakalkot\u00f3 \u00faj eredm\u00e9nyeket el\u00e9rni sz\u00e1nd\u00e9koz\u00f3k ker\u00fclnek komikus \u00e9s m\u00e9gis sz\u00e1nand\u00f3 helyzetbe. A meg nem \u00e9rtett tud\u00f3s, ha eredm\u00e9nyei val\u00f3sak, \u00e9s csup\u00e1n a kort\u00e1rsak korl\u00e1tolts\u00e1ga az akad\u00e1lya elismer\u00e9s\u00e9nek, tragikus alak. Sajnos ilyet is ismer a tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9net, el\u00e9g csak Semmelweisre gondolnunk. A legt\u00f6bb esetben azonban a mer\u00f4ben \u00fajjal szembeni szinte t\u00f6rv\u00e9nyszer\u00fb ellen\u00e1ll\u00e1st a sz\u00fcks\u00e9ges ellen\u00f4rz\u00f4 vizsg\u00e1latok nyom\u00e1n hamarosan az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s \u00e9s az elismer\u00e9s v\u00e1ltja fel. Hasonl\u00edthatatlanul gyakoribb az az eset, amikor bizony\u00edtottan megoldhatatlan feladattal k\u00edv\u00e1n valaki megbirk\u00f3zni. Ilyenek a sz\u00f6gharmadol\u00f3k \u00e9s a k\u00f6rn\u00e9gysz\u00f6ges\u00edt\u00f4k, \u00e9s bizonyos fenntart\u00e1sokkal, az \u00f6r\u00f6kmozg\u00f3t fabrik\u00e1l\u00f3k. A jelzett k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9telt az indokolja, hogy m\u00edg a sz\u00f6gharmadol\u00e1s \u00e9s a k\u00f6rn\u00e9gysz\u00f6ges\u00edt\u00e9s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak matematikailag bizony\u00edtott a megoldhatatlans\u00e1ga, az \u00f6r\u00f6kmozg\u00f3 \"csak\" a termodinamika f\u00f4t\u00e9teleivel \u00e1ll ellent\u00e9tben, amelyek viszont tapasztalati t\u00e9nyekb\u00f4l fakad\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1sok.<\/p>\n

A tragikomikus \u00f6r\u00f6kmozg\u00f3sok iskolap\u00e9ld\u00e1ja Stefan Marinov bolg\u00e1r fizikus, aki - sz\u00e1momra nem pontosan ismert okok miatt \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt - 1977-ben k\u00e9nyszer\u00fclt haz\u00e1j\u00e1t elhagyni. T\u00f6bb orsz\u00e1gb\u00f3l is kiutas\u00edtott\u00e1k, majd Ausztri\u00e1ban telepedett le, de nem kapott t\u00e1mogat\u00e1st kutat\u00e1saihoz. Egy Graz melletti faluban dolgozott \"feket\u00e9n\", mint ist\u00e1ll\u00f3szolga, \u00e9s szabad idej\u00e9ben \u00e9p\u00edtette \u00f6r\u00f6kmozg\u00f3it, \u00edrta dolgozatait \u00e9s k\u00f6nyveit. Dolgozatait azonban egyetlen komoly foly\u00f3irat sem fogadta el k\u00f6zl\u00e9sre, b\u00e1r egyik-m\u00e1sik szerkeszt\u00f4t azzal is megfenyegette, hogy felgy\u00fajtja mag\u00e1t valamelyik k\u00f6vets\u00e9g el\u00f4tt, ha dolgozata k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t visszautas\u00edtj\u00e1k. N\u00e9h\u00e1ny alapvet\u00f4 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t a relativit\u00e1selm\u00e9let abszurd volt\u00e1r\u00f3l \u00e9s a perpetuum mobil\u00e9r\u00f4l azut\u00e1n t\u00f6bboldalas fizetett hirdet\u00e9sek form\u00e1j\u00e1ban k\u00f6z\u00f6lte a Nature-ben \u00e9s a New Scientist-ben.<\/p>\n

