Messze látó tudomány: felelős válaszok a jövőnek
Űrcsillagászat, genetika, vizuális informatika és agykutatás is szerepel a novemberben országszerte több mint kétszáz rendezvényt kínáló, az idén Messze látó tudomány alcímet viselő Magyar Tudomány Ünnepe programjában.
A tudomány a jövő alakításának meghatározó eszköze. Eredményeivel hozzájárul a jövőbeli kilátások értelmezéséhez. Különösen nagy jelentősége van ennek olyan időszakban, amikor az emberiség mélyreható változásokkal szembesül, amikor a hiteles tudomány perspektívát, megbízható válaszokat, jövőképet ígérhet.
A magyar tudomány ünnepén az ország számos városában, sőt a határokon túl is, többhetes rendezvénysorozaton vehetnek részt az érdeklődök. Az előadások, bemutatók, filmvetítések, tudományos fórumok egy-egy vezérgondolat jegyében zajlanak. A Magyar Tudomány Ünnepe idén a messze látó tudományról szól. Azokról a kutatásokról, amelyek révén a tudomány művelői felelős válaszokat adhatnak a jövőnek.
Az MTÜ eseményei idén öt kérdéskörnek szentelnek kiemelt figyelmet: a globális kihívást jelentő demográfiai folyamatoknak, a társadalmi egyenlőtlenségek dimenzióinak, a fenntartható fejlődés feltételeinek, az új technológiáknak és hatásaiknak, valamint az értékteremtő tudás szerepének a testi, lelki egészség, illetve jóllét megteremtésében.
Az MTÜ nyitóelőadását november 3-án 10 órakor az MTA Székház Dísztermében Csépe Valéria pszichológus, akadémikus tartja. Címe: A hangok hatalma – a kognitív fejlődés és az újrahangolt agy. Az előadás a következő kérdéseket járja körül: Miként befolyásolja a megismerő folyamatok és az agy fejlődését a beszédet és a zenét közvetítő emberi környezet? Milyen tudományos ismeretekkel rendelkezünk az emberi agy, a képességek, a tudás és a készségek fejlődéséről, illetve ezek kölcsönhatásairól? Miként válik a kisgyermek érzékennyé anyanyelvének hangjaira? Miben más és miben azonos a zenei kifejezőkészség és a beszéd fejlődése? Hatnak-e ezek egymásra, s ha igen, milyen módon?
A Magyar Tudomány Ünnepe nyilvános, regisztrációhoz kötött előadásai között megtalálható Kiss L. László, az MTA legfiatalabb tagjának november 13-i előadása, aki az űrcsillagászat kulisszatitkaiba avatja be hallgatóit és a GPS-technológia mellett számos olyan megoldást ismertet, amelyet a kutatásaik során először a világegyetemet fürkésző tudósok alkalmaztak, évek, évtizedek távlatában viszont megjelentek a hétköznapokban is, és új eszközök, eljárások kifejlesztéséhez és további, a jövőt formáló felfedezésekhez járultak hozzá.
Egy előadás, két előadó – november 27-én Falus András immunológus, molekuláris biológus, az MTA rendes tagja, valamint Palkovics László kertészmérnök, az MTA doktora a részecskék világába kalauzolja a hallgatókat, és számos kérdést felvetve beszél genetikáról, valamint az élelmiszer-termelést veszélyeztető növényi vírusokról.
A tudomány megrendelői című konferencián – november 7-én – a gyógyszeripar, az információtechnológia, az energiaipar, a járműgyártás, valamint a kutatásokban is alkalmazható csúcstechnológiai berendezések gyártásának jövőjéről osztják meg gondolataikat sikeres vállalatvezetők.
Az InnoDiákok Fórumán, november 26-án a kutatói pályára készülő, tehetséges középiskolások és egyetemisták adnak ízelítőt első tudományos eredményeikből. A fiatalok mentoraik közreműködésével számolnak be az akadémiai kutatóintézetekben szerzett tapasztalataikról.
A Kutatóhelyek tárt kapukkal rendezvényein november 17. és 21. között a nyelvi kisebbségek helyzetétől a Budapesti Kutatóreaktor bemutatásán át a 21. század energiagazdálkodási feladataiig számos tudományterület legfrissebb kutatási eredményeivel ismerkedhetünk meg.
A Magyar Tudomány Ünnepén ismét várják az érdeklődőket az MTA kutatóhálózatának intézményei, előadásokon, interaktív laborbemutatókon ismertetve az akadémiai kutatók szerteágazó tudományos tevékenységét.
*
Csépe Valériával készült interjú itt olvasható.
Kiss L. László egyik korábbi előadása, a Földönkívüli földek, itt látható.