Négy matematikai szupersztár nyerte el a Fields-érmet

Caucher Birkar, Alessio Figalli, Peter Scholze és Akshay Venkatesh matematikusok megosztva kapták meg a Nemzetközi Matematikai Unió a Fields-érmet, amelyet a matematika Nobel-díjának is neveznek.

Caucher Birkar, Alessio Figalli, Peter Scholze és Akshay Venkatesh (Kurdisztán, Olaszország. Németország, India)

A szervezet az 1936-ban alapított elismerést négyévenként ítéli oda 40 évesnél fiatalabb matematikusoknak a területükön elért kiemelkedő eredményekért. Az unió Rió de Janeiróban zajló nemzetközi kongresszusán adták át az érmet, amellyel 15 ezer kanadai dollár is jár.

Caucher Birkar, a Cambridge-i Egyetem professzora iráni kurd menekült. A 40 éves Birkar szakterülete az algebrai geometria, azon belül is a biracionális geometria, amelynek egyik húzóneve a Princeton magyar-amerikai professzora, Kollár János. A jelenleg a Cambridge-i Egyetemen kutató Birkar hivatalosan a Fano-varietások korlátozottságának bizonyításáért és a minimális modell programhoz való hozzájárulásáért kapta az érmet.

Caucher Birkar

Caucher Birkar egy nyugat-iráni kurd farmon született és nőtt fel – a hatgyermekes család csak az önellátó kisgazdaságának köszönhetően élte túl az Irakkal vívott háborút. A falusi iskolába küldött Caucher ötödikes korában jött rá, hogy könnyen megy neki a matek, középiskolában már bizonyításokat írt, tehetségének hála pedig felvették a rangos Teheráni Egyetemre, ahonnan utolsó évében látogathatott ki Angliába. Itt első dolga volt politikai menedékjogot kérni, majd miután azt elfogadták, a Nottinghami Egyetemre vették fel.

Birkar mindig vágyott arra, hogy megkapja a Fields-érmet; a Quanta című magazinnak nyilatkozva felidézte, hogy gyermekkorában az elismerés korábbi kitüntetettjeinek fényképei díszítették teheráni matekklubjának falait. Ahogy meséli: “Néztem őket, és azt kérdeztem magamtól, vajon fogok-e valaha találkozni valakivel közülük?” majd hozzáteszi: “akkoriban Iránban még azt sem lehetett tudni, hogy valaha eljutok-e nyugatra”.

De Birkart már az átadás után igen kellemetlen meglepetés érte. Mindössze néhány perccel a díj átvételét követően felfedezte, hogy a 14 karátos aranyérmének nyoma veszett. A brazil TV Globo beszámolója szerint a matematikus egy asztalon hagyta az aktatáskáját, benne a díjjal, a pénztárcájával és a telefonjával. Értesítette a biztonsági szolgálatot, mely később megtalálta a táskát, ám az érem és a pénztárca már nem volt benne. 

Rá még Napóleon is felnézne

A zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH) professzora, a római születésű Alessio Figalli 34 évesen érdemelte ki a Fields-érmet, amit az optimális transzport elméletéhez való hozzájárulásáért és annak a parciális differenciálegyenletekben, a metrikus geometriában és a valószínűségszámításban való alkalmazásáért kapott.

Az optimális transzport elmélete Bonaparte Napóleonig vezethető vissza, aki a 18. században egy matematikust bízott meg azzal, hogy találja meg a leghatékonyabb módot a föld szállítására az erődítmények építésénél. Figalli gyerekkorában nem is a matematikáért való rajongásban jelent meg ez az elmélet, hanem abban, hogy mindig azon tanakodott, hogyan érhetné el a legjobb tanulmányi eredményeket a legkisebb erőfeszítéssel. A fiú rendkívüli problémamegoldó képességére végül csak a gimnázium harmadik osztályában figyeltek fel, onnantól pedig nem volt megállás. Érdekesség, hogy matematikadiplomáját a Napóleon által alapított Scuola Normale Superiore di Pisában szerezte meg.

