Tudomány

Ahogy egyre több országban engedélyezik a marihuána orvosi és élvezeti célú fogyasztását, egyre felfokozottabbá válik a vita e drog valós élettani hatásairól. Katona István neurobiológus és munkatársai világraszóló felfedezést tettek a fű fő hatóanyagával kapcsolatban. A tudós álláspontja a marihuánáról nem morális elvek, ideák és előítéletek szüleménye, hanem hátterében a tudományos tények állnak. – Agykutatóként… Tovább »

Természet Világa, 2009. április  Az agy immár második évtizedének egyik nagy áttörése egy új hírvivő rendszer felfedezése: a belső kannabinoidoké. Miért találtak rájuk viszonylag későn? Miért tekinthető a belső kannabinoid rendszer akár idegrendszerünk őrangyalának is – miközben, ha külső kannabisz-származékokkal bombázzuk, alattomos módon a függőség pokoli útjára vihetnek? Van-e kiút ebből, és mi mindenben segíthetnek… Tovább »

Einstein egy eddig ismeretlen kéziratában olyan örök Világegyetem modelljét próbálta létrehozni, amelyben az anyag folyamatosan teremtődik. A kéziratot Cormac O’Raifeartaigh ír fizikus (Waterfordi Technológiai Intézet) fedezte fel. Ennek történetét és elméleti hátterét írta meg a professzor. Albert Einstein 1930 2013-ban, egy nyári délutánon íróasztalomnál ülve arra gondoltam, elmegyek fürdeni. Gyönyörű volt az idő, és kezdett untatni az, amivel… Tovább »

Hogyan lett kutya a paradicsomhalból, mi a közös Steve Jobs és Teréz anya munkásságában, miért szomorú a pitbull, és mikor jöhet létre az embernél értelmesebb mesterséges intelligencia? Egyebek közt ilyesmiről beszélgettünk a hazai etológia megteremtőjével nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Magyar Narancs: Manapság a laikus egyre többször röhög azon, hogy már megint mit mutattak ki a „brit… Tovább »

Steve L. Miller agykutató (Geisel Orvosi Egyetem, Dartmouth) szerint valószínűleg igen. A magyarázatot pedig az ún. kronofarmakológia adhatja meg. A kronofarmakológia a bioritmusok és a gyógyszerek hatása közti kapcsolatot vizsgálja. Egyik legfontosabb bioritmusunk a cirkadián (napi) ritmus, amely módosítja a szerek biztonságosságát és hatásosságát. Az agy mely része működteti a 24 órás ciklust? Régóta tudjuk, hogy a fény… Tovább »

A Pedagógusnap és az év végi matematika vizsgák alkalmából is érdemes feleleveníteni Dienes Zoltán emlékét, akit a „matematikatanítás varázslójának” is neveznek. A hazai pedagógia történetének egyik nagy alakja, a Dienes módszer alapítója a játékon alapuló matematika tanítás úttörője. A most szerveződő Dienes Társaság az ő szellemiségét szeretné megőrizni, illetve felhívni a gyerekek és felnőttek figyelmét,… Tovább »

Szinte valamennyi bolygónkon élő férfi visszavezetheti eredetét egyetlen férfira, aki mintegy 135-200 ezer évvel ezelőtt élt Afrikában – derült ki egy új genetikai elemzésből, amelynek eredménye először mutatta ki, hogy a közös férfi ős minden bizonnyal egy időben élt a nők közös ősével. Az amerikai Stanford Egyetem kutatói a Science című folyóirat legfrissebb számában tették… Tovább »

Az ELTE Biokémiai Tanszékén működő kutatócsoport egyedülálló kémiai reakciótípust fedezett fel: a molekuláris gravírozás (molecular tattoing) a neurobiológia és a fejlődésbiológia további irányait is meghatározhatja.  A European Research Council 2008 és 2014 között támogatta a kutatócsoport munkáját. Mi állt a FORCEMAP projekt középpontjában? Az enzimek működésének megértése nélkülözhetetlen a gyógyszerhatóanyagok tervezésekor: a kutatásaink alapvető célja… Tovább »

A mezei juhar (2014) után idén a kocsányos tölgyet választották meg az év fájának a szakmai közönség szavazatai alapján – közölte az Országos Erdészeti Egyesület. A versenyen a kocsányos tölgy 1694, a jegenyenyár 741, a virágos kőris 673 voksot kapott. A kocsányos tölgy a mitológiában az égi istenek szent fája volt, mert a rituális szertartásaikat ennek a fának a tekintélyes… Tovább »

Kiemelkedő külföldi kutatók töltenek Magyarországon 3-12 hónapot, tudásukkal, tapasztalatukkal járulva hozzá az akadémiai kutatócsoportok eredményeihez. Az MTA elnöke, Lovász László által felkért zsűri javaslata alapján hazánkba érkező kutatók tevékenysége révén többek közt bővülhetnek ismereteink az agy tanulási folyamatairól, pontosabbakká válhatnak a klímaváltozási előrejelzések, illetve választ kaphatunk a halmazelmélet egy hatvan éve megoldatlan problémájára. Buzsáki György –… Tovább »