Egy tudományos kutatás bebizonyította, hogy kutyánk kedvenc illata nem más, mint a miénk. Még kutyabarátai szagánál is sokkal vonzóbbnak találja!
Gregory Berns idegkutató és csapata (Emory University, Atlanta) kutyák agyáról készült MRI-felvételek vizsgálatával bizonyította, hogy a kutyák a szag forrásának hiányában is felismerik annak tulajdonosát. A 2015. januárban publikált tanulmány egyik legérdekesebb felfedezése az volt, hogy a kutyák agya eltérő válaszreakciót ad a számukra ismeretlen kutyák és emberek szagára. Egy korábbi kísérletből azt is megtudhattuk, hogy kutyánk arcunkat is felismeri.
Berns éveken át tanulmányozta a kutyák gondolkodását. Ő volt az egyik első olyan tudós, akinek sikerült megtanítania a kísérleti alanyokat arra, hogy ébrenléti állapotban mozdulatlanok maradjanak az MRI-készülékben a vizsgálatok alatt. Továbbá az ő nevéhez fűződik számos módszer, melynek alkalmazásával megállapítható, hogy egy kutya megfelelő lesz-e terápiás, segítő feladatok vagy katonai szolgálat ellátására. Az idegtudomány kutatásait felhasználva könyvet is írt arról, hogyan gondolkodnak, éreznek és szeretnek a kutyák.
Újabban azonban a kutyák kogníciója és szaglása képezi Berns vizsgálatainak elsődleges tárgyát. Mind tapasztaltuk, milyen erőteljes érzelmi reakciót vált ki bennünk egy-egy parfüm illata. Szeretteink, barátaink, otthonunk, munkakörnyezetünk, ételeink mind-mind olyan illatokat árasztanak, melyek specifikus érzéseket és emlékeket hívnak elő.
Berns arra volt kíváncsi, mi járhat a kutya fejében szaglászás közben, főleg azért, mert az általa feldolgozott információk legnagyobb része a szagokból származik. Mivel a kutyák szaglása jóval erősebb az emberekénél, vélhetően a szagokra adott válaszreakcióik is jelentősen különböznek a miénktől. A kísérletben 12 kutya MRI felvételeit vizsgálták, miközben 5 különböző szagot mutattak nekik:
a kutya saját szaga
egy idegen kutya szaga
a kutyával együtt lakó kutya szaga
egy idegen ember szaga
a kutyával együtt élő ember szaga
A szag forrása nem volt jelen, így a teszt a kutya érzékelési memóriáját is vizsgálta. A bemutatott szagokat az erőteljesebb illatanyagokat kibocsátó testrészekről gyűjtötték: kutyák esetében a “hátsó felükről”, embereknél a hónaljról (a résztvevőknek a kísérletet megelőző 24 órában tilos volt fürödniük és dezodort használniuk).
A tanulmány eredménye szerint mind az öt szag fokozott aktivitást váltott ki az agynak azon a területén, amely a pozitív elvárásokkal áll kapcsolatban. Vagyis a kutyák mindegyik aromával kapcsolatban szereztek már tapasztalatokat. A legerősebb érzelmi válaszokat a kutya számára ismerős emberek, illetve kutyabarátaik szaga váltotta ki. Elmondható, hogy a kutyák előnyben részesítik a számukra ismerős szagokat. A terápiás és segítőkutyák, illetve a szolgálati kutyák adták a legerősebb választ az emberi illatokra. Ennek lehet genetikai oka is, de az időigényes kiképzésből is fakadhat, mivel gyakorlatilag folyamatos kapcsolatban vannak gazdájukkal, gondozóikkal. A közelségből eredő pozitív érzések és ezek emlékei elraktározódnak a kutyákban.
A kutyák képesek voltak megkülönböztetni a számukra ismerős emberek szagát másokétól, pozitív értelemben. Úgy tűnik, a legintenzívebb válaszreakciót szeretett gazdáik szaga váltja ki. További vizsgálatok tárgyát képezi, hogy valójában min alapulnak e reakciók.
Ezek a kutatások elősegíthetik a szolgálati kutyák kiválasztását is. A bomba- vagy kábítószer-kereső, rendőrségi vagy katonakutyák, illetve a mozgáskorlátozott vagy érzelmi problémákkal küzdő egyéneket segítő kutyák kiképzése meglehetősen idő- és költségigényes folyamat. Ha a képzés mégis kudarcba fullad, komoly források veszhetnek kárba. Berns szerint a kölyökkutya agyáról készített felvételek segíthetnek eldönteni, hogy a kiszemelt eb milyen feladat ellátására lesz alkalmas. “Ha megértjük, hogyan működik a kutya agya, hatékonyabb módszereket is találhatunk kiválasztásukra és képzésükre egyaránt.”
Forrás: hazipatika.com, thedodo.com
A vizsgálatban részt vevő kutyák: http://gregoryberns.com/meet-some-of-the-canine-team/