Mit tett Duka Tivadar Kőrösi Csoma emlékének ápolására?

Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulóját 2010-ben a nevét viselő tudományos társaság egy nagyszerű kezdeményezéssel ünnepelte meg. A Kőrösi Csoma Társaság által létrehozott digitális archívum (www.archivum.kcst.hu) a Csoma-dokumentumokat a modern kor igényeinek megfelelően tárja a nagyközönség elé.1 Ez a digitális feldolgozás a nyomtatott könyveket pdf formában, a leveleket többnyire magyar fordításban, átírva teszi közzé. Az átfogó forrástár első négy része Csoma összes munkáját tartalmazza: (1) a szótárt, (2) a nyelvtant, (3) a buddhista szaksza­vak szótárát (Mahávjutpatti), ez utóbbit digitális feldolgozásban is, (4) valamint folyóiratokban megjelent tanulmányait.

A második négy egységben Csoma életútját követhetjük nyomon (1) a levelek és okiratok, (2) utazása, (3) a kortársak, valamint (4) a Keleti Gyűjteményben lévő hagyaték alapján. A kilencedik digitális „kötet” az emlékezéseket foglalja egybe, részletes bibliográfiát tartalmaz, s eligazít a Csomával kapcsolatos műalkotások terén is.

E nagyszabású feldolgozás azonban nem teszi feleslegessé a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Keleti Gyűjteményének – a „Csoma-dokumentumok” legfőbb letéteményesének – azt a törekvését, hogy a birtokában lévő Kőrösi Csoma Sándorra vonatkozó, illetve általa írt dokumentumokat eredeti formájukban megőrizze, feldolgozza, s biztosítsa, hogy azok a jövőben is fennmaradjanak, illetve hogy mindenkor megfelelően védett módon a kutatók elé kerülhessenek.

Ahhoz azonban, hogy képet adhassunk a gyűjteményben ebből a célból zajló, illetve az elmúlt néhány esztendőben végzett munkáról, nem szabad elfeledkeznünk valakiről, akinek az erőfeszítései nélkül ma bizonyára nem rendelkeznénk oly mélyreható ismeretekkel Kőrösi Csomáról, illetve bizton állíthatjuk, hogy nem lenne az MTA Könyvtára tulajdonában maga a Csoma-gyűjtemény sem. Ez a személy Duka Tivadar.

Mit tett Duka Tivadar Kőrösi Csoma emlékének ápolására?

Duka Tivadar (Dukafalva, 1825 – Bornemouth, 1908)

http://csoma.mtak.hu/hu/dukativadar.htm

Mindenekelőtt hiteles adatokat gyűjtött, s azok alapján megírta Kőrösi Csoma Sándor életrajzát magyarul és angolul. A két változat egymással egy időben jelent meg Budapesten és Londonban (Duka, 1885a, 1885b).

Ugyanezen év januárjában Duka közbenjárásával megérkezett az Akadémiára Malan tiszteletes adománya, aki a Csoma által korábban neki ajándékozott, s számára oly kedves emlékeket idéző tibeti könyvekről mondott le az Akadémia javára. E művek közül a Kőrösi Csoma Sándor kérésére a lámák által írt ún. Alexander-könyvek, ahogy az ma már köztudomású, a tibeti irodalom egyedi alkotásai.

Salamon Caesar Malan (1812–1894)

A fentieken kívül még három módon próbálta Duka Tivadar elősegíteni Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolását a Magyar Tudományos Akadémián.

Kétezer korona alaptőkével Kőrösi Csoma Alapítványt hozott létre2 abból a célból, hogy 1900-tól kezdődően az I. osztály szervezésében minden harmadik év áprilisában nyílt ülést rendezzenek Kőrösi Csoma emlékének tiszteletére. Az MTA főtitkárához 1897. december 6-án írt levelében így fogalmaz:

„Az irodalommal foglalkozó magyar ember jól tudja, hogy a philologia érdekében mit tett Körösi Csoma Sándor; a székelyföld népe között még ma is legendaszerű fogalmak környezik a zarándok tudós nevét; igazi érdemeit a külföld tudósai fogták fel kellően, s melegen kifejezték emléke iránti méltánylatukat. […] A tudományos Akadémia már is tanusitotta kegyeletét saját körében; azon czélból azonban hogy Körösi Csoma Sándor emléke a jövöben is ébren tartanék, bátor lennék a magyar tudományos Akadémia kezébe kétezer koronábol álló, igen szerény alapitványomat letenni […] Az alapitvány elnevezése, a tudományos Akadémia engedelmével, lehetne »Duka Tivadar – Körösi Csoma Sándor féle alapitvány«. (Duka, 1897)

Célja az volt, hogy az üléseken „egy erre hivatott szaktudós a keleti tanulmányok, elsősorban az ázsiai kultúra körébe tartozó tudományos értekezést tartson.” Az alapítvány ügyében az I. osztály megbízásából Goldziher Ignác egyeztetett Dukával (Goldziher, 1897). Ezek az előadások egyrészt fórumot szolgáltattak a magyar orientalisztika számára, másrészt méltó emléket állítottak Csomának.

