{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"V\u00e1mp\u00edrdenev\u00e9rek","html":"

Ha feln\u00e9zel az alkonyi \u00e9gboltra, sokszor l\u00e1thatsz repked\u0151 \u00e1llatokat. El\u0151sz\u00f6r tal\u00e1n madaraknak gondoln\u00e1d \u0151ket, de ha egy ideig n\u00e9zed, r\u00e1j\u00f6ssz, hogy nem \u00fagy rep\u00fclnek, mint a madarak. Ahelyett, hogy suhannak, majd lecsapnak, a rep\u00fcl\u00e9s\u00fck sokkal\u00a0 cikk-cakkosabb, \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthatatlanabb. Ha ilyet tapasztalt\u00e1l, akkor val\u00f3sz\u00edn\u0171leg denev\u00e9rt l\u00e1tt\u00e1l.<\/p>\n

A f\u00e9lre\u00e9rtett denev\u00e9rek<\/strong><\/p>\n

Az emberekhez hasonl\u00f3an a denev\u00e9rek is eml\u0151s\u00f6k. Melegv\u00e9r\u0171ek, test\u00fcket sz\u0151r bor\u00edtja, \u00e9s kicsinyeiket (akiket k\u00f6lyk\u00f6knek nevez\u00fcnk), gondozz\u00e1k. Elt\u00e9r\u0151en az emberekt\u0151l, a denev\u00e9reknek sz\u00e1rnyaik vannak, amik lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy rep\u00fcljenek. A k\u00fcls\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek ellen\u00e9re, ha megn\u00e9zz\u00fck a csontjaikat,\u00a0nagyon hasonl\u00edtanak<\/a>\u00a0a madarak\u00e9hoz, s\u0151t, az emberek\u00e9hez is.<\/p>\n

A denev\u00e9r nagyon j\u00f3l l\u00e1t. S\u0151t, hallanak, \u00e9reznek szagokat, \u00e9s vannak \u00e9rz\u00e9seik, csak\u00fagy, mint az embereknek. Viszont ellent\u00e9tben vel\u00fcnk, akik nappal vagyunk \u00e9berek, a denev\u00e9rek \u00e9jszakai \u00e1llatok, ez\u00e9rt csak ilyenkor l\u00e1thatod \u0151ket. A vad\u00e1szathoz magas frekvenci\u00e1j\u00fa hanghull\u00e1mokat, \u00e9s azok visszhangjait haszn\u00e1lj\u00e1k, hogy \u00edgy megtal\u00e1lj\u00e1k a\u00a0kedvenc t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kukat<\/a>\u00a0\u2013 a rovarokat. A hangok olyan magasak, hogy az emberek nem hallj\u00e1k \u0151ket, de a denev\u00e9rek, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sik \u00e1llat, p\u00e9ld\u00e1ul a delfinek a hanghull\u00e1mokat, \u00e9s azok visszhangjait haszn\u00e1lj\u00e1k a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1shoz, \u00e9s a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kkeres\u00e9shez. Ezt\u00a0ultrahangos helymeghat\u00e1roz\u00e1snak<\/a>\u00a0nevezz\u00fck.<\/p>\n

A denev\u00e9r testfel\u00e9p\u00edt\u00e9se<\/strong>\"bat<\/p>\n

<\/p>\n

Denev\u00e9rekkel majdnem mindenhol tal\u00e1lkozhatsz<\/p>\n

Tudtad, hogy a denev\u00e9rek az Antarktisz kiv\u00e9tel\u00e9vel minden kontinensen megtal\u00e1lhat\u00f3k? Ez azt jelenti, hogy az \u00e9szakon fekv\u0151 Skandin\u00e1vi\u00e1t\u00f3l, a d\u00e9len fekv\u0151 Argent\u00edn\u00e1ig b\u00e1rhol tal\u00e1lkozhatsz vel\u00fck. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 1000 fajuk, vagy t\u00edpusuk van, \u00e9s a legt\u00f6bbj\u00fck a tr\u00f3pusokon \u00e9l, az egyenl\u00edt\u0151 k\u00f6zel\u00e9ben, ahol a id\u0151j\u00e1r\u00e1s kellemesen meleg.<\/p>\n

