Tudomány

Agyunknak a játék adja meg azt a kihívás- és örömdózist, amelytől legjobb formáját érheti el. S ma a játék egyre inkább határok nélküli: az oktatás, a munka, az egészség- és környezetvédelem elkezdenek játék-álruhát ölteni, hogy avatarjaink kalandozásaiból olykor visszarántsanak minket a valóságba.  A játék ember-voltunk lényege: kevesen merték ezt állítani, köztük a holland kultúrtörténész, Johan… Tovább »

Barnabás Beáta Széchenyi-díjas növénybiológus, az MTA új főtitkárhelyettese A Magyar Tudományos Akadémia testülete tavaly rendes tagjai sorába választotta, a májusi közgyűlésen pedig főtitkárhelyettesként szavaztak bizalmat Széchenyi-díjjal is megbecsült munkássága elismeréseként Barnabás Beáta kutatóbiológusnak. Pályáját Martonvásáron, az MTA mezőgazdasági kutatóintézetében kezdte. S bár főtitkár helyettesi munkája most már Budapesthez köti, hetenként egyszer továbbra is „hazamegy” a kutatóközpontba, hogy… Tovább »

Staar Gyula 2009. Az interjú első része itt olvasható. L.L: Korunk matematikájának említésre méltó új fejleménye, hogy megnőtt azon területeinek száma, melyeket jelentős mértékben alkalmaznak gyakorlati problémákra. Valaha az alkalmazott matematika kifejezés csaknem azonos volt a differenciálegyenletek elméletével, talán még a numerikus analízist és a statisztikát sorolták ide. A tudományos kutatás robbanásszerű kiteljesedése a 20…. Tovább »

Valódi adu az evolúciós versenyben  Melyek a nevetés okai? Nehéz eldönteni, mivel a nevetés eredete jórészt tudattalan. És a nevetés célja? Van-e egyáltalán – vagy a nevetés öncélú? Az evolúciós elméletek szerint kellett, hogy legyen valamilyen funkciója a nevetésnek, ezért szelektálódhatott – miként a többi magatartás is. A nevetésben részt vevő ősi agyterületek (pl. jutalmazó… Tovább »

IPM 2005. július „A nevetés az ember sajátja” – írta Rabelais a Gargantuában, mintegy visszhangozva Arisztotelészt, aki úgy vélekedett, hogy az élőlények közül egyedül az ember tud nevetni. Tévedtek volna? És vajon azt tudjuk-e már, hogy miért is nevetünk? Évente 6205-ször nevetünk: egy felnőtt egy nap alatt átlagosan 17-szer nevet. Ez persze semmi a gyerekek… Tovább »

A nevetésről   „A nevetés az ember sajátja” – írta Rabelais a Gargantuában, mintegy visszhangozva Arisztotelészt, aki úgy vélekedett, hogy az élőlények közül egyedül az ember tud nevetni. Tévedtek volna? És vajon azt tudjuk-e már, hogy miért is nevetünk? Évente 6205-ször nevetünk: egy felnőtt egy nap alatt átlagosan 17-szer nevet. Ez persze semmi a gyerekek… Tovább »

Staar Gyula, 2009. A 2009 őszén Budapesten rendezett tudósok világtalálkozójára, a World Science Forumra „12 tudós a 21. századról” címmel kiadvány készült, melyben neves magyar és külföldi tudósok osztják meg gondolataikat a tudományterületük előtt álló kihívásokról. Ez a cikk a kötetbe szánt interjú bővített változata, és a „Fazekas, ELTE, Microsoft, IMU” címmel megjelent interjú folytatásának is… Tovább »

Belső óránk pontatlanságait külső órák használatával leplezzük. De mi történik, ha nincsenek időjelzőink? Vagy ha vannak ugyan, de mégsem tudunk hinni a szemünknek: egyetlen perc telt volna csak el? Egy örökkévalóságnak tűnt!  Ha olyan kísérletben vennénk részt, amelyben néhány hétig nem láthatnánk a nappalok és éjszakák váltakozását, és órák sem állnának rendelkezésünkre, vajon tudnánk-e, hány… Tovább »

MindenTudás Egyeteme, 2008. III. Véletlen gráfok és a sznobizmus Térjünk rá arra a kérdésre, hogyan lehet egy nagyon nagy hálózathoz hasonlót csinálni kisebb méretben. Véletlenszerűen növekedő nagy hálózatok esetén működő ötlet lehet, ha megpróbálunk hasonló véletlen módszerrel létrehozni egy kisebb hálózatot. Így jutunk a véletlen gráfok elméletéhez. Ennek vizsgálatát Erdős Pál és Rényi Alfréd kezdték meg… Tovább »

 ... Tovább »