Idéznék a második előadás bevezetőjéből, melyet az európai iszlámkutatás máig meghatározó alakja, Goldziher Ignác tartott 1903-ban, s amelyen Duka Tivadar egészségi állapota miatt nem tudott jelen lenni.

„Tekintetes Akadémia!

A Himalája bérczei felé fordul ez órában a kegyeletes tekintetünk: a dárdsilingi magyar sír felé.
Kőrösi Csoma Sándor emlékének szentelte ez órát tudós társaságunk, azon férfiú emlékének, ki »nem élni akart, hanem tudni«, és életének történetével örökké tanító példájaként tündököl a lelki tisztaságnak, mely az e névre méltó tudományos élet erkölcsi valóságát teszi.

A kegyeletes alkalomhoz illőnek találtam, hogy azon tudományos elmélkedés, melylyel dr. Duka Tivadar, tiszteleti tagunk lelkes intézkedése alapján hazánk halhatatlan tudósának dicső emlékét három évenkint e csarnokban ünnepeljük, legalább is érintse azt a szellemi kerületet, melynek ő férfias kitartással szentelte és áldozta kutató életét.

Mialatt arra a nagy feladatra készült, mely ifjuságának rajongását lelkesíté és férfikorának hősiességét ösztönzé, mely életének nagy czéljaként lebegett lelke előtt, a nyelv- és kulturtudomány egy titokzatos területéről sikerült neki az eltakaró fátyolt ellebbenteni – neki legelőször.

Tibet nyelve és rejtélyes irodalma, úgy mint ezen óriási terület népének lelki életét átható buddhista világnézet sajátlagos alakulása (lamaismus) voltak e hosszu évek alatt a kérdések, melyeknek Zangla, Sabathu és Kanum lámaklastromaiban szenvedések és nélkülözések között élt és melyeknek tanulmányozása s szerencsés megoldása a tudomány e magyar hősének nevét a tudományos világirodalom legünnepeltebb nevei közé emelték, dicsőséget szerezve az igénytelen magyar vándornak és a hazának.

Azon mélyreható tanulmány, melylyel Akadémiánk nagynevü másodelnöke három évvel ezelőtt ez emlékelőadások sorát megnyitotta, a legközvetlenebb kapcsolatba helyezte ezek tárgyát Csoma Sándor nagy munkájának középpontjával: Tibet országával.

Midőn ez estve nékem jut a megtisztelő feladat, hogy e kitünő példaadás nyomába lépjek, a nehézséget, melyet tudományos szakom távolsága a Csoma Sándor philologiai munkakörétől alkalmi tárgyam választása elé gördít, elháríthatóvá teszik buvárkodása másik mozzanatának, a buddhismusnak sokfelé szerteágazó vonásai” (Goldziher, 1903).3

A történelem viharai azonban elsodorták az alapítványt, melynek keretében tíz előadás hangzott el jeles tudósoktól az Akadémián. E rövid kitérő után azonban térjünk vissza Duka Tivadarnak az Akadémiával kapcsolatos adományaira.

Abban az évben, amikor Goldziher a fent idézett előadást tartotta, Duka még két adományt tett. 

Az egyik egy szekrény volt, amelynek elkészíttetésére Duka 220 koronát küldött az Akadémiának – erről Szily Kálmán az Akadémia 1904. január 25-én tartott ülésén be is számolt. A szekrénynek a könyvtár többszöri költözése során nyoma veszett, de jó képet kaphatunk róla az egykorú leírásokból:

„Az a nagy fali szekrény, a melyben ez a gyüjtemény őriztetik, szintén Duka ajándéka. Akadémiánk derüs olvasótermének ez az ékessége alkalmas serkentője lehet a könyvtár látogatóinak, hogy a tudományos búvárlat iránt való állhatatos odaadásban kövessék Csoma példáját” (Stein, 1913, 29.).

