{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"P\u00e1rv\u00e1laszt\u00e1s Nobel-d\u00edjas m\u00f3dra","html":"
<\/div>\n
Ak\u00e1r a tervutas\u00edt\u00e1sos \u00e9r\u00e1ban is hasznosak lehettek volna a k\u00f6zgazdas\u00e1gi Nobel-d\u00edjasok felfedez\u00e9sei, amelyekr\u0151l\u00a0K\u00f3czy \u00c1. L\u00e1szl\u00f3<\/a><\/span><\/span>\u00a0k\u00f6zgazd\u00e1szt, az MTA j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9leti kutat\u00f3csoportj\u00e1nak vezet\u0151j\u00e9t k\u00e9rdezt\u00fck.<\/strong><\/div>\n
\u00a0<\/strong><\/div>\n
\n

Az idei k\u00f6zgazdas\u00e1gi Nobel-d\u00edjat olyan kutat\u00e1s\u00e9rt adt\u00e1k, amib\u0151l a mindennapi \u00e9letben is haszn\u00e1lhat\u00f3 algoritmusok sz\u00e1rmaztak. Ez id\u00e1ig ritka volt az ilyesmi.<\/em><\/p>\n

Az egyik ok, ami\u00e9rt erre a kutat\u00e1sra eshetett a bizotts\u00e1g v\u00e1laszt\u00e1sa, a kerek \u00e9vfordul\u00f3: az \u00fagynevezett k\u00e9sleltetett elfogad\u00e1si algoritmust \u00e9ppen \u00f6tven \u00e9ve publik\u00e1lta az egyik d\u00edjazott, az amerikai matematikus-k\u00f6zgazd\u00e1sz\u00a0Lloyd Shapley<\/em><\/strong><\/span>\u00a0\"\"\"\"\u00e9s kutat\u00f3t\u00e1rsa, D\u00e1vid Gale<\/strong><\/span>.
M\u00e1sr\u00e9szt ez a kutat\u00e1s kikezdhetetlen \u00e9s m\u00e1r bizony\u00edtott. Arr\u00f3l nem lehet\u00fcnk meggy\u0151z\u0151dve, hogy egy n\u00f6veked\u00e9selm\u00e9leti felismer\u00e9s k\u00e9t \u00e9v m\u00falva is meg\u00e1llja majd a hely\u00e9t, de itt a vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes matematikai eredm\u00e9nyr\u0151l van sz\u00f3.<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n<\/div>\n

\u00a0<\/em><\/strong>\"\"<\/span><\/p>\n

Az m\u00e1r f\u0151k\u00e9pp a Nobel-d\u00edjat elnyert m\u00e1sik amerikai tud\u00f3s,\u00a0Alvin Elliot Roth\u00a0<\/em><\/strong><\/span>\u00e9rdeme, hogy a met\u00f3dust mindennapi probl\u00e9m\u00e1kra adapt\u00e1lta, \u00e9s ennek hasznoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l a matematikai k\u00f6zgazdas\u00e1gtanban j\u00e1ratlan d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3kat is meggy\u0151zte.<\/p>\n

\"\"Az \u00edgy megalapozott \u00fagynevezett mechanizmustervez\u00e9s alkalmaz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6re meglehet\u0151sen sz\u00e9les: olyan probl\u00e9m\u00e1kra is megadja az optim\u00e1lis megold\u00e1st, hogy mik\u00e9nt \u00e9rdemes a rezidens orvosokat a k\u00f3rh\u00e1zakba vagy a felv\u00e9teliz\u0151 di\u00e1kokat a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1kba, egyetemekre<\/strong><\/span> felvenni. Pontosan mit tudnak ezek az algoritmusok?<\/em><\/p>\n

<\/p>\n

Az eml\u00edtett felv\u00e9teli szitu\u00e1ci\u00f3 jellegzetes p\u00e9ld\u00e1ja a p\u00e1ros\u00edt\u00e1si probl\u00e9m\u00e1nak.<\/span><\/strong> A jelentkez\u0151k gondolatban rangsorolj\u00e1k az \u00f6sszes egyetemet \u00e9s szakot, az egyetemek pedig a jelentkez\u0151ket. A mechanizmus r\u00e1veszi a feleket, hogy \u00e1rulj\u00e1k el preferenci\u00e1ikat, \u00e9s ezek alapj\u00e1n olyan p\u00e1ros\u00edt\u00e1st, azaz a felv\u00e9telihez olyan eredm\u00e9nyt produk\u00e1l, hogy a jelentkez\u0151k a lehet\u0151 legjobb helyre ker\u00fcljenek, \u00e9s az iskol\u00e1k is a lehet\u0151 legjobb hallgat\u00f3kat kapj\u00e1k.<\/p>\n

