Tudomány

A megismerés legfontosabb eszközéről, az emberi agyról még nagyon keveset tudunk. Ugyanakkor a civilizáció fejlődése, valamint az információs forradalom eredményeképpen ez a szervünk van legjobban terhelésnek kitéve. Ezzel van szoros összefüggésben, hogy az idegrendszeri megbetegedésekben, kóros lelki elváltozásokban (neurózis, szorongás, depresszió stb.) szenvedők száma világszerte állandóan növekszik. A XXI. század nagy kihívása egyrészt a különböző… Tovább »

Az interjú első része itt olvasható – Első hosszabb tanulmányútja Franciaországba vezetett. Miért éppen oda? – Amikor egyszer csak visszagondolunk addigi életünkre, rádöbbenünk, mennyire apró dolgok képesek eldönteni sorsunkat. Az egyetemen egy évvel fölöttem járt jó barátom, Lempert Laci, akiről mindenki tudja, milyen kiváló matematikus. Egyszer, amikor az ELTE folyosóján összefutottunk, nekem szegezte a kérdést:… Tovább »

– Mondjon három olyan dolgot, ami különösen fontos az életében! – A matematika, a zsonglőrködés és a szabadság. – Számítottam erre a válaszra. Csupán a harmadiknál tévedtem. – Miért, mire gondolt? – A másik nemre, a nőkre. – Érthető… – Legyen akkor az a negyedik. – Rendben. – Menjünk akkor végig ezen a négy stáción!… Tovább »

Az interjú első része itt olvasható. Szemerédi Endre – Azután hazajöttél, és itthon is rád zúdult a média. Hogyan bírtad ezt a rohamot? – Kicsit nyomasztott, de szerencsére nem sokáig tartott, talán két hétig. Tao mondta is, hogy vigyázzak, mert mostantól, az Abel-díjtól megváltozik az életem. Szerencsére nem nagyon változott meg. Amit szívesen csinálok, az… Tovább »

“Pascal pedzett valamit, amikor nemcsak Istent kereste a matematika képletei mögött, hanem az embert is.” Márai Sándor – 2012-ben a Norvég Tudományos Akadémia a matematika terén elért kimagasló életműved elismeréseként Abel-díjjal tüntetett ki. A díj szakmai értéke és pénzösszege a Nobel-díjéhoz mérhető. …. Számítottál az Abel-díjra? – Őszintén mondom, egyáltalán nem számítottam rá. Nagy meglepetés volt. – Pedig hozzászokhattál… Tovább »

Bár a nyugati ember már mintegy 2500 éve (a krotoni Alkmaiontól kezdve) felismerte, hogy a tudat az agy kizárólagos produktuma, ezzel nem mindenki ért egyet. A vita gyújtópontjában az a kérdés áll, hogy amennyiben elfogadjuk, hogy az agy a tudat kizárólagos forrása, nem vonja-e ez maga után, hogy fel kell adnunk a nézetet, mely szerint… Tovább »

A cikk első része itt olvasható. Helyzetjelentés az elme problémájáról az idegtudományban Úgy gondoljuk, hogy az információ reprezentációját az agy valósítja meg, összekapcsolt neuroncsoportok által. Az összeköttetést két különböző módon képzelhetjük el. Elsőként a neuronok közti térbeli kapcsolatokként, amelyek többnyire közvetlenek. Egy másik mód, melyet én funkcionálisnak neveznék, hogy az idő dimenzióját beépítve is meg… Tovább »

Szellemek és óriások Bruno Bettelheim pszichológus, A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című könyv szerzője írta: a gyermek öntudatlanul is örömét leli a mesében, mert megfenyegeti mindazokat, akik őt magát „palackba zárják”. A modern mesékben, állítja Bettelheim, sokszor előfordul, hogy egy gyermek túljár egy felnőtt eszén. De mivel ezek a történetek túlságosan leplezetlenek,… Tovább »

Egy iráni angol kisfiúra, Jamie Tehranira óriási benyomást tettek a mesék, különösen a Piroska és a Farkas, amelynek két változatát is ismerte. Elgondolkodtatták a hasonlóságok és az eltérések, ahogy Darwint a Galápagos-szigetek madarai esetében. Később Tehrani megörült, amikor ráébredt a törvényszerűségekre, és úgy vélte, ez az út vezet majd el saját múltunkhoz. És hogy a… Tovább »