Stein Aurél e szavait kiegészítendő, álljon itt egy rövid idézet abból a riportból, melyet 1942. június 1-jén közvetített a Magyar Rádió Budapest I. hullámhosszán a Magyar Tudományos Akadémiáról, Kőrösi Csoma Sándor halálának 100. évfordulója alkalmából: 

„Talán nem tudja mindenki kedves hallgatóink közül, hogy a nagy székely tudós szellemi hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémia őrzi. Ezért hát a mikrofónnal elzarándokoltunk a magyar szellem templomába, hogy kegyelettel adózzunk nagy hazánkfia emlékének. 

Itt vagyunk a Magyar Tudományos Akadémia olvasótermében. A hatalmas palota földszintjén van a tágas, világos olvasóterem. […] Mindjárt a bejárattal szemközt angol stílusu, ötrekeszes könyvszekrényen akad meg a szemünk. Tetejéről Kőrösi Csoma Sándor jólismert arcképe tekint le ránk. Megkérdezzük dr. hollósi Somogyi József alkönyvtárnok urat, a könyvtár keleti szakemberét, hogy került ide ez az arckép? Bizonyára ebben a szekrényben őrzik Csoma szellemi hagyatékát? 

Igen. Azért is került rája Csoma arcképe. […] 

De vegyük szemügyre a szekrényt. Hogyan nyilik? Biztosan mindegyik rekesznek külön kulcsa van? 

Nem. Egy kulcs nyitja egyszerre az összes rekeszeket. […]  

A szekrényre függesztett táblán ez áll: »Duka Tivadar ajándéka«.” (Somogyi, 1942)

A szekrényt megelőzően, 1903 elején Duka Tivadar még egy nagy jelentőségű adományt juttatott a Magyar Tudományos Akadémiának, nevezetesen azokat a dokumentumokat, amelyeket Kőrösi Csomával kapcsolatban összegyűjtött.  

Terjék József (1976) így ír arról a két albumról, mely szintén az Akadémiának küldött ládában volt: 

„Az egyik album [a] »Manuscripts and Prints« címet viseli, 22×34,5 cm nagyságú. Eredetileg számozatlan lapokból áll, a könyvtári pagináció szerint 300 oldal terjedelmű […] Közülük számos levél értékes anyagot nyújt a kor történetéhez […] 

A másik album címe: »Kőrösi Csoma Sándor életrajzához tartozó eredeti adatok … és egyéb levelezések és cikkek«. Mérete: 29×43,5 cm, terjedelme 152 (eredetileg számozatlan) oldal. 

Mindkét album rendezetlen, mivel számos dokumentum nincs beragasztva, hanem csak a lapok közé szabadon behelyezve. Az albumokban sokszor olyan leveleket és fényképeket is találhatunk, melyek egyértelműen jelzik, hogy jóval Duka Tivadar halála után lettek »hozzácsapva«.”

Ahogy Terjék József is utalt rá, a Duka-féle hagyatékhoz az évtizedek során újabb adományok járultak, amelyek bővítették a Csomával kapcsolatos források számát. 

A Kőrösi Csoma és Duka Tivadar nevével fémjelzett adományokat a Keleti Gyűjtemény az elmúlt években a modern könyvtári követelményeknek megfelelően rendezte, tartalmilag feltárta és online katalógusában katalogizálta (http://www.mtak.hu). A kéziratok esetében a katalogizálásra a Keleti kéziratok nevű alkatalógusban került sor, a könyvek keresésére az általános katalógusban nyílik mód.  

Buddhista kozmológia, Alexander-könyv, No. 4, 3 (MTAK Keleti Gyűjtemény, Tib. 4).
Online kiadás, átírás, magyar és angol fordítás: http://csoma.mtak.hu

Ez a munka azt is jelentette, hogy az előbb említett két mappa tartalma egyenként került rekordokba, illetve ezzel párhuzamosan a levelek, kéziratok és újságkivágatok a legkorszerűbb archiválási előírásoknak megfelelő egyedi, védőborítós elhelyezést kaptak.4 

Ez a feldolgozás van hivatva pótolni a Duka-féle szekrényt. Sőt, ez egy ’varázsszekrény’ abban az értelemben, hogy az eredetinél sokkal több anyagot tartalmaz, mivel folyamatosan bővül a Csomára vonatkozó újabb dokumentumoknak a gyűjteménybe kerülésével. Ide tartoznak például Bernard Le Calloc’h írásai is, melyeket könyvtárunknak adományozott.  

