Tudomány

Aligha lehet nagyobb közelséget elképzelni, mint amilyen anya és kisgyermeke között fennáll, nem beszélve az anya és magzata közti kötelékről. Hát még ha egyikük tudhatná, mit él át pontosan a másik, és viszont! Valójában fantasztikus kommunikáció zajlik közöttük, kémiai jelzések útján érzéseket adnak át egymásnak, s ez még messze nem minden. Az anya lelkiállapotai gyermekében… Tovább »

Az etológus-sztár, Bukfenc, Jeromos és Janka gazdája május 9-én lett nyolcvanéves. A New York Kávéház és a Libri Kiadó úgy döntött, régi cimborákkal és sztárvendégekkel ünnepli Csányi Vilmost, és egy új, Íme, az ember című kötettel. Bár a kutyák fájón hiányoztak az estről, szóba annál többet kerültek, akárcsak a döglött tehén, melynek etológiája Csányi Vilmos szerint… Tovább »

A Royal Society lapjában, az Interface-ben nemrég publikált SISSA kísérletben olyan matematikai elvekre épülő modellt (számítógépes szimulációt) teszteltek, amely megmagyarázza, hogyan jönnek létre az agyban térképek, és ezek hogyan alkalmazkodnak az egyént alakító környezethez. Euklidészi geometria az a mértan, amelyet az iskolában tanulunk, a nem-euklidészi geometriák pedig azok, amelyek az öt euklidészi posztulátumból egyet vagy többet elvetnek…. Tovább »

Selye János (1907 – 1982) 1936-ban, a Nature-ben megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amelyet később stressznek nevezett el. A stressz eredeti angol jelentése feszültség, idegfeszültség. A stressz-elmélet, mint annyi más tudományos felfedezés, nem volt előzmények nélkül való. Már az ókori Hippokrátész is tanulmányozta a pátosz és a pónosz kérdését, és arra a… Tovább »

. .... Tovább »

A népvándorlások a népesség nagy méreteket öltő helyváltoztatásai, melyek a különböző korokban területről területre növelték, illetve csökkentették a népsűrűséget. Népvándorlások Eurázsiában A klasszikus népvándorlás kora Európában körülbelül a 4-8. század közötti korszak, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka. A népvándorlás folyamata mindenekelőtt a gótok, a vandálok és a frankok mozgását foglalta magába,… Tovább »

Kolbert András írása   A világ egyik legijesztőbb problémáját, a gyógyszerekkel szemben ellenálló baktériumokat kutatva világszínvonalú, de pofonegyszerű módszert talált ki Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa, a Bolyai-díj 2015-ös nyertese, aki ma is olyan kérdésekre keres válaszokat, amelyeket a nagymamája is megértene. A magyar Nobelként is emlegetett díjról, a felfedezés fontosságáról és… Tovább »

A NASA 69 535×22 230-es felbontású, 4,3 GB-os képei, melyeket a Hubble-űrteleszkóp lőtt a Tejútrendszerhez legközelebb eső Androméda-ködről. .... Tovább »

Mindig valami izgalmas dologba fogott, majd amikor úgy látta, hogy megtalálta, amit keresett, másik izgalmas dolog után nézett a 80 éves Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, etológus, akadémikus, aki pályája mérföldköveiről beszélt az MTI-nek.  “Voltam biokémikus, enzimek, fehérjék szabályozásával foglalkoztam, molekuláris biológiával, amikor ezzel egy bizonyos szintre eljutottam, akkor váltottam. Gondoltam, hogy idegbiokémiával foglalkozom, de aztán… Tovább »

Május 18-án a New York Művész Páholyban ünneplik a kutyák legjobb barátját és ismerőjét, a Széchenyi-díjas biológust, etológust és szépíró 80. születésnapja alkalmából. Csányi Vilmos Budapesten született 1935-ben, biológus, író, az Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkeszője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási… Tovább »