1986-ban Stockholmba utazott, hogy r\u00e9szt vegyen egy nagy nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos konferenci\u00e1n. Azonban, beutaz\u00e1si enged\u00e9ly h\u00edj\u00e1n, a sv\u00e9d hat\u00f3s\u00e1gok nem engedt\u00e9k meg, hogy elhagyja a rep\u00fcl\u00f4teret, \u00e9s visszatoloncolt\u00e1k Ausztri\u00e1ba. Marinov a Nature-ben tette k\u00f6zz\u00e9 fizetett hirdet\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban a Fizikai Nobel-d\u00edj Bizotts\u00e1g eln\u00f6k\u00e9hez int\u00e9zett level\u00e9t, melyben nemcsak \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s\u00e9t \u00edrja le, hanem elm\u00e9leteinek l\u00e9nyeg\u00e9t is ismerteti. Egy r\u00e9szlet a lev\u00e9lb\u00f4l: \"...az elektrom\u00e1gnesess\u00e9g (felfedez\u00e9se) ut\u00e1n 160 \u00e9vvel \u00e9n vagyok az egyetlen ember, aki meg\u00e9rti a m\u00e1gnesess\u00e9g l\u00e9nyeg\u00e9t. \u00c9s engem \u00fbztek ki barb\u00e1r m\u00f3don abb\u00f3l a v\u00e1rosb\u00f3l, amelyik a Nobel (d\u00edj) Bizotts\u00e1g sz\u00e9khelye. Rettenetes! Hihetetlen!\" Level\u00e9t azzal fejezi be, hogy elv\u00e1rja Guszt\u00e1v kir\u00e1ly bocs\u00e1natk\u00e9r\u00e9s\u00e9t Sv\u00e9dorsz\u00e1g m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1nak meg\u00f3v\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben.[29] Az igazs\u00e1g t\u00f6vises \u00fatja c\u00edm\u00fb k\u00e9tk\u00f6tetes k\u00f6nyve[30] r\u00e9szletesen tartalmazza a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 szerkeszt\u00f4s\u00e9gekkel folytatott levelez\u00e9s\u00e9t is. Ezekb\u00f4l a k\u00f6tetekb\u00f4l az is kider\u00fcl, komolyan rem\u00e9lte, hogy az 1983. \u00e9vi fizikai Nobel-d\u00edjat neki \u00edt\u00e9lik, tov\u00e1bb\u00e1 hogy meglehet\u00f4sen rossz v\u00e9lem\u00e9nnyel van a t\u00f6bbi \u00f6r\u00f6kmozg\u00f3s munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Marinov nyilv\u00e1nval\u00f3an egy t\u00e9veszme \u00e1ldozata. Hihetetlen \u00e9s k\u00e9pess\u00e9geivel egy\u00e1ltal\u00e1n nem ar\u00e1nyos amb\u00edci\u00f3k fesz\u00fclnek benne. K\u00e9ptelen megfontol\u00e1sainak kritikus elemz\u00e9s\u00e9re, \u00e9s kudarcai\u00e9rt a tudom\u00e1nyos vil\u00e1g konzervativizmus\u00e1t okolja, mag\u00e1t egy 20. sz\u00e1zadi Galileinek tartva.<\/p>\n\n

A tudom\u00e1nyos vil\u00e1g ironikus, szatirikus bemutat\u00e1sa<\/b><\/p>\n\n

A legkegyetlenebb szat\u00edr\u00e1t kor\u00e1nak tudom\u00e1nyos vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l Swift \u00edrta a Gulliver utaz\u00e1sai-ban.[31] A lagad\u00f3i akad\u00e9mia bemutat\u00e1s\u00e1n\u00e1l mar\u00f3bban tal\u00e1n az\u00f3ta sem \u00edrtak a tud\u00f3sokr\u00f3l. Sajnos a Gulliver megjelen\u00e9se \u00f3ta eltelt t\u00f6bb mint 250 \u00e9v alatt nem sokat v\u00e1ltozott a k\u00f6zfelfog\u00e1s a tudom\u00e1nyr\u00f3l \u00e9s a tud\u00f3sokr\u00f3l. A lagad\u00f3i tud\u00f3sok \u00e1ltal vizsg\u00e1lt probl\u00e9m\u00e1k egy r\u00e9sze \u00e9rdektelen, m\u00e1sik r\u00e9sz\u00fck megoldhatatlan, minden l\u00e1togat\u00f3t\u00f3l p\u00e9nzt kunyer\u00e1lnak, mert hivatalos t\u00e1mogat\u00e1suk messze nem elegend\u00f4.<\/p>\n

