Forradalmian új tudományág: a Big Data Science
Exponenciálisan nő a kutatások során keletkező információ. A gigantikus adathalmazok kezelésével, értelmezésével egy forradalmian új tudományág, a Big Data Science foglalkozik. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont a magyarországi Big Data kutatásokban érdekelt tudósoknak szervezett szeptember 12-én fórumot.
“A 20. századtól kezdve a tudósok egyre érzékenyebb detektorokkal, egyre nagyobb felbontású műszerekkel vizsgálják a természeti jelenségeket, és a fejlett technológiájú kísérletek egyre nagyobb adattömegeket generálnak. Napjaink kísérleti adatbázisai már akár a petabájtos, azaz billiárdos nagyságrendet is meghaladják. Ekkora adathalmazban már az olyan egyszerű fájlműveletek is, mint például a másolás, a keresés vagy a törlés, óriási erőforrásokat igényelnek. Hogyan tarthatók kézben e gigászi adatbázisok? Hogyan nyerhetünk ki belőlük minél több információt? Ezekre a kérdésekre jelent választ a Big Data Science – a nagy adathalmazokkal foglalkozó forradalmian új tudományág” – mondta Barnaföldi Gergely Gábor 
A nyolcvanas évek végén elsőként a nagyenergiás fizikában és a csillagászatban jelentek meg olyan adattömegek (részecskeadatsorok, illetve nagyfelbontású digitális fényképek), amelyek tárolása és feldolgozása egyre nagyobb és erősebb (szuper)számítógépeket, egyre hatalmasabb tárolókapacitást igényelt. Napjainkban azonban már a természettudomány más ágaiban, például a molekuláris biológiában vagy a genetikában is óriási adathalmazok képződnek. Mi több, a gazdaságban, sőt a mindennapi kommunikációban is olyan nagy adatmennyiségek keletkeznek, amelyek továbbítása és kezelése speciális technológiát igényel. Ez elképzelhetetlen specializált hardveres és szoftveres megoldások, úgynevezett Big Data számítógépek, valamint a Big Data tudósok nélkül, hiszen a mérhetetlen mennyiségben áramló adatokat nemcsak tárolni, feldolgozni, hanem értelmezni is kell.
“A felfedező kutatásokkal kapcsolatban gyakran hangzik el a kérdés, hogy a kísérleteknek mikor és milyen gazdasági-társadalmi haszna, hatása várható. A Big Data tudomány esetében egyszerű a válasz, hiszen a közelmúltban kifejlesztett eljárásai, módszerei már most meghatározzák a mindennapjainkat, gyakorlatilag azonnal felkeltették a gazdaság szereplőinek, a bankszektornak, a biztosítótársaságoknak, az infokommunikációs szociális hálóknak az érdeklődését” – mutatott rá Barnaföldi Gergely Gábor, aki példaként megemlítette, hogy az aktív mobiltelefonok helyzetét és mozgását elemezve lehet például valósidejű közlekedési adatokhoz jutni.
A hazai eredményeket vázolva a tudós kiemelte, hogy Magyarország a nagy léptékű adatkezelésben követi a nemzetközi trendeket. A módszerek alkalmazása a hatalmas tudományos adatbázisokkal kezdődött, majd elterjedtek a gazdasági, kereskedelmi, ipari és egészségügyi alkalmazások is.
“A hazai kutatásokban a nagy kapacitású adattárolás és adatfeldolgozás 2012 tavaszán kapott óriási ösztönzést, amikor is az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont a CERN adatfeldolgozó-központjává vált. 
A Wigner Adatközpontban rendezett Big Data Nappal kapcsolatban kiemelte, hogy az új tudományágban érdekelt kutatói közösség összehozása, Big Data Klubba való tömörítése volt a cél.
“A Big Data Nap megrendezésével olyan fórumot akartunk teremteni a tudományterületen működő kutatóinakcsoportok számára, ahol az információtechnológiai ipar képviselőivel is találkozhatnak. Így kívánjuk elősegíteni a hazai Big Data fejlesztéseket, az uniós projektekben való sikeres szereplésüket” – összegezte Barnaföldi Gergely Gábor, hozzátéve, hogy a tervek szerint minden év szeptemberében megrendeznek egy hasonló ilyen eseményt Csillebércen.