Tudomány

Erdőst 80. születésnapja alkalmából 1993-ban az ELTE díszdoktorrá avatta, és ennek kapcsán kérte fel, hogy “A matematika aktuális problémái” címmel tartson általános érdeklődőknek (tehát nem csak matematikusoknak) szóló előadást az Eötvös-napon a (zsúfolásig megtelt, akkor még kb. 500 személyes) Gólyavárban. Előadás kezdete: 4,30-tól .... Tovább »

Az ELTE falai közül kikerült, híres alumnusok beszélnek munkájukról, sikereikről és ELTE-s kötődéseikről azon az előadássorozaton, amely „ELTE Sikerek” címmel indult 2017 tavaszán az ELTE Alumni Központ szervezésében. A sorozat nyitó előadását Lovász László Széchenyi-nagydíjas, Bolyai-nagydíjas matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartotta „A tudományos kutatás 1 százalékban sikerélmény, 99 százalékban kudarcélmény. De mindezért a… Tovább »

Lehetséges-e, hogy a boldogság elhibázott célkitűzés? Hogy elillan azok elől, akik akarattal közelednek hozzá? Hogy a boldogság keresése tesz csak igazán boldogtalanná? Bölcs elmék szerint egyéb magasztos célok, mint a szeretet, az alkotás, mások segítése közben, váratlanul érezhetjük meg, mi is a boldogság. Igazuk lehet, de ne becsüljük le a földi javakat, sőt a pillanatnyi… Tovább »

Nosztalgia és ábránd, elveszett paradicsom, avagy utópia: közel- s távoli időkbe vetített boldogság-képek, nem létező vagy elérhetetlen dolgokból és a szebb idők emléknyomaiból készített kollázsok. Vajon széthullnak-e, ha egyszer meghalljuk a boldogságkutatók szavát: éljünk teljességgel a jelenben? Vagy ettől csak várakozásunk tárgya változik: várjuk azt a jelent, amelyet megélhetünk, mert valamiképpen sokkal jelenszerűbb a mostaninál?… Tovább »

NAGYJÁBÓL SZÁZMILLIÁRD idegsejt és legalább másfél millió kilométernyi idegrost van az emberi agyban. Viselkedésüket is kutatja a világhírű idegtudós, Buzsáki György, a New York Egyetem professzora. Néhány éve az elsők között tüntették ki „Agy-díjjal” (Brain Prize), amelyet az agykutatás Nobel-díjának is tartanak. – Egyik előadásában azt fejtegette: egy homo sapiens idegrendszere harmincezer évvel ezelőtt ugyanolyan… Tovább »

Némi túlzással, szeptemberben mozdulni sem lehet majd Pécsett az ideg- és agykutatóktól. A hónap első napján a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) zárókonferenciáját rendezik, majd szeptember 20. és 23. között az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) Regionális Találkozójára kerül sor a Magyar Idegtudományi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében.  NAP-zárókonferencia Freund Tamás professzor javaslatára azért döntött… Tovább »

A 17. században élt brit természettudós, Robert Hooke, a „sejt” névadója – aki szerint minden természettudományos vizsgálat alapja a gondos megfigyelés kell, hogy legyen – jelentette ki, hogy az agy fizikai működése hozza létre az emlékezést. A megállapítás bizonyítása azonban ugyancsak sokáig váratott magára, hiszen az emlékezés működési mechanizmusának feltárásáért idén márciusban nyerte csak el… Tovább »

A “matek Lady Gagájának” is nevezett Villani, aki újabban Emanuel Macron támogatójaként is feltűnt, rajong a művészetekért, különösen a zenéért. A Philosophie Magazine-nak adott interjújában vall a matematika szépségéről.  PM: Azt megértem, hogy a matematikusok és a költők osztoznak a szavak iránti lelkesedésben, na de a szépében is? Cédric Villani CV: A szép a matematikusok… Tovább »