Tudomány

A matematika új kihívásai: hogyan értsük meg a nagyon nagy véges struktúrákat?

Nagyon nagy gráfok A tudomány és a technika világában igen sok struktúrát, jelenséget írunk le hálózattal, matematikai kifejezéssel, gráffal, és ezek a gráfok igen nagy méretűek tudnak lenni. Lássunk néhány példát! Az internet talán a leglátványosabb – és különösen érdekes abból a szempontból, hogy teljes mértékben ember alkotta objektum. Igazából az internet leírásához különböző gráfokat… Tovább »

Prímek, számítógépek és Abel-díj

Nagy öröm érte a magyar matematikai közösséget: Szemerédi Endre Abel-díjat kapott! A díjat 2003 óta évente adományozza a Norvég Tudományos Akadémia a matematika területén elért kimagasló életmű jutalmaként. A díj névadója Niels Henrik Abel norvég matematikus (1802–1829). Mivel matematikából nincs Nobel-díj, a norvég kormány a díj összegét a Nobel-díjhoz hasonlóan állapította meg, és a Nobel-díjhoz… Tovább »

Matematikus Wigner nyomdokaiban – Virág Bálint, a valószínűségszámítás világszerte ismert, vezető kutatója

A gimnázium után önálló életet szeretett volna élni, szerencsét próbálni, de olyan helyen, ahol erős matematikát lehet tanulni. Mivel úgy látta, Európában nagyon kevés a lehetőség, a Harvardon viszont magas ösztöndíjhoz lehetett jutni, oda jelentkezett.  A Fazekas gimnázium matematikai háttere sokat segített, a legjobban felkészült diákok közé került. A kinti tapasztalat azonban a magyar oktatási… Tovább »

Magyar kutatók hozhatnak áttörést a stroke kezelésében

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke ma jelentette be, hogy újabb tizenegy kutatócsoport alakul a Lendület program keretében. Dénes Ádám (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) kutatása modern, korábban nem alkalmazott módszerekkel vizsgálja, hogyan szabályozza az emberi agy fő gyulladásos sejttípusa, a mikroglia az idegi aktivitást, és ennek milyen hatásai lehetnek agyi sérülések esetén. A kutatócsoport eredményeinek… Tovább »

Magyar kutatók hozhatnak áttörést a stroke kezelésében

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke ma jelentette be, hogy újabb tizenegy kutatócsoport alakul a Lendület program keretében. Dénes Ádám (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) kutatása modern, korábban nem alkalmazott módszerekkel vizsgálja, hogyan szabályozza az emberi agy fő gyulladásos sejttípusa, a mikroglia az idegi aktivitást, és ennek milyen hatásai lehetnek agyi sérülések esetén. A kutatócsoport eredményeinek… Tovább »

Interjú Lovász Lászlóval a Kyoto-díj után

2010. decemberében Kyoto-díjjal tüntették ki Lovász Lászlót. Az elismeréshez az amerikai elnök is gratulált a magyar matematikusnak. Az interjúnban szó esik pénzről és karrierről, politikáról, misztikumról és rációról, valamint arról, mit jelent okosnak lenni. Mit írt önnek Obama? Gratulált. Huszonöt éve adják át a Kyoto-díjat, sok amerikai is megkapta, ez épp elég ok arra, hogy… Tovább »

Interjú Lovász Lászlóval a Kyoto-díj után

2010. decemberében Kyoto-díjjal tüntették ki Lovász Lászlót. Az elismeréshez az amerikai elnök is gratulált a magyar matematikusnak. Az interjúnban szó esik pénzről és karrierről, politikáról, misztikumról és rációról, valamint arról, mit jelent okosnak lenni. Mit írt önnek Obama? Gratulált. Huszonöt éve adják át a Kyoto-díjat, sok amerikai is megkapta, ez épp elég ok arra, hogy… Tovább »

Hanghasadás

IPM 2014. december  Mi sem természetesebb, mint tudni, hogy gondolataink a saját elménkben keletkeznek. Talán egy életen át nem volt olyan gondolatunk, amelynek kapcsán kételyeink támadtak volna: nem is a mienk. Hogyan is gondolkodhatna a fejünkben valaki más? A világon minden kétségbe vonható, írta Descartes, csak egy bizonyos: hogy gondolkodom. A filozófus a történelmi újkor… Tovább »

Hanghasadás

IPM 2014. december  Mi sem természetesebb, mint tudni, hogy gondolataink a saját elménkben keletkeznek. Talán egy életen át nem volt olyan gondolatunk, amelynek kapcsán kételyeink támadtak volna: nem is a mienk. Hogyan is gondolkodhatna a fejünkben valaki más? A világon minden kétségbe vonható, írta Descartes, csak egy bizonyos: hogy gondolkodom. A filozófus a történelmi újkor… Tovább »

Carl Orff: Carmina Burana

Erdei kép a Carmina Buranaból, 1230 körül, Bayerische Staatsbibliothek, München Carl Orff szcenikus kantátája a világ zeneirodalmának egyik legnépszerűbb, legtöbbet hallgatott műve. Nem mindennapi népszerűségének egyik – vagy legfőbb – oka lehet a ritmus felfokozott szerepe a műben. Ami nem véletlen. Carl Orff ugyanis zenei pályáját egy balettiskola zenetanáraként kezdte el, s a táncban alapvető fontosságú… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!