Tudomány

Melyik országban élnek a világ legviccesebb emberei? Hol nem nevetnek más nemzetek ostobaságán? Melyik a világ közönségdíjas vicce?  Vicc-ász  Egy különc kutató, Richard Wiseman (Hertfordshire-i Egyetem), a bűvészből lett pszichológus professzor, szakítva a szokásokkal, olyan tudományszéli területeket kutat, mint hogy mitől lesznek az emberek szerencsések vagy pechesek, létezik-e telepátia például a kutya és a gazdája közt, vagy… Tovább »

A pszichopaták mindig találnak kifogásokat önző, szélhámos, manipulatív vagy erőszakos viselkedésükre. Lehet, hogy hamarosan nem lesz szükségük erre: az agykutatók segítségükre sietnek, az igazságügy pedig felmenti majd őket?  Sokkoló felfedezés  James Fallont, a California-Irvine Egyetem idegtudományi professzorát több évtizede megszállottan foglalkoztatta egy kérdés: mitől olyan mások a pszichopaták, mint a többi ember? Mindannyian ismerünk legalább egyvalakit,… Tovább »

Néhány vészmadár kutató szerint intelligenciánk végnapjait éljük. A természetes szelekció nem egyengeti tovább agyunk felemelkedésének útját. Immár minden a hardvereken múlik, és a „naturál” versenyzőket hamar lekörözhetik egy új, gépekkel felturbózott, szuperhumán faj egyedei.  Rosszul működik az emberi intelligencia? A Harvard Egyetem genetikusa, Gerald Crabtree sokkoló állítása: nem leszünk már intelligensebbek, sőt, egyre butulunk. Ráadásul… Tovább »

A kutyák képesek külön kezelni saját érdeklődésüket és gazdáik érzelmeit – derül ki az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport legújabb tanulmányából. Az Animal Cognition című lapban 2014. július elején megjelent tanulmány szerint a kutyák megkülönböztetik gazdáik érzelmeit és feladathelyzetben ezek alapján döntenek: ha például több tárgy közül kell egyet gazdájukhoz vinniük, azt választják, amely gazdájukból korábban pozitív reakciót… Tovább »

Dukafalvi és kucsini Duka Tivadar 1825. június 22-én született Dukafalván evangélikus nemesi családban. Hétéves korában, 1833-ban az eperjesi Evangélikus Kollégiumban kezdte meg tanulmányait, majd 1836-től 1838-ig a sárospataki Református Kollégium diákja volt. 1838-ban ismét Eperjesen folytatta tanulmányait, s 1844-ben itt kezdte meg két évig tartó jogászi gyakorlatát. 1846-ben Pestre ment, ahol királyi táblai jurátusként dolgozott,… Tovább »

Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulóját 2010-ben a nevét viselő tudományos társaság egy nagyszerű kezdeményezéssel ünnepelte meg. A Kőrösi Csoma Társaság által létrehozott digitális archívum (www.archivum.kcst.hu) a Csoma-dokumentumokat a modern kor igényeinek megfelelően tárja a nagyközönség elé.1 Ez a digitális feldolgozás a nyomtatott könyveket pdf formában, a leveleket többnyire magyar fordításban, átírva teszi közzé. Az… Tovább »

1885. elején Duka Tivadar a Magyar Tudományos Akadémiának adományozott 36 darab tibeti nyelvű könyvet, melyek elmondása szerint valamikor Kőrösi Csoma Sándor tulajdonában voltak. A könyveket a Bengáli Ázsiai Társaság egykori főtitkára, Kőrösi Csoma tanítványa, Salamon Caesar Malan ajándékozta Dukának, amikor Csoma életrajzának összeállítása kapcsán látogatást tett nála az angliai Bournemouthban.  Amikor visszatért Angliába, Csoma a teljes… Tovább »

Az 1848/49-es magyar szabadságharc bukása után jelentős számú emigráns telepedett le Európa és Amerika legkülönbözőbb részein, ahol olyan nagy európai szabadságmozgalmakhoz csatlakoztak, amelyektől hazájuk függetlenségének visszanyerését vagy Bécs katonai vereségét remélték. Sokan – félve Ausztriának történő kiadatástól – a török hadsereg védelmét keresték vagy a távoli Egyesült Államokba vándoroltak, ahol – már a távolságok miatt… Tovább »

Ma már természetesnek tűnik, hogy zenészeket, irodalmárokat annyira érdekel egy-egy korszak vagy ember, hogy veszik az időt, fáradtságot, beleássák magukat az összes fellelhető irodalomba, kutatásokat végeznek, majd az eredmény egy-egy tudományos munka formájában világot lát. Hogy ezt utána csak a szakma, vagy pedig a szélesebb közönség is szívesen olvassa, több mindentől függ, nem utolsósorban az… Tovább »