Kedves, ironikus rajz\u00e1t adja a tudom\u00e1nyos \u00e9letnek D\u00e9v\u00e9nyi Tibor k\u00f6nyve.[32] Remek humoreszkeket \u00edrt a tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u00f4l, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen pedig annak vadhajt\u00e1sair\u00f3l (spiritizmus, grafol\u00f3gia, bics\u00e9rdizmus stb.) Karinthy Frigyes.[33]<\/p>\n

Az angol - de nem csup\u00e1n az angol - egyetemek \u00e9let\u00e9nek fon\u00e1ks\u00e1gait mutatja be William Cooper Professzor az uborkaf\u00e1n c. reg\u00e9nye.[34]<\/p>\n

J\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9letrajz \u00e9s \u00f6n\u00e9letrajz ny\u00fajt lehet\u00f4s\u00e9get, hogy hiteles k\u00e9pet alkossunk a tudom\u00e1ny bels\u00f4 vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l, annak olykor tragikus, de gyakran humoros elemeir\u00f4l. Ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul Watson remek k\u00f6nyve, \"A kett\u00f4s spir\u00e1l\",[35] Feynman k\u00e9t pomp\u00e1s \u00f6n\u00e9letrajzi k\u00f6tete[36,37] \u00e9s Moss k\u00f6nyve Szent-Gy\u00f6rgyi Albertr\u00f4l.[38]<\/p>\n\n

Vel\u00f4s mond\u00e1sok<\/b><\/p>\n\n

N\u00e9h\u00e1ny tudom\u00e1nyos vonatkoz\u00e1s\u00fa \"Murphy-t\u00f6rv\u00e9ny\":[39]<\/p>\n

Ha a kutat\u00e1st nem \u00e9rdemes elv\u00e9gezni, akkor j\u00f3l v\u00e9gezni sem \u00e9rdemes.\u00a0
Ha eleget kutatsz, id\u00f4vel al\u00e1 tudod t\u00e1masztani az elm\u00e9letedet.
Ha a t\u00e9nyek nem v\u00e1gnak egybe az elm\u00e9lettel, meg kell szabadulni t\u00f4l\u00fck. (\u00c9rdemes azonban eml\u00e9kezni Joliot-Curie egy mond\u00e1s\u00e1ra: Min\u00e9l t\u00e1volabb \u00e1ll egy k\u00eds\u00e9rlet eredm\u00e9nye az elm\u00e9leti v\u00e1rakoz\u00e1st\u00f3l, ann\u00e1l k\u00f6zelebb van a Nobel-d\u00edjhoz.)
T\u00e9vedni emberi dolog, de igaz\u00e1n \u00f6sszekutyulni valamit csak sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel lehet.
A leg\u00e9rdekesebb k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyek megism\u00e9telhetetlenek.
Min\u00e9l r\u00f6videbb a r\u00e9szecske \u00e9lettartama, ann\u00e1l t\u00f6bbe ker\u00fcl l\u00e9trehozni.<\/p>\n

Feleki L\u00e1szl\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny aforizm\u00e1ja:[40]<\/p>\n

Az asztron\u00f3mi\u00e1nak az asztrol\u00f3gi\u00e1val szemben az a h\u00e1tr\u00e1nya, hogy a napfogyatkoz\u00e1st\u00f3l kezdve, a csillagok leend\u00f4 hely\u00e9n \u00e1t az \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6k mozg\u00e1s\u00e1ig nemcsak hogy mindent megj\u00f3sol, de j\u00f3slatai tudom\u00e1nyos pontoss\u00e1gukkal, t\u00f6rv\u00e9nyszer\u00fben, unalmasan val\u00f3ra is v\u00e1lnak.
Egyre t\u00f6bbet tud, \u00e9s egyre t\u00f6bbet nem tud az ember.\u00a0
A tud\u00f3s m\u00e9g abban sem hisz, amit tud.
Az igazi tud\u00f3s a saj\u00e1t elm\u00e9lete alatt v\u00e1gja a f\u00e1t.
A k\u00f6zelm\u00faltban, a k\u00e9miai nevez\u00e9ktannal foglalkozva, \u00fagy \u00e9reztem, hogy ma k\u00f6nnyebb egy bonyolult szerkezet\u00fb \u00faj vegy\u00fcletet el\u00f4\u00e1ll\u00edtani, mint szabatosan elnevezni.<\/p>\n