Magyarorsz\u00e1gon is haszn\u00e1lj\u00e1k a m\u00f3dszert?<\/em><\/p>\n

Magyarorsz\u00e1g meglep\u0151 m\u00f3don \u00e9len j\u00e1r ebben: a k\u00f6z\u00e9piskolai \u00e9s az egyetemi felv\u00e9teli rendszernek is ez a sziszt\u00e9ma az alapja, \u00e9s a n\u00e1lunk haszn\u00e1lt algoritmus nagyon hasonl\u00edt a matematikailag ide\u00e1lisnak tekinthet\u0151h\u00f6z. Term\u00e9szetesen minden orsz\u00e1gban m\u0171k\u00f6dik valamif\u00e9le - a helyi saj\u00e1toss\u00e1goknak megfelel\u0151 - proced\u00fara arra, hogy a felv\u00e9teliz\u0151k, tanulm\u00e1nyi eredm\u00e9ny\u00fck \u00e9s preferenci\u00e1ik alapj\u00e1n, mik\u00e9pp ker\u00fcljenek k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1kba vagy egyetemre, de a rendszerek \u00e1ltal\u00e1ban nem hoznak\u00a0<\/span>optim\u00e1lis eredm\u00e9nyt. Az 1990-es \u00e9vek legelej\u00e9n, amikor \u00e9n k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ba j\u00e1rtam, m\u00e9g Magyarorsz\u00e1gon is az \u00fagynevezett bostoni mechanizmus m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ennek az volt a h\u00e1tul\u00fct\u0151je, hogy a di\u00e1kok nem akkor j\u00e1rtak j\u00f3l, ha \u0151szint\u00e9n megvallottak, hov\u00e1 szeretn\u00e9nek legink\u00e1bb beker\u00fclni - \u00edgy ugyanis kudarc eset\u00e9n a t\u00f6bbi szimpatikus helyt\u0151l is eleshettek -, hanem ha siker\u00fclt azt az iskol\u00e1t megjel\u00f6lni\u00fck, amelyikbe az eredm\u00e9nyeik alapj\u00e1n \u00e9ppen bejuthattak. Az ilyesfajta taktik\u00e1z\u00e1st teszi okafogyott\u00e1 a Shapley-Gale-f\u00e9le k\u00e9sleltetett elfogad\u00e1si algoritmus<\/strong><\/span>, ami r\u00e1ad\u00e1sul egyszer\u0171en leprogramozhat\u00f3. A magyar felv\u00e9teli rendszernek nagyj\u00e1b\u00f3l 100 ezer jelentkez\u0151vel kell dolgoznia, a szoftver m\u00e9gis p\u00e1r m\u00e1sodperc alatt lefut egy k\u00f6zepes teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 szem\u00e9lyi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pen. M\u00e9g a milli\u00f3s nagys\u00e1grend\u0171 k\u00ednai di\u00e1kt\u00f6meg \u201eeloszt\u00e1sa\" sem tart tov\u00e1bb n\u00e9h\u00e1ny percn\u00e9l.<\/p>\n

Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a p\u00e1rkeres\u0151k, illetve a h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6zvet\u00edt\u0151 c\u00e9gek is haszn\u00e1lj\u00e1k az algoritmust?<\/em><\/p>\n

