Tudomány

Miként keletkezhet milliárdnyi idegsejt együttesében, vagyis az agyban öntudat? S hogyan lesz az agy működési mintázataiból személyiség? A kérdések mindannyiunk létének alapjait érintik, mégis csak maroknyian foglalkoznak velük. Köztük Mark Solms Dél-afrikai neurológus. Aki a tudatfilozófia helyett egyenesen Freudhoz fordult válaszokért. Ebből jött létre egy különös kiméra, amely a neuropszichoanalízis nevet viseli. Vajon életképes lesz-e?… Tovább »

Pelikán József: A KöMaL-lal először 1960-ban, hatodik általános iskolás koromban találkoztam, édesapám mutatta (aki 1930-ban maga is feladatmegoldó volt). Be is küldtem egy feladat(!) megoldását, de mivel akkor még nem tudtam, hogy be is kell nevezni a pontversenyre, az egész semmit nem számított. Hetedikben aztán beneveztem és néhány megoldást beküldtem ‐ az igazság az, hogy… Tovább »

Gosztonyi Katalin disszertációja (részletek) “Mind Magyarországon, mind nemzetközi szinten szinte közhelyszámba megy, hogy létezik egyfajta sajátos „magyar matematikaoktatási hagyomány”, amely a problémamegoldásra és a matematika „felfedeztetésére” helyezi a hangsúlyt, de ennek a hagyománynak részletes elemzése alig létezik. Varga Tamás reformjának elemzésével e hiány betöltéséhez kísérlek meg hozzájárulni. A „komplex matematikaoktatási reform” egy korabeli nemzetközi matematikaoktatási reformmozgalomba,… Tovább »

Kevés tizennyolcadik századi dicsekedhet olyan kiváló emlékezettel, mint Leonhard Euler. Sok matematikai zsenihez hasonlóan Euler már fiatal korában kitűnt fejszámoló képességével. Azt mesélték róla, hogy egy álmatlan éjszakán százig az összes szám első hat hatványát kiszámolta, a hatszáz eredményt egy belső táblázatba foglalva jegyezte meg, és még napok múltán is képes volt leolvasni arról. Az… Tovább »

Steven Pinker feltérképezi az erőszak hanyatlásának jeleit a Bibliai időktől napjainkig, és amellett érvel, hogy talán illogikusnak, sőt obszcénnak tűnhet, látva Irakot és Dárfúrt, de manapság fajunk létezésének legbékésebb időszakában élünSteven Pinker feltérképezi az erőszak hanyatlásának jeleit a Bibliai időktől napjainkig, és amellett érvel, hogy talán illogikusnak, sőt obszcénnak tűnhet, látva Irakot és Dárfúrt, de… Tovább »

„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.” Széchenyi István Gróf Széchenyi István: Hitel Széchenyi mondását abban a formában idézem, melyben, azt hiszem, először fogalmazta meg a Hitelben. Ezt a mondatot igen sokan idézik, és mindenki egyetért vele. Közhely, hogy Magyarországnak növelnie kellene a hozzáadott értéket termékeiben és szolgáltatásaiban, amit minél több szellemi munka befektetésével, igényesebb,… Tovább »

Intelligensebb-e a polip a maga “9 agyával”? „Igen is, nem is”, mondja Anne-Sophie Darmaillacq etológus (Caen-i Egyetem), a lábasfejűek, a polipokat is tartalmazó puhatestű-osztály szakértője. Hogy miért nem? Mert valójában „a polipnak csak egy olyan agya van, amely megfelel a miénknek: a ’központi agy’, amely 220 millió összeköttetést foglal magában, s a fej egy porcos… Tovább »

Caucher Birkar, Alessio Figalli, Peter Scholze és Akshay Venkatesh matematikusok megosztva kapták meg a Nemzetközi Matematikai Unió a Fields-érmet, amelyet a matematika Nobel-díjának is neveznek. Caucher Birkar, Alessio Figalli, Peter Scholze és Akshay Venkatesh (Kurdisztán, Olaszország. Németország, India) A szervezet az 1936-ban alapított elismerést négyévenként ítéli oda 40 évesnél fiatalabb matematikusoknak a területükön elért kiemelkedő eredményekért…. Tovább »

Újfajta csoportos drónvezérlést alkottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói: a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repülésének kidolgozásához biológiai motivációjú algoritmusokat használtak és az evolúció elvét is beépítették. A biológia, fizika, robotika határmezsgyéin dolgozó magyar kutatók közleményben számoltak be eredményeikről, amit a Science Robotics tudományos folyóirat júliusi online száma címlapsztoriként hozott le. A magyar fejlesztésű csoportos drónvezérlésről rangos külföldi… Tovább »

Újfajta csoportos drónvezérlést alkottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói: a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repülésének kidolgozásához biológiai motivációjú algoritmusokat használtak és az evolúció elvét is beépítették. A biológia, fizika, robotika határmezsgyéin dolgozó magyar kutatók közleményben számoltak be eredményeikről, amit a Science Robotics tudományos folyóirat júliusi online száma címlapsztoriként hozott le. A magyar fejlesztésű csoportos drónvezérlésről rangos külföldi… Tovább »