A denev\u00e9rek sokf\u00e9le m\u00e9retben megjelenhetnek<\/strong><\/p>\n

A denev\u00e9rek a m\u00e9retbeli vari\u00e1ci\u00f3nak leny\u0171g\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1t mutatj\u00e1k. A vil\u00e1g legkisebb denev\u00e9re a Thaif\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 dong\u00f3denev\u00e9r. A dong\u00f3denev\u00e9r teste akkora, mint a h\u00fcvelykujjad, a s\u00falya kevesebb, mint egy \u00f6tforintosnak, a sz\u00e1rnyfeszt\u00e1vols\u00e1ga pedig 15,24 cm. A legnagyobb denev\u00e9r az \u00f3ri\u00e1s rep\u00fcl\u0151kutya. Ezeknek a denev\u00e9reknek a sz\u00e1rnyfeszt\u00e1vols\u00e1ga 1,8 m\u00e9ter is lehet. A rep\u00fcl\u0151kuty\u00e1k gy\u00fcm\u00f6lcsev\u0151 \u00e1llatok, \u00e9s a tr\u00f3pusokon \u00e9lnek \u00c1zsi\u00e1ban, Ausztr\u00e1li\u00e1ban, Indon\u00e9zi\u00e1ban \u00e9s a F\u00fcl\u00f6p-szigeteken.<\/p>\n

Mit\u0151l lesz valami j\u00f3 denev\u00e9rotthon?<\/strong><\/p>\n

A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 denev\u00e9rfajok sokf\u00e9le helyen f\u00e9szkelhetnek. N\u00e9h\u00e1ny denev\u00e9r faodvakban, vagy nagy levelek alatt \u00e9l. M\u00e1s denev\u00e9rek laza fak\u00e9reg alatt laknak, megint m\u00e1sok a fa\u00e1gakr\u00f3l cs\u00fcngnek al\u00e1. N\u00e9h\u00e1ny faj barlangban, szirtfalakon vagy elhagyott b\u00e1ny\u00e1kban f\u00e9szkelnek. A barlangok nagyon sok denev\u00e9rnek adhatnak otthont. P\u00e9ld\u00e1ul a texasi P\u00e1fr\u00e1ny-barlangban majdnem h\u00faszmilli\u00f3 mexik\u00f3i szabadfark\u00fa denev\u00e9r \u00e9l. Ez t\u00f6bb denev\u00e9r, mint ah\u00e1ny ember \u00e9l Mexik\u00f3v\u00e1rosban, ami a vil\u00e1g m\u00e1sodik legnagyobb telep\u00fcl\u00e9se. M\u00edg n\u00e9h\u00e1ny denev\u00e9r a barlangokat szereti, van n\u00e9h\u00e1ny faj, ami a v\u00e1rosokat r\u00e9szes\u00edti el\u0151nyben. A v\u00e1rosi denev\u00e9rek hidak alatt \u00e9s \u00e9p\u00fcletekben laknak. N\u00e9h\u00e1ny denev\u00e9r egyenesen denev\u00e9rh\u00e1zakba k\u00f6lt\u00f6zik. A denev\u00e9rh\u00e1zak a mad\u00e1retet\u0151kh\u00f6z hasonl\u00f3 fah\u00e1zak, amit emberek \u00e9p\u00edtenek, hogy odavonzz\u00e1k a denev\u00e9reket.<\/p>\n

Mi\u00e9rt akarna b\u00e1rki is denev\u00e9reket vonzani?<\/strong><\/p>\n

\u00a0\"bat<\/p>\n

A feh\u00e9rsz\u00e1rny\u00fa denev\u00e9r egy rovarev\u0151 faj, ami Mexik\u00f3ban, \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok nyugati r\u00e9sz\u00e9n \u00e9l. A feh\u00e9rsz\u00e1rny\u00fa denev\u00e9r nagy f\u00fcleivel hallja meg a zs\u00e1km\u00e1ny motoszk\u00e1l\u00e1s\u00e1t a talajon.<\/div>\n

