{"version":"1.0","provider_name":"Tudom\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu","author_name":"Janguli","author_url":"https:\/\/tudomany.cafeblog.hu\/author\/janguli\/","title":"V\u00e1mp\u00edrdenev\u00e9r-\u00fajdons\u00e1gok 1.","html":"

\u00a0A evol\u00faci\u00f3elm\u00e9let szerint a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 olyan jellegek elterjed\u00e9s\u00e9nek kedvez, melyek n\u00f6velik az egyed saj\u00e1t t\u00fal\u00e9l\u00e9si \u00e9s szaporod\u00e1si es\u00e9lyeit, azaz az evol\u00faci\u00f3 az egyedek k\u00f6z\u00f6tti verseng\u00e9sen alapszik. Az \u00e9l\u0151vil\u00e1gban tapasztalhat\u00f3 \"\u00f6nz\u0151\" viselked\u00e9st teh\u00e1t k\u00f6nny\u0171 meg\u00e9rteni. Az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 viselked\u00e9st azonban nehezebb megmagyar\u00e1zni. B\u00e1r az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 egyedek sikeresebbek, mint a t\u00f6bbiek, a j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9let szerint az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 egyedek k\u00f6z\u00f6tt a csal\u00e1s a legjobb strat\u00e9gia.<\/p>\n

Az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s kialakul\u00e1s\u00e1hoz teh\u00e1t seg\u00edt\u0151 mechanizmusokra van sz\u00fcks\u00e9g. Ilyenek a rokonszelekci\u00f3 \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g. A rokonszelekci\u00f3 elm\u00e9lete sikeresen magyar\u00e1zza a genetikailag rokon egyedek k\u00f6z\u00f6tti egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st: ha egy egyed rokon\u00e1nak seg\u00edt, akkor tulajdonk\u00e9ppen saj\u00e1t g\u00e9njei m\u00e1solatainak seg\u00edt, vagyis k\u00f6zvetett m\u00f3don n\u00f6veli saj\u00e1t r\u00e1termetts\u00e9g\u00e9t is. A rokonszelekci\u00f3 kiv\u00e1l\u00f3an magyar\u00e1zza p\u00e9ld\u00e1ul a hangyat\u00e1rsadalmak tagjainak egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

A nem rokon fajt\u00e1rsak egym\u00e1st seg\u00edt\u0151 viselked\u00e9s\u00e9re az elm\u00e9leti kutat\u00f3k k\u00e9t f\u0151 elk\u00e9pzel\u00e9st dolgoztak ki: a direkt \u00e9s az indirekt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9get.\"Forr\u00e1s:<\/p>\n

<\/p>\n

Direkt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g<\/p>\n

Barta Zolt\u00e1n, a Debreceni Egyetem Evol\u00faci\u00f3s \u00c1llattani \u00e9s Hum\u00e1nbiol\u00f3giai Tansz\u00e9k\u00e9nek vezet\u0151je az [origo]-nak elmondta: a direkt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g (vagy m\u00e1s n\u00e9ven reciprok altruizmus) k\u00e9t, ism\u00e9telten k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba ker\u00fcl\u0151 egyed k\u00f6z\u00f6tti egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st magyar\u00e1zza. A direkt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g logik\u00e1ja, hogy ha seg\u00edtek, akkor a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9sben val\u00f3sz\u00edn\u0171leg te is seg\u00edtesz nekem. Teh\u00e1t meg\u00e9ri egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dni, mert \u00edgy mindketten jobban j\u00e1runk, mintha egyik\u00fcnk sem kooper\u00e1lt volna. Term\u00e9szetesen a csal\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge mindig benne van a dologban, ismer\u0151s egyedek k\u00f6z\u00f6tt azonban, amelyek sokszor tal\u00e1lkoznak egym\u00e1ssal, nagyobb az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s es\u00e9lye.<\/p>\n


V\u00e9rsz\u00edv\u00f3 denev\u00e9r<\/p>\n

Erre p\u00e9lda a v\u00e9rsz\u00edv\u00f3 denev\u00e9rek (Desmodus rotundus) t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si viselked\u00e9se. E denev\u00e9rek kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben \u00e9lve, \u00e9jjel j\u00e1rnak nagytest\u0171 eml\u0151s\u00f6k v\u00e9r\u00e9b\u0151l \u00e1ll\u00f3 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kuk ut\u00e1n. Egy \u00e9jszaka a csoportb\u00f3l rendszerint csak n\u00e9h\u00e1ny egyed j\u00e1r sikerrel, azok viszont j\u00f3val t\u00f6bb t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot szereznek, mint amennyire sz\u00fcks\u00e9g\u00fck van. Azok az egyedek, amelyeknek nem siker\u00fcl t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot szerezni, k\u00f6nnyen \u00e9hen halhatnak, ha egy j\u00f3llakott t\u00e1rsuk nem \u00f6klendez fel sz\u00e1mukra v\u00e9rt. B\u00e1r a seg\u00edt\u0151k\u00e9sz egyed bizonyos k\u00f6lts\u00e9get v\u00e1llal, hogy seg\u00edtsen t\u00e1rs\u00e1n, a seg\u00edt\u00e9sb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 el\u0151ny j\u00f3val meghaladja ezt a k\u00f6lts\u00e9get. Gerald S. Wilkinsonnak siker\u00fclt kimutatnia, hogy a denev\u00e9rek felismerik a t\u00e1rsaikat, \u00e9s szinte mindig azok az egyedek seg\u00edtik egym\u00e1st, amelyek kor\u00e1bban m\u00e1r tal\u00e1lkoztak.<\/p>\n

