A Rosetta “szelfije” és az üstökös zenéje

A Rosetta “szelfije”. Forrás: ESA

Az üstökös zenéje

A Csurjumov-Geraszimenko-üstökösből kilövellő por- és gázfelhők a napszéllel is érintkezve plazmát alkotnak az üstökösmag körül – a plazma hatására pedig az égitest gyenge mágneses mezeje váltakozó frekvenciájú hullámokat bocsát ki. E hullámzás vizsgálata során derült ki, hogy az üstökös szeszélyes dalt dúdol a 40-50 millihertzes tartományban. Ahhoz, hogy a dallam emberi füllel is érzékelhető legyen, a szakértők a frekvencia nagyságát tízezerszeresére növelték.

A mágneses tér hullámzása annak köszönhető, hogy az üstökösből kitörő gázok semleges részecskéi a csillagközi űr nagy energiájú részecskéivel ütközve ionizálódnak. A belőlük létrejövő plazma ettől elektromos töltést kap, ami az üstökösmag saját mágneses terét is befolyásolja.

Budapesten zárult a Rosetta-küldetés

A nemzetközi kutatóközösség és az ESA (European Space Agency) által rendezett konferenciát 2016. június 1–3. között Budapesten. Ennek oka, hogy magyar kutatók komoly szerepet játszottak a Philae fejlesztésében. A leszállóegység „agyát”, vagyis a működését irányító számítógépet ugyanis a Wigner FK és az SGF Technológiai Fejlesztő Kft. fejlesztette. A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Űrkutató Csoportjának tagjai pedig – az MTA kutatóival együttműködve – a leszállóegység fedélzeti energiaellátó és tápelosztó rendszerének fejlesztésében vettek részt.

10 éves bolygóközi barangolás, majd 2,5 éves hibernált állapot után a Rosetta űrszonda és rajta a Philae leszállóegység hibátlanul működésbe léptek 2014 tavaszán. 2014. november 12. az űrkutatás történelmi dátuma lett, mivel ekkor szállt le először emberkéz által készített objektum – a Philae – egy üstökösmag felszínére. Itt a leszállóegység – részben szintén magyar kutatók által készített műszereivel – rendkívül értékes adatokat gyűjtött. 

Így érkezhetett meg a Philae az üstökösmag felszínére (fantáziakép). Forrás: FMI

A felszín analízisekor a jégen kívül komplex szerves vegyületekben gazdag port sikerült kimutatni. A keverék nem tartalmaz savakat, ként és aromás vegyületeket, az élő anyag egyszerűbb építőkövei viszont nagy valószínűséggel megtalálhatók benne. 

Összességében organikus kötésekből álló valódi építőkockákról van szó, amelyek fontos biokémiai reakciók kiindulópontjaként szolgálhatnak,

mondta Fred Goesmann, a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet munkatársa, aki kutatótársaival 16 szerves molekula jelenlétére talált bizonyítékot az üstökösön. Szerinte ezek további kémiai reakciók során cukorrá és aminosavakká is fejlődhetnek. Sok kutató szerint ezek az építőelemek járulhattak hozzá az élet kialakulásához a Földön.

Az eredmények jelentőségét egy résztvevő így foglalta össze:

„Soha ezelőtt még nem szálltunk le ilyen ősi objektumra, mely a Naprendszer születésének és korai fejlődésének legrégebbi és talán legjobban megőrződött tanúja.” 

Összeállította: Jakabffy Éva