Aki olyan mélyre merült a számelméletben, hogy a valós számok már furcsák neki

A díjazottak legfiatalabbja a Bonni Egyetemen dolgozó 30 éves Peter Scholze, akinek kutatása a számelmélet és a geometria közötti metszéspontra irányulnak. Scholze 24 évesen Németország legfiatalabb professzora lett alma materében, a Bonni Egyetemen. Ma pedig már a Max Planck Matematikai Intézet igazgatói tanácsában ül. A Fields-érmet új kohomológiai elméletek kifejlesztéséért, valamint azért kapta, mert a perfektoid terek bevezetésével átformálta az aritmetikai algebrai geometriát a p-adikus testeken keresztül.

Scholze 2010-ben, 22 évesen hívta fel magára először a figyelmet, amikor Michael Harris és Richard Taylor számelméleti körökben ismert könyvét, a „Néhány egyszerű Shimura-varietás geometriája és kohomológiája” című 288 oldalas kötetet 37 oldalban fogalmazta újra. Ez persze kevésbé meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy 14 évesen már egyetemi matekot taníttatott magának, és annyira elmerült a kiterjesztett, p-adikus számokban, hogy azt nyilatkozta: „a valós számok már nagyon furcsák nekem”.

Peter Scholze 2018 Fields-érmese a bonni egyetem katedráján magyaráz.Fotó: CARL DE SOUZA/AFP

16 évesen diploma, 36 évesen irány Einstein szentélye

Az indiai születésű, Ausztráliában nevelkedett, 36 éves Akshay Venkatesh Fields-érmének indoklása így szól: „az analitikus számelmélet, a homogén dinamika, a topológia és a reprezentációs elmélet szintéziséért, amely hosszú ideje fennálló problémákat oldott meg olyan területeken, mint például az aritmetikai objektumok egyenlő disztribúciója”. Ő még Scholzénél is továbbment, ami az előrehozott tanulmányokat illeti: 13 évesen érettségizett, 14 évesen egyetemre ment, 16 évesen pedig már le is diplomázott matematikából a perthi Nyugat-Ausztráliai Egyetemen.

Venkatesh épp most augusztusban készül otthagyni a Stanford Egyetemet, ahol 2008 óta tanít, méghozzá a Princeton Egyetem közelében található Institute for Advanced Study kedvéért, amely az elméleti kutatások nyugodt színtereként híresült el – itt tevékenykedett korábban Albert Einstein, Kurt Gödel, Neumann János és Robert Oppenheimer is.

Akshay Venkatesh (balra), Peter Scholze, Alessio Figalli, Fotó: CARL DE SOUZA/AFP

A kanadai John Charles Fieldsről elnevezett érmet megalapítása óta 61 matematikusnak ítélték oda. 

A medál 14 karátos arany és kb. 1 millió Ft-ot ér. Az előlapon Arkhimédész profilja és neve (ΑΡXIMHΔΟΥΣ) látható. A latin bevésés “Transire suum pectus mundoque potiri” azt jelenti, hogy “Magad fölé emelkedni és megragadni a világot”.

A hátlapon Arkhimédész felfedezése előtt tisztelegve a hengerbe írt gömb és a latin idézet “Congregati ex toto orbe mathematici ob scripta insignia tribuere”, vagyis “A világ minden tájáról összegyűlt matematikusok díjazzák a kimagasló írást/eredményt”.

A rangos nemzetközi matematikai díjak közül hármat is szoktak „matematikai Nobelként” emlegetni: a Fields-érmen kívül a Wolf-díjat és a norvég király által alapított Abel-díjat. Ezek közül a Fields-érem az egyetlen, amelyet sosem nyert el magyar matematikus. A Wolf-díjat megkapta Erdős Pál, Lax Péter és Lovász László is (1983-ban, 1987-ben és 1999-ben; illetve díjazott volt Roaul Bott is, aki ugyan budapesti születésű, de gyermekkorától Amerikában élt; Lax Péter is magyarországi születésű amerikaiként kapta a díjait, a ma 92 éves professzor 1941-ben, 15 évesen kényszerült elhagyni az országot), az Abel-díjat pedig Lax Péter és Szemerédi Endre.

Forrás: qubit.hu