Kistest\u0171 madarak gyakran \u00f6sszefognak nem rokon fajt\u00e1rsakkal, \u00e9s \u00edgy igyekeznek elkergetni az ellens\u00e9get. A kormos l\u00e9gykap\u00f3kn\u00e1l (Ficedula hypoleuca) ezen \u00fagynevezett mobbing viselked\u00e9st vizsg\u00e1lva figyelt\u00e9k meg a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g szerep\u00e9t. A madarakkal v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rletben siker\u00fclt kimutatni, hogy az egyedek azoknak a szomsz\u00e9doknak seg\u00edtenek a f\u00e9szk\u00fcket t\u00e1mad\u00f3 ragadoz\u00f3t el\u0171zni, amelyek kor\u00e1bban seg\u00edtett\u00e9k \u0151ket hasonl\u00f3 \u00f6sszefog\u00e1sban. Ez az eredm\u00e9ny azt sugallja, hogy az egyedek felismerik egym\u00e1st, eml\u00e9keznek a kor\u00e1bbi interakci\u00f3kra, melyek lehet\u0151v\u00e9 tesznek egy k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9gen alapul\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1t.<\/p>\n

Indirekt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g<\/p>\n

A k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g m\u00e1sik ismert t\u00edpusa, az indirekt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g a partner h\u00edrnev\u00e9n alapul, mondja Barta professzor. Egy egyed, amely egy kor\u00e1bbi\u00a0egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben \u00f6nzetlennek bizonyult, h\u00edrn\u00e9vre tesz szert, \u00e9s emiatt nagyobb es\u00e9llyel kaphat seg\u00edts\u00e9get a j\u00f6v\u0151ben m\u00e1sokt\u00f3l. Az indirekt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9gnek teh\u00e1t el\u0151felt\u00e9tele, hogy a r\u00e9sztvev\u0151k figyelj\u00e9k \u00e9s r\u00f6gz\u00edts\u00e9k egym\u00e1s viselked\u00e9s\u00e9t. Ez a fajta k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g \u00f6sszetetts\u00e9ge miatt az emberre jellemz\u0151, azonban egy lehets\u00e9ges p\u00e9lda az \u00e1llatvil\u00e1gb\u00f3l a tisztogat\u00f3 hal (Labroides dimidiatus) \u00e9s kliensei k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat.<\/p>\n


\"Forr\u00e1s:
Tisztogat\u00f3 halak<\/p>\n

A tisztogat\u00f3 hal k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korallz\u00e1tonyi halak k\u00fcls\u0151 \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151ivel t\u00e1pl\u00e1lkozik, ami el\u0151ny\u00f6s mindk\u00e9t f\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra: a tisztogat\u00f3 hal t\u00e1pl\u00e1l\u00e9khoz jut, m\u00edg a kliense megszabadul parazit\u00e1it\u00f3l. Azonban a kliens hal ny\u00e1lkah\u00e1rty\u00e1ja t\u00e1pl\u00e1l\u00f3bb, ez\u00e9rt el\u0151fordul, hogy a tisztogat\u00f3 beleharap a n\u00e1la sokszor nagyobb kliensbe. Ez kellemetlen a kliens hal sz\u00e1m\u00e1ra, amely ez\u00e9rt \u00fcld\u00f6z\u0151be veheti a tisztogat\u00f3j\u00e1t. A tisztogat\u00f3 halak ez\u00e9rt ink\u00e1bb a kev\u00e9sb\u00e9 prefer\u00e1lt t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot, a parazit\u00e1kat v\u00e1lasztj\u00e1k, hogy cs\u00f6kkents\u00e9k a konfliktust\u00a0aktu\u00e1lis kliens\u00fckkel. A korallz\u00e1tonyi halak sokszor sorban \u00e1llnak a tisztogat\u00f3 halak szolg\u00e1ltat\u00e1s\u00e1\u00e9rt, \u00e9s a v\u00e1rakoz\u00f3 kliensek figyelik, hogy mennyire dolgoznak j\u00f3l a tisztogat\u00f3 halak. E megfigyel\u00e9s azut\u00e1n befoly\u00e1solja, hogy melyik tisztogat\u00f3 hal szolg\u00e1ltat\u00e1s\u00e1t veszik ig\u00e9nybe. Ennek megfelel\u0151en a tisztogat\u00f3 halak is jobban dolgoznak, ha a kliensek figyelik \u0151ket.<\/p>\n