Tudtad, hogy a denev\u00e9rek nagyon hasznosak az ember sz\u00e1m\u00e1ra?\u00a0Rengeteg rovart megesznek<\/a>. Mivel a sok denev\u00e9r sok rovart megeszik, kevesebb fog t\u00e9ged zaklatni. A gazd\u00e1k is szeretik a denev\u00e9reket, mert \u00edgy kevesebb k\u00e1rtev\u0151 lesz a term\u00e9s\u00fck\u00f6n, ami rengeteg p\u00e9nzt megtakar\u00edt nekik.<\/p>\n

A tr\u00f3pusokon a gy\u00fcm\u00f6lcs- \u00e9s nekt\u00e1rev\u0151 fajok fontosak a magok terjeszt\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s a vir\u00e1gok beporz\u00e1s\u00e1ban. S\u0151t, t\u00f6bb mint 300 tr\u00f3pusi n\u00f6v\u00e9ny a denev\u00e9rekt\u0151l f\u00fcgg ezeken a ter\u00fcleteken. Ilyen n\u00f6v\u00e9ny a ban\u00e1n, a mang\u00f3, az avok\u00e1d\u00f3, a datolya \u00e9s a f\u00fcge. Azzal, hogy elsz\u00f3rj\u00e1k a magokat, a denev\u00e9rek seg\u00edtenek az emberek \u00e1ltal kiv\u00e1gott es\u0151erd\u0151k \u00fajratelep\u00edt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

B\u00e1rmennyire is meglep\u0151nek t\u0171nik, a v\u00e1mp\u00edrdenev\u00e9rek is fontosak az embernek. A v\u00e1mp\u00edrdenev\u00e9rek ny\u00e1l\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nleges anyag van, ami megakad\u00e1lyozza a v\u00e9ralvad\u00e1st. Emiatt tudj\u00e1k k\u00f6nnyen sz\u00edvni a marh\u00e1k \u00e9s a diszn\u00f3k v\u00e9r\u00e9t. A tud\u00f3sok sok\u00e1ig tanulm\u00e1nyozt\u00e1k ezt az anyagot, \u00e9s arra haszn\u00e1lt\u00e1k, hogy olyan gy\u00f3gyszereket fejlesszenek ki, amik hat\u00e1sosak a v\u00e9rr\u00f6g\u00f6k \u00e9s a stroke ellen.<\/span><\/strong><\/p>\n

Kell-e f\u00e9lni a denev\u00e9rekt\u0151l?<\/strong><\/p>\n

A legt\u00f6bb ember f\u00e9l a denev\u00e9rekt\u0151l, mert azt hiszik, mindegyik\u00a0veszett<\/a>. A denev\u00e9rek is elkaphatj\u00e1k a veszetts\u00e9get, mint b\u00e1rmelyik m\u00e1sik eml\u0151s, de val\u00f3j\u00e1ban nagyon kev\u00e9s denev\u00e9r beteg. \u00c9s jusson eszedbe, hogy csak akkor kaphatod el te is, ha megharap egy veszett \u00e1llat, vagy kapcsolatba ker\u00fclsz a ny\u00e1l\u00e1val. Vagyis att\u00f3l nem leszel beteg, ha r\u00e1n\u00e9zel egy denev\u00e9rre.<\/p>\n

N\u00e9h\u00e1ny ember azt gondolja, hogy egy denev\u00e9r beleakadhat a haj\u00e1ba. Ez sem igaz. A denev\u00e9rek nagyon j\u00f3 rep\u00fcl\u0151k, \u00e9s k\u00f6nnyen el tudj\u00e1k ker\u00fclni, hogy belerep\u00fcljenek a hajadba.<\/p>\n

Elizabeth Hagen<\/p>","type":"rich"}