Ehhez egyebek mellett arra lenne sz\u00fcks\u00e9g, hogy a p\u00e1rv\u00e1laszt\u00e1sban racion\u00e1lisak legy\u00fcnk, vil\u00e1gos preferenci\u00e1ink legyenek<\/span><\/strong>. A val\u00f3s\u00e1gban azonban, \u00fagy t\u0171nik, k\u00f6nnyebb k\u00e9t iskola k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1lasztani, mint k\u00e9t h\u00f6lgy vagy k\u00e9t f\u00e9rfi k\u00f6z\u00f6tt. R\u00e1ad\u00e1sul a \"h\u00e1zass\u00e1gi piac\" folyamatosan alakul, \u00faj jel\u00f6ltek jelennek meg a k\u00edn\u00e1latban. Haszn\u00e1lhat\u00f3 viszont a p\u00e1ros\u00edt\u00e1si modell p\u00e9ld\u00e1ul a c\u00e9ges irodaszob\u00e1k kioszt\u00e1s\u00e1ra: az egyik dolgoz\u00f3nak a sz\u00e9p kil\u00e1t\u00e1s sz\u00e1m\u00edt, a m\u00e1siknak mondjuk az, hogy k\u00f6zel legyen az igazgat\u00f3hoz. De kiterjesztett\u00e9k az elm\u00e9letet a p\u00e9nzmozg\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 tranzakci\u00f3kra is: p\u00e9ld\u00e1ul olyan aukci\u00f3kra, amikor t\u00f6bb v\u00e1s\u00e1rl\u00f3 t\u00f6bb dolgot akar megvenni. A Google<\/strong><\/span> is hasonl\u00f3 m\u00f3dszerrel \u00e9rt\u00e9kes\u00edti a keres\u00e9si kifejez\u00e9sekhez tartoz\u00f3 kiemelt, szponzor\u00e1lt tal\u00e1latokat.<\/p>\n

Az algoritmusok haszn\u00e1lat\u00e1\u00e9rt nem j\u00e1r jogd\u00edj a friss Nobel-d\u00edjas tud\u00f3soknak?<\/em><\/p>\n

A tudom\u00e1nyos kutat\u00e1st legt\u00f6bbsz\u00f6r az \u00e1llam, k\u00f6zvetve az ad\u00f3fizet\u0151k finansz\u00edrozz\u00e1k, \u00edgy szokatlan lenne jogd\u00edjat k\u00e9rni ut\u00e1na. Egy j\u00f3 eredm\u00e9nyt hivatkoz\u00e1ssal szok\u00e1s elismerni. A sz\u00f3ban forg\u00f3 algoritmusra mutat\u00f3 2440, elektronikusan is el\u00e9rhet\u0151 cikk, tanulm\u00e1ny \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt besz\u00e9l.<\/p>\n

Nem lehet, hogy a r\u00e9gi\u00f3ban imm\u00e1r k\u00f6zel negyedsz\u00e1zada megbukott tervgazdas\u00e1gi rendszernek is t\u00f6bb es\u00e9lye lett volna a sikerre, ha a b\u00fcrokratikus k\u00f6zpont effajta algoritmusokat haszn\u00e1lt volna a tervez\u00e9skor? Nem lehet, hogy az informatika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel a kutat\u00f3k akaratlanul is remek eszk\u00f6z\u00f6ket adnak a centraliz\u00e1lni v\u00e1gy\u00f3 politikusok kez\u00e9be?<\/em><\/p>\n

A mechanizmustervez\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 szakirodalomnak k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl az az egyik alapgondolata, hogy a k\u00f6zponti rendszer jobb, mint a helyiek \u00f6sszess\u00e9ge. Kedvez\u0151bb eredm\u00e9nyt ad p\u00e9ld\u00e1ul, ha a rezidens orvosokat k\u00f6zpontilag osztj\u00e1k el, mint ha egyetemenk\u00e9nt. Az 1989 el\u0151tti gazdas\u00e1gi tervez\u00e9shez k\u00e9pest az a f\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogy ez a met\u00f3dus mindk\u00e9t f\u00e9l preferenci\u00e1it maxim\u00e1lisan figyelembe veszi, m\u0171k\u00f6d\u00e9se pedig transzparens, nincs benne lehet\u0151s\u00e9g a korrupci\u00f3ra<\/span><\/strong>. Ez a kommunizmusban nem volt \u00edgy, \u00e9s az sem biztos, hogy egy k\u00f6zpontos\u00edtott \u00e1llamot l\u00e9trehozni v\u00e1gy\u00f3 politikai er\u0151nek \u00e9rdeke lenne.<\/p>\n

Schweitzer Andr\u00e1s\u00a0<\/em><\/p>","type":"rich"}