Ezen a katalogizáló, archiváló munkán kívül a Keleti Gyűjtemény 2005-ben a Pro Bibliotheca Alapítvány támogatásával digitális gyűjteményt szentelt Kőrösi Csoma Sándornak (http://csoma.mtak.hu). A három nyelven (magyar, angol, spanyol) elérhető feldolgozás a következő tagolásban mutatja be Kőrösi Csoma Sándort, a tibetisztika megalapítóját és hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteményében:

• Kőrösi Csoma Sándor élete és munkássága 

• A Csoma-gyűjtemény 

• Az Alexander-könyvek 

• Csoma könyvei 

• Buddhista kozmológia (Alex. No. 4) online kiadás 

• Tibeti szótár és nyelvtan bevezetői 

Szily Kálmán köszönete Duka Tivadarnak

Duka Tivadar, Csoma első életrajzírója életének és munkásságának rövid ismertetésén kívül teljes szövegében tartalmazza az általa írt Csoma-életrajzot két nyelven (magyarul és angolul), valamint Stein Aurélnak róla szóló emlékbeszédét. 

Ezenkívül illusztrációkkal ismerteti a könyvtár Közép-Európában is egyedülálló nagyságú tibeti gyűjteményét, amelynek magját a kicsiny Csoma-gyűjtemény adja, s amely az 1930-as, majd az 1960-as években duzzadt jelentős kollekcióvá. 

Még egy előrelépésről kell beszámolni. E gyűjtemény mintegy hatezer tételének kataló­gusa készült el, és jelent meg a közelmúltban Orosz Gergely, a Keleti Gyűjtemény tibeti kéziratainak kurátora munkája eredményeképpen (Orosz, 2008–2009), s jelenleg a mutatókat tartalmazó harmadik kötet összeállítása folyik. 

Mindezen erőfeszítések, reméljük, elegendőnek bizonyulnak ahhoz, hogy az MTA Könyvtárában őrzött Kőrösi Csoma-archívum 2010. nyarán véglegesen bekerüljön az UNES­CO Világemlékezet programjának jegyzékébe, amelynek jelölési listáján szerepel.  

A már életében világhírnevet szerzett székely vándor örökségének kalandos sorsa arra int bennünket, hogy fokozottan óvjuk értékeinket, s fontoljuk meg azokat a sorokat, amelyeket a Szabadság újság közölt a Csoma halálának 100. évfordulóján megjelent egyik írásban (1942. ápr. 10.):

„Ne várjuk meg, az angolok márvány emléktábláját, hogy a japánok Buddha-szentként szoborba faragják. Ne várjuk meg eljövendő Kőrösi Csoma Sándorainknál a „százesztendős centennáriumokat”.
 

IRODALOM

Duka Tivadar (1885a): Körösi Csoma Sándor dolgozatai: összegyüjtötte és életrajzzal bevezette Duka Tivadar. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 

Duka Tivadar (1885b): Life and Works of Alexander Csoma de Körös. Trübner, London 

Duka Tivadar (1897): Duka Tivadar levele az MTA főtitkárához a Kőrösi Csoma Sándor Alapítványról, 1897. december 6. (MTAK, Keleti Gyűjtemény, Csoma 58/49) 

Goldziher Ignác (1897): Goldziher Ignác levele Duka Tivadarhoz a Kőrösi Csoma Sándor Alapítványról, 1897. december 15. (MTAK, Keleti Gyűjtemény, Csoma 58/37/2) 

Goldziher Ignác (1903): A buddhizmus hatása az iszlámra. A Magyar Tudományos Akadémián 1903. március 30-án elhangzott Kőrösi Csoma Sándor emlékbeszéd szövege. http://mek.oszk.hu/00100/ 00163/index.phtml 

Orosz Gergely (2008–2009): A Catalogue of the Tibetan Manuscripts and Block Prints in the Library of the Hungarian Academy of Sciences. LHAS, Budapest 

Somogyi József (1942): Újabb adatok Kőrösi Csoma Sándorról. Közvetítés a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárából. Viaszra vették 1942. május 30-án. Előadásra került Budapest I. hullámhosszán június 1-én. (MTAK, Keleti Gyűjtemény, Csoma 72/1-6) 

Stein Aurél (1913): Duka Tivadar emlékezete. MTA Emlékbeszédek. 16, 9.

Terjék József (1976): Kőrösi Csoma dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. MTAK, Budapest 

Magyar Tudomány, Dévényi Kinga (a nyelvtudomány kandidátusa)