A direkt \u00e9s az indirekt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g azonban jelent\u0151s kognit\u00edv (gondolkod\u00e1sbeli) kapacit\u00e1st t\u00e9telez fel a r\u00e9sztvev\u0151kn\u00e9l. Mindegyik p\u00e9ld\u00e1ban sz\u00fcks\u00e9ges ugyanis, hogy az egyedek felismerj\u00e9k \u00e9s megjegyezz\u00e9k partner\u00fcket, valamint, hogy eml\u00e9kezzenek annak viselked\u00e9s\u00e9re vel\u00fck vagy a popul\u00e1ci\u00f3 t\u00f6bbi tagj\u00e1val szemben. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy \u00e9pp ezek miatt az ilyen t\u00edpus\u00fa k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g ritka az \u00e1llatvil\u00e1gban.<\/p>\n

Vak k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g<\/p>\n

Michael Taborsky, a\u00a0Berni Egyetem<\/a>\u00a0kutat\u00f3ja \u00e9s munkat\u00e1rsai arra voltak k\u00edv\u00e1ncsiak, hogy a pozit\u00edv \u00e9lm\u00e9ny befoly\u00e1solja-e a patk\u00e1nyok viselked\u00e9s\u00e9t egy idegen partner fel\u00e9. A kutat\u00f3k n\u0151st\u00e9ny v\u00e1ndorpatk\u00e1nyokat (Rattus norvegicus) tan\u00edtottak be arra, hogy a k\u00eds\u00e9rletben egy kar megh\u00faz\u00e1s\u00e1val seg\u00edtsenek partner\u00fcknek el\u00e9rni a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot, mik\u00f6zben \u0151k maguk nem jutottak hozz\u00e1. Azt tapasztalt\u00e1k, hogy azok a patk\u00e1nyok, amelyeknek kor\u00e1bban m\u00e1s patk\u00e1nyok seg\u00edtettek t\u00e1pl\u00e1l\u00e9khoz jutni, t\u00f6bbsz\u00f6r h\u00fazt\u00e1k meg a kart egy idegen partnernek, mint amelyeknek nem seg\u00edtettek. Ezt a fajta egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st vak k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9gnek (angolul generalised reciprocity) nevezik.A Debreceni Egyetemen Barta Zolt\u00e1n \u00e9s szakdolgoz\u00f3ja, Husz\u00e1r D\u00f3ra Borb\u00e1la kutatta a vak k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g szerep\u00e9t az \u00e1llati egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben. Eredm\u00e9nyeiket Michael Taborskyval \u00e9s John M. McNamara-vel k\u00f6z\u00f6sen publik\u00e1lt\u00e1k tavaly\u00a0a\u00a0Proceedings of Royal Society B<\/a>\u00a0c\u00edm\u0171 rangos szakfoly\u00f3iratban. Vizsg\u00e1lataik szerint a vak k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben az egyedek bels\u0151 \u00e1llapot\u00e1nak lehet meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe. A vak k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g szerint a kooper\u00e1ci\u00f3hoz csup\u00e1n az kell, hogy egy egyed\u00a0egy el\u0151z\u0151\u00a0egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben egy\u00a0ismeretlen partnert\u0151l seg\u00edts\u00e9get kapjon. Teh\u00e1t ha egy egyed seg\u00edts\u00e9get kap, az megn\u00f6veli a kooperativit\u00e1s\u00e1t m\u00e1sok fel\u00e9, mik\u00f6zben a partnerek kil\u00e9te l\u00e9nyegtelen.<\/p>\n

Vak k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g sor\u00e1n a seg\u00edt\u00e9s ir\u00e1nya nem meghat\u00e1rozott, ez\u00e9rt nem is ig\u00e9nyel fejlett kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9geket, a vizsg\u00e1latok szerint elegend\u0151, ha egy bels\u0151 \u00e1llapotv\u00e1ltoz\u00f3 regisztr\u00e1lja a kor\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket. Ez kulcsfontoss\u00e1g\u00fa lehet, ha a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g evol\u00faci\u00f3j\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben. A vak k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9get ez id\u00e1ig csak emberekn\u00e9l \u00e9s patk\u00e1nyokn\u00e1l vizsg\u00e1lt\u00e1k, azonban a vizsg\u00e1lat sor\u00e1n felt\u00e1rt egyszer\u0171 mechanizmus miatt val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy elterjedtebb a term\u00e9szetben, mint a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g m\u00e1sik k\u00e9t ismert t\u00edpusa.<\/p>\n

Pesthy G\u00e1bor<\/p>","type":"rich"}