Tudomány

Számtalan diszkalkuliás

Úgy jövünk a világra, hogy agyunk nem matematikatanulásra van programozva. A mennyiségeket azonban már csecsemőkorban össze tudjuk hasonlítani, a becslés szintjén. Ezt a veleszületett képességet nevezik számérzéknek. Vannak azonban, nem is kevesen, akik mintha számvakságban szenvednének.  Számos élőlény közös vonása a mennyiségek és számosságok iránti ösztönös érzék. A nőstény békák kódolják a hímek brekegéseinek számosságát… Tovább »

Történelmi emlékhellyé avatták a Magyar Tudományos Akadémiát a magyar tudomány napján

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke az emlékhelyet jelölő sztélé avatásán kiemelte: a 47 magyarországi történelmi emlékhely mind nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból is kiemelkedően fontos, szimbolikus helyszín. Fontos építészeti alkotások, de elsősorban történelmük miatt lehet egy helyszín nemzeti vagy történelmi emlékhely. Radnainé felidézte, hogy az ókori görögök nevezetes események, híres emberek vagy… Tovább »

Aki elfelejtett felejteni

A megőrzés digitális technikáinak köszönhetően mára a felejtés és emlékezés egyensúlya felbomlott. Míg korábban a felejtés volt a szabály, az emlékezés a kivétel, mára a helyzet megfordult: immár a felejtés vált idő- és energiaigényessé.  Agyunk alaposan megválogatja, mely emlékképünk hagyjon tartós nyomot, s melyik enyésszen el mielőbb. Erre kiváló algoritmusokkal rendelkezik, például hogy a magunk… Tovább »

Meghallgatható a szférák zenéje a a Csurjumov-Geraszimenko üstökösön

Különös “zenét” rögzített a Rosetta szonda kutatóegysége a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felszínén. Az égitest 40-50 millihertzes tartományban dúdol, a Rossetta-küldetés szakértői az emberi fül számára is hallhatóvá tették. Váltakozó frekvenciájú mágneses hullámokat bocsát ki az az üstökös, amelyre a Rosetta-űrszonda Philae nevű kutatóegysége szállt le a napokban. Az üstökösből kilövellő por- és gázfelhők a napszéllel is érintkezve… Tovább »

Tudományos és civilizációs szempontból is fantasztikus, ami történik – Kiss L. László előadása a Magyar Tudomány Ünnepén

A csillagászat persze fantasztikus téma, de elképzelhető-e, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ódon falai között egy magyar akadémikus beszéljen minderről úgy, hogy a termet megtöltő száz középiskolás is lelkesen ünnepeljen a végén? Ha Kiss L. László az az akadémikus, akkor egészen simán. Kiss az MTA legfiatalabb tagja, évtizedek óta az első csillagász, aki bekerült a testületbe…. Tovább »

A zene mágiája segít a sztrókos páciensek felépülésében

Minden betegség zenei probléma, A gyógyítás pedig zenei megoldás. Novalis   „A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése. A népek legendái isteni eredetűnek tartják.”  Kodály Zoltán  Keönch Márton zongoraművészre életének egy kiemelkedő eseménye, egy Grieg-koncert után néhány nappal sújtott le a rettegett betegség. A sztrókot, ahogy arra a neve is utal, sokan tekintik csapásnak. Ő… Tovább »

Lovász László matematikus munkássága

Dr. Lovász László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézetének igazgatója, az MTA elnöke 1948-ban született Budapesten. Szakmai érdeklődése igen széleskörű, oktatott például geometriát, kombinatorikát, gráfelméletet, kombinatorikus optimalizálást, algoritmusokat és bonyolultságelméletet. Fő kutatási területe a diszkrét matematika és algoritmuselmélet.  Tudományos pálya Már középiskolás korában a matematika érdekelte, a Fazekas Gimnázium első matematika tagozatos osztályában folytatta tanulmányait…. Tovább »

Nő-tudósítás

Mit tartogat a jövő a nők számára? Ma már elvileg bármit elérhetnek. Ami régen csak egy-egy kivételes nőnek sikerült: vezető szerep, alkotói hírnév, nevének és művének fennmaradása, az ma egyre több nő számára kézzelfogható lehetőség. Kérdés, hogy a nők félnek-e a kezüket kinyújtani, s e különleges alkalmat megragadni.  Valaha, az ókorban vagy a középkorban rendkívül… Tovább »

A zöld energia fekete dossziéja

A megújuló energiákban rejlő lehetőségeket bemutató cikksorozat második részében egy igen részletes és objektív módszer, az életciklus-elemzés alapján tekintjük végig, mennyire zöldek a megújuló energiafajták, mennyire és milyen módon terhelik a környezetet.  Mint az első részből kiderült, rövid távon még nem áll a rendelkezésünkre szükséges mennyiségben megújuló energia. Ráadásul, bár első hallásra meglepően hangozhat, ezen energiaforrások környezetterhelése sem elhanyagolható…. Tovább »

Kék bolygó, zöld jövő – mennyit érnek a megújuló energiák?

Ketyeg a klimatikus óra, fogynak a kőolajtartalékok, miközben az emberiség energiaigénye növekszik. Merre van a kiút? Sokan a megújuló energiákra voksolnának, hiszen ezek gyakorlatilag kimeríthetetlenek, és a legtöbb formájuk nem jár széndioxid-kibocsátással. Kis utánaszámolással azonban sajnos kiderül, hogy – legalábbis a közeli jövőben – nem tudnak a kívánt mértékben hozzájárulni az emberiség energiaszükségleteinek kielégítéséhez.  Pedig a… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!