Ismeretlen a szerz\u00f4je a k\u00f6vetkez\u00f4, abb\u00f3l az id\u00f4b\u00f4l sz\u00e1rmaz\u00f3 mond\u00e1snak, amikor m\u00e9g megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztett\u00e9k az egyetemi rendes \u00e9s rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1rokat: A rendes tan\u00e1r nem tud semmi rendk\u00edv\u00fclit, a rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1r nem tud semmi rendeset.<\/p>\n

A tudom\u00e1nyos vonatkoz\u00e1s\u00fa aforizm\u00e1k legteljesebb gy\u00fbjtem\u00e9ny\u00e9t Mackay adta k\u00f6zre.[41]<\/p>\n\n

Karikat\u00far\u00e1k<\/b><\/p>\n\n

Mind a tudom\u00e1nyos, mind pedig a k\u00f6znapi foly\u00f3iratokban nagy sz\u00e1mban tal\u00e1lhatunk tudom\u00e1nyos vonatkoz\u00e1s\u00fa rajzokat, karikat\u00far\u00e1kat. A legnevesebb \u00e9s legterm\u00e9kenyebb rajzol\u00f3ik k\u00f6z\u00fcl Sidney Harris, akinek k\u00f6tetreval\u00f3 tudom\u00e1nyos vonatkoz\u00e1s\u00fa rajza jelent meg.[42] (N\u00e9h\u00e1ny karikat\u00far\u00e1j\u00e1t \u00e9s egy cikk\u00e9t a Term\u00e9szet Vil\u00e1ga k\u00f6z\u00f6lte.[43]) Az els\u00f4 itt bemutatott rajz eredetileg 1963-ban a The New Yorker-ben jelent meg, k\u00e9s\u00f4bb pedig Bent termodinamikai k\u00f6nyv\u00e9nek[44] bels\u00f4 c\u00edmoldal\u00e1ra tette. A felfel\u00e9 g\u00f6rg\u00f4 lavina el\u00f4l menek\u00fcl\u00f4 ember k\u00e9ptelen l\u00e1tv\u00e1nya a m\u00e1sodik f\u00f4t\u00e9tel \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t szeml\u00e9lteti a term\u00e9szetes folyamatok ir\u00e1ny\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

A m\u00e1sodik k\u00e9p is eredetileg a The New Yorker-ben jelent meg, \u00e9s az al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1hoz aligha kell tov\u00e1bbi komment\u00e1r.<\/p>\n

A harmadik rajz a tudom\u00e1nnyal foglalkoz\u00f3 lelki\u00e1llapot\u00e1t \u00e9rz\u00e9kelteti egy (esetleges) felfedez\u00e9s sz\u00fclet\u00e9sekor.<\/p>\n\n

Rejtv\u00e9nyek<\/b><\/p>\n\n

Az elemek vegyjel\u00e9nek kombin\u00e1ci\u00f3i, a tudom\u00e1nyos m\u00fbszavak k\u00f6znapi jelent\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos \u00f6tletek megannyi lehet\u00f4s\u00e9get k\u00edn\u00e1lnak humoros jelleg\u00fb rejtv\u00e9nyek, feladv\u00e1nyok megszerkeszt\u00e9s\u00e9re. A k\u00f6vetkez\u00f4 n\u00e9gy rejtv\u00e9nynek nem adjuk meg a megfejt\u00e9s\u00e9t, aligha akad olvas\u00f3, aki azt ne tal\u00e1ln\u00e1 ki azonnal. N\u00e9mi \u00fcgyesked\u00e9ssel azonban jobb \u00e9s nehezebb rejtv\u00e9nyek is kiagyalhat\u00f3k.<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\n

\u00a0<\/p>\n

Beck Mih\u00e1ly<\/b><\/p>","type":"rich"}